a

Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és

Szabályozási Tervéről szóló 29/2004. (VI.04.) önkormányzati rendelet

módosításáról

Belváros–Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ (5) bekezdés 6. pontjában, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva és a 8.§ (2) bekezdés előírásai szerint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről,valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében megjelölt érintettek véleményének kikérésével a következőket rendeli el

1. Módosuló rendelkezések

1. §

1. A Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló29/2004. (VI.04.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő (1) és (2) bekezdés lép:

„(1) A rendelet (a továbbiakban: Rendelet) területi hatálya Belváros – Lipótváros Budapest Főváros V. kerület teljes közigazgatási területére terjed ki.

A jelen rendelet előírásait – a benne foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel - együtt kell alkalmazni a 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelettel (továbbiakban OTÉK), a településrendezési követelmények vonatkozásában az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményekre vonatkozó rendelkezéseivel, a 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelettel elfogadott Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzattal (továbbiakban BVKSZ), továbbá a közterületek használatát, a helyi épített örökség védelmét szabályozó helyi rendeletekkel.

(2) A kerület közigazgatási területén területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatnicsak a jelen rendelet és a hozzá tartozó 1.-5. számú mellékletek, illetőleg térképmellékletek és a védett Belvárosi összkép, a tér és az utcaképek, a telek struktúra minél teljesebb megőrzésével, valamint arányos fejlesztésével és a vonatkozó egyéb jogszabályok alapján szabad.”

2. A R. 3. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő (5) és (6) bekezdés lép:

„(5) Védett értéket érintő felújítás, átalakítás, bővítés vagy bontás esetén a tervezést értékvédelmi vizsgálatra kell alapozni:

1. az utcai, vagy belső udvari homlokzatot érintő, és/vagy
2. az épület közös használatú tereit érintő
3. jelentős mértékű átalakítás vagy rekonstrukció, illetőleg
4. az épület udvari szárnyát érintő bontás, valamint az épület egészét, érintő bontás, teljes átépítés és/vagy funkcióváltás

esetén.

Az értékvédelmi vizsgálatnak az a)-b) pont szerinti esetekben az építési munkával érintett épületrészekre, a c) pont szerinti esetben az épület egészére kell vonatkoznia.

(6) Az (5) bekezdés szerinti értékvédelmi vizsgálatnak ki kell térnie az épületre vonatkozó szakirodalmi adatokra (építtető, építész, építési év, stílus), - amennyiben az fellelhető - az épület korabeli terveiben foglalt eredeti megoldásokra, a beavatkozással érintett építészeti részletekre (részletrajz, fotódokumentáció, leírás).

3. A R. 3. § (12) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

“(12)       A metró védelmi zónájával érintett területeken, illetőleg telkekena metróval való érintettséget figyelembe kell venni és műszakilag is biztosítani kell az új épület terveinek elkészítésénél és az építésnél, különösen pinceszint, mélygarázs létesítése során.”

4. A R. 3. § (15) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(15) A közterületek, illetőleg a közhasználat céljára átadott terület burkolatát, szegélyeit, köztárgyait érintő változtatást Közterület Alakítási Terv (KAT) alapján kell részleteiben megtervezni.

A Közterület AlakításiTervnek tartalmaznia kell a tervezés alá vont közterületre vagy egybefüggő közterületszakaszra, illetőleg közhasználat céljára átadott területre vonatkozóanaz előírt tartalmon túl

1. az elhelyezésre kerülő köztárgyak típus, vagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit,
2. szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200, M=1:100-as méretarányban.

A KAT elsősorban a 4. melléklet szerinti tervezett gyalogos és vegyes használatú területekre készül, külön meghatározott, szerkezeti egységben meghatározott utcaszakaszolással, terekre vonatkozóan legalább a teret körülvevő egy tömb mélységéig terjedő utcaszakaszokkal együtt.Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni.”

2. §

1. A R. 7. § (5) bekezdésének a következő új f) ponttal egészül ki:

„f)           vezeték kizárólag a homlokzat síkján belül vezethető (kábel, cső), a homlokzatra kívülről szerelve nem helyezhető el, a homlokzat falán kívülre szerelt kábelcsatornában, vagy a vezetéket takaró más szerkezetben sem.”

2. A R. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(7)         Ahol az egyes összefüggő épületegyüttesekre elfogadott színezési terv nem áll rendelkezésre, a homlokzatok, kirakatportálok, a nyílászárók, épületdíszek, vakolat-architektúra elemei, redőnyök, korlátok és egyéb épülettartozékok színezéséta környezethez illeszkedő módonkell meghatározni.”

3. §

1. A R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„A kirakatszekrények, és kirakatportálok felületképzésénél alkalmazandó színeketaz épület színezésével összhangban kell meghatározni. A kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal - fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel - takarni nem lehet. A kirakatportálok külső térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el, beleértve a használaton kívüli, illetve átépítés alatt álló üzlethelyiségek kirakatportáljait is. Átépítés esetén a kirakat üvegfelületeinek takarását az építési hatóság meghatározhatja.

Homokfúvott, vagy matt, átlátszatlan üvegfelület a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkal-mazható.”

2. A R. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(5)         Gyalogosfelületek díszburkolata csak természetes anyag, illetve természetes gránitzúzalékot tartalmazó térburkoló anyag lehet,csak anyagában színezett beton térkő nem alkalmazható.”

3. A R. 14. § (8) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:

„Egy-egy külön engedélyezési tervben kell meghatározni:

a) a Belgrád rakpart teljes területének rendezését,

b) az Egyetem tér és környezetének rendezését, legalább a Kálvin tértől a Ferenciek teréig, magába foglalva a Henszlmann Imre utca és Papnövelde utca szakaszát,

c) a Ferenciek tere – Szabad sajtó úti szakaszán megvalósítható rendezést,

d) a Fővám tér rendezését a Só utcával együtt,

e) a Március 15-e tér egészének felszíni rendezését a Váci utcai kapcsolatok kidolgozásával együtt.

A felsorolt közterületeken külön – külön készítendőKAT-bankell meghatározni a felszíni rendezés koncepcióját, a 3. § (15) bekezdés szerintiekfigyelembevételével, melyneka szükség szerinti ütemezést is tartalmaznia kell.”

4. §

1. A R. 18. § (7) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„A közterületeken, üzlethelyiségek bejáratainál nem helyezhetők el hordozható, vagy guruló vitrinek. Megállítótábla csak különösen indokolt esetben, korlátozott időtartamrahelyezhető ki a közterületre.

Különösen indokolt esetben, több udvari üzlethelyiség esetén egy megállító-tábla elhelyezése megen-gedett, egy-egy utcaszakaszra vonatkozó külön terv, illetőleg a 76.§ (2) szerinti arculatterv alapján”

2. A R. 18. § (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki

„(8) Önálló

a)  bankomat,

b)  árusító automata – a parkoló automata kivételével -,

közterületen nem helyezhető el.

Parkoló automata a járda berendezési sávjában létesíthető.”

5. §

1. A R. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(3) Vendéglátó terasz a József Attila utcában, a Szabad sajtó utcábanés a Kossuth Lajos utcában – azok forgalomcsillapításának megoldásáig - nem létesíthető, a kerület egyéb közterületi járdáin, illetve vegyes használatú út elkülönített gyalogos felületein csak akkor létesíthető, ha a visszamaradó gyalogos járófelület (gyalogossáv) szélessége:

1. nem kisebb mint 1,5 m és
2. nem kisebb, mint a teljes járófelület fele.

Ahol a gyalogosforgalom kizárólag az épület árkádja alatt zajlik, ott a visszamaradó szélesség legalább 3,0 legyen.”

2. A R. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„A vendéglátó teraszokat:

a) a Duna korzó Eötvös tér és a Vigadó tér közötti szakaszán, valamint

b) a Vigadó tér északi oldalán, illetve

c) a Vörösmarty téren a telkek és a középső zöldfelület kontúrja közötti járófelületen,

úgy lehet csak elhelyezni, hogy a visszamaradó gyalogosfelület (gyalogossáv) az eredeti járófelület fele, de legalább 6,0 m legyen, melynek egybefüggő területén belül nem lehet faverem (rács vagy egyéb korszerű vízáteresztő kötőanyagú burkolat), kandeláber.”

3. A R. 19. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő (7)-(9) bekezdés lép:

„(7) A vendéglátó terasz homlokzattal párhuzamos mérete nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének méretét, figyelembe véve a kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatportáljainak és bejáratainak zavartalan megközelíthetőségét.

Kivételesen szomszédos vagy más épületilletve portálelé vendéglátó terasz csak akkor telepíthető,

1. ha a szomszédos épület földszinti rendeltetési egységeinek akadálytalan megközelítése biztosított,továbbá annak üzletportálját kedvezőtlenül nem érinti és
2. a szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy tulajdonközössége ehhez tulajdonosi hozzájárulását adta, továbbáa kitelepüléssel érintett portál tulajdonosa, üzemeltetője is ahhoz hozzájárul
3. az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zavarja.

(8)Alagsorban, földszinten vagy magasföldszinten lévő közvetlenül érintett lakás elé vendéglátó terasz csak akkor telepíthető, ha annak tulajdonosa ahhoz hozzájárulását adta, ami az érintettirodahelyiség, vagy egyéb intézményi funkciójú rendeltetési egység esetén is szükséges.

(9) A vendéglátóteraszok üvegezett, zárt módon kizárólag a (13) bekezdésben meghatározott helyszíneken és módon létesíthetők, de üveg szélvédő elemekkel védhetők, és az épület színezésével összhangban lévő vászonárnyékolókkal, mobil ernyőkkel lefedhetők. A vendéglátó teraszok árnyékoló berendezései legyenek összhangban az épület homlokzati kialakításával és színvilágával, valamint az épített környezettel. A zárt kialakítás legfeljebb október 6. és március 31. között létesíthető.”

4. A R. 19. § (14) és (15) bekezdése helyébe a következő (14) és (15) bekezdés lép:

„(14) Utcatorkolatba pavilon, vendéglátó terasz, ernyőszerkezet nem nyúlhat, illetve ott nem létesíthetőakkor sem, ha ott már egyéb köztárgy van.

(15) A vendéglátó terasz nem foglalhatja el a közterületen lévő fa, faverem helyét, továbbá közmű- és hírközlés alépítmény szerelőaknája fölé nem helyezhető, vagy épített teraszpadló esetén az azokhoz való hozzáférést biztosítani kell. A díszburkolattal kialakított utcában a burkolat rajzolatát figyelembe kell venni a terasz méretének megállapításakor.

A Zrínyi utcában vendéglátó terasz létesítése esetén a burkolatmintázat középtengelyétől mért 2,75 -2,75 m távolságot kell biztosítani a gyalogosforgalom számára.”

6. §

1. A R. 20. § (11) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(11)  Közterületi kerékpártároló csak egységes kivitelben létesíthető. Járdán csak akkor helyezhető el kerékpártároló, ha a visszamaradó – kerékpárral el nem foglalt - gyalogosfelület (gyalogossáv) szélessége legalább 1,5 m. Ezen eszköz típusai közül csak a magas építésű, legalább 75 cm magasságú, a kerékpár vázát lehajolás nélkül rögzítő elem telepíthető. Esővédő tető nem helyezhető fölé. ”

2. A R. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(1) A kerület területén lévő, illetve az azt érintő aluljárókban információs- és reklámberendezés, illetőleg üzletek kialakítása csak az aluljáró egészére vonatkozó egységes terv szerint [ ….] helyezhető el.”

7. §

1. A R. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(5) A felújítandó, a telepítendő és az átépítendő közterületi zöldfelületeket, illetőleg fasorokat a 25.-26. § -ok rögzítik, melyet a közterületek átépítése, felújítása, illetőleg az egyes fasorok rekonstrukciója során figyelembe kell venni.  A közterületi zöldfelületek és fasorok rekonstrukcióját, új fasor telepítését a 3.§(15) bekezdésszerinti KAT alapjánkell megvalósítani.”

2. A R. 27. § (9) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(9) Épületek díszkivilágításánál nem alkalmazható az ultraibolya fény és a LED-es változó fényjáték”

8. §

1. A R. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(1) Az építési hely közterület felőli építési határvonala azonos a közterületi telekhatárral. A kerület területén előkertes beépítés csak szabályozási terv alapján lehetséges a 29-31. §-ok figyelembevételével.”

2. A R. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(3) Az időbeli korlátozás nélküli közhasználat céljára átadott területeken a gyalogos forgalmat időszakosan sem lehet korlátozni. Az időbeli korlátozású közhasználat céljára átadott területeket a tulajdonos este 20 és reggel 8 óra között lezárhatja, egyéb rendeltetésen való keresztülvezetés esetében az időkorlát a funkciótól függően este 22 és reggel 10 óra között is meghatározható”

3. A R. 39. § (9) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„Közterületen a szabályozási terven rögzített építési helyeken, továbbá a 16 m-nél szélesebb közte-rületeken lehet mélygarázst létesíteni, melyek esetén:

a) a geodéziai felmérés alapján a szabályozási tervlapon feltüntetett lehatárolástól szükség esetén  kifele 2,0 m-rel el lehet térni,

b) a közművezetékeket a szolgáltatók és a szakhatóság előírásainak megfelelően szükség esetén ki kell váltani, vagy közműalagútban/közmű sávban az építményen belül annak helyet kell biztosítani,

c) a mélygarázsban nyilvános illemhelyet kell létesíteni,

d) a terepszintre való feljutást akadálymentesen is ki kell alakítani,

e) a közterületen transzparens szerkezettel lehet a feljárókat lefedni, liftet lehatárolni,

f) a határoló tömbök épületeiből a garázsszint közvetlen megközelítésétszolgálóterepszint alatti átjáró kialakítása, a terepszint alatti építési hely határán kívül is megengedett, mind a gyalogosok, mind a gépjárművek számára.

A 16 m-nél szélesebb közterület alatt mélygarázslétesíthető a közműszolgáltatók és a közterület tulajdonosának véleménye figyelembevételével és hozzájárulásával.”

9. §

1. A R. 41. § (13) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(13)A Belvárosi Főutca Tengely menti tömbök esetében, ahol a szabályozási terv építészeti hangsúly képzését lehetővé teszi, ott építészeti hangsúly: torony, kupola, vagy egyéb attraktív építészeti kialakítás lehetséges az épület legmagasabb pontjára vonatkozó BVKSZ 8.§ (5) e) pontja figyelembevételével.  Építészeti hangsúlyt jelenthet az épület és környezete kapcsolatának markáns, emblematikus megjelenítése (a homlokzat jelszerű túlnyúlása, hasítéka, felnyitása, vagy fedett, környezet felé nyitott térképzése).

A fejlesztésekhez kapcsolódó - közérdeket szolgáló - közterületfejlesztés érdekében a fejlesztő és a közterület tulajdonosa ún. „Településfejlesztési Megállapodásban” vagy „Településrendezési Szerződésben” kötelesek rögzíteni a közérdeket szolgáló fejlesztések tartalmát, létrehozásuk módozatait és határidejét, illetve az ellentételezésként érvényesíthető kedvezmények mértékét a jelen rendelet keretei között.”

2. A R. 41. § a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

„(14)Ponyvával teljesen, vagy részben fedett, vagy körülzárt, illetve sátorszerű építmény az udvaron nem létesíthető, kivéve a vendéglátó egységekhez tartozó belső udvari kerthelyiség részleteges lefedését, árnyékolását.

(15) Iskolaudvaron, kizárólag, tornaterem céljából és átmeneti jelleggel, legfeljebb 5 év időtartamra lehetséges az udvar egészének vagy egy részének lefedése könnyűszerkezetes épületszerkezetű építménnyel akkor is, ha a szabályozási terv végleges építmény elhelyezése céljából eltérő építési helyet rögzít. Ez esetben az udvar egésze erre az átmeneti időszakra építési helynek tekintendő.

Iskolaépület udvarlefedése vagy bővítése tornaterem létesítése céljából a szabályozási terv építési helyének figyelembevételével, vagy – amennyiben az nem került külön jelölésre -, az épület udvara építészeti értékeinek figyelembevételével lehetséges.”

3.  A R. 42/A. § (6) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(6) Amennyiben a tetőzet utcai oldala:

a) tagolt és nem egy tetősíkként van kialakítva, vagy

b) építészeti hangsúly, attraktív tetőképzés érdekében a (1)-(5) bekezdéstől eltérő kialakítás tervezett,

akkor az utcai oldalon bármilyen új nyílászáró, tetőkiemelés, tetőfelépítmény, nem létesíthető, ha az a városképet megtöri, zavarja”

4. A R. 42/B. § (6) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(6)Meglévő épületre az utcai homlokzatot is érintő emeletráépítés akkor valósítható meg,

a) ha a szabályozási tervlap, vagy az V. fejezet kiemelt jelentőségű telkekre vonatkozó részletes előírásaazt kifejezetten lehetővé teszi, vagy

b) az egyéb illeszkedési szabályoknak és a városképi szempontoknak a (7) bekezdés figyelem-bevételével megfelel.”

5. A R. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(2) Meglévő épület bontása esetén új épület elhelyezésénél - ha a szabályozási terv, vagy jelen rendelet külön előírása másként nem rendelkezik -:

a) az utcai telekhatáron állómeglévő épület utcai építési vonalának betartása kötelező, kivéve a nyitott udvaros beépítést, illetve az épület hátraléptetését 29.-31.§-okban rögzített szabályok szerint

b) az oldalsó és hátsó telekhatár az építési hely határának tekintendő a 32.-33.§ vonatkozó előírásai figyelembevételével,

c) ahol az épület nem az utcai telekhatáron áll, és a szabályozási terv nem jelöl építési határvonalat, vagy építési vonalat, ott az épület az utcai telekhatárra helyezhető, a 29.§ szerinti nyitott udvar, a 31.§ szerinti épület hátraléptetése szabályai alkalmazhatóak, de az utca felől az épületcsatlakozás vonalában takaratlan tűzfal nem maradhat.

d) az építménymagasságra a 38.§ vonatkozó rendelkezéseit kell betartani, kivéve ha a szabályozási terven, illetőleg jelen rendelet előírásaiban a csatlakozó homlokzatmagasság, vagy egy homlokzatszakasz magassága eltérő mértékben külön rögzítésre került.”

10. §

1. A R. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(3) Az övezet területén a 34. § szerinti közhasználatú terület átadása esetén szintterületi mutató kedvezmény nem érvényesíthető,kivéve a 2016. január 1. előtt legalább 15 éve beépítetlen foghíjteleket, melyek beépítése érdekében 0,5 szintterületi mutató kedvezmény érvényesíthető.”

2. A R. 48. § -hoz tartozó 2. számú táblázat helyébe a következő táblázat lép:

3. A R. 52. § -hoz tartozó 4. számú táblázat helyébe a következő táblázat lép:

11. §

A R. 61. § (11) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(11)A szabályozási tervlapon jelölt telekrészeken térszín alatti létesítmény(ek) helyezhető(k) el. A létesítmény megközelítésére és elhagyására a környezetvédelmi igényeket kielégítő forgalomtechnikai megoldásokat kell alkalmazniaz elfogadott kerületi közlekedésfejlesztési koncepcióban szereplő megoldások figyelembevételével.”

12. §

1. A R. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(3)A 24366/1 és 24366/2 telkek be nem épített részének és a határoló közterületnek a díszburkolatát úgy kell kialakítani, hogy azok egy térfelületet alkossanak,csatlakozva a már felújított térrészhez anyagában és minőségében is, melyre közterület alakítási tervet kell készíteni.”

2. A R. 62. § (7) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(7) Új épület létesítésére vonatkozó rendelkezések – függetlenül attól, hogy az egy, vagy több új épület létrehozásával jön létre:

1. Az irányadó építési vonal figyelembevétele:

1. A Szervita tér felőli oldalon: épületrész a homlokzat hosszának legfeljebb 2/3-án és maximum 1,0 m-rel nyúlhat túl az irányadó építési vonalon a közterület felé. Az ellenkező irányában, azaz a telekbelső felé legfeljebb 5,0 m lehet az eltérés, de az épület közhasználatú tereinek a Szervita tér felé való megnyitása és annak építészeti hangsúlyként való kialakítása, vagy az alsó szintek hátraléptetése esetében ez figyelmen kívül hagyható.
2. A Fehér Hajó utca és a Bárczy István utcai homlokzat esetében az irányadó építési vonaltól a közterület felé az eltérés nem megengedet, az ellenkező irányba lehetséges.
3. Az irányadó építési vonal nem vonatkozik a beépítésbe nem beszámító épületrészekre és az épület legfelső két szintjére, attól a telekbelső felé el lehet térni.

2. a 24365 hrsz. műemléképület mellett:

1. a csatlakozó homlokzatmagasság legfeljebb 18,0 m lehet, és az épület ezen magasságig tűzfalasan kell csatlakozzon,
2. az épület a műemléképület felé, annak gerincmagassága felett – amennyiben ahhoz a tűzvédelmi szakhatóság a hozzájárulását adta - legalább 3,0 m-re, a vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelő nyílászáróval vagy bevilágító-szerkezettel, homlokzatként alakítandó ki.

3. az épületen belül árkád kialakításával közhasználat céljára átjárás kialakítása kötelező.
4. a szabályozási tervlapon jelölt építészeti hangsúly kialakítása során különös figyelemmel kell lenni a Szervita tér többi magaspontjára, így a templom tornyára, továbbá a Fehérhajó utca 2-6. (24417 hrsz.)  épület saroktornyára.”

3. A R. 62. § (10) bekezdése helyébe a következő (10)-(13) bekezdés lép:

„(10) A közterülethez kapcsolódó térszín jelenlegi lejtése épületen kívül a közhasználat céljára átadásra kerülő területen megváltoztatható, a süllyesztett, vagy térszín alatti terekkel épületen kívül közvetlen kapcsolat létesíthető.”

(11) A telek Z-Fk-V övezetbe sorolt telekrészének (61 m2) közhasználatát biztosítani kell. A Z-Fk-V övezetbe tartozó telekrész az épület szintterületének számításánál nem vehető figyelembe, terepszint alatti területe teljes mértékben beépíthető a szabályozási terven jelölt terepszint alatti építési hely figyelembevételével. 

(12) A közhasználatú terület alá nyúló mélygarázshoz tartozó nyilvános illemhely a Z-Fk-V területén kívül is elhelyezhető az épületben.”

(13) A meglévő épületek átépítése, bővítése esetén:

a) a Szervita tér felőli homlokzatok magassága a 24366/2 hrsz telek Szervita tér – Petőfi Sándor utcai telek sarkpontjánál a terepcsatlakozástól mért 25,0 m-nél nem lehet magasabb;

b) a meglévő parkolóház bővítése, átépítése vagy új épület létesítése esetén a tér felőli építési vonal a Városháza meglévő építési vonalától a tér felé a Városház utca 1/3 szélességének (5,0 m) megfelelő távolságú, az irodaház meglévő építési vonalára merőleges vonal;

c) a tér északkeleti beépítési vonala azonos a jelenleg meglévő irodaépület tér felőli határvonalával

d) a Bárczy István utca felől a homlokzatszélesség legfeljebb 4/5-én érheti el a 25 m-es homlokzat-magasság értékét;

e) [ ….];

f) a Bárczy István utcában a 24365 hrsz. épülethez csatlakozó homlokzatmagasság a homlokzatszélesség legalább 1/5-én:

fa) a meglévő parkolóház átépítése esetén a csatlakozó homlokzatmagasság nem lépheti túl 1,0 m-nél nagyobb mértékben a meglévő szomszédos épület jelenlegi gerincmagassági értékét,

fb) új épület létesítése esetén a csatlakozó homlokzatmagasság értéke legfeljebb 18,0 m lehet

g) a Fehér Hajó utcában a 24365 hrsz. épülethez csatlakozó homlokzatmagasság a meglévő parkolóház átépítése esetén a parkolóház homlokzatszélességének legalább 1/5-én a homlokzatmagasság nem lépheti túl 1,0 m-nél nagyobb mértékben a meglévő szomszédos 24365 hrsz. épület jelenlegi gerincmagassági értékét;

h) a Fehér Hajó utcai homlokzat alsó szintjei legfeljebb 13,0 m-es magasságig lehetnek a közterületi homlokvonalon – árkád kialakítása mellett. Az e feletti szintek homlokzatai legalább 3,0 m-rel a hátrahúzottan alakíthatók csak ki;

i) az átépített épület legmagasabb pontja a jelenleginél, illetőleg a Városháza gerincmagasságánál nem lehet magasabb;

j) a parkolóház átépítésének feltétele a külső lehajtórámpa megszüntetése és a benzinkút kitelepítése;

k)  a meglévő parkolóház terepszint alatti bővítése, vagy új mélygarázs létesítése lehetséges a telek teljemértékű aláépítésével, mely kinyúlhat a (27368) hrsz közterület (Szervita tér) alá a tulajdonos önkormányzattal történő megállapodás alapján. Ez esetben a közterületi közművezetékeket ki kell váltani.”

13. §

A 62. § után a következő 62/A.§ -sal egészül ki:

„A 12-13. tömb

a Szervita térre és a 24354/4 és 24355 hrsz. telkeire vonatkozó részletes előírások

62/A §

(1)           A 24354/4 hrsz. telken álló többszintes épület (a továbbiakban: épület) átépítésekor a templomhoz való hozzáépítést meg kell szüntetni.

(2) Az épület árkádjai megszüntethetők, a 42/C. § (2) rendelkezés figyelmen kívül hagyható, településrendezési szerződésben meghatározott más, a telek területének legalább 20%-át kitevő közhasználatú terület kialakítása esetében.

(3) A megtartott, vagy visszamaradó - közhasználatra átadott - árkádszakaszon megengedett annak teljes területén vendéglátó terasz kialakítása.

Az árkádok megtartása, átalakítása és vendéglátó terasz létesítése esetén a terasz téliesítését az épület új homlokzatának kialakításával együtt kell megtervezni úgy, hogy az, az épület szerves részét képezze.

(4) Az épület Petőfi Sándor utca felőli átjárója

a) megtartható, vagy

b) gyalogos átjárásként a Régiposta utca tengelyébe áthelyezhető, vagy 

c) a (2) bek figyelembevételével megszüntethető.

(5) A templom mögötti udvarra kötelező közhasználatú átjárást kell biztosítani a Szervita tér és a Városház utca felől egyaránt, melynek közhasználata a 34§. (3) szerinti időbeli korlátozással is kialakítható.

(6) A közhasználatú udvarban az átjárásra biztosítandó minimális szélesség 2,0 m, a 19.§ (4) bekezdése e tekintetben figyelmen kívül hagyható.

(7) A 0,5 szintterületi mutató többlet akkor alkalmazható, ha településrendezési szerződés keretében a meglévő, közhasználatot nyújtó árkád legalább részben megtartásra kerül, vagy helyette a templom körüljárását lehetővé tevő közhasználatú belső udvar átjárása biztosítható.

(8) Az épület magassági bővítése

a) a 38.§ szerinti építménymagasság legmagasabb értéke 28,0 m lehet;

b) a 24353 hrsz. épület véglegesnek tekinthető, vagy az építése közben a szerkezeti magassága alapján már megállapítható tűzfala takarható;

c) az épület meglévő attikáinak magasítása, átalakítása

ca) a meglévő attika legfeljebb 0,8 méterrel növelhető a zárófödém épületszerkezeti átalakítása miatt, de

cb) a Szervita tér felőli épületrész attikájának magassága nem haladhatja meg a templomnak a torony alatti főpárkányra ültetett korlát magasságát;

cc) az épület attikája áttört, vagy üvegezett korláttal helyettesíthető;

d) épületbővítés térbeli formálásának határai

da) építményrész nem nyúlhat a Szervita téri homlokzat megmaradó vagy tervezett attikájára/korlátjára állított, az épület irányába emelt 22 fokos sík fölé;

db) a Petőfi Sándor és a Városház utca felől a jelenlegi attikamagasságnál magasabb épületrész legalább 2 m-rel hátrébbhúzottan létesülhet a c) pont és a da) pont figyelembevételével;

e) a gépészeti elemek építészetileg megformált, esztétikus takarásáról gondoskodni kell.

(9) Az épület megtartása esetén a homlokzatát át kell alakítani a műemléki környezethez illő módon. Szállodai funkció esetén az épülethez illeszkedő legfeljebb 2,0 méteres kinyúlású bejárati előtető létesíthető.

(10) A Városház utcai épületszárny átalakítása során a templomszentély ablaka elé építést meg kell szüntetni.

(11) A szabályozási terven az építési hely terepszint felett is beépíthető részének határvonalát új épület létesítése esetén kell figyelembe venni. A meglévő épület esetében új építményrész - a Városház utcai épületszárny kivételével- ezen a határvonalon túl a templomudvar felé nem nyúlhat. A 24354/4 és a 24355 hrsz. telek a toldaléképület templomhoz csatolása érdekében alakítható.

(12) Új épület létesítése esetén

a) az építménymagasság az övezetben megengedett 25 m;

b) a templom főhomlokzatával egyvonalban lévő homlokzatának párkánymagassága illeszkedjen a templomtorony alatti főpárkányra ültetett korlát magasságához, és a jelenlegi épület Szervita tér felőli magasságát nem haladhatja meg;

c) új épületnek a 24353 hrsz telek felőli része az alábbi feltételek figyelembevételével létesülhet:

ca) nem nyúlhat a Szervita tér felőli attikára, vagy korlátra emelt (8) d) pont szerinti ferde sík fölé, és

cb) a csatlakozásnál a 24353 hrsz épület tűzfalát takarni kell, ami nem haladhatja meg a csatlakozó tűzfal magasságát

e) gépészeti elemek esztétikus, építészetileg megformált takarásáról gondoskodni kell.

14. §

1. A R. 64. § (5) helyébe a következő bekezdés lép:

„A telek déli részén pavilonjellegű vendéglátóegység létesíthető vendéglátó terasszal, melynek férő-helye nem korlátozott és a parkolási igény meghatározásánál többletként nem kell figyelembe venni. Az építmény építménymagassága nem haladhatja meg a 7,0 m-t,helyét a környezetre vonatkozó KAT figyelembevételével kell meghatározni.”

2. A R. 66. § (14) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„„(14)A terület beépítése csak a 74-es és 75-ös tömb egészére vonatkozó KAT alapján történhet.”

3. A R. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(1)Bármilyen engedélyhez kötött építési tevékenység csak a 74-75-ös tömbök egészére vonatkozó KAT alapján történhet.”

4. A R. 69. § (8)-(9) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(8)A kivágott fákat a téren kell pótolni, a József nádor szobor helyét a közterület rendezésére vonatkozó kertépítészeti KAT-bankell meghatározni.

(9) A térrendezés során az autóbusz átközlekedéstbiztosítani kell, továbbáa térkeleti ésnyugati oldalán korlátozott számú parkolóférőhely kialakítását biztosítani kell, melyek helyét elkülönített térburkolattal kell jelezni.”

15. §

1. A R. 3. § (15) bekezdésében a „Kertépítészeti Tervet” szövegrész helyébe „Közterület Alakítási Tervet” szövegrész lép.
2. A R. 13. § (6) bekezdésében a „Kertépítészeti Tervet” szövegrész helyébe „Közterület Alakítási Tervet” szövegrész lép.
3. A R. 15. § (7) bekezdésében a „külön-külön engedélyezési tervben” szövegrész helyébe „külön-külön Közterület Alakítási Tervben” szövegrész lép.
4. A R. 38. § (10) első mondatában „tetőtérbeépítése esetén” szövegrész helyébe „tetőtérbeépítése, emeletráépítése esetén” szövegrész lép.
5. A R. 50. § (2) bekezdésében a „közterületrendezési kertépítészeti terv” kifejezés helyébe a „KAT” kifejezés lép.
6. A R. 51. § (6) bekezdésében a „közterületrendezési kertépítészeti tervben” kifejezés helyébe a „KAT-ban” kifejezés lép.
7. A R. 63. § (5) bekezdésében a „kertépítészeti tervet” kifejezés helyébe „Közterületi Alakítási Tervet” kifejezés lép.
8. A R. 66. § (5) bekezdésében a „nem engedélyezhető” kifejezés helyébe „nem megengedett” kifejezés lép.
9. A R. 67. § (3) bekezdésében a „kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terv” kifejezés helyébe „Közterületi Alakítási Terve” kifejezés lép.

16. §

1. A R. 1. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 1. számú melléklete lép. [1]
2. A R. 2. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 2. számú melléklete lép.
3. A R. 3/1. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 3/1. számú melléklete lép.
4. A R. 4. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 4. számú melléklete lép.
5. A R. 5/1. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 5/1. számú melléklete lép.
6. A R. 5/2. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 5/2. számú melléklete lép.

2. Hatályukat vesztő rendelkezések

17. §

1. A R. 2. § (9) bekezdése hatályát veszti.
2. A R. 3. § (7) és (16) bekezdése hatályát veszti.
3. A R. 3. § (10) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.
4. A R. 18. § (4) bekezdése hatályát veszti.
5. A R. 19. § (13) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.
6. A R. 25. § (1) bekezdésében c) és d) pont, a (2) bekezdésében az a) pont, a (3) bekezdésében a b) és az e) pont hatályát veszti.
7. A R. 25. § (4) bekezdése hatályát veszti.
8. A R. 26. § (1) bekezdésében a d) pont, a (3) bekezdésében a c) pont hatályát veszti.
9. A R. 38. § (9) bekezdése hatályát veszti.
10. A R. 42. § (2) bekezdése hatályát veszti:
11. A R. 42/A. § (8) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.
12. A R. 56. §-a hatályát veszti.
13. A R. 61. § (1) bekezdés b), c) és e) pontja hatályát veszti.
14. A R. 61. § (4) bekezdése, továbbá a (7)-(10) bekezdése hatályát veszti.
15. A R. 61. § (14) bekezdése és a (15) bekezdés utolsó mondata hatályát veszti.
16. A R. 61. § (21) bekezdése hatályát veszti:
17. A R. 69. § (7) bekezdése hatályát veszti.
18. A R. 74. §-a hatályát veszti.
19. A R. 75. §-ának b) pontja hatályát veszti.

3. Zárórendelkezések

18.  §

1. Ez a rendelet az elfogadását követő 15. napon lép hatályba.

Indoklás

1.§-ban a felettes jogszabályok szerint aktualizáltuk a normaszöveget.

2.§-ban a felettes jogszabályok szerint aktualizáltuk és a városkép esztétikus megjelenése okán pontosítottuk a normaszöveget.

3.§-ban a felettes jogszabályok szerint aktualizáltuk és a városkép esztétikus megjelenése okán pontosítottuk a normaszöveget.

4.§-bana városkép esztétikus megjelenése okán pontosítottuk a normaszöveget.

5.§-bana városkép esztétikus megjelenése okán pontosítottuk a normaszöveget.

6.§-ban a használhatóság okán pontosítottuk a normaszöveget.

7.§-bana felettes jogszabályok szerint aktualizáltuk és a városkép esztétikus megjelenése okán pontosítottuk a normaszöveget.

8.§-bana zártsorú beépítés elve szerint és a közhasználatra átadott terület funkciója szerint pontosítottuk a normaszöveget.

9.§-bana felettes jogszabályok szerint aktualizáltuk, sport célok teljesíthetősége, illetve a zártsorú beépítés elve szerint és a városkép esztétikus megjelenése okán kiegészítettük a normaszöveget.

10.§-ban két meglévő övezet paraméterei vonatkozásában a felettes jogszabályok szerint aktualizáltuk és pontosítottuk a normaszöveget.

11.§-bana felettes jogszabályok szerint aktualizáltuk a normaszöveget.

12.§-bantekintettel a Szervita tér fejlesztésére, a felettes jogszabályok szerint aktualizáltuk és a városkép esztétikus megjelenése okán pontosítottuk a normaszöveget, mind megmaradó-átépülő, mind bontásra kerülő és új építésű fejlesztési irányok szerint.

13.§-bantekintettel a Szervita tér fejlesztésére, a felettes jogszabályok szerint aktualizáltuk és a városkép esztétikus megjelenése okán pontosítottuk a normaszöveget, mind megmaradó-átépülő, mind bontásra kerülő és új építésű fejlesztési irányok szerint.

14.§-bana felettes jogszabályok szerint aktualizáltuk a normaszöveget.

15.§-bana felettes jogszabályok szerint aktualizáltuk a normaszöveget.

16.§-ban a mellékletek rendezésével azok sorszámozása változik.

17.§-ban a hatályukat vesztő rendelkezések vannak.

18.§-ban a hatálybalépésről rendelkezik a felettes jogszabályok szerint.