1. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásáról szóló 60/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2. §-a a következő j)-k) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

„j) lakóingatlan: A lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban

ja) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan - ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki - a hozzá tartozó földrészlettel, vagy

jb) tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese.

2. § Az Ör. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek esetén a kérelem mellékleteként – pályázat esetén a nyertes pályázónak a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül – kell csatolni az arra jogosult által 30 napnál nem régebben kiállított hatósági bizonyítványt arra vonatkozóan, hogy a pályázó, kérelmező, bérlő és a vele együtt költöző személyek rendelkeznek-e ingatlantulajdonnal.”

3. § Az Ör. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Együtt költöző családtagként vehető figyelembe a kérelem elbírálásakor,

a) akit a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Ltv.) alapján a leendő bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat (házastárs, gyermek, befogadott gyermekének gyermeke, szülő), továbbá

b) a bérlő bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett élettársa, vagy az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásba felvett élettársa, a bérlő testvére, az élettárs szülői felügyelete alatt álló gyermeke, a bérlő élettársának a szülője, és a bérlő gyámsága vagy gondnoksága alatt álló személy.”

4. § Az Ör. 23. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A megüresedett és felújításra szoruló lakás bérlőkijelölési jogát a Vagyonkezelő előkészítése alapján a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság 10 év határozott időre átadhatja jogi személy részére akkor, ha a lakás felújítását a Vagyonkezelő által előírt műszaki tartalommal a leendő bérlőkijelölő vállalja, és a lakás birtokbaadásától számított 180 napon belül a felújítást elvégzi. A bérlőkijelölési megállapodás megkötésére úgy kerülhet sor, ha a meghatározott határidőn belül a Vagyonkezelő az előírt munkálatok teljes körű elvégzését műszaki átvételi jegyzőkönyvvel igazolja.”

5. § Az Ör. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A csere jóváhagyásának feltétele,

a) a kérelmezőknek – beköltözhető lakóingatlana vonatkozásában – nem áll fenn lakbér, használati díj és külön szolgáltatások díj tartozása,

b) lakáscsere indokaként megjelölt tény vagy körülmény tényszerű igazolása.

(2) Nem lehet hozzájárulni a cseréhez, ha

a) a bérlő a csere folytán nem szerezné meg a cserelakás tehermentes tulajdonjogát vagy bérleti jogát, kivéve a Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében foglalt eseteket, vagy

b) a leendő bérlő bérleménye mellett még másik bérleménnyel, vagy másik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával rendelkezik,

c) ha a bérleti szerződés megkötésétől számított 2 év nem telt el, kivéve a Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében foglalt eseteket,

d) a hozzájárulás nyilvánvalóan közérdeket, önkormányzati érdeket, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sértene,

e) ha a tulajdonjog bejegyzésétől számított 2 év nem telt el, kivéve a Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében foglalt eseteket,

(3) A csere folytán a lakásba költöző személlyel a bérleti szerződést a Ltv. 29. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell megkötni.”

6. § Az Ör. a következő 17/A. alcímmel és 48/A. §-sal egészül ki:

„17/A. A lakás karbantartása és egyéb munkálatok

48/A. § A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, berendezéseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával, cseréjével összefüggő költségek a bérlőt terhelik. Egyedi méltánylást érdemlő esetben a Vagyonkezelő előterjesztése alapján a Bizottság ettől eltérően rendelkezhet.”

7. § Az Ör. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás bérlője a lakás használatáért lakbért fizet, valamint az Ltv.-ben és a rendeletben meghatározottak szerint a lakbéren felül köteles megtéríteni a bérbeadónak a külön szolgáltatások díját is.”

8. § Az Ör. a következő 49/A. §-sal egészül ki:

„49/A. § (1) Társasházban lévő lakás esetében a külön szolgáltatások díjának havi mértéke a társasházközösség által megállapított közös költség felújítási alapot meghaladó része.

(2) A nem társasházban lévő lakások esetében a külön szolgáltatások díjának mértékét az előző évben ténylegesen felmerült felhasználás adatai, valamint a tárgyidőszakra érvényes árak alapján – közös tulajdonú épület esetében a tulajdonostársak eltérő megállapodása hiányában – a lakások méretének arányában kell megállapítani.

(3) A szociális lakbért fizető bérlő az (1) bekezdésben meghatározott külön szolgáltatás – kivéve a szemétszállítás és a közös víz használata – díjának megfizetése alól mentesül.”

9. § Az Ör. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Abban az esetben, ha az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló bérházban vagy egyéb társasházzá nem alakított házban nincs átalánydíj megállapítva, a következő alapdíjak figyelembe vételével átalánydíj kerül megállapításra és a bérlő részére kiszámlázásra:

a) Közös víz: 300 Ft/lakás,

b) Víz- és csatorna: 250 Ft/m2,

c) Szemétszállítás: 40 Ft/m2.

(2) A víz- és csatornahasználati díj – önálló fogyasztásmérő beépítését és hitelesítését követően – közvetlenül a szolgáltató részére térítendő.

(3) A bérlő vagy a használó köteles viselni a vízmérő beépítésének, hitelesítésének költségét, valamint a vízmérők hitelesítésének elmaradása esetén a társasházak esetén a közös költség és az emelt összegű közös költség különbözetét, nem társasház esetén az emelt összegű vízdíjat.

(4) A bérbeadó által megállapított külön szolgáltatások díját a lakbérrel egyidejűleg, lakbér jellegű kötelezettségként kell teljesíteni.”

10. § Az Ör. 54-57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § A szociális alaplakbér mértéke:

a) összkomfortos lakás esetén: 440 Ft/m2/hó;

b) komfortos lakás esetén 420 Ft/m2/hó;

c) félkomfortos lakás esetén: 272 Ft/m2/hó;

d) komfort nélküli lakás esetén: 208 Ft/m2/hó

e) szükséglakás esetén: 181 Ft/m2/hó

55. § A költségelvű alaplakbér mértéke:

a) összkomfortos lakás esetén: 706 Ft/m2/hó;

b) komfortos lakás esetén 646 Ft/m2/hó;

c) félkomfortos lakás esetén: 415 Ft/m2/hó;

d) komfort nélküli lakás esetén: 290 Ft/m2/hó

56. § A piaci I. alaplakbér mértéke:

a) összkomfortos lakás esetén: 1017 Ft/m2/hó;

b) komfortos lakás esetén 932 Ft/m2/hó;

c) félkomfortos lakás esetén: 599 Ft/m2/hó;

d) komfort nélküli lakás esetén: 417 Ft/m2/hó

57. § A piaci II. alaplakbér mértéke:

a) összkomfortos lakás esetén: 1525 Ft/m2/hó;

b) komfortos lakás esetén 1398Ft/m2/hó;

c) félkomfortos lakás esetén: 899 Ft/m2/hó;

d) komfort nélküli lakás esetén: 626 Ft/m2/hó”

11. § (1) Az Ör. 63. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Amennyiben a (11a) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány nem kerül benyújtásra, piaci II. lakbér-kategória szerint kell meghatározni a lakbért.”

(2) Az Ör. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Szociális alapon kell megállapítani a lakbért, ha

a) a bérleményben élő bérlő és a bérleményben vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg

aa) nem egyedül élő esetén a 100 000 Ft-ot,

ab) egyedül élő esetén a 120 000 Ft-ot,

ac) egyedül élő, nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő esetén, továbbá ha a háztartásban fogyatékos vagy egészségkárosodott személy él a 140 000 Ft-ot és

b) a bérlő és a bérleményben élő egyéb személyek vagyonnal nem rendelkeznek.

c) A jövedelemre és a vagyonra vonatkozó fogalmak alatt a Sztv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmakat kell érteni azzal az eltéréssel, hogy

ca) ingatlan esetében a bérlő tulajdonában lévő lakóingatlan minden esetben vagyonnak minősül, azonban nem számít vagyonnak, ha a bérlő és a bérleményben élők együttes tulajdoni hányada az 1/2-ed részt nem haladja meg.

cb) ingó és a ca) pontban meghatározott lakóingatlan kivételével az ingatlan vagyon esetén a vagyon értéke nem haladja meg a 3 000 000 Ft-ot.

(3) Az Ör. 63. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Költségelven kell megállapítani a lakbért, ha

a) a bérleményben élő bérlő és a bérleményben vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó jövedelme a (4) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt meghaladja, azonban nem haladja meg

aa) nem egyedül élő esetén a 170 000 Ft-ot,

ab) egyedül élő esetén a 200 000 Ft-ot,

ac) egyedül élő, nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő esetén, továbbá ha a háztartásban fogyatékos vagy egészségkárosodott személy él a 210 000 Ft-ot és,

b) a bérlő és a bérleményben élő egyéb személyek vagyonnal nem rendelkeznek.

c) A jövedelemre és a vagyonra vonatkozó fogalmak alatt a Sztv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmakat kell érteni azzal az eltéréssel, hogy

ca) ingatlan esetében a bérlő tulajdonában lévő lakóingatlan minden esetben vagyonnak minősül, azonban nem számít vagyonnak, ha a bérlő és a bérleményben élők együttes tulajdoni hányada az 1/2-ed részt nem haladja meg, továbbá az ezt meghaladó tulajdoni hányad esetén az az ingatlan, amelynek értéke nem haladja meg a 6 000 000 Ft-ot.

cb) ingó és a ca) pontban meghatározott lakóingatlan kivételével az ingatlan vagyon esetén a vagyon értéke nem haladja meg a 6 000 000 Ft-ot.

(7) Piaci I. lakbér-kategória szerint kell megállapítani a lakbért, ha

a) a bérleményben élő bérlő és a bérleményben vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó jövedelme a (6) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt meghaladja, azonban nem haladja meg

aa) nem egyedül élő esetén a 220 000 Ft-ot,

ab) egyedül élő esetén a 270 000 Ft-ot

ac) egyedül élő, nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő esetén, továbbá ha a háztartásban fogyatékos vagy egészségkárosodott személy él a 300 000 Ft-ot és,

b) a bérlő és a bérleményben élő egyéb személyek vagyonnal nem rendelkeznek.

c) A jövedelemre és a vagyonra vonatkozó fogalmak alatt a Sztv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmakat kell érteni azzal az eltéréssel, hogy

ca) ingatlan esetében a bérlő tulajdonában lévő lakóingatlan minden esetben vagyonnak minősül, azonban nem számít vagyonnak, ha a bérlő és a bérleményben élők együttes tulajdoni hányada az 1/2-ed részt nem haladja meg, továbbá az ezt meghaladó tulajdoni hányad esetén az az ingatlan, amelynek értéke nem haladja meg a 9 000 000 Ft-ot.

cb) ingó és a ca) pontban meghatározott lakóingatlan kivételével az ingatlan vagyon esetén a vagyon értéke nem haladja meg a 9 000 000 Ft-ot.

(8) Piaci II. lakbér-kategória szerint kell megállapítani a lakbért, ha a bérleményben élő bérlő és a bérleményben vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó jövedelme a (7) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt meghaladja vagy a bérlő és a bérleményben élő személyek vagyona a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyoni határt meghaladja, továbbá, ha a bérlők egyike sem él életvitelszerűen a bérleményben.”

(4) Az Ör. 63. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) A lakbér mértékének felülvizsgálata iránti kérelem benyújtásakor – kivéve, ha a bérlő a bérleti jogviszonyának biztosításával kapcsolatos ügyében a Hivatalhoz a felülvizsgálat évében vagy az azt megelőző két naptári évben benyújtotta - a bérlő és a bérleményben élő egyéb személyek vagyoni helyzetére vonatkozó dokumentumokkal együtt minden harmadik naptári évben csatolni kell a 30 napnál nem régebben kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy rendelkeznek-e ingatlantulajdonnal.”

12. § Az Ör. 24. alcíme a következő 63/A. §-sal egészül ki:

„63/A. § (1) Amennyiben a Hivatal tudomására jut, hogy a bérlő életkörülményeiben, vagyoni és a bérleményben élő bérlő háztartásának jövedelmi és vagyoni helyzetében olyan változás következett be, amely a jelenlegi lakbérfizetési kategóriának nem felel meg, hivatalból, soron kívüli eljárást indít a lakbér mértékének felülvizsgálata érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakbér felülvizsgálata során a 63. § (2)-(13) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

13. § Az Ör. 77. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A lakásbérleti jogviszonyt rendkívüli felmondással meg kell szüntetni, ha a bérlő a bérbeadó írásbeli felszólítása ellenére nem szünteti meg, folytatja vagy újból tanúsítja a következő magatartást:]

„d) a bérlő vagy a vele együttlakó személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít, vagy az együttélés követelményeit egyébként nem tartja be; vagy a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelően használja,”

14. § Az Ör. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § Az önkormányzat tulajdonában álló nyugdíjasházakban lévő lakásokra (a továbbiakban: nyugdíjasházi lakás) a rendeletet az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

15. § Az Ör. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Soron kívüli elhelyezésre naptári évenként hat alkalommal kerülhet sor. A soron kívüli elhelyezésre irányuló kérelmekről a Bizottság a Vagyonkezelő előterjesztése alapján akkor dönt, ha a soron kívüli elhelyezést mind az ÓSZSZI, mind a Vagyonkezelő indokoltnak tartja, és van a kérelmezőnek felajánlható üres nyugdíjasházi lakás. Amennyiben ezen feltételek nem állnak fenn, a Vagyonkezelő a kérelmezőt erről az okok megjelölése mellett tájékoztatja. Amennyiben a soron kívüli elhelyezést a Bizottság nem támogatja, ez nem érinti a kérelmező nyugdíjasházi névjegyzékben szereplő rangsorát.”

16. § Az Ör.

1. 2. § d) pontjának ed) alpontjában az „ea)-ed) pont” szövegrész helyébe az „ea)-ed) alpont”

2. 13. § (1) bekezdés c) pontjában az „5 éven belül” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtásának évében és az azt megelőző 5 évben”

3. 13. § (1) bekezdés e) pontjában a „lakcímmel rendelkezik.” szövegrész helyébe a „lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen a kerületben tartózkodik.”

4. 13. § (4) bekezdés a) pontjában, 46. § (5) bekezdésében a „120 napon belül” szövegrész helyébe a „180 napon belül”

5. 25. § (1) bekezdésében a „lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Ltv.)” szövegrész helyébe az „Ltv.”

6. 39. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogcím nélküli lakáshasználó” szövegrész helyébe a „jogcím nélküli lakáshasználóvá vált korábbi bérlő”

7. 41. § (3) bekezdésében a „jogcím nélküli lakáshasználóval” szövegrész helyébe a „jogcím nélküli lakáshasználóvá vált korábbi bérlővel”

8. 46. § (5) bekezdésében a „120 napot” szövegrész helyébe a „180 napot”

9. 53. § (6) bekezdésében a „c) alpontja” szövegrész helyébe a „c) pontja”

10. 84. § (2) bekezdésében az „a Bizottság dönt.” szövegrész helyébe az „a Vagyonkezelő előterjesztése alapján a Bizottság dönt.”

12. 85. § (3) bekezdésében az „élettársa” szövegrész helyébe a „bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett élettársa”

szöveg lép.

17. § Hatályát veszti az Ör. 65. § c) pontja.

18. § Ez a rendelet 2023. január 1. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.