1. § (1) E rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

2. § (1) Ha e rendelet külön nem jelöli meg a bérbeadói jog gyakorlóját, a bérbeadói jogkör a Kt. Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottságát¹ (a továbbiakban: Bizottság) illeti meg.

(2) A rendelet hatálybalépésekor az Önkormányzat költségvetési szerve által használt vagy hasznosított helyiség bérbeadásának feltételeit a költségvetési szerv önállóan határozza meg, s gyakorolja a bérbeadót megillető jogokat és teljesíti a bérbeadói kötelezettségeket.

(3) A helyiség bérletére vonatkozó szerződés (továbbiakban: szerződés) megkötésekor a helyiségben végezhető tevékenység meghatározásáról, -ha a helyiségben a korábbitól eltérő tevékenységet kívánnak folytatni - valamint fennálló szerződés esetén a tevékenység megváltoztatásának engedélyezéséről a bérbeadó szempontjából a Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt.

(4) A bérleti díj mértékéről és a bérleti díjjal kapcsolatos kérdésekben a Kt. határozatának keretei között - a Bizottság javaslata alapján - a Polgármester dönt.

(5)² A szerződés felmondásával kapcsolatos bérbeadói jogokat a Bizottság javaslatára a Polgármester gyakorolja.

(6) A bérlemények ellenőrzésének a rendjét a Tv. 12. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak szerint a Bizottság határozza meg.

(7)³

(8)⁴ Fennálló bérleti díj tartozás és kamatainak legfeljebb 3 havi részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről a bérlő kérelmére a Polgármester dönt. A bérleti díj tartozás 3 hónapot meghaladó részletekben történő megfizetésről és kamatmentesség engedélyezéséről a bérlő kérelmére, a Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

3. § (1) A rendeletben meghatározott kivételekkel bérbe adni üres és olyan helyiséget lehet, amelyre a szerződés megkötésekor másnak bérleti joga nem áll fenn.

(2) Üresnek minősül az a helyiség is, amelyre a bérleti szerződés három hónapon belül megszűnik. Az ilyen helyiségre kötött szerződés a helyiség megüresedésének időpontjában léphet hatályba.

(3) Bérbe adható olyan, a szerződés megkötésekori állapotában használhatatlan helyiség is, amelynek rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételét a bérlő vállalja.

(4) Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Kt. döntött, és az említett munkák megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

(5) A (4) bekezdés nem alkalmazható, ha a jövőbeni bérlő a felújítási, átalakítási, korszerűsítési munkák elvégzését a bérbeadóval kötött megállapodásban vállalta.

4. § A nem üres helyiség olyan személynek (szervezetnek) adható bérbe, aki a helyiségben jogszerű használó volt és a helyiséget ténylegesen használja, kivéve, ha a helyiséget hatósági, bírósági határozat vagy a bérbeadóval kötött megállapodás vagy felmondás alapján ki kell ürítenie.

5. § (1)⁵ A rendelet hatályba lépését követően megkötött szerződéssel (továbbiakban: új szerződés) nem lehet bérbe adni a helyiséget annak, akinek az Önkormányzattal szemben bármilyen lejárt adó- vagy bérleti díj, illetve egyéb tartozása van, továbbá aki ellen csőd-, felszámolási-, végelszámolási eljárás vagy végrehajtás folyik.

(2) Új szerződéssel nem lehet bérbe adni helyiséget annak, aki az Önkormányzat tulajdonában lévő bármelyik helyiséget, bármilyen okból önkényesen elfoglalta.

(3) Az (1)-(2) bekezdést kell alkalmazni olyan személy, szervezet esetében is, akinek az Önkormányzat a Tv. 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott okból mondta fel a bérleti szerződését.

6. §⁶ (1) A helyiség bérbeadás elsősorban nyilvános versenyeztetés útján, továbbá a jelen rendeletben meghatározott esetekben pályázaton kívül történhet.

(2) A versenytárgyalás a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján hirdetményi eljárás árverés vagy pályázat lehet.

(3) Ha a versenytárgyalás vagy hirdetményi eljárás az adott helyiségre egy éven belül legalább egy alkalommal eredménytelenül zárult, a helyiséget hirdetmény vagy versenytárgyalás mellőzésével lehet bérbe adnia hatáskörrel rendelkező bizottság döntése alapján.

(4) Hirdetmény útján történő bérbeadás

(5) Ha a hirdetményi eljárással történő bérbeadás az adott helyiségre 1 éven belül legalább egy alkalommal eredménytelenül zárult, a helyiséget további hirdetmény vagy versenytárgyalás mellőzésével az első ajánlatot tevő részére bérbe lehet adni

7. § (1)⁷ A pályázaton minden természetes és jogi személy részt vehet. A jogi személynek átlátható szervezetnek kell lennie.

(2) A pályázati eljárás kiírásáról, a kiírás tartalmáról a Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

(3) A pályázat meghirdetése a pályázati kiírásnak az önkormányzat hivatalos lapjában, internetes honlapján történő közzétételével és az Önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján kifüggesztéssel történik.

8. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető. Az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek igazolnia, hogy a pályázati biztosítékot visszavonhatatlanul a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

(2) A pályázati biztosíték mértékét a Bizottság javaslatára a Polgármester határozza meg a pályázati kiírásban rögzítve , amely összeg eredményes pályáztatás esetén a nyertes pályázó által fizetendő bérleti díjba beszámít vagy a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé (óvadék) alakul át.

(3) A biztosíték visszajár:

9. § (1) Az ajánlatot zártan, a pályázóra utaló jelzés nélküli borítékban legalább 3 példányban kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést.

(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, így különösen:

10. § (1) A beérkezett pályázatokról a Bizottság javaslatára a Polgármester dönt a pályázati kiírásban meghatározott elbírálási szempontrendszer szerint.

(2)⁹

(3) A kiválasztott bérlőnek tudomásul kell vennie, hogy ha a nyilatkozatok beszerzésére biztosított határidő leteltéig nem jelenti be elállását és a szerződést sem köti meg, a pályázati biztosítékot elveszti. Ebben az esetben a kiválasztott bérlőnek vállalnia kell, hogy megfizeti az Önkormányzatnak - a bérlő kiválasztása és a szerződés megkötésének kitűzött határideje közötti időszakra számítva - a helyiség utáni társasházi közös költségnek megfelelő összeget is.

(4) Több azonos bérleti ajánlat esetén azt kell bérlőnek kiválasztani, aki a helyiséget magában foglaló épületben külön tulajdonnal (tulajdoni hányaddal) rendelkezik. Ha több ilyen ajánlatot tevő van, akkor azt kell előnyben részesíteni, aki nyertessége esetén előszerződés közbeiktatása nélkül kész a bérleti szerződés megkötésére.

(5) Több azonos vagy közel azonos ajánlatok esetén a Bizottság javaslatára a Polgármester dönthet úgy, hogy a beérkezett érvényes ajánlatok ellenére a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja és egyben a beérkezett azonos vagy közel azonos ajánlatot tevők meghívásával árverés vagy ismételt ajánlattétel útján kívánja a helyiséget bérbeadni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott ismételt ajánlattétel elbírálásnak feltételrendszerét a Bizottság határozza meg.

(7) Ha a helyiségre a pályázat alapján nem került sor bérleti szerződés megkötésére és a pályázat ajánlattételi határideje óta egy év még nem telt el, a legutolsó pályázati feltételeknek megfelelő ajánlat esetén ugyanolyan szerződés a Bizottság döntése alapján köthető, mintha az ajánlatot a pályázati kiírás alapján tették volna.

(8) Ha a bérbeadási feltételek érvényességi ideje lejárt, az új bérbeadási feltételek ismételten meghatározhatók

11. § (1) A beérkező pályázatot a Polgármester által, a pályázati kiírásban meghatározott személy veszi át. A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni.

(2) A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidő lejártát követően nyilvánosan történhet az érintettek meghívásával.

(3) Ha pályázat alapján a Bizottság választja ki a bérlőt, a döntést olyan időpontban köteles meghozni, hogy a pályázati kiírásban meghatározott elbírálási határidő betartható legyen. A Bizottságnak legalább kettő legkedvezőbb ajánlatot benyújtó pályázót kell kiválasztania.

(4) A pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a pályázók nevét, az érvényes és érvénytelen pályázatokat a Bizottság által javasolt bérlők nevét.

(5)¹⁰ A Bizottság elnökének igénye alapján a pályázatok felbontásával és elbírálásával kapcsolatos eljáráshoz a közjegyző jelenlétét biztosítani kell. (6) A Bizottság Elnökét a Bizottság azon tagja helyettesítheti, akit erre az Elnök felkér.

12. § (1) A pályázat elbírálásáról a nyertes pályázót értesíteni kell, amelyben közölni kell a bérleti szerződés megkötésének helyét és időpontját.

(2)¹¹ Ha a nyertes pályázó szerződés kötésre meghatározott időn belül nem köti meg a bérleti szerződést vagy a pályázat eredménytelen, a Polgármester dönt a pályázat megismétléséről vagy arról, hogy a második helyre kiválasztott pályázóval köt szerződést Ez utóbbi rendelkezés nem alkalmazható, ha a bérlő kiválasztására árverés alapján került sor.

13. § (1) A helyiség árverés útján történő bérbeadásáról, annak kiírásáról, a kiírás tartalmáról a Bizottság javaslatára a Polgármester dönt. A pályázat meghirdetésére a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) Az árverés - ha kiíró másként nem dönt - nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet.

(4) Ha a bérlőkiválasztás a nyilvános licitáláson felajánlott legmagasabb bérleti díj alapján történik, a licitálást közjegyző és a Bizottság elnökének jelenlétében kell lefolytatni.

(5) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

14. §¹² (1) A helyiséget a polgármester döntése alapján pályáztatás nélkül kell bérbe adni annak:

(2) A Bizottság döntése alapján pályázat nélkül lehet a helyiséget bérbe adni, ha:

(3) pincehelyiségek bérbeadását megelőzően a versenytárgyalást nem kell lefolytatni, Bizottság döntése alapján a helyiség bérbeadható.

15. § (1) A helyiség rendeltetésszerű használatba hozatala, a helyiség komfortfokozatának megfelelő lakberendezésekkel ellátása a bérlő feladata.

(2) A bérbeadó a helyiségnek - a bérlő tevékenysége gyakorlásához szükséges - kialakítását, berendezésekkel, felszerelésekkel való ellátását bérbeadói oldalról nem vállalja. A bérlő tevékenysége gyakorlásához szükséges munkálatok engedélyezésekor a megállapodásban kiköthető, hogy a szerződés megszűnésekor a bérlő köteles saját költségén, megtérítési igény nélkül, az eredeti állapotot részben vagy egészben visszaállítani. A bérleti szerződésben az (1) -(2) bekezdésben szereplő bérlői kötelezettségeket meg kell jeleníteni.

(3) A helyiség kialakításához és a helyiségben végzendő tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése a bérlő feladata. Engedély nélkül végzett építési szerelési munka, illetve tevékenység esetén a szerződést a Tv.-ben szabályozott eljárás keretében fel kell mondani. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az építési-szerelési munkát vagy a helyiségben végzett tevékenységet a hatósághoz be kell jelenteni, de a bejelentést elmulasztják, vagy a hatósági kötelezéseket nem tartják be.

(4) Ha az épület karbantartása, felújítása, átalakítása esetén a helyiségbérlő bérleti jogviszonya szünetel, a szünetelés időtartamára a cserehelyiség biztosításáról a Bizottság dönt.

(5) A Bérlő köteles a 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet 4. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyiség kirakatát, ablakát, kaput, cégtáblát, reklámtáblát tisztán tartani.

(6) A Bizottság dönthet az (1) bekezdésben szereplő bérlői kötelezettségek módosításáról.

16. §¹³ (1) A bérlő a bérbeadóval való megállapodása alapján beszámíthatja a helyiség bérleti díjába:

17. §¹⁴ (1) A bérlővel történő megállapodásról a 16. §-ban meghatározott esetekben - a munkálatok megkezdését megelőzően - a Bizottság javaslatára a Polgármester dönt, a Belváros- Lipótváros Városüzemeltető Kft. műszaki javaslata alapján. A munkálatok elvégzésének határidejét a Bizottság és a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. javaslata alapján a Polgármester határozza meg.

(2) A bérbeszámítással a bérlő bérleti díj hátraléka is csökkenthető, ideértve azt az esetet is, ha bérlő vállalja a módosított 402/2004. (V. 13.) Kt. határozat szerinti bérleti díj visszamenőleges megfizetését.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén, ha a hátralék a bérbeszámítással megszűnt a még beszámítható összeg a jövőben esedékes bérleti díjból értelemszerűen levonható.

(4) Ha a ténylegesen fizetendő új éves bérleti díj nem érné el a bérbeadóra háruló társasházi közös költség és felújítási hányad éves mértékét, a bérbeszámítás mértékét úgy kell megállapítani, hogy a ténylegesen fizetett bérleti díj elérje a bérbeadóra háruló társasházi közös költség és felújítási hányad éves mértékét.

(5) Ha a bérlő bérleti jogviszonya a beszámítható költségének bérbeszámítás útján való megtérülése előtt megszűnik, a helyiség bérébe még be nem számított összegre a volt bérlő vagy jogutódja nem tarthat igényt, kivéve ha a bérleti jogviszonyt rendes felmondással a bérbeadó szünteti meg.

(6) A bérbeszámítás feltétele, hogy:

(7) A bérbeszámításról szóló megállapodásban ki kell kötni, hogy:

(8) A bérbeszámítással érvényesíteni kívánt költségeket számlával kell igazolni. Egyéb hitelt érdemlő igazolások elfogadásának engedélyezéséről a Bizottság javaslatára a polgármester dönt.

18. §¹⁵ (1) A munkálatokra igazoltan fordított és a bérbeszámításnál figyelembe vehető összeg meghatározására (az igazolások elfogadására) és a figyelembe vehető többletköltségekre a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. tesz javaslatot.

(2) A bérbeszámítás útján érvényesíthető tényleges (igazolt) költségek [17. § (7) bekezdés b) pontja] elfogadásról a Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt. A bérleti díjba beszámítható igazolt költségeket, a bérbeszámítás mértékét (%-os arányát) és a bérbeszámítás időtartamát a megállapodás kiegészítésben kell rögzíteni.

19. § (1) Feltétel bekövetkezéséig szerződés akkor köthető, ha:

20. § (1) A határozatlan időre szóló szerződés a bérlő írásbeli kezdeményezésére határozott időtartamra szóló szerződésre módosítható. A határozott idő tartama 15 évnél hosszabb nem lehet. Ha a bérlő kéri, vagy bérbeadó az érdekkörében felmerült okból a szerződést 15 évre szóló időtartamra nem kívánja módosítani, ennél rövidebb határozott időtartamban is meg lehet állapodni. A határozott idejűre módosított szerződés időtartama egy alkalommal meghosszabbítható vagy a bérlő kérelmére a helyiség egy alkalommal határozott időre ismét bérbe adható, ha a meghosszabbítás és az ismételt bérbeadás rendeletben meghatározott feltételei fennállnak. A bérlő írásbeli kezdeményezéséről a Polgármester dönt. A határozatlan időre szóló szerződés határozott időtartamra szóló szerződésre módosításának a feltétele, hogy a bérlő vállalja a jogszabályokban és a 402/2004. (V. 13.) határozatban foglalt, a bérbeadás időtartalmának módosítására vonatkozó feltételeket.

(2) A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy ne legyen a bérlőnek sem az Önkormányzattal, sem a bérbeadói feladattal megbízott vagyonkezelővel szemben fennálló, bármilyen lejárt adó- vagy bérleti díj, illetve közüzemi díj tartozása.

(3) Ha a bérbe adott helyiségre fennálló szerződés a határozott idő lejárta miatt szűnik meg, a bérlő kezdeményezésére a bérbeadó legfeljebb 15 évre a bérlőnek adja bérbe a helyiséget, ha:

21. § A bérlő kérelmére a határozott idejű szerződés a Bizottság döntése alapján határozatlan idejűvé módosítható.

22. § (1)¹⁶ A szerződést megkötni, kiegészíteni és módosítani a bérbeadói jogkör gyakorlója által vagy a meghatalmazásából kiadott írásbeli engedély alapján lehet. Ha a bérbeadói jogkör gyakorlása különböző jogosultak között oszlik meg, a Polgármester gondoskodik a bérbeadói döntések összehangolásáról és kiadásáról. A bérleti szerződést, annak kiegészítését, módosítását a bérlő költségére végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratba kell foglalni. Ha a szerződésmódosításra azért kerül sor, mert névváltozás vagy társasági formaváltozás történt, továbbá állami, államigazgatási szervek jogutódlása esetén, nem szükséges a bérleti szerződés módosítását közjegyzői okiratba foglalni.

(2) A bérbeadónak és a bérlőnek a fennálló szerződéssel kapcsolatos megállapodását, a bérbeadó engedélyét és a bérbeadói hozzájárulást, valamint annak feltételeit a szerződésben módosítással, illetve kiegészítéssel rögzíteni kell.

(3)¹⁷

(4)¹⁸ A szerződést akkor lehet megkötni, módosítani (kiegészíteni), ha a bérlő a rendeletben, illetve a bérbeadó jogszabályon alapuló döntésében foglalt fizetési kötelezettségét az Önkormányzattal (vagyonkezelővel) szemben teljesítette és azt hitelt érdemlően igazolta. Ha a bérlő felhívás ellenére sem írja alá a szerződést (módosítást, kiegészítést), azt a bérbevételi, illetve a szerződés módosítására vonatkozó jognyilatkozata visszavonásának kell tekinteni. Erre a figyelmét írásban fel kell hívni.

(5)¹⁹ Ha a bérlő fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt a bérbeadó a szerződést felmondhatja és a felmondás előtti felszólítást már közölte, a felmondást vissza lehet vonni, ha a bérlő vállalja, hogy a bérlő költségére közjegyzői okiratba foglalt szerződést aláírja és a tartozását a bérbeadó Önkormányzattal való megállapodása szerint megfizeti.

(6)²⁰ A bérleti díjat - a költségvetési szerv által bérbe adott helyiségek kivételével - a bérbeadó Önkormányzatnak havonta kell teljesíteni.

23. § (1) Helyiség bérbeadás esetén a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására a bérlőnek a szerződés megkötése előtt és a rendeletben meghatározott esetekben óvadékot kell nyújtania.

(2)²¹ Az óvadék mértéke a Bizottság döntése alapján a helyiség háromtól - tizenkettő hónapig terjedő bérleti díjának megfelelő összeg. Pinceszinten elhelyezkedő helyiségek esetében a Bizottság- kérelemre- az óvadék összegét csökkentheti.

(3) Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból a bérbeadó által felhasználásra kerül -a bérbeadó által az általa meghatározott határidőben- az óvadékot ki kell egészíteni. Ha e kötelezettségét a bérlő nem teljesíti a törvényben meghatározott eljárás keretében fel kell mondani.

(4)²² Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit- és a bérbeadó felé fennálló kötelezettségek teljesítését fedezi. Az óvadékból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti vagy azt helyette a bérbeadó végzi el.

(5) Az óvadék megfizetése a szerződés megkötésének feltétele.

(6) A szerződés megszűnésekor- a visszaadását követő 15 napon belül vagy az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg- a fel nem használt óvadékot, kamat nélkül vissza kell fizetni.

(7) Az óvadékot az Önkormányzat részére kell megfizetni.

24. § (1) Ha a bérlőtársi jogviszony nem a szerződés megkötésekor jön létre, a bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele, hogy a jövőbeni bérlőtárs a helyiség értékének a 10 százalékát az önkormányzatnak megfizesse.

(2) Ha a bérlőtársak kezdeményezése alapján szűnik meg a bérlőtársi jogviszony vagy csökken a bérlőtársak száma, a szerződés akkor módosítható, ha a bérlőtársak a helyiség értékének a 10 százalékát az Önkormányzatnak megfizetik.

(3) A (2) bekezdést nem lehet alkalmazni, ha a bérlő (bérlőtárs) a szerződés megkötésekor az Önkormányzatnak a bérleti jogért ellenértéket fizetett.

(4) A Bizottság javaslatára a Polgármester döntése alapján az (1) és (2) bekezdésben szereplő térítési összegtől eltérhet, ha a bérlő vagy a bérlőtársak a 402/2004. (V. 13.) BLÖ. Határozat II-IV. fejezete alapján megállapított bérleti díjat fizetik.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség a rendelet alkalmazásában pénzbeli térítésnek minősül.

25. § (1) A bérbeadói hozzájárulás szabályait a rendelet hatálybalépésekor már fennálló és a rendelet alapján kötött szerződésekre egyaránt alkalmazni kell.

(2) A bérbeadói hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a Polgármester dönt, és rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot.

(3) Felmondással érintett helyiség esetén a bérbeadói hozzájárulásról a Bizottság dönthet, ha a felmondásról a Bizottság javaslata alapján a Polgármester határozott.

(4) A bérbeadói hozzájárulásról való nyilatkozat kiadásához a bérlőnek és a bérbeadói hozzájárulással érintett harmadik személynek a bérbeadóval közölniük kell, hogy vállalják-e a rendeletben meghatározott feltételek teljesítését.

(5) Ha a bérlő vagy a hozzájárulással érintett harmadik személy a kérelem benyújtását követő 20 napon belül a rendeletben előírt nyilatkozatokat nem teszi meg, a bérbeadói nyilatkozat kiadásának határidejét 30 nappal meg kell hosszabbítani. A bérbeadói hozzájárulást meg kell tagadni, ha a határidő meghosszabbításáról szóló értesítés kézhezvételét követő 20 napon belül sem pótolják a hiányokat.

(6) A 5. §-ban foglaltakat a bérlő és a bérbeadói hozzájárulással érintett harmadik személy esetében értelemszerűen alkalmazni kell. Az ott megjelölt tartozás kiegyenlítéséig hozzájárulás nem adható.

26. § (1) A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a szerződés megszűnése esetén a befogadott személy, illetve az albérlő a helyiséget csereelhelyezés és pénzbeli térítés igénye nélkül köteles kiüríteni.

(2) Ha a szerződés cserehelyiség biztosítási kötelezettség mellett szűnik meg, a cserehelyiségnél kizárólag a bérlő vehető figyelembe. Ezt a hozzájárulás feltételeként rögzíteni kell.

(3) A bérbeadó a hozzájárulás feltételeként azt is kiköti, hogy ha a szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, a befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, kivéve, ha olyan személy befogadása történik, aki a Tv. alapján a bérleti jogot folytatja.

(4) A helyiség alapterületének negyven százalékát meghaladó helyiségrész albérletbe adásához csak a Bizottság járulhat hozzá. E rendelkezés alkalmazásánál az albérletbe adással, illetve a befogadással érintett helyiségrészt is figyelembe kell venni.

27. § (1) A helyiség bérleti jogának átruházásához, illetőleg cseréjéhez akkor lehet hozzájárulni, ha:

(2) Ha a helyiségben az átadó bérlő által folytatott tevékenységtől, a bérbeadó által meghatározott, eltérő tevékenység folytatható, akkor a bérbeadói hozzájárulással egy időben - a rendeletben foglalt szabályok szerint - a profilmódosításra vonatkozó engedélyt is meg kell adni. Abban az esetben, ha az átvevő kíván a helyiségben a korábbitól eltérő tevékenységet folytatni, a bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a tevékenység megváltoztatása előzetesen engedélyezésre kerüljön.

(3) A bérleti jog átruházásához a Polgármester előzetesen is hozzájárulhat, ha a bérleti jogot bankhitel fedezetéül kívánják átadni. Az előzetes hozzájárulásban azonban ki kell kötni a végleges hozzájárulásban érvényesítendő bérbeadói feltételeket.

(4) Csereszerződés alapján ugyanolyan időtartamú szerződés köthető, mint amilyen az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségre a korábbi bérlővel fennállt.

(5) A bérleti jog átruházásához és a helyiség cseréjéhez a felmondási idő alatt nem lehet hozzájárulni.

(6)²⁴

(7) Ha a tevékenység megváltoztatására a bérbeadó döntése alapján kerül sor, az (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzbeli térítést nem kell megfizetni,ha az átvevő vállalja, hogy a bérbeadó által meghatározott tevékenységet a helyiségben legalább 5 évig folytatja vagy

(8) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bérbeadói hozzájárulásban azt is ki kell kötni, ha a bérlő 5 éven belül más tevékenységet kíván végezni, bérbeadói hozzájárulás azzal a feltétellel adható, ha a bérlő az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítés teljes összegét utólag megfizeti.

(9) A bérbeadói hozzájárulás kiadásának - az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - további feltétele, hogy az átvevő a helyiségben folytatható tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkezzen.

(10) A bérbeadói hozzájárulás kiadását meg kell tagadni, ha a helyiség átvételét megelőző 24 hónapon belül az átvevővel szemben a tevékenysége végzésével kapcsolatban, ellene büntetést kiszabó jogerős és végrehajtható hatósági határozat hoztak.

(11) A (8)-(9) bekezdésben foglaltakról az átvevőnek a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelemben vagy a bérbeadó felhívására nyilatkozni kell.

28. § (1) A Bizottság javaslata alapján a Polgármester a 27. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mértéktől eltérhet.

(2) Az (1) bekezdésen alapuló eltérésnél figyelembe kell venni, különösen:

29. § Nem adható bérbeadói hozzájárulás az átruházáshoz (cseréhez) bármelyik következő kizáró feltétel megszűnésének hitelt érdemlő igazolásáig:

30. § (1) A Bizottság javaslata alapján a Polgármester megtagadhatja az átruházáshoz (cseréhez) való bérbeadói hozzájárulást, ha az Önkormányzatnak a helyiségre - pl. kerületfejlesztési célra, költségvetési szerv elhelyezésére, másik helyiségből történő kihelyezésre - a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított öt éven belül kiürített és bérleti joggal nem terhelt állapotban lesz szüksége.

(2) Egyéb kizáró feltételek hiányában a Bizottság javaslata alapján a Polgármester az (1) bekezdésben meghatározott esetben is kiadhatja a bérbeadói hozzájárulást, ha az új bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződést a Polgármester által határozott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig köti meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a helyiségre a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított öt éven belül az Önkormányzatnak még sincs szüksége, s a határidő lejártáig (megszüntető feltétel bekövetkezéséig) a bérleti szerződés még fennáll, annak időtartamát a Bizottság javaslata alapján a Polgármester a (2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával meghosszabbíthatja.

(4)²⁶ A Polgármester kikötheti, hogy az (2)-(3) bekezdés szerinti megállapodást a bérbeadó költségére végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratba kell foglalni.

31. § (1) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről és másik helyiség bérbeadásáról a Bizottság dönt.

(2) A másik helyiség bérbeadása során az e rendelet hatálybalépése után történő bérbeadásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

32. § A Polgármester - a Bizottság véleményének kikérése után - a határozatlan időre szóló vagy a 17. § (1) bekezdése alapján határozott időre módosított szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a helyiségre vonatkozó éves bérleti díj legfeljebb 50 százalékáig terjedő összegnek a bérlő részére történő megfizetéséről dönthet, amennyiben a bérlő vállalja a szerződés megszüntetésével egyidejűleg a helyiség -kiürített és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő- átadását.

33. § (1) A Polgármester a bérlő (jogszerű használó) elhelyezésére vonatkozó kötelezettség esetén, cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek.

(2)²⁷ A pénzbeli térítés mértéke a helyiség értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.

(3) Ha a cserehelyiségre jogosult a pénzbeli térítésre nem tart igényt, részére cserehelyiséget kell bérbe adni. Ennek során a rendelet hatálybalépése után történő bérbeadásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)²⁸ A cserehelyiség esetén ugyanolyan időtartamra lehet szerződést kötni, mint ahogyan az elhelyezendő bérlő a kiürítendő helyiséget bérelte. Cserehelyiségre vonatkozó szerződés esetén a 20. §-t értelemszerűen alkalmazni lehet - ha a bérlő határozott időre szóló szerződést kíván kötni - , feltéve, hogy a korábbi szerződése határozatlan időtartamra szólt.

34. § Ha a bérleti szerződés közös megegyezéssel vagy a bérlő felróható magatartása miatti felmondással szűnik meg, az előszerződés, illetőleg a vételi jog gyakorlásáról szóló megállapodás alapján már teljesített bérleti díj a bérlőnek nem jár vissza.

35. § (1) A helyiség jogcím nélküli használója a bérleti díjjal azonos mértékű használati díjat köteles fizetni. Nem emelhető a használati díj, ha a jogcím nélküli használó cserehelyiségre tarthat igényt.

(2) A használati díj a rendelet hatálybalépésétől, illetve ha a helyiségbér mértékét meghaladó használati díj későbbi időponttól állapítható meg, ezen időponttól kezdve évente a háromszorosára emelhető. Húszszorosára kell emelni, illetve a bérleti díj húszszoros összegében kell megállapítani a használati díjat, ha a helyiséget önkényesen foglalták el.

(3) A helyiség használati díja a megszűnt szerződés szerint megállapítható éves bérleti díj tízszereséig terjedhet.

36. §²⁹ Az Önkormányzat és más személy (szervezet) közös tulajdonában álló helyiséggel kapcsolatos bérbeadói jogköröket a rendeletben szabályozott megkülönböztetés szerint a Bizottság és az Önkormányzat költségvetési szerve gyakorolja, illetve teljesíti a bérbeadóra háruló kötelezettségeket.

37. § (1)³⁰ A Polgármesteri Hivatal a bérlőre, a helyiségre és a bérbeadói hozzájárulással érintett személyre, szervezetre vonatkozóan a következőket tarthatja nyilván:

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben foglalt adatokról - a jogszabályban megjelölt szerveken kívül - harmadik személynek csak az adattal érintett személy hozzájárulásával adhat tájékoztatást.

38. § (1) E rendelet a 2007. május 1. napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg 14/1995. (VI. 23.) valamint az azt módosító 33/1995. (XII. 21.), a 1/1996. (II. 15.), a 11/1996. (IV. 30.), a 37/1996. (XII. 16.), a 26/1997. (VII. 8.), a 22/1998. (VII. 8.), a 19/1999. (V. 27.), a 40/1999. (XII. 17.), a 2/2001. (II. 22.), a 3/2002. (I. 21.), a 37/2002. (XII. 19.), a 15/2003. (V. 21.), a 34/2003. (XI. 23.), a 2/2004. (I. 23.), a 9/2004. (II. 19.), a 27/2004. (V. 24.), a 35/2004. (XI. 21.), a 15/2006. (IV. 18.), a 37/2006. (X. 10.), a 8/2007. (II. 12.) Belváros-Lipótváros önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik

(3) Belváros - Lipótváros, Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló- többször módosított- 11/2006. (IV. 18.) számú rendelete 3. számú mellékletében felsorolt hatáskörök az e rendeletben foglaltak szerint módosulnak.

39. §³¹ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.