Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testület 16/2015. (V.27.) önkormányzati rendelete

A Belváros – Lipótváros, Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet módosításáról

BELVÁROS-LIPÓTVÁROS, BUDAPEST, FŐVÁROS V. KERÜLET ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRLETÉRE, VALAMINT AZ ELIDEGENÍTÉSÜKRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOKRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNY 3 §-ÁBAN KAPOTT FELHATALMAZÁS ALAPJÁN AZ ALAPTÖRVÉNY 32. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJÁBAN A  MAGYARORSZÁG HELYI ÖNKORMÁNYZATAIRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CLXXXIX. TÖRVÉNY 13. § (1) BEKEZDÉS 9. PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT FELADATKÖRBEN ELJÁRVA A KÖVETKEZŐKET RENDELI EL:

1.§

A Belváros – Lipótváros, Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 38/2007. (X.19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban Rendelet) 1. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az önkormányzat költségvetési szervének elhelyezésére szolgáló, épületében lévő, valamint a házkezeléssel megbízott szervének (a továbbiakban: üzemeltetőnek) feladatai ellátásához biztosított - a rendelet hatálybalépésekor a költségvetési szerv, illetve az üzemeltető rendelkezése alatt álló, szolgálati lakásnak minősülő - lakás a költségvetési szervvel, illetve az üzemeltetővel munkaviszonyban álló személy részére való bérbeadásának és a bérbeadói hozzájárulás megadásának feltételeit a költségvetési szerv ill. az üzemeltető a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság jóváhagyását követően önállóan határozza meg.

2.§

A Rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Ha a kijelölt bérlő a szerződést határidőn belül nem köti meg, a bérbeadó jognyilatkozatához való kötöttsége megszűnik. A határidőt mulasztó, kijelölt bérlő igazolási kérelemmel élhet. Az igazolási kérelem elfogadásáról a bérbeadó döntést hoz, melyben a lakásbérleti szerződés megkötésére újabb határidőt állapít meg, vagy a bérbeadói jognyilatkozatát visszavonja.

3.§

A Rendelet 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) Nem lehet bérbe adni a lakást annak a személynek,

1. akinek az Önkormányzattal szemben bármilyen lejárt adó- vagy bérleti díj, illetve közüzemi díj tartozása van, kivéve, ha tartozás rendezésére megállapodást köt az Önkormányzattal.
2.  aki az Önkormányzat tulajdonában lévő bármelyik lakást, bármilyen okból önkényesen elfoglalta,
3. akinek az Önkormányzat a Ltv. 25. § (1) és (3) bekezdés, valamint a Ptk. 6:348.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározott okból mondta fel korábban a lakásbérleti vagy használati szerződését,
4. aki a lakáskérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az Önkormányzat tulajdonában álló lakásra bármilyen jogcímen bérleti vagy használati szerződést kötött,
5. akinek a közeli hozzátartozója a lakáskérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az Önkormányzat tulajdonában álló lakásra bármilyen jogcímen bérleti vagy használati szerződést kötött.

4. §

A Rendelet 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A pályázat elbírálása során előnyben részesíthető az a pályázó, aki

1. legalább 1 éves V. kerületi állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik, és
2. gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy
3. a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, vagy
4. egyedülálló nyugdíjas, vagy
5. regisztrált álláskereső.

5. §

A Rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Egyedi méltányosságra okot adó körülménynek minősül:

1. a kérelmező gyermekét egyedül neveli,
2. kérelmező és családja az egészségügyi hatóság szakvéleménye alapján egészségre ártalmas lakásban lakik,
3. a kérelmező családjában fogyatékkal élő személyről gondoskodnak,
4. a kérelmező családjában három, vagy több gyermeket nevel,
5. a kérelmező egyedülálló nyugdíjas
6. a kérelmező tartósan regisztrált álláskereső.

6. §

A Rendelet 10. § (1) –(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A pályázatokat a hatályos jogszabályok keretei között a Polgármesteri Hivatal értékeli. A benyújtott és érvényes pályázatokat a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára  a Képviselő-testület bírálja el és dönt a nyertes pályázó személyéről a pályázati kiírásban foglaltak alapján.

(2) A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően a Képviselő-testület a pályázatot elnyerő mellett, meghatározza azt a sorrendben következő pályázót, akivel bérleti szerződést lehet kötni a nyertes visszalépése, vagy kiesése esetén.

7. §

A Rendelet 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

4. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság  javaslatára a Polgármester döntése alapján a piaci lakbér fizetésnek előírása mellett pályázaton kívül is bérbe adható lakás. Piaci alapon történő bérbeadás esetén a bérleti díj csökkentésére a bérbeadás időpontjától számított 5 éven belül csak méltányosságból a Képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

8. §

A Rendelet IV. fejezetének elnevezése „Bérbeadás méltányosságból pályázaton kívül” szövegrész helyébe a „Lakás bérbeadása méltányosságból pályázaton kívül szociális alapon” szövegrész lép.

9. §

A Rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Szociális alapon lakást csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet pályázaton kívül bérbe adni, a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság és a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően.

10. §

A Rendelet 19. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Szociális alapon bérlakás pályázaton kívül, méltányosságból nem adható bérbe annak aki, a kérelme benyújtását megelőző 5 éven belül:

a) önkormányzati lakása bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében lemondott vagy

       b) lakását a magánforgalomban kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb       

        komfortfokozatú lakásra cserélte vagy

c) beköltözhető ingatlanát ellenérték fejében vagy ingyenesen átruházta.

(5) A jóváhagyott szociális alapon bérbeadott lakás bérbevételére jogosult igénylőkről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. Az igényjogosultak részére legfeljebb három lakás megtekintését biztosítja a Hivatal. Amennyiben a jogosult a három felajánlott lakás egyikét sem fogadja el, abban az esetben a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt az igényjogosultság további fenntartásáról.

11. §

A Rendelet 21. § helyébe a következő rendelkezés lép:

21.§ (1) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosultat fel kell hívni, hogy 30 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyekre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja.

(2) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, köteles a lakás bérének megfelelő összeget és a bérbeadónak számlázott közüzemi (társasházi) közös költségeit megtéríteni.

(3) Bérlőkijelölési jog biztosításáról és ezen jog feltételeinek meghatározásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság jogosult dönteni. A bérlőkijelölési jog határozott és határozatlan időre szólhat.

(4) A bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv csak olyan személyt jelölhet ki bérlőül, aki az adott szervvel munka-, szolgálati vagy tagsági jogviszonyban áll. A kijelölt bérlővel a bérleti szerződést mindenkor határozott időtartamra, és azzal a feltétellel lehet megkötni, hogy a fennálló munka-, szolgálati vagy tagsági jogviszonyának megszűnése a bérleti jogviszony megszűnésével is jár, és ez esetben bérlő a lakást elhelyezési igény nélkül köteles a bérbeadó részére átadni.

(5) Amennyiben a bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv a bérlőkijelölési jogát 6 hónapon keresztül nem gyakorolja, úgy a bérbeadó jogosulttá válik a bérlő kijelölésére, és a bérlőkijelölési jog visszavonására.

12. §

A Rendelet 25. § helyébe a következő rendelkezés lép:

25.§ Aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult kérheti e jogának elismerését a bérbeadótól. A jogosultat két alkalommal írásban fel kell hívni, hogy kérje jogosultságának elismerését. A felhívás eredménytelensége vagy a jogosultság megtagadása esetén intézkedni kell a lakás kiürítése iránt.

13. §

A Rendelet 31. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) A 3,7 millió Ft pénzbeli térítés összegét a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára, a Képviselő-testület egyedi méltányosság alapján a VII. emelet vonatkozásában, legfeljebb 20 %-kal mérsékelheti.

14. §

A Rendelet 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatára a Képviselő-testület különös méltányosságból engedélyezheti a VII. emelet vonatkozásában 20 %-kal mérsékelt pénzbeli térítés összegének részletekben történő megfizetését. A részletfizetés engedélyezésének feltétele, hogy a kérelmező vállalja az általa fizetendő pénzbeli térítés 25 %-nak egy összegben történő megfizetését. A részletfizetés időtartama: legfeljebb 3 év.

15. §

A Rendelet 31. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:

(15) A nyugdíjasházi jogosultak elhelyezésénél a 19. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(16) Amennyiben a nyugdíjasházi elhelyezésre jogosult a jogosultságot megállapító bérbeadói jognyilatkozat kézhezvételétől számított 60 napon belül nem nyilatkozik a nyugdíjasházi lakás elfogadására vonatkozóan, jogosultsága az egy év leteltét követően érvényét veszti. 

(17) A nyugdíjasházi elhelyezésre jogosult kérelmére a (16) bekezdésben megállapított határidőt annak lejárta előtt a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja.

16. §

A Rendelet XI. fejezet helyébe a következő rendelkezés lép:

XI. fejezet

Szolgálati lakások bérbeadása

33.§ (1) Közszolgálati lakás az olyan önkormányzati tulajdonban álló lakás, amely az önkormányzat szerveinek alkalmazásában álló köztisztviselő, valamint az önkormányzat költségvetési szerve által foglalkoztatott közalkalmazott és más munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkező személy elhelyezésére szolgál.

 (2) Az 1 naptári évben az (1) bekezdésben meghatározott közszolgálati célú bérlakások számát a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján állapítja meg a Képviselő-testület.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott lakáskeret felhasználására a munkáltatók tesznek javaslatot a bérbeadónak.

(4) A közszolgálati célú lakásra érvényesen azt a dolgozót lehet bérlőnek kijelölni, aki:

a) nem rendelkezik a Főváros területén lakásbérlettel, bérlőtársi jogviszonnyal illetőleg haszonélvezetében, tulajdonában a 7. § (3) bekezdés szerinti beköltözhető lakóingatlan nem áll és

b) a bérbeadni kívánt lakás bérleti díjának megfizetését vállalja, és

c) a munkáltatónál határozatlan idejű foglalkoztatási jogviszonyban áll.

(5) A közszolgálati célú lakás bérbeadása a bérlőnek az adott szervnél fennálló munkaviszonya időtartamára történhet. A közszolgálati lakás bérbeadásáról a munkáltató javaslata alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

(6) Ha a közszolgálati célú lakás bérlőjének munkaviszonya nem a munkáltató érdekkörében felmerülő ok folytán szűnik meg, a bérlő köteles a lakást minden elhelyezési igény nélkül a munkaviszony megszűnését követő 15 napon belül kiüríteni. Ha a munkaviszony megszűnésére a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt kerül sor, úgy a lakás bérleti jogát a bérlő részére határozott időre további 1 évre biztosítani kell. A határidő lejártával a bérlőnek minden elhelyezési igény nélkül 15 napon belül el kell hagynia a lakást.

(7) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt benyújtott méltányossági kérelem elbírálása során, illetőleg a munkaviszony nyugdíjazás miatt történő megszűnése esetén a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság a lakás határozatlan idejű bérbeadásáról dönthet.

Bérbeadás közérdekű célú feladatok megvalósítása érdekében

34.§ (1) Akinek bérlakását az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése alapján, közérdekű célból ki kell üríteni, megfelelő másik lakásra tarthat igényt.

(2) Az (1) bekezdésben jelölt esetben a bérlő részére:

a) azonos szobaszámú, de magasabb komfortfokozatú lakás alapterülettől függetlenül,

b) amennyiben a kiürítendő lakás két vagy annál nagyobb szobaszámú, helyette a kártalanításra jogosult, valamint a vele együttlakó közeli hozzátartozója részére - kérelmükre - két lakás is bérbe adható, melyeknek együttes szobaszáma azonban nem haladja meg a kiürítendő lakás szobaszámát.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben jelölt esetben a bérlő nem tart igényt másik lakás bérbeadására, úgy részére pénzbeli térítésként a kiürítendő lakás üres forgalmi értékének legfeljebb 100 %-a fizethető meg. A bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást közjegyzői okiratba kell foglalni. A pénzbeli térítés teljes összege a megállapodás aláírásával egyidőben kerül kifizetésre.

(4) Amennyiben a bérlő a kiürítendő lakásnál alacsonyabb értékű cserelakást fogad el, úgy részére pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás üres forgalmi értéke különbségének az 50%-a fizethető ki.

(5) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a cseréből adódó terheket - a lakbéren kívül - az önkormányzat megtéríti.

35.§ (1) Az üzemeltetőnek feladatai ellátásához biztosított - a rendelet hatálybalépésekor szolgálati lakásnak minősülő - lakásban lakó azon jogcím nélküli lakáshasználó részére, akit saját elhelyezési kötelezettség nem terhel, a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslata alapján az általa használt lakás határozatlan időre bérbe adható.

(2) Azon társasházak esetében, ahol az önkormányzati tulajdon kisebbségben van, de a ház kezeléséhez szükséges házfelügyelői szolgálati lakás fenntartása, az üresen álló önkormányzati tulajdonban lévő, szolgálati lakás bérbeadásáról - a társasház közgyűlés határozatát figyelembe véve - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

17. §

A Rendelet 37. § -a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

(8) A rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakásokat csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet pályázaton kívül bérbe adni, a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően.

18. §

A Rendelet 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Az önkormányzati bérlakás lakbérének mértékét az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről és a lakbértámogatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell megállapítani.

19. §

A Rendelet 47. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

47. § (1) A II. és a IV. fejezetben szabályozott bérbeadás kivételével a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására a bérlőnek a szerződés megkötése előtt és a rendeletben meghatározott esetekben óvadékot kell nyújtania.

(2) Az óvadék mértéke a lakás három havi bérleti díjának megfelelő összeg.

(3) Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból a bérbeadó által felhasználásra kerül –a bérbeadó által az általa meghatározott határidőben- az óvadékot ki kell egészíteni. Ha e kötelezettségét a bérlő nem teljesíti, a törvényben meghatározott eljárás keretében fel kell mondani.

(4) Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit fedezi. Az óvadékból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti és azt helyette a bérbeadó végzi el.

(5) Az óvadék megfizetése a szerződés megkötésének feltétele.

(6) A szerződés megszűnésekor- a visszaadását követő 15 napon belül- a fel nem használt óvadékot, kamat nélkül vissza kell fizetni.

(7) Az óvadékot az Önkormányzat részére kell megfizetni.

20. §

A Rendelet 48. § -a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:

(7) Társbérleti lakrész műszaki megosztásához a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. javaslata alapján a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság járulhat hozzá.

21. §

A Rendelet 48/A. § -a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

(8) A nem lakás céljára szolgáló helyiség(ek) lakássá történő átalakítás és átminősítés kötelezettségével történő bérbeadására csak különös méltánylást érdemlő esetben kerülhet sor pályázaton kívül, a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján.

22. §

A Rendelet 49. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - bérlő kérésére - indokolt esetben meghosszabbíthatja.

23. §

A Rendelet 49. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbeadó által a (2) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést felmondhatja.

24. §

A Rendelet 52. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Ha a (3) bekezdésben említett közös megegyezés nem jön létre, és a bérlő nem vállalja a lakásra eredetileg megállapított lakbér megfizetését, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja.

25. §

A Rendelet 54. § -ának helyébe a következő rendelkezés lép:

54.§ (1) A bérbeadó és a bérlő előzetesen írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodás jóváhagyásáról a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. javaslatára a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság dönt.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák

a) pontos megjelölését,

b) befejezésének határidejét,

c) költségeit,

d) a bérbeszámítás feltételeit, módját.

A munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles beszerezni.

(3)  Ha a bérlő a lakás alapterületét növelő átalakítást, bővítést, vagy komfortfokozatot növelő korszerűsítést végzett, ezen a címen a lakbér akkor módosítható, ha a bérbeadó a munkálatok költségeit a bérlőnek teljes egészében megtérítette. Ha a bérbeadó a költségeket csak részben térítette meg, a bérleti díj a szóban forgó jogcímeken a megtérítés arányában növelhető.

26. §

A Rendelet 57. § -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) Társbérleti lakrészben élő társbérlő határozatlan időre szóló bérleti jogviszony folytatása ellenében kötött tartási szerződéséhez akkor járulhat hozzá a bérbeadó, ha a társbérleti joggal rendelkező bérlő a megüresedett társbérleti lakrészt is bérbe veszi.

27. §

Hatályát veszti a Rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja,22. §, 67. § (4) bekezdése.

28. §

Záró rendelkezések

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell.

    Szentgyörgyvölgyi Péter                                                   Dr. Sélley Zoltán       polgármester                                                                         jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2015.május 27. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartalma 30 nap.

Dr. Sélley Zoltán

jegyző

INDOKLÁS

1.§ A módosítás indoka, hogy ebben a rendelkezésben a szolgálati jelleggel bérbe adott lakásokhoz nem kellett a bérbeadó döntése, a Polgármesteri Hivatallal történt egyeztetést követően az önkormányzat költségvetési szerve, illetve az üzemeltető önállóan határozott a bérbeadásról. Mivel önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérbeadásáról van szó, szükségesnek láttuk, hogy az illetékes Bizottság jóváhagyja ezeket a bérbeadásokat.

2.§ Amennyiben a kijelölt bérlő a megadott határidőn belül nem köt szerződést, igazolási kérelemmel élhet, de az igazolási kérelem elbírálásáról nem rendelkezett korábban a rendelet, a gyakorlati tapasztalat alapján szükséges a rendelkezés pontosabb leszabályozása.

3.§ Ezen szabályozás módosítása is szükséges volt, hiszen nagyon sok szociális bérlőnk küzd megélhetési gondokkal, ezek a bérleti szerződések 5 év határozott időre szólnak, és amennyiben a szociális rászorultság továbbra is fennáll, meghosszabbíthatóak. A gyakorlatban nagyon sok esetben valamilyen tartozás fennáll a lakásra, így a jelenlegi szabályozás alapján, nem lehetne újból bérbe adni ezeket a lakásokat a tartozással rendelkező bérlőnek, ezáltal sok család lakhatása veszélybe kerülne. Ezért javasoljuk azt a módosítást, hogy ezekben az esetekben, amennyiben a tartozás rendezésére megállapodást köt az Önkormányzat a bérlővel, úgy ismét bérbe adhatóvá válik a lakás a határozott idő leteltét követően.

4.§ Ebben a szakaszban a munkanélküli kifejezés regisztrált álláskeresőre módosul.

5.§ Tartósan beteg személy helyett fogyatékkal élő személy a pontos megnevezés.

6.§ A szociális pályázat elbírálása esetében javasoljuk, hogy polgármesteri döntés helyett a Képviselő-testület bírálja el és döntsön a pályázatról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság javaslatát követően.

7.§ Ebben a módosításban arra teszünk javaslatot, hogy amennyiben valaki piaci alapon kapja bérbe a lakást, akkor legalább 5 évig a piaci lakbért fizesse, és csak a Képviselő-testület engedélyezhesse méltányosságból a lakbér csökkentését.

8. §  A rendelet IV. Fejezetének elnevezésének pontosítása volt szükséges.

9.§ Pályázaton kívül szociális alapon lakást bérbe adni csak a Képviselő-testület döntését követően lehessen a két szakbizottság javaslata alapján. Ez a módosítás a pályázaton kívül történő bérbeadás szabályait a Képviselő-testület hatáskörébe utalja.

10.§ Ennek a módosításnak az indoka, hogy a rendelet a szociális lakás kifejezést nem alkalmazza, e helyett a helyes kifejezés szociális alapon bérbe adott lakás.

11.§ A rendeletben a bérlőkijelölési joggal bérbe adott lakások bérbeadása és a bérlőkijelölési jog alapítása nem volt kellően leszabályozva, ez a gyakorlatban a jogalkalmazás során problémát okozott, ezért szükséges ezen rendelkezés részletesebb szabályozása.

12.§ Ebben a módosításban a 60 napos határidő törlését javasoljuk, mivel  a Lakástörvény nem köti határidőhöz a bérleti jog folytatásának elismerését, amennyiben az arra jogosult személy ezt kéri, úgy bérlőnek el kell ismerni a törvény alapján, függetlenül attól, hogy azt mikor kéri. Az egyszeri felhívás helyett két alkalommal javasoljuk a jogosult felhívását a kérelem benyújtására.

13.§ A nyugdíjasházi bérbeadás esetén a pénzbeli térítés csökkentéséhez korábban a Polgármester járult hozzá, javasoljuk a Képviselő-testület döntése alapján egyedi méltányosságból legfeljebb 20 %-os csökkentés alkalmazását.

14.§ A pénzbeli térítés részletekben történő megfizetésének részletfizetési időtartamát 3 évre javasoljuk lecsökkenteni.

15.§ A nyugdíjasházi lakások esetében is indokolt az a szabályozás, hogy amennyiben 3 felajánlott lakást nem fogad el a jogosult, úgy a Polgármester dönt az igényjogosultság további fenntartásáról, valamint 60 napos határidő legyen meghatározva a lakás elfogadására tett nyilatkozat megtételére.

16.§ A közszolgálati lakások bérbeadásánál javasoljuk, hogy ezen lakások bérbeadásáról a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság döntsön a munkáltató javaslata alapján. A módosítás indoka még, hogy szükséges volt a közszolgálati lakás fogalmának pontosítása is.

A közérdekű célú feladatok megvalósítása érdekében történő bérbeadás szabályainak különválasztása a közszolgálati lakásra vonatkozó szabályozástól, ez egy technikai jellegű módosítás.

17. § Ennek a módosításnak az indoka, hogy a pályázaton kívül bérbeadás szabályait szigorítjuk, ezért Képviselő-testületi döntést javaslunk ezen bérbeadások esetében az illetékes szakbizottság javaslatát követően.

18.§ Technikai jellegű módosítás B-L.Ö. rendelet helyett a helyes kifejezés önkormányzati rendelet.

19.§ Az óvadék megfizetésének szabályozása nem volt egyértelmű, ezért indokoltnak tartjuk a szabályozás pontosítását. Óvadékot csak a szociális alapon bérbe adott lakások esetében nem kell fizetni.

20. § A társbérleti lakások leválasztásának engedélyezése nem volt szabályozva korábbi rendeletünkben, ezért indokolt volt ennek szabályozása.

21.§ Ennek a módosításnak az indoka, hogy a pályázaton kívül bérbeadás szabályait szigorítjuk, ezért Képviselő-testületi döntést javaslunk ezen bérbeadások esetében az illetékes szakbizottság javaslatát követően.

22. § A felújítandó lakás bérbeadás a esetén a felújítási határidőt bérbeadó meghosszabbíthatja. A korábbi szabályozás alapján egy év volt a meghosszabbítás időtartama, ez bizonyos esetekben kevésnek bizonyult, ezért javasoljuk ennek módosítását, hogy az egyedi kérelmekhez igazodva lehetőség legyen a határidő bérbeadó által meghatározott időtartamra történő meghosszabbítására.

23.§ A Lakástörvény ezen szakaszban hivatkozott rendelkezését hatályon kívül helyezték, ezért szükséges ezen hivatkozás rendeletből való kivétele.

24. § A Lakástörvény ezen szakaszban hivatkozott rendelkezését hatályon kívül helyezték, ezért szükséges ezen hivatkozás rendeletből való kivétele.

25. § A bérbeszámítás szabályainak pontosítására is szükség van, a gyakorlatban alkalmazott eljárás így rendeleti szinten is szabályozásra kerül.

26. § A társbérleti lakrészben élő bérlő tartási szerződéséhez való hozzájárulást javasoljuk feltételhez kötni, mivel a bérlő halála esetén az eltartó folytathatja a bérleti jogviszonyt, de társbérleti lakrészt az Ltv. szerint nem lehet új szerződéssel bérbe adni. Az önkormányzat ilyen esetekben a hozzájárulását kösse feltételhez: engedélyezi a tartást, ha bérlő a megüresedett másik társbérleti lakrészt is bérbe veszi, vagy amennyiben ez a bérlő lakásigényének mértékét meghaladná, úgy részére egy kisebb lakás kerüljön bérbeadásra. Pl.: 100 m2 alapterületű lakásban 50 m2-t bérel társbérlő, aki egyedül él, a másik rész már üres, amit az Önkormányzat nem tud hasznosítani. Így vagy az egész területet bérbe veheti a társbérlő, vagy részére kisebb lakás felajánlásával visszakerül az Önkormányzathoz a társbérleti lakrész, így az egész lakást hasznosíthatja az Önkormányzat.

27. § hatályát vesztő rendelkezések

28. § hatályba léptető rendelkezések