Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2014. 03. 25- 2014. 11. 20

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

2014.03.25.

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, működésének szabályairól és szervezeti rendjéről (továbbiakban: SZMSZ) a következőket rendeli el.

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat önállóan, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, megteremti mindezek anyagi, szervezeti és személyi feltételeit.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata
Székhelye: 1051 Budapest, Erzsébet tér 4.
(3) A hivatal elnevezése:
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Polgármesteri Hivatal.
(4) Az önkormányzati feladatokat ellátó képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület e rendelet 27. § (2) bekezdésében felsorolt bizottságai, valamint a Polgármesteri Hivatal.
(5) Az egyéni választókerületek beosztása és a települési képviselők névsora az SZMSZ 1. számú függelékét képezi.

2. § (1) Az Önkormányzat helyi ünnepe a november 15-ei Lipót naphoz kapcsoló programsorozat. A Belvárosi Lipót Napok megrendezésére minden évben a Lipót napot megelőző hétvégén kerül sor.

(2) A képviselő-testület Belváros-Lipótváros javára kifejtett magas színvonalú, megbecsülést kiváltó tevékenységet végző személyek munkásságának elismerésére önkormányzati kitüntetéseket adományoz. Az önkormányzati díjak alapításának és adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A képviselő-testület együttműködik minden olyan az V. kerületben bejegyzett önszerveződő közösséggel, amelyik tevékenységét Belváros-Lipótváros érdekében, a közbiztonság, a közművelődés- és sport, az egészségügy- és szociális valamint a környezetvédelem területén fejti ki. Az önszerveződő közösségek képviselőt a képviselő-testület és bizottságai nyílt ülésén, tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg.

3. § (1) Az Önkormányzat bélyegzőjén a külön helyi rendeletben meghatározott önkormányzati címert lehet szerepeltetni. A kiadmányozáshoz az állami címerrel, a szervezeti egység megnevezésével és a sorszámmal ellátott bélyegzőt kell használni.

(2) Az önkormányzati címer, illetve a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegző egyidejűleg nem használható. Az önkormányzat jelképeiről, a címerről, zászlóról a helyi címerrel ellátott bélyegzőről, és ezek használatának szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

MÁSODIK RÉSZ

Részletes rendelkezések

Alakuló ülés

4. § (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül meg kell tartani. Az ülést a megválasztott polgármester hívja össze e rendelet 11. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint. Az ülést a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti.

(2) Az alakuló ülés folyamata:

a) az illetékes választási bizottság elnökének felkérése a választásról szóló tájékoztatás megtartására, a választás eredményének ismertetésére, a megbízólevelek átadására,

b) a megválasztott képviselők eskütétele,

c) a polgármester eskütétele,

d) a polgármesteri program ismertetése,

e) a napirend elfogadása.

(3) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) az alpolgármester(ek) megválasztása, eskütétele,

b) a polgármester, az alpolgármesterek illetményének, tiszteletdíjnak megállapítása.

5. § (1) Az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület tagjainak száma: 15 fő. A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat- és hatásköröket. A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. § tartalmazza.1

(2) A képviselő-testület az Mötv. 12. §-ban foglaltak szerint feladat- és hatáskör ellátását vállalhatja. Az önként vállalt feladatokat jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.2

(3) A Képviselő-testület bizottságaira a széleskörű egyeztetést, a polgármesterre a napi munka folyamatosságát, a Jegyzőre a nagyfokú szakmai ismeretet igénylő döntések meghozatalát ruházza. Az átruházott hatáskörök gyakorlásához a képviselő-testület a döntés elősegítése érdekében, szükség szerint, szempontrendszer megállapításáról dönt.3

(4)4 Az átruházott hatáskörben végzett munkáról a képviselő-testület a bizottságokat és a jegyzőt évente egyszer, a polgármestert minden rendes testületi ülésen beszámoltatja. Az átruházott hatáskörök bármikor visszavonhatók. A polgármesterre, a bizottságokra és a jegyzőre ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

A munkaterv

6. § (1) A testület éves munkaterv alapján dolgozik. A munkaterv-tervezet előkészítése és előterjesztése minden év január 31-ig a polgármester feladata. A munkatervet a testület minősített többséggel hagyja jóvá.

(2) A tervezet előkészítése során a polgármester javaslatot kér:

a) a bizottsági elnököktől,

b) a tanácsnokoktól,

c) a frakcióktól,

d) a jegyzőtől és

e) a kisebbségi önkormányzatoktól.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a rendes testületi ülések tervezett időpontjait- és napirendi pontjait,

b) a közmeghallgatás tervezett időpontját,

c) az előterjesztés előkészítésért felelős személy(ek) megnevezését,

d) az előterjesztések elkészítésének határidejét,

e) a napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megnevezését.

(4) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől az elkészítés során javaslatokat kért illetve kapott a polgármester.

A rendes és rendkívüli ülések

7. § (1) A képviselő-testület rendes ülését minden hónap második csütörtöki napján 9.00 órától – 20.00 óráig tartja. Az ülés legkésőbb 22.00 óráig történő meghosszabbítására a polgármester tesz javaslatot. Az ülés meghosszabbításáról, valamint e rendelettől eltérő időpontban tartásáról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A testületi ülés meghosszabbítása esetén a képviselő-testület azt a napirendi pontot még megtárgyalja, amelynek tárgyalását 22.00 óráig megkezdte. Ha az összes napirendi pont megtárgyalása 22.00 óráig nem fejeződik be, a polgármester indítványt tesz a folytatólagos ülés megtartásának napjára és időpontjára, amelyről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a polgármester indítványára,

b) a képviselők egynegyedének írásbeli indítványára,

c) a képviselő-testület állandó bizottságának írásbeli indítványára,

d) a frakció kezdeményezésére.

(4) A testület rendkívüli üléseit szükség szerint, általában csütörtöki napon 14.00 órától legkésőbb 22.00 óráig tartja. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, helyét, idejét és indokoltságát. A rendkívüli ülést az indítványtól számított 15 napon belül kell összehívni.

(5) Amennyiben a képviselők a testületi ülés meghirdetett időpontjától számított 30 perc alatt nem jelennek meg olyan számban, hogy a határozatképes ülést meg lehessen kezdeni, akkor a polgármester az ülés határozatképtelenségét állapíthatja meg. A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok szerint kell összehívni és meg kell tartani, az elmaradt üléstől számított l5 napon belül.

(6) A testület minden év július 1-e és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A nyári szünet ideje alatt a testület a nem kizárólagos hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles a testületnek beszámolni. A nyári szünet ideje alatt felmerülő és a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó, azonnali intézkedést igénylő ügyekben, valamint a (3) bekezdésben felsoroltak indítványára a rendkívüli ülést össze kell hívni. A rendkívüli ülés időpontjáról minden képviselőt szabályszerűen értesíteni kell.

A nyilvános ülés és a zárt ülés tartásának lehetősége

8. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint zárt ülést tart.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.

(3)

(4) A zárt ülésen az Ötv. 12. § (5) bekezdésében felsoroltak személyek vehetnek részt.

A szavazás rendje és szabályai

9. § (1) A képviselő-testület javaslatainak elfogadásához a jelen lévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A testület az Ötv-ben és e rendeletben előírt esetekben minősített többségű szavazást tart. A minősített többségű határozat meghozatalához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) A testület döntéseit nyílt szavazással hozza meg. Az Ötv. 34. § (1) bekezdésben foglalt esetekben titkos szavazást tart, a 12. § (4) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. Titkos szavazás esetén a testület tagjai sorából 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) Bármely képviselő kezdeményezhet név szerinti szavazást. A kezdeményezésről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Az Ötv. 18. § (3) bekezdésében szabályozott esetben kötelező a név szerinti, minősített többségű szavazás elrendelése.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző az ülés sorrendjében felolvassa a képviselők névsorát, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. Legutoljára a polgármester szavaz. A szavazatokat a névsorban a nevek mellett fel kell tüntetni. A név szerinti szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A képviselő-testület összehívásának rendje

10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester hívja össze, a polgármester által meghatározott helyettesítési sorrend szerint.

(2) Amennyiben az Ötv. 31. §‑a szerint megvalósul a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség(ek) egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az alpolgármester(ek) tartós és együttes akadályoztatása, a rendes és a jogszabályi előírásoknak megfelelően összehívandó rendkívüli testületi ülést a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság elnöke hívja össze.

(3) Tartós és együttes akadályoztatás akkor valósul meg, ha az önkormányzati döntés hiánya veszélyezteti az önkormányzat törvényből, illetve egyéb jogszabályaiból adódó kötelezettségeinek teljesítését vagy jogainak érvényesítését.

(4) Amennyiben a polgármester és az alpolgármester(ek) tartós és együttes akadályoztatása miatt:

a) az összehívott rendes vagy rendkívüli testületi ülés nem kezdődhet meg, vagy

b) a félbeszakított rendes vagy rendkívüli testületi ülés folytatása nem kezdődhet meg,

az ülést a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság elnöke vezeti.

11. § (1) A rendes ülésre a meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 7 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 2 munkanappal előbb kell eljuttatni. A meghívók és az előterjesztések anyagai az ANDOC rendszeren keresztül, elektronikus úton kerülnek kiküldésre.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívókkal kell összehívni. Az egyes napirendi pontoknál fel kell tüntetni, hogy minősített vagy egyszerű szavazás szükséges a döntéshozatalhoz, valamint a zárt ülés tartására vonatkozó javaslatot is.

(3) A napirendi pontok sorrendje: rendes napirendek, polgármesteri beszámoló, interpellációs válaszok elfogadása, új interpellációk, kérdések bejelentések. Az írásbeli előterjesztéseket lehetőség szerint a meghívóval együtt, de legkésőbb 72 órával az ülés megkezdése előtt kézbesíteni kell.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a kerület lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a nem a képviselő testület tagjai közül választott alpolgármestert,

c) a jegyzőt,

d) a kisebbségi önkormányzatok elnökeit,

e) a kerület országgyűlési képviselőjét,

f) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

g) a napirendi pontok előadóit, és

h) akiket a polgármester indokoltnak tart.

(2) Az ülésen a képviselők tanácskozási és egyben szavazati joggal vesznek részt.

(3) Folyamatos tanácskozási jog illeti meg:

a) a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármestert,

b) a jegyzőt,

c) az országgyűlési képviselőt,

d) a kisebbségi önkormányzatok elnökeit.

(4) A polgármester külön meghívása alapján, meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

a) fővárosi kormányhivatal vezetőjét,

b) az egyházak képviselőit,

c) az önszerveződő közösségek és civil szervezetek képviselőit,

d) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

e) az önkormányzati intézmények vezetőit,

f) a bizottságok nem képviselő tagjait ás a

g) szakértőket.

Az ülés vezetése, rendfenntartás

13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester vezeti, a polgármester által meghatározott helyettesítési sorrend szerint. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester ülésvezetési feladataiban a polgármestert nem helyettesítheti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség(ek) egyidejű betöltetlensége, illetőleg a 10. § (3) bekezdése szerint megvalósuló tartós és együttes akadályoztatásuk esetén a testületi ülést a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. (8 fő)

(3) Az ülés napirendjét a polgármester terjeszti elő, tájékoztatást ad a beérkezett sürgősségi indítványokról. A képviselő-testület a napirendet a módosításokkal együtt, – egyszerű többségű szavazattal –, egy szavazással fogadja el. A napirend elfogadása után a testület az elfogadott napirendhez kötve van. Megváltoztatására csak minősített többségű szavazással van lehetőség.

(4) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat. Elhúzódó vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(5) A (3) bekezdés szerint elfogadott napirendi pont megtárgyalása – a javaslat kellő indokoltsága esetén –, legfeljebb két alkalommal napolható el. Erről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb az elnapolást követő harmadik rendes testületi ülésen tárgyalni kell.

14. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek megtételére az előterjesztő jogosult. A napirendi pont tárgyalása során a módosító indítványokat szövegszerűen, döntésre alkalmas formában kell előterjeszteni.

(2) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, a napirendi ponthoz hozzászólhatnak. A képviselői hozzászólás időtartama frakció esetén, összevontan, frakciótagonként maximum 5 perc, nem frakciótag képviselő hozzászólása esetén maximum 5 perc lehet. Annak a képviselőnek, aki személyét érintő felszólalásra kíván reagálni, a polgármester maximum 1 perc időtartamú válaszadásra adhat engedélyt. A személyes érintettség okán elhangzott válasz után további hozzászólásnak nincs helye.

(3) Ügyrendi kérdésben minden képviselőnek bármikor 2 perces felszólalási joga van. Ügyrendi felszólalásnak minősül, ha a felszólaló e rendelet valamely szakaszának érvényesülését kívánja előmozdítani.

(4) A frakció(k) kérésére egy testületi ülésen egy alkalommal, maximum 30 perc szünetet kell elrendelni.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárására vonatkozó javaslat esetén a már szólásra jelentkezett és számbavett képviselőket meg kell hallgatni.

(6) A polgármester maximum 2 perc időtartamú hozzászólást engedélyezhet a hallgatóság részéről, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozata alapján.

15. § (1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület majd az eredeti határozati javaslatról – lehetőség szerint egy szavazással – dönt. Az előterjesztő által befogadott módosító és kiegészítő indítványokat úgy kell tekinteni, hogy azok elfogadásukkal az előterjesztés eredeti határozati javaslatainak részévé váltak.

(3) A polgármester biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasítja vagy ismételt figyelmeztetés után – képviselők kivételével – kiutasíthatja a teremből azt a személyt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

(4) A polgármester napirendi pontonként, egy alkalommal, maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(5) Az ülés ideje alatt a polgármester folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet. Az ülést berekeszti, ha a testületi tagok létszáma a testületi ülés alatt a határozatképességet jelentő létszám alá csökken.

Interpelláció

16. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyben a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz írásban benyújtott illetve szóban elmondott olyan előterjesztés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. Az interpelláció nem foglalhat magában előkészítést igénylő önálló napirendet.

(2) Interpellálni a képviselő-testület rendes ülésein, maximum 3 perc időtartamban lehet. Az interpellációra más képviselő a személyes érintettség esetét kivéve hozzászólással nem élhet.

(3) Interpellációs szándékát az interpelláció részletes kifejtésével a képviselő legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig, írásban nyújtatja be a polgármesternek. Az interpellációról vitát nyitni nem lehet.

(4) Amennyiben az interpelláció szóban megválaszolható, annak elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással dönt a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról.

(5) Amennyiben az interpelláció a testületi ülésen szóban nem válaszolható meg, az interpelláló részére 15 napon belül kell elektronikus úton eljuttatott írásbeli választ adni, melynek elfogadásáról a következő ülésen nyilatkozik.

(6) Amennyiben az interpellációra adott szóbeli vagy elektronikus úton eljuttatott írásbeli választ mind az interpelláló mind a képviselő-testület elutasítja, annak megtárgyalását a polgármester az ügyben illetékes szakbizottság elé utalja. A kijelölt szakbizottság – az általa szükségesnek ítélt másik szakbizottság véleményének kikérése után – kialakítja az ügyről szakmai álláspontját, amelyről a bizottság elnöke a képviselő-testületet legkésőbb az interpelláció elhangzását követő második ülésen tájékoztatja.

Kérdés

17. § (1) Kérdés minden olyan tudakozódás, amely tartalma és jellege szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjéhez.

(2) A képviselő a testület ülésén kérdést intézhet:

a) polgármesterhez,

b) az alpolgármester(ek)hez a polgármester által rájuk bízott feladatkörökben,

c) a bizottságok elnökeihez,

d) a tanácsnokokhoz,

e) a jegyzőhöz,

f) a fővárosi küldötthöz,

g) a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás elnökéhez és tagi képviselőjéhez,

h) a Fővárosi Parkolási Társulás tagi képviselőjéhez,

i) a kisebbségi önkormányzatok tanácskozási joggal résztvevő elnökeihez.

(3) A kérdésre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. A kérdésre adott válasz után viszontválasznak nincs helye.

Sürgősségi indítvány

18. § (1) A polgármester, az alpolgármester(ek), a bizottságok, a frakciók, a fővárosi küldött, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősséggel történő megtárgyalását. Nem lehet sürgősségi indítvánnyal módosítani vagy kiegészíteni a polgármester, az alpolgármester(ek), a jegyző, az aljegyző, a bizottságok száma valamint feladat- és hatásköre, a bizottsági tagok száma, a fővárosi küldött, és a gazdasági társaságok igazgatóira vonatkozó előírásokat.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12 óráig, a sürgősségi tárgyalás indokoltságának részletes kifejtésével, a polgármesterhez kell benyújtani. A sürgősségi indítványokat – lehetőleg a Hivatal szakmai állásfoglalásával együtt –, legkésőbb a testületi ülést megelőző napon kézbesíteni kell.

(3) A polgármester által előterjesztett sürgősségi indítványok tárgyalhatóságának kérdésében a testület a napirend tárgyalása során, egyszerű többséggel dönt. A tárgyalásra elfogadott sürgősségi indítványt a testület az anyag fontosságának megfelelően beilleszti a napirendi pontok közé. Amennyiben a testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a napirendre való felvételről és a tárgyalás időpontjáról dönt.

(4) A sürgősségi indítvány előterjesztésére nem vonatkoznak az előterjesztések rendjére vonatkozó szabályzat előírásai.

Előterjesztések

19. § (1) A képviselő-testület döntéseit előre eljuttatott, írásbeli előterjesztés alapján hozza. Különösen indokolt esetben a testület szóbeli előterjesztés alapján is dönthet. Nem tehető szóbeli előterjesztés azokban az esetekben, ahol jogszabály az előterjesztést írásbeliséghez köti. Az előterjesztés lehet: rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testülethez e rendelet keretei között előterjesztést tehet:

a) polgármester,

b) alpolgármester(ek),

c) képviselő,

d) a bizottságok,

e) a tanácsnokok,

f) a fővárosi küldött,

g) a jegyző,

h) a frakciók,

i) a kisebbségi önkormányzat elnökei,

j) a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás elnöke és tagi képviselője,

k) a Fővárosi Parkolási Társulás tagi képviselője.

(3) A polgármester terjeszti elő a szervezeti- és működési szabályzat megalkotására és módosítására vonatkozó, a költségvetési és vagyoni kérdéseket tartalmazó, valamint az önkormányzat nemzetközi és társulási kapcsolatait érintő rendelet-tervezeteket és határozati javaslatokat. Továbbá a képviselő-testületnek a polgármester tesz javaslatot:

a) az alpolgármester(ek)nek megválasztandó önkormányzati képviselő személyére,

b) a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztandó alpolgármester(ek) személyére,

c) a jegyzőnek kinevezendő személyre,

d) a bizottságok számára, elnevezésére, a bizottságok feladat- és hatáskörére, a bizottságok tagjainak számára,

e) a képviselő-testület bizottsági tagjainak, a tanácsnok(ok) és a fővárosi küldött személyére,

f) az önkormányzat kizárólagos tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivé megbízandó személyekre,

g) a gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjainak megválasztandó személyekre,

h) azokra, akiket a képviselő-testület az önkormányzat és a részvételével működő önkormányzati társulások esetében a társulási tanács elnökének és elnökhelyettesének, valamint a társulási tanács képviselőjének megválasztani javasol, ideértve az d-h) pontban felsoroltak módosítására vonatkozó javaslattételi jogot is.

(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásra, kinevezésre, vezetői megbízásra való polgármesteri javaslattételi jog magában foglalja a felmentés és a megbízás visszavonásának kezdeményezésre vonatkozó jogot is.

20. § (1) A frakciók az Ötv. 8. § (1) bekezdése szerinti, időszerű, helyi közügyekben tehetnek előterjesztést.

(2) Ha a képviselő vagy a frakció által tett előterjesztés a polgármester, az alpolgármester(ek), a bizottságok, a tanácsnokok vagy a jegyző feladatkörébe tartozó előterjesztésnek minősíthető, állásfoglalásukat az előterjesztés testületi megtárgyalásának megkezdése előtt be kell szerezni. Az állásfoglalás kialakítására a képviselő vagy a frakció előterjesztés kézhezvétele napjától számított legalább 5 munkanapot kell biztosítani, kivéve, ha az állásfoglalásra jogosult erről az időtartamról lemond, vagy nem kíván állást foglalni. Ha az erre feljogosítottak határidőben nem közlik állásfoglalásukat, a képviselő vagy frakció előterjesztés ennek hiányában is tárgyalható.

(3) A képviselő-testület bizottságai a rájuk átruházott hatáskörben, valamint egyébként a feladat-és hatáskörükbe tartozó ügyekben tehetnek előterjesztést.

(4) A tanácsnokok és fővárosi küldött a tanácsnoki és a küldötti munkával kapcsolatban, a kisebbségi önkormányzat elnökei a kisebbségi ügyek tárgykörében, a jegyző a hatósági munka ellátásával és a hivatal működésével kapcsolatban, a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás elnöke és tagi képviselője, a Fővárosi Parkolási Társulás tagi képviselője a társulás működési körében terjeszthet előterjesztést a képviselő-testülethez.

(5) A polgármestert és – a polgármester erre vonatkozó megbízása esetén – az alpolgármester(ek)et megilleti a (3)–(4) bekezdés szerinti előterjesztések véleményezési joga, amit a polgármester és az alpolgármester(ek) legkésőbb a rendes vagy rendkívüli testületi ülés meghívója kiküldésének napjáig írásban közölhetnek az előterjesztés aláírójával, valamint a jegyzővel. A véleményt a képviselőknek megküldött előterjesztéshez csatolni kell. Amennyiben a polgármester és az alpolgármester(ek) a fenti időpontig véleményüket nem közlik, azt úgy kell tekinteni, hogy az előterjesztéssel egyetértenek.

(6) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, a megfelelő következtetések levonására. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgykör tömör és világos meghatározását,

b) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született,

c) a meghozandó döntés indokainak bemutatását, a helyzetfelmérést,

d) az előkészítésben résztvevők megnevezését valamint véleményüket,

e) az előkészítés során felmerült ellenérveket,

f) a jegyző törvényességi felülvizsgálatát, és

g) a határozatot.

Az előterjesztések rendjére vonatkozó részletes szabályzat az SZMSZ 4. számú függelékét képezi.

A döntéshozatal

21. § (1) A képviselő-testület döntése lehet:

a) rendelet

b) határozat.

(2) A képviselő-testület határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Az Ötv-ben és e rendeletben előírt esetekben a képviselő-testület minősített többségű döntést hoz, valamint titkos szavazás tart. A határozat fajtái:

a) normatív határozat,

b) önkormányzati hatósági határozat,

c) egyéb határozat.

(3) A határozat jelölése: határozat sorszáma/elfogadás éve (hónap, nap) önkormányzat neve. A határozatoknak szabatosnak és önmagukban közérthetőnek kell lenniük. Tartalmazniuk kell a végrehajtás határidejét és a felelős személy megjelölését. A normatív határozatokat az Ötv. 16. § (5) bekezdésében előírtak alkalmazásával közzé kell tenni.

Rendeletalkotás

22. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és szerint önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet jelölése:

a) a rendelet alkotójának teljes megnevezése,

b) a rendelet sorszáma/ évszáma,

c) kihirdetésének ideje, (hónap, nap)

d) önkormányzati rendelet kifejezés,

e) rendelet címe.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület állandó bizottságai,

d) a jegyző,

e) a frakció(k),

f) a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei.

(3) A rendelet-tervezetet a Hivatal szakmai előkészítését követően a jegyző tudomásával és szakmai véleményével ellátva a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester véleményének kialakítását követően kerül a rendelet-tervezet szövege a szakmailag illetékes bizottságokhoz megvitatásra. A rendelet-tervezetet utolsónak a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság vizsgálja, melynek véleményével kerülhet a testület elé. Ha a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság az ülésére határidőben rendelkezésre bocsátott rendelet-tervezetet nem tárgyalja, a bizottság vélemények hiánya nem akadályozza meg a rendelet-tervezet képviselő-testület általi megtárgyalását.

(4) Rendelet megalkotása vagy a már hatályban lévő rendelet módosítása során a rendelet előkészítőjének hatásvizsgálatot kell végeznie. A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a szabályozás várható következményeire, a költségvetési és adminisztratív terhekre, valamint a szabályozás elmaradásának várható következményeire.

(5) A polgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét legalább 30 napra közszemlére kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. A közszemlére tétel ideje alatt az állampolgárok a tervezetre a Polgármesteri Hivatalban észrevételeket tehetnek.

23. § (1) A rendelet elfogadása nem igényel paragrafusonkénti szavazást. Csak a módosító javaslatokat kell megtárgyalni és egyszerű többségű szavazással elfogadni. A rendelet teljes szövegének elfogadása minősített többségű szavazással történik. A rendeletet minden esetben indokolással kell ellátni.

(2) Az elfogadott rendelet hiteles szövegének kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kihirdetés ideje a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként fel kell tüntetni.

(3) A kihirdetett rendeletet az önkormányzat hivatalos hirdetményeit megjelentető lapban és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

(4) A hatályban lévő rendeletek utólagos hatásvizsgálatának folyamatos elvégzése és a hatásvizsgálat alapján az újszabályozás szükségességének képviselő-testület felé jelzése a jegyző feladata.

(5) Amennyiben az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az aláírt rendelet szövegétől az Ötv. 16. § (4) bekezdése alkalmazandó.

Jegyzőkönyv

24. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

c) a távolmaradt képviselők nevét, jelzésük alapján a távolmaradás okát,

d) a tárgyalt napirendi pontokat, az előadók és a hozzászólók nevét,

e) a tanácskozás rövid lényegét, igény szerint az elhangzottak szó szerinti rögzítését,

f) a hozott döntéseket és szavazás számszerű eredményét,

g) az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket,

h) a polgármester és a jegyző aláírását, dátumot, pecsétet.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az előterjesztéseket, az írásban benyújtott interpellációkat, a jelenléti ívet, és amennyiben a képviselő kéri, írásban benyújtott hozzászólását.

(3) A jegyzőkönyvet és mellékleteit 15 napon belül meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, valamint a határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyv kivonatot minden képviselőnek és a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek.

(4) A polgárok az Ötv. 17. § (3) bekezdésébe foglalt szerint a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe és előterjesztéseibe a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján és az Önkormányzat honlapján betekinthetnek.

(5) A közérdekű adat, valamint a közérdekből nyilvános adat megismerésére vonatkozó kérelmek teljesítése a „közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről” szóló polgármesteri-jegyzői együtt utasítás alapján történik. Az együttes utasítás az önkormányzat honlapján elérhető.

Lakossági fórumok

25. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 13. §‑a szerint, évente legalább egy alkalommal, az általa meghatározott időpontban, közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás kapcsán felmerülő lakossági kérdések előzetes begyűjtéséről és a válaszok igényes, mindenre kiterjedő előkészítéséről a polgármester a hivatala útján gondoskodik.

(2) A közmeghallgatás időpontját a közmeghallgatást megelőzően 15 nappal az önkormányzat hivatalos hirdetményeit megjelentető lapban, a hivatalos honlapon, és a kábeltelevízióban meg kell jelentetni, valamint hirdetmény formájában ki kell függeszteni.

(3) Amennyiben a közmeghallgatáson elhangzott kérdés(ek)re azonnal válaszolni nem lehet, a polgármester a hivatal útján 30 napon belül írásos vagy elektronikus úton eljuttatott írásbeli választ küld a kérdezőnek.

(4) A lakosság, a társadalmi és civil szervezetek közvetlen tájékoztatása érdekében kerületi fórum tartható. A fórum kezdeményezését előzetesen be kell jelenteni a polgármesternek.

A települési képviselők jogállása

26. § (1) A képviselőt az Ötv-ben és e szabályzatban foglalt jogok illetik és kötelezettségek terhelik. A képviselőnek tevékenyen részt kell vennie a képviselő-testület és a bizottságok munkájában, felkérés alapján részt kell vállalnia a különböző vizsgálatok lefolytatásában, a testületi és bizottsági döntések előkészítésében. Tevékenysége során olyan magatartást kell tanúsítania, ami méltóvá teszi feladatai ellátására.

(2) A képviselőt tiszteletdíj, valamint a feladatai ellátása során felmerült költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. A képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről külön önkormányzati rendelet intézkedik.

(3) A képviselői személyes érintettsége kérdésében az Ötv. 14. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A képviselő köteles írásban a polgármesternek bejelenteni, ha az Ötv. 110. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozója vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala, vagy más szervei előtt.

(4) A települési képviselők részére a Polgármesteri Hivatal Képviselői Irodát működtet, amely gondoskodik a képviselői tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételekről.

A képviselő-testület bizottságai

27. § (1) A képviselő-testület feladatai, döntései előkészítésére, valamint a meghozott döntések végrehajtásának ellenőrzésére bizottságokat hoz létre. A bizottságok az önkormányzati rendeletek által leadott hatáskörökben – e rendelet 5. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével –, önállóan döntenek. A bizottságok feladat- és hatásköreit az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület bizottságai:

1. Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság (7 fő)
4 képviselő, 3 nem képviselő tag
2. Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság (5 fő)
3 képviselő, 2 nem képviselő tag
3. Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság (5 fő)
3 képviselő, 2 nem képviselő tag
4. Oktatási Bizottság (5 fő)
3 képviselő, 2 nem képviselő tag
5. Kulturális, Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottság (5 fő)
3 képviselő, 2 nem képviselő tag
6. Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság (7 fő)
4 képviselő, 3 nem képviselő tag
7. Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság (7 fő)
4 képviselő, 3 nem képviselő tag
(3) A képviselő-testület bizottságai egyes feladatokra a feladat elvégzésének időtartamáig ideiglenes bizottságokat hozhatnak létre. Az ideiglenes bizottságokra a rendes bizottságra vonatkozó szabályok az irányadóak. Az ideiglenes bizottság a rábízott feladat elvégzéséről beszámol. Amennyiben az albizottságot létrehozó bizottság a feladat elvégzéséről szóló beszámolót elfogadja, az ideiglenes bizottság megszűnik, ha nem fogadja el, dönt az ideiglenes bizottság további működéséről.
(4) A bizottság tagjai valamint elnökei személyére az Ötv. előírásai az irányadók. A bizottság határozatképességére és döntéshozatalára, a nyílt és zárt ülések tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A képviselő-testület választja meg a bizottságok elnökét és elnökhelyettesét. A bizottsági tagok felsorolását az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(5) Az állandó bizottságok szükség szerint, de legalább havonta üléseznek, feladataikat a képviselő-testület éves munkaterve alapján végzik. A bizottság ügyrendjét maga készíti és fogadja el.
(6) A bizottságok a feladat-és hatáskörükbe tartozó anyagokat a bizottsághoz érkezést követő 30 napon belül kötelesek megtárgyalni és a képviselő-testület, – amennyiben szükséges – a társbizottságok elé terjeszteni. A megjelölt határidő sürgősségi tárgyalást igénylő témák esetében legfeljebb 7 nap.
(7) A bizottságok működésének pénzügyi fedezetét a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A bizottságok – amennyiben ez a munkájukhoz szükséges – külső szakértő(k) közreműködését igényelhetik. A szakértői megbízás aláírása a bizottság javaslatának figyelembe vételével a polgármester hatásköre.

28. § (1) Az állandó bizottságok feladataik ellátása során egyes meghatározott részfeladat ellátására, tagjaik sorából döntés-előkészítő albizottságot alakíthatnak. Két vagy több bizottságot közösen érintő kérdések megtárgyalására összevont bizottsági ülés tartható. Az ülés vezetéséről a bizottsági elnökök állapodnak meg. Az összevont bizottsági ülés akkor határozatképes, ha az egyes bizottságok külön-külön is határozatképesek.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok egyharmadának indítványára.
(3) A bizottságok tervezett üléseiről, napirendjéről a polgármestert, a polgármester megbízása alapján az ügyben érintett alpolgármestert és a jegyzőt az ülés meghívójának megküldésével értesíteni kell. A polgármester és az alpolgármester véleményét az előterjesztésekhez a bizottsági ülés megkezdéséig csatolni kell. A vélemény elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bizottsági előterjesztéssel egyetértenek.
(4) A bizottság egyes ügyekben hozott állásfoglalásairól illetve döntéséről az ülést követően tájékoztatni kell a polgármestert és a jegyzőt. Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javasolt napirend tárgyalásakor a javaslattevő képviselőt a bizottság ülésére meg kell hívni.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható, akinek az Ötv. 110. § (1) bekezdés szerinti hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(6) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A bizottságok e rendelet 5. § (3) bekezdése értelmében tevékenységükről évente legalább egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek. A bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntésekről nyilvántartást kell vezetni.
(7) A bizottság elnöke a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket közvetlenül kérheti a munkáját segítő szakosztálytól. Feladatot előírni, beszámolót kérni csak a polgármesteren és a jegyzőn keresztül jogosult a hivatal dolgozóitól. A bizottságok ügyrendjét az SZMSZ 5. számú függeléke tartalmazza.

Az Európai Uniós projektpályázatokon való közös részvételhez szükséges munkacsoport létrehozása és gazdasági társaság alapítása

29. § (1) A képviselő-testület azokban az esetekben, amikor az önkormányzat más résztvevőkkel együtt közösen pályázik, az EU projektpályázatokban előírt kötelezettség teljesítése érdekében, az adott projekt megvalósítása céljából irányító munkacsoportot állít fel. A munkacsoport megbízatási ideje a projekt végrehajtásáig tart. A munkacsoport tagjai a projekt megvalósításában résztvevők által megválasztott illetve delegált személyek.

(2) A munkacsoport a feladatkörébe tartozó kérdésekben önállóan, saját hatáskörben dönt. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérdésekben döntés-előkészítő feladatot lát el, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a döntés meghozatalára. A munkacsoport szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testület fogadja el. A testület két rendes ülése közé eső időszakban, az Ötv. és e rendelet előírásait figyelembe véve, a projekt megvalósulása szempontjából sürgős, halaszthatatlan döntések meghozatalára a polgármester jogosult.

(3) A képviselő-testület az EU projektpályázatokon elnyert projektek teljes megvalósítása érdekében az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló korlátolt felelősségű társaságot alapít.

Polgármester

30. § (1) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát, együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel. A polgármester a képviselő-testület elnöke, megbízatását főállásban látja el. A képviselő-testület az 1994. évi LXIV. törvény szerint megállapítja a polgármester illetményét, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester:

a) képviseli az önkormányzatot,

b) irányítja a hivatalt és a jegyző javaslatára meghatározza a hivatal feladatait,

c) segíti a települési képviselők és a bizottságok munkáját,

d) kötelező jelleggel indítványozhatja bizottság összehívását,

e) felfüggesztheti bizottság döntéseinek végrehajtását és kezdeményezheti képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását az Ötv-ben előírtak szerint,

f) dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti,

g) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesítését,

h) meghatározza az alpolgármester(ek) feladat- és hatásköreit, valamint beszámoltatja őket a végzett munkáról.

(3) A polgármesteri tisztség betöltésére vonatkozó részletes előírásokat, valamint a polgármester feladatait a képviselő-testület, a hivatal, az intézmények és az alpolgármester(ek) irányban az Ötv. szabályozza. Fogadóóráit szükség szerint, bejelentkezés alapján tartja.

(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a testület tájékoztatást kapjon a két rendes ülés közötti eseményekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató a polgármesteri beszámoló része. A határozatokat és az abban megjelölt felelős rövid, tömör tájékoztatását a végrehajtás megtörténtéről, egyenként kell felsorolni.

(5) A polgármesternek írásban jelentést kell tennie a képviselő-testület részére, ha az Ötv. 110. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozója vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala vagy más szervei előtt.

(6) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén az Ötv. 33/C. § előírásai az irányadók.

Az alpolgármester(ek)

31. § (1) Az alpolgármesterek választására valamint megbízatásuk visszavonására az Ötv. 34. § (1) és (2) bekezdésének előírásai az arányadók. Az alpolgármester(ek) a polgármester irányításával látják el feladataikat. A polgármester akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester látja el a polgármesteri feladatokat.

(2) A főfoglalkozású alpolgármester illetményét, valamint a társadalmi megbízatású és a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester tiszteletdíját – a jogszabályi keretek között – a képviselő-testület úgy állapítja meg, hogy az ne érje el a polgármester illetményét.

(3) A társadalmi megbízatású alpolgármesterek hivatali munkarendje: szükség szerint, de legalább naponta két óra. A főfoglalkozású és a társadalmi megbízatású alpolgármesterek fogadóóráikat szükség szerint, bejelentkezés alapján tartják.

(4) Az alpolgármester(e)knek írásban jelentést kell tenniük a képviselő-testület részére, ha az Ötv. 110. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozójuk vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala vagy szervei előtt.

Tanácsnokok

32. § A képviselő-testület az Ötv. 21. §-a-ban foglaltak szerint a települési képviselők közül tanácsnokok(at) választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A tanácsnokok tiszteletdíját „az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről” szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. A testvérvárosi tanácsnok és a fenntartható fejlődés tanácsnoka személyét, feladatát az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

Fővárosi küldött

33. § A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján fővárosi küldöttet választ. A fővárosi küldött a testület álláspontját képviseli a Fővárosi Közgyűlésben, valamint ellátja a jogszabályok- és a képviselő-testület által meghatározott feladatait, végzett munkájáról szükség szerint, de legalább félévente beszámolási kötelezettséggel tartozik. A fővárosi küldött személyét az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

A képviselőcsoport

34. § (1) A képviselő-testület tagjai – tevékenységük összehangolására – képviselőcsoportot (frakció) hozhatnak létre. Egy képviselő csak egy frakcióhoz tartozhat. A frakció minimális létszáma 2 fő. A frakció működési szabályait önállóan határozza meg. A frakció megalakulását, megszűnését és az esetlegesen kizárt képviselő nevét a frakcióvezető írásban jelenti be a polgármesternek, aki erről a testületet a soron következő testületi ülésen tájékoztatja.

(2) A frakció megalakulásáról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell a frakció nevét, megalakulásának időpontját, tagjainak névsorát és a megválasztott frakcióvezető (helyettes) nevét. A frakciók jogosultak saját frakciójukat illetően a képviselő-testület valamennyi tevékenységével összefüggő személyi státusukat meghatározni, azokon belül változásokat kezdeményezni a polgármesternél, aki azt köteles a képviselő-testület elé terjeszteni.

Jegyző

35. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 36. § (1) bekezdésben foglaltak szerint és időre jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző ellátja az Ötv. 36. § (2)–(3) bekezdésében és e rendeletben foglalt feladatokat. Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület bizottságai ülésein. Akadályozatása esetén helyettesítését külön jegyzői utasításban rendezi. Figyelemmel kíséri az átruházott hatáskörben hozott bizottsági és polgármesteri döntések nyilvántartását és azokat folyamatosan eljuttatja Fővárosi Kormányhivatal felé.

(3) Saját hatáskörben szabályozza a kiadmányozás rendjét, tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, gondoskodik a hivatal dolgozóinak folyamatos továbbképzéséről. Fogadóóráját szükség szerint, havonta egy alkalommal tartja.

(4) A jegyző folyamatosan jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, polgármesternek, és az alpolgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. A testületi ülésen tett észrevételét a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(5) A jegyző köteles írásban jelentést tenni a képviselő-testület részére, ha az Ötv. 110. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozója vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala vagy szervei előtt.

Aljegyző

36. § A képviselő-testület a jegyző javaslatára, helyettesítésére és munkájának segítésére az Ötv. 36. § (1) bekezdése szerint egy aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyző utasításai alapján látja el feladatát. Az aljegyző köteles írásban jelentést tenni a képviselő-testület részére, ha az Ötv. 110. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozója vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala, vagy más szervei előtt.

A Polgármesteri Hivatal

37. § Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. A képviselő-testület határozza meg, illetve hagyja jóvá – a jegyző előterjesztése alapján – a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, munkarendjét.

38. § A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény előírásai alapján Belváros-Lipótváros Önkormányzata a települési kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:

a) a kisebbségi önkormányzatok mandátumának lejártáig, használati szerződések alapján, térítésmentesen, a szerződésekben foglalt alapterületű helyiségeket, illetve helyiségcsoportot, amelyeknek közüzemi díjait és fenntartási költségeit átvállalja,

b) a működésükhöz szükséges technikai felszerelést,

c) az önkormányzat hivatalán belül a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel kapcsolatos költségek viselését,

d) a pénzügyi-gazdasági feladatok teljes körű ellátását.

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

39. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését, a költségvetés elkészítésének, végrehajtásának módját és a zárszámadást külön rendeletben állapítja meg. A rendelet tartalmazza az átcsoportosítás és a céltartalék feletti rendelkezés jogosultságát. A költségvetési rendelet elkészítése során a jogszabályokban előírt egyeztetés a kisebbségi önkormányzatokkal valamint a költségvetési intézményekkel lefolytatásra kerül.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyontárgyainak körét, valamint azokat a feltételeket, amelyek szerint a korlátozottan forgalomképes valamint forgalomképes vagyontárgyairól rendelkezik, külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A kötelezettség vállalásra, az utalványozásra és ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat külön polgármesteri és jegyzői utasítások rendezik. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését belső ellenőrzési egység látja el.

Helyi népszavazás5

40. §6 A képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás feltételeit és az eljárás rendjét.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. § (1) Ez a rendelet a március 15-én lép hatályba.

(2)7

1. melléklet

A polgármester számára az önkormányzat rendeleteiben leadott hatáskörök

1. Az önkormányzat köztisztviselői és közalkalmazotti lakáshoz jutásának munkáltatói támogatásáról szóló 11/2004. (III. 24.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése alapján, a támogatás mértékét és feltételeit az alpolgármester(ek) esetében a Polgármester állapítja meg.

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. tv. 54. § (1) bekezdése alapján a Polgármester dönt az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról.

3. A szociális juttatások rendszeréről szóló 39/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 12. § (4) bekezdése alapján a helyi lakásfenntartási támogatásról első fokon a Polgármester dönt.

4. A szociális juttatások rendszeréről szóló 39/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése alapján az ápolási díj megállapításáról első fokon a Polgármester dönt.

5. A szociális juttatások rendszeréről szóló 39/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 16. § (5) bekezdése alapján a rendkívüli átmeneti segély megállapításáról első fokon a Polgármester dönt.

6. A szociális juttatások rendszeréről szóló 39/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (6) bekezdése alapján a gyógyszer-támogatási segély megállapításáról első fokon a Polgármester dönt.

7. A szociális juttatások rendszeréről szóló 39/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése alapján a temetési segély megállapításáról első fokon a Polgármester dönt.

8. A szociális juttatások rendszeréről szóló 39/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 19/A. § (5) bekezdése alapján a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesülő lakosság fűtési szezonban történő időszaki támogatása tárgyában benyújtott kérelmeket a Polgármester bírálja el és gyakorolja ue. § (1) bekezdés b) pontja estében a méltányossági jogkört.

9. A szociális juttatások rendszeréről szóló 39/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdése alapján a köztemetést a Polgármester rendeli el.

10. A gyermekvédelmi ellátásokról szóló 42/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés a.)pontja alapján a rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladat -és hatásköröket első fokon a Polgármester gyakorolja.

10. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben a rászorultsági alapon adható étkezési térítési díjkedvezményekről szóló 15/2001. (V. 10.) önkormányzati rendelet 5. § (6) bekezdése alapján az étkezési térítési díjkedvezmény megállapításáról a Polgármester dönt.

11. A rendszeres létfenntartási segélyről szóló 9/2005. (II. 22.) önkormányzati rendelet 5. §-a alapján a rendszeres létfenntartási segély megállapításáról a Polgármester dönt.

12. A szociális tanulmányi ösztöndíjról szóló 10/2005. (II. 22.) önkormányzati rendelet 5. §-a alapján a szociális tanulmányi ösztöndíj megállapításáról a Polgármester dönt.

13. A B–L. Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló, többször módosított 33/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet értelmében a közterület használati ügyekben a Polgármester dönt.

14. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 4. § (10) bekezdése értelmében, ue. § (8) bekezdésében ismertetett melléklet megalkotását a képviselő-testület illetékes bizottságának javaslata alapján a Polgármester kezdeményezi.

15. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a Polgármester az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között bízhatja másra.

16. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése értelmében a forgalomképtelen törzsvagyont elidegeníteni vagy megterhelni (biztosítékul adni) nem lehet, kivéve a szolgalmi jog alapításáról szóló megállapodást, amelyre a Polgármester jogosult.

17. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 14. § (3) bekezdése értelmében a forgalomképtelen vagyon – 1. § (2) bekezdés b)pontja – hasznosításáról a Polgármester dönt.

18. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 14. § (5) bekezdése szerint a forgalomképtelen törzsvagyon tekintetében az egyéb tulajdonosi jogokat – 1. § (2) bekezdés d) pontja –, a rendeletben meghatározott kivételekkel a Polgármester gyakorolja.

19. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése alapján, ha a korlátozottan forgalomképes ingó törzsvagyon a képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítéséről, hasznosításáról és megterheléséről – a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság véleményének figyelembevételével – a Polgármester dönt.

20. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdése értelmében, ue. § (2) bekezdésben nem említett korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartozó ingóvagyon elidegenítéséről a képviselő-testület illetékes bizottsága véleményének figyelembevételével a Polgármester dönt.

21. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdése szerint a Polgármester dönt az elidegenítésről és az elidegenítésről szóló megállapodás feltételeiről, ha az ingatlan: az övezetre előírt telekméretnél kisebb, az elidegenítésre közös tulajdon megszüntetése érdekében kerül sor, tulajdonjogát ráépítés jogcímén szerzik meg.

22. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdése alapján, ha a forgalomképes ingó törzsvagyon a képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítésről, hasznosításról és megterhelésről a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság véleményének figyelembe vételével a Polgármester dönt.

23. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 24. § (3) bekezdése alapján a Polgármester dönt:

a) az önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről, amennyiben az ingatlan forgalmi értéke 12 millió forint alatti,

b) az önkormányzat javára lakás tulajdonjogának az adásvételi szerződés felbontása vagy tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződés útján történő megszerzéséről,

c) ha a közös tulajdon megszűntetésével az önkormányzat tulajdonába kerülő társasházi tulajdoni hányad forgalmi értéke megegyezik az önkormányzat korábbi közös tulajdoni hányadának forgalmi értékével, a társasház alapítással kapcsolatos megállapodásáról.

24. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 25. § (5) bekezdése alapján a Polgármester dönt:

a) a veszélyhelyzetet megszüntető munkákról,

b) lakás műszaki megosztásának, bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének engedélyezéséről,

c) reklámtáblák felszerelésének, vitrinek létesítésének engedélyezéséről,

d) az épületen végzendő felújítási és karbantartási munkákról, ha nem jár az önkormányzat részéről kiadással az éves költségvetési keret terhére,

e) önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, illetőleg építményeken az önkormányzat és/vagy a vagyonkezelő megbízásából végzett építési munka esetén a hatósági engedélyezési eljárás keretében a tulajdonosi jognyilatkozat megtételéről, amennyiben jogszabály ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz,

f) lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség vonatkozásában pályázaton való részvételhez tulajdoni hozzájárulás megadásáról, amennyiben a pályázaton való részvétel az önkormányzat részéről pénzügyi kötelezettség vállalással nem jár.

25. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdése alapján a társasházakban az önkormányzati tulajdont a Polgármester képviseli.

26. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 26. § (7) bekezdése alapján a Polgármester jogosult hozzájárulást adni az ue. § (6) bekezdésben meghatározottakhoz, ha a társasházban lévő önkormányzati tulajdon az 50% -ot nem haladja meg.

27. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 26. § (8) bekezdése értelmében a Polgármester a jegyző ellenjegyzése mellett jogosult a társasházi alapító okirat aláírására.

28. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdése alapján a Thtv. 42. §-ban szabályozott per megindításáról az önkormányzat képviseletében a Polgármester dönt.

29. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdése értelmében, ha az önkormányzat gazdasági társaságban való tulajdonosi részesedése a társaság összes üzletrészének 30%-át és a 100 millió forintot nem haladja meg, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja az ue. rendelet 30. §-ban szabályozott kivételekkel.

30. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 29. § (4) bekezdése értelmében, ha az önkormányzat gazdasági társaságban való részesedése a társaság összes üzletrészének 30% -át nem haladja meg és az 50 millió forintot nem éri el, az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja az ue. rendelet 30. §-ban szabályozott kivételekkel.

31. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 29. § (7) bekezdése értelmében, ha gazdasági társaságban az értékpapír portfolió kezelésével megbízott szervezet közreműködésével szerez az önkormányzat részesedést, a Polgármester felhatalmazhatja a portfolió kezelőjét a tulajdonosi jogok gyakorlására. A meghatalmazásban ennek kereteit is rögzíteni kell.

32. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 30. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaságok és közhasznú társaságok vezető tisztségviselői esetében ue. § (1) bekezdésben nem szabályozott egyéb munkáltatói és megbízási jogviszonnyal kapcsolatos jogokat az alapító képviseletében a Polgármester gyakorolja az alapító okiratban és a javadalmazási szabályzatban foglaltak szerint.

33. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 30. § (3) bekezdése értelmében a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának kinevezésére, felmentésére és valamennyi munkáltatói jogkör gyakorlására a Polgármester jogosult.

34. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 30. § (4) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő prémiumban részesítésének feltételeit évente a gazdálkodó szervezet vagyonához, az ellátott feladat mértékéhez, valamint az értékesítés nettó árbevételéhez igazítottan részvénytársaság és az egyéb gazdálkodó szervezet esetében a Polgármester határozza meg.

35. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdése szerint a kezesség vállaláshoz 10 millió forint erejéig a Polgármester előzetes hozzájárulására van szükség.

36. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 32. § (1) bekezdése alapján, a más személy tulajdonában lévő ingatlanon – az önkormányzat javára – fennálló ue. rendelet 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában említett jogról a Polgármester mondhat le vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik.

37. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 33. § (2) bekezdése alapján a más személy tulajdonában lévő ingó vagyont érintő – az önkormányzat javára fennálló – ue. rendelet 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában említett jogról, az (1)-(2) bekezdésben szabályozott megkülönböztetés szerint a Polgármester mondhat le és járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához.

38. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdése értelmében az 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdésének a) pontjában szabályozott esetekben öröklés, illetve az önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a Polgármester dönt.

39. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 36. § (1) bekezdése alapján a Polgármester meghatározhatja a vagyonnal kapcsolatos döntés előkészítésének és a döntésnek a határidejét. Ennek során a rendelet 35. §-ban említett határidőtől eltérhet.

40. A zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 28/2003. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 8. §-a alapján különösen indokolt esetben – pl. ha az építési technológia folyamatos munkavégzést igényel, vagy életveszélyes illetve balesetveszélyes állapotot kell elhárítani, kérelemre a Polgármester felmentést adhat a ue. § (3) bekezdés előírásainak betartása alól, mérlegelve annak időtartamát.

41. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a társasházaknak nyújtandó támogatásról szóló 11/2007. (III. 12.) rendeletének 8. § (7) bekezdése, illetve 9. § (5) bekezdése alapján, a pályázaton és pályázaton kívül elnyerhető támogatás formájáról és mértékéről a Polgármester dönt.

42. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a társasházaknak nyújtandó támogatásról szóló 11/2007. (III. 12.) rendeletének 11. § (2) bekezdése szerint a támogatási szerződést a Polgármester írja alá.

43. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a társasházaknak nyújtandó támogatásról szóló 11/2007. (III. 12.) rendeletének 12. § (4) bekezdése értelmében a visszatérítendő támogatás törlesztő részletének 6 hónapot meghaladó vagy összesítve 6 hónapot kitevő elmaradása esetén a Polgármester a társasház tulajdonostársaival kötött szerződést felmondhatja, egyidejűleg intézkedik a hitel, valamint kamatainak a Ptk. 232. § (1) bekezdése alapján történő egyösszegű visszafizetéséről.

44. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a társasházaknak nyújtandó támogatásról szóló 11/2007. (III. 12.) rendeletének 14. § (1) bekezdése értelmében a támogatási szerződés időtartamát a Polgármester a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára, maximum egy évvel meghosszabbíthatja.

45. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a társasházaknak nyújtandó támogatásról szóló 11/2007. (III. 12.) rendeletének 14. § (2) bekezdése alapján a Polgármester dönt a társasház részére megítélt támogatási összeg átcsoportosításáról, amennyiben a rendeletben foglalt feltételek az átcsoportosítás vonatkozásában fennállnak.

46. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a társasházaknak nyújtandó támogatásról szóló 11/2007. (III. 12.) rendeletének 15. § értelmében a társasházak részére a Fővárosi Önkormányzat által biztosított visszatérítendő támogatás esetén a Fővárosi Önkormányzattal e tárgyban kötött megállapodást illetve nyilatkozatot a Polgármester írja alá.

47. Az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 13. §-a alapján a Díszpolgári Cím és Érdemkereszt, az Éremkereszt, a Jövő Városa Díj, a Pro Civibus Díj, a Szent György Díj és a Közszolgálati Érdeméremre vonatkozó javaslatokat a Polgármester terjeszti a képviselő-testület élé.

48. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 17/B. § (1) bekezdése értelmében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezése alapján, a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatát követően a Polgármester dönt az üres nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő alakítás és átminősítés kötelezettségével történő elidegenítéséről.

49. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdése alapján a Polgármester adhat hozzájárulást:

a) a részletfizetésre vásárolt öröklakás cseréjéhez, a tartozás átvállalásához,

b) a részletfizetéssel vásárolt öröklakás közös tulajdonának megszűntetése esetén a tartozás átvállalásához,

c) a részletfizetéssel vásárolt lakás elajándékozásához és a megajándékozott részéről – ue. pontban ismertetett feltételek fennállása esetén – a tartozás átvállalásához,

d) az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom törlésére.

50. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 23. §-a érelmében az adásvételi szerződés és a társasházi alapító okirat aláírására az önkormányzat részéről a Polgármester jogosult. A Polgármester a bonyolítást végzőnek az adásvételi szerződés aláírására meghatalmazást adhat.

51. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 27. § (3) bekezdése alapján, ue. rendelet 27. §-ban foglaltak végrehajtására a Polgármester jogosult.

52. A 20/2006. (IV. 18.) önkormányzati rendelet felhatalmazása szerint az életjáradéki szerződések megkötése a Polgármester hatásköre.

53. A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 4. §- a értelmében a védett övezetbe a lakossági behajtási hozzájárulást, a lakossági behajtási-várakozási hozzájárulást, a gazdálkodói behajtási-várakozási hozzájárulást és az egészségügyi behajtási-várakozási hozzájárulást a Polgármester adja ki.

54. A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 10. §-a alapján a várakozási zónába a lakossági várakozási hozzájárulást, a gazdálkodói várakozási hozzájárulást és az egészségügyi várakozási hozzájárulást a Polgármester adja ki.

55. A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében az egészségügyi várakozási hozzájárulást – indokolt esetben – a Polgármester egyedi döntéssel kiadhatja ue. § Első bekezdésében nem szereplő orvosnak, ápolónak, egészségügyi dolgozónak is.

56. A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 16. §-a szerint a kizárólagos használatú várakozóhelyek létesítésére szóló hozzájárulást az út forgalomtechnikai kezelője adja ki az önkormányzat egyetértése alapján. Az önkormányzat egyetértéséről a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

57. Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 16/A. § (1) bekezdése alapján a közterület-felügyelet behajtási-várakozási hozzájárulást a Polgármester adja ki.

58. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 2. §-a szerint – ha a rendelet másként nem rendelkezik –, a bérbeadói jogok és kötelezettségek a Polgármestert illetik, illetve terhelik.

59. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 7. § (2) bekezdése értelmében egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata és a Polgármester döntése alapján a kérelmező igényjogosultsága abban az esetben is megállapítható, ha jövedelme 10%-al meghaladja ue. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott értékhatár mértékét.

60. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 10. § (1) bekezdése szerint a szociális pályázati eljárás keretében benyújtott és érvényes pályázatokat az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester bírálja el és dönt a nyertes pályázó személyéről a pályázati kiírásban foglaltak alapján.

61. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 10. § (2) alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester a szociális lakáspályázatot elnyerő mellett meghatározza azt a sorrendben következő pályázót, akivel bérleti szerződést lehet kötni a nyertes visszalépése, vagy kiesése esetén.

62. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 11. § (2) bekezdése értelmében a piaci alapon történő bérbeadás során a pályázatot a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki.

63. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 11. § (3) bekezdése szerint a kétszeri eredménytelen pályázat után a piaci alapú lakások bérbeadásáról a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

64. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 11. § (4) bekezdése értelmében a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatára Polgármester döntése alapján a piaci lakbér fizetésének előírása mellett a 4. § (1) bekezdés c-g) és i-j) pontjaiban meghatározott jogcímeken, pályázaton kívül is bérbe adható lakás.

65. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 15. § (1) bekezdése értelmében a Polgármester meghatározza, hogy a beérkező pályázatot ki vegye át.

66. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 15. § (3) bekezdése szerint benyújtott és érvényes pályázatokat a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatára a Polgármester bírálja el és dönt a nyertes pályázó személyéről a pályázati kiírásban foglaltak alapján.

67. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 19. § (1) bekezdése értelmében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt a pályázaton kívül méltányosságból a lakásigény mértékét meg nem haladó lakás bérbeadásáról.

68. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 19. § (5) bekezdése szerint a jóváhagyott szociális lakás bérbevételére jogosult igénylőkről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. Az igényjogosultak részére legfeljebb három lakás megtekintését biztosítja a Hivatal. Amennyiben a jogosult a három felajánlott lakás egyikét sem fogadja el, abban az esetben az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt az igényjogosultság további fenntartásáról.

69. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 20. §-a alapján indokolt esetben az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezésére és a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatára a Polgármester dönt a versenytárgyaláson kívül, méltányosságból bérbe adható piaci és költségelvű önkormányzati bérlakásról.

70. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 31. § (1) bekezdés b)pontja szerint a 3,7 millió Ft pénzbeli térítés összegét az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester, egyedi méltányosság alapján, a VII. emelet vonatkozásában legfeljebb 50%a-ig mérsékelheti.

71. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 31. § (2) bekezdése értelmében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester különös méltányosságból engedélyezheti a VII. emelet vonatkozásában 50%a-ra mérsékelt pénzbeli térítés összegének részletekben történő megfizetését. A részletfizetés engedélyezésének feltétele, hogy a kérelmező vállalja az általa fizetendő pénzbeli térítés 25%-nak egyösszegben történő megfizetését. A részletfizetés időtartama: 5 év.

72. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 31. § (4) bekezdése értelmében nyugdíjasházi elhelyezések iránti kérelmekről és a kérelmek teljesítésének sorrendjéről méltánylást érdemlő egyedi körülmények és lakásgazdálkodási szempontok alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

73. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 31. § (8) bekezdése szerint, amennyiben a nyugdíjasházban lévő lakás bérlőkijelölési jogával a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik és nem ad át egyszeri bérlőkijelölési jogot a kerületi önkormányzatnak, akkor az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester egyedi döntés alapján mérsékelheti a bekerülési költséget.

74. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 36. § (3) bekezdése értelmében a költségelvű lakások bérbeadására vonatkozó pályázatot a pályázati feltételek és elbírálási szempontok pontos meghatározásával a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki.

75. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 36. § (4) bekezdése szerint kétszeri eredménytelen pályázat után a költségelvű lakbérfizetésnek előírása mellett történő bérbeadásról a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

76. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 36. § (9) bekezdése szerint a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatára, a Polgármester döntése alapján költségelvű lakbér fizetésének előírása mellett a 4. § (1) bekezdés c-g) és i-j) pontjaiban meghatározott jogcímeken, pályázaton kívül is bérbeadható lakás.

77. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 37. § (1) bekezdése értelmében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezése alapján, a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatát követően a Polgármester dönt a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakások bérbeadásáról.

78. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) rendeletének 48/A. § (1) bekezdése értelmében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezése alapján, a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatát követően a Polgármester dönt a nem lakás céljára szolgáló helyiség(ek) lakássá történő átalakítás és átminősítés kötelezettségével történő bérbeadásáról.

79. A önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében a rendelet alkalmazása során az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló helyi önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a Polgármestert kell bérbeadónak tekinteni, még abban az esetben is, ha a bérbeadásról más dönt.

80. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése szerint a bérbeadást szabályozó önkormányzati rendelet alapján piaci bérletként történő bérbeadás esetén, a piaci lakbér mértékét a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság vagy az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester csökkentheti a 3. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig.

81. A önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése alapján a bérbeadást szabályozó önkormányzati rendelet alapján piaci bérletként történő bérbeadás estén, amennyiben a bérlő olyan élethelyzetbe kerül, hogy a jövedelme alapján a 4. § szerinti kedvezményes lakbérre lenne jogosult, a bérlő kérelmére a Polgármester dönt a piaci lakbér helyett a kedvezményes lakbér mértékéről.

82. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése szerint a bérbeadást szabályozó önkormányzati rendelet alapján költségelvű bérletként történő bérbeadás esetén, a költségelvű bérleti díj mértékét a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatára a Polgármester határozza meg.

83. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 11. § szerint az e rendelet alapján megállapításra került lakbér módosítására a bérleti szerződés megkötését követően, a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában, illetőleg a lakbér mértékét csökkentő tényezőkben előállt változás esetén egyedi kérelem alapján a Polgármester jogosult.

84. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése értelmében a helyiség bérletére vonatkozó szerződés (továbbiakban: szerződés) megkötésekor a helyiségben végezhető tevékenység meghatározásáról, – ha a helyiségben a korábbitól eltérő tevékenységet kívánnak folytatni –, valamint fennálló szerződés esetén a tevékenység megváltoztatásának engedélyezéséről a bérbeadó szempontjából a TEB javaslatára a Polgármester dönt.

85. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése szerint a bérleti díj mértékéről és a bérleti díjjal kapcsolatos kérdésekben a Kt. határozatának keretei között – a TEB javaslata alapján – a Polgármester dönt.

86. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a szerződés felmondásával kapcsolatos bérbeadói jogokat a TEB javaslatára a Polgármester gyakorolja, kivéve a képviselő-testület által közszolgáltatási megállapodással vagyonkezelésbe adott ingatlanokat, ahol a bérbeadói jogok gyakorlásáról, továbbá a bérbeadói jogok gyakorlásával kapcsolatos döntések végrehajtásáról a vagyonkezeléssel megbízott szervezet gondoskodik.

87. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés értelmében a pályázati eljárás kiírásáról, a kiírás tartalmáról a TEB javaslatára a Polgármester dönt.

88. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdés szerint a pályázati biztosíték mértékét a TEB javaslatára a Polgármester határozza meg a pályázati kiírásban rögzítve.

89. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése alapján a helyiség árverés útján történő bérbeadásáról, annak kiírásáról, a kiírás tartalmáról a TEB javaslatára a Polgármester dönt.

90. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése szerint a helyiséget ue. bekezdés a-c) pontjában felsorolt feltételek fennállása esetén a Polgármester döntése alapján, pályáztatás nélkül kell bérbe adni.

91. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 16. § (4) bekezdése alapján a bérbeszámítással érvényesíteni kívánt költségekről és az egyéb hitelt érdemlő igazolások elfogadásának engedélyezéséről a TEB javaslatára a Polgármester dönt.

92. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 16. § (5) bekezdése szerint a bérbeszámítás útján érvényesíthető tényleges (igazolt) költségek – ue. § (3) bekezdés b)pont –, elfogadásáról a TEB javaslata alapján a Polgármester dönt.

93. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a bérleti díjba beszámítható költségeket ue. bekezdés a-c) pontjában foglaltak szerint kell meghatározni, amennyiben a TEB javaslatára a Polgármester másként nem dönt.

94. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése szerint a bérlővel történő megállapodásról ue. rendelet 16. §-ban meghatározott esetekben – a munkálatok megkezdését megelőzően – a TEB javaslatára a Polgármester dönt.

95. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdése alapján a helyiséget magába foglaló épületen végzett munka esetén a bérbeszámítás engedélyezésének a feltétele az is, hogy az önkormányzat és a társasház, valamint a bérlő között háromoldalú megállapodás jöjjön létre. Az önkormányzat oldaláról az ilyen megállapodást a TEB javaslatára a Polgármester írja alá.

96. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdésében foglaltak fennállásakor – bérbeadás időtartama fennálló szerződések esetén –, a bérlő írásbeli kérelméről a Polgármester dönt.

97. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdése értelmében a bérleti szerződést megkötni, kiegészíteni és módosítani a bérbeadói jogkör gyakorlója által vagy a meghatalmazásából kiadott írásbeli engedély alapján lehet. Ha a bérbeadói jogkör gyakorlása különböző jogosultak között oszlik meg, a Polgármester gondoskodik a bérbeadói döntések összehangolásáról és kiadásáról.

98. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 24. § (4) bekezdése szerint a TEB javaslatára, a Polgármester döntése alapján ue. § (1)-(2) bekezdésében szereplő összegtől el lehet térni, ha a bérlő vagy a bérlőtársak a 402/2004. (V. 13.) B–L. Ö. határozat II–IV. fejezet alapján megállapított bérleti díjat fizetik.

99. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 25. § (2) bekezdése értelmében a bérbeadói hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a Polgármester dönt, és döntéseiről rendszeresen tájékoztatja a TEB-et.

100. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése szerint a felmondással érintett helyiség esetén a bérbeadói hozzájárulásról a TEB dönthet, ha a felmondásról a TEB javaslata alapján a Polgármester határozott.

101. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 27. § (3) bekezdése alapján a bérleti jog átruházásához a Polgármester előzetesen hozzájárulhat, ha a bérleti jogot bankhitel fedezetéül kívánják adni.

102. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése értelmében a TEB javaslatára – ue. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel –, a Polgármester ue. rendelet 27. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mértéktől eltérhet.

103. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a TEB javaslata alapján a Polgármester megtagadhatja az átruházáshoz (cseréhez) való bérbeadói hozzájárulást, ha az önkormányzatnak a helyiségre – pl. kerületfejlesztési célra, költségvetési szerv elhelyezésére, másik helyiségből történő elhelyezésre – a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 5 éven belül kiürített és bérleti joggal nem terhelt állapotban lesz szüksége.

104. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. § (2) bekezdése szerint egyéb kizáró feltétel hiányában a TEB javaslata alapján a Polgármester ue. § (1) bekezdésében meghatározott esetben kiadhatja a bérbeadói hozzájárulást, ha az új bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződést a Polgármester által meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig köti meg.

105. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. § (3) bekezdése alapján, ue. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, ha a helyiségre bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 5 éven belül az Önkormányzatnak még sincs szüksége, és a határidő lejártáig (megszüntető feltétel bekövetkezéséig) a bérleti szerződés még fennáll, annak időtartamát a TEB javaslata alapján a Polgármester a (2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával meghosszabbíthatja.

106. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. § (4) bekezdése értelmében a Polgármester kikötheti, hogy az ue. § (2)-(3) bekezdése szerinti megállapodást a bérbeadó költségére azonnali végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratba kell foglalni.

107. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 32. §-a szerint a Polgármester a TEB véleményének kikérése után, a határozatlan időre szóló vagy a rendelet 17. § (1) bekezdése alapján határozott időre módosított szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén a helyiségre vonatkozó éves bérleti díj legfeljebb 50% -ig terjedő összegnek a bérlő részére történő megfizetéséről dönthet, amennyiben a bérlő vállalja a szerződés megszűntetésével egyidejűleg a helyiség kiürített és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadását.

108. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdése szerint a Polgármester a bérlő (jogszerű használó) elhelyezésére vonatkozó kötelezettség esetén, cserehelyiség biztosítás helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek.

109. A helyben központosított közbeszerzések rendjéről szóló 3/2008. (I. 23.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése értelmében a helyben központosított közbeszerzési rendszer keretén lefolytatásra kerülő eljárások megindításáról a Polgármesteri Hivatal javaslata alapján a Polgármester dönt. A helyben központosított közbeszerzések rendjéről szóló 3/2008. (I. 23.) önkormányzati rendelet 8. § (4) bekezdése értelmében az adott közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára a Polgármester jogosult.

110. Az önkormányzatnak az adott közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára a Polgármester jogosult.

111. A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 30/2007. (IX. 19.) önkormányzati rendelet 3. számú melléklete értelmében a Kulturális, Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt a kisebbségi önkormányzati programfinanszírozási alapra kiírt pályázatok elbírálási szempontjairól és a beérkező pályázatok elbírálásáról.

112. A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 30/2007. (IX. 19.) önkormányzati rendelet 3. számú melléklete értelmében az Oktatási Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt az egyéb oktatási intézménybe (nem önkormányzati, nem állami, nem egyházi fenntartású intézmény) járó V. kerületi lakos, tanköteles gyermek anyagi támogatásáról a szülő kérelmére az Oktatási Alap terhére.

113. A helyi címer, név és zászló használatának rendjéről szóló 45/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendelet értelmében a magán és jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének és nevének használatát – kérelemre – a jegyző javaslata alapján a Polgármester engedélyezheti.

114. A szociális juttatások rendszeréről szóló 39/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 19/A. § (5) bekezdése alapján az a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesülő igénylők fűtési szezonban történő időszaki támogatására benyújtott kérelmeit a Polgármester bírálja el.

115. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 16/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében, ha a rendelet külön nem jelöli meg a döntésre jogosultat, az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja.

116. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 16/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (7) bekezdése szerint, a rendelet alapján létrejövő adásvételi szerződést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a Polgármester írja alá.

117. A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 30/2007. (IX. 19.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése értelmében az EU projektpályázatok megvalósítása során a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára – átruházott hatáskörben – a Polgármester jogosult.

118. A fiatalok helyi életkezdési támogatásáról szóló 19/2010. (IV. 23.) önkormányzati rendelet 7. § a-a értelmében a támogatás odaítéléséről a Polgármester dönt.

119. A Környezetvédelmi Alapról szóló 36/2009. (IX. 16.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a Polgármester minden ébren felhasználási tervet készít a Környezetvédelmi Alap adott évre vonatkozó felhasználásáról a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján.

Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság feladat- és hatásköre
Lakásokkal kapcsolatos ügyek
Javaslatot tesz a Képviselő-testület felé:

1. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése szerint az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatának figyelembevételével a képviselő-testület minden évben meghatározza, hogy az adott évben az üres és a várhatóan megüresedő lakások közül az ue. § (1) bek. a-c) illetve e-p) pontjaiban meghatározott egyes bérbeadási jogcímek alapján a bérbeadásra milyen arányban kerülhet sor.

2. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 33. § (2) bekezdése szerint az 1 naptári évben ue. § (1) bekezdés a), b), c) pontjaiban jelölt célokra felhasználható lakások (közszolgálati célú bérlakások) számát az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület állapítja meg.

3. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdés hc) pontja értelmében, ue. bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény megvonásától, kivételes esetben, szociális indokból, az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatára a képviselő-testület eltérhet.

Javaslatot tesz a Polgármester felé:

4. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése értelmében egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata és a Polgármester döntése alapján a kérelmező igényjogosultsága abban az esetben is megállapítható, ha jövedelme 10%-al meghaladja az ue. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott jövedelmi értékhatár mértékét.

5. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése szerint a benyújtott és érvényes szociális lakáspályázatokat az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester bírálja el és dönt a pályázó személyéről a pályázati kiírásban foglaltak alapján.

6. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester a pályázatot elnyerő mellett meghatározza azt a sorrendben következő pályázót, akivel bérleti szerződést lehet kötni a nyertes visszalépése, vagy kiesése esetén.

7. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése értelmében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt a pályázaton kívül méltányosságából a lakásigény mértékét meg nem haladó lakás bérbeadásról.

8. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 19. § (5) bekezdése szerint a jóváhagyott szociális lakás bérbevételére jogosult igénylőkről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. Az igényjogosultak részére legfeljebb három lakás megtekintését biztosítja a Hivatal. Amennyiben a jogosult a három felajánlott lakás egyikét sem fogadja el, abban az esetben az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt az igényjogosultság további fenntartásáról.

9. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 3,7 millió Ft pénzbeli térítés összegét az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatára, a Polgármester egyedi méltányosság alapján, a VII. emelet vonatkozásában, legfeljebb 50%-ig mérsékelheti.

10. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (2) bekezdése értelmében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester különös méltányosságból engedélyezheti a VII. emelet vonatkozásában 50%-ra mérsékelt pénzbeli térítés összegének részletekben történő megfizetését. A részletfizetés engedélyezésének feltétele, hogy a kérelmező vállalja az általa fizetendő pénzbeli térítés 25%-nak egyösszegben történő megfizetését. A részletfizetés időtartama: 5 év.

11. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (4) bekezdése szerint nyugdíjas bérlemény bérbeadása esetén a nyugdíjasházi elhelyezések iránti kérelmekről az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatának figyelembe vételével a Polgármester dönt.

12. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (8) bekezdése értelmében, amennyiben a nyugdíjasházban lévő lakásra bérlőkijelölési joggal a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik és nem ad át egyszeri bérlőkijelölési jogot a kerületi önkormányzatnak, akkor az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester egyedi döntése alapján mérsékelheti a bekerülési költséget.

13. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 48. § (5) bekezdése szerint, lakásbővítés és lakáslétesítés (tetőtér beépítés) esetén az építeni szándékozó személy kérelmére az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata alapján, a B–L. Vagyonkezelő Zrt. szakvéleményének beszerzése után a rendelet ue. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával használati vagy bérleti szerződés köthető, ha a teljes egészében önkormányzati tulajdonú épület tetőterében vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek átalakításával önkormányzati tulajdonú lakást hoz létre.

14. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése értelmében, a bérbeadást szabályozó önkormányzati rendelet alapján piaci bérletként történő bérbeadás esetén a piaci lakbér mértékét a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság vagy az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester csökkentheti a 3. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig.

15. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 16. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati lakásra bérlő által benyújtott elidegenítési kérelem elbírálása során az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság vizsgálja a lakásra korábban igénybe vett támogatások mértékét. Lakbértámogatás igénybe vétele esetén a támogatott időszakkal megegyező további ideig nem idegeníthető el az érintett lakás.

16. A fiatalok helyi életkezdési támogatásáról szóló 21/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelet 6. §-a értelmében a rendelet 2. §-ban meghatározott azon feltétel hiányában, mely szerint a gyermeknek születésekor az V. kerületben állandó lakcímmel kell rendelkeznie, különösen indokolt esetben, a támogatás odaítélésének kérdésben – az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata alapján – a Polgármester egyedi méltányosságot gyakorolhat.

Javaslatot tesz a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság felé:

17. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 17. §-a szerint a piaci alapú lakásbérbeadás pályáztatási eljárásában benyújtott ajánlatok felbontása után az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezését követően a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság határozatában mondja ki, mely egyedi ajánlatok érvénytelenek

18. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 34. § (3) bekezdése alapján a közérdekű célból kiürítendő lakás bérlője részére fizetendő pénzbeli térítés összegére, amennyiben az a kiürítendő lakás üres forgalmi értéke, illetve ezt meghaladó összeg, az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatára a TEB dönt.

19. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 44. § (2) bekezdés b) pontja szerint, ha szociális bérlet esetén a határidő lejártakor ue. rendelet 7. §-ban foglalt feltételek nem állnak fenn, a szerződést a bérlő kérelmére, az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata és a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság döntése alapján csak abban az esetben lehet meghosszabbítani, ha vállalja az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló rendeletben foglalt jövedelmi viszonyokhoz igazodó lakbér megfizetését.

20. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 45. §-a alapján a költségelvű és piaci lakásokat határozatlan időre kell bérbeadni, kivéve, ha az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát követően a TEB a határozott vagy feltétel bekövetkezéséig történő bérbeadásról dönt.

Véleményezi:

21. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 20. §-a szerint, indokolt esetben az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezésére és a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatára a Polgármester dönt a versenytárgyaláson kívül, méltányosságból bérbe adható piaci és költségelvű önkormányzati bérlakásról.

22. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdése szerint, akit a bíróság a házasság felbontása esetén saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezett az önkormányzati lakás elhagyására, részére legfeljebb 1 szobás, komfort nélküli lakást lehet bérbe adni. Az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság állásfoglalása alapján egynél magasabb szobaszámú és magasabb komfortfokozatú lakás is bérbe adható. Két szobásnál nagyobb lakás bérbeadásáról azonban csak a képviselő-testület dönthet.

23. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése értelmében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság állásfoglalása alapján a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező önkormányzati lakás bérlője részére, kérésére a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével egyidejűleg másik önkormányzati lakás is bérbeadható. A bérbeadás feltétele, hogy a bérlő vállalja az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló rendeletben foglalt jövedelmi viszonyokhoz igazodó lakbér megfizetését.

24. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 37. § (1) bekezdése értelmében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezése alapján, a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatát követően a Polgármester dönt a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakások bérbeadásáról.

25. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 48/A. § (1) értelmében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezése alapján, a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatát követően a Polgármester dönt a nem lakás céljára szolgáló helyiség(ek) lakássá történő alakítás és átminősítés kötelezettségével történő bérbeadásról.

26. Belváros-Lipótváros tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 17/B. § (1) bekezdése szerint az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezése alapján, a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatát követően a Polgármester dönt az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítás és átminősítés kötelezettségével történő elidegenítéséről.

Dönt:

27. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (6) bekezdése alapján a költségelvű lakások esetében a lakbérhátralék rendezése érdekében méltányosságból, kérelemre az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság döntése alapján legfeljebb 5 év kamatmentes részletfizetés engedélyezhető.

28. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdése szerint szociális bérlet esetén a lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe. Az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság egyedi elbírálás alapján az együttlakó személyek egészségi állapotára, valamint foglalkozására tekintettel méltányosságból eltérhet, legfeljebb másfél szobával.

29. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (7) bekezdése szerint a nyugdíjasházban lévő lakásbérleti jog az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság döntése alapján cserélhető.

30. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (9) bekezdés c) pontja alapján, a nyugdíjasházban lévő lakásra vonatkozóan ue. bekezdés a) és b) pontjában foglaltaktól az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság egyedi döntéssel, méltányosságból eltérhet.

31. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 33. § (7) bekezdése szerint a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt benyújtott méltányossági kérelem elbírálása során, illetőleg a munkaviszony nyugdíjazás miatt történő megszűnése esetén az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság a lakás határozatlan idejű bérbeadásáról dönthet.

32. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a pénzbeli térítés kifizetésére ue. rendelet 61. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Ettől eltérni kizárólag az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság döntése alapján lehet.

33. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet rendeletének 43. § (2) bekezdése szerint, ha a lakásban kettőnél több társbérleti lakrész van, a megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek elsősorban a felek megállapodása alapján lehet bérbeadni. Megállapodás hiányában a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság dönt ue. rendelet 7. §-ban felsorolt szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek figyelembe vételével.

34. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 44. § (4) bekezdése értelmében, ha a bérlő a szociális bérletre nem jogosult, és az ue. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakbért nem vállalja, részére méltányosságából komfort nélküli lakást lehet bérbe adni az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság döntése alapján.

35. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 44. § (5) bekezdése szerint szociális bérlet esetén a határozott időre szóló szerződés esetén az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság döntése alapján a szerződés határozatlan időre is megköthető.

36. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 63. § (4) bekezdése értelmében – felmondás a bérbeadó részéről – ue. § (2) bekezdés a) pontja szerinti halasztás engedélyezéséről az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság dönt.

Népjóléti igazgatással kapcsolatos ügyek
Javaslatot tesz:

37. Az ágazati feladatok költségvetési fedezetének biztosítására.

38. Egyetértési jogot gyakorol az ágazatot felügyelő alpolgármester felé az új szociális formák bevezetésekor.

39. Egyetértési jogot gyakorol az ágazatot felügyelő alpolgármester felé Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat főigazgatójának, az Egyesített Szociális Intézmények vezetőjének, az Egyesített Bölcsődék vezetőjének kinevezésekor.

40. Egyetértési jogot gyakorol új szociális intézmény létrehozása, meglévő fejlesztése, illetve megszűntetése esetén.

41. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 19/2010. (IV. 23.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése alapján a rendelet 1. §-ban megfogalmazott feltételek hiányában a felmentés tekintetében a képviselő-testület az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata alapján gyakorolhat méltányosságot.

Véleményezi:

42. Az ágazatot érintően a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható, valamint az önkormányzat más bizottságai hatáskörébe tartozó, az ágazatot érintő döntések tervezetét. (Ötv.)

43. Az önkormányzat alapellátásával összefüggő, ágazatot érintő feladatok szervezését, koordinálását, döntés előkészítését. (Ötv.)

Dönt:

44. Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 12/2003. (IV. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése alapján dönt az adósságkezelési támogatás odaítéléséről.

45. A természetbeni juttatásokról a szociális juttatások rendszeréről szóló 39/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 22. §-a szerint.

46. A lakásépítés, lakásvásárlás önkormányzati támogatásáról szóló 43/2007. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése alapján a támogatás iránti kérelmek teljesítéséről az önkormányzat éves költségvetésében biztosított kereteken belül az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság dönt.

47. A lakás-karbantartási segélyről szóló 44/2007. (XI. 13) önkormányzati rendelet 4. § (4) bekezdése értelmében a kérelmeket az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság bírálja el.

48. A képviselő-testület által alapított Egészségügyi díj odaítélésének szabályairól a 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 7. § (4) bekezdése alapján.

49. A képviselő-testület által alapított Szociális Munkáért Díj odaítélésének részletes szabályáról a 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése alapján.

50. Az 5/2009. (II. 17.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése szerint a kedvezményes élelmiszer vásárlási lehetőség kivételes méltányosságból történő igénybe vételéről.

Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság feladat- és hatásköre

1. A polgármesterrel egyetértésben előkészíti a jegyzői pályázat feltételeit, értékeli, és részt vesz a pályázatok elbírálásában.

2. A polgármesterrel és jegyzővel egyetértésben előkészíti az aljegyző, valamint a Hivatal jogi tevékenységét megvalósító szervezeti egység vezetőjének pályázati feltételeit, értékeli, és részt vesz a pályázatok elbírálásában.

3. Egyetértési joga van a képviselő-testület határkörébe nem tartozó összes szerződés megkötéséhez, amennyiben annak értékhatára az 5 millió forintot meghaladja.

4. Ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek előkészítését és végrehajtását.

5. Véleményezi az önkormányzati jogi képviseleti feladatok ellátását.

6. Dönt az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szerződések, valamint a rendelet tervezetek előterjeszthetőségéről.

7. Állást foglal összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kérdésekben.

8. Véleményezi Belváros-Lipótváros Önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó mindazokat az ügyleteket, amelyek megkötése esetén az önkormányzat jogokat szerez vagy kötelezettségeket vállal.

9. Véleményezi a nemzetközi jogi és hatályos nemzetközi szerződéseket.

10. Állást foglal Belváros-Lipótváros Önkormányzat képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatával összefüggő jogértelmezési kérdésekben, továbbá javaslatot tesz annak alkalmazására vonatkozó ügyrendi kérdések elbírálására.

11. Állást foglal a kormány által rendeletben kijelölt szerv vagy más fellebbezési fórum által megjelölt törvényességi észrevételeinek mérlegelésének kérdésében.

12. Nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat.

13. Lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást és tájékoztatja a képviselő-testületet az eljárás eredményéről.

14. Véleményezi az önkormányzat által kiírásra kerülő pályázatokat, jogi szempontból.

15. A kerületi rendőrkapitányságnak nyújtandó önkormányzati támogatás felhasználására – a rendőrségi igényre figyelemmel – javaslatot készít, a támogatás rendeltetésnek megfelelő felhasználását ellenőrzi.

16. Javaslatot tesz az V. kerületi Közbiztonsági Közalapítványnak nyújtandó önkormányzati támogatás mértékére, valamint a támogatás felhasználására.

17. Előkészíti a kerület közbiztonságával, a bűnmegelőzéssel kapcsolatos helyi rendeletek tervezeteit.

18. A kerületi rendőrkapitány döntéseivel, intézkedéseivel, vagy annak elmulasztásával kapcsolatban észrevételt tehet.

19. A kerületi rendőrkapitány kinevezéséhez szükséges képviselő-testületi vélemény kialakításához javaslatot készít.

20. A kerületi rendőrkapitány évi írásbeli beszámolóját előzetesen értékeli, javaslatot tesz a képviselő-testület felé a beszámoló elfogadása érdekében.

21. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a bűnmegelőzés és a közbiztonság elősegítése terén kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó személyek (rendőrök, civil személyek) anyagi elismerésben történő részesítésére.

22. Az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése alapján, amennyiben a kitüntetési javaslat bűnmegelőzési tevékenységet elősegítő, illetve folytató személyre vonatkozik, javaslatot tesz a képviselő-testületnek a kitüntetett személyére.

23. A bűnmegelőzés érdekében a kerületi oktatási intézményekkel és egyházakkal, valamint a bűnmegelőzési tevékenységet elősegítő szervezetekkel kapcsolatot tart és együtt működik.

24. A kerület közbiztonsági helyzetének javítása, a bűnmegelőzési tevékenység egységes és hatékony fejlesztése érdekében elfogadásra előkészíti a közbiztonsági koncepciót.

25. A központi, kormányzati szinten alkotott jogszabálytervezeteket szakmailag véleményezi, elősegíti a témával kapcsolatos álláspont képviselő-estületi álláspont kialakítását.

26. A kerületben tevékenykedő, a bűnmegelőzési tevékenységet elősegítő szervezetekkel kapcsolatot tart. A tevékenységükhöz nyújtandó önkormányzati támogatásra javaslatot tesz, a támogatás rendeltetésszerű felhasználását ellenőrzi.

27. Közvetlen kapcsolatot tart a kerületi rendőrkapitányság illetékes vezetőivel, az általuk hasznosnak ítélt – a közbiztonság helyzetét előmozdító, illetve bűnmegelőzést szolgáló – javaslatokat a képviselő-testület elé terjeszti tárgyalás és döntés céljából.

28. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény. 6. § (1) bekezdése értelmében, határozatában tesz javaslatot az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó képviselő-testület, illetve a Polgármester felé:

– az ajánlattételi pályázat kiírására,
– az eljárásban közreműködő szakértők felkérésére, díjazásának megállapítására,
– a pályázat lebonyolítási formájára,
– a pályázók közül a nyertes személyére.
A Kulturális, Emberi jogi és Kisebbségi Bizottság feladat és hatásköre

1. Egyetértési jogot gyakorol az alpolgármester által a képviselő-testületnek előterjesztett közép- és hosszú távú művelődési koncepció tekintetében.

2. Javaslatot tesz, és véleményezési jogot gyakorol a kultúra területét érintő önkormányzati feladatokkal kapcsolatban. Véleményezési joggal részt vesz az ilyen természetű testületi döntések előkészítésében.

3. Folyamatos kapcsolatot tart az illetékességi körébe tartozó kulturális intézményekkel, csoportokkal, szervezetekkel.

4. Véleményezi az illetékességi körébe tartozó kezdeményezéseket.

5. Véleményezési jogot gyakorol a művelődési ágazat ingatlanjainak nem művelődési célú hasznosításával kapcsolatban.

6. Állást foglal a költségvetésnek az ágazatot érintő tételei tekintetében, szükség esetén javaslatot tesz az átcsoportosításokra.

7. Véleményezi az állami és önkormányzati kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat.

8. Véleményezi a kulturális intézmények intézményvezetői pályázatait, a pályázati eljárást lebonyolítja, és egyetértési jogot gyakorol az alpolgármester által a képviselő-testületnek az intézményvezetői megbízásoknál.

9. Figyelemmel kíséri és értékeli a hatáskörében működő kulturális intézmények szakmai munkáját és eredményességét.

10. Működteti a költségvetésben évente rendelkezésre álló Kulturális Alapot. Pályázatot hirdet meg a kultúra területén, a pályázatok elbírálásában dönt. A pályázati igényeket rangsorolja, dönt a támogatások odaítéléséről.

11. Javaslatot tesz a Polgármester részére a kisebbségi önkormányzati programfinanszírozási alapra, a beérkező pályázatok elbírálásának szempontjaira, és a pályázatok elbírálására.

12. Dönt a Kölcsey Ferenc Díj és a Pilinszky Emlékérem odaítélésének részletes szabályairól a 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 9. §-a alapján.

13. Véleményezi a nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok kulturális rendezvényeinek éves tervét.

14. Véleményezi az önkormányzat illetékességi körébe tartozó intézményekben és a közterületeken a létesítendő képző-és iparművészeti alkotásokat.

15. Feladatkörében ellenőrzi a bizottsági és az illetékességi körébe tartozó testületi döntések végrehajtását.

16. Figyelemmel kíséri és támogatja az állampolgári és a kisebbségi jogok érvényesülését. Állást foglal az állampolgárok egyenlő elbírálását sértő vallási, etnikai megkülönböztetés esetén és kezdeményezi annak megszüntetését.

17. Folyamatosan kapcsolatot tart a kerületben működő kisebbségi önkormányzatokkal, emberi jogi, kisebbségi szervezetekkel.

18. Javaslatot tesz az illetékességi körébe tartozó szervezetek számára biztosított költségvetési keretre, annak felosztására.

19. Támogatja a családon belüli erőszak elleni állampolgári és intézményes fellépést.

20. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését.

Az Oktatási Bizottság feladat- és hatásköre

1. Egyetértési jogot gyakorol a kerületi Intézkedési Terv felülvizsgálatánál a közoktatás és a sport területén.

2. Előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti az iskolaszékbe az V. kerületi önkormányzat képviselőinek megbízását.

3. Javaslatot tesz az oktatás, nevelés és a sport területét érintő önkormányzati feladatváltozásokkal kapcsolatban.

4. Egyetértési jogot gyakorol az oktatási ágazat által használt ingatlanok nem oktatási célú hasznosításával kapcsolatban.

5. Állást foglal az ágazat költségvetése tekintetében, javaslatot tesz átcsoportosításokra.

6. Véleményezi az oktatási ágazatot érintő állami és önkormányzati kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat.

7. Véleményezi az ágazat intézményvezetői pályázatait, a pályázati eljárást lebonyolítja, és véleményezési jogot gyakorol az alpolgármester által a képviselő-testületnek előterjesztett intézményvezetői megbízásoknál.

8. Értékeli a nevelési-oktatási intézmények foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét.

9. Állást foglal, és véleményezési jogot gyakorol az alpolgármester által a képviselő-testületnek előterjesztett nevelési-oktatási intézmények szakmai feladatváltozásával kapcsolatos kérdésekben.

10. A költségvetésben évente rendelkezésére álló Oktatási Alapot működteti, dönt a támogatások odaítéléséről. A közoktatás és a sport területén pályázatokat hirdet meg, a pályázatok elbírálásában dönt

11. Javaslatot tesz a Polgármester részére az egyéb oktatási intézménybe (nem önkormányzati, nem állami, nem egyházi fenntartású intézmény) járó V. ker. lakos tanköteles gyermek anyagi támogatásáról a szülő kérelmére az Oktatási Alap terhére.

12. Dönt a Belváros Művelődéséért Díj odaítélésének részletes szabályairól a 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 8. §-a alapján.

13. Feladatkörében ellenőrzi a bizottsági és az illetékességi körébe tartozó testületi döntések végrehajtását.

14. Gondoskodik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázattal kapcsolatos pályázati eljárás lebonyolításáról, döntést hoz a benyújtott egyéni pályázatokról.

Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság feladat- és hatásköre

1. Az önkormányzatnál és intézményeinél véleményezi az éves költségvetési javaslatot, költségvetési koncepciót és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, valamint az előirányzott módosításokat. (1990. évi LXV. törvény 92. § (13) bek. a) pont)

2. Figyelemmel kíséri az önkormányzat likviditási helyzetét, továbbá ellenőrzi pénzügyi szempontból az önkormányzat célhoz nem kötött forrásainak betétként történő elhelyezését. (Ötv. 88. § (1) bek. c) pont.)

3. Előzetesen véleményezi és vizsgálja a hitelfelvétel indokoltságát és a gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti valamennyi, a számviteli törvény által előírt szabályzat betartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülését. (1990. évi LXV. törvény 92. § (13) bek. c) pont)

4. Előzetesen véleményezi pénzügyi szempontból közalapítvány alapítását, megszüntetését és az önkormányzat közérdekű kötelezettségvállalását. (Ötv. 88. § (1) bek. a) pont)

5. Előzetesen véleményezi pénzügyi szempontból az önkormányzat egyéb banki szolgáltatásainak igénybevételi szükségességét. (Ötv. 88. § (1) bek. d) pont)

6. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 68. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat együttműködésére vonatkozó szabályokat, eljárási rendet véleményezi.

7. Az 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bek. r.) pontja alapján pénzügyi szempontból előzetesen véleményezi az önkormányzat költségvetési szerv alapítását, annak gazdálkodási jogkörét, alaptevékenység keretében ellátandó feladatát és kiegészítő vállalkozási tevékenységét.

8. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (IV. 2.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése alapján, ha a korlátozottan forgalomképes ingó törzsvagyon a képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítésről, hasznosításról és a megterhelésről a Polgármester a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt.

9. Véleményezi azokat a pályázatokat, melyek az önkormányzatot megillető jogok gyakorlását érintik, és pénzbeli kötelezettség-vállalással járnak.

10. Véleményt alkot a fővárosi forrásmegosztási rendeletről, ha lehetősége van rá a rendelet-tervezetről.

11. Véleményezi mindazon előterjesztéseket, melyek az önkormányzat költségvetését, illetve vagyonát érintik, véleményezési jogot gyakorol az önkormányzat portfoliójának befektetésénél és értékesítésénél.

12. Véleményezési jogot gyakorol az önkormányzat vagyongazdálkodási stratégiájának előterjesztése során.

13. Véleményezési jogot gyakorol az önkormányzat rövid, közép és hosszú távú gazdálkodási koncepciójának elkészítése során.

14. Véleményezi és az illetékes szakbizottságok véleményének figyelembevételével, előterjeszti az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló rendelet módosítását.

15. Elkészítteti és az illetékes szakbizottságok véleményének figyelembevételével javaslatot tesz az önkormányzati törzsvagyon kijelölésére, a különböző vagyontípusok (forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen) szükségszerinti átcsoportosítására.

16. Elkészítteti és az illetékes szakbizottságok véleményének figyelembevételével, előterjeszti a vagyon elidegenítéséről és hasznosításáról szóló versenyeztetési szabályzat módosítását.

17. Elkészítteti és az illetékes szakbizottságok véleményének figyelembevételével javaslatot tesz a nem lakás célú helyisége bérleti díj táblázatára, valamint a lakások szociális és piaci lakbérének mértékére.

18. Figyelemmel kíséri, koordinálja és elkészítteti az önkormányzat által benyújtható gazdasági jellegű pályázatokat az illetékes szakbizottságokkal együttműködve.

19. Elkészítteti és az illetékes szakbizottságok véleményének figyelembevételével javaslatot tesz az önkormányzat és cégei között kötendő közszolgáltatási szerződések szükség szerinti módosítására.

20. Véleményezi az önkormányzati vagyonstratégiát érintő előterjesztéseit.

21. Az Európai Uniós pályázatokat figyelemmel kíséri, és javaslatot tesz a Polgármesternek a pályázaton való részvételre.

22. A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság véleményezése mellett a TEB elkészíti és a képviselő-testület számára előterjeszti az önkormányzat tulajdonában lévő egybefüggő nagy alapterületű vagy önálló ingatlanok elidegenítési, közös hasznosítási, ingatlanfejlesztési javaslatát.

23. A jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást. (1991. évi XX. törvény 138. § (3) bek. g) pont)

24. Ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek pénzügyi előkészítését és végrehajtását.

25. Figyelemmel kíséri az önkormányzat és intézményeinek gazdálkodását, ezen belül a bevételek és kiadások alakulását, a vagyonváltozásokat, a gazdálkodásra vonatkozó valamennyi a számviteli törvény által előírt szabályzat betartását, a bizonylati rend-és fegyelem érvényesülését. (Ötv. 92. § (3) bek. b) pont)

26. Évenként áttekinti az önkormányzat pénzügyi- és belső ellenőrzési feladatkörébe tartozó, a kerületi önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének (1991. évi XX. törvény 138. § (1) bek. g) pont és 140. § (1) bek. e) pont) és a belső ellenőrzések tapasztalatait. (Ötv. 92. §)

Tulajdosi és Elidegenítési Bizottság feladat- és hatásköre

1. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 18. §-a szerint a forgalomképes ingatlan használati jogáról való rendelkezésről a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság dönt.

2. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 20. §-a alapján, ha a lakás tulajdonosa lakása bővítésére, az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, az Önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget kíván megvásárolni, ue. szakasz a-c) pontjában felsorolt feltételek fennállása esetén a TEB dönt.

3. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés szerint társasházban lévő külön tulajdoni lapon nyilvántartott, nem lakás céljára szolgáló helyiséget, ha a társasház alapítása előtt a lakók közös használatára szolgáló helyiségnek vagy területnek minősült, a forgalmi értéknél alacsonyabb értéken a TEB döntése alapján lehet a társasház tulajdonába adni.

4. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdése értelmében a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság dönt:

a) az önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről, ha a megszerzendő ingatlanok forgalmi értéke a 65 millió forintot nem éri el, de a 12 millió forintot eléri, vagy meghaladja,

b) csereszerződés alapján való ingatlan tulajdonszerzésről, ha sem a megszerzendő, sem a csereként adott – az önkormányzat tulajdonában lévő – másik ingatlan (vagy vagyoni értékű jog) forgalmi értéke nem éri el a 65 millió forintot,

c) ue. rendelet 24. § (1) bekezdés c) pontot el nem érő értékhatárok esetében a közös tulajdon megszüntetéséről,

d) ue. rendelet 24. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott értékhatárokat el nem érő vagyoni értékű jog megváltásáról, illetve szerzéséről.

5. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése alapján az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon, illetőleg építményeken – nem az önkormányzat megbízásából végzett építési munka esetén –, az építési és fennmaradási engedélyekhez és egyéb építési, szerelési munkálatokhoz előírt tulajdonosi hozzájárulás kiadásáráról ue. § (4) bekezdésében meghatározott megkülönböztetés szerint a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság dönt.

6. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 25. § (4) bekezdése értelmében a TEB dönt kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő épületek tetőterében lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának tulajdonosi jogkörben való engedélyezéséről, a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság előzetes véleményének figyelembe vételével;

a) nem lakás céljára szolgáló helyiségek bővítéséről, átalakításáról, korszerűsítéséről és rendeltetésének megváltoztatásáról;

b) közterületi hozzájárulásban rögzítendő azon kikötésekről, amelyeket az önkormányzat külön rendelete nem szabályoz;

c) azon közterületeken és közterület alatt végzendő építési munkákhoz való hozzájárulásról, amely nem a képviselő-testület vagy a Polgármester hatásköre;

d) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen reklám elhelyezéséről.

7. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 26. § (6) bekezdése alapján, amennyiben a társasházban lévő önkormányzati tulajdoni hányad az 50% -ot meghaladja a TEB – a költségvetés keretei között – jogosult hozzájárulást adni:

a) osztatlan közös tulajdon értékesítéséhez,

b) közös tulajdonban lévő épületrészek felújításához,

c) az elfogadott közös költséget és a felújítási alapot meghaladó többletbefizetésekhez,

d) a társasházi alapító okiratban meghatározott (un. rendes kiadás) összegen felüli kiadásokhoz,

e) az épület, ingatlan teljes felújításához,

f) a társasházi alapító okirat olyan módosításához, amelynek alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a társasház tulajdonostársainak közössége (továbbiakban: közösség) gyakorolhatja (Thtv. 3. § (2) bekezdés),

g) az alapító okirat olyan rendelkezésének elfogadásához, amely külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás használatának és hasznosításának szabályaira is vonatkozik (Thtv. 13. § (2) bekezdés),

h) az alapító okirat olyan rendelkezésének elfogadásához, a mely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási vagy előbérleti jogot enged (Thtv. 5. § (3) bekezdés),

i) a közös tulajdon megszűntetésére irányuló per megindításához.

8. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdése értelmében, ue. rendelet 30. §-ban szabályozott kivételekkel a TEB gyakorolja a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat.

9. Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdése alapján, ha az önkormányzat gazdasági társaságban való részesedése a társaság összes üzletrészének 30% -át és a 100 millió forintot nem haladja meg, ue. § (2) bekezdésében említett képviselő-testületi jogköröket a TEB gyakorolja, ue. rendelet 30. §-ban szabályozott kivételekkel.

10. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 16/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi rendelkezési jogokat a képviselő-testület, a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottsága és a Polgármester gyakorolja.

11. A TEB elkészíti és a képviselő-testület számára előterjeszti az önkormányzat tulajdonában lévő egybefüggő nagy alapterületű vagy önálló ingatlanok elidegenítési, közös hasznosítási, ingatlanfejlesztési javaslatát a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság véleményezése mellett.

12. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése szerint a vételár kialakítása érdekében elvégzett értékbecslés vagy érték aktualizálás során megállapított forgalmi értéket, a vételi ajánlatot benyújtott bérlő részére történő kiközlés előtt a TEB hagyja jóvá.

13. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 15. §-a alapján a társasházakban lévő önkormányzati tulajdonú lakásokra a bérlők/jogosultak, a bérlőkijelölési jog gyakorlója által beadott vételi kérelmeket a Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát követően a TEB bírálja.

14. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdése szerint a lakás vételára a lakás forgalmi értékének 100%-a. A vételár összegébe beszámításra kerül a bérlő által elvégzett, B–L. Vagyonkezelő Zrt. által igazolt felújítási munkák értéke. A felújítási munkák beszámításáról a Zrt. igazolása alapján a TEB dönt.

15. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 17/A. § (2) bekezdése szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá alakításának vállalásával a bérlő részére történő elidegenítés során a lakás vételára a forgalmi érték 100%-a. A forgalmi érték megállapításakor rögzítésre kerül a felújítási kötelezettség bekerülési összege a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. által, amelyet a vevőnek az önkormányzat számára vételár előlegként teljesítenie kell. Erről a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság dönt.

16. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 17/B. § (3) bekezdése értelmében az üres nem lakás célú helyiségek lakássá alakításának vállalásával történő elidegenítése estén a lakás vételára a forgalmi érték 100%-a. A forgalmi érték megállapításakor rögzítésre kerül a felújítási kötelezettség bekerülési összege a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. által, amelyet a vevőnek az önkormányzat számára vételár előlegként teljesítenie kell. Erről a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság dönt.

17. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése alapján, üres lakást értékesíteni ue. bekezdés a-e) pontjaiban fennálló feltételek esetén a TEB döntése alapján lehet.

18. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése szerint, ha a megüresedett társbérleti lakrész önálló kialakítása jogi vagy műszaki akadályba ütközik az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett társbérleti lakrészt a másik tulajdonostársnak (társaknak) kell felajánlani. A vételár a forgalmi érték 50%-a. Az Önkormányzat, mint eladó nevében a TEB jogosult dönteni.

19. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés c) pontja alapján üres, egyéb helyiség értékesítéséről lakásbővítés céljára a TEB dönt.

20. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 27. § (4) bekezdése alapján, az ue. § szerinti elidegenítések során a vételár kialakítása érdekében elvégzett értékbecslés vagy érték aktualizálás során megállapított forgalmi értéket, a vételi ajánlatot benyújtott bérlő részére történő kiközlés előtt a TEB hagyja jóvá.

21. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a társasházaknak nyújtandó támogatásról szóló 11/2007. (III. 12.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a támogatási pályázatot a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottsággal együttesen írja ki.

22. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 17. §-a szerint, a piaci alapú lakásbérbeadás pályáztatási eljárásában benyújtott ajánlatok felbontása után, az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezését követően, a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság határozatában mondja ki, hogy az ue. § a-d) pontjaiban foglaltak alapján mely egyedi ajánlatok érvénytelenek.

23. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 34. § (3) bekezdése szerint, a Szociális és Lakás Bizottság javaslatára a TEB dönt a közérdekű célból kiürítendő lakás bérlője részére fizetendő pénzbeli térítés összegéről, amennyiben ez a kiürítendő lakás üres forgalmi értéke, illetve az ezt meghaladó összeg.

24. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 37. § (3) bekezdése értelmében az ue. § (2) bekezdésében rögzített bérlői kötelezettség teljesítésének biztosítékait a TEB döntése alapján kell rögzíteni a bérleti szerződésben.

25. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 39. § (2) bekezdése alapján lakás teljes egészében nem lakás céljára ue. § (1) bekezdésében foglaltakon túl csak a TEB engedélyével adható bérbe. A Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság az illetékes szakhatóságok javaslata alapján járul hozzá közérdekű hasznosítási célra a lakás nem lakás célú ideiglenes hasznosításához.

26. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 40. § (2) bekezdése értelmében a TEB döntése alapján, az ue. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, magánszemély bérletében álló, nem lakás célú bérlemény lakáscélúvá minősíthető, amelynek bérlője a nem lakás célú helyiségcsoport bérlője, ha ue. bekezdés a-c) pontjaiban foglalt feltételek fennállnak.

27. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 44. § (2) bekezdése szerint a szociális bérlet esetén, ha a 7. §-ban foglalt feltételek a bérleti határidő lejártakor nem állnak fenn, a szerződést a bérlő kérelmére az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata és a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság döntése alapján csak abban az esetben lehet meghosszabbítani, ha vállalja az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló önkormányzati rendeletben foglalt jövedelmi viszonyokhoz igazodó lakbér megfizetését.

28. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 45. § értelmében a költségelvű és piaci lakbérű lakásokat határozatlan időre kell bérbeadni, kivéve, ha az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatát követően a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság a határozott vagy feltétel bekövetkezéséig történő bérbeadásról dönt.

29. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése szerint, ha a rendelet külön nem jelöli meg a bérbadói jog gyakorlóját, a bérbeadói jogkör a Kt. Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottságát illeti meg.

30. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. § (6) bekezdése szerint a bérlemények ellenőrzésének rendjét a Ltv. 12. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak szerint a TEB határozza meg.

31. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében a TEB döntése alapján a pályázat kiírásáról szóló felhívást országos napilapban is közzé kell tenni.

32. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a TEB döntése alapján pályázat nélkül lehet a helyiséget bérbe adni az ue. bekezdés a-c) pontjában foglalt esetek fennállása esetén.

33. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdése értelmében, ha az épület karbantartása, felújítása, átalakítása esetén a helyiségbérlő bérleti jogviszonya szünetel, a szünetelés időtartamára a cserehelyiség biztosításáról a TEB dönt.

34. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 15. § (6) bekezdése alapján a TEB dönthet az ue. § (1) bekezdésében szereplő bérlői kötelezettségek módosításáról.

35. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdése c) pontja alapján, ha a munkálatok műszaki tartalma és költsége előre nem látható, műszaki-építészeti probléma felmerülése miatt meghaladja a megállapodásban rögzítetteket, a többletköltségek csak akkor érvényesíthetők, ha a megállapodás módosításáról a TEB dönt.

36. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 21. §-a szerint a bérlő kérelmére a határozott idejű szerződés a TEB döntése alapján határozatlan idejűvé módosítható.

37. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése szerint az óvadék mértéke a TEB döntése alapján a helyiség háromtól – tizenkettő hónapig terjedő bérleti díjának megfelelő összeg.

38. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 26. § (4) bekezdése alapján a helyiség alapterületének 40% -át meghaladó helyiségrész albérletbe adásához csak a TEB járulhat hozzá.

39. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdése értelmében a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetéséről és másik helyiség bérbeadásáról a TEB dönt.

40. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 36. §-a alapján az Önkormányzat és más személy (szervezet) közös tulajdonában álló helyiséggel kapcsolatos bérbeadói jogköröket a rendeletben szabályozott megkülönböztetés szerint a TEB gyakorolja, illetve teljesíti a bérbeadóra háruló kötelezettséget.

41. A fás szárú növények védelméről szóló 35/2009. (IX. 16.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében fapótlás közterületen vagy társasházak közös tulajdonú területein dézsás növényekkel a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság egyetértésével a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság egyedi döntése alapján kérelemre kertépítészeti látványterv alapján lehetséges.

42. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése szerint a pályázati biztosíték mértékét a TEB javaslatára a Polgármester határozza meg a pályázati kiírásban.

Javaslatot tesz a Polgármester felé:

43. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 11. §. (2) bekezdése szerint a piaci alapon történő bérbeadásra vonatkozó pályázatot a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki.

44. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 11. §. (3) bekezdése szerint a piaci alapon történő bérbeadás során lefolytatott kétszeri eredménytelen pályázat után, a TEB javaslata alapján a piaci alapú lakások bérbeadásáról a Polgármester dönt.

45. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 11. §. (4) bekezdése alapján a TEB javaslatára, a Polgármester döntése alapján, piaci lakbér fizetésének előírása mellett a 4. §. (1) bekezdés c-g) és i-j) pontjaiban meghatározott jogcímeken, pályázaton kívül is bérbe adható lakás.

46. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 15. §. (3) bekezdése alapján a benyújtott és érvényes pályázatokat a TEB javaslatára a Polgármester bírálja el és dönt a nyertes pályázó személyéről a pályázati kiírásban foglaltak alapján.

47. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 20. §.-a szerint, indokolt esetben az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezésére és a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatára a Polgármester dönt a versenytárgyaláson kívül, méltányosságból bérbe adható piaci és költségelvű önkormányzati bérlakásokról.

48. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 36. §. (3) bekezdése szerint a költségelvű lakások bérbeadására vonatkozó pályázatot a pályázati feltételek és elbírálási szempontok pontos meghatározásával a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki.

49. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 36. §. (4) bekezdése szerint, kétszeri eredménytelen pályázat után, költségelvű lakbérfizetés előírása mellett történő bérbeadásáról a TEB javaslatára a Polgármester dönt.

50. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 36. §. (9) bekezdése értelmében a TEB javaslatára, a Polgármester döntése alapján, költségelvű lakbér fizetésének előírása mellett a 4. §. (1) bekezdés c-g) illetve az i-j) pontjaiban meghatározott jogcímeken, pályázaton kívül is bérbe adható lakás.

51. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 37. §. (1) bekezdése értelmében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezése alapján, a TEB javaslatát követően a Polgármester dönt a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakások bérbeadásáról.

52. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 48/A. §. (1) bekezdése szerint az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezése alapján, a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatát követően a Polgármester dönt a nem lakás céljára szolgáló helyiség(ek) lakássá alakítás és átminősítés kötelezettségével történő bérbeadásáról.

53. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 5. §. (3) bekezdése értelmében a bérbeadást szabályozó önkormányzati rendelet alapján piaci bérletként történő bérbeadás esetén a piaci lakbér mértékét a TEB vagy az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester csökkentheti a 3. §. (1) bekezdésében meghatározott mértékig.

54. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 6. §. (2) bekezdése értelmében a bérbeadást szabályozó önkormányzati rendelet alapján költségelvű bérletként történő bérbeadás esetén a költségelvű bérleti díj mértéke a bérleti díj fizetésének első évében, az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2 %-nál nem lehet kevesebb. Az adott lakásra vonatkozó lakbér mértékét a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatára a Polgármester határozza meg.

55. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. §. (3) bekezdése értelmében a helyiség bérletére vonatkozó szerződés (továbbiakban: szerződés) megkötésekor a helyiségben végezhető tevékenység meghatározásáról, – ha a helyiségben a korábbitól eltérő tevékenységet kívánnak folytatni –, valamint fennálló szerződés esetén a tevékenység megváltoztatásának engedélyezéséről a bérbeadó szempontjából a TEB javaslatára a Polgármester dönt.

56. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. §. (4) bekezdése értelmében a bérleti díj mértékéről és a bérleti díjjal kapcsolatos kérdésekben a Kt. határozatának keretei között – a TEB javaslata alapján – a Polgármester dönt.

57. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 2. §. (5) bekezdése alapján a szerződés felmondásával kapcsolatos bérbeadói jogokat a TEB javaslatára a Polgármester gyakorolja.

58. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 7. §. (2) bekezdés értelmében a pályázati eljárás kiírásáról, a kiírás tartalmáról a TEB javaslatára a Polgármester dönt.

59. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 8. §. (2) bekezdése szerint a pályázati biztosíték mértékét a TEB javaslatára a Pogármester határozza meg a pályázati kiírásban.

60. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 13. §. (1) bekezdése szerint a helyiség árverés útján történő bérbeadásáról, annak kiírásáról, a kiírás tartalmáról a TEB javaslatára a Polgármester dönt.

61. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 16. §. (4) bekezdése alapján a bérbeszámítással érvényesíteni kívánt költségekről és az egyéb hitelt érdemlő igazolások elfogadásának engedélyezéséről a TEB javaslatára a Polgárnester dönt.

62. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 16. §. (5) bekezdése alapján a bérbeszámítás útján érvényesíthető tényleges (igazolt) költségek – ue. §. (3) bekezdés b) pont –, elfogadásáról a TEB javaslata alapján a Polgármester dönt.

63. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 17. §. (1) bekezdése alapján a bérleti díjba beszámítható költségeket, az ue. bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott feltételek szerint kell megállapítani, amennyiben a TEB javaslatára a Polgármester másként nem dönt.

64. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 18. §. (1) bekezdése szerint a bérlővel történő megállapodásról az ue. rendelet 16. §.-ában meghatározott esetekben – a munkálatok megkezdését megelőzően – a TEB javaslatára a Polgármester dönt.

65. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 18. §. (3) bekezdése alapján a helyiséget magában foglaló épületen végzett munka esetén a bérbeszámítás engedélyezésének a feltétele az is, hogy az Önkormányzat és a társasház valamint a bérlő között három oldalú megállapodás jöjjön létre. Az Önkormányzat oldaláról az ilyen megállapodást a TEB javaslatára a Polgármester írja alá.

66. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 22. §. (1) bekezdése értelmében a bérleti szerződést megkötni, kiegészíteni és módosítani a bérbeadói jogkör gyakorlója által vagy a meghatalmazásából kiadott írásbeli engedély alapján lehet.

67. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 24. §. (4) bekezdése szerint a TEB javaslatára, a Polgármester döntése alapján, az ue. §. (1)-(2) bekezdésében szereplő összegtől el lehet térni, ha a bérlő vagy a bérlőtársak a 402/2004. (V. 13.) B–L. Ö. határozat II–IV. fejezet alapján megállapított bérleti díjat fizetik.

68. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 25. §. (3) bekezdése szerint a felmondással érintett helyiség esetén a bérbeadói hozzájárulásról a TEB dönthet, ha a felmondásról a TEB javaslata alapján a Polgármester határozott.

69. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 28. §. (1) bekezdése alapján a TEB javaslatára – ue. §. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel –, a Polgármester az ue. rendelet 27. §. (1) bekezdés a) pontja szerinti mértéktől eltérhet.

70. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. §. (1) bekezdése alapján a TEB javaslata alapján a Polgármester megtagadhatja az átruházáshoz (cseréhez) való bérbeadói hozzájárulást, ha az Önkormányzatnak a helyiségre – pl. kerületfejlesztési célra, költségvetési szerv elhelyezésére, másik helyiségből történő elhelyezésre – a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 5 éven belül kiürített és bérleti joggal nem terhelt állapotban lesz szüksége.

71. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. §. (2) bekezdése alapján, egyéb kizáró feltétel hiányában, a TEB javaslata alapján a Polgármester az ue. §. (1) bekezdésében meghatározott esetben kiadhatja a bérbeadói hozzájárulást, ha az új bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződést a Polgármester által meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig köti meg.

72. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 30. §. (3) bekezdése alapján, az ue. §. (2) bekezdésében meghatározott esetben, ha a helyiségre bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 5 éven belül az Önkormányzatnak még sincs szüksége, és a határidő lejártáig (megszüntető feltétel bekövetkezéséig) a bérleti szerződés még fennáll, annak időtartamát a TEB javaslata alapján a Polgármester a (2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával meghosszabbíthatja.

73. Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 32. §.-a értelmében a Polgármester – a TEB véleményének kikérése után – a határozatlan időre szóló vagy a rendelet 17. §. (1) bekezdése alapján határozott időre módosított szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén, a helyiségre vonatkozó éves bérleti díj legfeljebb 50 % -ig terjedő összegnek a bérlő részére történő megfizetéséről dönthet, amennyiben a bérlő vállalja a szerződés megszűntetésével egyidejűleg a helyiség – kiürített és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő – átadását.

74. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 16/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet 11. §. (2) bekezdése alapján a TEB tesz javaslatot a képviselő-testületnek az ingatlanok értékesítésére pályázat kiírására és a pályázat tatalmára.

75. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X. 19.) önkormányzati rendelet 17/B. §. (1) bekezdése szerint az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezése alapján, a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatát követően a Polgármester dönt az üres nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő alakítás és átminősítés kötelezettségével történő elidegenítéséről.

76. A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet a 16. §.-a szerinti kizárólagos használatú várakozóhelyek létesítésére szóló hozzájárulást az út forgalomtechnikai kezelője adja ki az önkormányzat egyetértése alapján. Az Önkormányzat egyetértéséről a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

Véleményez:

77. A TEB véleményezi és az illetékes szakbizottságok véleményének figyelembe vételével előterjeszti az önkormányzat bérlakásainak elidegenítéséről szóló rendeletének módosítását.

78. A TEB véleményezi az önkormányzat vagyongazdálkodási stratégiáját a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság felé.

79. A TEB véleményezi és az illetékes szakbizottságok vélemények figyelembe vételével előterjeszti az önkormányzat nem lakás célú helyiségek elidegenítéséről szóló rendeletének módosítását.

80. Véleményezi az önkormányzat tulajdonban álló nem lakás célú helyiségek bérbeadásról szóló önkormányzati rendelet módosítását.

81. Kapcsolatot tart a kerületben működő kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységet végző vállalkozókkal, intézményekkel.

82. Véleményezi a képviselő-testületi döntést igénylő kereskedelmi szolgáltatási és idegenforgalmi feladatokkal kapcsolatos előterjesztéseket.

83. Figyelemmel kíséri a kerületben élő lakosság kereskedelmi szolgáltatásainak biztosítása érdekében a lakossági igényeket.

84. A kerületi idegenforgalom fejlesztése érdekében a Belváros megismertetése, a testvérvárosi, kül- és partnerkapcsolatok ápolása érdekében együtt működik az érintett szakbizottságokkal, tanácsnok(ok)al.

85. Kapcsolatot tart és együttműködik a kereskedelem és az idegenforgalom területén működő helyi érdekképviseleti jogot gyakorló kamarákkal, és a különböző társadalmi szervezetekkel

86. A kerület zavartalan ellátása érdekében figyelemmel kíséri a Hold utcai Csarnok működését, és kapcsolatot tart az üzemeltető Kft.-vel.

87. Koordinálja a helyi idegenforgalmi értékek bemutatását és propagálását.

88. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szerződés megkötésekor, – ha a korábbitól eltérő tevékenységet kívánnak folytatni –, valamint a fennálló szerződés esetén a tevékenység megváltoztatásának engedélyezésére javaslatot tesz a Polgármesternek.

89. A társasházakban nem önkormányzati tulajdonban lévő helyiség funkcióváltása esetén az önkormányzat tulajdoni hányadának képviselete érdekében a Polgármester részére javaslatot tesz.

90. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a Hivatal informatikai struktúrájának kialakítását.

91. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a Hivatal és intézményei között az informatikai kapcsolat megszervezését.

92. Ellenőrzi az önkormányzat portáljának kialakítását, és folyamatosan figyelemmel kíséri a portál működését.

93. Előkészíti és a testület elé terjeszti az önkormányzat 3 éves informatika fejlesztési tervét, illetve figyelemmel kíséri annak megvalósítását.

94. Előkészíti és a testület elé terjeszti az önkormányzat minőségbiztosítási rendszerének kialakítását célzó koncepciót, figyelemmel kíséri annak végrehajtását.

95. Részt vesz az önkormányzat portáljának kialakításában, véleményezi a cégek és intézmények honlapját.

96. Részt vesz az elektronikus ügyfélszolgálat kialakításában.

97. Részt vesz az önkormányzat és intézményei közötti on-line kapcsolat kialakításában.

98. Részt vesz az önkormányzat és cégei közötti on-line kapcsolat kialakításában.

99. Véleményezi az önkormányzat, annak intézményei és cégei informatikai fejlesztéseit.

100. Részt vesz az egységes vagyongazdálkodási stratégia informatikai hátterének kialakításában.

Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság feladat- és hatásköre
Javasol, kezdeményez:

1. A KVSZ és KSZT-et illetve tervmódosításokat, valamint azok felülvizsgálatát.

2. Javaslatot tesz az önkormányzat éves költségvetéséhez a hatáskörébe tartozó területeket illetően.

3. A KVSZ alapján (városfejlesztési koncepció) városfejlesztési célokat:

a) a közlekedési és felszíni parkolással összefüggő kérdéseket, megoldásokat

b) parkolók (mély és magas garázs) létesítését,

c) közterületek fejlesztését:

– zöldterületek, parkok, játszóterek rekonstrukcióját, fejlesztését,
– gyalogos zónák, térburkolatok kialakítását, utcabútorok létesítését, felállítását, engedélyezését,
– köztárgyak kialakítását, létesítését, felállítását, engedélyezését,
– közterület használati koncepció kidolgozásázását.
d) város-arculattal kapcsolatos intézkedéseket.
e) A város-rehabilitáció keretében:
– város-rehabilitációs területek kijelölését,
– társasházi támogatást,
– önkormányzati tulajdonú épületeknél a Fővárosi Város-rehabilitációs Alapra illetve más állami támogatásra pályázatok benyújtását,
– egyetértési jogot gyakorol önkormányzati tulajdonú épületek felújítása, hasznosítása, funkciójára koncepció kidolgozása során és konkrét javaslatot tesz,
– egyetértési jogot gyakorol önkormányzati tulajdonú helyiségek, lakások hasznosítása, funkciójára koncepció kidolgozása során és javaslatokat tesz,
– egyetértési jogot gyakorol tetőtér beépítéssel kapcsolatos koncepció kidolgozása során,
– üres telkek és épületek hasznosításával, funkció-meghatározásával kapcsolatos kérdéseket, megoldásokat.
f) Építészeti tervpályázat kiírását.

4. A műemlékek, építészeti örökség és világörökség védelme érdekében szükséges intézkedéseket (értékvédelem) és rendelet tervezeteket.

5. Egyetértési jog illeti meg a környezetvédelmi koncepció és program elkészítésével kapcsolatban.

6. A képviselő-testület által meghatározott értékhatárig javaslatot tesz a Polgármesternek a felújítási és felhalmozási kiadások jóváhagyott főösszegén belül jelentkező esetleges átcsoportosításokra, a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság egyetértésével.

7. Javaslatot tesz a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedésekre.

8. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a társasházaknak nyújtandó támogatásról szóló 11/2007. (III. 12.) rendeletének 14. §. (1) bekezdése alapján a Polgármester a Bizottság javaslata alapján a maximum egy évvel meghosszabbíthatja a támogatási megállapodásban rögzített határidőt.

9. Az építészeti örökség helyi értékeinek védelméről szóló 14/2008. (IV. 03.) önkormányzati rendelet 4. §.-ában leírtak szerint javaslatot tesz a képviselő-testületnek a helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszűntetésére.

10. A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 16. §.-a szerint a kizárólagos használatú várakozóhelyek létesítésére szóló hozzájárulást az út forgalomtechnikai kezelője adja ki az önkormányzat egyetértése alapján. Az Önkormányzat egyetértéséről a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

Véleményezi:

11. Az Önkormányzat éves költségvetés tervezetét.

12. A Fővárosi Önkormányzattól véleményezésre megküldött – a városfejlesztéssel összefüggő – terveket és rendelet-tervezeteket.

13. A városfejlesztéssel kapcsolatos valamennyi tervpályázat kiírását, valamint a tervezési és kutatási megbízásokat.

14. Városképi szempontból a közterület használat rendjét és a vonatkozó jogszabályokat.

15. Emléktáblák, emlékművek és szobrok elhelyezését, felújításait, valamint a közterület elnevezését.

16. A városfejlesztéssel összefüggő valamennyi önkormányzati döntést.

17. Az épített környezetet és a zöldterületeket érintő valamennyi önkormányzati döntést.

18. Az üres ingatlanok hasznosítása vagy elidegenítése esetén a további funkció meghatározását.

19. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI. 2.) önkormányzati rendelet 25. §. (4) bekezdésében foglalt esetekben a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság előzetes véleményének figyelembe vételével dönt.

20. A fás szárú növények védelméről szóló 35/2009. (IX. 16.) önkormányzati rendelet 3. §. (1) bekezdése értelmében fapótlás közterületen vagy társasházak közös tulajdonú területein dézsás növényekkel a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság egyetértésével a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság egyedi döntése alapján kérelemre kertépítészeti látványterv alapján lehetséges.

21. A Környezetvédelmi Alapról szóló 36/2009. (IX. 16.) önkormányzati rendelet 3. §. (3) bekezdése értelmében a Polgármester minden évben felhasználási tervet készít a Környezetvédelmi Alap adott évre vonatkozó felhasználásáról a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján.

Dönt:

22. Az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelet 11. §. (4) bekezdése értelmében dönt Reitter Ferenc Díj odaítéléséről.

23. A KVSZ 19. §. (1) bekezdése alapján közterület-használati ügyekben városképi és közlekedési szempontból dönt a területfoglalás mértékéről.

24. A 11/2007. (III. 12.) önkormányzati rendelet értelmében a társasházaknak nyújtandó támogatási pályázatot a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottsággal együttesen írja ki.

25. Torockó-Énlaka értékvédő program feladatainak folyamatos meghatározásáról.

26. A környezetvédelmi alap felhasználásáról.

27. Minden olyan kérdésben, amit az SZMSZ döntési jogkörrel a Bizottságra ruház.

28. Az építészeti örökség helyi értékeinek védelméről szóló 14/2008. (IV. 03.) önkormányzati rendelet 5. §.-a értelmében dönt a védelemre javasolt épület, épületegyüttes, épületrész, szobor, emlékmű, növényzet – ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés, vagy jelentős károsodás fenyegeti, illetve ha annak más jellegű védelmét tartja indokoltnak (műemléki védelem, fővárosi védelem, természetvédelem) – legfeljebb egyéves időtartamra történő ideiglenes védelem alá helyezéséről.

Egyéb:

29. Folyamatos tájékoztatást kér a kerületben tervezett és zajló jelentősebb építkezésekről, a központi, a területi, a műemléki és a helyi tervtanácsi eljárásokról.

30. Kapcsolatos tart a műemlékekért és a világörökségért felelős állami, önkormányzati szervekkel, valamint az építészeti örökséggel foglalkozó civil szervezetekkel.

1. függelék

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai

Név:

Szervezet:

Dr. Bartal Sándor

FIDESZ–KDNP

1. számú EVK

Jeneiné dr. Rubovszky Csilla

FIDESZ–KDNP

2. számú EVK

Pásztor Lajos

FIDESZ–FDNP

3. számú EVK

Puskás András

FIDESZ–KDNP

4. számú EVK

Dr. Batári Péter

FIDESZ–KDNP

5. számú EVK

Böröcz László

FIDESZ–KDNP

6. számú EVK

Karsai Károly

FIDESZ–KDNP

7. számú EVK

Wohlmuth István

FIDESZ–KDNP

8. számú EVK

Vajda Sándorné

FIDESZ–KDNP

9. számú EVK

Szágerné Fazekas Éva

FIDESZ–KDNP

10. számú EVK

Árvai Péter

LMP

kompenzációs mandátum

Derdák Éva

JOBBIK

kompenzációs mandátum

Kovács Alex Gábor

MSZP

kompenzációs mandátum

Pásztor Tibor

MSZP

kompenzációs mandátum

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület egyéni választókerületeinek beosztása

I. sz. egyéni választókerület

1. sz. szavazókör

BELGRÁD RAKPART

6–8; 10; 11; 12; 13–15; 16; 17; 18;

HAVAS UTCA

2; 4;

MOLNÁR UTCA

19; 20; 21; 22–24; 23; 25; 26; 27; 28; 29; 30; 31; 32, 33; 35;

SÖRHÁZ UTCA

1, 2, 3; 4; 5; 7;

VÁCI UTCA

61; 63; 65; 67; 69;71; 73; 75;

2. sz. szavazókör

BELGRÁD RAKPART

2; 3–4; 5;

FŐVÁM TÉR

Teljes

HAVAS UTCA

3; 5; 7;

MOLNÁR UTCA

47–53; páratlan, 34–42; páros

SÓ UTCA

Teljes

SZARKA UTCA

Teljes

SZERB UTCA

1–5; páratlan

VÁCI UTCA

74; 76; 79; 78–80; 83; 84; 85;

VÁMHÁZ KÖRÚT

2, 4; 6;

VERES PÁLNÉ UTCA

25; 27; 29; 31; 33; 35; 37;

6. sz. szavazókör

BELGRÁD RAKPART

19; 20; 21; 22; 23; 24; 25; 26; 27;

IRÁNYI UTCA

1; 5; 7; 9;11;

MOLNÁR UTCA

1;3;4; 5;6;7; 8;9; 10; 11; 12; 13; 14; 15; 16; 17; 18;

NYÁRY PÁL UTCA

1/b; 3; 5;

SÖRHÁZ UTCA

6;

VÁCI UTCA

45; 47; 49; 51; 53; 55; 57; 59;

II. sz. egyéni választókerület

3. sz. szavazókör

EGYETEM TÉR

5;

FERENCZY ISTVÁN UTCA

5;

HENSZLMANN IMRE UTCA

Teljes

KECSKEMÉTI UTCA

2; 4; 6; 8; 10; 12; 14;

MAGYAR UTCA

15–33; páratlan, 16–54; páros

MÚZEUM KÖRÚT

13–43; páratlan

4. sz. szavazókör

BÁSTYA UTCA

Teljes

FEJÉR GYÖRGY UTCA

Teljes

KÁLVIN TÉR

Teljes

KECSKEMÉTI UTCA

1–19; páratlan

KÉPÍRÓ UTCA

Teljes

KIRÁLYI PÁL UTCA

Teljes

PAPNÖVELDE UTCA

Páratlan

SZERB UTCA

7–23; páratlan, 6–10; páros

VÁMHÁZ KÖRÚT

8; 10; 12; 14; 16;

VERES PÁLNÉ UTCA

20–44; páros

III. sz. egyéni választókerület

5. sz. szavazókör

IRÁNYI UTCA

13;15; 17, 19–23;

NYÁRY PÁL UTCA

4; 6;7, 8; 9; 10; 11;

SZERB UTCA

2;

VÁCI UTCA

40–72; páros

VERES PÁLNÉ UTCA

3–23/C; páratlan

7. sz. szavazókör

MÁRCIUS 15. TÉR

7; 8;

CUKOR UTCA

Teljes

DUNA UTCA

Teljes

FERENCIEK TERE

1;2; 3; 4; 5;

IRÁNYI UTCA

6–20; páros, 25–29; páratlan

KÁROLYI MIHÁLY UTCA

9–19; páratlan

PAPNÖVELDE UTCA

2–10; páros

SZABAD SAJTÓ ÚT

Páratlan

VÁCI UTCA

36; 41/a /b; 38; 39;

VERES PÁLNÉ UTCA

1; 2; 4–6; 8; 10; 12; 14; 16; 18;

8. sz. szavazókör

FERENCIEK TERE

6; 7–8; 9;

FERENCZY ISTVÁN UTCA

8–28; páros

KÁROLYI MIHÁLY UTCA

12; 14/a; 14/b; 14/c;

KOSSUTH LAJOS UTCA

Páratlan

MAGYAR UTCA

1–13; páratlan, 2–14; páros

MÚZEUM KÖRÚT

1–11; páratlan

REÁLTANODA UTCA

Teljes

SZÉP UTCA

Teljes

IV. sz. egyéni választókerület

9. sz. szavazókör

FERENCIEK TERE

10; 11;

GALAMB UTCA

Páratlan

HARIS KÖZ

1–5; páratlan

KÍGYÓ UTCA

Teljes

KOSSUTH LAJOS UTCA

2/a; 2/b;

PESTI BARNABÁS UTCA

Teljes

PETŐFI SÁNDOR UTCA

2–8/b; páros; 1–7; páratlan

RÉGIPOSTA UTCA

5–15; páratlan

VÁCI UTCA

13–33; páratlan, 30/b–34; páros

VÁROSHÁZ UTCA

4; 6; 8; 10;

10. sz. szavazókör

HARIS KÖZ

2; 4; 6;

KRISTÓF TÉR

1–4; folyamatos

PÁRIZSI UTCA

1–9; páratlan, 2–6; páros

PETŐFI SÁNDOR UTCA

8–20; páros, 9–11; páratlan

RÉGIPOSTA UTCA

12; 14; 16; 17; 19;

SZERVITA TÉR

1;2; 3; 4; 5;

VÁCI UTCA

6–30/a; páros

VÁROSHÁZ UTCA

12–14; 16;

13. sz. szavazókör

APÁCZAI CSERE JÁNOS UTCA

Teljes

ARANYKÉZ UTCA

Teljes

BELGRÁD RAKPÁRT

30;

BÉCSI UTCA

2; 4;

DEÁK FERENC UTCA

1–9; páratlan, 2–6; páros

DOROTTYA UTCA

Teljes

GALAMB UTCA

2; 4; 6;

JÓZSEF ATTILA UTCA

1–5;

JÓZSEF NÁDOR TÉR

1–6; folyamatos

KRISTÓF TÉR

5; 6; 7–8;

MÁRCIUS 15. TÉR

2;

PETŐFI TÉR

Teljes

RÉGI POSTA UTCA

2–10; páros

ROOSEVELT TÉR

1–4; folyamatos

SZENDE PÁL UTCA

Teljes

VÁCI UTCA

1–11; páratlan, 2–4; páros;

VIGADÓ TÉR

Teljes

VÖRÖSMARTY TÉR

1; 2; 7; 8; 9;

VIGADÓ UTCA

Teljes

V. sz. egyéni választókerület

11. sz. szavazókör

GERLÓCZY UTCA

1–9; páratlan

KÁROLY KÖRÚT

2–16; páros

KOSSUTH LAJOS UTCA

4–22; páros

SEMMELWEIS UTCA

1–13; páratlan, 2–14 páros;

VÁRMEGYE UTCA

Teljes

VÁROSHÁZ UTCA

1–7; páratlan

VITKOVICS MIHÁLY UTCA

Teljes

12. sz. szavazókör

BÁRCZY ISTVÁN UTCA

Teljes

BÉCSI UTCA

1–3; 5;

DEÁK FERENC TÉR

3; 4–5;

DEÁK FERENC UTCA

11–23; páratlan

FEHÉRHAJÓ UTCA

Teljes

GERLÓCZY UTCA

2;4;6;8;11;13;

KÁROLY KÖRÚT

18–30; páros

NÁDOR UTCA

2; 4;

PETŐFI SÁNDOR UTCA

13;15;17;

SÜTŐ UTCA

Teljes

SEMMELWEIS UTCA

15–27; páratlan

SZERVITA TÉR

6;8;

VÁROSHÁZ UTCA

9–11;

14. sz. szavazókör

BAJCSY–ZSILINSZKY UTCA

12–16; páros

BÉCSI UTCA

6-tól –10-ig;

DEÁK FERENC UTCA

8–18; páros

DEÁK FERENC TÉR

1; 2;

ERZSÉBET TÉR

Teljes

HARMINCAD UTCA

Teljes

HERCEGPRÍMÁS UTCA

1–7-ig; páratlan

JÓZSEF ATTILA UTCA

7;8;9;10;12;24;26;

JÓZSEF NÁDOR TÉR

8; 9; 10; 11; 12;

MÉRLEG UTCA

7–11; páratlan; 10–14; páros;

NÁDOR UTCA

1–7; páratlan

OKTÓBER 6. UTCA

4; 6; 8;

VÖRÖSMARTY TÉR

3; 4; 5; 6;

ZRÍNYI UTCA

7; 9;

VI. sz. egyéni választókerület

15. sz. szavazókör

ARANY JÁNOS UTCA

27; 29; 31; 33; 35;

BAJCSY–ZSILINSZKY ÚT

18; 20; 22; 24;

HERCEGPRIMÁS UTCA

2; 4; 6; 8; 9; 11; 13; 15;

JÓZSEF ATTILA UTCA

20; 22;

SAS UTCA

1; 3; 5; 7; 9; 11;

SZENT ISTVÁN TÉR

3; 4–5; 6; 12; 13–14;15; 16;

16. sz. szavazókör

ARANY JÁNOS UTCA

13–21; páratlan

JÓZSEF ATTILA UTCA

16; 18;

NÁDOR UTCA

9–19; páratlan

OKTÓBER 6. UTCA

1–19; páratlan; 10–22 páros;

SAS UTCA

2–24; páros

ZRÍNYI UTCA

8–18; páros 13;

17. sz. szavazókör

AKADÉMIA UTCA

1–9; páratlan 2–12; páros

ARANY JÁNOS UTCA

1–11; páratlan, 2–20; páros

MÉRLEG UTCA

2-től 8-ig; páros

NÁDOR UTCA

6–22; páros, 21–23 páratlan

OKTÓBER 6. UTCA

24; 26;

ROOSEVELT TÉR

5–9; páratlan

STEINDL IMRE UTCA

1;3;

SZABADSÁG TÉR

1;2; 3;4;

SZÉCHENYI RAKPART

1–6-ig; folyamatos

SZÉCHENYI UTCA

1–9; páratlan

TÜKÖRY UTCA

Teljes

VIGYÁZÓ FERENC UTCA

Teljes

ZRÍNYI UTCA

1–5; páratlan, 2–6; páros

VII. sz. egyéni választókerület

18. sz. szavazókör

AKADÉMIA UTCA

11–21; páratlan, 14–20; páros

GARIBALDI UTCA

1;

NÁDOR UTCA

24; 26; 28; 30;

STEINDL IMRE UTCA

5–13; páratlan, 2–14; páros

SZÉCHENYI RAKPART

7;8;9;10;

SZÉCHENYI UTCA

6–16; páros

ZOLTÁN UTCA

1–15; páratlan, 2–6; páros

19. sz. szavazókör

ARANY JÁNOS UTCA

22–36; páros, 23–25; páratlan

AULICH UTCA

Páratlan

BANK UTCA

Teljes

HERCEGPRÍMÁS UTCA

10–24; páros, 17–21; páratlan

HOLD UTCA

1–10; folyamatos

NAGYSÁNDOR JÓZSEF UTCA

1; 3;

OKTÓBER 6. UTCA

21; 23;

PERCZEL MÓR UTCA

Teljes

PODMANICZKY FRIGYES TÉR

Teljes

SAS UTCA

13–29; páratlan, 26–28; páros

SZABADSÁG TÉR

5–13; folyamatos

SZENT ISTVÁN TÉR

7–11;

20. sz. szavazókör

BAJCSY–ZSILINSZKY ÚT

34–60; folyamatos

BÁTHORY UTCA

15; 17; 19; 23–25;

HOLD UTCA

11–21; páratlan

NAGYSÁNDOR JÓZSEF UTCA

2–10; páros, 5; 7;

VADÁSZ UTCA

9–33; páratlan, 20–36; páros

VIII. sz. egyéni választókerület

21. sz. szavazókör

ALKOTMÁNY UTCA

9–31; páratlan

BAJCSY–ZSILINSZKY ÚT

62; 64; 66; 68;

BÁTHORY UTCA

16–26; páros

HOLD UTCA

18–20; páros, 23–29; páratlan

KÁLMÁN IMRE UTCA

4–26; páros, 13–27; páratlan

SZEMERE UTCA

3–5;

VADÁSZ UTCA

38–44; páros, 35–39; páratlan

22. sz. szavazókör

AULICH UTCA

Páros

BÁTHORY UTCA

1–11; páratlan

GARIBALDI UTCA

3–9; páratlan, páros végig

HONVÉD UTCA

1–5; folyamatos

KOSSUTH LAJOS TÉR

7–10; folyamatos

NÁDOR UTCA

32–36; páros, 29–33; páratlan;

VÉCSEY UTCA

Teljes

VÉRTANÚK TERE

Teljes

ZOLTÁN UTCA

8; 10; 12; 14; 18;

24. sz. szavazókör

ALKOTMÁNY UTCA

1–7; páratlan

BALASSI BÁLINT UTCA

1–7; páratlan, 2;4;

BÁTHORY UTCA

2–14; páros

FALK MIKSA UTCA

2–10; páros

HONVÉD UTCA

6–12; páros, 7;

KÁLMÁN IMRE UTCA

1–11; páratlan, 2;

KOSSUTH LAJOS TÉR

11; 13–15; 16–17; 18;

KOZMA FERENC UTCA

Teljes

MARKÓ UTCA

1/a; 1/b; 3/a; 3/b;

SZÉCHENYI RAKPART

12;13;

IX. sz. egyéni választókerület

23. sz. szavazókör

ALKOTMÁNY UTCA

2–8; páros

BALATON UTCA

8–14; páros

FALK MIKSA UTCA

1–13; páratlan

HONVÉD UTCA

14–38; páros, 11–23; páratlan

MARKÓ UTCA

5–17; páratlan, 8–12; páros

SZALAY UTCA

1–7; páratlan, 2–14; páros

SZEMERE UTCA

6-tól – 16-ig; páros

25. sz. szavazókör

BALASSI BÁLINT UTCA

6 –16-ig; páros, 9–11-től – 27-ig; páratlan

FALK MIKSA UTCA

12–32-ig; 15–19-ig;

STOLLÁR BÉLA UTCA

1; 3/a; 3/b; 2; 4; 6;

SZENT ISTVÁN KÖRÚT

1; 3;

X. sz. egyéni választókerület

26. sz. szavazókör

BALATON UTCA

15–19; páratlan, 16;18;

HONVÉD TÉR

Teljes

HONVÉD UTCA

25–29; 40/a; 40/b;

SZEMERE UTCA

16–18;20;22;

SZENT ISTVÁN KÖRÚT

5; 7; 9; 11;13; 15;

27. sz. szavazókör

ALKOTMÁNY UTCA

10; 12;14;

BALATON UTCA

20–24; páros, 21–29; páratlan

BIHARI JÁNOS UTCA

2–14-ig; páros

MARKÓ UTCA

16–20; páros, 19–27 páratlan

NAGY IGNÁC UTCA

2–20; páros, 1–15; páratlan

STOLLÁR BÉLA UTCA

12/a–14/b; 15; 17; 19;

SZALAY UTCA

9;11;13;16;

SZEMERE UTCA

7–25; páratlan

SZENT ISTVÁN KÖRÚT

17; 19; 21;

28. sz. szavazókör

ALKOTMÁNY UTCA

16; 18; 20;

BAJCSY–ZSILINSZKY ÚT

70; 72; 74; 76; 78;

BIHARI JÁNOS UTCA

1–17; páratlan, 16–24; páros

MARKÓ UTCA

29–33; páratlan, 22–26; páros

NAGY IGNÁC UTCA

17–23; páratlan

NYUGATI TÉR

Teljes

STOLLÁR BÉLA UTCA

16–24-ig; páros, 21;

SZENT ISTVÁN KÖRÚT

23; 25; 27; 29;

2. függelék

Belváros-Lipótváros Budapest főváros V. kerület Önkormányzata Gazdasági Társaságai és Társulásai megnevezése és tagjainak névsora
City Tv Televíziós Műsorszolgáltató Kft. Felügyelő Bizottsága (3 fő)
Elnök: Kerényi Imre (FIDESZ–KDNP)
Tagok: Puka Zsófia (FIDESZ–KDNP)
Kovács Gábor (MSZP)
Szent István tér Mélygarázs Kft. Felügyelő Bizottsága (5 fő)
Elnök: Karsai Károly (FIDESZ–KDNP)
Tagok: Szágerné Fazekas Éva (FIDESZ–KDNP)
Kovács Zoltán (FIDESZ–KDNP)
Kertészné Mészáros Éva (FIDESZ–KDNP)
Juhász Géza (LMP)
Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága (3 fő)
Elnök: Dr. Kertész Balázs (FIDESZ–KDNP)
Tagok: Balla Valéria (FIDESZ–KDNP)
Kelemen András (FIDESZ–KDNP)
Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. Felügyelő Bizottsága (5 fő)
Elnök: Wohlmuth István (FIDESZ–KDNP)
Tagok: Dr. Batári Péter (FIDESZ–KDNP)
Vajda Sándorné (FIDESZ–KDNP)
Csapó Etele (FIDESZ–KDNP)
Pásztor Tibor (MSZP)
Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. Felügyelő Bizottsága (3 fő)
Elnök: Pásztor Lajos (FIDESZ–KDNP)
Tagok: Varga Sándorné (FIDESZ–KDNP)
Kovács Alex Gábor (MSZP)
Aranytíz Kft. Felügyelő Bizottsága (3 fő)
Elnök: Jeneiné dr. Rubovszky Csilla (FIDESZ–KDNP)
Tagok: Szentgyörgyvölgyi Gábor (FIDESZ–KDNP)
Szíjjártó Dávid (JOBBIK)
Belváros-Lipótváros Városfejlesztő Kft. Felügyelő Bizottsága (3 fő)
Elnök: Böröcz László (FIDESZ–KDNP)
Tagok: Pásztor Gyula (FIDESZ–KDNP)
Árvai Péter (LMP)
Belvárosi Cigányzenekar Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottsága (3 fő)
FEB elnök: Sántha Péter (FIDESZ–KDNP)
FEB-tagok: Deák Attiláné (FIDESZ–KDNP)
Alföldy Csaba (MSZP)
Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás
Társulási tag Rogán Antal (FIDESZ–KDNP)
FEB Elnök: Tóth István (FIDESZ–KDNP)
Tag: Szőke András (FIDESZ–KDNP)
Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás
Társulási elnök: dr. Bartal Sándor (FIDESZ–KDNP)
Tag: Puskás András (FIDESZ–KDNP)
FEB tagok: Wohlmuth István (FIDESZ–KDNP)
Molnár Gergely (FIDESZ–KDNP)
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete állandó bizottságainak megnevezése és tagjainak névsora

1. Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság (7 fő)

Elnök: Karsai Károly (FIDESZ–KDNP)
Elnökhelyettes: dr. Kanizsai-Nagy András (MSZP)
Tagok: Pásztor Lajos (FIDESZ–KDNP)
Wohlmuth István (FIDESZ–KDNP)
Árvai Péter (LMP)
Külsős tagok: Király András (FIDESZ–KDNP)
Vépy Csaba (FIDESZ–KDNP)

2. Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság (5 fő)

Elnök: Pásztor Tibor (MSZP)
Elnökhelyettes: Böröcz László (FIDESZ–KDNP)
Tagok: Karsai Károly (FIDESZ–KDNP)
Külsős tagok: Tuss Miklós (FIDESZ–KDNP)
Arapovics Miklós (FIDESZ–KDNP)

3. Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság (5 fő)

Elnök: Pásztor Lajos (FIDESZ–KDNP)
Elnökhelyettes: Wohlmuth István (FIDESZ–KDNP)
Tagok: Kovács Alex Gábor (MSZP)
Külsős tagok: Szőke András (FIDESZ–KDNP)
Szentgyörgyvölgyi Gábor (FIDESZ–KDNP)

4. Oktatási Bizottság (5 fő)

Elnök: Vajda Sándorné (FIDESZ–KDNP)
Elnökhelyettes: Szágerné Fazekas Éva (FIDESZ–KDNP)
Tagok: Pásztor Tibor (MSZP)
Külsős tagok: Berkei Lászlóné (FIDESZ–KDNP)
Boros Katalin (FIDESZ–KDNP)

5. Kulturális, Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottság (5 fő)

Elnök: Wohlmuth István (FIDESZ–KDNP)
Elnökhelyettes: Kovács Alex Gábor (MSZP)
Tagok: Dr. Batári Péter (FIDESZ–KDNP)
Külsős tagok: Máthé Donát (FIDESZ–KDNP)
Hercz Judit (FIDESZ–KDNP)

6. Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság (7 fő)

Elnök: Szágerné Fazekas Éva (FIDESZ–KDNP)
Elnökhelyettes: Vajda Sándorné (FIDESZ–KDNP)
Tagok: Dr. Bartal Sándor (FIDESZ–KDNP)
Böröcz László (FIDESZ–KDNP)
Külsős tagok: Kacskovics Fruzsina (FIDESZ–KDNP)
Csonka Krisztián (LMP)
Hadházy József (JOBBIK)

7. Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság (7 fő)

Elnök: Dr. Batári Péter (FIDESZ–KDNP)
Elnökhelyettes: Derdák Éva JOBBIK
Tagok: Böröcz László (FIDESZ–KDNP)
Karsai Károly (FIDESZ–KDNP)
Külsős tagok: Merényi Ákos (FIDESZ–KDNP)
Mezei Gábor (FIDESZ–KDNP)
Veress Istvánné (MSZP)
Az önkormányzat önállóan működő intézmények listája
Játékkal-mesével Óvoda 1055 Bp. Kossuth tér 9.
Tesz-vesz Óvoda 1051 Bp. József A. u. 18.
Bástya Óvoda 1056 Bp. Bástya u. 4–6.
Balaton Óvoda 1055 Bp. Balaton u. 10.
Hild József Általános Iskola 1051 Bp. Nádor u. 12.
Szt. István Általános Iskola 1051 Bp. Szt. István tér 13–14.
Váci utcai Ének-zenei Általános Iskola 1056 Bp. Váci u. 43.
Szemere Bertalan Általános Iskola és
Gimnázium 1054 Bp. Szemere u. 5.
Kormos István Általános Iskola és
Logopédiai Szakszolgálat 1054 Bp. Szemere u. 3.
Szabolcsi Benze Zeneiskola -
Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1052 Bp. Vármegye u. 9.
Nevelési Tanácsadó 1052 Bp. Vármegye u. 11–13.
Pedagógiai Szolgáltató Központ 1051 Bp. Szt. István tér 16.
Egyesített Bölcsődék 1055 Bp. Balaton u. 10.
Egyesített Szociális Intézmény 1053 Bp. Havas u. 2.
Önállóan működő és gazdálkodó intézmények:
Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat 1051 Bp. Hercegprímás u. 14–16.
Belváros-Lipótváros Közterület-felügyet 1051 Bp. Dorottya u. 9.
Polgármesteri Hivatal 1051 Bp. Erzsébet tér 4.

3. függelék

Tanácsnok/ok megnevezése feladat- és hatásköre
Testvérvárosi tanácsnok: dr. Bartal Sándor (FIDESZ–KDNP)
Feladat- és hatásköre:

1. Koordinálja a testvérvárosi kapcsolatokat.

2. Elősegíti és támogatja az illetékességi körébe tartozó szervezetek kapcsolatteremtését határon túli szervezetekkel.

3. Véleményezi a testvérvárosok éves programtervezeteit, és ellenőrzi azok végrehajtását.

4. Figyelemmel kíséri az Énlaka-Torockó értékmentő programot.

5. A testvérvárosi, kül- és partnerkapcsolatok ápolása érdekében együtt működik az érintett szakbizottságokkal.

6. Elősegíti és támogatja az illetékességi körébe tartozó szervezetek kapcsolatteremtését a határon túli szervezetekkel.

7. Részt vesz és képviseli az önkormányzatot a testvérvárosok által szervezett hivatalos rendezvényeken

Fenntartható Fejlődés Tanácsnoka: Árvai Péter (LMP)

1. A Fenntartható fejlődési Tanácsnok alapvető feladata a fenntarthatóság, az élhető környezet, a jövő generációk iránt érzett felelősség és az állampolgári részvétel szempontjainak érvényre juttatása az önkormányzat szabályozó, igazgatási és gazdálkodási tevékenységében, az önkormányzat részvételével létrehozott társaságok működésében, és különösen a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság tevékenységét illetően, melynek érdekében véleményezési és javaslattételi joggal bír.

2. A Fenntartható fejlődési Tanácsnok feladata teljes körű ellátásához a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság Elnökével szorosan együttműködik, és a Bizottság tevékenységében folyamatosan részt vesz tanácskozó jelleggel (szavazati jog nélkül).

3. Figyelemmel kíséri a kerület környezeti állapotát.

4. A kerületben megvalósuló fejlesztések környezetvédelmi-ökológiai és szociális hatások elemzése.

5. Érdekvédelmi tevékenységet fejt ki a fenntarthatóság, a kerületi lakosság jelen szükségleteinek kielégítése a környezet és a természeti erőforrások a jövő generációk számára történő megőrzése érdekében.

6. Évente beszámol a képviselő-testületnek a végzett munkájáról.

Fővárosi küldött
Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testületének fővárosi küldötte:
Puskás András foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester (FIDESZ–KDNP)

4. függelék

A testületi és bizottsági előterjesztések előkészítésének és benyújtásának eljárási rendje

1. Az éves munkatervnek megfelelően a képviselő-testület Hivatala elkészíti a szakterületét érintő testületi előterjesztés előzetes anyagát. Az előterjesztést a jegyző ellenjegyzése után a polgármesterhez kell eljuttatni.

2. Az előterjesztéseket egyezteti kell mindazokkal a bizottságokkal, amelyek feladatait, illetve hatáskörét az előterjesztés érinti és amelyekkel az egyeztetést jogszabály írja elő.

3. A képviselő, a bizottságok, a fővárosi küldött és a frakciók által készített előterjesztéseket közvetlenül a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester továbbítja az előterjesztést törvényességi szempontból történő ellenőrzésre a jegyzőhöz, utána kerül az előterjesztés a szakmai bizottságokhoz megtárgyalásra.

Előterjesztés

4. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket az alábbiak figyelembe vételével kell elkészíteni:

Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, a megfelelő következtetések levonására.
Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgykör tömör és világos meghatározását,
b) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született,
c) a meghozandó döntés indokainak bemutatását, a helyzetfelmérést,
d) az előkészítésben résztvevők megnevezését valamint véleményüket,
e) az előkészítés során felmerült ellenérveket,
f) a jegyző törvényességi felülvizsgálatát, és
g) a határozatot.
Határozati javaslat:

5. A határozati javaslatnak az előterjesztéssel szorosan összhangban kell állnia. A határozatnak szabatosnak és önmagukban is közérthetőnek kell lenniük. A határozati javaslatnak egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket, valamint a végrehajtásért felelős nevét kell tartalmaznia. A határozati javaslatnál fel kell tüntetni, hogy elfogadásuk egyszerű vagy minősített többséget igényel-e.

A korábbi hasonló tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére, vagy érvényben tartására javaslatot kell tenni.
Rendelet-tervezet

6. A rendelettervezetet a jegyző ellenjegyzésével a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester véleményének kialakítását követően az elfogadásra ajánlott rendelettervezet szövegét a jegyző eljuttatja az illetékes szakbizottságok elnökeinek bizottsági megvitatásra.

A rendelettervezetet utolsónak a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság vizsgálja, melynek javaslata alapján kerülhet a testület elé. A rendelettervezethez rövid indokolást is mellékelni kell. Az előterjesztő köteles tájékoztatni a testületet az előkészítés során felmerült kisebbségi javaslatokról is.
A rendelet megalkotása vagy a már hatályban lévő rendelet módosítása során a rendelet előkészítőjének hatásvizsgálatot kell végeznie. A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a szabályozás várható következményeire, a költségvetési és adminisztratív terhekre, valamint a szabályozás elmaradásának várható következményeire.
A polgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét legalább 30 napra közszemlére kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.
A Képviselő-testület ülésének előkészítése:

7. Az ülések előkészítésével kapcsolatos szervezési és technikai feladatokat a jegyző irányításával a Jegyzői Titkárság látja el.

Az előterjesztők az előterjesztések és a rendelettervezetek eredeti példányát a képviselő-testület ülése előtt legalább 8 nappal kötelesek a Jegyzői Titkárságnak sokszorosításra átadni.
A Jegyzői Titkárság a meghívót és a napirendi előterjesztéseket olyan időpontban köteles a képviselőknek az ANDOC rendszeren keresztül kiküldeni, hogy azt a rendes ülés napját megelőzően legalább 7 nappal, a rendkívüli ülés előtt legalább 2 munkanappal megkapják.
A Hivatal által készített bizottsági előterjesztések aláírási rendje:

8. A képviselő-testület bizottságai számára megtárgyalásra előkészített előterjesztéseken az előterjesztő személye a polgármester által kijelölt, az ágazat felügyeletét ellátó alpolgármester. Azon bizottságok esetében, ahol az ágazat felügyeletét közvetlenül a polgármester látja el, az előterjesztő személye a polgármester.

Az előterjesztéseket a bizottság elnökével egyeztetni kell, aki ezt a tényt az előterjesztésen aláírásával igazolja.
Az előterjesztést minden esetben alá kell írnia az előterjesztést készítő szakosztály vezetőjének, pénzügyi kérdések fennállása esetén a Pénzügyi Osztály vezetőjének, illetve a jogszerűség biztosítása érdekében a szakosztály kijelölt jogászának. Bizottságok elé tárgyalásra csak a Jegyző aláírásával ellátott anyagok terjeszthetők.

9. A Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság elé – a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. és a B–L. Önkormányzata között fennálló Közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak megfelelően –, a szerződésben szereplő előkészítési és előterjesztési feladatot a B–L. V. Zrt. látja el. A B–L. V. Zrt. az előterjesztések előkészítése során köteles a Közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak és a hatályos jogi szabályozásnak mindenben megfelelő előterjesztést készíteni. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a döntéshez szükséges összes adatot, információt és mellékletet.

A B–L. V. Zrt. részéről az előterjesztés készítője és a vezérigazgató köteles az előterjesztésen aláírásával igazolni, hogy az előterjesztés a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelel, és minden a döntéshez szükséges, birtokukban lévő információt tartalmaz.
Az előterjesztéseket a B–L. V. Zrt. köteles a Jegyző Titkárság Jogi Csoportja részére az előlap elkészíthetősége érdekében, a Bizottság ügyrendjében az előterjesztések készítésére megjelölt időpontot megelőző 3 munkanappal korábban megküldeni. A Bizottság elé az előterjesztések előlapját a Jegyzői Titkárság Jogi Csoportja készíti elő és írja alá.
A Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság előterjesztésének előlapján minden esetben szerepelnie kell a Jegyző aláírásának.

10. A B–L. Vagyonkezelő Zrt. által készített azon előterjesztések előlapját, amelyek a képviselő-testület elé kerülnek előterjesztésre, a Jegyzői Titkárság Jogi Csoportja készíti elő. A testületi előterjesztések előlapján minden esetben szerepelnie kell a jegyző és az aljegyző aláírásának.

5. függelék

Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság Ügyrendje
A Bizottság felállása

1. Az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság (továbbiakban: Bizottság) általános feladat- és hatáskörét Belváros-Lipótváros Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

2. A Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a képviselő-testület választja. A Bizottságnak 7 tagú, 4 képviselő és 3 külső bizottsági taggal működik.

3. A Bizottság elnökét – akadályoztatása esetén – a Bizottság elnökhelyettese teljes jogkörrel helyettesíti.

4. A bizottsági tagság megszűnik:

– a tagságról való lemondással,
– képviselő-testületi döntéssel.
Az ülések összehívása

1. Az ülést a Bizottság elnöke írásban hívja össze – az ülést megelőző 5 nappal – az ülés helyének, időpontjának megjelölésével, a napirendek feltüntetésével és a szükséges tájékoztató anyagok kiküldésével.

2. A Bizottság rendes ülését minden hónapban a rendes testületi ülést megelőző kedden 10.00 órakor tartja. Határozatképtelenség esetén az elnök az ülést 10 óra 30 perckor berekeszti.

3. Rendkívüli ülést tart a Bizottság, amelyet az elnöknek a kezdeményezéstől számított 2 napon belül össze kell hívnia:

– a képviselő-testület határozatára,
– a Polgármester, az alpolgármesterek kezdeményezésére,
– a bizottság legalább 2 tagjának írásbeli indítványára.
A Bizottság rendkívüli üléseit lehetőség szerint, ugyancsak keddi napokon tartja.

4. A bizottsági ülések időpontjáról és napirendjéről a Polgármestert, az alpolgármestereket és a jegyzőt tájékoztatni kell.

A bizottsági ülések

1. Az ülések nyilvánosak.

2. A Bizottság zárt ülést tart az Ötv. 12. §. (4) bekezdés a) pontjában felsorolt esetekben, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, vagy nincs módjában nyilatkozni.

A Bizottság zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. §. (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján. A zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges. 3. Az ülésre a Bizottság tagjain kívül – tanácskozási joggal – meg kell hívni:
– a Polgármestert,
– a területért felelős alpolgármestert, (a teljes bizottsági anyag biztosításával)
– a jegyzőt,
– más bizottság vezetőjét, ha a napirend érinti,
– szociális témában a Népjóléti Osztály vezetőjét,
– lakásgazdálkodási témában az illetékes szakosztály vezetőjét,
– az egészségügyi és szociális ágazatokhoz tartozó intézményvezetőket,
– a jogtanácsost, valamint a
– szakértőket.
Az egészségügyet érintő kérdésekben: (az egészségügyi anyagok biztosításával)
– a kerületi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tiszti főorvosát,
– Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat Főigazgatóját,
– Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat orvos igazgatóját,
– Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat gazdasági igazgatóját,
– a Magyar Orvosi Kamara V. kerületi tagozatának elnökét.
A határozatképesség

1. Az ülés határozatképes, ha a bizottsági tagok több mint fele (4 fő) jelen van.

2. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az egyszerű szótöbbséget a jelen lévő képviselők több, mint felének – egybehangzó – szavazata jelenti.

3. Az ügyrend módosításához a Bizottság minősített többségű, azaz a bizottsági tagok több, mint felének (4 fő) igenlő szavazata szükséges.

Az ülés napirendje és vezetése

1. A Bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti.

2. A Bizottság olyan előterjesztéseket tárgyal, melyeket az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapott. Sürgős tárgyalást – rendkívül indokolt esetben – bármely bizottsági tag, a polgármester, az alpolgármesterek a bizottsági elnök indítványozhat. Erről a Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz.

Jegyzőkönyv

1. A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

2. A jegyzőkönyvet az ülést követő nyolc napon belül el kell készíteni, és a képviselő irodán hozzáférhetővé kell tenni. A határozatokat meg kell küldeni a Bizottság tagjainak, tájékoztatás és intézkedés céljából a Polgármesternek, alpolgármestereknek, jegyzőnek és az érintett osztályok vezetőinek.

3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

– az ülés helyét, időpontját,
– a megjelentek nevét részvételi jogosultságuk feltüntetésével,
– a napirendi pontokat,
– a tárgyalt témában hozzászólók nevét és a hozzászólás rövid lényegét,
– az elfogadott határozatot és a szavazás arányát.

4. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

Határozat

1. A Bizottság döntését, állásfoglalását, javaslatát határozati formában hozza.

2. A határozatokat arab számmal, folyamatos sorszámozással kell ellátni. (pl. 1/2002. (XII. 04.) Eü. Szoc. és Lak. Biz. határozat/. A határozatokat a Bizottság elnöke írja alá. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

3. Az ülések iratanyagát (meghívó, előterjesztés, jegyzőkönyv) ülésenkénti elkülönítésben kell lerakni.

4. A Bizottság ügyiratait iktatóprogram alapján kell nyilvántartani.

Képviselet, elszámolás

1. A Bizottságot a Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese képviseli.

2. A Bizottság a képviselő-testület által rendelkezésre bocsátott Egészségügyi- és Szociális Alap felett önállóan gazdálkodik.

Hatálybaléptetés

1. Az ügyrend, elfogadásával egyidejűleg lép hatályba.

2. A Bizottság feladat- és hatásköri jegyzéke az ügyrend mellékletét képezi.

Záradék

1. Az ügyrendben nem szabályozott kérdésekben a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet előírásai az irányadóak.

2. Az ügyrendet a Bizottság a 2/2010. (XI. 9.) Eü. Szoc. és Lak. Biz. határozatával elfogadta.

A Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság Ügyrendje

I. A Bizottság létrehozása

1. A Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a Képviselő-testület a 30/2010. (X. 14.) önkormányzati rendeletével választotta meg. A Bizottság feladat- és hatáskörét Belváros-Lipótváros Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletének 3. számú melléklete tartalmazza.

2. A Bizottság 7 tagú, 4 képviselő és 3 külső bizottsági taggal működik.

3. Az elnököt távollétében dr. Kanizsai-Nagy András, a testület által megválasztott elnökhelyettes – teljes jogkörrel – helyettesíti.

4. A bizottsági tagság megszűnik:

– a képviselő-testület által történő visszahívással,
– a képviselő mandátumának megszűnésével,
– a tagságról való lemondással.

II. Az ülések összehívása

1. Az ülést a Bizottság elnöke az ülést megelőző 5 nappal, írásban hívja össze, az ülés helyének, időpontjának megjelölésével, a napirendek feltüntetésével és a szükséges előterjesztések, tájékoztató anyagok – lehetőleg – egyidejű kiküldésével.

2. A Bizottság rendes üléseit a testületi ülést megelőző szerda délelőtt 09.00 órakor tartja.

A közbeszerzési feladatok ellátása során a Bizottság a mindenkor hatályos Közbeszerzési törvényben előírt határidők figyelembe vételével, szükség szerint ülésezik.

3. Rendkívüli ülést tart a Bizottság:

– a Képviselő-testület határozata alapján,
– a Polgármester indítványára,
– a bizottsági tagok egyharmadának indítványára.

4. A rendkívüli bizottsági ülést az elnöknek a kezdeményezéstől számított 2 napon belül össze kell hívnia.

5. A testületi ülés alatt megtartott rendkívüli bizottsági ülést úgy kell összehívni, hogy azon – lehetőség szerint – a Bizottság nem képviselő tagjai is jelen legyenek.

III. Bizottsági ülések

A jogi és ügyrendi feladatok ellátása során:

1. Az ülések nyilvánosak.

2. A Bizottság zárt ülést tart: a helyi önkormányzatoktól szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 12. §. (4) bek. a) pontjában felsorolt esetekben, ha a tárgyban érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, vagy nincs módjában nyilatkozni.

3. A Bizottság zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. §. (4) bek. b) pontjában foglaltak alapján. A zárt ülés elrendeléséhez minősített többségű döntés szükséges.

A közbeszerzési feladatok ellátása során:

4. Az Ötv. 12. §. (4) bekezdés b) pontja alapján a Bizottság minden ülése zárt.

5. Az ülésre a bizottság tagjain kívül meg kell hívni:

– a Polgármestert,
– az alpolgármester(ek)-t,
– a jegyzőt,
– más bizottság vezetőjét, ha bizottsága a napirend kapcsán érintett,
– témától függően az illetékes osztály vezetőjét,
– a jogtanácsost,
– a Bizottság állandó, illetve adott témában felkért szakértőit.

IV. Határozatképesség

1. A Bizottság határozatképes, ha a döntéshozatalnál a bizottsági tagok több mint fele (4 tag) jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza, melyhez a jelenlévő tagok több mint felének igen szavazata szükséges.

2. Minősített többségű határozat meghozatalához valamennyi tag több mint felének (egybehangzó) szavazata szükséges.

3. Minősített többségű döntést hoz a Bizottság:

– az Ötv.-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletében meghatározott esetekben,
– az ügyrendjének elfogadásakor,
– minden olyan esetben, ha a Bizottság a tárgyalt napirendnél minősített többségű döntés meghozatalát tartja szükségesnek.

V. Az ülés napirendje, vezetése

1. A Bizottság ülését az elnök – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes vezeti.

2. A Bizottság csak azokat az előterjesztéseket tárgyalja meg, amelyeket a bizottsági ülést megelőző 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző két napon belül kézhez kap. Ez nem vonatkozik a Polgármester által kezdeményezett előterjesztésekre.

3. A Bizottság az SZMSZ 3. számú mellékletében meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben jár el.

A képviselő-testületi előterjesztéseket az előkészítés fázisában, utolsóként véleményezi, kialakított álláspontjáról határozatot hoz. A képviselő-testületi ülésen a Bizottság állásfoglalását, határozatát ismertetni kell.
Közbeszerzési feladatai ellátása során a Bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben, határozatban tesz javaslatot a döntés meghozatalára jogosult Polgármester felé.

4. A Bizottság döntéseiről – annak megküldésével – tájékoztatja a Polgármestert és a Jegyzőt. A Bizottság a hatáskörébe utalt ügyekben hozott döntéseinek végrehajtását ellenőrzi.

VI. Jegyzőkönyv

1. A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek felvétele hangrögzítéssel, kivételes esetben kézírással történik. Bármely bizottsági tag kérésére, az általa megjelölt témában szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent bizottsági tagok, a meghívottak, a tanácskozási joggal résztvevő képviselők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a módosító javaslatokat, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyv elkészítéséért a Jegyzői Titkárság vezetője a felelős.

3. A jegyzőkönyvet a bizottsági ülést levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvről a bizottsági tag kérésére másolatot, kivonatot kell készíteni. A jegyzőkönyvet 15 napon belül a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek meg kell küldeni.

4. A közbeszerzési eljárás során hozott döntés estén az ülést követő 24 órán belül a határozat-kivonatot a Polgármester részére át kell adni, erről a közbeszerzési referens gondoskodik. A közbeszerzési referens részére a jegyzőkönyv és a határozat-kivonat egy-egy példányát soron kívül biztosítani kell.

VII. Határozat

1. A Bizottság döntéseit, állásfoglalásait határozati formában hozza. A határozatokat a bizottsági ülést levezető elnök írja alá.

2. A határozatokat arab számmal, folyamatos sorszámozással kell ellátni. A határozatokról éves bontásban nyilvántartást kell vezetni.

VIII. Képviselet

A Bizottságot a Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese képviseli.

IX. Záradék

1. Az Ügyrend a Bizottság minősített többséggel hozott határozatával lép hatályba. Az ügyrendben foglalt szabályoktól a Bizottság tagjainak minősített többségű határozatával lehet eltérni. Az Ügyrend a Szervezeti és Működési Szabályzat függelékét képezi.

2. A Bizottság a Polgármester és a Képviselő-testület vagyonnyilatkozatát kezelő 4 tagú Albizottságot hoz létre. Az Albizottság Ügyrendje a Bizottság Ügyrendjének mellékletét képezi.

4. Azokban a kérdésekben, amelyet a Bizottság Ügyrendje nem szabályoz, a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet előírásai az irányadóak.

5. A Bizottság jelen Ügyrendet a 2010. október 20-án tartott ülésén, a 2/2010. (10. 20.) JÜK Biz. számú határozatával fogadta el.

A Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság Albizottságának Ügyrendje

I. Az Albizottság létrehozása

1. A Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság a 2010. október. 20. napján megtartott ülésén a 2/2010. (X. 20.) JÜK. Biz. számú határozattal elfogadta a Bizottság ügyrendjét. Az ügyrend IX. 2. pontja szerint a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság a Polgármester és a Képviselő-testület vagyonnyilatkozatát kezelő – tagjai sorából választott – Albizottságot hozott létre.

2. Az Albizottság 4 tagú, tagjai sorából elnököt választ.

3. Az albizottsági elnököt akadályoztatása esetén az általa felkért tag helyettesíti.

II. Az Albizottság összehívása

1. Az Albizottság ülését az Albizottság elnöke írásban hívja össze az ülést megelőző 5 nappal, az ülés helyének, időpontjának megjelölésével, a szükséges tájékoztató anyagok lehetőleg egyidejű kiküldésével.

2. Rendkívüli ülést tart az Albizottság – amelyet az elnöknek a kezdeményezéstől számított 2 napon belül össze kell hívni – az alábbi esetekben:

– a képviselő-testület döntése alapján,
– a Polgármester indítványára,
– az albizottsági tagok felének indítványára.

3. Ha a képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés olyan tartalmú, amely azonnali intézkedést igényel, az elnök az Albizottság ülését telefonon aznapra is összehívhatja.

III. Az Albizottsági ülések

Az Albizottság ülése nem nyilvános, azon csak az Albizottság tagjai vehetnek részt.

IV. Határozatképesség

Az Albizottság határozatképes, ha a döntéshozatalnál az albizottsági tagok több mint a fele jelen van. A szavazategyenlőség nemleges döntésnek számít.

V. Az ülés napirendje, vezetése

1. Az Albizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért tag vezeti.

2. Albizottság csak azokat az indítványokat (kezdeményezés, előterjesztés) tárgyalja, amelyeket legalább 5 nappal az albizottsági ülést megelőzőn az albizottsági tagok kézhez kaptak. Ez a szabály nem vonatkozik a rendkívüli ülésekre készült előterjesztésekre, kezdeményezésekre.

VI. Jegyzőkönyv

1. Az Albizottság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni.

2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent albizottsági tagok nevét, a megtárgyalt anyagok tárgyát, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyv elkészítéséért és annak adatvédelméért az Albizottság elnöke a felelős.

3. A jegyzőkönyvet az Albizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

VII. Határozat

1. Az Albizottság döntéseit, állásfoglalásait határozat formájában hozza meg.

2. A határozatokat az albizottsági ülést levezető elnök írja alá.

3. A határozatokat arab számmal, folyamatos sorszámozással kell ellátni. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

VIII. Képviselet

Az Albizottságot a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság elnöke képviseli.

IX. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatos adatvédelmi iratok

1. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatban adatvédelmet igényel valamennyi, a nyilatkozat tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett irat:

– önkormányzati képviselő tájékoztatása a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről és annak határidejéről,
– önkormányzati képviselő nyilatkozata a közös háztartásban élő házas illetve élettársának és gyermekeinek nevéről,
– önkormányzat képviselőjének vagyonnyilatkozata,
– a hozzátartozói vagyonnyilatkozat,
– igazolás a vagyonnyilatkozatok átvételéről,
– a vagyonnyilatkozatra kötelezett önkormányzati képviselő mandátumának megszűnésekor a korábbi vagyonnyilatkozatnak átvételi igazolása.

X. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése

1. Az iratok benyújtása:

a) A nyilatkozattételre kötelezett képviselő a nyomtatványokat két példányban tölti ki, amelyekből 1–1 példányt zárt borítékban (külön borítékban a saját és külön a hozzátartozói) helyez el. A zárt borítékokat átadja az albizottságnak, aki a borítékokra rávezeti az átvétel idejét, a másik boríték a képviselő saját példánya.

b) Az Albizottság írásban igazolja a vagyonnyilatkozat átvételét.

2. Az iratok kezelése:

a) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a Hivatal irataitól elkülönítetten, a Jegyző által kijelölt és az Albizottság részére rendelkezése bocsátott, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben kell tárolni.

b) Az iratokat önkormányzati képviselőnként külön gyűjtőben (dossziéban) kell tárolni.

c) Az iratokat a keletkezésük sorrendjében kell elhelyezni.

d) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat az Albizottság iktatókönyvében iktatni kell.

e) A képviselői jogviszony megszűnésekor a képviselő részére vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatát vissza kell adni.

f) Az önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat az iratgyűjtőben kell elhelyezni, az iratok átadását igazoló dokumentumokkal együtt. A gyűjtőre rá kell vezetni a „megszűnt” minősítést, és ezeket az anyagokat külön kell kezelni.

g) Amennyiben az önkormányzati képviselő közös háztartásában élő házas- illetve élettárs és gyermek közös háztartásban élése megszűnik, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot az érintett részére vissza kell adni.

Az adatvédelem tárgyi feltételei:

1. A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi adatvédelmi szabályokat kell betartani:

a) Gondoskodni kell a papíralapú adathordozók biztonságos tárolásáról a biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben.

b) A lemezszekrény kulcsát az Albizottság elnöke kezeli.

c) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az Albizottság elnöke a felelős.

XI. A nyilvánosság biztosítása

1. Az írásban benyújtott állampolgári kezdeményezésre az Albizottság írásban értesíti a bejelentőt a betekintés helyéről és idejéről.

2. Az Albizottság az 1. pontban leírt időpontban, helyen és feltételek szerint ad tájékoztatást a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban felmerült kérdésekre.

3. A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatban hivatalos szervtől, hivatalos formában érkezett megkereséseket az Albizottság a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság elnökén keresztül teljesíti.

XII. Záradék

1. Az Ügyrend az Albizottság minősített többséggel hozott határozatával lép hatályba.

2. Az Ügyrend a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság Ügyrendjének melléklete.

3. Az Albizottság Ügyrendjét a 3/2010. (X. 20.) JÜK. Albiz. számú határozatával elfogadta.

A Kulturális, Emberi jogi és Kisebbségi Bizottság Ügyrendje
A Bizottság felállása

1. A Kulturális, Emberi jogi, és Kisebbségi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) általános feladat- és hatáskörét Belváros-Lipótváros Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A Bizottság elnökét elnök-helyettesét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

2. A Bizottság 5 tagú.

3. A Bizottság elnökét – akadályoztatása esetén – a Bizottság elnökhelyettese teljes joggal helyettesíti.

4. A bizottsági tagság megszűnik:

– a tagságról való lemondással,
– képviselő-testületi döntéssel.
Az ülések összehívása

1. Az ülést a Bizottság elnöke írásban hívja össze – az ülést megelőzően 5 nappal – az ülés helyének, időpontjának megjelölésével, a napirendek feltüntetésével és a szükséges tájékoztató anyagok kiküldésével.

2. A Bizottság általában havonta tart ülést, lehetőleg minden hónap második hétfőjén, 15.00 órakor.

Rendkívüli ülést tart a Bizottság – amelyet az elnöknek 5 napon belül össze kell hívni – a következő esetekben:
– a képviselő-testület határozatára,
– a Polgármester, illetve a területért felelős alpolgármester kezdeményezésére,
– 2 bizottsági tag írásbeli indítványára.
A bizottsági ülések

1. Az ülések nyilvánosak.

2. A Bizottság zárt ülést tart az Ötv. 12. §. (4) bekezdés a) pontjában felsorolt esetekben, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, vagy nincs módjában nyilatkozni.

A Bizottság zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. §. (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.

3. Az ülésre a bizottság tagjain kívül meg kell hívni:

– a Polgármestert,
– a területért felelős alpolgármestert,
– a jegyzőt,
– más bizottság vezetőjét, ha a napirend érinti,
– a Bizottság szakértőjét,
– az Oktatási Osztály vezetőjét, illetve az adott napirend előadóit,
– a kisebbségi referenst,
– a kisebbségi önkormányzatok elnökeit,
– a Bizottság illetékességi körébe tartozó intézmények vezetőit.

4. Az ülésen tanácskozási joggal részt vehet – az előzőekben felsoroltakon kívül – bármely képviselő, valamint azok a személyek, akiket a bizottsági elnök az adott napirendi ponthoz meghív.

Határozatképesség

1. Az ülés határozatképes, ha a döntéshozatalnál a bizottsági tagok több mint fele (min. 3 fő) jelen van.

A Bizottság döntéseit általában szótöbbséggel hozza.

2. Minősített többség, azaz a bizottsági tagok több mint felének (min. 3 fő) igenlő szavazata szükséges:

– a Bzottság ügyrendjének elfogadásához,
– albizottság, munkacsoport létrehozásához,
– a Kulturális Alap felosztásához és elszámoltatásához,
– a Kisebbségi Program Finanszírozási Alap felosztásához és elszámoltatásához.
Az ülés napirendje, vezetése

1. Az ülést az elnök – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes vezeti.

2. Az ülés napirendjére olyan előterjesztés kerülhet, amely a Bizottság ülését megelőző legalább 3 nappal a Bizottság tagjaihoz megérkezett. Sürgős tárgyalást a Polgármester, a területért felelős alpolgármesterek, a jegyző, vagy bármely bizottsági tag indítványozhat, erről a Bizottság szótöbbséggel határoz.

A jegyzőkönyv

1. A Bizottság üléséről hangfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni.

2. A jegyzőkönyvet az ülést követő 7 napon belül gépírásos formában el kell készíteni és a Bizottság tagjai számára hozzáférhetővé kell tenni.

A jegyzőkönyv tartalmazza:
– az ülés helyét, időpontját,
– a megjelentek nevét részvételi jogosultságuk feltüntetésével,
– a napirendi pontokat,
– a tárgyalt témákban hozzászólók nevét és a hozzászólás rövid lényegét,
– az elfogadott határozatot és a szavazás arányát.
A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvhöz az írásban benyújtott különvéleményt csatolni kell.

3. A Bizottság jegyzőkönyveit tájékoztatás céljából meg kell küldeni a Polgármesternek, az alpolgármestereknek, a jegyzőnek és az érintett osztályok vezetőinek.

4. A jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felelős.

A határozat

1. A Bizottság döntését, állásfoglalásait, javaslatait határozati formában hozza. A határozatokat a Bizottság elnöke írja alá.

2. A határozatokat arab számmal, folyamatos sorszámozással kell ellátni (pl. 1/1998. I. 30. (KB) sz. Határozat). A határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

3. A jegyzőkönyvben szereplő határozatokról ülésenként határozat kivonatot kell készíteni. A határozat kivonatot a Bizottság elnöke írja alá.

4. Az ülések iratanyagát (meghívó, előterjesztés, jegyzőkönyv) ülésenként elkülönítve kell tárolni.

Képviselet, elszámolás

1. A Bizottságot a Bizottság elnöke képviseli.

2. A Kulturális Alappal való gazdálkodás a Bizottság jogköre, de a kiadmányozási jogkör az elnöké. Az elnök félévenként köteles beszámolni a költségkeret felhasználásáról.

Záradék

1. Az ügyrendet a Bizottság a 2010. október 25.-i ülésén 2/2010. (X. 25.) Kult. Emberi jogi és Kisebbségi Biz. határozatával fogadta el. Az ügyrend határozatlan idejű, elfogadásával egyidejűleg lép hatályba.

3. Az ügyrend módosításához a bizottsági tagok minősített többségű szavazata szükséges.

Az Oktatási Bizottság Ügyrendje
A Bizottság felállása

1. Az Oktatási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) általános feladat- és hatáskörét Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. ker. Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

2. A Bizottság 5 tagú, 3 fő képviselő és 2 fő külső tagja van.

3. A Bizottság elnökét – akadályoztatása esetén – a Bizottság elnökhelyettese teljes joggal helyettesíti.

Az ülések összehívása

1. Az ülést a bizottsági elnök írásban hívja össze – az ülést megelőzően 5 nappal - az ülés helyének, időpontjának megjelölésével, a napirendek feltüntetésével és a szükséges tájékoztató anyagok kiküldésével.

2. A Bizottság havonta ülést tart, minden hónap első csütörtökén 14.00 órakor.

Rendkívüli ülést tart a Bizottság - amelyet az elnöknek 10 napon belül össze kell hívni - a következő esetekben:
- a képviselő-testület határozatára,
- a Polgármester vagy a területért felelős alpolgármester kezdeményezésére,
- a bizottság legalább 2 tagja írásbeli indítványára, a napirend megjelölésével.
A bizottsági ülések

1. Az ülések nyilvánosak.

2. A Bizottság zárt ülést tart az Ötv. 12. §. (4) bek. a) pontjában felsorolt esetekben, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, vagy nincs módjában nyilatkozni. A zárt ülés elrendeléséről a Bizottság egyszerű többséggel határoz.

3. A Bizottság zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. §. (4) bek. b) pontjában foglaltak alapján. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.

4. Az ülésre a Bizottság tagjain kívül meg kell hívni:

- a Polgármestert,
- a területért felelős alpolgármestert,
- a jegyzőt,
- más bizottság vezetőjét, ha a napirend érinti,
- a bizottság szakértőit,
- az Oktatási Osztály vezetőjét, illetve az adott napirend előadóit,
- a nevelési-oktatási intézmények vezetőit.

5. Az ülésen tanácskozási joggal részt vehet - az előzőekben felsoroltakon kívül - bármely képviselő, valamint azok a személyek, akiket a bizottsági elnök az adott napirendi ponthoz meghív.

Határozatképesség

1. Az ülés határozatképes, ha a döntéshozatalnál a bizottsági tagok több mint fele (3 fő) jelen van. A Bizottság döntéseit általában szótöbbséggel hozza.

2. Minősített többség, azaz legalább 3 igenlő szavazat szükséges:

- a Bizottság ügyrendjének elfogadásához,
- albizottság, munkacsoport létrehozásához,
- az Oktatási Alap felosztásához és elszámolásához.
Az ülés napirendje, vezetése

1. Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti.

2. Az ülés napirendjére olyan előterjesztés kerülhet, amely a Bizottság ülését megelőző legalább 2 nappal a Bizottsághoz beérkezett. Sürgős tárgyalást bármely Bizottsági tag, a polgármester, a területért felelős alpolgármester, a bizottságvezető írásban és a Bizottság ülésén is indítványozhat. Erről a Bizottság szótöbbséggel határoz.

3. A napirendek megtárgyalásakor az elnök az elhangzott javaslatokat egyenként szavazásra teszi fel, majd a szavazás eredményét és az elfogadott határozat szövegét ismerteti.

Jegyzőkönyv

1. A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv felvétele történhet kézírással vagy hangrögzítéssel.

2. A jegyzőkönyvet az ülést követő 7 napon belül gépírásos formában el kell készíteni és a bizottság tagjai számára hozzáférhetővé kell tenni

A jegyzőkönyv tartalmazza:
- az ülés helyét, időpontját,
- a megjelentek nevét részvételi jogosultságuk feltüntetésével,
- a napirendi pontokat,
- a tárgyalt témákban hozzászólók nevét és a hozzászólás rövid lényegét,
- az elfogadott határozatot és a szavazás arányát.
A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvhöz az írásban benyújtott különvéleményt csatolni kell.

3. A Bizottság jegyzőkönyveit tájékoztatás céljából meg kell küldeni a Polgármesternek, a területért felelős alpolgármesternek, a jegyzőnek, és az érintett osztály(ok) vezetőjének.

4. A jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.

A határozat

1. A Bizottság döntését, állásfoglalásait, javaslatait határozati formában hozza.

2. A határozatokat arab számmal, folyamatos sorszámozással kell ellátni (pl. 1/2010. (I. 20.) (OB hat.)). A határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

3. Az ülések iratanyagát (meghívó, előterjesztés, jegyzőkönyv) ülésenként elkülönítésben kell tárolni.

4. A Bizottság ügyiratait iktatókönyv szerint kell nyilvántartani.

Képviselet, elszámolás

1. A Bizottságot a Bizottság elnöke képviseli.

2. Az Oktatási Alappal való gazdálkodás a Bizottság jogköre, de a kiadmányozási jogkör az elnöké. Az elnök félévenként köteles beszámolni a költségkeret felhasználásáról.

Záradék

1. Az ügyrendet a Bizottság a 2010. november 4-i ülésén, a 6/2010. (XI. 4.) OB határozatával fogadta el. Az ügyrend határozatlan idejű, elfogadásával egyidejűleg lép hatályba.

2. Az ügyrend módosításához a bizottsági tagok minősített többségű szavazata szükséges.

A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság Ügyrendje
A Bizottság létrehozása

1. A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a Képviselő-testület a 30/2010. (X. 14.) önkormányzati rendeletével választotta meg. A Bizottság feladat- és hatáskörét Belváros-Lipótváros Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletének 3. számú melléklete tartalmazza.

2. A Bizottság 5 tagú 3 képviselő és 2 külső bizottsági taggal működik.

3. A bizottsági elnököt távollétében a képviselő-testület által megválasztott elnökhelyettes - teljes joggal - helyettesíti.

4. A bizottsági tagság megszűnik:

- a tagságról való lemondással,
- a képviselő-testület által történő visszahívással,
A bizottság üléseinek összehívása

1. Az ülést a Bizottság elnöke, vagy elnökhelyettese írásban hívja össze az ülést megelőző 3 nappal, illetve szükség szerint az ülés helyének, idejének megjelölésével, a napirendek feltüntetésével és a szükséges előterjesztések, illetve tájékoztató anyagok egyidejű kiküldésével.

2. A Bizottság a pénzügyi feladatai ellátása során rendes üléseit a képviselő-testületi ülést megelőző, hétfői napon, 16.00 órakor tartja.

3. A Bizottság rendkívüli ülést tart:

- a képviselő-testület határozata alapján,
- a Polgármester indítványára,
- a bizottsági tagok egyharmadának indítványára.
A rendkívüli ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - a kezdeményezéstől számított 2 napon belül hívja össze. A rendkívüli ülést olyan időpontra kell összehívni, hogy azon - lehetőség szerint - a bizottság nem képviselő tagjai is jelen legyenek.
A bizottsági ülések

1. A Bizottság ülései nyilvánosak.

2. A Bizottság zárt ülést tart:

- az Ötv. 12. §. (4) bek. a) pontjában felsorolt esetekben, ha a tárgyban érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele vagy nincs lehetősége nyilatkozni. A zárt ülés elrendeléséről a bizottság egyszerű többséggel határoz.

3. A Bizottság zárt ülést rendelhet el:

- az Ötv. 12. §. (4) bek. b) pontjában foglaltak alapján. A zárt ülés elrendeléséhez ebben az esetben minősített többségű döntés szükséges.

4. A bizottsági ülésekre a tagokon kívül meg kell hívni:

- a Polgármestert,
- az alpolgármestereket,
- más bizottság elnökét, ha bizottsága a napirend kapcsán érintett,
- a napirenddel érintett szakosztály vezetőjét, dolgozóját,
- a Bizottság mellé rendelt jogtanácsost,
- a Bizottság mellett működő állandó, illetve az adott témában felkért szakértőt.
A határozatképesség

1. A Bizottság határozatképes, ha a döntéshozatalnál a bizottsági tagok több mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza, amelyhez a jelenlévő tagok több mint felének igen szavazata szükséges.

2. Minősített többségű határozat meghozatalához valamennyi tag több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

Minősített többségű döntést hoz a Bizottság:
- az ügyrendjének elfogadásakor,
- az SZMSZ 15. §. (2) bekezdésében felsorolt esetekben,
- minden olyan esetben, ha a Bizottság a tárgyalt napirendnél minősített többségű döntés meghozatalát tartja szükségesnek.
Az ülés vezetése, napirendje

1. A bizottsági ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti.

2. A Bizottság csak azokat az előterjesztéseket tárgyalja, amelyeket a bizottsági ülést megelőzően legalább 3 nappal kézhez kap. Ez nem vonatkozik a rendkívüli ülésre készített előterjesztésekre.

3. A Bizottság ülésének napirendjét az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes terjeszti elő. A napirend elfogadásáról a Bizottság egyszerű többséggel dönt.

4. A képviselő-testület elé terjesztendő anyagokat a Bizottság az előkészítés fázisában véleményezi, állásfoglalást alakít ki, illetve határozatot hoz. A Bizottság állásfoglalását, határozatát a képviselő-testület ülésén ismertetni kell.

5. A Bizottság az SZMSZ 3. számú mellékletében meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben dönt. Döntéseiről - annak megküldésével - tájékoztatja a Polgármestert és a jegyzőt. A Bizottság a hatáskörébe utalt ügyekben hozott döntéseinek végrehajtását ellenőrzi.

A jegyzőkönyv

1. A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek felvétele hangrögzítéssel történik.

2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- az ülés helyét, időpontját,
- a megjelent bizottsági tagok, a meghívottak, a tanácskozási joggal résztvevők nevét,
- a tárgyalt napirendi pontokat,
- a tárgyalt ügyekben a hozzászólások rövid lényegét,
- a szavazás számszerű eredményét,
- a hozott döntéseket.

3. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvből a bizottsági tag kérésére másolatot, kivonatot kell készíteni.

4. A jegyzőkönyvet 15 napon belül el kell juttatni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.

A Bizottság döntései

1. A Bizottság állásfoglalásait, döntéseit és javaslatait határozati formában hozza meg.

2. A határozatokat a bizottsági ülést levezető elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes írja alá.

3. A határozatokat arab számmal, folyamatos sorszámozással kell ellátni.

4. A határozatokról éves bontásban nyilvántartást kell vezetni.

Képviselet

1. A Bizottságot az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli.

Záradék

1. Az ügyrend a Bizottság minősített többségű döntésével lép hatályba. Az elfogadott ügyrend szabályaitól csak minősített többségű szavazással lehet eltérni.

2. Az ügyrend az SZMSZ függelékének részét képezi.

3. A Bizottság jelen ügyrendet a 2010. november 8-án megtartott ülésén, a 2/2010. (XI. 8.) PEB. számú határozatával fogadta el.

Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság Ügyrendje
A Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti Működési Szabályzatának megfelelően a működésének ügyrendjét az alábbiak szerint határozza meg:

I. A Bizottság felállása, felépítése, feladat- és hatásköre

1. A Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a képviselő-testület választotta meg.

2. A Bizottság 5 tagú.

3. A Bizottság elnökét akadályoztatása esetén a testület által megválasztott elnökhelyettes - ülés összehívási és vezetési jogkörrel - helyettesíti.

4. A Bizottsági tagság megszűnik:

- tagságról való lemondással,
- a képviselő-testület által történő visszahívással,
- a képviselő mandátumának megszűnésével.

5. A Bizottság feladat- és hatáskörét Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testülete által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

II. Az ülések összehívása

1. A Bizottság rendes ülését minden hét keddi napján 10.00 órakor tartja. A Bizottság elnöke indokolt esetben a Bizottság rendes ülését más időpontra is összehívhatja.

2. Az ülést a Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén a bizottsági elnökhelyettes - írásban hívja össze - az ülést megelőzően 3 nappal, az ülés helyének, időpontjának megjelölésével, a napirendek feltüntetésével és a szükséges tájékoztató anyagok kiküldésével.

3. A bizottsági ülésen tárgyalandó előterjesztéseket, az előterjesztést készítői kötelesek a bizottsági ülést megelőző 6 nappal a napirend összeállítása érdekében a Bizottság elnökének megküldeni.

4. Rendkívüli ülést tart a Bizottság - amelyet az elnöknek 2 munkanapon belül össze kell hívni - a következő esetekben:

- képviselő-testület határozata alapján,
- a Polgármester indítványára,
- ha a Bizottság 3 tagja írásban napirend megjelölésével írásban kéri.
A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, helyét, idejét és indokoltságát.

5. Amennyiben a bizottsági tagok a bizottsági ülés meghirdetett időpontjától számított 30 perc alatt nem jelennek meg olyan számban, hogy a határozatképes ülést meg lehessen kezdeni, akkor a Bizottság elnöke az Bizottság határozatképtelenségét állapíthatja meg és az ülést elnapolhatja.

6. A bizottsági ülések időpontjáról és napirendjéről a képviselőket, a Polgármestert, alpolgármestereket és a jegyzőt tájékoztatni kell.

III. a bizottsági ülések

1. Az ülések nyilvánosak.

2. A Bizottság zárt ülést tart: Az Ötv. 12. §. (4) bek. a) pontjában felsorolt esetekben, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, vagy nincs módjában nyilatkozni.

3. A Bizottság zárt ülést rendelhet el az Ötv 12. §. (4) bek. b) pontjában foglaltak alapján. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.

4. Az ülésre a Bizottság tagjain kívül meg kell hívni:

- a Polgármestert,
- a jegyzőt,
- más bizottság vezetőjét, ha a napirend érinti,
- a bizottság szakértőit,
- Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. képviselőjét,
- a jogtanácsost,
- a napirendi pontok előadóit,
- akinek a meghívását a bizottsági elnök szükségesnek tartja.
A Bizottság ülésein tanácskozási joggal bármely képviselő részt vehet.

IV. Határozatképesség

1. A Bizottság határozatképes, ha a döntéshozatalnál a megválasztott bizottsági tagok több mint fele jelen van.

2. A Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza, melyhez a jelenlévő bizottsági tagok, több mint felének az igen szavazata szükséges.

3. Minősített többségű határozat meghozatalához a megválasztott bizottsági tagok több mint felének (egybehangzó) szavazata szükséges.

4. Minősített többség szükséges:

- a Bizottság ügyrendjének elfogadásához vagy módosításához,
- III.3. pontban szabályozott zárt ülés elrendeléséhez,
- összeférhetetlenség esetén tag kizárásához.

V. Az ülés napirendje, vezetése

1. A Bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén - az elnökhelyettes vezeti.

2. A Bizottság a feladat-és hatáskörébe tartozó anyagokat a Bizottsághoz érkezést követő 30 napon belül köteles megtárgyalni és a képviselő-testület, illetve - amennyiben szükséges - a társbizottságok elé terjeszteni. A megjelölt határidő sürgősségi tárgyalást igénylő témák esetében legfeljebb 7 nap.

3. Az ülés megnyitásakor a Bizottság elnöke számszerűen megállapítja a határozatképességet. A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagok több mint fele jelen van.

4. A bizottsági ülés napirendjét az elnök - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes -terjeszti elő. A napirend előterjesztését követően a napirendi pont előterjesztője jogosult indoklással az előterjesztését visszavonni. A napirend megváltozatásáról, elfogadásáról a Bizottság egyszerű többséggel dönt. A napirend elfogadása után a Bizottság az elfogadott napirendhez kötve van. A helyszínen új napirendi pont felvételéhez a Bizottság jelenlévő tagjainak egyhangú szavazata szükséges.

5. A 3. pont szerint elfogadott napirendi pont megtárgyalása - az elnapolásra vonatkozó javaslat kellő indokoltsága esetén -, legfeljebb két alkalommal napolható el. Erről a Bizottság egyszerű többséggel határoz. Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb az elnapolást követő harmadik rendes ülésen tárgyalni kell.

6. A képviselő-testület elé terjesztendő anyagokat a Bizottság véleményezi, és állásfoglalást alakít ki.

7. A Bizottság önkormányzati rendeletekben hatáskörébe utalt ügyekben dönt. Döntéseiről - annak megküldésével - tájékoztatja a Polgármestert és a jegyzőt. A Bizottság a hatáskörébe utalt ügyekben hozott döntéseinek végrehajtását ellenőrzi.

8. A Bizottság a hatáskörébe utalt ügyekben ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a hivatal tevékenységében a testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli polgármesteri intézkedést kezdeményezhet.

9. A Bizottság döntési hatáskörébe nem tartozó ügyekben hozott határozatait javaslat formában terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra.

VI. Jegyzőkönyv

1. A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv felvétele történhet kézírással vagy hangrögzítéssel.

2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent bizottsági tagok, a meghívottak, a tanácskozási joggal résztvevő képviselők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a módosító javaslatokat, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.

3. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvhöz az írásban benyújtott külön véleményt csatolni kell.

4. A jegyzőkönyvet az ülést követő 8 napon belül el kell készíteni és a bizottság tagjai számára megtekinthetőségét biztosítani kell, kérésre írásban is. A Bizottság jegyzőkönyveit tájékoztatás és intézkedés céljából meg kell küldeni a Polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek és az érintett osztályok vezetőinek, valamint a Vagyonkezelő Részvénytársaság vezérigazgatójának.

VII. A határozat

1. A Bizottság döntését, állásfoglalásait határozati formában hozza.

2. A határozatot a Bizottság elnöke - lakásügyek esetén a Lakásosztály vezetője is - írja alá.

3. A határozatokat arab számmal, folyamatos sorszámozással kell ellátni. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

VIII. Képviselet, elszámolás

A Bizottság a képviselő-testület által rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel önállóan gazdálkodik.

IX. Záradék

1. Az ügyrend határozatlan idejű, elfogadásával egyidejűleg lép hatályba.

2. Az ügyrend az SZMSZ függelékét képezi.

3. Az ügyrendet a bizottság 1/2010. (X. 26.) számú TEB határozatával 2010. október 26.-án elfogadta.

4. A Bizottság ügyrendjében nem szabályozott kérdésekben a Képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

A Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság Ügyrendje
A Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság (továbbiakban: bizottság) a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő- testülete Szervezeti Működési Szabályzatának megfelelően működésének ügyrendjét az alábbiak szerint határozza meg:

I. A Bizottság felállása, feladatköre, felépítése

1. A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a képviselő-testület választotta meg.

2. A bizottság 7 tagú.

3. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén a testület által megválasztott elnökhelyettes - ülés összehívási és vezetési jogkörrel - helyettesíti.

4. A bizottsági tagság megszűnik:

- tagságról való lemondással,
- a képviselő-testület által történő visszahívással,
- a képviselő mandátumának megszűnésével.

5. A bizottság feladat- és hatáskörét Belváros-Lipótváros Önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

II. Az ülések összehívása

1. Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes írásban hívja össze, legkésőbb az ülést megelőző 3 nappal, az ülés helyének, időpontjának megjelölésével, a napirendi pontok feltüntetésével és az előterjesztések megküldésével.

2. A bizottság szükség szerint, de - a nyári szünetet kivéve - legalább havonta egyszer tart ülést, minden hónap második keddjén, 13.00 órától.

3. Az ülést az elnöknek (elnökhelyettesnek) öt napon belül össze kell hívni, ha:

- a bizottság három tagja írásban, a napirend megjelölésével kéri,
- a polgármester indítványozza,
- a képviselő-testület az összehívásról határoz.

4. A bizottság ülésére - a bizottság tagjain kívül - meg kell hívni a következőket:

- a Polgármestert,
- alpolgármester (eke)t,
- a jegyzőt,
- a bizottsági szakértőket,
- azt a képviselőt, aki indítványt tett a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalására,
- Fenntartható Fejlődés Tanácsnokát,
- a napirendi pontok előadóit,
- más bizottság vezetőjét, amennyiben a napirend érinti,
- a hivatal illetékes munkatársait,
- akiknek a meghívását a bizottság elnöke szükségesnek tartja.

5. Amennyiben a bizottsági tagok a bizottsági ülés meghirdetett időpontjától számított 30 perc alatt nem jelennek meg olyan számban, hogy a határozatképes ülést meg lehessen kezdeni, akkor a bizottság elnöke a bizottság határozatképtelenségét állapíthatja meg és az ülést elnapolhatja.

6. A bizottsági ülések időpontjáról és napirendjéről a képviselőket, a polgármestert, alpolgármestereket és a jegyzőt tájékoztatni kell.

III. Bizottsági ülések

1. Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti.

2. Az ülés vezetője javaslatot tesz a napirendi pontokra. A bizottsági tagok módosító javaslatot tehetnek a napirendi pontokhoz. A napirend elfogadásáról a bizottság szótöbbséggel dönt. A helyszínen új napirendi pont felvételéről a bizottság minősített szótöbbséggel dönt.

3. Az ülések nyilvánosak.

4. A bizottság zárt ülést tart: Az Ötv. 12. §. (4) bekezdés a) pontjában felsorolt esetekben, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, vagy nincs módjában nyilatkozni.

5. A bizottság zárt ülést rendelhet el az Ötv 12. §. (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.

6. A bizottságok a feladat-és hatáskörükbe tartozó anyagokat a bizottsághoz érkezést követő 30 napon belül kötelesek megtárgyalni és a képviselő-testület, illetve - amennyiben szükséges - a társbizottságok elé terjeszteni. A megjelölt határidő sürgősségi tárgyalást igénylő témák esetében legfeljebb 7 nap.

IV. Határozathozatal

1. A bizottság határozatképes, ha a döntéshozatalnál a bizottság tagjainak több mint fele jelen van.

2. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő bizottsági tagok, több mint felének az igen szavazata szükséges.

3. Minősített többségű határozat meghozatalához a megválasztott bizottsági tagok több mint felének (egybehangzó) szavazata szükséges.

4. Minősített többség szükséges:

- a bizottság ügyrendjének elfogadásához vagy módosításához,
- III.3. pontban szabályozott zárt ülés elrendeléséhez,
- összeférhetetlenség esetén tag kizárásához,
- munkacsoportok, eseti szakértői csoportok létrehozásához és azok elnökeinek kijelöléséhez,
- a helyszínen új napirendi pont felvételéhez.

5. A bizottsági döntésben nem vehet részt az, aki saját maga, vagy hozzátartozója révén az ügyben személyében, vagyoni tekintetben, vagy egyéb módon közvetlenül érintett. Érintettségét köteles bejelenteni a bizottságnak.

V. Jegyzőkönyv

1. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv felvétele hangrögzítéssel történik.

2. Az ülést követő nyolc napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni.

3. A jegyzőkönyv tartalmazza:

- az ülés helyét, időpontját,
- a megjelentek nevét, részvételi jogosultságuk feltüntetésével,
- a napirendi pontokat,
- a tárgyalt ügyekben felszólalók nevét és a felszólalás rövid lényegét, a felszólaló eseti igénye esetén szó szerinti leírását,
- az elhangzott határozati javaslatokat,
- az elfogadott határozatot és a szavazás arányát.

4. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke vagy az őt helyettesítő elnökhelyettes és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

5. A jegyzőkönyv az írásban benyújtott kisebbségi, vagy különvéleményt és valamennyi írásos anyagot csatolni kell.

6. A jegyzőkönyvből a bizottsági tagok részére igény esetén másolatot kell adni.

VI. A határozat

1. A bizottság döntését, állásfoglalásait határozati formában hozza.

2. A határozatot a bizottság elnöke írja alá.

3. A határozatokat arab számmal, folyamatos sorszámozással kell ellátni. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

VII. Ügyiratkezelés

1. Az ülések iratanyagát (meghívó, előterjesztés, határozati javaslat, jegyzőkönyv) ülésenkénti elkülönítésében kell lerakni.

2. A Bizottság ügyiratait iktatóprogram alapján kell nyilvántartani.

3. A Bizottság tagjai a bizottsági ügyiratokba, nyilvántartásokba korlátozás nélkül betekinthetnek, és azokról másolatot kérhetnek.

VIII. Vegyes rendelkezések

1. A bizottságot a bizottság elnöke képviseli.

2. A bizottság a képviselő-testület által rendelkezésre bocsátott költségvetési kerettel önállóan gazdálkodik.

IX. Záradék

1. Jelen ügyrendet a bizottság a 3/2010. (XI. 02.) VMKB határozatával fogadta el.

2. A Bizottság ügyrendjében nem szabályozott kérdésekben a Képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

2. melléklet8

A Képviselő-testület önként vállalt önkormányzati feladatai:
Közterület-felügyeleti feladatok ellátása a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken a 19/2014. (I. 29.) Főv. Kgy. és a 379/2013. (XII. 05.) B-L. Ö. határozatokkal elfogadott Megállapodásban foglaltak szerint.
1

5/2013. (II.21.) önk. rend. 3. §

2

8/2014. (III.24.) önk. rend. 1. §

3

5/2013. (II.21.) önk. rend. 4. §

4

5/2013. (II.21.) önk. rend. 5. §

5

8/2014. (III.24.) önk. rend. 2. §

6

8/2014. (III.24.) önk. rend. 2. §

7

Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12–12/B. § alapján. Hatálytalan: 2011. III. 16-tól.

8

8/2014. (III.24.) önk. rend. 1. §, 1. melléklet