Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2015. 12. 12- 2016. 05. 20

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelete

Egységes szerkezetben a 13/2015. (III.23.) és a 33/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelettel


Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:



ELSŐ RÉSZ


Általános rendelkezések


1. §


 (1) Az önkormányzat önállóan, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, megteremti mindezek anyagi, szervezeti és személyi feltételeit.


(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata

Székhelye: 1051 Budapest, Erzsébet tér 4.

                                            

(3) Az önkormányzati feladatokat ellátó képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület e rendelet 27. § (2) bekezdésében felsorolt bizottságai, a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal.


2. §



(1) Az önkormányzat helyi ünnepei:


  • A november 15-i Lipót naphoz kapcsolódó ökomenikus egyházi programsorozat. A Belvárosi Lipót Napok megrendezésére minden évben a Lipót napot megelőző hétvégén kerül sor.
  • Belvárosi Művészeti Napok. Megrendezésére minden év szeptember hónapjának utolsó hétvégéjén kerül sor.
  • Belvárosi Fesztivál. Megrendezésére minden év május utolsó hete - június utolsó hete közötti időintervallumban, az adott évre külön megjelölt hétvégén kerül sor.


(2) A képviselő-testület Belváros-Lipótváros javára kifejtett magas színvonalú, megbecsülést kiváltó tevékenységet végző személyek munkásságának elismerésére önkormányzati kitüntetéseket adományoz. Az önkormányzati díjak alapításának és adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.


(3) A képviselő-testület együttműködik minden olyan az V. kerületben bejegyzett önszerveződő közösséggel, amelyik tevékenységét Belváros-Lipótváros érdekében, a közbiztonság, a közművelődés- és sport, az egészségügy- és szociális valamint a környezetvédelem területén fejti ki. Az önszerveződő közösségek képviselőt a képviselő-testület és bizottságai nyílt ülésén, tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg. 


(4) A képviselő-testület az önkormányzat honlapján, valamint a kerületben jelenlévő médiákon keresztül folyamatos tájékoztatást nyújt területben tervezett, az önszerveződő közösségeket és a lakosság szélesebb körét érintő koncepciókról, az ezek megvalósításához kapcsolódó rendelet-tervezetekről. A közösségektől beérkezett javaslatokat figyelemmel kíséri és igény szerint társadalmi egyeztető fórumot szervez.



3. §



(1) Az Önkormányzat bélyegzőjén a külön helyi rendeletben meghatározott önkormányzati címert lehet szerepeltetni. A kiadmányozáshoz az állami címerrel, a szervezeti egység megnevezésével és a sorszámmal ellátott bélyegzőt kell használni.


(2) Az önkormányzati címer és Magyarország címerét tartalmazó körbélyegző egyidejűleg nem használható. Az önkormányzat jelképeiről, a címerről, zászlóról a helyi címerrel ellátott bélyegzőről, és ezek használatának szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik. 




MÁSODIK RÉSZ


                                    Részletes rendelkezések



Alakuló ülés


4. §



(1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül meg kell tartani. Az ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti e rendelet 11. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint.



(2) Az alakuló ülés folyamata

  • a megválasztott képviselők eskütétele,
  • a megválasztott polgármester eskütétele a képviselő-testület előtt,
  • a polgármesteri program ismertetése,
  • a napirend elfogadása.


(3) Az alakuló ülés kötelező és nem kötelező napirendjei:


Kötelező napirend:

 a)  a polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása,     

 b) az alpolgármester/ek megválasztása, eskütétele,

 c) az alpolgármester/ek illetményének, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,


Nem kötelező napirend:

a) a képviselő-testület bizottságainak és bizottsági tagjainak megválasztása, a nem a képviselő testület tagjaiból választott tagok eskütétele,

b) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának megalkotása/felülvizsgálata,

c) az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló rendelet megalkotása/felülvizsgálata.



5. §


(1) Az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület tagjainak száma: 15 fő. A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat- és hatásköröket. A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. § tartalmazza.


(2) A képviselő-testület az Mötv. 12. §-ban foglaltak szerint feladat- és hatáskör ellátását vállalhatja. Az önként vállalt feladatokat jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.


(3) A Képviselő-testület bizottságaira a széleskörű egyeztetést, a polgármesterre a napi munka folyamatosságát, a jegyzőre a nagyfokú szakmai ismeretet igénylő döntések meghozatalát ruházza. Az átruházott hatáskörök gyakorlásához a képviselő-testület a döntés elősegítése érdekében, szükség szerint, szempontrendszer megállapításáról dönt.


(4) Az átruházott hatáskörben végzett munkáról a képviselő-testület a bizottságokat és a jegyzőt évente egyszer, a polgármestert minden rendes testületi ülésen beszámoltatja. Az átruházott hatáskörök bármikor visszavonhatók. A polgármesterre, a bizottságokra és a jegyzőre ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.





A munkaterv


6. §


(1) Az éves munkatervet a polgármester előterjesztése alapján, minden év január 31-ig fogadja el a testület. Az elfogadott napirendet meg kell küldeni azok számára, akiktől javaslat érkezett.

A munkaterv tartalmazza:


  • a testület által meghatározott feladatokat,
  • a jogszabályok által kötelezően előírt feladatok megnevezését,
  • a közmeghallgatás tervezett időpontját,
  • az előterjesztések elkészítéséért felelős személy/ek megnevezését,
  • az előterjesztéseket véleményező szakbizottság/ok megnevezését.


(2) A munkaterv elkészítése során a Polgármester javaslatot kér:

            a)  a bizottsági elnököktől,

            b)  a tanácsnok/ok/tól,

            c)   a jegyzőtől,

            d) szükség szerint: a nemzetiségi önkormányzatoktól és a rendőrkapitánytól.



A rendes és rendkívüli ülések


7. §

                                                                                                         

(1) A képviselő-testület évi 6 rendes ülést tart.  A testület rendes üléseit a hónap második csütörtöki napján, 09.00 órától – 20.00 óráig tartja. Az ülés meghosszabbítására, valamint e rendelettől eltérő időpontban történő megtartására a polgármester tesz javaslatot. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel, vita nélkül határoz.


(2) A testületi ülés meghosszabbítása esetén a képviselő-testület azt a napirendi pontot még megtárgyalja, amelynek tárgyalását 22.00 óráig megkezdte. Ha az összes napirendi pont megtárgyalása 22.00 óráig nem fejeződik be, a polgármester indítványt tesz a folytatólagos ülés megtartásának napjára és időpontjára, amelyről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.


(3) A testület rendkívüli üléseit szükség szerint, általában csütörtöki napon 14.00 órától legkésőbb 22.00 óráig tartja. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, helyét, idejét és indokoltságát. Az Mötv. 44. §-ban felsoroltak indítványára a rendkívüli testületi ülést a polgármesternek a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra kell összehívnia.


(4) Amennyiben a képviselők a testületi ülés meghirdetett időpontjától számított 30 perc alatt nem jelennek meg olyan számban, hogy a határozatképes ülést meg lehessen kezdeni, akkor a polgármester az ülés határozatképtelenségét állapíthatja meg. A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok szerint kell összehívni és meg kell tartani, az elmaradt üléstől számított 15 napon belül.


(5) A képviselő-testület minden év július 1-e és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A nyári szünet ideje alatt a testület a nem kizárólagos hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles beszámolni. A nyári szünet ideje alatt felmerülő és a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó, azonnali intézkedést igénylő ügyekben, valamint a (3) bekezdésben felsoroltak indítványára a rendkívüli ülést össze kell hívni. A rendkívüli ülés időpontjáról minden képviselőt szabályszerűen értesíteni kell.




A nyilvános ülés és a zárt ülés tartásának lehetősége


8. §


(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint zárt ülést tart.

                                                               

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.


(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.




A szavazás rendje és szabályai


9. §



(1) A képviselő-testület javaslatainak elfogadásához a jelen lévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A testület az Mötv-ben és e rendeletben előírt esetekben minősített többségű szavazást tart. A minősített többségű határozat meghozatalához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.


(2) A testület döntéseit nyílt szavazással hozza meg. Az Mötv. 74. § (1) bekezdésben foglalt esetekben titkos szavazást tart, a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. Titkos szavazás esetén a testület tagjai sorából 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell választani.


(3) Bármely képviselő kezdeményezhet név szerinti szavazást. A kezdeményezésről a testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.  Az Mötv. 48. (3) valamint 55. § (1) bekezdésében szabályozott esetben kötelező a név szerinti szavazás elrendelése.


(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző az ülés sorrendjében felolvassa a képviselők névsorát, akik "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. Legutoljára a polgármester szavaz. A szavazatokat a névsorban a nevek mellett fel kell tüntetni. A név szerinti szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

                                                                      




A képviselő-testület összehívásának rendje


10. §



(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester hívja össze, a polgármester által meghatározott helyettesítési sorrend szerint.


(2) Amennyiben az Mötv. 45. § szerint megvalósul a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség/ek/ egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az alpolgármester/ek/ tartós és együttes akadályoztatása, a rendes és a - jogszabályi előírásoknak megfelelően összehívandó - rendkívüli testületi ülést a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság elnöke hívja össze.


(3) Tartós és együttes akadályoztatás akkor valósul meg, ha az önkormányzati döntés hiánya veszélyezteti az önkormányzati törvényből, illetve egyéb jogszabályaiból adódó kötelezettségek teljesítését vagy jogok érvényesítését.


(4) Amennyiben a polgármester és az alpolgármester/ek/ tartós és együttes akadályoztatása miatt:

          a) az összehívott rendes vagy rendkívüli testületi ülés nem kezdődhet meg, vagy

  • a félbeszakított rendes vagy rendkívüli testületi ülés folytatása nem kezdődhet meg,

          az ülést a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság elnöke vezeti.




11. §



(1) A rendes ülésre a meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 7 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 2 munkanappal előbb kell eljuttatni. A meghívók és az előterjesztések anyagai az ANDOC rendszeren keresztül, elektronikus úton kerülnek kiküldésre.


(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívókkal kell összehívni. Az egyes napirendi pontoknál fel kell tüntetni, hogy minősített vagy egyszerű szavazás szükséges a döntéshozatalhoz, valamint a zárt ülés tartására vonatkozó javaslatot is.


(3) A napirendi pontok sorrendje: rendes napirendek, polgármesteri beszámoló, interpellációs válaszok elfogadása, új interpellációk, kérdések bejelentések. Az írásbeli előterjesztéseket lehetőség szerint a meghívóval együtt, de legkésőbb 72 órával az ülés megkezdése előtt kézbesíteni kell.


(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a kerület lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.



12. §


(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

  • a képviselőket,
  • a nem a képviselő testület tagjai közül választott alpolgármestert,

          c) a jegyzőt,

          d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

          e) a kerület országgyűlési képviselőjét,  

          f)  a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

          g) a napirendi pontok előadóit, és

          h) akiket a polgármester indokoltnak tart.


(2) Az ülésen a képviselők tanácskozási és egyben szavazati joggal vesznek részt.


(3) Folyamatos tanácskozási jog illeti meg:

              a) a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármestert,

b) a jegyzőt,

              c) az országgyűlési képviselőt,

d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.


(4) A polgármester külön meghívása alapján, meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

               a) Fővárosi Kormányhivatal vezetőjét,

       b) az egyházak képviselőit,

       c) az önszerveződő közösségek és civil szervezetek képviselőit,

               d) a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

       e) az önkormányzati intézmények vezetőit,

               f) a bizottságok nem képviselő tagjait ás a

       g) szakértőket.



Az ülés vezetése, rendfenntartás


13. §


(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester vezeti, a polgármester által meghatározott helyettesítési sorrend szerint. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester ülésvezetési feladataiban a polgármestert nem helyettesítheti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség/ek/ egyidejű betöltetlensége, illetőleg a 10. § (3) bekezdése szerint megvalósuló tartós és együttes akadályoztatásuk esetén a testületi ülést a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság elnöke vezeti.


(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. (8 fő)            

(3) Az ülés napirendjét a polgármester terjeszti elő, tájékoztatást ad a beérkezett sürgősségi indítványokról. A képviselő-testület a napirendet a módosításokkal együtt, - egyszerű többségű szavazattal -, egy szavazással fogadja el. A napirend elfogadása után a testület az elfogadott napirendhez kötve van. Megváltoztatására csak minősített többségű szavazással van lehetőség.


(4) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat. Elhúzódó vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.


(5) A (3) bekezdés szerint elfogadott napirendi pont megtárgyalása - a javaslat kellő indokoltsága esetén -, legfeljebb két alkalommal napolható el. Erről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb az elnapolást követő harmadik rendes testületi ülésen tárgyalni kell.



14. §



(1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek megtételére az előterjesztő jogosult. A napirendi pont tárgyalása során a módosító indítványokat szövegszerűen, döntésre alkalmas formában kell előterjeszteni.


(2) Az napirend előadójához a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, a napirendi ponthoz hozzászólhatnak. A képviselői hozzászólás időtartama maximum 5 perc lehet. Annak a képviselőnek, aki a személyét érintő felszólalásra kíván reagálni, a polgármester maximum 1 perc időtartamú válaszadásra adhat engedélyt. A személyes érintettség okán elhangzott válasz után további hozzászólásnak nincs helye.


(3) Ügyrendi kérdésben minden képviselőnek, napirendenként egy esetben 1 perces felszólalási joga van. Ügyrendi felszólalásnak minősül: A képviselő-testület működésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirend tartalmát érdemben nem érintő, eljárási javaslat. Az ügyrendről a képviselő-testület vita nélkül dönt.


(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárására vonatkozó javaslat esetén a már szólásra jelentkezett és számbavett képviselőket meg kell hallgatni.


(5) A polgármester egy testületi ülésen egy alkalommal, maximum 30 perc szünetet rendelhet el.


(6) A polgármester maximum 2 perc időtartamú hozzászólást engedélyezhet a hallgatóság részéről, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozata alapján.               



15. §



(1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.


(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A testület először - az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról - lehetőség szerint egy szavazással - dönt. Az előterjesztő által befogadott módosító és kiegészítő indítványokat úgy kell tekinteni, hogy azok elfogadásukkal az előterjesztés eredeti határozati javaslatainak részévé váltak.


(3) A polgármester biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasítja vagy ismételt figyelmeztetés után - a képviselők kivételével - kiutasíthatja a teremből azt a személyt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.


(4) A polgármester - a szómegvonás okának közlésével - megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során kitöltötte az időkeretét. A polgármester rendreutasítja azt a képviselőt, aki az Önkormányzat tekintélyét rombolja, vagy valamelyik képviselőre illetlen vagy sértő kifejezést használ. Megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a rendreutasítást követően ismételten illetlen vagy sértő kifejezést használ. Figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a polgármester ülés vezetése során hozott döntését, vagy ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével – kifogásolja.


(5) A polgármester napirendi pontonként, egy alkalommal, maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.


(6) Az ülés ideje alatt a polgármester folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet. Az ülést berekeszti, ha a testületi tagok létszáma a testületi ülés alatt a határozatképességet jelentő létszám alá csökken.





Interpelláció

16. §


(1) Az interpelláció önkormányzati ügyben a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz írásban benyújtott illetve szóban elmondott olyan előterjesztés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. Az interpelláció nem foglalhat magában előkészítést igénylő önálló napirendet.


(2)  Interpellálni a képviselő-testület rendes ülésein, maximum 3 perc időtartamban lehet. Az interpellációra más képviselő a személyes érintettség esetét kivéve hozzászólással nem élhet.


  (3) Interpellációs szándékát az interpelláció részletes kifejtésével a képviselő legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig, írásban nyújtatja be a polgármesternek. Az interpellációról vitát nyitni nem lehet.


(4) Amennyiben az interpelláció szóban megválaszolható, annak elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással dönt a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról.


  (5) Amennyiben az interpelláció a testületi ülésen szóban nem válaszolható meg, az interpelláló részére 15 napon belül kell elektronikus úton eljuttatott írásbeli választ kell adni, melynek elfogadásáról a következő ülésen nyilatkozik.     


  (6) Amennyiben az interpellációra adott szóbeli vagy elektronikus úton eljuttatott írásbeli választ mind az interpelláló mind a képviselő-testület elutasítja, annak megtárgyalását a polgármester az ügyben illetékes szakbizottság elé utalja. A kijelölt szakbizottság - az általa szükségesnek ítélt másik szakbizottság véleményének kikérése után - kialakítja az ügyről szakmai álláspontját, amelyről a bizottság elnöke a képviselő-testületet legkésőbb az interpelláció elhangzását követő második ülésen tájékoztatja.




         

Kérdés


17. §



(1) Kérdés minden olyan tudakozódás, amely tartalma és jellege szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjéhez. 


(2) A képviselő a testület ülésén kérdést intézhet:

          a) a polgármesterhez,

          b) az alpolgármester/ek/hez a polgármester által rájuk bízott feladatkörökben,

            c) a bizottságok elnökeihez,

          d) a tanácsnok/ok/hoz,

          e) a jegyzőhöz,

          f) a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás elnökéhez és tagi képviselőjéhez,

          g) Belváros-Lipótváros Közterület-felügyelet igazgatójához,

          h) a nemzetiségi önkormányzatok tanácskozási joggal résztvevő elnökeihez.

       

(3) A kérdésre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. A kérdésre adott válasz után viszontválasznak nincs helye.



Sürgősségi indítvány


18. §


(1) A polgármester, az alpolgármester/ek/, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősséggel történő megtárgyalását. Nem lehet sürgősségi indítvánnyal módosítani vagy kiegészíteni a polgármester, az alpolgármester/ek/, a jegyző, az aljegyző, a bizottságok száma valamint feladat- és hatásköre, a bizottsági tagok száma, és a gazdasági társaságok igazgatóira vonatkozó előírásokat.


(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12 óráig, a sürgősségi tárgyalás indokoltságának részletes kifejtésével, a polgármesterhez kell benyújtani. A sürgősségi indítványokat - lehetőleg a Hivatal szakmai állásfoglalásával együtt -, legkésőbb a testületi ülést megelőző napon kézbesíteni kell.


(3) A polgármester által előterjesztett sürgősségi indítványok tárgyalhatóságának kérdésében a testület a napirend tárgyalása során, egyszerű többséggel dönt. A tárgyalásra elfogadott sürgősségi indítványt a testület az anyag fontosságának megfelelően beilleszti a napirendi pontok közé. Amennyiben a testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a napirendre való felvételről és a tárgyalás időpontjáról dönt.


(4) A sürgősségi indítvány előterjesztésére nem vonatkoznak az előterjesztések előkészítésének és benyújtásának rendjére vonatkozó polgármester-jegyzői együttes utasítás előírásai.



Előterjesztések


19. §


(1) A képviselő-testület döntéseit előre eljuttatott, írásbeli előterjesztés alapján hozza. Különösen indokolt esetben a testület szóbeli előterjesztés alapján is dönthet. Nem tehető szóbeli előterjesztés azokban az esetekben, ahol jogszabály az előterjesztést írásbeliséghez köti. Az előterjesztés lehet: rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.


(2) A képviselő-testülethez e rendelet keretei között előterjesztést tehet:

a) polgármester,

      b) alpolgármester/ek/,

        c) képviselő,

d) a bizottságok,

e) a tanácsnok/ok,

g) a jegyző,

 i) a nemzetiségi önkormányzat elnökei,

 j) a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás elnöke és tagi képviselője,

 k) az Ellenőrző Munkacsoport elnöke.


(3) A polgármester terjeszti elő a szervezeti- és működési szabályzat megalkotására és módosítására vonatkozó, a költségvetési és vagyoni kérdéseket tartalmazó, valamint az önkormányzat nemzetközi és társulási kapcsolatait érintő rendelet-tervezeteket és határozati javaslatokat. Továbbá a képviselő-testületnek a polgármester tesz javaslatot:


a)   az alpolgármester/ek/nek megválasztandó önkormányzati képviselő személyére,

b)    a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztandó alpolgármester/ek/ személyére,

d)   a bizottságok számára, elnevezésére, a bizottságok feladat- és hatáskörére, a bizottságok tagjainak számára,

e)   a képviselő-testület bizottsági tagjainak, a tanácsnok/ok/ személyére,

 f)   az önkormányzat kizárólagos tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok  vezető tisztségviselőivé megbízandó személyekre,

g)   a gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjainak megválasztandó személyekre,

h)   azokra, akiket a képviselő-testület az önkormányzat és a részvételével működő önkormányzati társulások esetében a társulási tanács elnökének és elnökhelyettesének, valamint a társulási tanács képviselőjének megválasztani javasol, ideértve az d-h) pontban felsoroltak módosítására vonatkozó javaslattételi jogot is.


(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásra, kinevezésre, vezetői megbízásra vonatkozó polgármesteri javaslattételi jog magában foglalja a felmentés és a megbízás visszavonásának kezdeményezésre vonatkozó jogot is.



20. §



(1) Ha a képviselő által tett előterjesztés a polgármester, az alpolgármester/ek/, a bizottságok, a tanácsnok/ok vagy a jegyző feladatkörébe tartozó előterjesztésnek minősíthető, állásfoglalásukat az előterjesztés testületi megtárgyalásának megkezdése előtt be kell szerezni. Az állásfoglalás kialakítására az előterjesztés kézhezvétele napjától számított legalább 5 munkanapot kell biztosítani, kivéve, ha az állásfoglalásra jogosult erről az időtartamról lemond, vagy nem kíván állást foglalni. Ha az erre feljogosítottak határidőben nem közlik állásfoglalásukat, a képviselői előterjesztés ennek hiányában is tárgyalható.


(2) A képviselő-testület bizottságai a rájuk átruházott hatáskörben, valamint egyébként a feladat-és hatáskörükbe tartozó ügyekben tehetnek előterjesztést.


(3) A tanácsnokok a tanácsnoki munkával kapcsolatban, a nemzetiségi önkormányzat elnökei a nemzetiségi ügyek tárgykörében, a jegyző a hatósági munka ellátásával és a hivatal működésével kapcsolatban, a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás elnöke és tagi képviselője, az Ellenőrző Munkacsoport elnöke a parkolás-üzemeltetési feladatok ellátása körében terjeszthet előterjesztést a képviselő-testülethez.


(4) A polgármestert és - a polgármester erre vonatkozó megbízása esetén - az alpolgármester/ek/et megilleti a (2)-(3) bekezdés szerinti előterjesztések véleményezési joga, amit a polgármester és az alpolgármester/ek/ legkésőbb a rendes vagy rendkívüli testületi ülés meghívója kiküldésének napjáig írásban közölhetnek az előterjesztés aláírójával, valamint a jegyzővel. A véleményt a képviselőknek megküldött előterjesztéshez csatolni kell. Amennyiben a polgármester és az alpolgármester/ek/ a fenti időpontig véleményüket nem közlik, azt úgy kell tekinteni, hogy az előterjesztéssel egyetértenek.


(5) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, a megfelelő következtetések levonására. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgykör tömör és világos meghatározását,

b) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született,

c) a meghozandó döntés indokainak bemutatását, a helyzetfelmérést,

d) az előkészítésben résztvevők megnevezését valamint véleményüket,

e) az előkészítés során felmerült ellenérveket,

f) a jegyző törvényességi felülvizsgálatát, és

g) a határozatot.


A döntéshozatal


21. §


(1) A képviselő-testület döntése lehet:

  • rendelet


(2) A képviselő-testület határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza.  Az Mötv-ben és e rendeletben előírt esetekben a képviselő-testület minősített többségű döntést hoz, valamint titkos szavazás tart. A határozat fajtái:

  • normatív határozat,
  • önkormányzati hatósági határozat,
  • egyéb határozat.


(3) A határozat jelölése: határozat sorszáma/elfogadás éve (hónap, nap) önkormányzat neve. A határozatoknak szabatosnak és önmagukban közérthetőnek kell lenniük. Tartalmazniuk kell a végrehajtás határidejét és a felelős személy megjelölését. A normatív határozatokat az Mötv. 51. § (6) bekezdésében előírtak alkalmazásával közzé kell tenni.


                     

Rendeletalkotás


22. §


(1) A képviselő-testület az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján és szerint önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet jelölése:

  • a rendelet alkotójának teljes megnevezése,
  • a rendelet sorszáma/ évszáma,
  • kihirdetésének ideje, (hónap, nap)
  • önkormányzati rendelet kifejezés,

          e) rendelet címe.


(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

          a) polgármester,

            b) képviselő,

            c) a képviselő-testület állandó bizottságai,

            d) jegyző,

            f) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei.


(3) A rendelet-tervezetet a Hivatal szakmai előkészítését követően a jegyző tudomásával és szakmai véleményével ellátva a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester véleményének kialakítását követően kerül a rendelet-tervezet szövege a szakmailag illetékes bizottságokhoz megvitatásra. A rendelet-tervezetet utolsónak a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság vizsgálja, melynek véleményével kerülhet a testület elé. Ha a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság az ülésére határidőben rendelkezésre bocsátott rendelet-tervezetet nem tárgyalja, a bizottság vélemények hiánya nem akadályozza meg a rendelet-tervezet képviselő-testület általi megtárgyalását.


(4) Rendelet megalkotása vagy a már hatályban lévő rendelet módosítása során a rendelet előkészítőjének hatásvizsgálatot kell végeznie. A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a szabályozás várható következményeire, a költségvetési és adminisztratív terhekre, valamint a szabályozás elmaradásának várható következményeire.


(5) A polgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét legalább 10 napra közszemlére kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. A közszemlére tétel ideje alatt az állampolgárok a tervezetre a Polgármesteri Hivatalban észrevételeket tehetnek.



23. §



(1) A rendelet elfogadása nem igényel paragrafusonkénti szavazást. Csak a módosító javaslatokat kell megtárgyalni és egyszerű többségű szavazással elfogadni. A rendelet teljes szövegének elfogadása minősített többségű szavazással történik. A rendeletet minden esetben indokolással kell ellátni.


(2) Az elfogadott rendelet hiteles szövegének kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kihirdetés ideje a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként fel kell tüntetni.


(3)  A kihirdetett rendeletet az önkormányzat hivatalos hirdetményeit megjelentető lapban és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.


(4) A hatályban lévő rendeletek utólagos hatásvizsgálatának folyamatos elvégzése és a hatásvizsgálat alapján az újszabályozás szükségességének képviselő-testület felé jelzése a jegyző feladata.


(5) Amennyiben az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az aláírt rendelet szövegétől az Mötv. 51. § (3) bekezdése alkalmazandó.




Jegyzőkönyv


24. §



(1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján, az Mötv. 52. §. (1) bekezdésében előírtak szerinti tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni.


(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az előterjesztéseket, az írásban benyújtott interpellációkat, a jelenléti ívet, és amennyiben a képviselő kéri, írásban benyújtott hozzászólását.


 (3) A jegyzőkönyvet és mellékleteit 15 napon belül meg kell küldeni a Fővárosi Kormányhivatalnak, valamint a határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyv kivonatot - amennyiben kéri -, a képviselőnek és a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek.


(4) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe és előterjesztéseibe a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkárságán személyesen betekinthetnek, illetve a jegyzőkönyveket és a határozatokat az Önkormányzat honlapján megtekinthetik.


(5) A közérdekű adat, valamint a közérdekből nyilvános adat megismerésére vonatkozó kérelmek teljesítése a „közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről” szóló polgármesteri-jegyzői együtt utasítás alapján történik. Az együttes utasítás az önkormányzat honlapján elérhető.



Lakossági fórumok



25. §


(1) A képviselő-testület az Mötv. 54. § előírásai szerint, évente legalább egy alkalommal, az általa meghatározott időpontban, közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás kapcsán felmerülő lakossági és a helyben érdekelt szervezetek képviselői által feltett kérdések előzetes begyűjtéséről és a válaszok igényes, mindenre kiterjedő előkészítéséről a polgármester a hivatala útján gondoskodik.

                                                                                                                                               

(2) A közmeghallgatás időpontját a közmeghallgatást megelőzően 15 nappal az önkormányzat hivatalos hirdetményeit megjelentető lapban, a hivatalos honlapon, és a kábeltelevízióban meg kell jelentetni, valamint hirdetmény formájában ki kell függeszteni.

                                                               

(3) Amennyiben a közmeghallgatáson elhangzott kérdés/ek/re azonnal válaszolni nem lehet, a polgármester a hivatal útján legkésőbb 15 napon belül, írásos vagy elektronikus úton eljuttatott írásbeli választ küld a kérdezőnek.


(4)  A lakosság, a társadalmi és civil szervezetek közvetlen tájékoztatása érdekében kerületi fórum tartható. A fórum kezdeményezését előzetesen be kell jelenteni a polgármesternek.




A települési képviselők jogállása



26. §


(1) A képviselőt az Mötv-ben és e szabályzatban foglalt jogok illetik és kötelezettségek terhelik. A képviselőnek tevékenyen részt kell vennie a képviselő-testület és a bizottságok munkájában, felkérés alapján részt kell vállalnia a különböző vizsgálatok lefolytatásában, a testületi és bizottsági döntések előkészítésében. Tevékenysége során olyan magatartást kell tanúsítania, ami méltóvá teszi feladatai ellátására.


(2) A képviselőt tiszteletdíj, valamint a feladatai ellátása során felmerült költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. A képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről külön önkormányzati rendelet intézkedik.

    

 (3)  A képviselői személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A képviselő köteles írásban a polgármesternek bejelenteni, ha a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala, vagy más szervei előtt.


(4) A települési képviselők részére a Polgármesteri Hivatal Képviselői Irodát működtet, amely gondoskodik a képviselői tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételekről.




A képviselő-testület bizottságai


27. §



(1) A képviselő-testület feladatai, döntései előkészítésére, bizottságokat hoz létre. A bizottságok az önkormányzati rendeletek által leadott hatáskörökben - e rendelet 5. §. (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével -, önállóan döntenek. A bizottságok feladat- és hatásköreit az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

         



(2) A képviselő-testület bizottságai


1.         Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság (7fő)

            4 képviselő, 3 nem képviselő tag

2.         Pénzügyi Bizottság (5 fő)

            3 képviselő, 2 nem képviselő tag

3.         Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság (5 fő)

            3 képviselő, 2 nem képviselő tag

4.         Oktatási Bizottság (5 fő)

            3 képviselő, 2 nem képviselő tag

5.         Emberi jogi, Nemzetiségi és Egyházügyi Bizottság (7 fő)

            4 képviselő, 3 nem képviselő tag

6.         Egészségügyi és Szociális Bizottság (7 fő)

            4 képviselő, 3 nem képviselő tag

7.         Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság (7 fő)

            4 képviselő, 3 nem képviselő tag.


(3) A képviselő-testület egyes feladatokra a feladat elvégzésének időtartamáig ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottságokra a rendes bizottságra vonatkozó szabályok az irányadóak. Az ideiglenes bizottság a rábízott feladat elvégzéséről beszámol. Amennyiben a képviselő-testület a feladat elvégzéséről szóló beszámolót elfogadja, az ideiglenes bizottság megszűnik, ha nem fogadja el, dönt az ideiglenes bizottság további működéséről.


 (4) A bizottság tagjai valamint elnökei személyére az Mötv. 58. § (1) bekezdése, a szakmai működésre az Mötv. 60. § előírásai az irányadók.


(5) Az állandó bizottságok szükség szerint üléseznek, feladataikat a képviselő-testület éves munkaterve alapján végzik. A bizottság ügyrendjét maga készíti és fogadja el.


(6) A bizottságok a feladat-és hatáskörükbe tartozó anyagokat a bizottsághoz érkezést követő 30 napon belül kötelesek megtárgyalni és a képviselő-testület, - amennyiben szükséges - a társbizottságok elé terjeszteni. A megjelölt határidő sürgősségi tárgyalást igénylő témák esetében legfeljebb 7 nap.


(7) A bizottságok működésének pénzügyi fedezetét a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A bizottságok - amennyiben ez a munkájukhoz szükséges - külső szakértő/k/ közreműködését igényelhetik. A szakértői megbízás aláírása a bizottság javaslatának figyelembe vételével a polgármester hatásköre.


28. §



(1) Az állandó bizottságok feladataik ellátása során egyes meghatározott részfeladat ellátására, tagjaik sorából albizottságot alakíthatnak. Két vagy több bizottságot közösen érintő kérdések megtárgyalására összevont bizottsági ülés tartható. Az ülés vezetéséről a bizottsági elnökök állapodnak meg. Az összevont bizottsági ülés akkor határozatképes, ha az egyes bizottságok külön-külön is határozatképesek.          


(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

               a) a képviselő-testület határozatára,

               b) a polgármester indítványára,

               c) a bizottsági tagok egyharmadának indítványára.


(3) A bizottságok tervezett üléseiről, napirendjéről a polgármestert, a polgármester megbízása alapján az ügyben érintett alpolgármestert és a jegyzőt az ülés meghívójának megküldésével értesíteni kell. A polgármester és az alpolgármester véleményét az előterjesztésekhez a bizottsági ülés megkezdéséig csatolni kell. A vélemény elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bizottsági előterjesztéssel egyetértenek.


(4) A bizottság egyes ügyekben hozott állásfoglalásairól illetve döntéséről az ülést követően tájékoztatni kell a polgármestert és a jegyzőt. Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javasolt napirend tárgyalásakor a javaslattevő képviselőt a bizottság ülésére meg kell hívni.


(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható, akinek a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.


(6) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottságok e rendelet 5. § (4) bekezdése értelmében tevékenységükről évente legalább egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek. A bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntésekről nyilvántartást kell vezetni.


(7) A bizottság elnöke a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket közvetlenül kérheti a munkáját segítő szakosztálytól. Feladatot előírni, beszámolót kérni csak a polgármesteren és a jegyzőn keresztül jogosult a hivatal dolgozóitól.



Az Európai Uniós projektpályázatokon való közös részvételhez szükséges munkacsoport létrehozása és gazdasági társaság alapítása



29. §


(1) A képviselő-testület azokban az esetekben, amikor az önkormányzat más résztvevőkkel együtt közösen pályázik, az EU projektpályázatokban előírt kötelezettség teljesítése érdekében, az adott projekt megvalósítása céljából irányító munkacsoportot állít fel. A munkacsoport megbízatási ideje a projekt végrehajtásáig tart. A munkacsoport tagjai a projekt megvalósításában résztvevők által megválasztott illetve delegált személyek.


(2) A munkacsoport a feladatkörébe tartozó kérdésekben önállóan, saját hatáskörben dönt. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérdésekben döntés-előkészítő feladatot lát el, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a döntés meghozatalára. A munkacsoport szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testület fogadja el. A testület két rendes ülése közé eső időszakban, az Mötv. és e rendelet előírásait figyelembe véve, a projekt megvalósulása szempontjából sürgős, halaszthatatlan döntések meghozatalára a polgármester jogosult.


(3) A képviselő-testület az EU projektpályázatokon elnyert projektek teljes megvalósítása érdekében az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló korlátolt felelősségű társaságot alapít.



Polgármester


30. §



(1) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát, együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel. A polgármester a képviselő-testület elnöke, megbízatását főállásban látja el. A képviselő-testület az Mötv. 71. § (2) bekezdés szerint megállapítja a polgármester illetményét, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.


(2) A polgármester:


a)      képviseli az önkormányzatot,

b)      irányítja a hivatalt és a jegyző javaslatára meghatározza a hivatal feladatait,

c)       segíti a települési képviselők és a bizottságok munkáját,

d)      kötelező jelleggel indítványozhatja bizottság összehívását,

e)      felfüggesztheti bizottság döntéseinek végrehajtását és kezdeményezheti képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását az Mötv-ben előírtak szerint,

f)       dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti,

g)      biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesítését,

h)      meghatározza az alpolgármester/ek/ feladat- és hatásköreit, valamint beszámoltatja őket a végzett munkáról.


(3) A polgármesteri tisztség betöltésére vonatkozó részletes előírásokat, valamint a polgármester feladatait a képviselő-testület, a hivatal, az intézmények és az alpolgármester/ek/ irányban az Mötv. szabályozza. Fogadóóráit szükség szerint, bejelentkezés alapján tartja.


(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a testület tájékoztatást kapjon a két rendes ülés közötti eseményekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató a polgármesteri beszámoló része. A határozatokat és az abban megjelölt felelős rövid, tömör tájékoztatását a végrehajtás megtörténtéről, egyenként kell felsorolni.


(5) A polgármesternek írásban jelentést kell tennie a képviselő-testület részére, ha a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala vagy más szervei előtt.


(6) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén az Mötv. 70. § (1) bekezdés előírásai az irányadók.




Az alpolgármester /ek/


31. §




(1) Az alpolgármesterek választására, feladataik ellátására, valamint megbízatásuk visszavonására az Mötv. 74-76. § az irányadó. Az alpolgármesterek közül a polgármester jelöli ki az általános helyettesét.


(2) A Képviselő-testület tagjai sorából 1 fő főállású és 1 fő társadalmi megbízatású, valamint 1 fő, a nem a képviselő testület tagjai közül megválasztott alpolgármestert választ. A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét, a társadalmi megbízatású és a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármesterek illetményét/tiszteletdíját, költségtérítését a képviselő-testület az Mötv. 80. § előírásai szerint határozza meg.


(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendje: feladataik ellátásának idejére, de legalább napi két óra. A főállású és a társadalmi megbízatású alpolgármesterek fogadóóráikat szükség szerint, bejelentkezés alapján tartják.


(4) Az alpolgármestereknek írásban jelentést kell tenniük a képviselő-testület részére, ha a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozójuk vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala vagy más szervei előtt.



Tanácsnokok


32. §


A képviselő-testület az Mötv. 34. §-ban foglaltak szerint a települési képviselők közül tanácsnokok/at/ választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A tanácsnokok tiszteletdíját az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.


Jegyző


33. §




(1) A Polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdésében foglaltak szerint és időre jegyzőt nevez ki.


(2) A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében és e rendeletben foglalt feladatokat. Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület bizottságai ülésein. Akadályozatása esetén helyettesítését külön jegyzői utasításban rendezi. Figyelemmel kíséri az átruházott hatáskörben hozott bizottsági és polgármesteri döntések nyilvántartását és azokat folyamatosan eljuttatja Fővárosi Kormányhivatal felé.


(3) Saját hatáskörben szabályozza a kiadmányozás rendjét, tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, gondoskodik a hivatal dolgozóinak folyamatos továbbképzéséről. Fogadóóráját szükség szerint, havonta egy alkalommal tartja.


(4) A jegyző folyamatosan jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, polgármesternek, és az alpolgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. A testületi ülésen tett észrevételét a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.


(5) A jegyző köteles írásban jelentést tenni a képviselő-testület részére, ha a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala vagy szervei előtt.




Aljegyző


34. §


(1) A Polgármester a jegyző javaslatára, helyettesítésére és munkájának segítésére az Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint aljegyző/ket nevez ki. Az aljegyző a jegyző utasításai alapján látja el feladatát. Az aljegyző köteles írásban jelentést tenni a képviselő-testület részére, ha a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója vagyoni jellegű ügyében hatósági eljárás indul az önkormányzat hivatala, vagy más szervei előtt.

                                                            

(2) A jegyző és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a jegyzői feladatokat a Polgármester által kijelölt osztályvezető, tartós együttes akadályoztatásuk esetén a Jegyzői Titkárság vezetője látja el az Mötv. 82. § (3) bekezdése szerint.






A Polgármesteri Hivatal


35. §


Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. A képviselő-testület határozza meg, illetve hagyja jóvá - a jegyző előterjesztése alapján - a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, munkarendjét.



36. §


 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ban előírt működési feltételeket és szakmai segítséget Belváros-Lipótváros Önkormányzata a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött megállapodások alapján és az abban foglaltak szerint biztosítja. A nemzetiségi önkormányzatok belő ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzése látja el.


Az önkormányzat költségvetése, vagyona


37. §



(1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését, a költségvetés elkészítésének, végrehajtásának módját és a zárszámadást külön rendeletben állapítja meg. A rendelet tartalmazza az átcsoportosítás és a céltartalék feletti rendelkezés jogosultságát. A költségvetési rendelet elkészítése során a jogszabályokban előírt egyeztetés a költségvetési intézményekkel lefolytatásra kerül.


(2) Az önkormányzat törzsvagyonát és üzleti vagyonát, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont külön önkormányzati rendelet állapítja meg.                     


(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A kötelezettség vállalásra, az utalványozásra és ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat külön polgármesteri és jegyzői utasítások rendezik. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését belső ellenőrzési egység látja el.



ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


38. §.




(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2) Az önkormányzat rendeleteiben:

a) az „Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság” kifejezés helyébe az ”Egészségügyi és Szociális Bizottság”

b) a „Kulturális, Emberi jogi és Nemzetiségi Bizottság” kifejezés helyébe az „Emberi jogi, Nemzetiségi és Egyházügyi Bizottság”

c) a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság” kifejezés helyébe a „Pénzügyi Bizottság”

d) a „Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság” kifejezés helyébe a „Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság” kifejezés lép.


(3) Hatályát veszti Belváros-Lipótváros Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2011. (III.11.) és a módosításáról rendelkező 10/2012. (II.13.), az 5/2013. (II.21.), a 8/2014. (III.24.), a 14/2014. (V.16.) és a 24/2014. (X.22.) önkormányzati rendelet.





dr. Sélley Zoltán                                                                                Szentgyörgyvölgyi Péter

       jegyző                                                                                               polgármester





A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel 2014. november      -én megtörtént. A kifüggesztés időtartama 30 nap.






                                                                                                          dr. Sélley Zoltán                                                                                                                           jegyző




1. számú melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelethez



A polgármester számára az önkormányzat rendeleteiben leadott hatáskörök


1.         A helyi címer, név és zászló használatának rendjéről szóló 45/2005. (XII.20.) önkormányzati rendelet értelmében a magán és jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének és nevének használatát - kérelemre - a jegyző javaslata alapján a Polgármester engedélyezheti. 

2. Az életjáradéki szerződés keretén belül nyújtott szolgáltatás feltételeiről szóló 20/2006. (IV.18.) önkormányzati rendelet 6. § értelmében az életjáradéki szerződés megkötésére irányuló kérelmekről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester dönt. Az életjáradéki szerződést az önkormányzat képviseletében a Polgármester köti meg.

3.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése értelmében a helyiség bérletére vonatkozó szerződés /továbbiakban: szerződés/ megkötésekor a helyiségben végezhető tevékenység meghatározásáról, - ha a helyiségben a korábbitól eltérő tevékenységet kívánnak folytatni -, valamint fennálló szerződés esetén a tevékenység megváltoztatásának engedélyezéséről a bérbeadó szempontjából a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

4.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése szerint a bérleti díj mértékéről és a bérleti díjjal kapcsolatos kérdésekben a Kt. határozatának keretei között - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján - a Polgármester dönt.

5.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a szerződés felmondásával kapcsolatos bérbeadói jogokat a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester gyakorolja.

6.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 2. § (8) bekezdése értelmében a fennálló bérleti díj tartozás és kamatainak legfeljebb 3 havi részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről a bérlő kérelmére a Polgármester dönt. A bérleti díj tartozás 3 hónapot meghaladó részletekben történő megfizetéséről és a kamatmentesség engedélyezéséről a bérlő kérelmére, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

7.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdés c)pontja alapján, amennyiben ue. bekezdés a)pont szerinti, a bérbeadó által meghatározott hirdetményi határidőben több ajánlat érkezik, úgy a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt a helyiség bérbeadásáról.

8.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés értelmében a pályázati eljárás kiírásáról, a kiírás tartalmáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

9.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdés szerint a pályázati biztosíték mértékét a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester határozza meg a pályázati kiírásban rögzítve.

10.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdés alapján, ha a nyertes pályázó a szerződés kötése meghatározott időn belül nem köti meg a bérleti szerződést vagy a pályázat eredménytelen, a Polgármester dönt a pályázat megismétléséről vagy arról, hogy a második helyre kiválasztott pályázóval köt szerződést. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bérlő kiválasztására árverés alapján került sor.

11.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése alapján a helyiség árverés útján történő bérbeadásáról, annak kiírásáról, a kiírás tartalmáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

12.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése szerint a helyiséget ue. bekezdés a-c) pontjában felsorolt feltételek fennállása esetén a Polgármester döntése alapján, pályáztatás nélkül kell bérbe adni.

13.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 16. § (4) bekezdése alapján a bérbeszámítással érvényesíteni kívánt költségekről és az egyéb hitelt érdemlő igazolások elfogadásának engedélyezéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt. 

14.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 16. § (5) bekezdése szerint a bérbeszámítás útján érvényesíthető tényleges /igazolt/ költségek - ue. § (3) bekezdés b) pont -, elfogadásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt.

15.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a bérlővel történő megállapodásról ue. rendelet 16. §-ban meghatározott esetekben - a munkálatok megkezdését megelőzően - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. műszaki javaslata alapján. A munkálatok elvégzésének határidejét a TEB és a Városüzemeltető Kft. javaslata alapján a Polgármester határozza meg.

16.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 17. § (8) bekezdése alapján a bérbeszámítással érvényesíteni kívánt költségeket számlával kell igazolni. Egyéb hitelt érdemlő igazolások elfogadásának engedélyezéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt.

17.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdése szerint a bérbeszámítás útján érvényesíthető tényleges (igazolt) költségek ue. rendelet 17. § (7) bekezdés b)pontja elfogadásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt.

18.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdésében foglaltak fennállásakor - bérbeadás időtartama fennálló szerződések esetén -, a bérlő írásbeli kérelméről a Polgármester dönt.

19.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdése értelmében a bérleti szerződést megkötni, kiegészíteni és módosítani a bérbeadói jogkör gyakorlója által vagy a meghatalmazásából kiadott írásbeli engedély alapján lehet. Ha a bérbeadói jogkör gyakorlása különböző jogosultak között oszlik meg, a Polgármester gondoskodik a bérbeadói döntések összehangolásáról és kiadásáról.

20.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 24. § (4) bekezdése szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára, a Polgármester döntése alapján ue. § (1)-(2) bekezdésében szereplő összegtől el lehet térni, ha a bérlő vagy a bérlőtársak a 402/2004. (V.13.) B-L. Ö. határozat II-IV. fejezet alapján megállapított bérleti díjat fizetik.

21.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 25. § (2) bekezdése értelmében a bérbeadói hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a Polgármester dönt, és döntéseiről rendszeresen tájékoztatja a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottságot.

22.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése szerint a felmondással érintett helyiség esetén a bérbeadói hozzájárulásról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönthet, ha a felmondásról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester határozott.

23.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 27. § (3) bekezdése alapján a bérleti jog átruházásához a Polgármester előzetesen hozzájárulhat, ha a bérleti jogot bankhitel fedezetéül kívánják adni.

24.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára - ue. §. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel -, a Polgármester ue. rendelet 27. § /1/ bekezdés a) pontja szerinti mértéktől eltérhet.

25.       önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester megtagadhatja az átruházáshoz /cseréhez/ való bérbeadói hozzájárulást, ha az önkormányzatnak a helyiségre - pl. kerületfejlesztési célra, költségvetési szerv elhelyezésére, másik helyiségből történő elhelyezésre - a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 5 éven belül kiürített és bérleti joggal nem terhelt állapotban lesz szüksége.

26.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 30. § (2) bekezdése szerint egyéb kizáró feltétel hiányában a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester ue. § (1) bekezdésében meghatározott esetben kiadhatja a bérbeadói hozzájárulást, ha az új bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződést a Polgármester által meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig köti meg.

27.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 30. § (3) bekezdése alapján, ue. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, ha a helyiségre bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 5 éven belül az Önkormányzatnak még sincs szüksége, és a határidő lejártáig /megszüntető feltétel bekövetkezéséig/ a bérleti szerződés még fennáll, annak időtartamát a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester a (2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával meghosszabbíthatja.

28.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 30. § (4) bekezdése értelmében a Polgármester kikötheti, hogy az ue. § (2)-(3) bekezdése szerinti megállapodást a bérbeadó költségére végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratba kell foglalni.

29.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 32. § szerint a Polgármester a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság véleményének kikérése után, a határozatlan időre szóló vagy a rendelet 17. § (1) bekezdése alapján határozott időre módosított szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén a helyiségre vonatkozó éves bérleti díj legfeljebb 50 % -ig terjedő összegnek a bérlő részére történő megfizetéséről dönthet, amennyiben a bérlő vállalja a szerződés megszűntetésével egyidejűleg a helyiség kiürített és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadását.

30.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdése szerint a Polgármester a bérlő /jogszerű használó/ elhelyezésére vonatkozó kötelezettség esetén, cserehelyiség biztosítás helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek.

31.       Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 16/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében, ha a rendelet külön nem jelöli meg a döntésre jogosultat, az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja.

32.       Az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2007. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § (6) alapján a 80. évét betöltött Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Díszpolgára egyéni kérelmére, a Polgármester kivételes méltányosságból havi járadékot állapíthat meg. A járadék összege nettó 100.000 Ft/hó. A járadékra való jogosultság a kérelem beadását követő hónap első napjától a Díszpolgár élete végéig kerül megállapításra.

33.       Az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2007. (V.30.) önkormányzati rendelet 15. §-a alapján a Díszpolgári Cím és Érdemkereszt, az Éremkereszt, a Jövő Városa Díj, a Pro Civibus Díj, a Szent György Díj, a Közszolgálati Érdemérem, a Belváros Ifjú Sportolója Díj és a Belváros Ifjú Tehetsége Díjra vonatkozó javaslatokat a Polgármester terjeszti a képviselő-testület élé.

34.       Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a rendelet alkalmazása során az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló helyi önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a Polgármestert kell bérbeadónak tekinteni, még abban az esetben is, ha a bérbeadásról más dönt.

35.       Az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 9. § (8) bekezdése alapján azon önkormányzati tulajdonú lakások esetében, ahol a lakás kialakítást 1989. január 1-ét megelőzően a jelenlegi bérlő végezte el, de erről a szerződéses felek írásban nem állapodtak meg, a lakbért a Polgármester egyedi döntésével, a lakás jelenlegi komfortfokozata alapján, a rendelet 3. §-a szerint kell megállapítani, a lakbérmérték a rendelet 11. § szerinti felülvizsgálata nélkül.

36.       Az egyházak, társadalmi és civil szervezetek, valamint alapítványok támogatására elkülönített előirányzat felhasználásáról szóló 36/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése alapján, ha a képviselő-testület nem használja fel a pályázat során az erre elkülönített pályázati összeget, akkor a maradvány összegét a Polgármester - elkülönített számlán - tartalékba helyezi. 

37.       Az egyházak, társadalmi és civil szervezetek, valamint alapítványok támogatására elkülönített előirányzat felhasználásáról szóló 36/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdése alapján, rendkívüli méltánylást érdemlő, sürgős esetekben az ue. szakasz (2) bekezdésében meghatározott tartalékkeret terhére a polgármestertől - pályázaton kívül - egyszeri támogatás igényelhető. 

38.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 2. § szerint - ha a rendelet másként nem rendelkezik -, a bérbeadói jogok és kötelezettségek a Polgármestert illetik, illetve terhelik.

39.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 7. § (2) bekezdése értelmében egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményezése és a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján, a Polgármester döntése alapján a kérelmező igényjogosultsága abban az esetben is megállapítható, ha jövedelme 10 %-al meghaladja ue. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott értékhatár mértékét.

40.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 11. § (2) bekezdése értelmében a piaci alapon történő bérbeadás során a pályázatot a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki.

41.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 11. § (3) bekezdése szerint a kétszeri eredménytelen pályázat után a piaci alapú lakások bérbeadásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.          

42.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 11. § (4) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára Polgármester döntése alapján a piaci lakbér fizetésének előírása mellett pályázaton kívül is bérbe adható lakás.

43.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 15. § (1) bekezdése értelmében a Polgármester meghatározza, hogy a beérkező pályázatot ki vegye át.

44.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 15. § (3) bekezdése szerint benyújtott és érvényes pályázatokat a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester bírálja el és dönt a nyertes pályázó személyéről a pályázati kiírásban foglaltak alapján.      

45.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 19. § (5) bekezdése szerint a jóváhagyott szociális lakás bérbevételére jogosult igénylőkről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. Az igényjogosultak részére legfeljebb három lakás megtekintését biztosítja a Hivatal. Amennyiben a jogosult a három felajánlott lakás egyikét sem fogadja el, abban az esetben a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt az igényjogosultság további fenntartásáról.

46.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 31. § (4) bekezdése értelmében nyugdíjasházi elhelyezések iránti kérelmekről és a kérelmek teljesítésének sorrendjéről méltánylást érdemlő egyedi körülmények és lakásgazdálkodási szempontok alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

47.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 31. § (8) bekezdése szerint, amennyiben a nyugdíjasházban lévő lakás bérlőkijelölési jogával a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik és nem ad át egyszeri bérlőkijelölési jogot a kerületi önkormányzatnak, akkor a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester egyedi döntés alapján mérsékelheti a bekerülési költséget.

48.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 36. § (3) bekezdése értelmében a költségelvű lakások bérbeadására vonatkozó pályázatot a pályázati feltételek és elbírálási szempontok pontos meghatározásával a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki.

49.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 36. § (4) bekezdése szerint kétszeri eredménytelen pályázat után a költségelvű lakbérfizetésnek előírása mellett történő bérbeadásról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

50.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 36. § (9) bekezdése szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára, a Polgármester döntése alapján költségelvű lakbér fizetésének előírása mellett pályázaton kívül is bérbe adható lakás.

51.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 37. § (1) bekezdése értelmében a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakásokat csak pályázat útján lehet bér beadni. A pályázatot a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki és a Hivatal bonyolítja le. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt a nyertes pályázók személyéről és a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakások bérbeadásáról.

52.     Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 48/A. § (1) bekezdése szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő alakítás és átminősítés kötelezettségével történő bérbeadás a kizárólag pályázat útján történhet. A pályázatot a pályázati feltételek és elbírálási szempontok pontos meghatározásával a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki, és a Hivatal bonyolítja le. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt a nyertes pályázók személyéről és a nem lakás céljára szolgáló helyiség(ek) lakássá történő alakítás és átminősítés kötelezettségével történő bérbeadásáról.

53.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdése alapján a Polgármester adhat hozzájárulást:

            a) a részletfizetésre vásárolt öröklakás cseréjéhez, a tartozás átvállalásához,

            b) a részletfizetéssel vásárolt öröklakás közös tulajdonának megszűntetése esetén a tartozás átvállalásához,

            c) a részletfizetéssel vásárolt lakás elajándékozásához és a megajándékozott részéről - ue. pontban ismertetett feltételek fennállása esetén - a tartozás átvállalásához,

            d) az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom törlésére. 

54.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 23. § érelmében az adásvételi szerződés és a társasházi alapító okirat aláírására az önkormányzat részéről a Polgármester jogosult. A Polgármester a bonyolítást végzőnek az adásvételi szerződés aláírására meghatalmazást adhat.

55. A helyben központosított közbeszerzések rendjéről szóló 3/2008. (I.23.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése értelmében a helyben központosított közbeszerzési rendszer keretén lefolytatásra kerülő eljárások megindításáról a Polgármesteri Hivatal javaslata alapján a Polgármester dönt. A rendelet 8. § (4) bekezdése értelmében az adott közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára a Polgármester jogosult.

56.       A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 4. § értelmében a védett övezetbe a lakossági behajtási hozzájárulást, a lakossági behajtási-várakozási hozzájárulást, a gazdálkodói behajtási-várakozási hozzájárulást és az egészségügyi behajtási-várakozási hozzájárulást a Polgármester adja ki.

57.       A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 10. § alapján a várakozási zónába a lakossági várakozási hozzájárulást, a gazdálkodói várakozási hozzájárulást és az egészségügyi várakozási hozzájárulást a Polgármester adja ki.

58.       A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében az egészségügyi várakozási hozzájárulást - indokolt esetben - a Polgármester egyedi döntéssel kiadhatja ue. § Első bekezdésében nem szereplő orvosnak, ápolónak, egészségügyi dolgozónak is. 

59.       A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 16. § szerint a kizárólagos használatú várakozóhelyek létesítésére szóló hozzájárulást az út forgalomtechnikai kezelője adja ki az önkormányzat egyetértése alapján. Az önkormányzat egyetértéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

60.       Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 16/A. § (1) bekezdése alapján a közterület-felügyelet behajtási-várakozási hozzájárulást a Polgármester adja ki.

61.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 4. § (6) bekezdése értelmében a rendelet mellékletének megalkotását vagy, ha a vagyon törzsvagyoni jellegét indokolt megszűntetni, vagy a törzsvagyonon belüli besorolást indokolt megváltoztatni, módosítását a képviselő-testület illetékes bizottságának javaslata alapján a Polgármester kezdeményezi.

62.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, a Kt. bizottságai, a költségvetési szervek illetve jogszabályban meghatározott hatáskörben a Polgármester gyakorolja.

63.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése értelmében a forgalomképtelen törzsvagyonon szolgalmi jog alapításáról a Polgármester dönt. 

64.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 14. § (3) bekezdése értelmében a forgalomképtelen vagyon - 1. § (2) bekezdés b)pontja - hasznosításáról a Polgármester dönt.

65.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 14. § (5) bekezdése szerint a forgalomképtelen törzsvagyon tekintetében az egyéb tulajdonosi jogokat - 1. § (2) bekezdés d) pontja -, a rendeletben meghatározott kivételekkel a Polgármester gyakorolja.

66.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése alapján, ha a korlátozottan forgalomképes ingó törzsvagyon a képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítéséről, hasznosításáról és megterheléséről - a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével - a Polgármester dönt.

67.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdése értelmében, ue. § (2) bekezdésben nem említett korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartozó ingóvagyon elidegenítéséről a képviselő-testület illetékes bizottsága véleményének figyelembevételével a Polgármester dönt.

68.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdése szerint a Polgármester dönt az elidegenítésről és az elidegenítésről szóló megállapodás feltételeiről, ha az ingatlan:

  • az övezetre előírt telekméretnél kisebb,
  • az elidegenítésre közös tulajdon megszüntetése érdekében kerül sor,
  • tulajdonjogát ráépítés jogcímén szerzik meg.

69.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdése alapján, ha a forgalomképes ingó vagyon a képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítésről, hasznosításról és megterhelésről a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembe vételével a Polgármester dönt. Ue. § (2) bekezdésében nem említett forgalomképes vagyonhoz tartozó ingóvagyon elidegenítéséről a képviselő-testület illetékes bizottsága véleményének figyelembevételével a Polgármester dönt.

70.            Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 24. § (3) bekezdése alapján a Polgármester dönt:

                 a)    az önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről, amennyiben az ingatlan forgalmi értéke 12 millió forint alatti,

                 b)    az önkormányzat javára lakás tulajdonjogának az adásvételi szerződés felbontása vagy tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződés útján történő megszerzéséről,

                 c)    ha a közös tulajdon megszűntetésével az önkormányzat tulajdonába kerülő társasházi tulajdoni hányad forgalmi értéke megegyezik az önkormányzat korábbi közös tulajdoni hányadának forgalmi értékével, a társasház alapítással kapcsolatos megállapodásáról.

71.            Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 25. § (5) bekezdése alapján a Polgármester dönt:

                 a)    a veszélyhelyzetet megszüntető munkákról,

                 b)    lakás műszaki megosztásának, bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének engedélyezéséről,

                 c)    reklámtáblák felszerelésének, vitrinek létesítésének engedélyezéséről,

                 d)    az épületen végzendő felújítási és karbantartási munkákról, ha nem jár az önkormányzat részéről kiadással az éves költségvetési keret terhére,

                 e)    önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, illetőleg építményeken az önkormányzat és/vagy a vagyonkezelő megbízásából végzett építési munka esetén a hatósági engedélyezési eljárás keretében a tulajdonosi jognyilatkozat megtételéről, amennyiben jogszabály ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz,

                 f)     lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség vonatkozásában pályázaton való részvételhez tulajdoni hozzájárulás megadásáról, amennyiben a pályázaton való részvétel az önkormányzat részéről pénzügyi kötelezettség vállalással nem jár.

72.            Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.29.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdése alapján a társasházakban az önkormányzati tulajdont a Polgármester illetve az általa meghatalmazott képviseli.

73.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 26. § (5) bekezdése alapján a Polgármester jogosult hozzájárulást adni az ue. § (4) bekezdésben meghatározottakhoz, ha a társasházban lévő önkormányzati tulajdon az 50 % -ot nem haladja meg.

74.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdése alapján a Társasházakról szóló törvény 42. §-ban szabályozott per megindításáról az önkormányzat képviseletében a Polgármester dönt.

75.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdése értelmében, ha az önkormányzat gazdasági társaságban való tulajdonosi részesedése a társaság összes üzletrészének 30 %-át és a 100 millió forintot nem haladja meg, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja az ue. rendelet 30. §-ban szabályozott kivételekkel.

76.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 29. § (4) bekezdése értelmében, ha az önkormányzat gazdasági társaságban való részesedése a társaság összes üzletrészének 30 % -át nem haladja meg és az 50 millió forintot nem éri el, az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja az ue. rendelet 30. §-ban szabályozott kivételekkel.

77.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 29. § (7) bekezdése értelmében, ha gazdasági társaságban az értékpapír portfolió kezelésével megbízott szervezet közreműködésével szerez az önkormányzat részesedést, a Polgármester felhatalmazhatja a portfolió kezelőjét a tulajdonosi jogok gyakorlására. A meghatalmazásban ennek kereteit is rögzíteni kell.

78.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 30. § /2/ bekezdése szerint a gazdasági társaságok és non-profit gazdasági társaságok vezető tisztségviselői esetében ue. § (1) bekezdésben nem szabályozott egyéb munkáltatói és megbízási jogviszonnyal kapcsolatos jogokat az alapító képviseletében a Polgármester gyakorolja az alapító okiratban és a javadalmazási szabályzatban foglaltak szerint.

79.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdése szerint a kezesség vállaláshoz 10 millió forint erejéig a Polgármester előzetes hozzájárulására van szükség.

80.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 32. § (1) bekezdése alapján, a más személy tulajdonában lévő ingatlanon - az önkormányzat javára - fennálló ue. rendelet 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában említett jogról a Polgármester mondhat le vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik.

81.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdése értelmében az 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdésének a) pontjában szabályozott esetekben öröklés, illetve az önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a Polgármester dönt.

82.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 36. § (1) bekezdése alapján a Polgármester meghatározhatja a vagyonnal kapcsolatos döntés előkészítésének és a döntésnek a határidejét. Ennek során a rendelet 35. §-ban említett határidőtől eltérhet.

83.       A Környezetvédelmi Alapról szóló 36/2009. (IX.16.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a Polgármester minden évben felhasználási tervet készít a Környezetvédelmi Alap adott évre vonatkozó felhasználásáról a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján.

84.       A fiatalok helyi életkezdési támogatásáról szóló 19/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelet 7. § értelmében a támogatás odaítéléséről a Polgármester dönt.

85.       A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III.10.) rendelet 8. § (5) bekezdése, illetve 9. § (6) bekezdése szerint, a pályázat alapján támogatásban részesítendő társasházakról és a támogatás összegéről, valamint pályázaton kívül elnyerhető támogatás mértékéről a Polgármester dönt.

86.       A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III.10.) rendelet 11. § (1) bekezdése szerint a támogatási szerződést a Polgármester írja alá.

87.       A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III.10.) rendelet 11. § (2) bekezdése alapján a Polgármester jogosult méltányosságból a beadási határidőt követően legkésőbb az adott év december 31-ig benyújtott elszámolások kifizetését engedélyezni, amennyiben a társasház közös képviselője megfelelően indokolja a késedelmes beadás okát.

88.       A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III.10.) rendelet 12. § (1) bekezdése értelmében a támogatási szerződésben rögzített határidőt annak lejárta előtt, a közös képviselő kérésére és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján, egyszer, maximum egy évvel a Polgármester meghosszabbíthatja.

89.       A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III.10.) rendelet 12. § (2) bekezdése értelmében amennyiben a társasház az /1/ bekezdés szerint meghosszabbított határidő alatt sem tudja a támogatásban részesített munkát elvégeztetni vagy az elszámolást leadni, a közös képviselő a meghosszabbított határidő letelte előtt indokkal benyújtott kérelmére a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján a Polgármester rendkívüli méltányosságból a teljesítési határidőt még egyszer, maximum egy évvel meghosszabbíthatja.

90.       A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III.10.) rendelet 12. § (3) bekezdése alapján, a 11. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodás megkötését követően, a közös képviselő kérésére a Polgármester dönt a társasház részére megítélt támogatási összeg átcsoportosításáról, amennyiben a rendeletben foglalt feltételek az átcsoportosítás vonatkozásában fennállnak.

91.       A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III.10.) rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében a társasházak részére a Fővárosi Önkormányzat által biztosított visszatérítendő támogatás esetén a Fővárosi Önkormányzattal e tárgyban kötött megállapodást illetve nyilatkozatot a Polgármester írja alá.

92.       A fizetési meghagyásos eljárásban részletfizetés, halasztás engedélyezéséről szóló 37/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat kérelmére indult fizetési meghagyásos eljárásban, az adós által benyújtott részletfizetési kérelem esetén a Polgármester legfeljebb 6 havi részletfizetést engedélyezhet.

93.       A fizetési meghagyásos eljárásban részletfizetés, halasztás engedélyezéséről szóló 37/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat kérelmére indult fizetési meghagyásos eljárásban, az adós által benyújtott részletfizetési kérelemről a Polgármester lakbértartozás, kamatmentes kölcsöntartozás, fűtésdíj tartozás esetén ue. szakasz (1) bekezdésében foglaltaktól eltérhet és legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezéséről dönthet az a-b-c) pontokban foglaltak fennállása esetén.

94.       A gyermekvédelmi ellátásokról szóló 42/2012. (X.18.) önkormányzati rendelet 4. § (1) a)pontja értelmében a rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket első fokon a Polgármester gyakorolja.

95.       A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és a fizetendő térítési díjakról szóló 43/2012. (X.18.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés alapján a Polgármester átruházott hatáskörben:

  • benyújtja a működési engedély iránti kérelmeket,
  • benyújtja a finanszírozási szerződéssel támogatott szolgáltatások pályázatát.

96.       A zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 45/2012. (X.11.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése alapján, indokolt esetben a Polgármester felmentést adhat az ue. § (1) bekezdés előírásainak betartása alól.

97.       Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló, 15/2013. (IV.18.) önkormányzati rendelet értelmében a közterület használati ügyekben a Polgármester dönt.

98.       Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló, 15/2013. (IV.18.) önkormányzati rendelet 14. § alapján a közhasználatra szolgáló zöldterületek használatának időbeli korlátozásáról a polgármester jogosult dönteni.

99.       Az önkormányzat köztisztviselői és közalkalmazottai lakáscélú munkáltatói támogatásáról szóló 33/2013. (XI.21.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése alapján, a munkáltatói támogatás iránti kérelmek elbírálásáról a Jegyző és a közalkalmazottak esetében a Polgármester dönt, ue.§ (3) bekezdése szerinti bizottság javaslata alapján.

100.     A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 30/2014. (XI.20.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdése értelmében az EU projektpályázatok megvalósítása során a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára - átruházott hatáskörben - a Polgármester jogosult.

101.     A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 30/2014. (XI.20.) önkormányzati rendelet jelen 1. számú melléklete értelmében az önkormányzatnak az adott közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára a Polgármester jogosult. A Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata ajánlatkérői minőségével induló közbeszerzések során:

a) a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság javaslata alapján dönt az éves közbeszerzési terv jóváhagyásáról, a közbeszerzési eljárások megindításáról, az egyes közbeszerzési eljárások eredményéről,

b) dönt a Bírálóbizottság létrehozásáról, kijelöli annak elnökét, elnökhelyettesét, tagjait, dönt az eljárási határidő meghosszabbításáról, a hirdetmény vagy felhívás visszavonásáról, módosításáról, az éves statisztikai összegzés jóváhagyásáról, a hiánypótlás és felhívás kéréséről,

c) a Közbeszerzési Szabályzat elfogadása, módosítása kivételével gyakorol a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatát ajánlatkérői minőségben megillető minden egyéb - a bizottságra nem átruházott - feladat- és hatáskört.

102.     A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 30/2014. (XI.20.) önkormányzati rendelet jelen 1. számú melléklete értelmében az Emberi jogi, Nemzetiségi és Egyházügyi Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt a nemzetiségi önkormányzati programfinanszírozási alapra kiírt pályázatok elbírálási szempontjairól és a beérkező pályázatok elbírálásáról.

103.     A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 30/2014. (XI.20.) önkormányzati rendelet jelen 1. számú melléklete értelmében az Oktatási Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt az egyéb oktatási intézménybe /nem önkormányzati, nem állami, nem egyházi fenntartású intézmény/ járó V. kerületi lakos, tanköteles gyermek anyagi támogatásáról a szülő kérelmére az Oktatási Alap terhére.

104.     A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II.03.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése alapján a rendeletben nem szabályozott egyéb természetbeni ellátásokról és juttatásokról az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt a költségvetés függvényében.

105.     A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 15. § (5) bekezdése alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntésének megfelelően a hátralékkal rendelkező személlyel megkötésre kerülő egyedi megállapodást az önkormányzat részéről Polgármester írja alá.

106.     A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése értelmében a települési támogatás iránti kérelem ügyében átruházott hatáskörben, első fokon a Polgármester dönt.

107.     A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II.03.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdése alapján a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem ügyében átruházott hatáskörben, első fokon a Polgármester dönt.

108.     A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II.03.) önkormányzati rendelet 22. § (5) bekezdése értelmében a krízistámogatás formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás során, elemi kár esetén az ue. § (1) bekezdésében megállapított jövedelmi értékhatártól, valamint a (4) bekezdésben meghatározott támogatás összegétől, maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszereséig a Polgármester indokolt esetben eltérhet.

109.     A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 24. § (3) bekezdése alapján a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy kérelmére, az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a Polgármester a köztemetés költségeit megtérítését méltányosságból

  • elengedheti vagy

110.     A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 25. § (8) bekezdése alapján a létfenntartási támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben, első fokon a Polgármester dönt.

111.     A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 30. § (6) bekezdése alapján a fűtési szezonban történő időszaki támogatás tárgyában benyújtott kérelmeket a Polgármester bírálja el és gyakorolja ue. § (2) bekezdés esetén a méltányossági jogkört.

112.     A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 30. § (8) bekezdése alapján a fűtési szezonban történő időszaki támogatás tárgyában benyújtott egyedi kérelem esetén az ue. § (1) és (2) bekezdésében megállapított jövedelmi értékhatártól az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján az V. kerületi Díszpolgárok esetében a Polgármester kivételes méltányosságból eltérhet.

113.     A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 03.) önkormányzati rendelet 32. § (8) bekezdése alapján a kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság megállapításáról átruházott hatáskörben, első fokon a Polgármester dönt.

114.     A településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 20/2015. (V.27.) önkormányzati rendelet 4. § (5) bekezdése alapján a településképi bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül a Polgármester igazolást állít ki, amelyben a tervezett tevékenységet és a 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján az ott meghatározottak szerint kikötéssel vagy anélkül, tudomásul veszi vagy megtiltja.

115.     A településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 20/2015. (V.27.) önkormányzati rendelet 4. § (8) bekezdése szerint a Polgármester a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a Településképi Munkacsoport útján ellenőrzi.

116.     A településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 20/2015. (V.27.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a Polgármester hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytathat le az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (6)-(7) bekezdése, a 30/D. § (4) bekezdése és a 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 26. § szerint ue. bekezdés a)-d)pontjaiban foglalt esetekben.





Egészségügyi és Szociális Bizottság feladat- és hatásköre



 Lakásokkal kapcsolatos ügyek



Javaslatot tesz a Polgármester felé:



1.         Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése értelmében egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményezése, és a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján, a Polgármester döntése alapján a kérelmező igényjogosultsága abban az esetben is megállapítható, ha jövedelme 10 %-al meghaladja az ue. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott jövedelmi értékhatár mértékét.           

2.         Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése szerint szociális alapon lakást csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet pályázaton kívül bérbe adni, a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján, az Egészségügyi és Szociális Bizottság és a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően.

3.         Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 7. § (9) bekezdése alapján, ha az elidegenítés tárgyát képező lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-ig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő, és a Képviselő-testület döntésével 2014. december 31. napjáig elidegenítésre kijelölte az épületben található lakásokat, a bérlő kérelmére a Képviselő-testület a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatára engedélyezheti a lakásban eltöltött jóhiszemű, jogcím nélküli tartózkodás időtartamnak bérleti jogviszonyba történő beszámítását.



Népjóléti igazgatással kapcsolatos ügyek

Javaslatot tesz:

4.         Az ágazati feladatok költségvetési fedezetének biztosítására.

5.         Egyetértési jogot gyakorol az ágazatot felügyelő alpolgármester felé az új szociális formák bevezetésekor.

6.         Egyetértési jogot gyakorol az ágazatot felügyelő alpolgármester felé Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat főigazgatójának, az Egyesített Szociális Intézmények vezetőjének, az Egyesített Bölcsődék vezetőjének kinevezésekor.

7.         Egyetértési jogot gyakorol új szociális intézmény létrehozása, meglévő fejlesztése, illetve megszűntetése esetén.

8.         A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 19/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése alapján a rendelet 1. §-ban megfogalmazott feltételek hiányában a felmentés tekintetében a képviselő-testület az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján gyakorolhat méltányosságot.

9.         A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II.03.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése alapján a rendeletben nem szabályozott egyéb természetbeni ellátásokról és juttatásokról az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt a költségvetés függvényében.

10.       A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II.03.) önkormányzati rendelet 24. § (3) bekezdése alapján, a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy kérelmére az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a Polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését méltányosságból ue. bekezdés a-b)pontja szerint engedélyezheti.

11.       A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II.03.) önkormányzati rendelet 28. § (3) bekezdése szerint, indokolt esetben, önkormányzati tulajdonú lakás esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján lakás-karbantartási munkálatokat a B-L. Városüzemeltető Kft. is elvégezheti.

12.       A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II.03.) önkormányzati rendelet 30. § (8) bekezdése alapján, egyedi kérelem esetén, ue. szakasz (1) és (2) bekezdésében megállapított jövedelmi értékhatártól az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján az V. kerületi Díszpolgárok esetében a Polgármester kivételes méltányosságból eltérhet.




Véleményezi:

13.       Az ágazatot érintően a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható, valamint az önkormányzat más bizottságai hatáskörébe tartozó, az ágazatot érintő döntések tervezetét.

14.       Az önkormányzat alapellátásával összefüggő, ágazatot érintő feladatok szervezését, koordinálását, döntés előkészítését. 



Dönt:


15.       A képviselő-testület által alapított Egészségügyi díj odaítélésének szabályairól a 19/2007. (V.30.) önkormányzati rendelet 7. § (4) bekezdése alapján.

16.       A képviselő-testület által alapított Szociális Munkáért Díj odaítélésének részletes szabályáról a 19/2007. (V.30.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése alapján.

17.       A lakásépítés, lakásvásárlás önkormányzati támogatásáról szóló 43/2007. (XI.13.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése alapján a támogatás iránti kérelmek teljesítéséről az önkormányzat éves költségvetésében biztosított kereteken belül az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.


18.       A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és a fizetendő térítési díjakról szóló 43/2012. (X.18.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság átruházott hatáskörben eljár ue. bekezdés a-c)pontjaiban foglalt feladatok ellátásában.

19.       A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és a fizetendő térítési díjakról szóló 43/2012. (X.18.) önkormányzati rendelet 7. § (6) bekezdése alapján az ellátásra jogosult vagy a fizetésre kötelezett kérelmére az Egészségügyi és Szociális Bizottság a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díjat indokolt esetben elengedheti, illetve mérsékelheti.

20.       A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II.03.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése szerint, ha a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe ellátás visszafizetése a visszafizetési kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti, az Egészségügyi és Szociális Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból



  • részletekben történő fizetését engedélyezheti.

21.       A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II.03.) önkormányzati rendelet 15. § (5) bekezdése értelmében a hátralékkezelési támogatás formájában nyújtott települési támogatás esetén az ue. § (3) bekezdés, b)pontjában megjelölt értékhatártól az Egészségügyi és Szociális Bizottság kivételes méltányosságból 30 %-al eltérhet.

22.       A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (X.18.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdése értelmében a hátralékkezelési támogatás összegét az Egészségügyi és Szociális Bizottság állapítja meg, így különösen az adós fizetőképessége, jövedelmi, vagyoni helyzete figyelembevételével.

23.       A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II.03.) önkormányzati rendelet 19. § (5) bekezdése szerint a lakás-karbantartási kérelmeket az Egészségügyi és Szociális Bizottság bírálja el. A Bizottság a 28. § (1) bekezdésében megjelölt értékhatártól kivételes méltánylást érdemlő esetben eltérhet.



Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság feladat- és hatásköre



1.         Jogi szempontból ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek előkészítését és végrehajtását.

2.         Véleményezi az önkormányzati jogi képviseleti feladatainak ellátását.

3.         Dönt az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szerződések, rendelet-tervezetek előterjeszthetőségéről.         

4.         Egyetértési joga van a képviselő-testület határkörébe nem tartozó összes szerződés megkötéséhez, amennyiben annak értékhatára az 5 millió forintot meghaladja. 

5.         Véleményezi Belváros-Lipótváros Önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó mindazokat az ügyleteket, amelyek megkötése esetén az önkormányzat jogokat szerez vagy kötelezettségeket vállal.

5.         Jogi szempontból véleményezi az önkormányzat által kiírásra kerülő pályázatokat.

6.         Véleményezi a nemzetközi jogi és hatályos nemzetközi szerződéseket.

7.         Állást foglal Belváros-Lipótváros Önkormányzat képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatával összefüggő jogértelmezési kérdésekben, továbbá javaslatot tesz annak alkalmazására vonatkozó ügyrendi kérdések elbírálására.

8.         Állást foglal a kormány által rendeletben kijelölt szerv vagy más fellebbezési fórum által tett törvényességi észrevételek kérdésében.

9.         Nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat.

10.       Lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást és tájékoztatja a képviselő-testületet az eljárás eredményéről.

11.       Javaslatot tesz a képviselő-testületnek összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kérdésekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 37. § (2)-(7) bekezdésében foglaltak szerint.

12.       Javaslatot tesz a képviselő-testületnek méltatlanság megállapítására vonatkozó kérdésekben az (Mötv.) 37. § (2)-(7) bekezdésében foglaltak szerint.

13.       Javaslatot készít a kerületi rendőrkapitányságnak nyújtandó önkormányzati támogatás felhasználására, a rendőrségi igényekre figyelemmel. Ellenőrzi a támogatás  rendeltetésnek megfelelő felhasználását

14.       Előkészíti a kerület közbiztonságával, a bűnmegelőzéssel kapcsolatos helyi rendeletek tervezeteit.

15.       A kerületi rendőrkapitány döntéseivel, intézkedéseivel, vagy annak elmulasztásával kapcsolatban észrevételt tehet.

16.       A kerületi rendőrkapitány kinevezéséhez szükséges képviselő-testületi vélemény kialakításához javaslatot készít.

17.       A kerületi rendőrkapitány évi írásbeli beszámolóját előzetesen értékeli, javaslatot tesz a képviselő-testület felé a beszámoló elfogadása érdekében.

18.       Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a bűnmegelőzés és a közbiztonság elősegítése terén kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó személyek (rendőrök, civil személyek) anyagi elismerésben történő részesítésére.

19.       Az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló 19/2007. (V.30.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése alapján, amennyiben a kitüntetési javaslat bűnmegelőzési tevékenységet elősegítő, illetve folytató személyre vonatkozik, javaslatot tesz a képviselő-testületnek a kitüntetett személyére.

20.       A bűnmegelőzés érdekében a kerületi oktatási intézményekkel és egyházakkal, valamint a bűnmegelőzési tevékenységet elősegítő szervezetekkel kapcsolatot tart és együtt működik.

21.       A kerület közbiztonsági helyzetének javítása, a bűnmegelőzési tevékenység egységes és hatékony fejlesztése érdekében elfogadásra előkészíti a közbiztonsági koncepciót.

22.       A központi, kormányzati szinten alkotott jogszabálytervezeteket szakmailag véleményezi, elősegíti a témával kapcsolatos álláspont képviselő-estületi álláspont kialakítását.

23.       A kerületben tevékenykedő, a bűnmegelőzési tevékenységet elősegítő szervezetekkel kapcsolatot tart. A tevékenységükhöz nyújtandó önkormányzati támogatásra javaslatot tesz, a támogatás rendeltetésszerű felhasználását ellenőrzi.

24.       Közvetlen kapcsolatot tart a kerületi rendőrkapitányság illetékes vezetőivel, az általuk hasznosnak ítélt – a közbiztonság helyzetét előmozdító, illetve bűnmegelőzést szolgáló – javaslatokat a képviselő-testület elé terjeszti tárgyalás és döntés céljából.

25.       A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény. 22. § (1) bekezdése értelmében, határozatában tesz javaslatot az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó Polgármester felé:


  • az éves közbeszerzési terv jóváhagyására,
  • a közbeszerzési eljárások megindítására,
  • az egyes közbeszerzési eljárások eredményére.





Az Emberi jogi, Nemzetiségi és Egyházügyi Bizottság feladat és hatásköre



1.         Egyetértési jogot gyakorol az alpolgármester által a képviselő-testületnek előterjesztett közép- és hosszú távú művelődési koncepció tekintetében.

2.         Javaslatot tesz, és véleményezési jogot gyakorol a kultúra területét érintő önkormányzati feladatokkal kapcsolatban. Véleményezési joggal részt vesz az ilyen természetű testületi döntések előkészítésében.

3.         Folyamatos kapcsolatot tart az illetékességi körébe tartozó kulturális intézményekkel, csoportokkal, szervezetekkel.

4.         Véleményezi az illetékességi körébe tartozó kezdeményezéseket.

5.         Véleményezési jogot gyakorol a művelődési ágazat ingatlanjainak nem művelődési célú hasznosításával kapcsolatban.

6.         Állást foglal a költségvetésnek az ágazatot érintő tételei tekintetében, szükség esetén javaslatot tesz az átcsoportosításokra.

7.         Véleményezi az állami és önkormányzati kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat.

8.         Véleményezi a kulturális intézmények intézményvezetői pályázatait, a pályázati eljárást lebonyolítja, és egyetértési jogot gyakorol az alpolgármester által a képviselő-testületnek az intézményvezetői megbízásoknál.

9.         Figyelemmel kíséri és értékeli a hatáskörében működő kulturális intézmények szakmai munkáját és eredményességét.

10.       Működteti a költségvetésben évente rendelkezésre álló Kulturális Alapot. Pályázatot hirdet meg a kultúra területén, a pályázatok elbírálásában dönt. A pályázati igényeket rangsorolja, dönt a támogatások odaítéléséről.

11.       Javaslatot tesz a Polgármester részére a nemzetiségi önkormányzati programfinanszírozási alapra, a beérkező pályázatok elbírálásának szempontjaira, és a pályázatok elbírálására.

12.       Az önkormányzati kitűntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2007. (V.30.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése alapján a Kölcsey Ferenc Díjat és a Pilinszky Emlékérmet a Kulturális Tanácsnok javaslatára a Bizottság adományozza ue. § előírásai szerint.

14.       Véleményezi az önkormányzat illetékességi körébe tartozó intézményekben és a közterületeken a létesítendő képző-és iparművészeti alkotásokat.

15.       Feladatkörében ellenőrzi a bizottsági és az illetékességi körébe tartozó testületi döntések végrehajtását.

16.       Figyelemmel kíséri és támogatja az állampolgári és a nemzetiségi jogok érvényesülését. Állást foglal az állampolgárok egyenlő elbírálását sértő vallási, etnikai megkülönböztetés esetén és kezdeményezi annak megszüntetését.

17.       Folyamatosan kapcsolatot tart a kerületben működő nemzetiségi önkormányzatokkal, emberi jogi, nemzetiségi szervezetekkel.

18.       Javaslatot tesz az illetékességi körébe tartozó szervezetek számára biztosított költségvetési keretre, annak felosztására.

19.       Támogatja a családon belüli erőszak elleni állampolgári és intézményes fellépést.

20.       Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését.

21.       Az emléktáblák elhelyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásáról szóló 48/2011. (XII.  9.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében az emléktábla elhelyezésére vonatkozó kérelmekről a képviselő-testület Emberi jogi, Nemzetiségi és Egyházügyi Bizottsága és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottsága dönt.

22.       A Belvárosi Művészeti Ösztöndíj alapításáról szóló 30/2012. (VII.5.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése valamint 6. §-a értelmében az Emberi jogi, Nemzetiségi és Egyházügyi Bizottság írja ki az ösztöndíj pályázatot, valamint a Kulturális Tanácsnok javaslata alapján dönt a pályázat elbírálásáról és a pályázóknak egyénenként megítélt ösztöndíj mértékéről a rendelet 3. § (2) bekezdésében foglalt éves keretösszeg figyelembe vételével.

23.       Belvárosi Művészeti Ösztöndíj alapításáról szóló 30/2012. (VII.5.) önkormányzati rendelet 7.  §-a értelmében az Emberi jogi, Nemzetiségi és Egyházügyi Bizottság a Kulturális Tanácsnok javaslatára egyedi elbírálás alapján, kivételes méltányosságból, pályázaton kívül ösztöndíjat állapíthat meg B-L. Önkormányzat testvérvárosában állandó lakcímmel rendelkező, de művészeti tanulmányait Budapesten folytató - e rendelet 2. §-ban meghatározott életkorú - tanuló részére.

24.       Kapcsolatot tart a kerületi egyházakkal, egyházi intézményekkel.



Az Oktatási Bizottság feladat- és hatásköre

         


     1.         Egyetértési jogot gyakorol a kerületi Intézkedési Terv felülvizsgálatánál a köznevelés és a sport területén.

     2.       Előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti az iskolaszékbe és igazgatói tanácsba az V. kerületi önkormányzat képviselőinek megbízását.

3.         Javaslatot tesz az oktatás, nevelés és a sport területét érintő önkormányzati feladatváltozásokkal kapcsolatban.

4.         Egyetértési jogot gyakorol az oktatási ágazat által használt ingatlanok nem oktatási célú hasznosításával kapcsolatban.

5.         Állást foglal az ágazat költségvetése tekintetében, javaslatot tesz átcsoportosításokra.

6.         Véleményezi az oktatási ágazatot érintő állami és önkormányzati kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat.

7.         Véleményezi az ágazat intézményvezetői pályázatait, a pályázati eljárást lebonyolítja, és véleményezési jogot gyakorol az alpolgármester által a képviselő-testületnek előterjesztett intézményvezetői megbízásoknál.

8.         Értékeli a nevelési-oktatási intézmények foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét.

9.         Állást foglal, és véleményezési jogot gyakorol az alpolgármester által a képviselő-testületnek előterjesztett nevelési-oktatási intézmények szakmai feladatváltozásával kapcsolatos kérdésekben.

10.       A költségvetésben évente rendelkezésére álló Oktatási Alapot működteti, dönt a támogatások odaítéléséről. A közoktatás és a sport területén pályázatokat hirdet meg, a pályázatok elbírálásában dönt.

11.       Javaslatot tesz a Polgármester részére az egyéb oktatási intézménybe /nem önkormányzati, nem állami, nem egyházi fenntartású intézmény/ járó V. ker. lakos tanköteles gyermek anyagi támogatásáról a szülő kérelmére az Oktatási Alap terhére.

12.       Dönt a Belváros Művelődéséért Díj odaítélésének részletes szabályairól a 19/2007. (V.30.) önkormányzati rendelet 8. § alapján.

13.       Feladatkörében ellenőrzi a bizottsági és az illetékességi körébe tartozó testületi döntések végrehajtását.

14.       Gondoskodik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázattal kapcsolatos pályázati eljárás lebonyolításáról, döntést hoz a benyújtott egyéni pályázatokról.





Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre


1.         Véleményezi az önkormányzatra és intézményeire vonatkozó éves költségvetési javaslatot, annak módosításait, a költségvetési koncepciót, valamint a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét.

2.         Figyelemmel kíséri az önkormányzat likviditási helyzetét, valamint az önkormányzat célhoz nem kötött forrásainak betétként történő elhelyezését.

3.         Előzetesen véleményezi és vizsgálja a hitelfelvétel indokoltságát és a gazdasági megalapozottságát.

4.         Előzetesen véleményezi pénzügyi szempontból az önkormányzat egyéb banki szolgáltatásainak igénybevételi szükségességét.

5.         A jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást. /Httv. 138. § /3/ bekezdés g) pont/

6.         Véleményezi a fővárosi forrásmegosztási rendeletet, ha lehetősége van rá a rendelet-tervezetet.

7.         Figyelemmel kíséri az önkormányzat és intézményeinek gazdálkodását, ezen belül a bevételek és kiadások alakulását, a vagyonváltozásokat, valamint a gazdálkodást.

8.         A helyi önkormányzatok és szerveik a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (továbbiakban: Httv.) 138. § (1) bekezdés r) pontja alapján pénzügyi szempontból előzetesen véleményezi az önkormányzat költségvetési szerv alapítását, annak gazdálkodási jogkörét, alaptevékenység keretében ellátandó feladatát és kiegészítő vállalkozási tevékenységét.

9.         Előzetesen véleményezi pénzügyi szempontból közalapítvány alapítását, megszüntetését és az önkormányzat közérdekű kötelezettségvállalását.

10.       Véleményezi a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok között megkötött megállapodásokat abból a szempontból, hogy teljesülnek-e a megállapodásban a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (3) bekezdés a) pontjának előírásai.

11.       Véleményezi mindazon előterjesztéseket, melyek az önkormányzat költségvetését, illetve vagyonát érintik, véleményezési jogot gyakorol az önkormányzat portfoliójának befektetésénél és értékesítésénél.

12.       Véleményezési jogot gyakorol az önkormányzat rövid, közép és hosszú távú gazdálkodási koncepciójának elkészítése során.

13.       Véleményezési jogot gyakorol az önkormányzat vagyongazdálkodási stratégiájának előterjesztése során.

14.       Véleményezi az önkormányzati vagyonstratégiát érintő előterjesztéseit.

15.       Véleményezi a nem lakás célú helyisége bérleti díj táblázatára, valamint a lakások szociális és piaci lakbérének mértékére vonatkozó javaslatot.

16.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (IV.2.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése alapján, ha a korlátozottan forgalomképes ingó törzsvagyon a képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgálja, az elidegenítésről, hasznosításról és a megterhelésről a Polgármester a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt.

17.       Véleményezi az önkormányzat és cégei között kötendő közszolgáltatási szerződéseket és azok módosításait.

18.       Figyelemmel kíséri az Európai Uniós pályázatokat, valamint javaslatot tesz a Polgármesternek a pályázaton való részvételre.


19.     Véleményezi az önkormányzat által benyújtható gazdasági jellegű pályázatokat az illetékes szakbizottságokkal együtt.
Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság feladat- és hatásköre


1.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése szerint, ha a rendelet külön nem jelöli meg a bérbeadói jog gyakorlóját, a bérbeadói jogkör a Kt. Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottságát illeti meg. 

2.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 2. § (6) bekezdése szerint a bérlemények ellenőrzésének rendjét a Lakástörvény 12. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság határozza meg.

3.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése szerint, ha a versenytárgyalás vagy a hirdetményi eljárás az adott helyiségre egy éven belül legalább egy alkalommal eredménytelenül zárult, a helyiséget hirdetmény vafy versenytárgyalás mellőzésével lehet bérbeadni a TEB döntése alapján.

4.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján a pályázat kiírásáról szóló felhívást országos napilapban is közzé kell tenni.

5.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 11. § (5) bekezdése szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság elnökének igénye alapján a pályázatok felbontásával és elbírálásával kapcsolatos eljáráshoz a közjegyzőt kell biztosítani.

6.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján pályázat nélkül lehet a helyiséget bérbe adni az ue. bekezdés a-c) pontjában foglalt esetek fennállása esetén.

7.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdése értelmében, ha az épület karbantartása, felújítása, átalakítása esetén a helyiségbérlő bérleti jogviszonya szünetel, a szünetelés időtartamára a cserehelyiség biztosításáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

8.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 15. § (6) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönthet az ue. § /1/ bekezdésében szereplő bérlői kötelezettségek módosításáról.

9.         Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 17. § (7) bekezdés c)pont alapján, ha a munkálatok műszaki tartalma és költsége előre nem látható műszaki-építészeti probléma felmerülése miatt meghaladja a megállapodásban rögzítetteket, a többletköltségek csak akkor érvényesíthetőek, ha a megállapodás módosításáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

10.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 21. § szerint a bérlő kérelmére a határozott idejű szerződés a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján határozatlan idejűvé módosítható.

11.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése szerint az óvadék mértéke a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján a helyiség háromtól - tizenkettő hónapig terjedő bérleti díjának megfelelő összeg. Pinceszinten elhelyezkedő helyiségek esetében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság - kérelemre - az óvadék összegét csökkentheti.

12.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 26. § (4) bekezdése alapján a helyiség alapterületének 40 % -át meghaladó helyiségrész albérletbe adásához csak a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság járulhat hozzá.

13.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdése értelmében a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetéséről és másik helyiség bérbeadásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

14.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 36. § alapján az Önkormányzat és más személy /szervezet/ közös tulajdonában álló helyiséggel kapcsolatos bérbeadói jogköröket a rendeletben szabályozott megkülönböztetés szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és az Önkormányzat költségvetési szerve gyakorolja, illetve teljesíti a bérbeadóra háruló kötelezettséget.

15.       Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 16/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi rendelkezési jogokat a képviselő-testület, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottsága és a Polgármester gyakorolja.

16.       Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 16/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése szerint az elővásárlásra jogosult bérlő az elővásárlási jogát az eladási ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt írásos nyilatkozatával gyakorolja. A határidőt a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottsága indokolt esetben egyszer 30 nappal meghosszabbíthatja.         

17.       Az életjáradéki szerződés keretében nyújtott szolgáltatás feltételeiről szóló 20/2006. (IV.18.) önkormányzati rendelet 3. § (6) bekezdése alapján az életjáradékra jogosult lakások rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának megőrzése érdekében elvégzett munkálatok számlával igazolt költségei 100 %-nak megtérítését engedélyezheti a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a kérelmező egyéni körülményeire tekintettel, méltányossági jogkörében eljárva.

18.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat által életjáradéki szerződés keretén belül nyújtott szolgáltatás feltételeiről szóló 20/2006. (IV.18.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése alapján az életjáradékra jogosult kérelmére a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság az életjáradéki szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén, az Önkormányzat tulajdonában álló nyugdíjasházi bérlakás bérbeadását engedélyezheti.

19.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 6. § alapján a költségelvű lakások esetében a lakbérhátralék rendezése érdekében méltányosságból, kérelemre a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján legfeljebb 5 év kamatmentes részletfizetés engedélyezhető.

20.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 34/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 11. § (6) bekezdése szerint egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén, a megállapított bérleti díj legfeljebb egy kategóriával történő csökkentéséről a bérlő egyedi kérelme alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.


21. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési szervének elhelyezésére szolgáló épületében lévő, valamint a házkezeléssel megbízott szervének feladatai ellátásához biztosított lakás, a költségvetési szervvel, illetve az üzemeltetővel munkaviszonyban álló személy részére való bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulás megadásának feltételeit a költségvetési szerv, illetve az üzemeltető a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság jóváhagyását követően önállóan határozza meg.

22.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a Képviselő-testület a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatának figyelembe vételével minden évben meghatározza, hogy az adott évben az üres és a várhatóan megüresedő lakások közül az ue. § (1) bekezdésében meghatározott egyes bérbeadási jogcímek alapján bérbeadásra milyen arányban kerülhet sor.

23.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdése értelmében az ue. § (1) bekezdésében foglalt feltételek alól az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslatára a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság egyedi elbírálás alapján, az együttlakó személyek egészségi állapotára, valamint foglalkozására tekintettel méltányosságból eltérhet, legfeljebb másfél szobával.

24.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 17. § szerint, a piaci alapú lakásbérbeadás pályáztatási eljárásában benyújtott ajánlatok felbontása után, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság határozatában mondja ki, hogy az ue. § a-d) pontjaiban foglaltak alapján mely egyedi ajánlatok érvénytelenek.

25.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 21. § (3) bekezdése alapján a bérlőkijelölési jog biztosításáról és ezen jog feltételeinek meghatározásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság jogosult dönteni.

26.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 22. § szerint azon társasházak esetében, ahol az önkormányzati tulajdon kisebbségben van, de a ház kezeléséhez szükséges házfelügyelői szolgálati lakás fenntartása, az üresen álló önkormányzati tulajdonban lévő szolgálati lakás bérbeadásáról - a társasház közgyűlési határozatát figyelembe véve - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

27.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 31. § (10) bekezdése szerint a nyugdíjasházban lévő lakásnál a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság egyedi döntéssel eltérhet a (10) bekezdés a-b)pontjaiban foglaltaktól.

28.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 31. § (17) bekezdése szerint a nyugdíjasházi elhelyezésre jogosult kérelmére ue. § (16) bekezdésében megállapított határidőt annak lejárta előtt a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja.

29.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 33. §. (5) bekezdésében foglaltak szerint a közszolgálati célú lakás bérbeadásáról a munkáltató javaslata alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a lakás határozatlan idejű bérbeadásáról dönt.

30.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 33. §. (7) bekezdésében foglaltak alapján a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt benyújtott méltányossági kérelem elbírálása során, illetőleg a munkaviszony nyugdíjazás miatt történő megszűnése esetén a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a lakás határozatlan idejű bérbeadásáról dönthet.

31.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 35. §. (2) bekezdésében foglaltak alapján azon társasházak esetében, ahol az önkormányzat kisebbségben van,  de a ház kezeléséhez szükséges házfelügyelői szolgálati lakás fenntartása, az üreses álló önkormányzati tulajdonban lévő, szolgálati lakás bérbeadásáról - a társasház közgyűlésének határozatát figyelembe véve -, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

32.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 37. § (3) bekezdése értelmében az ue. § (2) bekezdésében rögzített bérlői kötelezettség teljesítésének biztosítékait a lakás felújítás utáni állapotára vonatkozó forgalmi értéket, a lakás felújítási költségének összegét, valamint a felújítás műszaki tartalmát a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján kell rögzíteni a bérleti szerződésben.

33.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 39. § (2) bekezdése alapján lakás teljes egészében nem lakás céljára ue. § (1) bekezdésében foglaltakon túl csak a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság engedélyével adható bérbe. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság az illetékes szakhatóságok javaslata alapján járul hozzá közérdekű hasznosítási célra (pl: múzeum, szociális, egészségügyi ellátás) a lakás nem lakás célú ideiglenes hasznosításához.

34.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 41. § (2) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján, az ue. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, magánszemély bérletében álló, nem lakás célú bérlemény lakáscélúvá minősíthető, amelynek bérlője a nem lakás célú helyiségcsoport bérlője, ha ue. bekezdés a-c) pontjaiban foglalt feltételek fennállnak.

35.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 42. § (5) bekezdése értelmében ue. rendelet 4. § (1) bekezdés l) és p)pontjában foglalt jogcímeken bérbe adott lakások esetében - új szerződéseknél és már fennálló szerződéseknél is - a bérlő és a vele együtt lakó (költöző) gyermeke, unokája, szülője vagy testvére közös kérelmére bérlőtársi szerződést lehet kötni a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság hozzájárulása alapján.

36.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése alapján ha a lakásban kettőnél több társbérleti lakrész van, a megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek elsősorban a felek megállapodása alapján lehet bérbe adni. Megállapodás hiányában a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásától a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt ue. rendelet 7. §-ban felsorolt szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek figyelembe vételével.

37.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 44. § (2) bekezdése szerint a szociális bérlet esetén, ha a rendelet 7. §-ban foglalt feltételek a bérleti határidő lejártakor nem állnak fenn, a szerződést a bérlő kérelmére a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján csak abban az esetben lehet meghosszabbítani, ha vállalja az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló önkormányzati rendeletben foglalt jövedelmi viszonyokhoz igazodó lakbér megfizetését.

38.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 44. § (4) bekezdése szerint, ha a bérlő szociális bérletre nem jogosult, és ue. § (2) bekezdés b)pontja szerinti lakbért nem vállalja, részére méltányosságból komfort nélküli lakást lehet bérbe adni a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján.

39.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 44. § (5) bekezdése alapján a határozott időre szóló szerződés esetén a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján a szerződés határozatlan időre is megköthető.

40.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 45. § (1) bekezdése értelmében a költségelvű lakásokat határozott időre, legfeljebb 15 évre lehet bérbe adni, kivéve, ha a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a határozatlan időre történő bérbeadásról dönt.

41.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 45. § (2) bekezdése értelmében a piaci lakásokat határozatlan időre kell bérbe adni, kivéve, ha a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a határozott vagy feltétel bekövetkezéséig történő bérbeadásról dönt.

42.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 48. § (7) bekezdése értelmében társbérleti lakrész műszaki megosztásához a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. javaslata alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság járulhat hozzá.

43.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 54. § (1) bekezdése szerint a bérbeadó és a bérlő előzetesen írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakását átalakítja, korszerűsíti. A megállapodás jóváhagyásáról a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. javaslatára a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

44.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 56. § (1) bekezdése értelmében

a bérbeadó a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján bérlő (bérlőtárs, társbérlő) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő ue. szakaszban felsoroltakon túl más személyt befogadjon.

45.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 63. § (4) bekezdés alapján, bérbeadói felmondás esetén, az ue. § (2) bekezdés a)pontja szerinti halasztás engedélyezéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

46.       Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése szerint a vételár kialakítása érdekében elvégzett értékbecslés vagy érték aktualizálás során megállapított forgalmi értéket, a vételi ajánlatot benyújtott bérlő részére történő kiközlés előtt a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság hagyja jóvá.

47.       Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007.(X.19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdése értelmében az önkormányzati lakásra bérlő által benyújtott elidegenítési kérelem elbírálása során a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság vizsgálja, hogy a bérlő milyen besorolású bérleti díjat fizet, illetve, hogy hátralékkal rendelkezik-e.

48.       Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 6. § (7) bekezdése alapján méltányosságból a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntésével lehet eltérni ue. paragrafus (5) bekezdése rendelkezéseitől, azokban a műemléki védettségű épületekben lakó bérlők esetében, ahol a KÖH vagy annak jogutódja felújítási kötelezettséget írt elő a lakásonkénti elidegenítés feltételeként, és a bérlő bérleti jogviszonya 1991. január 1. után jött létre.

49.       Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése szerint a vevő által, a 25 éves részletfizetés biztosítékának megfeleléséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

50.       Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 14. § b)pontja értelmében 6 havi törlesztő részlet elmaradása esetén, amennyiben a vevő a fizetési felszólítást követő 30 napon belül az elmaradt befizetéseket nem teljesíti, az önkormányzat jogosult egyoldalú nyilatkozatával a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján az adásvételi szerződéstől elállni.

51.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 15. §        (1) bekezdése alapján a társasházakban lévő önkormányzati tulajdonú lakásokra ue. rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott bérlők és jogosultak, a bérlőkijelölési jog gyakorlója által beadott írásbeli vételi kérelmeket a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság bírálja el.

52.       Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdése szerint a lakás vételára a lakás forgalmi értékének 100 %-a.  Amennyiben a bérlő a felújítást megelőzően kívánja megvásárolni a lakást, a lakás forgalmi értékének megállapítása során a felújítást követő állapotot kell figyelembe venni. A forgalmi érték megállapításakor rögzítésre kerül a felújítási kötelezettség összege és műszaki tartalma a B-L. Városüzemeltető Kft. által, melynek összege vételár előlegként a vételárba beszámít. Erről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság hoz döntést.

53.       Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 17/A. § (2) bekezdése alapján az ingatlan vételára a forgalmi érték 100 %-a.  A lakáskialakítási és felújítási kötelezettség együttes összege a forgalmi érték 50 %-át meghaladóan nem számít bele a vételár előlegként a vételárba. Erről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság hoz döntést.

54.       Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése alapján, üres lakást értékesíteni ue. bekezdés a-e) pontjaiban fennálló feltételek esetén a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntése alapján lehet.

55.       Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése szerint, ha a megüresedett társbérleti lakrész önálló kialakítása jogi vagy műszaki akadályba ütközik az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett társbérleti lakrészt a másik tulajdonostársnak /társaknak/ kell felajánlani. A vételár a forgalmi érték 50 %-a. Az Önkormányzat, mint eladó nevében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság jogosult dönteni.

56.       Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés c.) pontja alapján üres, egyéb helyiség értékesítéséről lakásbővítés céljára a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

57.       Belváros-Lipótváros Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 22. § (3) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt a részletfizetéssel vásárolt lakás elidegenítése esetén a jelzáloggal biztosított tartozás átvállalásának engedélyezéséről.

58.       Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 18. § szerint az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlan használati jogáról való rendelkezésről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

59.       Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 20. § alapján, ha a lakás tulajdonosa lakása bővítésére, az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, az Önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget kíván megvásárolni, ue. szakasz a-c) pontjában felsorolt feltételek fennállása esetén a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

60.       Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt:

a)         az önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről, ha a megszerzendő ingatlanok forgalmi értéke a 65 millió forintot nem éri el, de a 12 millió forintot eléri, vagy meghaladja,

b)         csereszerződés alapján való ingatlan tulajdonszerzésről, ha sem a megszerzendő, sem a csereként adott - az önkormányzat tulajdonában lévő - másik ingatlan /vagy vagyoni értékű jog/ forgalmi értéke nem éri el a 65 millió forintot,

c)         ue. rendelet 24. § (1) bekezdés c) pontot el nem érő értékhatárok esetében a közös tulajdon megszüntetéséről,

d)         ue. rendelet 24. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott értékhatárokat el nem érő vagyoni értékű jog megváltásáról, illetve szerzéséről.

61.       Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése alapján az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon, illetőleg építményeken - nem az önkormányzat megbízásából végzett építési munka esetén -, az építési és fennmaradási engedélyekhez és egyéb építési, szerelési munkálatokhoz előírt tulajdonosi hozzájárulás kiadásáráról ue. § (4) bekezdésében meghatározott megkülönböztetés szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.             

62.       Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 25. § (4) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt:

a)         kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő épületek tetőterében lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának tulajdonosi jogkörben való engedélyezéséről, a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság előzetes véleményének figyelembe vételével;

b)         nem lakás céljára szolgáló helyiségek bővítéséről, átalakításáról, korszerűsítéséről és rendeltetésének megváltoztatásáról;

c)         közterületi hozzájárulásban rögzítendő azon kikötésekről, amelyeket az önkormányzat külön rendelete nem szabályoz;

d)         azon közterületeken és közterület alatt végzendő építési munkákhoz való hozzájárulásról, amely nem a képviselő-testület vagy a Polgármester hatásköre;

e)         az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen reklám elhelyezéséről.

63.       Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 26. § (4) bekezdése alapján, amennyiben a társasházban lévő önkormányzati tulajdoni hányad az 50 százalékot meghaladja a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság - a költségvetés keretei között - jogosult hozzájárulást adni:

a)         osztatlan közös tulajdon értékesítéséhez,

b)         közös tulajdonban lévő épületrészek felújításához,

c)         az elfogadott közös költséget és a felújítási alapot meghaladó többletbefizetésekhez,

  • az épület, ingatlan teljes felújításához,

e)         a társasházi alapító okirat olyan módosításához, amelynek alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a társasház tulajdonostársainak közössége gyakorolhatja,

f)         szervezeti- és működési szabályzat olyan rendelkezésének elfogadásához, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás, nem lakás célú helyiség használatának és hasznosításának szabályaira vonatkozik,

g)         az alapító okirat olyan rendelkezésének elfogadásához, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási vagy előbérleti jogot enged,

h)         a közös tulajdon megszűntetésére irányuló per indításához,

i)          rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához,

j)          az önkormányzat tulajdoni hányadának megváltoztatását eredményező, valamint a társasházi alapító okirat módosítására irányuló nyilatkozat megtételéhez,

k)         hatósági eljárásban az építési jogosultság megadásához az önkormányzati tulajdoni hányad vonatkozásában,

l)          közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetéséhez.

64.       Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdése értelmében, ue. rendelet 30. §-ában szabályozott kivételekkel a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság gyakorolja a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat.

65.       Az önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdése alapján, ha az önkormányzat gazdasági társaságban való részesedése a társaság összes üzletrészének 30 százalékát és a 100 millió forintot nem haladja meg, ue. § (2) bekezdésében említett képviselő-testületi jogköröket a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság gyakorolja, ue. rendelet 30. §-ban szabályozott kivételekkel.

66.       A fás szárú növények védelméről szóló 35/2009. (IX.16.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében fapótlás közterületen vagy társasházak közös tulajdonú területein dézsás növényekkel a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság egyetértésével a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság egyedi döntése alapján kérelemre kertépítészeti látványterv alapján lehetséges.

67.       fás szárú növények védelméről szóló 35/2009. (IX.16.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében amennyiben a beruházónak több mint 25 db új fa ültetésére van kötelezettsége és a beruházó közigazgatási területén belül nem tudja pótolni a kivágásra kerülő fákat, akkor a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság egyetértésével a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság egyedi döntése alapján a beruházó Budapest közigazgatási területén történő faültetési kérelmét véleményezi.

68.       A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III.10.) rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a támogatási pályázatot a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottsággal együttesen írja ki.   


Javaslatot tesz a Polgármester vagy a Képviselő-testület felé:


69.       Az Önkormányzat által életjáradéki szerződés keretén belül nyújtott szolgáltatás feltételeiről szóló 20/2006. (IV.18.) önkormányzati rendelet 6. § értelmében az életjáradéki szerződés megkötésére irányuló kérelmekről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester dönt.

70.     Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése értelmében a helyiség bérletére vonatkozó szerződés /továbbiakban: szerződés/ megkötésekor a helyiségben végezhető tevékenység meghatározásáról, - ha a helyiségben a korábbitól eltérő tevékenységet kívánnak folytatni -, valamint fennálló szerződés esetén a tevékenység megváltoztatásának engedélyezéséről a bérbeadó szempontjából a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

71.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése értelmében a bérleti díj mértékéről és a bérleti díjjal kapcsolatos kérdésekben a Kt. határozatának keretei között - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján - a Polgármester dönt.

72.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a szerződés felmondásával kapcsolatos bérbeadói jogokat a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester gyakorolja.

73.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 2. § (8) bekezdése szerint a bérleti díj tartozás 3 hónapot meghaladó részletekben való megfizetéséről és a kamatmentesség engedélyezéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

74.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 6. § (4) bekezdés c)pontja szerint, amennyiben ue. bekezdés a)pont szerinti, a bérbeadó által meghatározott hirdetményi határidőben több ajánlat érkezik, úgy a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt a helyiség bérbeadásáról.

75.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés értelmében a pályázati eljárás kiírásáról, a kiírás tartalmáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

76.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése szerint a pályázati biztosíték mértékét a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester határozza meg a pályázati kiírásban.

77.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése szerint a helyiség árverés útján történő bérbeadásáról, annak kiírásáról, a kiírás tartalmáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

78.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 16. § (4) bekezdése alapján a bérbeszámítással érvényesíteni kívánt költségekről és az egyéb hitelt érdemlő igazolások elfogadásának engedélyezéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt. 

79.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a bérlővel történő megállapodásról ue. rendelet 16. §-ban meghatározott esetekben - a munkálatok megkezdését megelőzően - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. műszaki javaslata alapján. A munkálatok határidejét a TEB és a Városüzemeltető Kft. javaslata alapján a Polgármester határozza meg.

80.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 17. § (8) bekezdése alapján a bérbeszámítással érvényesíteni kívánt költségeket számlával kell igazolni. Egyéb hitelt érdemlő igazolások elfogadásának engedélyezéséről a TEB javaslatára a Polgármester dönt.

81.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdése szerint a bérbeszámítás útján érvényesíthető tényleges (igazolt) költségek ue. rendelet 17. § (7) bekezdés b)pontja elfogadásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt.

82.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdése értelmében a bérleti szerződést megkötni, kiegészíteni és módosítani a bérbeadói jogkör gyakorlója által vagy a meghatalmazásából kiadott írásbeli engedély alapján lehet.

83.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 24. § (4) bekezdése szerint a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára, a Polgármester döntése alapján, az ue. § (1)-(2) bekezdésében szereplő összegtől el lehet térni, ha a bérlő vagy a bérlőtársak a 402/2004. (V.13.) B-L. Ö. határozat II-IV. fejezet alapján megállapított bérleti díjat fizetik.

84.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése szerint a felmondással érintett helyiség esetén a bérbeadói hozzájárulásról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönthet, ha a felmondásról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester határozott.

85.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára - ue. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel -, a Polgármester az ue. rendelet 27. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mértéktől eltérhet.

86.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 30. § (1) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester megtagadhatja az átruházáshoz /cseréhez/ való bérbeadói hozzájárulást, ha az Önkormányzatnak a helyiségre - pl. kerületfejlesztési célra, költségvetési szerv elhelyezésére, másik helyiségből történő elhelyezésre - a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 5 éven belül kiürített és bérleti joggal nem terhelt állapotban lesz szüksége.

87.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 30. § (2) bekezdése alapján, egyéb kizáró feltétel hiányában, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester az ue. § /1/ bekezdésében meghatározott esetben kiadhatja a bérbeadói hozzájárulást, ha az új bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződést a Polgármester által meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig köti meg.

88.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 30. § (3) bekezdése alapján, az ue. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, ha a helyiségre bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 5 éven belül az Önkormányzatnak még sincs szüksége, és a határidő lejártáig /megszüntető feltétel bekövetkezéséig/ a bérleti szerződés még fennáll, annak időtartamát a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester a (2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával meghosszabbíthatja.

89.       Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 32. § értelmében a Polgármester - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság véleményének kikérése után - a határozatlan időre szóló vagy a rendelet 17. § (1) bekezdése alapján határozott időre módosított szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén, a helyiségre vonatkozó éves bérleti díj legfeljebb 50 % -ig terjedő összegnek a bérlő részére történő megfizetéséről dönthet, amennyiben a bérlő vállalja a szerződés megszűntetésével egyidejűleg a helyiség - kiürített és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő - átadását.

90.       Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 16/2007. (IV.19.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek az ingatlanok értékesítésére pályázat kiírására és a pályázat tatalmára.

91.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése alapján egyedi méltányosságra adó körülmény esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményezése és a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester döntése alapján, a kérelmező igényjogosultsága abba az esetben is megállapítható, ha jövedelme 10 %-al meghaladja az ue. § (1) bekezdés b)pontjában szabályozott jövedelmi értékhatár mértékét.

92.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a pályázatokat a hatályos jogszabályok keretei között a Polgármesteri Hivatal értékeli. A benyújtott és érvényes pályázatokat a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Képviselő-testület bírálja el és dönt a nyertes pályázó személyéről a pályázati kiírásban foglaltak alapján.

93.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Képviselő-testület a pályázatot elnyerő mellett meghatározza a sorrendben következő pályázót, akivel bérleti szerződést lehet kötni a nyertes visszalépése vagy kiesése esetén.

94.       Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdése szerint a piaci alapon történő bérbeadásra vonatkozó pályázatot a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki.

95.     Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 11. § (3) bekezdése szerint a piaci alapon történő bérbeadás során lefolytatott kétszeri eredménytelen pályázat után, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt.

96.     Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 11. § (4) bekezdése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára, a Polgármester döntése alapján, a piaci lakbér fizetésének előírása mellett pályázaton kívül is bérbe adható lakás.

97.     Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdése alapján a benyújtott és érvényes pályázatokat a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester bírálja el és dönt a nyertes pályázó személyéről a pályázati kiírásban foglaltak alapján.

98.     Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése értelmében szociális alapon lakást csak külön méltánylást érdemlő esetben lehet pályázaton kívül bérbe adni, a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján, az Egészségügyi és Szociális és a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően.

99.     Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 19. § (5) bekezdése alapján amennyiben a szociális lakás igényjogosultja a három felajánlott lakás egyikét sem fogadja el, abban az esetben a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt az igényjogosultság további fenntartásáról. 

100.   Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdésében foglaltak szerint lakásgazdálkodási feladat keretében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság állásfoglalása alapján a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező önkormányzati lakás bérlője részére, kérésére a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével egyidejűleg másik önkormányzati lakás is bérbe adható.

101.   Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdés c)pontja alapján nyugdíjasházi lakás bérlője esetén a 3,7 millió Ft pénzbeli térítés összegét a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Képviselő-testület egyedi méltányosság alapján a VII. emelet vonatkozásában mérsékelheti.

102.   Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 31. § (2) bekezdése értelmében a nyugdíjasházi elhelyezés során Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a különös méltányosságból engedélyezheti a VII. emelt vonatkozásában 50 %-ra mérsékelt pénzbeli térítés összegének részletekben való megfizetését.

103.   Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 31. § (4) bekezdése alapján a nyugdíjasházi elhelyezések iránti kérelmekről és a kérelmek teljesítésének sorrendjéről méltánylást érdemlő egyedi körülmények és lakásgazdálkodási szempontok alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

104.   Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 31. § (8) bekezdése szerint a nyugdíjasházban lévő lakásbérleti jog a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján cserélhető. Amennyiben a bérlőkijelölési joggal a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik, és nem ad át egyszeri bérlőkijelölés jogot a kerületi önkormányzatnak, akkor a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester egyedi döntés alapján mérsékelheti a bekerülési költséget.

105.   Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 33. § (2) bekezdés szerint az 1 naptári évben ue. § (1) bekezdés a) b) c) pontjaiban megjelölt célokra felhasználható lakások (közszolgálati célú bérlakások) számát a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján állapítja meg a Képviselő-testület.

106.   Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 35. § - szerint az üzemeltetőnek feladatai ellátásához biztosított - e rendelet hatálybalépésekor szolgálati lakásnak minősülő - lakásban lakó azon jogcím nélküli lakáshasználó részére, akit saját elhelyezési kötelezettség nem terhel, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján az általa használt lakás határozatlan időre bérbe adható.

107.   Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdése szerint a költségelvű lakások bérbeadására vonatkozó pályázatot a pályázati feltételek és elbírálási szempontok pontos meghatározásával a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki.

108.   Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 36. § (4) bekezdése szerint, kétszeri eredménytelen pályázat után, költségelvű lakbérfizetés előírása mellett történő bérbeadásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

109.   Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 36. § (9) bekezdése értelmében a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára, a Polgármester döntése alapján, költségelvű lakbér fizetésének előírása mellett pályázaton kívül is bérbe adható lakás.

110.     Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 37. § (1) bekezdése értelmében a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakásokat csak pályázat útján lehet bér beadni. A pályázatot a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki és a Hivatal bonyolítja le. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakásbizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt a nyertes pályázók személyéről és a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakások bérbeadásáról.

111. Belváros-Lipótváros Önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) rendeletének 37. § (8) bekezdése alapján a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakásokat csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet pályázaton kívül bér beadni, a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően.

112. Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 48. § (5) bekezdése szerint lakásbővítés, lakáslétesítés esetén a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján, a B-L. Városüzemeltető Kft. szakvéleményének beszerzését követően köthető használati majd bérleti szerződés.

113.   Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 48/A. § (1) bekezdése szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő alakítás és átminősítés kötelezettségével történő bérbeadás a kizárólag pályázat útján történhet. A pályázatot a pályázati feltételek és elbírálási szempontok pontos meghatározásával a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Polgármester írja ki, és a Hivatal bonyolítja le. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt a nyertes pályázók személyéről és a nem lakás céljára szolgáló helyiség(ek) lakássá történő alakítás és átminősítés kötelezettségével történő bérbeadásáról.

114.     Belváros-Lipótváros Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló 40/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet 7. § (9) bekezdése alapján, ha az elidegenítés tárgyát képező lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-ig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő, és a Képviselő-testület döntésével 2014. december 31. napjáig elidegenítésre kijelölte az épületben található lakásokat, a bérlő kérelmére a Képviselő-testület a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatára engedélyezheti a lakásban eltöltött jóhiszemű, jogcím nélküli tartózkodás időtartamnak bérleti jogviszonyba történő beszámítását.

115.     A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet a 16. § szerinti kizárólagos használatú várakozóhelyek létesítésére szóló hozzájárulást az út forgalomtechnikai kezelője adja ki az önkormányzat egyetértése alapján. Az Önkormányzat egyetértéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.



Véleményez:



116.     A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság véleményezi és az illetékes szakbizottságok véleményének figyelembe vételével előterjeszti az önkormányzat bérlakásainak elidegenítéséről szóló rendeletének módosítását.

117.     A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság véleményezi az önkormányzat vagyongazdálkodási stratégiáját a Pénzügyi Bizottság felé.

118.     A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság véleményezi és az illetékes szakbizottságok vélemények figyelembe vételével előterjeszti az önkormányzat nem lakás célú helyiségek elidegenítéséről szóló rendeletének módosítását.

119.     Véleményezi az önkormányzat tulajdonban álló nem lakás célú helyiségek bérbeadásról szóló önkormányzati rendelet módosítását.

120.     Kapcsolatot tart a kerületben működő kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységet végző vállalkozókkal, intézményekkel.

121.     Véleményezi a képviselő-testületi döntést igénylő kereskedelmi szolgáltatási és idegenforgalmi feladatokkal kapcsolatos előterjesztéseket.

122.     Figyelemmel kíséri a kerületben élő lakosság kereskedelmi szolgáltatásainak biztosítása érdekében a lakossági igényeket.

123.     A kerületi idegenforgalom fejlesztése érdekében a Belváros megismertetése, a testvérvárosi, kül- és partnerkapcsolatok ápolása érdekében együtt működik az érintett szakbizottságokkal, tanácsnok/ok/al.

124.     Kapcsolatot tart és együttműködik a kereskedelem és az idegenforgalom területén működő helyi érdekképviseleti jogot gyakorló kamarákkal, és a különböző társadalmi szervezetekkel

125.     A kerület zavartalan ellátása érdekében figyelemmel kíséri a Hold utcai Csarnok működését, és kapcsolatot tart az üzemeltető Kft-vel.

126.     Koordinálja a helyi idegenforgalmi értékek bemutatását és propagálását.

127.     A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szerződés megkötésekor, - ha a korábbitól eltérő tevékenységet kívánnak folytatni -, valamint a fennálló szerződés esetén a tevékenység megváltoztatásának engedélyezésére javaslatot tesz a Polgármesternek.

128.     A társasházakban nem önkormányzati tulajdonban lévő helyiség funkcióváltása esetén az önkormányzat tulajdoni hányadának képviselete érdekében a Polgármester részére javaslatot tesz.

129.     Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a Hivatal informatikai struktúrájának kialakítását.

130.     Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a Hivatal és intézményei között az informatikai kapcsolat megszervezését.

131.     Ellenőrzi az önkormányzat portáljának kialakítását, és folyamatosan figyelemmel kíséri a portál működését.

132.     Előkészíti és a testület elé terjeszti az önkormányzat 3 éves informatika fejlesztési tervét, illetve figyelemmel kíséri annak megvalósítását.

133.     Előkészíti és a testület elé terjeszti az önkormányzat minőségbiztosítási rendszerének kialakítását célzó koncepciót, figyelemmel kíséri annak végrehajtását.

134.     Részt vesz az önkormányzat portáljának kialakításában, véleményezi a cégek és intézmények honlapját.

135.     Részt vesz az elektronikus ügyfélszolgálat kialakításában.

136.     Részt vesz az önkormányzat és intézményei közötti on-line kapcsolat kialakításában.

137.     Részt vesz az önkormányzat és cégei közötti on-line kapcsolat kialakításában.

138.     Véleményezi az önkormányzat, annak intézményei és cégei informatikai fejlesztéseit.

139.     Részt vesz az egységes vagyongazdálkodási stratégia informatikai hátterének kialakításában.




Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság feladat- és hatásköre


Javasol, kezdeményez:

1.         A KVSZ és KSZT illetve tervmódosításokat, valamint azok felülvizsgálatát.

2.         Javaslatot tesz az önkormányzat éves költségvetéséhez a hatáskörébe tartozó területeket illetően.

3.         A KVSZ alapján (városfejlesztési koncepció) városfejlesztési célokat:

a) a közlekedési és felszíni parkolással összefüggő kérdéseket, megoldásokat,

b) parkolók (mély és magas garázs) létesítését,

c) közterületek fejlesztését:

- zöldterületek, parkok, játszóterek rekonstrukcióját, fejlesztését,

- gyalogos zónák, térburkolatok kialakítását, utcabútorok létesítését, felállítását,    engedélyezését,

- köztárgyak kialakítását, létesítését, felállítását, engedélyezését,

- közterület használati koncepció kidolgozásázását.

d) város-arculattal kapcsolatos intézkedéseket.

e) A város-rehabilitáció keretében:

- város-rehabilitációs területek kijelölését,

- társasházi támogatást,

- önkormányzati tulajdonú épületeknél a Fővárosi Város-rehabilitációs Alapra illetve más állami támogatásra pályázatok benyújtását,

- egyetértési jogot gyakorol önkormányzati tulajdonú épületek felújítása, hasznosítása, funkciójára koncepció kidolgozása során és konkrét javaslatot tesz,

- egyetértési jogot gyakorol önkormányzati tulajdonú helyiségek, lakások hasznosítása, funkciójára koncepció kidolgozása során és javaslatokat tesz,

- egyetértési jogot gyakorol tetőtér beépítéssel kapcsolatos koncepció kidolgozása során,

- üres telkek és épületek hasznosításával, funkció-meghatározásával kapcsolatos kérdéseket, megoldásokat.

f) Építészeti tervpályázat kiírását.

4.         A műemlékek, építészeti örökség és világörökség védelme érdekében szükséges intézkedéseket (értékvédelem) és rendelet tervezeteket.

5.         Egyetértési jog illeti meg a környezetvédelmi koncepció és program elkészítésével kapcsolatban.

6.         A képviselő-testület által meghatározott értékhatárig javaslatot tesz a Polgármesternek a felújítási és felhalmozási kiadások jóváhagyott főösszegén belül jelentkező esetleges átcsoportosításokra, a Pénzügyi Bizottság egyetértésével.

7.         Javaslatot tesz a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedésekre.

8.         Az építészeti örökség helyi értékeinek védelméről szóló 14/2008. (IV.03.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése alapján javaslatot tesz ue. bekezdés a-d) pontjai valamelyike szerint.

9.         A Budapest Főváros V. kerület közterületein járművel várakozás rendjéről szóló 31/2008. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 16. § szerint a kizárólagos használatú várakozóhelyek létesítésére szóló hozzájárulást az út forgalomtechnikai kezelője adja ki az önkormányzat egyetértése alapján. Az Önkormányzat egyetértéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára a Polgármester dönt.

10.       A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III.10.) rendelet 12. § (1) bekezdése értelmében a támogatási szerződésben rögzített határidőt annak lejárta előtt, a közös képviselő kérésére és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján, egyszer, maximum egy évvel a Polgármester meghosszabbíthatja.

11.       A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III.10.) rendelet 12. § (2) bekezdése értelmében amennyiben a társasház az (1) bekezdés szerint meghosszabbított határidő alatt sem tudja a támogatásban részesített munkát elvégeztetni vagy az elszámolást leadni, a közös képviselő a meghosszabbított határidő letelte előtt indokkal benyújtott kérelmére a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján a Polgármester rendkívüli méltányosságból a teljesítési határidőt még egyszer, maximum egy évvel meghosszabbíthatja.

Véleményezi:

12.       Az Önkormányzat éves költségvetés tervezetét.

13.       A Fővárosi Önkormányzattól véleményezésre megküldött - a városfejlesztéssel összefüggő - terveket és rendelet-tervezeteket.

14.       A városfejlesztéssel kapcsolatos valamennyi tervpályázat kiírását, valamint a tervezési és kutatási megbízásokat.

15.       Városképi szempontból a közterület használat rendjét és a vonatkozó jogszabályokat. 

16.       Emléktáblák, emlékművek és szobrok elhelyezését, felújításait, valamint a közterület elnevezését.

17.       A városfejlesztéssel összefüggő valamennyi önkormányzati döntést.

18.       Az épített környezetet és a zöldterületeket érintő valamennyi önkormányzati döntést.

19.       Az üres ingatlanok hasznosítása vagy elidegenítése esetén a további funkció meghatározását.

20.       Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 20/2009. (VI.2.) önkormányzati rendelet 25. § (4) bekezdése értelmében, kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő épületek tetőterében lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának tulajdonosi jogkörben való engedélyezéséről a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság előzetes véleményének figyelembe vételével dönt.

21.       A fás szárú növények védelméről szóló 35/2009. (IX.16.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében fapótlás közterületen vagy társasházak közös tulajdonú területein dézsás növényekkel a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság egyetértésével a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság egyedi döntése alapján kérelemre kertépítészeti látványterv alapján lehetséges.

22.       A fás szárú növények védelméről szóló 35/2009. (IX.16.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében amennyiben a beruházónak több mint 25 db új fa ültetésére van kötelezettsége és a beruházó közigazgatási területén belül nem tudja pótolni a kivágásra kerülő fákat, akkor a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság egyetértésével a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság egyedi döntése alapján a beruházó Budapest közigazgatási területén történő faültetési kérelmét véleményezi.

23.       A Környezetvédelmi Alapról szóló 36/2009. (IX.16.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a Polgármester minden évben felhasználási tervet készít a Környezetvédelmi Alap adott évre vonatkozó felhasználásáról a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján.


Dönt:

24.       Az önkormányzati kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2007. (V.30.) önkormányzati rendelet 11. § (4) bekezdése értelmében dönt Reitter Ferenc Díj odaítéléséről.

25.       Az építészeti örökség helyi értékeinek védelméről szóló 14/2008. (IV.03.) önkormányzati rendelet 5. § értelmében dönt a védelemre javasolt épület, épületegyüttes, épületrész, szobor, emlékmű, növényzet - ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés, vagy jelentős károsodás fenyegeti, illetve ha annak más jellegű védelmét tartja indokoltnak /műemléki védelem, fővárosi védelem, természetvédelem/ - legfeljebb egyéves időtartamra történő ideiglenes védelem alá helyezéséről.

26.       A KVSZ 19. § (1) bekezdése alapján közterület-használati ügyekben városképi és közlekedési szempontból dönt a területfoglalás mértékéről.

27.       A társasházaknak adható önkormányzati támogatásról szóló 12/2011. (III.10.) rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében a társasházak részére nyújtandó önkormányzati támogatás elnyerésére vonatkozó pályázatot a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság együttesen írja ki.

28.       A Torockó-Énlaka értékvédő program feladatainak folyamatos meghatározásáról.

29.       A környezetvédelmi alap felhasználásáról.

30.       Minden olyan kérdésben, amit az SZMSZ döntési jogkörrel a Bizottságra ruház.

31.       Az emléktáblák elhelyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásáról szóló 48/2011. (XII.  9.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében az emléktábla elhelyezésére vonatkozó kérelmekről a képviselő-testület Emberi jogi, Nemzetiségi és Egyházügyi Bizottsága és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága dönt.


Egyéb:

32.       Folyamatos tájékoztatást kér a kerületben tervezett és zajló jelentősebb építkezésekről, a központi, a területi, a műemléki és a helyi tervtanácsi eljárásokról.

33.       Kapcsolatos tart a műemlékekért és a világörökségért felelős állami, önkormányzati szervekkel, valamint az építészeti örökséggel foglalkozó civil szervezetekkel.






2. számú melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelethez


A Képviselő-testület önként vállalt önkormányzati feladatai:


Közterület-felügyeleti feladatok ellátása a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken a 19/2014. (I.29.) Főv. Kgy. és a 379/2013. (XII.05.) B-L. Ö. határozatokkal elfogadott Megállapodásban foglaltak szerint.























I N D O K OL Á S


A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2011. (III.11.) önkormányzati rendelet elfogadása óta több esetben került módosításra.

Figyelemmel a 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényre, ismételten számos helyen igényelt módosítást a hatályos rendelet.

Az október 22-én megtartott alakuló ülésen is jelentős módosításokat fogadott el a választásokat követően megalakuló Képviselő-testület, ezért az egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzat kezelése nehézkessé vált.

A szakmai munka megkönnyítése érdekében, valamint követve a kialakult gyakorlatot, miszerint a választásokat követően új számon kerül elfogadásra az egységes szerkezetbe foglalt SZMSZ, jelen esetben is ezt szolgálja a Szabályzat megalkotása.

















módosította a 33/2015. (XII.11.) önkormányzati rendelet 1. §, hatályos 2015. XII.12.

mód: 13/2015. (III.23.) önk. r. 1. §