Belváros Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat

Képviselő-testületének

18/2017.(X.18.) önkormányzati rendelete a szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015.(II.3.)

önkormányzati rendelet módosításáról

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében és 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. §

A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015.(II.3.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban ER.) 3. § (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

„f) életvitelszerű ottlakás: ha az érintettnek az adott lakás az otthona és máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen rendeltetésszerűen használ: életét onnan szervezi (rendszeresen onnan indul munkába vagy oktatási intézménybe, oda tér haza), az életviteléhez szükséges tevékenységeket (főzés, mosás, családi élet, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) rendszeresen és legjellemzőbben ott folytatja, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.”

2. §

Az ER. 30. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) Az Önkormányzat időszaki támogatást nyújt a téli hónapokban megnövekedett fűtési kiadások enyhítésére az V. kerületben lakcímmel rendelkező személynek, aki az alább felsorolt ellátások valamelyikében részesül

1. öregségi teljes és résznyugdíj,
2. nők kedvezményes nyugdíja,
3. korhatár előtti ellátás,
4. hozzátartozói jogon kapott ellátás,
5. házastársi pótlék,
6. szolgálati járandóság,
7. baleseti járadék,
8. egészségkárosodási járadék,
9. rehabilitációs ellátás,
10. rehabilitációs járadék,
11. rokkantsági ellátás,
12. rokkantsági járadék,
13. időskorúak járadéka,
14. vak személyi járadék,

amennyiben az adott lakcímen tulajdonjoga, haszonélvezeti joga alapján, vagy önkormányzati lakás bérlőjeként, használati szerződéssel rendelkező használójaként, vagy osztatlan közös tulajdonban lévő házfelügyelői lakás használójaként, vagy életjáradéki jog alapján lakáshasználóként lakik, illetve ha a fent felsorolt személy házastársa, élettársa, és akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900 %-át nem haladja meg.”

3. §

Az ER. 30. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kivételes méltányosságból annak az (1) bekezdés a)-n) pontjában felsorolt ellátások valamelyikében részesülő személynek is megállapítható a támogatás, aki egyenesági rokona vagy annak házastársa, élettársa lakásában családtagként lakik, és akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900 %-át nem haladja meg.”

4. §

Az ER. 30. § (5) bekezdésében az „a) – k) pontjában” szövegrész helyébe az „a) – n) pontjában” szöveg lép.

5. §

Záró rendelkezések

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.
2. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell.

         Szentgyörgyvölgyi Péter                                               Dr. Sélley Zoltán

   polgármester                                                                  jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2017. október 18. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartalma 30 nap.

                                                                                           Dr. Sélley Zoltán

                                                                                                    jegyző

Indokolás

1. § A rendelet tartalmazza az életvitelszerűség fogalmát, azonban sem az 1993. évi III. törvény, sem a kapcsolódó kormányrendeletek, sem más jogszabály nem határozza meg, hogy mely feltételek fennállása esetén állapítható meg, hogy az állampolgár valóban az adott lakásban él-e, az valóban életvitelszerű otthonául szolgál-e. A jogszabályi rendelkezés alkalmazása kapcsán ezért vált szükségessé a fogalom meghatározása.
2. § A szociális ellátási forma jogosultsági köre került kibővítésre, illetve az újonnan bevezetett nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátások elnevezésének átvezetése történt meg.
3. § A szociális ellátási forma jogosultsági köre került kibővítésre.
4. § A jogosultsági kör kibővítése kapcsán vált szükségessé a hivatkozás átvezetése.
5. § Hatályba léptető rendelkezések.