Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§ (3) bekezdésében, 33.§ (7) bekezdésében, 37/A.§ (3) bekezdésében, 43/B. (1) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, 55/C.§ (4) bekezdésében, 58/B.§ (2) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 74.§ (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Szerkesztés...

1. Fejezet

                                        Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait.

Szerkesztés...

2. A rendelet hatálya

2. § Ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet hatálya kiterjed

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§ (1)-(3) bekezdése szerint Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkezőkre, valamint

b) az Szt. 6.§-a alapján azon hajléktalan személyekre, akik az ellátás igénybevételekor nyilatkozatukban tartózkodási helyként Belváros-Lipótváros V. kerület Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg.

Szerkesztés...

3. Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. § (l) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat-és hatásköröket a Képviselő-testület első fokon a Polgármesterre vagy az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottságra ruházza.

(2) Az Szt. 50.§ (3) bekezdése szerinti közgyógyellátás megállapításáról első fokon az Önkormányzat Jegyzője dönt.

(3) Az e rendeletben szabályozott méltányosság gyakorlására a Képviselő-testület Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottsága vagy a Polgármester jogosult.

(4) A rendeletben nem szabályozott egyéb természetbeni ellátásokról és juttatásokról (húsvéti, karácsonyi élelmiszer csomag) az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság dönt.

(5) A Polgármester és az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett, de a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályához benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

Szerkesztés...

4. § (1) A szociális ellátás igénybevételének eljárása kérelemre indul, melyhez formanyomtatvány áll rendelkezésre. A kérelemhez az egyes ellátási formáknál felsorolt mellékleteket és nyilatkozatokat kell csatolni.

(2) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmek – ha e rendelet másként nem rendelkezik – személyesen az Ügyfélszolgálati Irodában, vagy postai úton nyújthatók be.

(3)[1] A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmeket döntés meghozatalára a Népjóléti Osztály készíti elő.

(4) Az egyes ellátási formáknál a fogalmakat az Szt. 4.§-ban foglaltak szerint kell alkalmazni.

(5) A szociális ellátást igénylő család, illetve háztartás szociális helyzetéről az érdemi döntést előkészítő hivatali egység az e rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthet, szükség esetén az önkormányzati intézmények bevonásával.

(6) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10.§ (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(7) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulót ellátni, ha ennek hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti. Az intézkedésről a bejelentett lakóhely szerinti önkormányzatot tájékoztatni kell, a kifizetett átmeneti segély összege az illetékességgel rendelkező önkormányzattól visszaigényelhető.

(8) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások a tárgyhónapot követő hó 05-ig kerülnek folyósításra.

(9) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezései az irányadóak.

Szerkesztés...

4. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

5. § (1) Az Szt. 17. §-ban szabályozott jogosulatlanul igénybe vett ellátást a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő köteles visszafizetni.

(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

Szerkesztés...

5. Adatkezelés

6. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását 15 napon belül köteles az Önkormányzatnak bejelenteni.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

6. Ellátási formák

7. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítéseként, pótlásaként pénzbeli, illetve természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata e rendelet keretében az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtja.

a) Pénzbeli ellátások:

aa) aktív korúak ellátása,

ab) az Szt. 43/B.§ (1) bekezdése szerinti ápolási díj,

ac) rendkívüli átmeneti segély,

ad) létfenntartási segély,

ae) lakás-karbantartási segély,

af) temetési segély,

ag) fűtési szezonban történő időszaki támogatás

b) Természetbeni ellátások:

ba) köztemetés,

bb)[1] az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátás és a hozzá kapcsolódó gyógyszerkeret támogatás,

bc) adósságkezelési szolgáltatás,

bd)[2] kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság.

Szerkesztés...

Szerkesztés...

7. Aktív korúak ellátása

8. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.

(2) Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyző állapítja meg az V. kerületben lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is a kerületben élő aktív korú személyek részére az Szt. 33.§-ban foglaltak alapján.

(3)[1] Az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Szt. 37. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a polgármester állapítja meg méltányosságból azon az V. kerületben lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is a kerületben élő aktív korú személyeknek, akik

a) munkaképességüket legalább 25 %-ban elvesztették,

b) egészségkárosodásuk legalább 25 %-os.

(4)[2] Az Szt. 37. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti esetekben az aktív korúak ellátására jogosult személy (a továbbiakban: kötelezett) a Belvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (a továbbiakban: Szolgálat) köteles együttműködni.

(5) A kötelezett a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül köteles megjelenni a Szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából.

(6) A Szolgálat a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül jelzi az Önkormányzatnak, ha a kötelezett nem tett eleget megjelenési kötelezettségének. A Szolgálat jelzése alapján a Hivatal a kötelezettet írásban felszólítja személyes megjelenésre, melynek időpontját a felszólításban megjelöli.

(7) A Szolgálat a nyilvántartásba vételtől számított harminc napon belül, a kötelezett bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, és arról a kötelezettel megállapodást köt.

(8) A Szolgálat az (7) bekezdés szerinti megállapodás egy példányát megküldi az önkormányzat részére.

(9) A kötelezett köteles folyamatosan kapcsolatot tartani a Szolgálattal. Amennyiben a kötelezett az előírt személyes találkozáson nem jelenik meg, a Szolgálat haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül tájékoztatja a Hivatalt. Ennek alapján a Hivatal felszólítja a kötelezettet a személyes megjelenésre, melynek időpontját a felszólításban megjelöli.

(10) A beilleszkedést segítő program keretében

1. a rendszeres szociális segélyben részesülő személy kapcsolattartásra köteles a programban együttműködésre kijelölt szervvel,
2. a Szolgálat a kötelezett számára életvezetési tanácsadáson, családgondozásban, pályaválasztási tanácsadáson, pályakorrekciós tanácsadáson, munkavállalási tanácsadáson, elhelyezkedést segítő tréningen, álláskereső klubban való részvételt biztosít.

Szerkesztés...

9. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt

1. a 8.§ (5) bekezdésben foglalt kötelezettségnek a teljesítésére előírt határidőn belül nem tesz eleget;
2. kapcsolattartási kötelezettségének egy alkalommal nem tesz eleget, és a jegyző felszólítására sem jelenik meg az adott időpontban, és a mulasztását nem igazolja;
3. a Szolgálat által szervezett és a beilleszkedést segítő program keretében vállalt foglalkozást egy alkalommal elmulasztja, és mulasztását nem igazolja.

(2) A mulasztás csak házi- vagy szakorvosi vizsgálat alapján, illetve egyéb hivatalos szerv által kiállított igazolással igazolható.

(3) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésére az Szt. 34.§ (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

Szerkesztés...

8. Ápolási díj

10. § (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(2)[1] Ápolási díj állapítható meg annak az V. kerületben lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is a kerületben élő hozzátartozónak, aki

1. 18. életévét betöltött tartós beteg V. kerületi lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is itt élő hozzátartozójának ápolását végzi, és
2. az ápoló családban az egy főre számított családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében annak 200 %-át, és
3. vagyonnal nem rendelkezik.

Szerkesztés...

11. § (1) A méltányossági jogkörben megállapított ápolási díjnak az Szt. 44.§ (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott összegét az Önkormányzat – az Szt. 26.§-ában kapott felhatalmazás alapján – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-ára egészíti ki.

(2) Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, ez az ápolási díj összegéből levonásra kerül.

(3) Az önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék átutalásáról köteles a társadalombiztosítási szerv felé gondoskodni.

Szerkesztés...

járulék átutalásáról köteles a társadalombiztosítási szerv felé gondoskodni.

12. §. (1) Ápolási díjra való jogosultságot kétévente felül kell vizsgálni.

(2) Az ápolást végző személy, ápolási kötelezettségének abban az esetben nem tesz eleget, ha az ápolt személy

a) közvetlen lakókörnyezete elhanyagolt, nem tiszta,

b) nincs megfelelő hőmérséklet biztosítva,

c) nincs megfelelően élelmiszerrel ellátva,

d) állapotában beállt változásról kezelőorvosát, az ápolást végző személy nem tájékoztatja,

e) a szükséges ápolási feltételeket, az ápolást végző személy nem biztosítja, gyógyszereiről és a szükséges ápolási eszközökről nem gondoskodik,

f) felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, illetve akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik.

(3) Az Önkormányzat az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését bármikor ellenőrizheti.

(4)[1] Ha az Önkormányzat az ápolási kötelezettség elmulasztását valószínűsíti, az ápolási tevékenység ellenőrzése végett az Egyesített Szociális Intézmény bevonásával környezettanulmányt készíthet.

(5) A (4) bekezdésben szabályozott ellenőrzést követően az Önkormányzat az ápolási díjra való jogosultság megszüntetéséről határozatban dönt, ha

a) az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy az ápolást végző személy, ápolási kötelezettségének nem tesz eleget,

b) az ápolást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, és ezáltal az ápolási kötelezettség ellenőrzése nem lehetséges.

(6) Az ápolási díj megszüntetésének egyéb eseteiben az Szt. 42.§-ban foglaltak az irányadóak.

(7) Az ápolási díj megállapításáról átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

Szerkesztés...

9. Átmeneti segély

13. § (1) Átmeneti segélyre jogosult az a V. kerületben lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is a kerületben élő személy, akinek megélhetése időszakosan vagy tartósan veszélyben van, helyzetének javítása más módon nem biztosítható és családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló személy esetén a 250%-át nem haladja meg, és vagyona nincs.

(2)  Az átmeneti segélyt az arra rászorulónak kell kérnie. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát.

(3) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy, illetve család legfeljebb a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj négyszeresének összegéig részesíthető átmeneti segélyben.   

(4) Az átmeneti segély egy alkalommal folyósított összege nem lehet kevesebb 5.000.-Ft–nál, és nem lehet több a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegénél. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.

(5) Az átmeneti segély iránti kérelem ügyében átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

Szerkesztés...

10. Létfenntartási segély

14. § (1) Az önkormányzat azokat az V. kerületben lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is a kerületben élő kérelmezőket, akik jövedelmi viszonyaik alapján, önhibájukon kívül rendszeresen létfenntartási gondokkal küzdenek, havi létfenntartási segélyben részesíti.

(2) Nem részesülhet létfenntartási segélyben az az aktív korú személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik és munkába állítása érdekében az ebben segítséget nyújtó szervekkel nem működik együtt.

(3) Rendszeres létfenntartási segélyre az a kérelmező jogosult, akinek

a) családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át, egyedülálló esetében 280 %-át, és

b) a kérelmező és családja vagyonának külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét, együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát nem haladja meg.

(4) A rendszeres létfenntartási segély egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(5) A rendszeres létfenntartási segély havi összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 20 %-a.

(6) A rendszeres létfenntartási segélyt egy évre, a kérelem benyújtását követő hó 01-től kell megállapítani.

(7) A kérelemhez csatolni kell

1. a kérelmező családja jövedelemigazolását és
2. az igénylő és családtagjainak vagyonnyilatkozatát.

(8)

(9) A rendszeres létfenntartási segély megállapításáról átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

. Lakás-karbantartási segély

15. §[1] (1) Lakás-karbantartási segély nyújtható annak az V. kerületben egy éve lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen a kerületben élő kérelmezőnek, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át.

(2) Nem jogosult lakás-karbantartási segélyre, aki tartási, öröklési, életjáradéki szerződés alapján tartásra vagy életjáradékra jogosult.

(3) A lakás-karbantartási segély háromévenként egyszer vehető igénybe 60.000.-Ft összeghatárig a (4) bekezdésben felsorolt munkák elvégzésére.

(4) A lakás-karbantartási segély kizárólag az alábbi munkák elvégzéséhez adható

a) fűtőberendezés,

b) tűzhely, melegvíz előállító berendezés,

c) kád, mosdó, falikút, mosogató, WC, csaptelep javítása, felújítása, cseréje,

d) elektromos hálózat javítása, cseréje,

e) beázás, csőrepedés után kőműves és hideg-melegburkolási munkálatok elvégzéséhez.

(5) Az elhasználódott vagy meghibásodott készülék cseréje csak a kereskedelemben kapható legegyszerűbb, és a meghibásodott készülékhez hasonló típusú készülékre vonatkozhat.

(6) A lakás-karbantartási segély iránti eljárás kérelemre indul. A kérelemhez csatolni kell

a) a kérelmező háztartásában élő személyek

b) a lakásban tartózkodás jogcímének igazolását,

c) szakvéleményt a karbantartási munkák elvégzésének szükségességéről,

d) a munkálatok elvégzését igazoló számlákat.

(7) Amennyiben a munkálatok a támogatás folyósítását követően kerülnek elvégzésre, a számlákat a folyósítást követő 30 napon belül kell becsatolni.

(8) Indokolt esetben az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata alapján önkormányzati tulajdonú lakás esetén a karbantartási munkálatokat a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. is elvégezheti. Ebben az esetben a támogatás összege közvetlenül a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. részére kerül átutalásra.

(9) A kérelemben foglaltak a helyszínen felvett környezettanulmány alapján kerülnek megvizsgálásra.

(10) A lakás-karbantartási kérelmet az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság bírálja el. A Bizottság az (1) bekezdésben megjelölt értékhatártól kivételes méltánylást érdemlő esetben eltérhet.

Szerkesztés...

Szerkesztés...

12. Temetési segély

16. § (1) Temetési segély állapítható meg annak az V. kerületben lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is a kerületben élő személynek, aki

a) a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyeztetik, és

c) az eltemettető családjában az egy főre eső családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(2) Nem állapítható meg temetési segély az Szt. 46.§ (2) bekezdésében jelzett esetekben.

(3) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

1.  a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát,
2. a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,
3. a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

(4) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az erről szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell küldeni.

(5) A kérelmet a halálesetet követő 60 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(6) A temetési segély összege az önkormányzati köztemetés mindenkori költségének:

a) 80 %-a, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

b) 50%-a, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,

c) 20 %-a, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(7) A temetési segélyről átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

Szerkesztés...

13. Fűtési szezonban történő időszaki támogatás

17. § (1) Az Önkormányzat időszaki támogatást nyújt a téli hónapokban megnövekedett fűtési kiadások enyhítésére az V. kerületben lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is a kerületben élő személynek, aki az alább felsorolt ellátások valamelyikében részesül

a) öregségi nyugdíj,

b) rokkantsági ellátás,

c) hozzátartozói jogon kapott ellátás,

d) házastársi pótlék,

e) időskorúak járadéka,

f) vak személyi járadék,

g) egészségkárosodási járadék,

h) rehabilitációs ellátás,

i) rehabilitációs járadék és

j) rokkantsági járadék 

amennyiben az adott lakcímen tulajdonjoga, haszonélvezeti joga alapján, vagy önkormányzati  lakás bérlőjeként lakik, és akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át nem haladja meg.

(2)[1] Kivételes méltányosságból annak az (1) bekezdés a)-j) pontjában felsorolt ellátások valamelyikében részesülő személynek is megállapítható a támogatás, aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve V. kerületi állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik és itt életvitelszerűen egyenesági leszármazottja lakásában családtagként lakik, és akinek háztartásában az az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át nem haladja meg.

(3) A támogatás igénylésére irányuló eljárás kérelemre indul, mely a tárgyév október 31. napjáig nyújtható be.

(4) A támogatásra való jogosultság a határidőben beadott kérelmek esetében november 01-től a következő év március 31-ig kerül megállapításra. A határidőn túl beadott kérelmek esetében a támogatásra való jogosultság a benyújtást követő hónap elsejétől állapítható meg.

(5)[2] A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek jövedelemigazolását. Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdés a)-j) pontjában felsorolt ellátás mellett kereső tevékenységet folytat, a kereső tevékenységből származó jövedelemigazolást is csatolni szükséges.

(6) A kérelmet átruházott hatáskörben a polgármester bírálja el, és a (2) bekezdés esetében gyakorolja a méltányossági jogkört.

(7)[3] Az időszaki támogatás összege a jogosult részére

a) egyszemélyes háztartás esetében havi 14.000.-Ft.

b) több személyes háztartás esetén havi 8.400.-Ft.

(8) Egyedi kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésben megállapított jövedelmi értékhatártól az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata alapján az V. kerületi Díszpolgárok esetében a polgármester kivételes méltányosságból eltérhet.

Szerkesztés...

14. Köztemetés

18. § (1) A köztemetéssel összefüggő feladatokat az Szt. 48. §.-ban foglaltak szerint kell ellátni.

(2) A köztemetést a polgármester rendeli el.

(3)[1] A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy kérelmére az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata alapján a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését méltányosságból

a) elengedheti vagy

b) csökkentheti.

Szerkesztés...

15. Közgyógyellátás és a hozzá kapcsolódó gyógyszerkeret támogatás[1]

19. §[2] (1) Közgyógyellátásban lehet részesíteni azt az V. kerületi lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is az V. kerületben élő személyt, aki az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdésében foglalt közgyógyellátásra nem jogosult, és akinek

1. családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 320 %-át, egyedül élő esetében annak 370 %-át nem haladja meg, és
2. havi gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át, a 75 éven felüliek esetében 5 %-át meghaladja.

(2) A kérelemhez csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátás szükségletének igazolását, melyet a háziorvos ad ki. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az igazolványt posta útján vagy a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervnél (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) személyesen kívánja átvenni. A kérelemhez formanyomtatvány áll rendelkezésre.

(3) A jegyző a kérelmet a szakigazgatási szervhez továbbítja abban az esetben, ha a (1) bekezdésben előírt feltételek fennállnak.

(4) A szakigazgatási szerv az egyéni gyógyszerkeretről a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztatja a jegyzőt, aki az egyéni gyógyszerkeretet egy évre állapítja meg. Megállapító határozatát megküldi a szakigazgatási szervnek, ahonnan ezt követően kerül postázására a közgyógyellátási igazolvány.

(5) A méltányossági közgyógyellátás után fizetendő éves költséget az önkormányzat viseli.

(6) A közgyógyellátás megállapításáról első fokon a szakhatóság véleményének figyelembe-vételével az Szt. 50. §.(4) bekezdés alapján a jegyző dönt.

(7) Kérelem alapján közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a 95 éven felüli kérelmezőnek, akinek esetében az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek nem állnak fenn.

(8) Amennyiben a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltsége az Szt. 50/A. § (8) bekezdésében meghatározott értékhatárt meghaladja, az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság kivételes méltányosságból megállapítja a különbözetet. Abban az esetben, ha a gyógyszerköltség legalább 1.000.-Ft-tal meghaladja a törvényben megállapított értéket a megállapított közgyógyellátás időtartamára, gondoskodik a gyógyszerkeret támogatás folyósításáról.

Szerkesztés...

16. Adósságkezelési szolgáltatás

20. § (1) Az Önkormányzat adósságkezelési szolgáltatást nyújt a szociálisan rászorult személyek részére, lakhatással kapcsolatos költségeikből származó adósságterheik enyhítésére.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételére az adóssággal terhelt

a) az önkormányzati bérlakás bérlője,

b) a magántulajdonú lakás tulajdonosa,

c) az önkormányzati vagy osztatlan közös tulajdonban lévő, házfelügyelői munkakörhöz kötött szolgálati lakás használója

jogosult, amennyiben esetében a (3) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek együttesen fennállnak.

(3)[1] Adósságkezelési szolgáltatásra az a család, illetve személy jogosult

a) akinek adóssága meghaladja az 50.000.-Ft-ot, és akinek a (4) bekezdésben meghatározott adósság valamelyikéből származó tartozása legalább hat havi vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták és   

2. akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250 %-át és

c) aki a (6) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik és

4. akinél a lakásban együtt élők egyike sem rendelkezik az Szt. 4. §. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal.
5. aki vállalja az adósságkezelési szolgáltatás körébe bevont, őt terhelő tartozás és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését és

f) aki vállalja az önkormányzatnak a Belvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál működtetett adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

 (4) Az (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

1. a közüzemi tartozás bármelyike (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakó épületeknél háztömböknél központi fűtési díjtartozás),
2. közös költség hátralék, valamint az épület-és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,
3. lakbérhátralék,
4. a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(5)[2] A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt értékhatártól az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság kivételes méltányosságból 30 %-kal eltérhet.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás esetében az elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy vagy két személy lakik 75 nm,

b) ha a háztartásban három személy lakik 90 nm.

c) ha a háztartásban négy személy lakik 100 nm,

d) ha négynél több személy lakik a háztartásban, minden további személy után 10 nm.

(7) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama tekintetében az Szt. 55.§. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

(8)[3] Ha a (4) bekezdés d) pontja szerinti adósság a (7) bekezdés szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartamára és feltételére az Szt. 55. §.(6) bekezdése az irányadó.

(9) A jelzálogjog bejegyzéséről, illetőleg feljegyzésről az Szt. 55.§. (7) bekezdése alapján kell eljárni.

Szerkesztés...

21. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság összegének felső határa nem haladhatja meg a négyszázezer forintot, a 20.§ (4) bekezdés d) pontja esetében az nyolcszázezer forintot.

(2) Amennyiben a többféle kezelendő adósságok együttes összege az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt meghaladja, az adós csak ahhoz az adósságtípushoz kaphat adósságcsökkentési támogatást, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit.

(3) [1]

Szerkesztés...

22. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Belvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

1. az adósságkezelési szolgáltatás körébe vont tartozások összegéről, keletkezésének időszakáról szóló 15 munkanapnál nem régebbi hitelezői igazolást,
2. a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, dokumentumot,
3. a közös háztartásban élők jövedelemigazolását,
4. a háztartást terhelő rendszeres havi kiadások igazolását,
5. a kérelmező nyilatkozatát az önrész és az együttműködési kötelezettség vállalásáról,
6. hitelintézetnél fennálló tartozás esetén hozzájárulást a banktitok feloldásához,
7. hozzájárulást a személyes adatok kezeléséhez,
8. hozzájárulást az adósságkezelés időtartamára az adósságcsökkentési támogatás összegét biztosító jelzálognak a bejegyzéséről, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő feljegyzéséről és ezen költségek vállalásáról,
9. a lakás adásvételi vagy bérleti, illetve használati szerződését.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(4) A szakbizottság döntése előtt a Népjóléti Osztály munkatársa és a Belvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyairól, életkörülményeiről részletes helyszíni környezettanulmányt készít, melynek célja annak megállapítása, hogy az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonással a lakhatási feltételek biztosítottá válnak-e.

(5) Az önkormányzati bérlakásban élő adós, akinek a bérleti szerződését a lakbérhátraléka miatt mondták fel, az adósságkezelési szolgáltatásba csak akkor vonható be, ha az adóssága teljes egészében rendezhető az adósságkezelési szolgáltatás révén, és a bérbeadó igazolja, hogy a tartozás rendezése esetén a bérleti jogviszony visszaállításra kerül.

Szerkesztés...

23. § (1) Az Önkormányzat az adósságkezelési tanácsadási feladatait a Belvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján látja el.

(2) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó

a)  tájékoztatja az adóst az adósságkezelési szolgáltatás formáiról, feltételeiről,

b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján írásbeli javaslatot tesz a Polgármesteri Hivatal felé az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,

c) amennyiben a tanácsadó felmérve az adós képességeit, személyi, illetve anyagi körülményeit, úgy látja, hogy az adós nem képes az adósságkezelési szolgáltatás feltételeinek megfelelni, illetve a vállalt kötelezettségeket nem lesz képes teljesíteni, a Polgármesteri Hivatal felé az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem elutasítására tesz javaslatot.

d) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal együttműködési megállapodást köt,

e) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy alkalommal személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, és a megállapodás bármely rendelkezésének megszegését köteles 15 napon belül jelezni a Polgármesteri Hivatal részére,

f) szükség esetén a Polgármesteri Hivatal felé írásban kezdeményezi az adósságkezelési szolgáltatás időtartamának hosszabbítását vagy az adósságkezelési szolgáltatás megszüntetését,

g) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy tanácsadáson való részvételéről negyedévenként tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt. 

(3) A Családsegítő Szolgálat az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő, az önrész befizetését egy összegben teljesítő személyeket az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követő 6 hónapban megelőző utógondozásban részesíti.

Szerkesztés...

24. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás, illetve az ahhoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás tovább nem folyósítható, és az adósságcsökkentési támogatás címén kifizetett összeget a külön határozatban foglaltak szerint vissza kell téríteni, ha a jogosult

1. az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe,

b)  az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, 

c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségnek három hónapig nem tesz eleget,

 d) aki lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedi, vagy egyéb módon hasznosítja,

e)   aki lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött,

f)   ha a jogosult hamis adatokat közölt.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

Szerkesztés...

25. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át és összege legfeljebb háromszázezer forint, a 20.§ (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben legfeljebb hatszázezer forint lehet. A támogatás 20.§ (4) bekezdés d) pontja kivételével egy összegben vagy havi részletekben nyújtható, az adós vállalásától függően.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás összegét a Képviselő-testület Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottsága állapítja meg az egyedi helyzetek, így különösen az adós fizetőképessége, jövedelmi, vagyoni helyzete figyelembevételével.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás mértékének megállapításánál előnyben kell részesíteni

a) a három és több gyermekes családokat,

b) a gyermeküket egyedül nevelőket,

c) a 70 éven felüli időseket,

d) a 67%-ot meghaladó rokkantakat, illetve súlyos fogyatékosokat.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére az adósságkezelés időtartamára lakásfenntartási támogatást is meg kell állapítani.

(5) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve az 24.§ (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti megszüntetést – számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

(6) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékét az önkormányzat vagyonnyilvántartása alapján kell megállapítani.

Szerkesztés...

26. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személlyel az Önkormányzat szerződést köt.  A szerződésben az alábbi adatokat kell rögzíteni

1. az adós személyi adatait, nevét, lakcímét,
2. vele egy háztartásban együtt élők számát
3. az adós és vele közös háztartásban élő személyek összjövedelmét, annak egy főre eső átlagát,
4. az adósságkezelésbe vont tartozás teljes összegét és annak részletes kimutatását,
5. az adós(ok) által vállalt önrész összegét,
6. a nyújtott adósságcsökkentési támogatás összegét,
7. a szerződésszegés jogkövetkezményeit.

(2) Az adósságkezelési eljárás során figyelemmel kell lenni a személyes adatok védelmére, a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében a banktitokra. Az adósokra vonatkozó adatok kezelése csak az érintettek megfelelő adatvédelmi tájékoztatását követően, hozzájárulásuk alapján történhet.

(3) A Bizottság döntésének megfelelően az adóssal megkötésre kerülő egyedi szerződést az önkormányzat részéről a polgármester jogosult aláírni.

Szerkesztés...

17. Kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság

27. §[1] (1) A kedvezményes élelmiszer vásárlási jogosultság igénybevételére azok az V. kerületben lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen a kerületben élő lakosok jogosultak, akik

a) a 17. § (1) bekezdésben felsorolt ellátások valamelyikében részesülnek, és a háztartás jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetében 300 %-át,

b) a három, vagy több gyermeket nevelő együtt élő szülők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, és a tartós beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket – aki után emelt szintű családi pótlékot folyósítanak – nevelő szülők, ha a háztartás egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

c) minden más igénylő, ha a háztartás egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) Az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata alapján kérelemre, kivételes méltányosságból, az (1) bekezdésben meghatározott értékhatároktól való legfeljebb 50 %-os eltérés esetén kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság állapítható meg.

 (3) A kedvezményes élelmiszer vásárlási jogosultságot az Önkormányzat vásárlásra jogosító igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) formájában biztosítja. Az igazolvány a személyazonosságot igazoló okmánnyal együtt érvényes. Az igazolvány csak az Önkormányzattal szerződésben álló üzletekben használható fel, amelyek címéről, elérhetőségéről a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztálya ad tájékoztatást.

(4) Az igazolvány havi 10.000.-Ft vásárlási keretösszegre 30 %-os kedvezményt biztosít, amely nem gyűjthető össze.

(5) A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság igénylésére irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek jövedelemigazolását.

(6) A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap 01. napjától, méltányossági kérelmek esetében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság döntését követő hónap 01. napjától kerül megállapításra, egy évre.

(7) A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság megállapításáról átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

III. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

18. Szociálpolitikai Kerekasztal

28. § (1) Az Önkormányzat a helyi szociális ellátórendszer közötti információ nyújtására, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai

a) a polgármester,

b) a szociális területért felelős alpolgármester,

c) a szakbizottság elnöke,

d) a Népjóléti Osztály vezetője,

e) az önkormányzat szociális intézményeinek vezetői,

f) a kisebbségi önkormányzatok delegáltjai,

g) a kerületben szociális és egészségügyi területen működő civil szervezetek képviselői,

h) az önkormányzat területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői,

i) a frakciók által és a frakcióval nem rendelkező pártok által delegált egy-egy képviselő.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

Szerkesztés...

Szerkesztés...

19. Záró és hatályba léptető rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszti a szociális juttatások rendszeréről szóló 39/2007.(X.19.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 1/2008.(I.23.), 42/2008.(XII.22.), 2/2009.(II.17.), 12/2010.(III.19.), 4/2011.(II.23.), 26/2011.(VI.16.), 33/2011.(IX.19.), 40/2011.(XI.17.), 2/2012.(I.24.) és 32/2012.(VII.05.) önkormányzati rendeletek, továbbá a rendszeres létfenntartási segélyről szóló 1/2012.(I.23) önkormányzati rendelet, a lakás-karbantartási segélyről szóló 44/2007.(XI.13.) önkormányzati rendelet, az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 12/2003.(IV.15.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 17/2005.(V.2.), 39/2009.(IX.16.), 8/2010.(II.17.), 25/2011.VI.16.) és 3/2012.(I.24.) önkormányzati rendeletek, a kedvezményes élelmiszervásárlási lehetőségről szóló 5/2009.(II.17.) önkormányzati rendelet, továbbá a szociálpolitikai kerekasztal létrehozásáról és működtetéséről szóló 3/2004.(I.21.) önkormányzati rendelet.

            Dr. Rónaszéki László                                                            Rogán Antal

            címzetes főjegyző                                                                 polgármester

A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2012. ………………napján történő kifüggesztéssel megtörtént. A kifüggesztés időtartama 30 nap.

                                                                                              Dr. Rónaszéki László

                                                                                              címzetes főjegyző

Indokolás

1.§ Az Önkormányzat által nyújtott szociális támogatási rendszer céljáról rendelkezik.

2.§ A rendelet hatálya pontosításra került, igazodva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) rendelkezéseihez. Fontos, hogy az érintett állampolgárok tudják, hogy a rendelet hatálya mely személyekre terjed ki.

3.§ A rendeletben szabályozott szociális ellátások tekintetében a hatásköri szabályokat tartalmazza. A szociális feladat-és hatáskörök gyakorlóját nevesíti.

4.§ A rendeletben az eljárási szabályokat is rögzíteni kell, mely a törvény szellemének megfelelő.

5.§ A jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítésének helyi szabályait tartalmazza, melyek megfogalmazására a vonatkozó törvényben foglaltakkal összhangban került sor.

6.§ Az adatkezelés helyi szabályairól rendelkezik a törvényi előírásoknak megfelelően.

7.§ Az Önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat nevesíti, melyeket törvényi felhatalmazás alapján, illetve eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva nyújt a szociálisan rászorult személyek részére.

8.§ Az aktív korúak ellátásának helyi szabályairól rendelkezik. Az ellátás megállapításának jogosultsági feltételeit és az együttműködési kötelezettség szabályait rögzíti, a törvényi előírásokkal összhangban.

9.§ Az együttműködési kötelezettség megszegésének eseteit részletezi.

10.§. Törvényi felhatalmazás alapján az ápolási díj méltányosságból történő megállapításának jogosultsági feltételeit tartalmazza.

11.§ Az ápolási díj törvényben meghatározott összegének Önkormányzat általi kiegészítésének mértékéről rendelkezik.

12.§ Az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálatát, az ápolási kötelezettség teljesítését, annak ellenőrzési szabályait rögzíti.

13.§. A rendkívüli átmeneti segély megállapításának rendelkezéseit tartalmazza.

14.§. A létfenntartási segélyt megállapításának szabályait korábban külön rendelet szabályozta. A jogbiztonság érvényesülésének elősegítése érdekében ez az önként vállalt támogatási forma érdemi változtatások nélkül a szociális juttatások rendszerébe került beemelésre.

15.§ A lakás-karbantartási segély szintén az Önkormányzat által önként vállalt, eddig külön rendeletben szabályozott segélyezési forma, mely e rendelettel került beépítésre a szociális ellátásokat egységesen tartalmazó rendelkezések közé.

16.§ A temetési segély megállapításának jogosultsági feltételeit és eljárási szabályait tartalmazza.

17.§ A fűtési szezonban történő időszaki támogatás szintén önként vállalt támogatási forma, mely a nyugdíjban, illetve a nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek részére nyújtott segítséget a téli időszakban a fűtési költségek rendezéséhez. A nyugdíjszerű ellátások törvényi változásával a jogosultak köre is változott, mely jelen rendeletben átvezetésre került.

18.§ A köztemetéssel összefüggő feladatokat a vonatkozó törvényi rendelkezésnek megfelelően látja el az önkormányzat. A köztemetés költségeinek megtérítésére e rendeletbe méltányossági lehetőség került beépítésre.

19.§ A közgyógyellátás méltányosságból történő megállapításának jogosultsági feltételeit és eljárási szabályait tartalmazza.

20.§ Az adósságkezelési szolgáltatás szabályait ezt megelőzően külön rendelet szabályozta. A jogbiztonság megteremtése érdekében az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezések is beemelésre kerültek a szociális juttatások rendszerébe. A támogatási rendszer célja a családok lakhatási feltételeinek stabillá tétele, a szociálisan rászorulók megsegítése.

21.§ Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósság összegének felső határát szabályozza a törvényi rendelkezéssel összhangban.

22.§ A rendeletben az eljárási szabályokat rögzíteni kell

23.§ Az önkormányzat akkor működtetheti az adósságkezelési szolgáltató programot, ha a tanácsadást is biztosítja. Ez került szabályozásra.

24.§ Azon esetekről rendelkezik, melyeknél a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

25.§ Az adósságcsökkentési támogatás mértékéről rendelkezik és az elbírálásra jogosult Bizottságot nevesíti

26.§ A szerződéskötés formai elemeit tartalmazza.

27.§ A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság megállapításának feltételrendszeréről és eljárási szabályairól rendelkezik.

28.§ A szociálpolitikai kerekasztal működtetéséről rendelkezik összhangban a szociális törvényben foglaltakkal.

29.§ Hatályba léptető rendelkezés. Valamint a hatályát vesztett önkormányzati rendeletek felsorolását tartalmazza.  

Szerkesztés...