a

Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és

Szabályozási Tervéről szóló 29/2004. (VI.04.) önkormányzati rendelet

módosításáról

Belváros – Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1)   A Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 29/2004. (VI.04.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.)  3/1. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 1. számú melléklete lép.

(2)   A R. 4. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 2. számú melléklete lép.

2. §

1. A R. 3. § (17) bekezdése helyébe a következő lép:

„(17) A szabályozási terven külön jelölt telkeken

1. új épület létesítése, vagy
2. meglévő épület épületmagasítással járó bővítése, továbbá
3. az épület tetőzetének jelentős mértékű megváltoztatása

a kerületi és fővárosi önkormányzat részvételével lefolytatott építészeti ötletpályázat, vagy tervpályázat eredménye alapján lehetséges.

Ugyanezen telkeken az a)-c) pontokban nem felsorolt építési tevékenység a jelen rendelet általános rendelkezési szerint megengedett.”

3.§

1. A R. 10. § helyébe a következő lép:
   10. § (1) „A falsíkra merőleges cégér

1. elhelyezhető

aa)    a földszinten a homlokzat teljes szélességében, beleértve az épületcsatlakozás helyét is – az előírt űrszelvény figyelembevételével,

ab)    kivételesen az első emeleten, a szomszéd épület határfalától legalább 1,5 m-re - a szükséges űrszelvény figyelembevételével - úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja;

2. a hangsúlyos épületszobrászati elemek látványát nem zavarhatja;
3. egyoldali összfelülete: a cégér információhordozó felületének és tartószerkezetének függőleges vetületi felületének összege;
4. információhordozó felülete: az a felület, mely az adott rendeltetési egység, illetve az épület egészére jellemző tevékenységet szimbolizálja:

ba)             tárgyszerű megjelenítéssel, vagy

bb)             céglogóval, mozaikszóval az ott tevékenységet folytató cég cégnevét jelzi,

mely alapján maga a tevékenység felismerhető;

5. méretét az utcaszélesség függvényében kell kialakítani a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

2. A falsíkra merőleges kialakítású cégér méretei:

1. homlokzattal párhuzamos szerkezeti vastagsága 0,15 m-nél nem lehet vastagabb.
2. a homlokzati falsíktól számított kinyúlása a tartószerkezetével és annak díszítésével együtt:

ba)    12,0 m-nél keskenyebb utcaszakaszon 1,0 m-nél,

bb)    12,0 és 14,0 m közötti szélességű utcaszakaszon 1,25 m-nél,

bc)    14,0 m-nél szélesebb utcaszakaszon 1,5 m-nél

nem lehet nagyobb;

3. magassága tartószerkezetével és annak díszítésével együtt

ca)    12,0 m-nél keskenyebb utcában 0,75 m-nél,

cb)    12,0 m-nél szélesebb utcában 1,5 m-nél 

nem lehet nagyobb,

cc)    üzletközpontok, szállodák, vagy kulturális rendeltetési egységek cégéreinek elhelyezése, továbbá utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek egy cégéren való felsorolása esetén legnagyobb magassága nem meghatározott.

4. A cégér egyoldali összfelülete, amennyiben információhordozó felülete a homlokzati falsíktól számított 1,0 m-es szélességen, vagy a 0,75 m-es magasságon

da) részben vagy egészben túlnyúlik, akkor legfeljebb 0,4 m²,

db) ha teljes egészében belül marad, akkor legfeljebb 0,5 m².

3. A falsíkra merőleges kialakítású, szövött anyagú információhordozó felülettel rendelkező cégér:

1. falsíkra merőleges egyoldali felülete 1,0 m²-nél,
2. a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,5 m-nél,

nem lehet nagyobb, és e célból PVC ponyva nem alkalmazható.

4. Falsíkra szerelt hagyományos, mutatóval ellátott (analóg) óra szerkezeti vastagsága a (2) bekezdésben meghatározottól eltérhet.

5. A falsíkra merőleges cégér felszerelésének módját, világító cégér színét és a megvilágításának módját, az egymástól való távolságát, illetőleg az egy épületen elhelyezhető cégérek darabszámát a harmonikus utcaképi megjelenés figyelembevételével kell megtervezni. A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni.”

4.§

1. A R. 32. § (4) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

 „…..Jelen szabályzat alkalmazása során udvarnak tekintendő:

1. az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része,
2. meglévő épület olyan földfelszín, vagy pinceszint felett be nem épített része, melynek szélességi mérete a légudvar előírt legkisebb szélességi méretét és legkisebb alapterületét meghaladja ( > 3,0 és 16 m2),
3. meglévő, vagy tervezett beépítés során a földszinti – vagy ahol megengedett emeleti -  beépítés felett kialakuló, a c) pontnál nagyobb légtér.

Az udvar méretét a telekhatár és az épülethomlokzat, vagy az épülethomlokzatok közötti legkisebb távolsággal kell megállapítani, figyelmen kívül hagyva a függőfolyosó, az eresz, és a mellvédfal nélküli erkély benyúlását.”

2. A R. 32. § (5) bekezdése a következő d) és e) pontokkal egészül ki:

„d) ha a két szomszédos telek keretes beépítésű,  akkor a közöttük lévő telken is a keretes beépítés szabályai szerint kell építeni [2.-3. ábra ].

5. ha a szomszédos telkek egyike keretes beépítési móddal épült be, akkor a keretes beépítésű telek szabad tere, udvara felé nem létesíthető tűzfal a telek teljes hosszában, de a beépítendő, vagy az átépítéssel érintett telket körülvevő szomszédos tűzfalak takarása érdekében a telek hátsó részén - legfeljebb 10 m-es hosszban - tűzfal létesíthető.”

3. A R. 32. § (7) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

„A homlokzatok közötti távolság akkor is biztosítandó, ha a beépítendő telek felé nyílászáróval ellátott homlokzattal néző épület nem a közvetlenül szomszédos telken áll.”

4. A R. 32/A. § (2)-(4) bekezdések helyébe a következő lép:

„(2) Szomszédos udvarhoz csatlakozó udvar beépítése, illetőleg a földszint 100%-os mértékben való beépítése csak akkor megengedett, ha a szomszédos udvar csatlakozó szélességi mérete legalább 6,0 m. Ez esetben a földszint a szomszédos udvar szintjétől számított, legfeljebb 4,5 m-es magasságig, vagy járható kialakítás esetén az első emelet padlószintjéig építhető be, beleértve a tetőkert termőföldvastagságát is. A földszint feletti építményrészekre ez esetben a 32. § (7) bekezdés szerinti oldal-távolságot kell betartani.

Amennyiben a szomszédos belső udvar meglévő földszintes beépítése a telekhatáron csatlakozik, az ahhoz való épületcsatlakozás – kizárólag a földszinten - megengedett.

3. Szomszédos, telekhatár melletti meglévő légaknához úgy kell csatlakozni, hogy az új beépítéssel a légakna előírt legkisebb mérete biztosítható legyen.

4. Szomszédos, telekhatár melletti meglévő légudvar mellé épület akkor építhető, ha a légudvar kialakítása – legkisebb méreteit tekintve - szabályos lesz. Amennyiben a légudvarra néző helyiségek több mint a fele lakószoba, akkor a légudvar legkisebb alaprajzi mérete és alapterülete el kell, hogy érje a minimálisan előírt legkisebb légudvar méretét (szélesség és hosszúság) és az előírt légudvar terület kétszeresét.”

5.§

1. A R. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő lép:

„(5) Amennyiben a két szomszédos épület csatlakozó homlokzatmagassága jelentősen eltér egymástól, akkor az épület csatlakozó homlokzatmagasságát – a szabályozási terv, vagy e rendelet külön rendelkezése hiányában, az érintett tömb teljes hosszát bemutató utcakép alapján, a harmonikus utcakép kialakítása figyelembevételével kell megtervezni”

2. A R. 38. § (8) bekezdése helyébe a következő lép:

„(8) Amennyiben a kialakult állapot szerinti szomszédos épület csatlakozó homlokzatmagassága nagyobb, mint az építési övezetben meghatározott 25,0 m, akkor a 2. számú mellékletben meghatározott magasság figyelmen kívül hagyandó, és

1. az építménymagasság értéke legfeljebb az övezetben meghatározott engedmény mértékéig (VK-V övezetben 28,0 m) növelhető, és
2. jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem lehet nagyobb, mint a magasabb szomszédos épület csatlakozó homlokzatmagassági értéke.

Az építménymagasság értékét - ha jelen rendelet a telekre vonatkozóan külön nem rendelkezik - az érintett tömb teljes hosszát bemutató utcakép alapján kell meghatározni. Az építészeti megjelenés további követelményei az összevont engedélyezési eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszában  tisztázhatók.”

6.§

1. A R. 42/A. § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Meglévő épület sérült, vagy eltűnt tetődíszei, díszes tetőfelépítményei és/vagy azok eredeti formája az eredeti tervek alapján rekonstruálandó, ha:

1. a tetőtér beépítésre és/vagy átépítésre kerül,
2. ha az épület egésze felújításra, rekonstrukcióra kerül,
3. ha az épület rendeltetési módja megváltozik, a meglévő szintterület több mint a 75%-án.”

2. A R. 42/B . § (1) bekezdése helyébe a következő lép:

 „(1) Magastető átalakításával, vagy emeletráépítéssel kialakuló új magastető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalait, hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a takarandó tűzfalak oromfalának hajlásszögével. A magastetők fedési anyaga cserép, természetes pala, fém, üveg lehet.”

3. A R. 42/B.§ (4)-(7) bekezdése helyébe a következő lép:

„(4) E rendelet alkalmazásában emeletráépítés: a meglévő épület legalább egy teljes emeleti szinttel, vagy a tetőemelettel való függőleges irányú bővítése.

Meglévő épület függőleges irányú bővítése esetén, amennyiben az emeletráépítés mellett tetőtér-beépítés is létrejön, a bővítés lehetőségére az emeletráépítés szabályait kell alkalmazni.

Nem számít emeletráépítésnek, ha a bővítés

1. a meglévő padlástér, vagy
2. meglévő magastetős épület tetőcseréje során az új tetőtér beépítésével jön létre, vagy
3. a létrejövő legfeljebb egy tetőemelet hátrahúzott síkja a meglévő épület legfelső zárófödémének magasságában az építménymagasságnál alkalmazott 45º-os érintősík alatt marad.

Tetőcsere, tetőátépítés során létrejövő új építményszint akkor nem számít a jelen rendelet szerinti emeletráépítésnek, ha a homlokzaton az eredeti tetőtéri térdfal mérete nem növekszik, vagy annak magasítása sehol nem nagyobb 0,5 m-nél

5. E rendelet alkalmazásában tetőemelet: az épület jellemző homlokzati síkjától a legfelső szinten (szinteken) hátrahúzott emelet (penthouse) kialakítása, mely esetben a legfelső építményszint

1. nem magastető beépítésével jön létre és
2. az épület jellemző homlokzati síkjától legalább 1,0 m-rel hátrébbhúzott homlokzati síkkal rendelkezik.

6. Meglévő épületre az utcai homlokzatot is érintő emeletráépítés akkor valósítható meg,

1. ha a szabályozási tervlap azt kifejezetten lehetővé teszi, vagy
2. az egyéb illeszkedési szabályoknak és a városképi szempontoknak a (7) bekezdés figyelembevételével megfelel.

7. A szabályozási terven való külön jelölés hiányában emeletráépítés csak a következő szempontok és az illetékes tervtanács szakértői véleménye figyelembevételével lehetséges:

1. legfeljebb egy új teljes építményszint hozható létre, és az épület a megvalósulás után felfelé a későbbiek során tovább már nem bővíthető;
2. az épület utcai homlokzatmagassága nem lehet nagyobb, mint a 2. számú melléklet szerint az utcaszakaszokra meghatározott magasság és legfeljebb 0,5 m-rel haladhatja meg a magasabb szomszédos épület utcai csatlakozó homlokzatmagasságának értékét, és
3. az utcafronton csatlakozó alacsonyabb szomszédos épület magasságát legfeljebb fél szinttel haladja meg, kivéve, ha a szomszédos épület egyedi (műemléki, fővárosi, kerületi) védelem alatt áll;
4. egyedi védelem (műemléki, fővárosi, kerületi) alatt álló épülethez való csatlakozás esetén az emeletráépítéssel létrejövő magassági értékek egyike sem haladhatja meg a csatlakozó védett épület utcai homlokzatmagasságát, párkánymagasságát és gerincmagasságát 1,0 m-nél nagyobb mértékben,
5. az összevont engedélyezési eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszában tisztázhatók az építészeti kialakítás további feltételei.
6. nem létesíthető emelet,- ha a szabályozási terv külön nem tünteti fel - a Dunapart felé néző épületek, továbbá a Szent István körút – Bajcsy Zsilinszky út - Károly körút – Múzeum körút – Vámház körút, a Kossuth Lajos utca - Szabad sajtó út - Alkotmány utca menti, valamint a Fővám tér, Kálvin tér, Egyetem tér, Károly kert, Március 15.-e tér, Petőfi tér, Deák tér, Vörösmarty tér, József nádor tér, Erzsébet tér, Hild tér, Szent István tér, Podmaniczky tér, Szabadság tér, Honvéd tér, Nyugati tér menti telkek esetében.”

4. A R. 48. § (4 )bekezdés felsorolása utáni szövegrész helyébe a következő lép:

„és a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb, illetve legnagyobb értékét – a 38. §-ban foglalt illeszkedési szabályok és a 2. számú melléklet, valamint az V. fejezet rendelkezéseinek együttes figyelembevételével, a 2. sz. táblázat alkalmazásával kell meghatározni.”

7.§

1. A R. 55. § helyébe a következő lép:

55. § „(1) A 24066 hrsz telken kizárólag mélygarázs, továbbá terepszint alatt: a városfal terepszint alatti bemutató terei, rendeltetési egységei, a felszíni játszótérhez tartozó foglalkoztató, egyéb rekreációs rendeltetés (pl. sport), a felszínhez kötődő közösségi funkció, a terület használatához tartozó nyilvános illemhely, illetve a fenntartáshoz szükséges egyéb helyiség létesíthető a (2)-(6) bekezdés figyelembevételével.

2. A 24066 hrsz telken a felszíni rendezés során:

1. a szint alatti garázs, a városfal bemutató, valamint az (1) bekezdés szerinti rendeltetéseket magába foglaló építmény feljárói (transzparens lift/lépcsőház),
2. a terepszinti játszótér térelemei,
3. a városfal „gyilokjáró” szerkezete, elemei, valamint
4. mindezek összekötését szolgáló kertépítészeti elemek, köztárgyak (tereplépcső, rámpa, lejtő, mellvéd stb.)

helyezhetők csak el.

3. A városfal mellett húzódó, tömbön átvezető bemutató sétány kialakításának telken belüli kötelező helyét a szabályozási tervlap rögzíti, melynek biztosításáról a 34. § szerinti szerződés rendelkezhet.

A sétány  

1. 24066 hrsz teleken belüli szélessége legalább 4,0 m, melynek keresztmetszeti kialakításánál az azon elhelyezhető utcabútorok (pad, szemetes, kandeláber, növényzet) között legalább 2,0 m szabad járófelületet kell biztosítani;
2. a szomszédos épületek tulajdonosaival való megegyezésnek megfelelően terepszinten, vagy a pinceszinten átvezetésre kerülhet a Királyi Pál utca irányába, valamint a Vámház körút irányába;
3. végpontjaként a Királyi Pál utca 13b épület (24062/3 A/20 albetét) szolgál, melyet e célra kell fenntartani.

4. A „városfal múzeum” 24066 hrsz telekre eső része a mélygarázs -1 pinceszintjén is elhelyezhető.

5. A Városfalhoz csatlakozó „gyilokjáró” kialakítása esetén az fizikailag összekapcsolható a telken kialakítandó játszótér kertépítészeti elemeivel, köztárgyaival, valamint a mélygarázs lefedéseként létesíthető ferde sík műtárgyával.

6. A 24066 hrsz teleken mélygarázs létesítése esetén legalább 200 férőhelyes közforgalmú és lakossági mélygarázs létesítendő. A mélygarázs

1. a közterület alá - a szolgáltató beleegyezésével - kinyúlhat a közművek szükség szerinti áthelyezésének biztosítása mellett,
2. gépesített garázsként is kialakítható,
3. lejáróját a szabályozási tervlapon jelölt helyen és fedetten kell kialakítani, mely ferde síkú tetőkertként vagy lejtőként kialakított, burkolt járható tetővel is megvalósítható,
4. szellőzőit a szomszédos épületek tetőszintje felett kell kivezetni, amennyiben a szakhatóság más, ettől eltérő megoldást nem állapít meg, a kivezetés szerelvényeit - amennyiben az nem látható módon másként műszakilag nem oldható meg -, zöldhomlokzat kialakításával kell takarni.

7. A 24066 hrsz telket határoló tűzfalak takarását zöldhomlokzati elemekkel javasolt biztosítani, a kertépítészeti rendezés részeként. A zöldhomlokzati elemek tartószerkezetei a tér köztárgyaival, berendezéseivel összeköthetők.

8. A 24066 hrsz telken az (1)-(7) bekezdésében felsoroltak kivételével más épület a terepszint felett nem létesíthető, a 47. § VK-V övezet legkisebb építménymagasság értéke figyelmen kívül hagyandó.”

8. §

Hatályát veszti a:

R. 3. § (1) bekezdése ,

R. 8. § (4) bekezdése .

R. 42/B. § (2) és (3) bekezdése, valamint

Belváros-Lipótváros Budapest Fővárosi V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének változtatási tilalom  elrendeléséről szóló 36/2012. (VII. 05.) önkormányzati rendelete.

Zárórendelkezések

9. §

        Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

A rendelet kihirdetése, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel …2013.IX.19.-án megtörtént.

     A kifüggesztés időtartama 30 nap.

dr. Sélley Zoltán sk.

jegyző

Indoklás

Képviselő-testületünk 2012. júliusában a 36/2012.(VII.5.) számú önkormányzati rendelettel változtatási tilalmat rendelt el Budapest V. kerület Bástya utca 1-11. 24066 hrsz. alatti ingatlanra vonatkozóan. A Képviselő-testület rendezni kívánja a változtatási tilalom alatti tömb jogi helyzetét, és elindította a Kerületi Szabályozási Terv (röviden: KSZT) módosítását.

2012. decemberében a KSZT-t illetően módosító program került elfogadásra. Ennek keretében a háttérvizsgálatok alapján az egyeztetési eljárás eredményeként módosítani kívánjuk a szabályozás tervlap rajzi jelöléseit a módosuló szabályzat normaszövegével összhangban, és a normaszöveget adott tárgykörökben.

1.§ és 2.§

A szabályozási tervlapot érintő módosításokat tartalmaz, rajzi jelölések között volt olyan hiba, ami a rétegrendek egymásra helyezéséből adódott, illetve történtek az előző módosítás óta olyan telek átalakítások, amik eddig előírások, vagy lehetőségek voltak (lásd módosító rendelet 1.§(1)), és van változás is, mint például a módosító programban szereplő ingatlanok közül a módosítható tetőtér beépítési (Mérleg utca 9.), illetve emelet ráépítési lehetőségek (Károlyi utca 17.), valamint a Duna parti tömbökön lévő lekerülő tervpályázati kötelezettség jelölése (lásd módosító rendelet 1.§(2) és 2.§). A Duna parti tömbökön a tervpályázati kötelezettség azért szüntethető meg, mert a Duna parti látképre, mint világörökségi területre vonatkozó kezelési terv felettes jogszabályként nagyobb mélységben tudja majd szabályozni az ingatlanok és tömbök építési lehetőségeit, mint egy tervpályázat tudná kezelni.

3.§

A cégérekre vonatkozó szabályozás lett részletesebben kidolgozva méret, kinyúlás, tömörség és elhelyezés tárgyban (lásd módosító rendelet 3.§).

4.§

Fogalom meghatározások kerültek pontosításra a napi jogszabály használat céljából udvar, légudvar, légakna, keretes beépítés tárgyban (lásd módosító rendelet 4.§).

5.§

A módosító programban szereplő ingatlanok közül a tetőtér beépítési, illetve emelet ráépítési lehetőségek kapcsán az illeszkedési meghatározások kerültek pontosításra (lásd módosító rendelet 5.§).

6.§

A módosító programban szereplő ingatlanok közül a tetőtér beépítési, illetve emelet ráépítési lehetőségek kapcsán a meglévő tetőzeteket érintő szabályozás kiegészítése Budapestnek, mint fővárosnak, azon belül is a belvárosnak, mint óvárosnak kiemelten fontos értéket képviselő egykori tetődíszek, kupolák, díszes felépítmények rekonstruálási lehetőségével. (lásd módosító rendelet 6.§(1)).

A módosító programban szereplő ingatlanok közül a tetőtér beépítési, illetve emelet ráépítési lehetőségek kapcsán az emeletráépítés, tetőtér beépítés és tetőemelet fogalmak pontosításra kerültek. (lásd módosító rendelet 6.§(2-4)).

7.§

Az említett változtatási tilalom alatt álló Budapest V. kerület Bástya utca 1-11. 24066 hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó szabályozás módosítása került meghatározásra. Összhangban a felettes jogszabályokban meghatározott övezeti besorolásával a jövőben mélygarázs lehetőséggel, kötelező műemléki várostörténeti fal bemutatással és közösségi funkciót ellátó zárt park kialakítással kerülne szabályozásra.

8.§

A 2012. júliusában 36/2012.(VII.5.) számú önkormányzati rendelettel elrendelt változtatási tilalom hatályon kívül helyezése a módosító rendelet 7.§-ban található tartalom elfogadásával.

9.§

A módosító rendelet hatályossága.

Kalászi

Főépítész Iroda

2013.