1. § A rendelet célja az egyénre szabott személyes gondoskodás jogszabályi feltételeinek megteremtése.

2. § ^[1] A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(4b) bekezdése szerint Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkezőkre terjed ki.

3. § (1) Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete fenntartói hatáskörében

• a) meghatározza az intézményi térítési díjat, valamint a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjak jövedelemarányos kategóriáit,
• b) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény házirendjét,
• c) évente értékeli az intézmények szakmai munkáját, és elfogadja az intézményvezető beszámolóját,
• d) kivizsgálja a fenntartót érintő panaszokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket,
• e)^[2] szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít.

(2) A polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva

• a) benyújtja a működési engedély iránti kérelmet,
• b)^[3]

(3)^[4] Az Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva

• a) kivizsgálja a döntés jogosságát, ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmet elutasító döntését vitatja,
• b) elbírálja az intézményvezetőnek a panasz kivizsgálásának eredménye, illetve a panasz kivizsgálásával kapcsolatos mulasztása elleni jogorvoslati kérelmet,
• c) a személyes gondoskodást igénylő kérelmére, valamint az intézményvezető javaslatára elbírálja, az igénylő által fizetendő térítési díj méltányosságból történő csökkentésének mértékét és összegét.

(4)^[5] A Jegyző

• a) koordinálja a személyes gondoskodást nyújtó intézmény feladatellátását,
• b) irányítja az intézmény szolgáltatásainak tervezésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokat.

(5) Az intézményvezető

• a) teljesíti a működést engedélyező szerv felé fennálló, a fenntartót jogszabály szerint terhelő bejelentési kötelezettséget,
• b) javaslatot tesz a szociális ellátások méltányossági kérelmeinek elbírálásához.

4. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat a fenntartásában működő Egyesített Szociális Intézmény által biztosítja.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái

• a) étkeztetés,
  • aa) kiszolgálással egyidejű helyben fogyasztással,
  • ab) elvitellel,
  • ac) lakásra szállítással,
• b) házi segítségnyújtás,
• c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
• d) közösségi ellátások,
  • da) közösségi pszichiátriai ellátás,
• e) családsegítés,
• f) nappali ellátás,
  • fa) idősek nappali ellátása,
• g) utcai szociális munka,
• h) nappali melegedő,
• i) támogató szolgáltatás.

(3) Az Önkormányzat által biztosított szakosított ellátás formái

• a) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény,
  • aa) időskorúak gondozóháza,
  • ab) éjjeli menedékhely.

(4)^[6] Az Önkormányzat a (2) bekezdés c)-d), g)-i) pontjában és a (3) bekezdés ab) pontjában felsorolt ellátásokat ellátási szerződés keretében biztosítja.

5. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátás az igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik.

(2) A kérelmet, indítványt

• a) a 4. § (2) bekezdés ac), b) és c) pontja szerinti ellátások esetében a Kossuth Lajos utcai Szolgáltató Központ,
• b)^[7] a 4. § (2) bekezdés da) pontja szerinti ellátás esetében a Falk Miksa utcai telephely,
• c)^[8] a 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti szolgáltatások esetében a Belvárosi Család- és Gyermekjóléti Központ,
• d) a 4. § (2) bekezdés aa), ab) és fa) pontja szerinti ellátások esetében az idősek klubjai,
• e) a 4. § (3) bekezdés aa) pontja szerinti ellátás esetében az Időskorúak Gondozóháza

vezetőjénél lehet előterjeszteni.

(3) A vezető a szolgáltatásra vonatkozó igényt érkezésének napján a Szt. 20. § szerint nyilvántartásba veszi.

(4) Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, időskorúak gondozóháza esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell

• a) a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást,
• b) az Szt. 115/A. § vagy e rendelet alapján térítésmentesen biztosítandó ellátások kivételével, valamennyi személyes gondoskodási forma esetén a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot,
• c) étkeztetés igénybevétele esetén e rendelet 8. §-a alapján a szociális rászorultságot bizonyító igazolásokat.

6. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás igénybevételéről az alapellátások és szakosított ellátások tekintetében a férőhelyek és a szociális rászorultság alapján az Egyesített Szociális Intézmény vezetője (a továbbiakban: intézményvezető) dönt.

(2) Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén, az értesítés írásban történik.

(3) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az intézményi jogviszony keletkezése esetén, az intézményvezető az ellátás igénybevételének megkezdése előtt – népkonyhán történő étkeztetés, családsegítés, szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, utcai szociális munka, nappali melegedő, hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása igénybevétele kivételével – az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

(4) A megállapodás tartalmazza

• a) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait,
• b) az ellátás kezdetének időpontját,
• c) az intézményi ellátás időtartamát,
• d) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,
• e) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési díjfizetési kötelezettséggel jár,
• f) a megállapodás módosításának szabályait,
• g) az ellátás megszüntetésének módját,
• h) a panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálási módját.

(5) A szociális szolgáltatások igénybevétele tekintetében az intézmény a tájékoztatási kötelezettségének az Szt. 95-96. §-ban foglaltak szerint tesz eleget.

(6) Az intézményi ellátásokat igénybe vevők érdekvédelméről, jogairól az Szt. alapján a Képviselő-testület által elfogadott Egyesített Szociális Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

(7) A Szt. 100-104. §-ig foglaltaknak megfelelően az intézményi jogviszony megszűnik, illetve azt az intézményvezető megszünteti.

(8) Az intézményvezető az intézményi jogviszony megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat.

(9)^[9] Ha az ellátott az intézményvezető intézményi jogviszony megszüntetésével kapcsolatos döntésével nem ért egyet, a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Képviselő-testülethez fordulhat jogorvoslatért. A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályán kell benyújtani. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell az ellátott részére, amíg a Képviselő-testület, illetve adott esetben a bíróság jogerős és végrehajtó határozatot nem hoz.

(10)^[10] Az intézményi ellátást igénybe vevő jogviszonyát az intézményvezető megszünteti, amennyiben az igénybe vevő az ellátást 3 hónapnál hosszabb ideig nem veszi igénybe és folyamatos távolmaradását az intézményvezető részére nem jelzi.

7. § (1)^[11] A szociális szolgáltatások tekintetében

• a) a családsegítés,
• b) a közösségi ellátás,
• c) az utcai szociális munka, a nappali melegedő, az éjjeli menedékhely

ingyenesen vehető igénybe. Ezen ellátások biztosítására az Szt. 64. §, 65/A. § és 65/E. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatások intézményi térítési díja minden év április 1. napjától kerül meghatározásra, melyet e rendelet 1-5. számú melléklete tartalmaz.

(3) Az Önkormányzat intézményi térítési díjmentesen biztosítja

• a) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,
• b) az idősek nappali ellátását.

(4)^[12] Térítési díj megfizetésére köteles az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személy.

(5) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

• a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
• b) a kiskorú igénybe vevő esetén a családban az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.

(6) Az ellátásra jogosult, vagy fizetésre kötelezett kérelmére a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díjat, indokolt esetben a Bizottság elengedheti, illetve mérsékelheti.

(7)^[13] A méltányossági kérelmeket az Szt. 115. §-ban foglaltak alapján részletes indoklással ellátva, az intézmény vezetőjénél kell benyújtani. Az intézményvezető a kérelmet javaslatával 8 napon belül megküldi a Bizottságnak.

(8) A méltányosság megállapítása a kérelem beadásának napjától, a soron következő felülvizsgálat napjáig tart.

(9)^[14] A térítési díj befizetése havonta történik, melynek megtörténtét az intézmény vezetője ellenőrzi. A befizetés elmulasztása esetén az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban hívja fel az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézmény vezetője nyilvántartásba veszi a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot.

(10)^[15] Az intézmény vezetője a nyilvántartott díjhátralékról negyedévenként tájékoztatja a fenntartót és javaslatot tesz a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.

8. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2)^[16] Az étkeztetés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

• a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. § (1) bekezdése szerint saját jogú nyugellátásban részesülő személy,
• b) megváltozott munkaképességű személy, amennyiben a munkaképesség csökkenés mértéke eléri az 50 %-ot, és alkalmi foglakoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll,
• c) azon személy, aki egészségi állapota miatt átmenetileg nem képes elkészíteni a napi egyszeri meleg ételt,
• d) súlyosan fogyatékos személy,
• e) pszichiátriai beteg személy,
• f)^[17] a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján, a Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltsége által álláskeresőként nyilvántartott személy,
• g) az Szt. 37. § (1) bekezdése alapján egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülő személy,
• h) az Szt. 32/B. § (1) bekezdése szerint időskorúak járadékában részesülő személy.

(3)^[18] A megváltozott munkaképesség igazolására a Kormányhivatal által kiállított igazolás szolgál.

(4)^{[19] [20]}A (2) bekezdés c) pont szerinti állapot fennállását a Kossuth Lajos utcai Szolgáltató Központ vezetője vizsgálja.

(5) A (2) bekezdés d) pont alkalmazásában súlyos fogyatékos a külön jogszabály szerint fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

• a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,
• b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló okirattal.

(6) A (2) bekezdés e) pont alkalmazásában a pszichiátriai betegség igazolására pszichiáter vagy neurológus szakorvos véleménye fogadható el.

(7)^[21] Az álláskeresőnek a kérelemhez csatolni kell a Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltsége igazolását arról, hogy álláskeresőként szerepel-e a nyilvántartásban.

(8)^[22] Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, illetve időskorúak járadékában részesülő személy szociális rászorultságát a megállapító határozattal igazolhatja.

9. § (1) Szükség szerint lehetőséget kell biztosítani az ellátott saját otthonában történő étkezés biztosítására, az étel elvitelének lehetőségével, vagy az étel lakásra történő szállításával.

(2) Az étkezés esetében a személyi térítési díj megfizetése alól mentesül, akinek havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg. A mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át meghaladó jövedelmek esetén fizetendő térítési díjat a rendelet l. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az ellátás igénybevételéért fizetendő térítési díj havi összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

(4) A térítési díjat a tárgyhónapot követő hó 10-ig, az igénybevétel alapján kell megfizetni.

(5) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, ezt az intézményvezetőnek legalább két munkanappal korábban írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a kötelezett a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított 3. munkanaptól mentesül.

(6) A házhoz szállított ebéd térítési díját a mindenkori szállítási költség összegével növelve kell megállapítani. Mentesül a térítési díj fizetése alól az az igénybevevő, akinek havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg. Az ezt meghaladó jövedelmek tekintetében a fizetendő összeget a rendelet 1. számú melléklete szerint kell megállapítani.

10. § ^[23] (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) Házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy – a szociális segítés tevékenységeit is magába foglaló – személyi gondozást kell nyújtani.

(3) Szociális segítés keretében biztosítani kell

• a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,
• b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,
• c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,
• d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

(4) Személyi gondozás keretében biztosítani kell

• a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,
• b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,
• c) a (3) bekezdés szerinti feladatokat.

(5) A házi segítségnyújtás igénybevétele a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-ig ingyenes. Az ezt meghaladó jövedelmek esetében a fizetendő személyi térítési díjakat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(6) Házi segítségnyújtás maximum napi négy órában nyújtható. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj – amely az óradíj és a gondozásra fordított idő szorzata – nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 25 %-át.

(7) Amennyiben a házi segítségnyújtás mellett az igénybevevő részére étkeztetést is biztosítanak, a két ellátás együttes igénybevételének személyi térítési díja nem haladhatja meg az igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

(8) A térítési díjat az igénybevételt követő hó 10. napjáig az igazolt óraszám alapján kell megfizetni.

(9) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából a gondozási szükséglet vizsgálatára az Szt. 63. §-ában, valamint a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelme alapján az Szt. 119/C. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadók.

(10) A házi segítségnyújtás a teljes önköltség megfizetése mellett gondozási szükséglettel nem rendelkező személy részére is biztosítható a szolgáltató intézmény szabad kapacitásának mértékéig.

11. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás intézményi térítési díját a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3)^[24] A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Önkormányzat ellátási szerződés keretében biztosítja az arra rászoruló részére.

12. § Közösségi ellátások a pszichiátriai betegek részére az Szt. 65/A. § alapján nyújtott közösségi alapellátás. Az ellátás célja a pszichiátriai betegek saját otthonukban történő gondozása és gyógyulásuk, valamint rehabilitációjuk elősegítése.

13. § A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

14. § (1) A nappali ellátás keretében működő Idősek Klubjai elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek ellátását biztosítja.

(2)^[25] Az Önkormányzat a nappali ellátások keretében az alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatásokért, valamint az intézményen belül szervezett szabadidős programokért, térítési díjat nem állapít meg.

(3) A nappali ellátást igénybevevők esetén az intézményi térítési díjat a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

15. § (1) Az utcai szociális munka keretében kell biztosítani az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

(2) Az utcai szociális munkát az Önkormányzat ellátási szerződés keretében biztosítja az arra rászoruló részére.

16. § (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

(2) A támogató szolgáltatást az Önkormányzat ellátási szerződés keretében biztosítja az arra rászoruló részére.

17. § (1) A szakosított ellátás keretében működtetett átmeneti elhelyezést nyújtó Időskorúak Gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

(2) Az elhelyezés ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít.

(3) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

(4) Az Időskorúak Gondozóházában nyújtott szolgáltatásért egy hónapra előre kell a térítési díjat megfizetni.

(5)^[26] Amennyiben – üres férőhely esetében – kerületen kívüli személy elhelyezésére kerül sor, a személyi térítési díj a mindenkori intézményi térítési díj napi összegének 100 %-a.

(6) Az ellátásért fizetendő térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi rendszeres jövedelmének 60 %-át, illetve az intézményi térítési díjat.

(7) Az Időskorúak Gondozóházára vonatkozó intézményi térítési díjat a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

18. § (1) Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás.

(2) Az éjjeli menedékhelyet az Önkormányzat ellátási szerződés keretében biztosítja az arra rászoruló részére.

19. § (1) A bölcsődei ellátás igénybevételéért fizetendő térítési díj megállapításához az intézményi térítési díjat külön-külön kell meghatározni gyermekétkeztetésre és gondozásra vonatkozóan. Az intézményi térítési díjat a Képviselő-testület minden év április elsejéig határozza meg. A bölcsődei ellátás intézményi térítési díját a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(2)^[28] A gyermekétkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője a Gyvt. 148. § (1)-(2) bekezdés és (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, és a Gyvt. 151. § (4) bekezdésének figyelembevételével állapítja meg, amelyet készpénz-átutalási megbízással postai úton vagy banki átutalással kell megfizetni.

(3)^[29] A fenntartó a bölcsődei ellátás igénybevételének gondozási térítési díját 0.-Ft-ban állapítja meg azon szülő vagy gyám részére, aki

• a) az V. kerületben lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen a kerületben él,
• b) az V. kerületi Önkormányzat fenntartásában vagy működtetésében lévő intézményben vagy a Polgármesteri Hivatalban rendelkezik munkaviszonnyal.

(4)^[30] A fenntartó a gondozásért térítési díjat állapít meg azon szülő vagy gyám részére, aki

• a) Budapest főváros és Pest megye közigazgatási területén belül rendelkezik lakcímmel,
• b) nem magyar állampolgárként az V. kerület közigazgatási területén életvitelszerűen tartózkodik és esetében a Gyvt. 4. § (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezései fennállnak.

(5)^[31] Az életvitelszerű kerületben lakást a Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat Védőnői Szolgálat igazolja.

20. § (1) A köznevelési intézmények étkeztetéséért fizetendő térítési díját minden év április elsejéig a Képviselő-testület határozza meg, amelyet a helyben szokásos módon kell megfizetni.

(2) A gyermekélelmezés térítési díjkedvezményét az intézményvezető a Gyvt. 151. § alapján állapítja meg. A köznevelési intézmény étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjat a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

21. § ^[32] (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszti a szociális szolgáltatásokról és fizetendő térítési díjakról szóló 12/2007.(III.12.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 13/2008.(III.19.), 8/2009.(III.25.), 38/2009.(IX.16.), 11/2010.(III.19.), 9/2011.(II.23.), 23/2011.(IV.19.) és 16/2012.(III.21.) önkormányzati rendeletek.