-

34/2007. (X. 19.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelet

a tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról

egységes szerkezetben a módosításáról szóló 4/2008. (II.1.), a 12/2009. (III.25.), 52/2009. (XII. 16.), 2/2010. (I.14.), a 18/2010. (IV.23.), a 44/2010.(XII.22.), a 14/2011.(III.24.), a 32/2011.(IX.19.), a 22/2012.(IV.19.), a 3/2013. (I.21.), a 19/2013.(VI.05.), a 27/2014. (XI.11.) 4/2015. (II.03.) a 22/2015. (07.07.), a 3/2016. (II.1.), 17/2016. (VI.29.), a 8/2017.(III.16.) és a 16/2017. (VII.04.) önkormányzati rendelettel

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. §-ában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007.(X.19.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következőket rendeli el:

I. Rész

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya a Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra, továbbá azokra - a tulajdonosi döntésre jogosult által kijelölt- nem lakás célú helyiségekre terjed ki, ahol a bérlő vállalja a bérbeadást szabályozó önkormányzati rendeletben foglaltak szerint a helyiség lakássá történő átalakítását.

 (2)

Értelmező rendelkezések

2. §

(1)          A rendelet alkalmazása során az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló helyi önkormányzati rendeletben (továbbiakban: a bérbeadást szabályozó önkormányzati rendelet) foglaltaknak megfelelően a Polgármestert kell bérbeadónak tekintetni, még abban az esetben is, ha a bérbeadásról más döntött.

(2)     A bérlő a lakbért a lakás (a lakás helyiségei) teljes alapterületének használatáért, köteles fizetni. A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket külön térítés nélkül jogosultak használni, kivéve, ha e rendelet más szabályt tartalmaz.

(3)     A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva - kell megállapítani.

A társbérleti lakásrészek alapterületének megállapításánál:

a) az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá

b) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének a lakás teljes területéhez viszonyított arányában kell számításba venni.

(4) A rendeletben meghatározott lakbérek és kapcsolódó (közvetített) szolgáltatások értékei nettó értékek, melyet a mindenkori ÁFA összege terhel.

Ez alól kivételt képez:

• a 15. § (1)-(2) bekezdése alapján számított lakbér összege,
• a bérbeadást szabályozó önkormányzati rendelet 31. § -a alapján bérbeadott lakások lakbérének összege,
• a bérbeadást szabályozó önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott lakások lakbérének összege, amely bruttó érték.

II. Rész

A lakbérek mértéke

3.§

(1) Szociális lakásbérlet esetén a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) után növelő illetve csökkentő tényezőkkel nem rendelkező lakás havi alaplakbére 2012 évben:

a) összkomfortos lakás esetén:          212,– Ft/négyzetméter

b) komfortos lakás esetén:                 171,– Ft/négyzetméter

c) félkomfortos lakás esetén:               84,– Ft/négyzetméter

d) komfort nélküli lakás esetén:           65,– Ft/négyzetméter

e) szükséglakás esetén:                        49,– Ft/négyzetméter.

 (2)A szociális lakásbérletre jogosultak körét a bérbeadást szabályozó önkormányzati rendelet határozza meg.

(3) A lakásbérleti szerződésben a szociális alaplakbért úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdésben 2012. évi alaplakbérként meghatározott összeg a Képviselő-testület döntésétől függően évenként a KSH által előző évre meghatározott szolgáltatói árindex mértékével emelkedhet.

Kedvezményes lakbér

4.§

(1) A kedvezményes lakbér I. mértéke a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) után

          összkomfortos lakás esetén: 400,-Ft/négyzetméter/hó

          komfortos lakás esetén: 330,-Ft/négyzetméter/hó

• amennyiben a bérlő és a vele együtt lakók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a négyszeresét, egyedül élő kérelmező esetében a négy és félszeresét, vagy

• a kérelmező és a vele együtt lakók vagyonának együttes forgalmi értéke nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 450-szeresét, egyedül élő kérelmező esetében 400-szorosát.

(2) A kedvezményes II. lakbér mértéke a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) után

összkomfortos lakás esetén: 550,-Ft/négyzetméter/hó

komfortos lakás esetén: 480,-Ft/négyzetméter/hó

a.) amennyiben a bérlő és a vele együtt lakók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét, egyedül élő kérelmező esetében öt és félszeresét, vagy

b.) a kérelmező és a vele együtt lakók vagyonának együttes forgalmi értéke nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500-szorosát, egyedül élő kérelmező esetében 450-szeresét.

(3) Azon lakások tekintetében, amelyeknél a lakás minősége (komfortfokozata) az (1) és (2) bekezdésben megjelöltektől eltér, a komfortos lakás esetében megállapított lakbér fizetendő.

Piaci lakbér

5.§

(1) A piaci bérletként bérbe adott lakások esetében a lakbér mértéke a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) alapján

összkomfortos lakás esetén: 800,-Ft/négyzetméter/hó

komfortos lakás esetén: 700,-Ft/négyzetméter/hó.

 (2) Ha bérbeadást szabályozó önkormányzati rendelet a bérbeadás feltételeként a jövedelmi viszonyokhoz igazodó lakbér megfizetését írja elő és a bérlő és a vele együtt lakók egy főre jutó havi nettó jövedelme vagy vagyona eléri vagy meghaladja a 4. § (2) bekezdésében meghatározott összeget, a lakás bérleti díja ez esetben  a (1) bekezdésben meghatározott piaci lakbér.

(3) Piaci alapon történő bérbeadás esetén a bérleti díj csökkentésére a bérbeadás időpontjától számított 5 éven belül csak méltányosságból a Képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

(4) Azon lakások tekintetében, amelyeknél a lakás minősége (komfortfokozata) az (1) bekezdésben megjelöltektől eltér, a komfortos lakás esetében megállapított lakbér fizetendő.

Költségelvű lakbér

6.§

(1) A költségelvű lakbért minden évben felül kell vizsgálni és újra meg kell határozni. A költségelvű lakbér mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Költségelvű lakások esetében a lakbérhátralék rendezése érdekében méltányosságból, kérelemre az Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján legfeljebb 5 év kamatmentes részletfizetés engedélyezhető. A részletfizetésről szóló megállapodást közjegyzői okiratba kell foglalni.

7. §

(1) A Képviselő-testület a tárgyév március 31. napjáig meghatározza a bérbeadási módok szerinti lakbérek május 1-jétől érvényes mértékét.

(2) Valamennyi bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy a jelen rendelet szerint meghatározott és a szerződésben rögzített bérleti díj a Képviselő-testület döntésétől függően minden év május 1-én emelkedhet a KSH által az előző évre vonatkozóan közzétett szolgáltatói árindex mértékével.

A lakbér mértékét növelő tényezők

8. §.

A lakás fekvése szerint 20%-kal növelni kell annak a lakásnak a lakbérét, melynek legalább 1 lakószobája Dunára néző ablakkal rendelkezik.

A lakbér mértékét csökkentő tényezők

9. §.

(1) A bérlő kérelmére - a lakás épületeken belüli fekvését figyelembe véve – a lakbér mértékét csökkenteni kell

a) 10 %-kal, amennyiben a lakás az alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt), illetve felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van,

b) 5 %-kal, amennyiben a lakás három- vagy ennél többemeletes lakóépület földszintjén van és valamennyi lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz.

      (2)

 (3)Ha a lakás, épület műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl.: a lakás, épület    aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves) e helyzet fennállásának időtartamára a bérlő a megállapított lakbér mérséklését kérheti. A kérelem elbírálása a bérbeadó jogköre.

          (4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti mérséklés mértéke együttesen az 50%-ot nem haladhatja meg.

          (5) A társbérleti lakásrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és a más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembevételével megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.

          (6)     Ha a társbérleti lakásrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakásrészt ilyen esetben is komfort nélkülinek kell tekinteni.

(7) A Képviselő-testület egyedi méltányosságból dönthet a lakbér elengedéséről a 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdésének d.) pontjában felsorolt esetekben.

(8) Azon önkormányzati tulajdonú lakások esetében, ahol a lakás kialakítást 1989. január 1-ét megelőzően a jelenlegi bérlő végezte el, de erről a szerződéses felek írásban nem állapodtak meg, a lakbért a Polgármester egyedi döntése alapján a lakás jelenlegi komfortfokozata alapján a 3.§ szerint kell megállapítani, a lakbérmérték 11.§ szerinti évenkénti felülvizsgálata nélkül.

A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díjai.

10. §

A vízcsatornadíj mértékét, és a háztartási szemétszállítás díját a hatályos jogszabályok előírásai alapján kell megállapítani, felvonóval rendelkező épületek esetén pedig a földszinti lakásbérlemények bérlőit kivéve lakásokként 265.-Ft/hó felvonó használati díjat kell a bérlőnek fizetnie.

A lakbér felülvizsgálata

11. §

(1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakásokra fizetendő bérleti, illetve használati díjat a bérlők, illetve a lakáshasználók jövedelmi és vagyoni viszonyai figyelembevételével – e rendeletben szabályozottan – állapítja meg. Az Önkormányzat a bérleti díjakat előre meghatározott időpontban, lehetőség szerint minden harmadik évben vizsgálja felül, a felülvizsgálat adott év május 15. napjáig történik. A felülvizsgálat alapján megállapított lakbért (használati díjat) adott év július 1-től kötelesek a bérlők (használók) megfizetni.

(2) A lakbér-felülvizsgálat évében február 28-ig (szökőévben február 29-ig) az önkormányzati bérlakás bérlője, használója köteles benyújtani az Önkormányzat illetékes osztálya részére az erre a célra rendszeresített formanyomtatványhoz csatolva a lakásban lakók jövedelmi igazolását, vagyonnyilatkozatát.

(3) Azok a bérlők és lakáshasználók, akik a bérbeadást szabályozó önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdésében szabályozott feltételeknek nem felelnek meg, lakásukat jövedelmi és vagyoni helyzetüknek megfelelő – e rendeletben szabályozott – bérleti, illetve használati díj fizetése mellett bérelhetik. Azon bérlők és lakáshasználók, akik a felülvizsgálathoz szükséges dokumentumokat határidőben nem nyújtják be az 5. § (1) bekezdése szerinti piaci lakbér fizetésére kötelezettek.

(4) Aki a (2) bekezdésben megállapított határidőt önhibáján kívül elmulasztotta, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 15 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak.

(5) A bérlő és lakáshasználó köteles a jogosultságát érintő jövedelmi és vagyoni körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül az Önkormányzat illetékes osztályának bejelenteni.

(6) A lakbér-felülvizsgálatot nem kell alkalmazni

• a méltányosságból szociális alapon, határozott időre bérbe adott lakások bérlői,
• a költségelvű lakások bérlői,
• piaci alapon bérbe adott lakások bérlői, akik piaci lakbért fizetnek,
• a nyugdíjasházi bérlemények bérlői,
• a házfelügyelői munkakörhöz kötött szolgálati lakások bérlői, használói,
• 
  
• a műterem lakások bérlői tekintetében.

(7) Egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén a megállapított bérleti díj legfeljebb egy kategóriával történő csökkentéséről a bérlő egyedi kérelme alapján az Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt. Egyedi méltányosságra okot adó körülménynek minősül, amennyiben kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a kiszabott bérleti (használati) díj megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

A lakbér mértékének megállapítása

12. §

          Ha a bérleti szerződés a rendelet hatálybalépése után jön létre, a bérlő által fizetendő lakbért a rendelet alapján kell meghatározni.

III. Rész

A lakbértámogatás

13. § 

Önkormányzati lakbértámogatásra jogosultak az Önkormányzat tulajdonában álló szociális alapon bérbeadott lakások bérlői – illetőleg bérlőtársai önállóan is a rájuk eső lakbérmértéket illetően – az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) A lakásokban együtt lakó személyek egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hónapban nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében háromszorosát.

b) A lakásban együtt lakó személyek nem rendelkeznek olyan, forgalomképes ingó vagy

ingatlan vagyonnal, melynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 szorosát.

c) A lakbértámogatás esetében az elismert lakásnagyság:

- ha a háztartásban egy vagy két személy lakik: 75 nm

- ha a háztartásban három személy lakik: 90 nm

- ha a háztartásban négy személy lakik: 100 nm

- ha négynél több személy lakik a háztartásban, minden további személy után 10 nm

A támogatást kizáró feltételek

14. §

A 13. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén sem biztosítható támogatás annak a kérelmezőnek aki:

          a) lakását részben vagy egészben albérlet, ágybérlet útján vagy más módon hasznosítja.

b) a támogatás iránti kérelmében olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelentene,

c) akinek lakbértartozása van,

d)

A támogatás mértéke

15. §

(1) a jogosultsági feltételek fennállása esetén a lakásban együttlakó személyek egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme a kérelem benyújtását megelőző hónapban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese, egyedülálló esetében két és félszerese alatt van, a lakbértámogatás mértéke a mindenkori szociális alaplakbér 20%-a.

(2) a jogosultsági feltételek fennállása esetén a lakásban együttlakó személyek egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme a kérelem benyújtását megelőző hónapban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszerese, egyedülálló esetében háromszorosa alatt van, a lakbértámogatás mértéke a mindenkori szociális alaplakbér 10%-a.

A támogatás iránti kérelem elbírálása, folyósítása

16. §

(1) A támogatás folyósítására vonatkozó bérbeadói nyilatkozatban ki kell kötni a támogatás összegének a Ptk-ban magánszemélyek pénztartozásainak esetére megállapítható kamataival együttes visszafizetését abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy kizáró ok áll fenn.

(2) A támogatás folyósítására az indokolatlan pénzforgalom elkerülése érdekében nem a kérelmező részére való átutalással kerül sor, hanem a lakbérbeszerzéssel megbízott szerv részére küldött értesítéssel, mely alapján a bérlő által ténylegesen fizetendő lakbér összege a támogatással csökkentett mértékben kerül megállapításra.

(3) A lakbértámogatási kérelem benyújtási határideje az adott év november 30-a. A támogatás következő év január 1-től december 31-ig kerül megállapításra. A határidőn túl benyújtott kérelmeknél, kedvező elbírálás esetén, a támogatás a benyújtást követő második hónaptól biztosítható.

(4)

Záró rendelkezések

17. §

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2)

(3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg -a (2) bekezdésbe foglalt §. kivételével - a 2/1996. (II. 15.), 7/1997. (III. 12.) a 1/2000. (I. 13.), a 2/2002. (I..21.), 7/2002. (II.14.), 4/2003. (I. 27.), 36/2003. (XI. 24.), a 24/2004. (V.24.), 33/2005. (XI.03.), 14/2006. (IV.18.), 21/2007. (VI.06.) Belváros-Lipótváros önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(4) Belváros – Lipótváros, Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló- többször módosított- 30/2007. (IX.19.) számú rendelete 3. számú mellékletében felsorolt hatáskörök az e rendeletben foglaltak szerint módosulnak.

Rogán Antal                                                  Dr. Rónaszéki László

polgármester                                                             jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2007. október 19. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartalma 30 nap.

Dr. Rónaszéki László

                    jegyző

1. számú melléklet a 34/2007. (X.19.) önkormányzati rendelethez 

A költségelvű lakbérek nettó mértéke