Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2013/(IX.19.) önkormányzati rendelete

A szociális juttatások rendszeréről szóló 41/2012.(X.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2013. 09. 20- 2015. 02. 27

Belváros Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat

Képviselő-testületének

25/2013.(IX.19.) önkormányzati rendelete A szociális juttatások rendszeréről szóló 41/2012.(X.18.)

önkormányzati rendelet módosításáról



Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:




  1. §

A szociális juttatások rendszeréről szóló 41/2012.(X.18.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban ER.) 4. §. (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmeket döntés meghozatalára a Népjóléti Osztály készíti elő.

  1. §

Az ER. 7. § (2) bekezdés b) pontjának bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

bb) az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátás és a hozzá kapcsolódó gyógyszerkeret támogatás,

  1. §

Az ER. 7. § (2) bekezdés b) pontjának bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

bd) kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság.

  1. §

Az ER. 12. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Ha az Önkormányzat az ápolási kötelezettség elmulasztását valószínűsíti, az ápolási tevékenység ellenőrzése végett az Egyesített Szociális Intézmény bevonásával környezettanulmányt készíthet.

5. §

Az ER. 15. § helyébe a következő rendelkezés lép:

15. § (1) Lakás-karbantartási segély nyújtható annak az V. kerületben egy éve lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen a kerületben élő kérelmezőnek, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át.

(2) Nem jogosult lakás-karbantartási segélyre, aki tartási, öröklési, életjáradéki szerződés alapján tartásra vagy életjáradékra jogosult.

(3) A lakás-karbantartási segély háromévenként egyszer vehető igénybe 60.000.-Ft összeghatárig a (4) bekezdésben felsorolt munkák elvégzésére.

(4) A lakás-karbantartási segély kizárólag az alábbi munkák elvégzéséhez adható

a) fűtőberendezés,

b) tűzhely, melegvíz előállító berendezés,

c) kád, mosdó, falikút, mosogató, WC, csaptelep javítása, felújítása, cseréje,

d) elektromos hálózat javítása, cseréje,

e) beázás, csőrepedés után kőműves és hideg-melegburkolási munkálatok elvégzéséhez.

(5) Az elhasználódott vagy meghibásodott készülék cseréje csak a kereskedelemben kapható legegyszerűbb, és a meghibásodott készülékhez hasonló típusú készülékre vonatkozhat.

(6) A lakás-karbantartási segély iránti eljárás kérelemre indul. A kérelemhez csatolni kell

a) a kérelmező háztartásában élő személyek

b) a lakásban tartózkodás jogcímének igazolását,

c) szakvéleményt a karbantartási munkák elvégzésének szükségességéről,

d) a munkálatok elvégzését igazoló számlákat.

(7) Amennyiben a munkálatok a támogatás folyósítását követően kerülnek elvégzésre, a számlákat a folyósítást követő 30 napon belül kell becsatolni.

(8) Indokolt esetben az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata alapján önkormányzati tulajdonú lakás esetén a karbantartási munkálatokat a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. is elvégezheti. Ebben az esetben a támogatás összege közvetlenül a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. részére kerül átutalásra.

(9) A kérelemben foglaltak a helyszínen felvett környezettanulmány alapján kerülnek megvizsgálásra.

(10) A lakás-karbantartási kérelmet az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság bírálja el. A Bizottság az (1) bekezdésben megjelölt értékhatártól kivételes méltánylást érdemlő esetben eltérhet.

6. §


Az ER. 17. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:


(7) Az időszaki támogatás összege a jogosult részére

a) egyszemélyes háztartás esetében havi 14.000.-Ft.

b) több személyes háztartás esetén havi 8.400.-Ft.

7. §


Az ER. 18. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:


(3) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy kérelmére az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata alapján a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését méltányosságból

a) elengedheti vagy

b) csökkentheti.

8. §


Az ER. 19. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:


15. Közgyógyellátás és a hozzá kapcsolódó gyógyszerkeret támogatás


19. § (1) Közgyógyellátásban lehet részesíteni azt az V. kerületi lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is az V. kerületben élő személyt, aki az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdésében foglalt közgyógyellátásra nem jogosult, és akinek

  1. családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 320 %-át, egyedül élő esetében annak 370 %-át nem haladja meg, és
  2. havi gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át, a 75 éven felüliek esetében 5 %-át meghaladja.

(2) A kérelemhez csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátás szükségletének igazolását, melyet a háziorvos ad ki. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az igazolványt posta útján vagy a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervnél (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) személyesen kívánja átvenni. A kérelemhez formanyomtatvány áll rendelkezésre.

(3) A jegyző a kérelmet a szakigazgatási szervhez továbbítja abban az esetben, ha a (1) bekezdésben előírt feltételek fennállnak.

(4) A szakigazgatási szerv az egyéni gyógyszerkeretről a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztatja a jegyzőt, aki az egyéni gyógyszerkeretet egy évre állapítja meg. Megállapító határozatát megküldi a szakigazgatási szervnek, ahonnan ezt követően kerül postázására a közgyógyellátási igazolvány.

(5) A méltányossági közgyógyellátás után fizetendő éves költséget az önkormányzat viseli.

(6) A közgyógyellátás megállapításáról első fokon a szakhatóság véleményének figyelembe-vételével az Szt. 50. §.(4) bekezdés alapján a jegyző dönt.

(7) Kérelem alapján közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a 95 éven felüli kérelmezőnek, akinek esetében az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek nem állnak fenn.

(8) Amennyiben a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltsége az Szt. 50/A. § (8) bekezdésében meghatározott értékhatárt meghaladja, az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság kivételes méltányosságból megállapítja a különbözetet. Abban az esetben, ha a gyógyszerköltség legalább 1.000.-Ft-tal meghaladja a törvényben megállapított értéket a megállapított közgyógyellátás időtartamára, gondoskodik a gyógyszerkeret támogatás folyósításáról.

9. §


Az ER. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


(3) Adósságkezelési szolgáltatásra az a család, illetve személy jogosult

a) akinek adóssága meghaladja az 50.000.-Ft-ot, és akinek a (4) bekezdésben meghatározott adósság valamelyikéből származó tartozása legalább hat havi vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták és   

  1. akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250 %-át és

c) aki a (6) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik és

  1. akinél a lakásban együtt élők egyike sem rendelkezik az Szt. 4.§. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal.
  2. aki vállalja az adósságkezelési szolgáltatás körébe bevont, őt terhelő tartozás és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését és

f) aki vállalja az önkormányzatnak a Belvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál működtetett adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

  1. §


Az ER. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt értékhatártól az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság kivételes méltányosságból 30 %-kal eltérhet.

  1. §

Az ER. 27. § helyébe a következő rendelkezés lép:

27. § (1) A kedvezményes élelmiszer vásárlási jogosultság igénybevételére azok az V. kerületben lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen a kerületben élő lakosok jogosultak, akik

a) a 17. § (1) bekezdésben felsorolt ellátások valamelyikében részesülnek, és a háztartás jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetében 300 %-át,

b) a három, vagy több gyermeket nevelő együtt élő szülők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, és a tartós beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket – aki után emelt szintű családi pótlékot folyósítanak – nevelő szülők, ha a háztartás egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

c) minden más igénylő, ha a háztartás egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) Az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslata alapján kérelemre, kivételes méltányosságból, az (1) bekezdésben meghatározott értékhatároktól való legfeljebb 50 %-os eltérés esetén kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság állapítható meg.

 (3) A kedvezményes élelmiszer vásárlási jogosultságot az Önkormányzat vásárlásra jogosító igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) formájában biztosítja. Az igazolvány a személyazonosságot igazoló okmánnyal együtt érvényes. Az igazolvány csak az Önkormányzattal szerződésben álló üzletekben használható fel, amelyek címéről, elérhetőségéről a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztálya ad tájékoztatást.

(4) Az igazolvány havi 10.000.-Ft vásárlási keretösszegre 30%-os kedvezményt biztosít, amely nem gyűjthető össze.

(5) A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság igénylésére irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek jövedelemigazolását.

(6) A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap 01. napjától, méltányossági kérelmek esetében az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság döntését követő hónap 01. napjától kerül megállapításra, egy évre.

(7) A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság megállapításáról átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

12. §

Az ER.

  1.  8. § (3) bekezdésében az „Szt. 37. § (1) bekezdésének b) pontja alapján” szövegrész helyébe az „Szt. 37. § (1) bekezdésének d) pontja alapján” szöveg,
  2. 8. § (4) bekezdésében az „Szt. 37. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetekben” szövegrész helyébe az „Szt. 37. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti esetekben” szöveg,
  3. 10. § (2) bekezdésében a „Méltányosságból ápolási díj állapítható meg” szövegrész helyébe az „Ápolási díj állapítható meg” szöveg,  
  4. 17. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt ellátások” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)-j) pontjában felsorolt ellátások” szöveg,
  5. 17. § (5) bekezdés a „(1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt ellátás” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)-j) pontjában felsorolt ellátás” szöveg,
  6. 20. § (8) bekezdésében a „(3) bekezdés d) pontja szerinti adósság” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés d) pontja szerinti adósság” szöveg

lép.

  1. §

Hatályát veszti az ER. 21. § (3) bekezdése.

Záró rendelkezések

  1. §
  1. Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.
  2. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell.




Rogán Antal                                                   Dr. Sélley Zoltán

       polgármester                                                            jegyző






Kihirdetési záradék:

A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2013 .IX.19. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartalma 30 nap.



                                                                                               Dr. Sélley Zoltán

                                                                                                        jegyz


I n d o k o l á s



  1. § A szociális ellátás és támogatási kérelmek esetében a Népjóléti Osztály nemcsak érdemi döntés meghozatalára készíti elő az ügyeket, hanem az eljárás során felmerült egyéb kérdések vonatkozásában is eljár.
  2. § Az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátáshoz kapcsolódó gyógyszerkeret kiegészítésének szabályozását az ER. 19. §-a korábban is tartalmazta már, jelen rendeletmódosítással az ellátás nevesítésre került.
  3. § Az ellátás megnevezése került pontosításra.
  4. § Az ápolási kötelezettség elmulasztása szerinti ellenőrzés végzése során indokolttá válhat az Egyesített Szociális Intézménnyel közösen készített környezettanulmány.
  5. § Az ER. 15. §-ának újraszabályozása szükséges több változtatás miatt. Az ER. 15. § (6) bekezdés szerinti rendelkezés hatályában való fenntartása nem indokolt, a kérelmek során tapasztaltak azt mutatják, hogy egy nagyobb volumenű javítási munka pl. fűtőberendezés cseréje a támogatás összegéből nem rendezhető teljes körűen, szükséges lehet átmeneti segéllyel történő kiegészítése. Új elemként került beillesztésre a (8) bekezdésben rögzített lehetőség. 
  6. § Az időszaki támogatás összege 2006. év 10. hótól változatlan, ezért indokolt az ellátás összegének emelése.
  7. § Szükségessé vált a rendelkezés a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő módosítása. 
  8. § Az ER. 19. §-ának újraszabályozása szükséges törvényi változás átvezetése és egyéb módosítások miatt. A 19. § (1) bekezdésben a jogosultság feltételeinél történt az Szt. rendelkezései szerinti kiegészítés, valamint a jogosultsági értékhatár 20 %-kal történő megemelése. A (7) bekezdésben hatáskör hiánya miatt kikerült az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság javaslattevő jogköre. A (8) bekezdésben nevesítésre került az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátáshoz kapcsolódó gyógyszerkeret támogatás. Az ER. 19. §-a korábban is tartalmazta ezt a támogatási formát, de nem jelölte meg konkrétan az ellátás nevét, értelmezési szempontból nem volt megfelelő, ezért pontosításra szorult.
  9. § Az adósságkezelési támogatás jogosultsági feltételeinél a jövedelmi értékhatár ezen ellátási forma bevezetése óta (2003. év) változatlan, a jogosultsági körből sok rászoruló az alacsony jövedelmi értékhatár miatt esik ki. Az ER. 20. § (3) bekezdésében megállapított jövedelmi feltétel olyan alacsony, hogy azok a személyek, családok, akik eleget tudnának tenni az adósságkezelési szolgáltatásban meghatározott együttműködési feltételeknek és a támogatás kiutat jelenthetne az adósságcsapdából, nem tudják igénybe venni ezt a szolgáltatást, ezért mindenképpen indokolt a jövedelmi értékhatár megemelése. A vagyoni feltételt szabályozó pont módosítása az Szt. előírásával összhangban történt.
  10.  § Az egyedi kérelmek elbírálásánál, a különös méltánylást igénylő eseteknél szintén indokolt a 10 %-os méltányosság 30 %-ra történő emelése.
  11. § Az ER. 27. §-ának újraszabályozása szükséges, mivel a módosítás több rendelkezést érint. A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság megállapításánál az ER. a jogosultság feltételeinek meghatározásakor a lakásban együtt lakó családtagok jövedelméből indul ki, mely nem minden esetben fedi le a ténylegesen együtt élő személyeket, akik a háztartásban élnek, de nem családtagok. Ezért indokolt a családi jövedelem helyett a háztartás jövedelmének alkalmazása. Az ER. (1) bekezdés c) pontjában nem jó a rendeleti hivatkozás, a korábbi rendeletmódosítás során a 16. § rendelkezése a 17. § rendelkezésévé vált, ezért ennek módosítása szükséges. Az ER. esetében nem került rögzítésre, hogy méltányossági kérelmek esetén a jogosultság mikortól kerül megállapításra, ezért ennek pontosítása szükséges.  
  12. §
  1. Szükségessé vált a rendelkezés a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő módosítása. 
  2. Ugyanaz az indok, mint a 12. § a) pont esetében.
  3. Az Szt. 43/B. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg. Önkormányzatunk rendeletben szabályozta az ellátás jogosultsági feltételeit, azok fennállása esetén megállapítja az ápolási díjat. Méltányossági jogkört az ellátás megállapítása során nem gyakorol, ezért nem helyes a „méltányosságból” történő szóhasználat.
  4. A szabályozás pontosítása vált szükségessé, mert az ER. 17. § (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem tartalmazta teljes körűen a jogosultság megállapítása során figyelembe vehető ellátásokat.
  5.  Ugyanaz az indok, mint a 9. § esetében.
  6.  Nem helyes a rendeleti hivatkozás, mivel a korábbi rendeletmódosítás során a (3) bekezdés rendelkezése a (4) bekezdés rendelkezésévé vált, így az erre történő hivatkozás esetében is módosítani kell a bekezdés számát.
  1. § Hatályon kívül helyezendő rendelkezés.
  2. § Hatályba léptető rendelkezések.