Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2009. (IV. 23.) önkormányzati rendelete

az állattartás rendjéről

Hatályos: 2015. 03. 24- 2015. 05. 27

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2009. (IV. 23.) önkormányzati rendelete

az állattartás rendjéről

2015.03.24.

Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi sajátosságokat figyelembe véve a helyi állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1. § E rendelet célja, hogy meghatározza az V. kerület közigazgatási területén belül az állattartás szabályait – különös tekintettel az egymás mellett élés szabályaira, a tartott állatok iránti felelősségre, a köztisztasággal és a közterületek kulturált használatával kapcsolatos elvárásokra és kötelezettségekre – figyelembe véve az V. kerület belterületi és nagyvárosias lakóterületi jellegét.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az V. kerület közigazgatási területén (a továbbiakban: a kerületben) történő állatok tartására továbbá minden olyan természetes és jogi személyre, akik az állattal rendelkezni jogosultak, az állat tulajdonosai, illetve aki az állatot, állatokat felügyelik.(továbbiakban: együtt állattartó)

(2) A rendelet hatálya alá tartozik minden állattartó, aki állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodik a kerületben.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására,

b) egészségügyi és kutató intézményekben kísérleti céllal tartott állatokra,

c) egészségügyi okból rászorulók által tartott vezető- és jelzőkutyákra, polgári védelem mentőkutyáira,

d) alkalmi, cirkuszi rendezvényekre, állatkiállításokra, állatversenyekre,

e) természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény

hatálya alá tartozó állatokra,
f) veszélyes állatok, valamint veszélyes ebek tartására.

Fogalom meghatározások

3. §

1. Állattartó: az állat tulajdonosa illetőleg, aki az állatot vagy állatállományt felügyeli, vagy aki az állattal rendelkezni jogosult.
2. Állattartás: az állattartó tevékenysége és kötelessége, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményt biztosítson, amelyben annak egészsége, ill. jó közérzete teljesül.
3. Befogadott eb: az a gazdátlan, elhagyott eb, amelynek korábbi tartója nem állapítható meg és tartásra valaki befogadja.
4. Hatósági állatorvos tevékenység: az állam állat-egészségügyi, engedélyező, ellenőrző és igazgatási tevékenysége;
5. Közös helyiség:
Két- vagy többlakásos házingatlanban
– a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben;
– a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.
– közösségi helyiség: az olyan közösségi célt szolgáló helyiség, amelyet a kezelő megállapodás alapján enged át a lakóközösségnek (pl.: barkácsműhely, hobbiszoba, stb.);
6. Közterület: az ingatlan-nyilvántartás (telekkönyv) helyrajzi szám mutatójával közterületként ( pl: közút, járda, tér, közpark ) nyilvántartott belterületi földrészlet, továbbá a belterületi földrészek, illetőleg építmények ( pl: épület árkádok alatti járda, alul-és felüljárók ) közhasználatra, illetve gyalogos forgalomnak átadott részei.
7. Köztisztaság: az ingatlanok, illetve közvetlen környezetének, valamint a közterületek tisztántartása;
8. Közvetlen szomszéd: társasházban az állattartás helyével közvetlenül közös fallal, födémmel, vagy közösen használt előtérrel, kerttel, közös helyiséggel rendelkező bérlők és tulajdonosok;
9. Kutyafuttatás: az ebnek póráz nélkül való szabadon engedése az erre kijelölt területen;
10. Kutyasétáltatás: közterületen az ebnek pórázon történő vezetése, illetve az arra kijelölt fajtájúak szájkosárral és pórázon történő vezetése;
11. Lakásban társként tartható állatok:
a) eb
b) macska
c) díszmadarak,
d) díszhalak
e) terráriumban tartható nem veszélyes állatok
f) kistestű rágcsálók (pl. aranyhörcsög, tengerimalac, degu, egér).
g) kisállatfajok (galamb, házinyúl, prémesállat: csincsilla, nutria, angóranyúl, nyérc, görény)
12. Szaporítás: nőivarú állat természetes úton történő fedeztetése, mesterséges termékenyítése, továbbá genetikai anyagának felhasználása utód létrehozása céljából;
13. Szaporulat: a 3 hónapos kor alatti utódok (alom);
14. Támadó, vagy kiszámíthatatlan természetű eb: az az eb, amelyikről viselkedése alapján feltehető, hogy hajlamos ember vagy állat megtámadására, megharapására;
15. Társasház: az olyan épület, ahol az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás célú helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épület-berendezés, helyiség és lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába került;
16. Tenyésztés: az állatfajta tenyész- és haszonértékét növelő, célirányos tevékenységek összessége. A három hónapos kor alatti alom állatállománya nem a tenyésztés, hanem a szaporulat fogalomkörbe tartozik;
17. Több lakásos lakóház: minden olyan egynél több lakást tartalmazó lakóépület, amelyik nem társasház ,
18. ebtartó: az eb tulajdonosa, illetve a tulajdonos hozzájárulása, felkérése, megbízása alapján az eb felügyeletét meghatározó időre ellátó személy.
19. transzponder: bőr alá ültetett elektronikus azonosító rendszer (mikrochip), amely az állat egyedi azonosítására alkalmas;
20. regisztrálás: az állat szervezetébe helyezett mikrochippel megjelölt eb adatainak az arra jogosult (pl.: önkormányzati vagy önkormányzat által megbízott személy, szervezet) által történő nyilvántartásába vétele.

Állatok tartásának általános feltételei

4. § (1) A kerületben csak a 3. § 11-as pontjában felsorolt állatok tarthatók.

(2) Az állattartó köteles az általa tartott állatot a közegészségügyi, a környezetvédelmi, a közbiztonsági, az állatvédelmi és az állategészségügyi előírásoknak megfelelően tartani.

(3)

(4)

(5) A kerületben gazdátlan állatot környezetet szennyező és/vagy másokat zavaró módon etetni, valamint madarat az épületbe szoktatni tilos.

(6) A társasházak osztatlan közös tulajdonú részeiben, illetve a többlakásos lakóházak közös helyiségeiben az állat által okozott szennyeződést az állattartó köteles azonnal megszűntetni, feltakarítani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az osztatlan közös tulajdonban lévő úgynevezett házfelügyelői lakásra.

(7)

(8) Erkélyen csak olyan körülmények között tartható állat, hogy az a közterületet, illetve az alatta levő lakást, erkélyt ne szennyezze, és a köznyugalmat ne zavarja.

(9)

(10) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet alapján jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén.

(11) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokvédelem szabályai szerint jár el.

Az ebtartás szabályai

5. § (1) Ebet a társasházakban vagy a többlakásos lakóházakban csak lakásban vagy önálló, bekerített telekingatlanon belül szabad tartani.

(2)

6. § (1)

(2)

(3) Társasház osztatlan közös tulajdonú területén és több lakásos lakóház közös helyiségében, az ebet szabadon engedni tilos, legfeljebb 1 méteres pórázon fogva lehet vezetni.

(4) Tilos az ebet az V. kerületi parkokban sétáltatni, játszóterekre, bekerített parkokba bevinni illetve beengedni.

(5) A (4) bekezdés tiltása nem vonatkozik a kijelölt kutyafuttatók területére. A kijelölt kutyafuttatók listáját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) Az ebtartó köteles lakáson, ill. önálló bekerített telekingatlanon kívül, illetve kutyasétáltatás esetén az eb oltási könyvét magánál tartani.

(7) Az ebtulajdonos köteles az eb kötelező veszettség elleni védőoltásának adatait 30 napon belül az Önkormányzati nyilvántartásba bejelenteni. (Ebnyilvántartó, 1052 Budapest, Vármegye u. 15., e-mail cím: ebrendelet@belvaros-lipotvaros.hu, telefon: 3186-761, 3330-948)

(8)

(9) A közterület-felügyelet, rendőrség és az állatorvos működési területén eljárása során jogosult ellenőrizni azt, hogy a közterületen sétáltatott eb transzponderrel meg van-e jelölve.

Michrochipes megjelölés

7. § (1) A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 17/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint transzponderrel megjelölt ebnek az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.) 42. § (4) bekezdésében meghatározott adatait az állat tulajdonosa vagy tartója a transzponder behelyezését követő 30 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzati nyilvántartásba.

(2) Az eb tulajdonosának, tartójának, tartási helyének megváltozását, az állat elpusztulását az állat tulajdonosa vagy tartója az adatváltozást követő 8 napon belül köteles az önkormányzati nyilvántartásba bejelenteni.

(3)

(4) Az ebnek a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak szerinti mikrochipes megjelöléséhez a mikrochipet és annak nyilvántartását a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata közigazgatási területén lakó és a megjelölt ebet ott is tartó ebtulajdonosnak térítésmentesen biztosítja.

(5)

(6)

Adatkezelés

8. § (1)

(2) Az Ávtv. 42/B. § (3) bekezdésében meghatározott helyi elektronikus ebnyilvántartással kapcsolatos adatkezelési feladatokat valamint a rendeletben szabályozott egyéb adatkezelési feladatokat (adatrögzítés, adatkezelés, adattovábbítás) a jegyző látja el. A nyilvántartásból az adatkezelő a jogszabályok által feljogosított részére adatot szolgáltat.

(3)

(4)

(5)

(6)

A macskatartás szabályai

9. § (1) Tilos a társasházak osztatlan tulajdonú részeiben, illetve a többlakásos lakóházak közös helyiségeiben macskát környezetet szennyező módon etetni.

(2) Az épületekben elszaporodott kóbor macskák eltávolításáról ill. az eltávolítás utáni ingatlanrész fertőtlenítéséről az ingatlan tulajdonosa(i), illetve a közös képviselő köteles gondoskodni.

Közigazgatási bírság

10. § A közigazgatási bírságolási eljárás a tulajdonos állattartási jogának korlátozására, illetve megszűntetésére irányuló egyéb hatósági intézkedés mellett folytatható

Záró rendelkezések

11. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ezen rendelet -10. § (1) bekezdésének j) pontját kivéve- kihirdetés napján lép hatályba. A rendelete 10. § (1) bekezdésének j) pontja 2009. július 1. napjával lép hatályba. (3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 22/2003.(VII.11.), 40/2004.(X.29.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

1. melléklet

Az V. kerület területén lévő kutyafuttatók:

1. Honvéd tér déli térrészén (hrsz: 24972)

2. Hild tér (hrsz. 24502/1)

3. Széchenyi rakpart (hrsz: 24498) a Pesti alsó rakpart zöldfelületi része

4. Olimpiai Park (hrsz: 24988) északi térrészen, bejárat Balaton utca felől.

5. Erzsébet tér (hrsz: 24456/1) északi térrészen, bejárat a József Attila utca felőli oldalon

6. Vajkay utcai zöldfelület északi része (hrsz: 24899) bejárat a Szalay utca felől.