40/2007. (X.19.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelet

a tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről

egységes szerkezetben a módosításáról szóló  2/2008.(I.23.), 16/2008.(III.14.), 26/2009. (VI. 23.), 42/2009. (X.30.), 13/2011. (III. 24.), 31/2011. (IX. 19.) ,14/2012. (III.14.), 24/2012.  (V. 16.), a 52/2012.(XI.15.),a 18/2013.(V.16.) és a 26/2013.(IX.19.)  Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendeletekkel

Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a Lakások és helyiségek bérletére valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakástörvény) 54. §-ában, valamint az 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonát képező valamennyi lakásra tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá azon nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére is, amelyek esetében a vevő az e rendeletben foglaltak szerint vállalja, hogy a helyiséget lakássá alakítja.

Alapvető rendelkezések

2. § Lakást elidegeníteni - egylakásos épület kivételével - csak az épület társasházzá alakítása után lehet.

3. § (1)Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:

a) a bérlőt,

b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,

c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát (továbbiakban jogosult)

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan elidegenítése esetén  a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam elővásárlási joga minden más jogosultat megelőz, kivéve a  lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő bérlő elővásárlási jogát követi.

4. § Ha a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) nem kíván élni elővásárlási jogával, a lakást lakottan még a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) hozzájárulásával sem lehet a bérleti jogviszony fennállása alatt harmadik személynek elidegeníteni, kivéve a 3.§ d.) pontjában foglalt jogosultak részére.

5. § A lakások elidegenítése tekintetében a tulajdonost megillető jogokat jelen rendeletben felsorolt kivételekkel a Képviselő-testület gyakorolja.

6. § (1)

(2) Lakást elidegeníteni kizárólag a lakás forgalmi értékének a tulajdonos által történő jóváhagyását követően lehetséges.

(3) A vételár kialakítása érdekében elvégzett értékbecslés vagy érték aktualizálás során megállapított forgalmi értéket a vételi ajánlatot benyújtott bérlő részére történő kiközlés előtt a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság hagyja jóvá.

(4) Az önkormányzati lakásra bérlő által benyújtott elidegenítési kérelem elbírálása során a Bizottságok vizsgálják a bérlő által fizetett bérleti díj mértékét és megállapítják, hogy a bérlő a bérbeadó kezdeményezésére áttért-e a sávos bérleti díj fizetésére.

(5) Szociális lakbér fizetése esetén nem idegeníthető el a lakás. A szociális lakbért fizetőnek vállalnia kell, hogy két éven keresztül nem szociális lakbért fizet és csak ezt követően nyújthat be ismételten vételi kérelmet.

(6) A 6.§ (5) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak:

• azokra a műemléki védettségű épületekben lakó bérlőkre, ahol a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) vagy annak jogutódja felújítási kötelezettséget írt elő a lakásonkénti elidegenítés feltételeként és a bérlő bérleti jogviszonya 1991. január 1. előtt jött létre,
• 
  

 (7) A 6.§ (5) bekezdés rendelkezéseitől méltányosságból az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság és a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság döntésével lehet eltérni azokban a műemléki védettségű épületekben lakó bérlők esetében, ahol a KÖH vagy annak jogutódja felújítási kötelezettséget írt elő a lakásonkénti elidegenítés feltételeként és a bérlő bérleti jogviszonya 1991. január 1. után jött létre.

Vételár

7. § (1) A lakás vételára - a jelen rendeletben foglalt kivételekkel- a lakás forgalmi értékének 75 %-a. A lakás vételára a forgalmi érték 90 %-a, amennyiben a lakás, olyan épületben található, amely épületen az adásvételi szerződés megkötését megelőző 5 éven belül teljes felújítási munkát végeztek A felújítási munkák elvégzését jogerős és végrehajtható használatba vételi engedéllyel igazolni kell.

 (2) Olyan lakás elidegenítése esetében, amelybe a bérlő lakáscsere útján került és az Önkormányzat számára megfizette a két lakás forgalmi értékkülönbözetének jogszabály szerint megállapított %-os mértékét, a vételár a forgalmi érték 30 %-a. Ezen esetben a vételár meghatározásánál a 7.§ (1) bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) A lakás vételára a lakás forgalmi értékének 15 %-a az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

• az elidegenítés tárgyát képező lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-éig a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő,
• a lakás bérlője vagy a rendelet 3.§-ában felsorolt jogosult vállalja, hogy a lakást az adásvételi szerződés megkötését követően 5 évig nem idegeníti el,
• abérlő bérleti jogviszonya 1996. június 30. előtt jött létre,
• az épület az adásvételi szerződés megkötését megelőző 10 éven belül teljes felújításban nem részesült

(4) A lakás vételára a lakás forgalmi értékének 30 %-a az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

• az elidegenítés tárgyát képező lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-éig a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő,
• a lakás bérlője vagy a rendelet 3.§-ában felsorolt jogosult vállalja, hogy a lakást az adásvételi szerződés megkötését követően 5 évig nem idegeníti el,
• az Önkormányzat 2005. május 5. előtt az épületben lévő lakásokat elidegenítésre kijelölte,
• a bérlő bérleti jogviszonya 1996. június 30. napját követően jött létre és a bérlő 2010. október 3-áigelőszerződés megkötésére irányuló kérelmet nyújtott be az Önkormányzathoz,
• az épület az adásvételi szerződés megkötését megelőző 10 éven belül teljes felújításban nem részesült.

(5) Ha az elidegenítés tárgyát képező lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-éig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő, a lakás vételára a lakás forgalmi értékének 75 %-a az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

• a lakás bérlője vagy a rendelet 3.§-ában felsorolt jogosult vállalja, hogy a lakást az adásvételi szerződés megkötését követően 5 évig nem idegeníti el,
• abérlő bérleti jogviszonya 1996. június 30. után jött létre,
• az épület az adásvételi szerződés megkötését megelőző 10 éven belül teljes felújításban nem részesült.

(6) Ha a lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-éig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő és az épület társasházzá alakítása 2013.01.01. napja után történt meg, a lakás vételára a lakás forgalmi értékének 75 %-a, ha az épület az adásvételi szerződés megkötését megelőző 10 éven belül teljes felújításban részesült és a bérlő vagy a rendelet 3.§-ában felsorolt jogosult vállalja, hogy a lakást az adásvételi szerződés megkötését követően 5 évig nem idegeníti el.

(7)

(8) A (3)- (6) bekezdésben szabályozott esetekben 5 évre elidegenítési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.”

(9) A felújítási, átalakítási kötelezettséggel bérbe adott lakások elidegenítésére, ha a lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-éig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő a rendelet 7.§ (8) bekezdés, 17.§ és 17/A. §-ában szereplő szabályokat kell alkalmazni.

(10) Olyan épületek vonatkozásában, ahol a rendelet hatályba lépése előtt az ingatlant elidegenítésre kijelölték, de annak végrehajtására a feleken kívül álló jogi akadály miatt nem került sor, a Képviselő-testület dönthet arról, hogy a lakások kijelölésének időpontjában hatályos rendelet alapján értékesíti a lakásokat, ha a jelen rendeletünk szerint arra jogosult vásárolja meg, és az elővásárlásra jogosult bérleti jogviszonya a kijelölés időpontjában már fennállt. A vételárat az értékesítés időpontjában megállapított forgalmi érték alapján kell meghatározni.

8. § Ha a bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkijelölési joggal érintett lakást:

a) a bérlőkijelölési jog gyakorlója kívánja megvásárolni, akkor a vételár a forgalmi érték 80%-a. Ez esetben a 4. §-ban meghatározott tilalom nem alkalmazható, ha a bérlő a vásárláshoz egyetértését adta. A bérlő egyetértésének hiányában a lakás nem értékesíthető.

b) a bérlő kívánja megvásárolni, a 7. §-ban foglaltakat valamint 9. §-tól a 16. §-ban előírtakat megfelelően alkalmazni kell.

A vevőt megillető kedvezmények, részletfizetés és az ezzel kapcsolatos árengedmények

9. § (1) Ha a vevő a szerződéskötéssel egyidejűleg egy összegben megfizeti a vételárat, akkor a vételárból  30 % kedvezmény illeti meg.

 (2) a vevő kérelmére a vételár megfizetésére 25 éves kamatmentes részletfizetési lehetőséget kell biztosítani.

(3) Ha a vevő a szerződéskötés után bármikor a teljes vételár hátralékot egy összegben kifizeti, a vételár-hátralékra 30 % árengedmény illeti meg.

10. § Ha a vevő a törlesztőrészletek megfizetésével késedelembe esett, akkor:

a) az elmaradt törlesztőrészletekre 9. § (3) bekezdésében szabályozott árengedmény nem adható,

b) a késedelembe esés időpontjától kezdve erre az összegre köteles a PTK. szerinti törvényes  késedelmi kamatot fizetni.

11. § (1) A részletfizetésre vásárolt lakások esetén a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot kell bejegyeztetni az Önkormányzat javára.

(2) Az adásvételi szerződésben ki kell kötni, hogy a vevő az adott lakásra köteles biztosítást kötni, a biztosítást a vételár teljes kiegyenlítéséig nem szüntetheti meg.

12. §

13. § A részletfizetésre vásárolt lakások esetén az örököst ugyanolyan kedvezmények illetik meg, mint az örökhagyót.

14. § A törlesztőrészlet nem fizetése esetén:

a) 3 havi részletfizetés elmaradása esetén a vevőt írásban fel kell szólítani, hogy tartozását 15 napon belül fizesse meg,

b)^[1] 6 havi elmaradás esetén, amennyiben a vevő a fizetési felszólítást követő 30 napon belül az elmaradt befizetéseket nem teljesíti az Önkormányzat jogosult egyoldalú nyilatkozatával az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát követően a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság döntése alapján az adásvételi szerződéstől elállni. Az elállást követően az egymással történő elszámolás keretében, az eredeti állapot visszaállításával az Önkormányzat visszafizeti a vevő által teljesített vételárrészletet.

Döntési jogosultság

15.§ A társasházakban lévő önkormányzati tulajdonú lakásokra a 3.§ (1) bekezdésében meghatározott bérlők és jogosultak, a bérlőkijelölési jog gyakorlója által beadott írásbeli vételi kérelmeket az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát követően a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság bírálja el.

A vételi kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a vételár megfizetését 25 éves kamatmentes részletekben kívánja teljesíteni.

Elutasított lakásvásárlási kérelem az utolsó döntéstől számított egy éven belül ismételten nem tárgyalható.

Vételár megfizetése kárpótlási jeggyel

16. § (1) A lakások megvétele során a lakás bérlőjétől a nevére kiadott kárpótlási jegyet névértékben (kamatokkal növelt címletérték) fizetőeszközként akkor lehet elfogadni, ha ezen rendelet 3. §-ában felsoroltak valamelyike a vevő.

(2) A bérlő a PTK. 685. §-ában felsorolt közeli hozzátartozójától kapott saját jogú kárpótlási jegyet is felhasználhatja névértékben a lakás megvásárlása során.

Felújítási kötelezettséggel bérbe adott lakások elidegenítése

17.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló önkormányzati rendeletben szabályozott rendeltetésszerű használatra alkalmatlan lakások bérbeadása esetében, amennyiben a bérlő a vállalt felújítási kötelezettségének 30 hónapon belül eleget tett, vagy a felújítást megállapodásban vállalja, a lakás részére és az e rendeletben meghatározott jogosultak részére elidegeníthető. Amennyiben bérlő a felújítást megállapodásban vállalja, és részére a lakás felújítást megelőzően eladásra kerül, a megállapodásban rögzített felújítási kötelezettséget a bérleti szerződés megkötésétől számított 30 hónapon belül teljesítenie kell, mely teljesítésének biztosítékaként a lakásra az Önkormányzat javára 3 évre kikötött visszavásárlási jogot kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni

(2) A lakás vételára a lakás forgalmi értékének 100 %-a. Amennyiben bérlő a felújítást megelőzően kívánja megvásárolni a lakást, a lakás forgalmi értékének megállapítása során a felújítást követő állapotot kell figyelembe venni. A forgalmi érték megállapításakor rögzítésre kerül a felújítási kötelezettség összege és műszaki tartalma a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. által, amelynek összege vételár előlegként a vételárba beszámít. Erről a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság hoz döntést.

(3) A felújítási kötelezettség műszaki tartalmának maradéktalan teljesítését  a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. igazolása alapján lehet teljesítésként elfogadni.

(4)  A vevő kérelmére a vételár megfizetésére 25 éves kamatmentes részletfizetési lehetőséget kell biztosítani.

 (5) Ha a vevő a szerződéskötés után bármikor a teljes vételár hátralékot egy összegben kifizeti, a vételár-hátralékra 30 % árengedmény illeti meg.

Nem lakás céljára szolgáló helyiség(ek) lakássá alakításának vállalásával, bérlő részére történő elidegenítése

17/A. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló  önkormányzati rendeletben szabályozott, nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá alakításának kötelezettségével történő bérbeadása esetében, amennyiben a bérlő a vállalt lakáskialakítási kötelezettségének a bérleti szerződés megkötésétől számított 30 hónapon belül eleget tett vagy a lakáskialakítást megállapodásban vállalja, az ingatlan részére és az e rendeletben meghatározott jogosultak részére elidegeníthető. Amennyiben bérlő a lakáskialakítást megállapodásban vállalja, az elidegenítés feltétele, hogy a bérlő vállalja saját költségén, hogy a bérleti szerződés megkötésétől számított 30 hónapon belül a nem lakás céljára szolgáló helyiséget lakássá alakítja, azaz a lakás jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélyét megszerzi. A megállapodásban rögzített lakáskialakítási kötelezettség teljesítésének biztosításául az ingatlanra az Önkormányzat javára 3 évre kikötött visszavásárlási jogot kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(2) Az ingatlan vételára az ingatlan forgalmi értékének 100 %-a. Amennyiben bérlő a lakáskialakítást megelőzően kívánja megvásárolni az ingatlant, az ingatlan forgalmi értékének megállapítása során a lakás kialakítását követő állapotot kell figyelembe venni. A forgalmi érték megállapításakor rögzítésre kerül a lakáskialakítási kötelezettség bekerülési összege és műszaki tartalma a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. által, amelynek összege vételár előlegként a vételárba beszámít. Erről a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság hoz döntést.”

(3) A lakáskialakítási kötelezettség műszaki tartalmának maradéktalan teljesítését a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. igazolása alapján lehet teljesítésként elfogadni.

(4) A vevő kérelmére a vételár megfizetésére 25 éves kamatmentes részletfizetési lehetőséget kell biztosítani.

(5) Ha a vevő a szerződéskötés után bármikor a teljes vételár hátralékot egy összegben kifizeti, a vételár-hátralékra 30 % árengedmény illeti meg.

Üres nem lakás célú helyiség(ek) lakássá alakításának vállalásával történő elidegenítése

17/B. §

Üres lakások értékesítésére, vételárára és fizetési feltételeire vonatkozó szabályok

18. § (1) Üres lakást értékesíteni a következő esetekben lehet a Tulajdonosi és Elidegenítési  Bizottság döntése alapján:

a) önkormányzati érdekből a Képviselő-testület egyedi határozatával,

b) a meglévő magántulajdonú lakás bővítéseként, ha a csatolandó lakás eredetileg a bővítendő lakással egy egységet képezett, azaz korábban az eredeti lakást megosztották és kívánatos az eredeti állapot visszaállítása,

c) a meglévő magántulajdonú lakás bővítéseként, ha a csatolandó lakás nem felel meg a Lakástörvény 2. számú mellékletében meghatározottaknak,

d) Társasház részére, amennyiben az értékesített lakás a társasház tulajdonába kerül,

e) kizárólag cserelakás biztosításával a társasházban külön tulajdonnal rendelkező részére lakásbővítés céljából.

 (2) A társasházi alapító okirat módosításának költségei minden esetben a vevőt terhelik.

(3) Az üres lakás vételára a forgalmi érték.

(4) A vevő kérelmére a vételár megfizetésére 25 éves kamatmentes részletfizetési lehetőséget kell biztosítani.

(5) Ha a vevő a szerződéskötés után bármikor a teljes vételár hátralékot egy összegben kifizeti, a vételár-hátralékra 30 % árengedmény illeti meg.

Megüresedett társbérleti lakrészek értékesítése

19. § (1) Ha a megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő társbérleti lakrész önálló lakásra alakítható, akkor a lakásmegosztást kell előnyben részesíteni és önálló lakást kell kialakítani.

(2) Ha a megüresedett társbérleti lakrész önálló kialakítása jogi vagy műszaki akadályba ütközik, az Önkormányzat tulajdonában álló megüresedett társbérleti lakrészt a másik tulajdonostársnak (társaknak) kell felajánlani. A vételár a forgalmi érték 50 %-a. Az Önkormányzat, mint eladó nevében a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság jogosult dönteni.

(3) A megüresedett társbérleti lakrész a másik lakrész(ek) tulajdonosa(i) kérésére a tulajdonos egyenes ági rokona részére is értékesíthető a (2) bekezdés szerinti feltételekkel.

(4) A jelen §-ban meghatározott értékesítés esetén a vevőt a vételár teljesítés során 25 év kamatmentes részletfizetés illeti meg.

(5) Ha a vevő a szerződéskötés után bármikor a teljes vételár hátralékot egy összegben kifizeti, a vételár-hátralékra 30 % árengedmény illeti meg.

(6) Ha a korábbi társbérleti lakásnak az Önkormányzaton kívül több társtulajdonosa is van és a tulajdonostársak között a megegyezés nem jön létre, a PTK. szabályait kell alkalmazni.

(7) Ha volt társbérleti lakásban kialakult közös tulajdon nem szüntethető meg, a PTK. 148. §-a szerint kell eljárni.

Üres egyéb helyiség értékesítése lakásbővítés céljára

20. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő használaton kívüli egyéb helyiség (pl.: volt közös WC, szárító, mosókonyha) a meglévő lakástulajdon bővítése céljából a Társasház alapító okirat módosításához szükséges arányú hozzájárulásával értékesíthető.

(2) a) Az (1) bekezdésben meghatározott helyiség vételára a forgalmi értékkel azonos. A forgalmi értéket a lakásokra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

b) Az alapító okirat módosításának költsége a vevőt terheli.

c) Az értékesítésről a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság dönt.

(3) A jelen §-ban meghatározott értékesítés esetén a vevőt a vételár teljesítés során 25 év kamatmentes részletfizetés illeti meg. 

(4) Ha a vevő a szerződéskötés után bármikor a teljes vételár hátralékot egy összegben kifizeti, a vételár-hátralékra 30 % árengedmény illeti meg.

Vegyes rendelkezések

Vételi ajánlat tartalma

21. § (1) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a beköltözhető forgalmi értéket, a vételárat, a megfizetés feltételeit, az igénybe vehető árengedményt és kedvezményeket,

b) az épület és az adásvétel tárgyát képező külön telekkönyvi illetőség műszaki állapotának jellemzőit, a vevőt terhelő kötelezettségeket,

c) az ajánlati kötöttség időtartamát, melyet 90 napban kell megállapítani. A vevő kérésére ez az időtartam 60 nappal meghosszabbítható,

d) figyelemfelhívást, hogy a c) pontban meghatározott idő lejárta után az ajánlati kötöttség megszűnik, a lakás értékesítésére ezt követően a döntésre jogosult csak méltányosságból adhat engedélyt. Ez esetben a forgalmi értéket újból meg kell állapítani. A vételár megállapítása a mindenkor hatályos rendelet alapján történik.

(2) Ha a vevő az (1) bekezdés c) pontjában megadott határidőn belül írásban elfogadja a vételi ajánlatot, ez esetben a szerződést vele illetve a 3.§ a)-c) pontjában felsoroltak hozzájárulásával a 3. § d) pontjában megjelöltekkel meg kell kötni.

(3) Ha a jogosult bérlő a vételi ajánlatot elfogadta és erről írásban nyilatkozott, a nyilatkozatot a bonyolító illetve az Önkormányzat bizonyíthatóan átvette és nem jelölte meg a 3. § d) pontjában felsoroltak valamelyikét vevőként, a szerződést az örökössel a bérlőre vonatkozó feltételekkel kell megkötni.

(4) Elutasított lakásvásárlási, továbbá a 18.§, 19.§. és a 20.§ hatálya alá tartozó ingatlanok, ingatlanrészek megvásárlása iránti kérelem esetében, illetve amennyiben a fél az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatot nem fogadja el a kérelem az utolsó döntéstől számított egy éven belül nem tárgyalható.

22. § (1) A Polgármester adhat hozzájárulást:

a) a részletfizetésre vásárolt öröklakás cseréjéhez a tartozás átvállalásához,

b) a részletfizetéssel vásárolt öröklakás közös tulajdonának megszüntetése esetén a tartozás átvállalásához,

c) a részletfizetéssel vásárolt lakás elajándékozásához és a megajándékozott részéről a tartozás átvállalásához. A tartozás átvállalása csak az esetben engedélyezhető, ha a megajándékozott közeli hozzátartozó. A hozzájárulás megadásánál figyelemmel kell lenni a megajándékozott jövedelmi-vagyoni helyzetére. Vizsgálni kell, hogy a részletfizetési feltételeket a megajándékozott teljesíteni tudja-e.

d) Az Önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog, visszavásárlási jog törlésére.

(2) Részletfizetésre vásárolt lakások esetében, amennyiben jelen rendelet kedvezőbb feltételeket tartalmaz a részletfizetés vonatkozásában, a vevő kérelmére a Polgármester dönthet a kedvezőbb feltételek alkalmazásáról, és az adásvételi szerződés ennek megfelelő módosításáról.

(3) A Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság dönt, a részletfizetéssel vásárolt lakás elidegenítése esetén a jelzáloggal biztosított tartozás átvállalásának engedélyezéséről.

23. § Az adásvételi szerződés és a társasházi alapító okirat aláírására az Önkormányzat részéről a Polgármester jogosult. A Polgármester a bonyolítást végzőnek az adásvételi szerződés aláírására meghatalmazást adhat.

24. § Bérbe adott lakás esetében vevő az adásvételi szerződés megkötése előtt köteles bemutatni:

- a bérleti szerződését,

- annak igazolását, hogy nincs lakbér, közüzemi és fűtési díj tartozása.

- a biztosítás megkötésének igazolását

Hatálybalépés

25. § (1) Ezen rendelet kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 22/2007.(VI.06.) Belváros-Lipótváros önkormányzati rendelet hatályát veszti.

 (3) Belváros – Lipótváros, Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló- többször módosított- 11/2006. (IV.18.) számú rendelete 3. számú mellékletében felsorolt hatáskörök  az e rendeletben foglaltak szerint módosulnak.

Átmeneti rendelkezések

26.§ A részletfizetésre vásárolt lakásoknál, a hátralék egyösszegű kifizetése esetén adandó árengedmény megállapításnál a hátralék egyösszegű kifizetésekor hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben az a vevőre kedvezőbb fizetési feltételeket állapít meg.

27. §

28. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Rogán Antal                                                                          Dr. Rónaszéki László

    polgármester                                                                                            jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2007. október 19. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartalma 30 nap.

                               Dr. Rónaszéki László

                                                                                                                               jegyző