1. § A településkép védelméről szóló rendelet (a továbbiakban: rendelet) célja Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerülete építészeti és természeti értékeinek, a kerület mint világörökségi terület településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, a kerület rendezett arculatának kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása, mely kiterjed a mindenkori hatályos településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.) és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendeletben (a továbbiakban: Trk.) meghatározott tartalmakra.

2. § (1) E rendelet területi hatálya a Tvtv. 2. § (2a) bekezdése szerinti településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló terület (a továbbiakban: Kiemelt nemzeti emlékhely) kivételével Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely Belváros-Lipótváros közigazgatási területén jelen rendeletben szabályozott tevékenységet folytat.

3. § E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott mindenkori hatályos településrendezési eszközökkel és Belváros-Lipótváros településképi arculati kézikönyvével együtt kell alkalmazni.

4. § E rendeletet a hozzá tartozó alábbi mellékletekkel együtt kell alkalmazni:

5. § E rendelet alkalmazásában:

6. § (1) A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO egyezmény és a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján világörökségi terület Belváros-Lipótváros teljes közigazgatási területe (1. számú melléklet).

(2) A város kivételes, nemzetközi szempontból is kiemelkedő egyetemes értékei – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének része, ezért megőrzésük, védelmük, sértetlen fennmaradásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelt fontosságú közérdek.

(3) Budapest Duna-parti látképének védelme érdekében a főváros területén lévő kilátópontokról és kilátó utakról – különösen a budai hegyeknek a város felé néző lejtőiről, a pesti oldalon a Gödöllő felé emelkedő dombvidékről, a Várban és a várfalak mentén húzódó sétányokról, a Gellérthegyről, a Nap-hegyről – a környező tájra és a városra, illetőleg a Vár-hegyre való rálátás lehetőségét biztosítani kell.

(4) A kerületi értékvédelem feladata

7. § (1) A világörökségi terület településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és táji örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, fenntartása érdekében az Önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti és táji értékeket kerületi védelem alá helyezi.

(2) Belváros- Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat teljes közigazgatási területe kerületi területi védelem (a továbbiakban: védett terület) alatt álló terület, ezért külön településképi szempontból meghatározó területet a kerületi Önkormányzat nem határoz meg.

(3) A kerületi egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségbe tartozó védett értékek térképi megjelenítését a 2. számú melléklet, felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) A kerületi egyedi védelem az értékes történeti városkép megőrzése szempontjából jelentős, építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely építmény egészére – építményre, építményrészre, alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, külső és belső homlokzati kialakításra, az épület belső kialakítására, illetve a felsoroltakhoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjed ki.

(5) A 3. számú mellékletben felsorolt védett értékek megtartása, helyreállítása kötelező.

8. § (1) A kerületi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor vagy szakmai koncepció alapján hivatalból indulhat az eljárás.

(2) Nem kezdeményezhető kerületi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában három éven belül ilyen eljárás lefolytatására került sor, kivéve a vis maior esetét.

(3) A kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester elutasíthatja.

9. § (1) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében, a 4. számú melléklet szerinti tartalommal értékvédelmi dokumentációt kell készíteni.

(2) A védendő érték jellegétől függően értékvédelmi dokumentációt csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő készíthet.

(3) A kerületi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésre vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a Képviselő-testület dönt.

(4) A döntés előkészítése során be kell szerezni:

(5) A kezdeményezést a Városfejlesztési Bizottság az előkészítés során beszerzett adatok, tények ismeretében megvizsgálja és az elkészített értékvédelmi dokumentáció alapján a Képviselő-testületnek javaslatot tesz a döntésre.

(6) A kerületi építészeti örökség védetté nyilvánításáról vagy annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(7) A kerületi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban kell értesíteni az érdekelteket és az Önkormányzat honlapján tájékoztatást kell közzétenni.

(8) Az eljárásban érdekeltnek minősül:

(9) A kerületi védelemmel kapcsolatos önkormányzati rendelet hatályba lépését követően a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

10. § (1) A kerületi védelem megszüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha

11. § (1) Országos, fővárosi vagy kerületi védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el.

(2) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy bontási munka végzése vagy olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei értékét, nem eredményezi a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, rongálását, eredetiségének kedvezőtlen irányú megváltoztatását.

(3) Védett építmény teljes, vagy a megjelenését rontó későbbi hozzáépítéseket meghaladó részleges bontására – értékvédelmi dokumentációval alátámasztva és az erre vonatkozó szakértői vélemény alapján – csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor. A védelem megszüntetésének, vagy a részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.

(4) A védett terület jellegzetes településszerkezete, telekosztása, utcavonal-vezetése megőrzendő, a közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(5) A védett területen az építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természeti környezet egységét, és megjelenését biztosító módon kell építtetni, átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni és fenntartani.

(6) A kerületi védett látványban történő átalakítás, változás során a látvány építészeti karakterét és sajátos hangulatát meg kell őrizni, beleértve a kerületi védett értékek tömegformálását, homlokzati architektúráját, színezését, anyaghasználatát, megvilágítását.

(7) Védett épület tetőzetének átépítése során az eredeti terv szerinti rekonstrukciót – a korábban megsemmisült elemek vissza- vagy helyreállításával – el kell végezni.

(8) Kerületi egyedi védett épületek korszerűsítése, energia-megtakarítási célú felújítása nem okozhatja a védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.

(9) Kerületi egyedi védett épületek védett értéket képviselő homlokzatának külső síkját módosító energetikai szigetelés nem megengedett.

(10) A védett területen élő növények, fák látványának megőrzése érdekében élettani szükségleteiket biztosítani kell, rajtuk csak szükségszerű és szakszerű beavatkozás végezhető.

(11) A korlátozások és kötelezettségek jelen rendelet hatálybalépését követően védelem alá helyezett épületekre is vonatkoznak.

12. § (1) A kerületi védett értékek jó karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésének megfelelő használattal kell biztosítani.

(2) A kerületi védettségű építészeti örökség károsodása, részleges vagy teljes megsemmisülése esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a védettséget megalapozó építményrészekre.

13. § (1) A településkép védelme érdekében az Önkormányzat pályázat keretében vissza nem térítendő kamatmentes támogatást adhat kerületi társasházak, ezáltal állandó kerületi lakcímmel rendelkező magánszemélyek részére.

(2) A pályázati támogatás mértékét az Önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésében határozza meg.

(3) A kerületi egyedi védett érték fenntartásához, felújításához és rendeltetésszerű használatához az Önkormányzat támogatást nyújt azzal, hogy

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kerületi védett érték eredeti külső és belső megjelenését az értékvédelmi vizsgálat alapján megőrzik és helyreállítják.

(5) A pályázat kiírásáról a Városfejlesztési Bizottság, a pályázatokról a Társasházi Munkacsoport javaslatára a polgármester dönt.

14. § (1) A kerületi védelem alá helyezett értékekről a Főépítész Iroda nyilvántartást vezet. A nyilvántartás és az értékvédelmi dokumentumok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

(3) A kerületi építészeti értékvédelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a megszüntető döntés megjelölésével együtt szerepelnie kell a nyilvántartásban, mint védelem alól kivont elemnek.

15. § (1) A kerületi védelemre javasolt érték előzetes védelem alá helyezhető

(2) Az előzetes védelem indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.

(3) Az előzetes védelem alá helyezési eljárásban egyebekben a kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(4) Az előzetes védelem megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam elteltével.

(5) Ha a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az előzetes védettséget meg kell szüntetni.

16. § (1) A településképi követelmények a nyilvántartott műemléki értékekre, műemléki környezetre, műemléki jelentőségű területre és a kerületi egyedi és területi védett értékekre terjednek ki.

(2) A mindenkori hatályos településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet előírásai szerint a polgármester településképi véleményezési eljárása hiányában a világörökségi területen a több, egy tájegységet képező település közigazgatási területén új épület építése, meglévő épület bővítése csak az illetékes építészeti tervtanács véleményének kikérésével végezhető, a településképet érintő homlokzati felújítás vagy átalakítás esetén véleménye kikérhető.

17. § (1) A védett terület bármely részén történő építési tevékenység során a védett világörökségi látvány megóvása kötelező.

(2) A védett területen a kilátás megfelelő védelmét, a rálátásban érvényesülő látványhoz, a terület sziluettjéhez és a környezethez való illeszkedést biztosítani kell. A látvány megfelelősségét a kilátópontokról és kilátó utakról készített, a teljes világörökségi látványba illesztett ábrázolással kell igazolni.

(3) A területen magas színvonalú építészeti megoldásokat kell alkalmazni, védeni és fejleszteni kell az épített és természeti környezet harmóniáját, és a lakókörnyezet minőségét.

(4) Önálló, közterületről látható távközlési építmény (antenna) a területen nem létesíthető.

(5) Védett területen lévő épület közterületről vagy rálátásban látható tetőfelületén, homlokzatán (beleértve a belső udvari homlokzatot is) klímaberendezés, gépészeti berendezés, energia-termelő és egyéb technikai berendezés nem helyezhető el, kivéve a jellemző homlokzati sík mögött takart kivitelben, 30 m²-nél nagyobb légudvarban vagy az épület tetőidomán belül. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át.

(6) Az (5) bekezdésben szereplő berendezések, eszközök közterületről, rálátásban nem látható felületen csak akkor helyezhetőek el, ha a világörökségi helyszín látványvédelmét nem sérti és harmonikusan illeszkedik a településképbe.

(7) Védett területen lévő épület esetében a közüzemi szolgáltatások mérőszekrényei az épületek külső- és belső homlokzatain, közös kapualjaiban, továbbá az épület közös területeiről láthatóan nem helyezhetők el.

(8) A közterületi, illetve a közterületről látható közlekedési felületek burkolatait csak igényes, természetes anyagok felhasználásával és a történeti szempontok figyelembevételével lehet kialakítani.

18. § (1) A védett területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez való illeszkedést. Egyes telkekre vonatkozó beépítési mutatókat és előírásokat az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkori hatályos önkormányzati rendelet részletezi.

(2) A tetőidomok tömegének kialakításakor egyszerű és hagyományos formákat kell alkalmazni és a tetőfelületek homogén egységét megőrizni. A tetőzeten lévő kiugrások és bevágások felületi aránya nem haladhatja meg a tető felületének felét.

(3) Védett területen a telekbelső felé tetősíkban elhelyezett tetőtéri nyílászáró és a tetőidom tömegében negatív terasz kialakítható.

(4) Lapostetőt – különösen a világörökségi területen – csak értékvédelmi dokumentáció javaslata esetében lehet alkalmazni.

(5) Magastető átalakításával, vagy emeletráépítéssel kialakuló új magastető tömegével csökkenteni kell a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a takarandó tűzfalak oromfalának hajlásszögével.

(6) A városképi illeszkedés érdekében az új vagy átalakított magastetők hajlásszöge igazodjon az épület környezetében álló szomszédos épületek tetősíkjának hajlásszögéhez.

(7) A közterületről látható homlokzaton, tetőzeten megjelenő több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható.

(8) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkori hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott tetőablak-nyitási tilalom nem vonatkozik a tetőkibúvók létesítésére és a történeti épületek eredeti, védendő értéket képviselő, időközben megsemmisült tetőfelépítményeinek, tetőzeti ablakainak korhű helyreállítására, visszaépítésére.

(9) A városképi illeszkedés és a harmonikus utcakép kialakítása érdekében az épületet az építési tevékenységgel érintett tömb teljes hosszát bemutató utcakép alapján kell megtervezni.

(10) A városképi illeszkedés követelményeinek betartásával új épület legmagasabb pontja 30,0 méternél nem lehet magasabb, kivéve azon esetet, ahol a zártsorú beépítésű területeken a meglévő két szomszédos épület mindegyike ezt meghaladja.

(11) Hagyományos magastetős épület esetén az épület gerincvonala azzal az értékkel haladhatja meg a 30,0 m-t, amellyel a párkánymagasság a 30,0 m alatt marad.

(12) Az épület abszolút legmagasabb pontja 40,0 méternél nem lehet magasabb.

19. § (1) A védett területen bármely, a meglévő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás csak az épületek eredeti terveinek felhasználásával végezhető el – amennyiben azok rendelkezésre állnak. A beavatkozás keretében biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját, ideértve különösen az építészeti minőséget lerontó utólagos hozzáépítések elbontását, a tetőzet eredeti formájának újjáépítését és az esetlegesen korábban eltávolított épületdíszítések, tetődíszek, tornyok, kupolák, portálok visszaállítását.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkori hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott építészeti hangsúly képzésének lehetséges helyszíneitől eltérni csak a korabeli fotóval vagy tervvel igazolt, eredeti állapot visszaállításával megengedett.

(3) A kritikus keskenységű udvarok esetében a benapozás feltételei és mért értékei tovább nem ronthatóak.

(4) Meglévő épület bontása csak akkor lehetséges, ha az épület nem áll egyedi országos, fővárosi, vagy kerületi védelem alatt.

(5) Az épület közterület felőli meglévő tetőfelületén új nyílászárót kialakítani csak akkor lehet, ha az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkori hatályos önkormányzati rendelet lehetővé teszi vagy az épület eredeti tervei szerinti nyílászárók kerülnek kialakításra, visszaépítésre.

(6) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkori hatályos önkormányzati rendeletben, tetőablak-nyitási tilalommal jelölt épületek közterület felőli tetőfelületein új nyílászárót vagy bevilágítás célját szolgáló épületszerkezetet kialakítani nem lehet kivéve, ha az bizonyíthatóan az épület eredeti tervei szerint megtervezett nyílászáró, tetőfelépítmény, kupola, vagy egyéb építményrész.

(7) Az utca felőli tetőfelületen a tetőszerkezet által határolt építményszinten a meglévő homlokzat architektúrájához igazodva legfeljebb egy építményszint bevilágítása vagy nyílászáróval való megnyitása alakítható ki.

(8) Az eredeti manzárdtető meredekebb (50º-ot meghaladó) tetőszakaszán tetősík ablak létesíthető, vagy üvegtető-szerkezet kialakítható.

(9) A meglévő tetők új nyílászáróit úgy kell kialakítani, a meglévőket átalakítani, hogy azok – kortárs építészeti kialakítás esetén is – illeszkedjenek a környezet hagyományos arculatához.

(10) Tetőterasz a tető alapterületének legfeljebb 30%-án, közterületről nem látható módon alakítható ki, amennyiben a világörökségi helyszín látványvédelmét nem sérti és harmonikusan illeszkedik a településképbe.

20. § (1) Új épület létesítése esetén az épület tetőfelülnézetét ötödik homlokzatként kell kialakítani. Az épület tervezése során a városszövetbe való illeszkedést vizsgálva a csatlakozó épületeket feltüntetve tetőfelülnézetet és tömegvázlatot kell készíteni.

21. § (1) Védett területen az építmények színezését, annak városképi és színdinamikai kialakítását az érintett épülettömb szomszédos épületeinek vizsgálatával, azokkal harmonizálva kell megoldani.

(2) Meglévő épület utólagos hőszigetelése akkor megengedett, ha a homlokzati architektúra megváltoztatása nélkül megvalósítható.

(3) Az épülethomlokzatok felújítása, átszínezése – indokolt esetben falkutatást követően – csak a homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg.

(4) Az épülethomlokzatok világörökséghez méltó látványának megőrzése érdekében az épületek közterületről látható homlokzatait és kapcsolódó tűzfalait részlegesen felújítani nem lehet, kivéve az épület építészetileg külön tagolható homlokzati felületét, illetve teljes földszinti homlokzati sávját.

(5) A földszinti portálokat az épület meghatározó karakterét és anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani és fenntartani.

(6) Védett területen épületet, épületrészleteket – tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni, illetve burkolattal ellátni nem lehet.

(7) Új épület létesítése vagy meglévő épületek utcai homlokzatának felújítása során a földszinti homlokzatsávot anti-graffiti bevonattal kell ellátni.

(8) Az épület homlokzatát érintő átalakításnál vagy a meglévő épület teljes körű vagy részleges felújításánál az eredetinek megfelelő homlokzatkialakítást meg kell tartani. Az épület eredeti tervei szerinti díszeket, épületrészleteket meg kell védeni és helyre kell állítani.

(9) Egy-egy nyílászáró cseréje során csak az eredetivel megegyező kivitel és anyaghasználat megengedett.

(10) Teljes homlokzatfelületen történő nyílászáró csere csak megjelenésében azonosan kialakítva megengedett. A nyílászárók kialakítása és osztása azonos megjelenésű, vagy az eredeti tervekkel megegyező, vagy ahhoz illeszkedő megjelenésű lehet. Zajvédelem vagy hőszigetelés céljából kettő- vagy több rétegű üvegezés a külső vagy a belső szárnyba egyaránt beépíthető.

(11) Védett területen látszó redőnyszekrény nem helyezhető el, külső árnyékoló szerkezet az épület építészeti kialakításával, tagozataival összhangban létesíthető, a homlokzati struktúra és a meglévő épületdíszek figyelembevételével kell megtervezni és megvalósítani.

(12) A homlokzaton, tetőzeten lévő használaton kívüli korábbi tartókat, szabad vagy védőcsőben elhelyezett kábeleket, antennákat, reklámtartó szerkezeteket, annak felújítása során, illetve a használat megszűnését követően el kell távolítani. A homlokzatok akár részleges felújítása esetén ezek megszüntetése kötelező, vezeték kizárólag a homlokzat síkján belül vezethető.

22. § (1) Az V. kerület teljes közigazgatási területe fokozott védelem alatt álló terület, ahol a Tvtv. előírásai szerint közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

(2) A településkép fokozott védelme érdekében közterületen és magánterületen kizárólag – funkcionális célokat szolgáló – utcabútor helyezhető el, amennyiben a védelem jellegét nem befolyásolja.

(3) A – funkcionális célokat szolgáló – utcabútor reklámcélra nem használható.

(4) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban együttesen évente tizenkét naptári hét időszakra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(5) A kerület szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a Tvtv. tilalmai és követelményei alóli felmentés adható.

(6) A rendezvényeket hirdető berendezés a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódó helyszíneken, homlokzatra felfüggesztve, vagy annak környezetében lévő közterület felett átfeszítve, leghamarabb a rendezvény előtt két héttel helyezhető el, és a rendezvényt követő három napon belül el kell távolítani.

(7) Védett területen az épület homlokzatán – építési tevékenység végzése hiányában – reklámháló nem helyezhető el.

(8) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(9) Védett területen építési állványzathoz rögzített védőfelületen, lakóépület teljes homlokzatának felújítása esetén – legfeljebb a kivitelezés igazolt időtartamára – az állványzaton építési reklámháló elhelyezhető, melyen a reklámfelület a Tvr. előírásainak megfelelő méretű lehet.

(10) Védett területen építési állványzathoz rögzített védőfelületen az érintett épület architektúrájának 1:1 léptékű ábrázolása, művészeti alkotás, reprodukció ábrázolása történhet a kivitelezés tényleges ideje alatt.

23. § (1) Védett területen az épületek, épületrészek homlokzatán elhelyezett cégfeliratok, cégérek, cégtáblák és címtáblák a teljes homlokzat architektúrájához, építészeti részletképzéséhez, színhasználatához és környezetéhez szervesen illeszkedve, stílusához, anyaghasználatához igazodóan helyezhető el.

(2) Üzletek cégéreinek, cégtábláinak és cégfeliratainak helyét a kirakatportálok szerkezeti kialakításánál kell biztosítani. Épületen csak olyan cégér, cégtábla vagy cégfelirat helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, annak tevékenységére vonatkozik.

(3) A cégér és cégtábla még részben sem takarhatja az épület hangsúlyos épületszobrászati elemeit, meghatározó építészeti részleteit.

(4) A cégérek, cégtáblák és cégfeliratok homlokzatonként az elhelyezési magasság, a betűnagyság, a színvilág tekintetében az épület homlokzati kialakításához és egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, márkától eltérő színhasználat előírható.

(5) Nem helyezhető el cégér, cégtábla, cégfelirat az emeleti szintek nyílászáróira ragasztottan. A mezzaninszint vagy az első emeleti üzletportál e célra kialakított felületein cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezhető.

(6) Egy homlokzatra vállalkozásonként csak 1 db cégér helyezhető el. Több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 8 méterenként 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.

(7) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok megvilágításának színhőmérséklete maximum 3000 K lehet.

(8) A homlokzati falsíkon csak önálló betűkből álló cégfelirat helyezhető el a kirakatportálok szerkezetén kívül. A homlokzat részletképzésének, anyaghasználatának megóvása érdekében, szükség esetén az önálló betűk mögött másodlagos alátét-táblát lehet alkalmazni.

(9) Védett területen az épület homlokzati falsíkjára merőlegesen elhelyezett cégér az előírt gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de a cégér alsó síkja minimum 2,50 méteres magasságban megengedett.

(10) A falsíkra merőleges kialakítású cégér egyoldali összfelülete – tartószerkezetével és annak díszítésével együtt – nem haladhatja meg az 1,00 m²-t és szerkezeti vastagsága 0,15 m-nél nem lehet vastagabb. Ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, megengedhető legfeljebb 1,50 m² felületű textiljellegű cégér elhelyezése a kirakatportálok közötti falsíkon, melynek a homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg a 0,5 m-t.

(11) Az üzlethelyiséghez, vállalkozáshoz tartozó kirakatportálok közötti falsíkon, ha az épület homlokzati architektúrája lehetővé teszi, max. 1,00 m² felületű felíró-tábla elhelyezhető.

(12) Szállodák, vagy kulturális rendeltetési egységek cégéreinek, cégtábláinak és cégfeliratainak elhelyezése, továbbá utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek egy cégéren való felsorolása esetén a meghatározott méretektől a homlokzat architektúrájához illeszkedően el lehet térni.

(13) Az épülethez kapcsolódó kapucsengőket, illetve névtáblákat az épület meglévő architektúrájához, díszítményeihez, burkolataihoz és színezéséhez igazodva, egységesen kell megtervezni.

24. § (1) Az épülethomlokzatok világörökséghez méltó látványának megőrzése érdekében a meglévő kirakatportál átalakításánál vagy cseréjénél az eredeti architektúrának nem megfelelő kialakítású korábbi kirakatportálokat az eredeti tervek, vagy az eredeti nyílások geometriai méretei szerint kell helyreállítani.

(2) A kirakatszekrények és kirakatportálok felületképzésénél alkalmazandó színeket az épület színezésével összhangban kell meghatározni. A kirakatportálok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel – takarni nem lehet.

(3) Homokfúvott fóliát a kirakatportál üvegfelületének legfeljebb 30%-án lehet alkalmazni.

(4) A közterületi homlokzatok falfelületein, az előkertek kerítésein, előkertben kirakatszekrény nem helyezhető el.

(5) Meglévő épülethomlokzaton létesítendő átlátható rácsszerkezet csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, annak pótlásaként, az épület architektúrájához igazodva helyezhető el.

(6) A kirakatportálok biztonsági rácsainak elhelyezését és kialakításuk módját a kirakatportállal együtt kell megtervezni és megvalósítani. Biztonsági rácsot a kirakatportál üvegfelületén belül lehet felszerelni. A földszintről nyíló egyes rendeltetési egységek közterület felőli bejáratainak biztonsági rácsait a bejárat belső síkján belül kell elhelyezni, kivéve az eredeti állapot, vagy az értékvédelmi vizsgálat szerinti díszrácsozatokat.

(7) A meglévő, zárható táblás bejáratokat és kirakatportálokat meg kell őrizni az eredeti formájukban vagy az eredeti tervek figyelembevételével kell helyreállítani.

(8) A világörökséghez méltó látvány megőrzése érdekében a használaton kívüli kirakat-portálok, kirakatszekrények és vitrinek folyamatos karbantartása, tisztítása a tulajdonos kötelezettsége.

25. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatain – beleértve a közterületekről látható tetőfelületet is – gázüzemű homlokzati égéstermék kivezetést létesíteni, antennát, energia-termelő, légkondicionáló- valamint egyéb technikai berendezést elhelyezni nem lehet, kivéve a 17. § (5) és (6) bekezdése szerinti kivitelben.

(2) Az új, korszerű készülékek függőleges égéstermék elvezetőjének színe a héjazat színével megegyező vagy fekete lehet, külső határoló falakon – jogszabályban meghatározott légakna kivételével – nem helyezhető el.

(3) Automata berendezés (árusító automata, bankautomata stb.) önállóan nem létesíthető, csak falsíkba építetten, a portál részeként, 200 méterenként legfeljebb 1 db – kivéve bankintézmények és parkoló automata – létesíthető.

26. § (1) A településkép védelme érdekében csak a történeti városképhez illeszkedő anyaghasználat megengedett, idegen anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatóak.

(2) A homlokzatok kialakításakor a környezetben már alkalmazott anyagokhoz, homlokzati felületekhez illeszkedni kell. A világörökségi védettségű területen színdinamikai vizsgálattal igazolt színeket és homlokzati felületeket kell alkalmazni.

(3) Védett területen műanyag nyílászáró beépítése nem megengedett. A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő nyílászáró (azonos anyag, osztásrend, profilozás, szín) építhető vissza. A nyílászáró külső megjelenése nem változhat, az eredetitől eltérő kialakítású, szélességű profil még azonos anyagból sem alkalmazható, a homlokzati takaró- és díszítőléceket, spalettákat az eredetinek megfelelő módon kell kialakítani.

(4) Az épületek, építmények közterületről látható nyílászáróinak üvegfelületeit a környezetet zavaróan tükröző fényvisszaverő anyagból kialakítani nem lehet.

(5) A tetőhéjalás anyaga természetes anyagú pikkelyes fedés, természetes pala, fém és üveg lehet. A héjalás cseréje esetén nem alkalmazható a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag.

(6) Az épület közterületről vagy rálátásban látható tetőfelületén napelem-cserép elhelyezhető, amennyiben a világörökségi terület látványvédelmét nem sérti és harmonikusan illeszkedik a településképbe.

27. § (1) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott mindenkori hatályos a fás szárú növények védelméről szóló önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) Az épített és természeti környezet látványának védelme és harmóniájának megőrzése érdekében a védett területen a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni, igényeiknek megfelelően fenntartani.

(3) Védett területen várostűrő fafajok telepíthetők. Fás szárú cserjék a helyi adottságok figyelembevételével határozhatók meg.

(4) A közkertek és közterek növényzetének és állagának védelmére létesítendő parkrácsok és kerítések színét és formavilágát a tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival összhangban kell kialakítani.

(5) A közterületi burkolatok felújítása, átépítése során a növényzet telepítésének lehetőségét, a műszaki adottságok és a közlekedés biztonságának figyelembe vételével minden esetben vizsgálni szükséges.

(6) A közterületen telepített fasor pótlása – a környezeti adottságok függvényében – csak az adott fasor jellemzőinek megtartásával történhet.

(7) A közterületen elhelyezett építmények a természeti környezetet, növényzetet nem károsíthatják. Közterületen elhelyezett építmények és installációk esetében szükséges a zöldfelületi elemekkel kapcsolatos érintettség ábrázolása.

(8) A közterületi zöldfelületek és fasorok rekonstrukcióját, új fasor telepítését közterület alakítási terv alapján kell megvalósítani.

28. § (1) A városképi látvány megőrzése érdekében a közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz és arculathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével, a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.

(2) Szobor, emlékmű, díszkút és egyéb képzőművészeti alkotás létesítése a városképi és közlekedési feltételek betartásával, a műszaki adottságok figyelembevételével a védett területen megengedett.

(3) A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni a fenntartható zöldfelület kialakítása és növelése érdekében.

(4) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken feltárt történeti értékeket, a középkori városfal maradványait a közterületi burkolatok anyaghasználatában meg kell jeleníteni.

(5) A gyalogos felületek díszburkolata csak természetes anyag, természetes gránitzúzalékot tartalmazó térburkolat lehet. Anyagában színezett beton térkő használata nem megengedett.

(6) A közterületeken természetes kövek használatakor az útpálya elválasztásához kiemelt szegély esetén minimum 25 cm széles, süllyesztett szegély esetén minimum 15 cm széles, mélységi magmás kőzet (andezit, gránit, bazalt stb.) alkalmazható.

(7) A növénykazetták kiemelt szegéllyel történő elválasztásakor minimum 10 cm széles természetes anyagú kő alkalmazható.

(8) Az V. kerület elemes burkolatainak névleges mérettábláját a 6. számú melléklet tartalmazza.

29. § (1) Közterületek tervezésekor

30. § (1) Védett területen kioszk csak a meghatározott időre szóló engedély alapján létesíthető és üzemeltethető. A kioszk méretének, megjelenésének és színvonalának igazodnia kell a telepítés helyéhez, a gyalogos közlekedést nem akadályozhatja.

(2) Közterületen az (1) bekezdésben meghatározottakon túl csak határozott ideig fennálló építmény (színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény) helyezhető el. Tér jellegű közterületi telken a határozott ideig, illetve ideiglenesen, alkalmilag fennálló építmény csak a közterületi telek legfeljebb 3%-át foglalhatja el egy időben, beleértve a mobil árusítóhelyeket is. Ennél nagyobb helyfoglalás csak akkor lehetséges, ha a tér közterületéhez közvetlenül kapcsolódó közterületek tulajdonosa is ehhez kifejezetten hozzájárul.

(3) Védett területen kioszk csak az alábbi helyeken létesíthető:

(4) A szezonális teraszok kialakítása nem lehet területkijelölés jellegű, korláttal, szőnyeggel, felfestéssel történő elrekesztés nem alkalmazható.

(5) A szezonális terasz kitelepülés nem károsíthatja a zöldfelületet és a fasorok egyedeit, nem korlátozhatja annak használatát.

(6) A szezonális teraszok víztiszta üveg, mobil oldalhatároló elemeket csak akkor alkalmazhatnak, ha a szélcsatornában kialakult erős széllökések ellehetetlenítik a szezonális terasz kitelepülés lehetőségét.

(7) A szezonális teraszok berendezési tárgyai könnyed, burkolathoz nem rögzített, áttört megjelenésűek, egyszerű formavilágúak, környezetükbe illeszkedőek, természetes vagy természetes hatású anyagból készült, korszerű és időtállóak lehetnek.

(8) A szezonális terasz kitelepüléseknél nem használható reklámmal ellátott berendezési tárgy.

(9) A szezonális teraszok, kitelepülések területén dobogó használata csak 5%-ot meghaladó lejtéskiegyenlítés céljából vagy szezonális terasz téliesítéséhez kapcsolódva megengedett.

(10) A kioszkok, szezonális teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek a környezetüket káros kibocsátásokkal nem szennyezhetik, gépészeti berendezéseik, vezetékeik takartan, balesetveszélyt nem okozva alakíthatóak ki.

(11) Műfű és műnövényzet, árubemutató állvány és megállító tábla közterületen nem helyezhető el, csak megfelelően ápolt élő növény.

(12) Színes, káprázást okozó, villogó fény közterületen, közterületi kitelepülésen nem alkalmazható.

(13) Szezonális teraszon szervizasztal és pénztárgép esztétikusan takart kivitelben elhelyezhető, amennyiben az felszolgáló területként üzemel, és az adott terasz vendégeit szolgálja ki.

(14) Közterületen fagylaltpult csak vendéglátó egységhez kapcsolódóan, környezetébe illeszkedő módon helyezhető el.

(15) Étlaptartó szezonális teraszon belül vendéglátó egységenként legfeljebb egy-egy darab engedélyezhető.

(16) Szezonális terasz a József Attila utcában, a Szabad sajtó utcában és a Kossuth Lajos utcában – azok forgalomcsillapításának megoldásáig – nem létesíthető.

(17) Védett terület közterületi járdáin szezonális terasz, kitelepülés, mobil árusítóhely csak akkor létesíthető, ha a biztonságos gyalogos közlekedést nem akadályozza, a gyalogos járófelület szélessége nem lehet kisebb, mint a járófelület fele és minimum 1,5 méter.

(18) Passzázs területén szezonális terasz akkor létesíthető, ha a visszamaradó szélességi méret legalább 3,0 m. A szezonális teraszok kialakításánál a díszburkolatok kiosztását is figyelembe kell venni a lehatárolás meghatározásánál.

(19) A szezonális terasz homlokzattal párhuzamos mérete nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének méretét, figyelembe véve a kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatportáljainak és bejáratainak zavartalan megközelíthetőségét.

(20) Kivételesen szomszédos vagy más épület illetve portál elé szezonális terasz csak akkor telepíthető, ha a szomszédos épület földszinti rendeltetési egységeinek akadálytalan megközelítése biztosított, továbbá annak üzletportálját kedvezőtlenül nem érinti és a szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy tulajdonközössége ehhez tulajdonosi hozzájárulását adta, továbbá a kitelepüléssel érintett portál tulajdonosa, üzemeltetője is ahhoz hozzájárul és az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zavarja.

(21) Alagsorban, földszinten vagy magasföldszinten lévő lakás, irodahelyiség vagy egyéb intézményi funkciójú ingatlan elé szezonális terasz csak akkor telepíthető, ha annak tulajdonosa hozzájárulását adta. A szezonális terasz nem foglalhatja el a közterületen lévő fa, faverem helyét, továbbá közmű- és hírközlés alépítmény szerelőaknája fölé nem helyezhető, vagy épített teraszpadló esetén az azokhoz való hozzáférést biztosítani kell. A díszburkolattal kialakított utcában a burkolat rajzolatát figyelembe kell venni a terasz méretének megállapításakor.

(22) Gyalogosutcában, illetőleg gyalogos közterületen szezonális terasz csak akkor létesíthető, ha a visszamaradó akadálytalan gyalogosfelület az érintett közterület vagy közhasználat célját szolgáló terület szélességének legalább fele, mely járófelületet a kétoldali, egymással szemközti teraszok kialakításánál is biztosítani kell. A közterület mértani középtengelyétől mért 2–2 m-es sávba a szezonális terasz vagy annak üzleti ernyőszerkezete nem nyúlhat be.

(23) A szokásos utcaszélességnél keskenyebb sétálóutcákban, épületközökben vagy ahol szökőkút, szobor, egyéb városképi jelentőségű elem, építmény van, ott a szezonális terasz az utca középtengelyében helyezhető el, amennyiben a látványtengelyben városképileg jelentős elem látványát nem sérti.

(24) Az Erzsébet téri (24456/3) helyrajzi számú közterületen szezonális terasz kizárólag a szomszédos a (24456/2) helyrajzi számú telken, illetve részben a (24456/3) helyrajzi számú közterületen lévő építményhez (egykori buszvégállomás) tartozóan létesíthető. A szezonális terasz elhelyezésekor kiemelt dobogó, korlát, egyéb építmény nem létesíthető. A közterületen biztosítani kell a (24456/1) és a (24456/3) helyrajzi számú ingatlanok közötti átjárást, továbbá a szezonális terasz nem nyúlhat túl a déli épület előtt a bejárati előtető külső síkjának meghosszabbított vonalán és az épület középső és északi részénél az emeleti terasz külső síkjain.

(25) A (24456/3) helyrajzi számú közterület keleti oldalán lévő közvilágítási oszlopok vonalától számított legalább 5,5 m-es sávot szabad keresztmetszettel kell fenntartani, amely területsávban semmiféle építmény, köztárgy, vagy ideiglenesen a közterületen lévő tárgy nem helyezhető el a gyalogosforgalom folytonos biztosítása céljából.

(26) A szezonális teraszokat

(27) Egyéb tereken, ha a tér, teresedés szélessége nagyobb, mint 16,0 m, akkor a visszamaradó járófelület az eredeti fele lehet. Ha a tér, teresedés szélessége kisebb, mint 16,0 m, akkor a visszamaradó járófelület nem lehet kisebb, mint az eredeti 2/3-a.

(28) Utcatorkolatba kioszk, szezonális terasz, árnyékoló szerkezet nem nyúlhat, illetve ott nem létesíthető akkor sem, ha ott már egyéb köztárgy van.

(29) A mindenkori hatályos közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján kiadott közterület használati engedélyben rögzített tárgyakon kívül egyéb dekorációs elem közterületen nem használható.

(30) A Zrínyi utcában szezonális terasz létesítése esetén a burkolatmintázat középtengelyétől mért 3,55 – 3,55 m távolságot kell biztosítani a gyalogosforgalom számára.

(31) Közterületen október 6. és március 31. naptári napok között kizárólag 180 napot meg nem haladó időtartamra zárt teraszok (a továbbiakban: téliesített szezonális terasz) helyezhetők el az érintett szakaszon 14,0 m szabályozási szélességet meghaladó utcák esetében, illetve a nyári időszakra kialakított szezonális terasz megtartható és teraszfűtő berendezéssel kiegészíthető.

(32) Téliesített szezonális terasz anyaghasználatát tekintve az átláthatóság biztosítása érdekében csak üvegből, a legszükségesebb méretű tartószerkezettel készülhet.

(33) Téliesített szezonális terasz csak akkor létesíthető, ha a világörökségi helyszín látványvédelmét nem sérti és a védett értékek megőrzése érdekében harmonikusan illeszkedik a településképbe.

31. § (1) Az árnyékoló szerkezet közterületen álló, vagy homlokzatra szerelt lehet.

(2) A szezonális teraszhoz kapcsolódó árnyékoló szerkezeten csak a saját vállalkozás neve és logója helyezhető el, amely kizárólag a vászonponyva függőleges felületén megengedett.

(3) Előtetők és árnyékoló szerkezetek vonatkozásában a szín és anyaghasználat a homlokzat színezésével harmonizáló kivitelben vagy bézs színben megengedett.

(4) Használaton kívüli vagy megrongálódott, elhasználódott árnyékoló szerkezet a közterületről elbontandó.

(5) Az árnyékoló szerkezet közterületen letalpalása csak a botlásveszély elkerülésével alkalmazható.

(6) Az 5. számú melléklet szerint a szezonális terasz

32. § (1) A rendezvények, vásárok alkalmával kitelepülő ideiglenes építmények a védett területhez méltó arculati megjelenésű, környezetéhez illeszkedő, igényes anyaghasználatú, együttesen esztétikus kialakítású építmény lehet.

(2) Védett területen mobil, alkalmi árusítóhely kulturális célból meghatározott ideig, rendezvényi célból a rendezvény időtartama alatt, csak közterületen létesíthető. Az árusítóhely méretének, megjelenésének és színvonalának igazodnia kell a telepítés környezetéhez.

(3) Védett területen alkalmi árusítóhelyeket kihelyezni csak az e célból külön rendeletben meghatározott időszakokban és módon szabad. Az alkalmi árusítóhelyek egyenként legfeljebb 3,0 m² alapterületűek lehetnek, melyeket csak az alábbiakban meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos elhelyezés esetén egységes terv – beleértve az elektromos csatlakozás terveit – alapján lehet elhelyezni, a közterületek használatát külön szabályozó jogszabályok figyelembevételével

(4) Mobil árusítóhelyek csak a gyalogosutcákban és az azokhoz csatlakozó árkádok területén, valamint zsákutcák végénél, azok járdafelületein helyezhetők ki, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területről el kell távolítani.

(5) Homlokzatok vetített képes megvilágítása, fényfestés csak eseményhez köthetően, meghatározott ideig, kulturális céllal alkalmazható.

(6) LED fal csak eseményhez, rendezvényhez kapcsolódóan megengedett.

33. § (1) Felszíni tömegközlekedési megállóhoz létesítendő utasváró környezetében a jegyárusító automatát, a szemétgyűjtőt, az építmény szerkezetével összeszerelten, anyaghasználatával összhangban kell elhelyezni.

(2) A közvilágítási oszlopok és a tömegközlekedés vezetéktartó oszlopai az egyes utcaszakaszokon és köztereken, közparkokban azonos megjelenésűek legyenek és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához.

(3) Utcai szemétgyűjtő kialakítása a környező épületek stílusához igazodó legyen. Nem helyezhető el szemétgyűjtő az épület homlokzati falán.

(4) Nyilvános illemhely a közterületen legfeljebb 2 egységet magába foglaló építményben, kioszkban, illetve rendezvényhez kapcsolódóan, annak időtartama alatt a rendezvényhez szükséges darabszámban elhelyezhető.

(5) A telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé nem telepíthető, elhelyezését a járda berendezési sávjában kell biztosítani.

(6) A védett területen csak a hagyományos postaládák helyezhetők el a közterületekről látható módon. Az épület homlokzati falára, vagy közvetlenül annak falsíkja elé csak akkor helyezhető postaláda, ha összhangban van a földszinti nyílászáró-szerkezetekkel, kirakatportálokkal. Egyéb falra szerelt fedett berendezés épületen nem helyezhető el.

34. § (1) Védett területen díszkivilágítás csak a jellemző látványokból feltárulkozó nézetekben egységes és összehangolt módon készülhet.

(2) Védett területen a közvilágítás színhőmérsékletének meghatározott értéke tekintettel a világörökségi területre

(3) A városkép védelem érdekében a villogó, zavaró fényhatást, kápráztatást, vakítást okozó világítás, fényújság, futófény, lézer, hologram, LED fal nem helyezhető el.

(4) Kandeláberekre helyezett díszfények és növények esetében sem korlátozható, veszélyeztethető, vagy zavarható a gyalogos és a gépjármű közlekedés.

(5) Karácsonyi díszkivilágítás időszaka Advent első vasárnapjától Vízkeresztig tart, napi üzemideje a díszvilágítási üzemidő figyelembevételével sötétedéstől éjfélig tart.

(6) Díszvilágítás esetén meleg fehér, statikus fényt adó díszítő elem alkalmazható. Díszkivilágítás esetén a fényhatás és színhőmérséklet tekintetében biztosítania kell az egységes utcaképet. Színes, villogó, káprázást okozó fény közterületről látható homlokzaton, valamint homlokzat előtt elhelyezett reklámhálón nem alkalmazható.

(7) Adventi időszakban épülethomlokzatok és árkádok karácsonyi díszkivilágítása épületen belüli energiacsatlakozással és a közterület igénybevétele nélkül alakítható ki.

(8) A fényszennyezés elkerülése érdekében olyan megvilágítás (dísz- és közvilágítás) alkalmazható, ami a megvilágított felületre irányul és vakítást nem okoz. A felfelé sugárzó kivetítés nem megengedett.

(9) A megvilágított vagy világító berendezések fényereje és megvilágítás módja nem lehet zavaró hatással fővárosi díszkivilágítással rendelkező szobrok, emlékművek, állami, fővárosi, egyházi épületek esti látványára.

35. § (1) Védett területen felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetőek el.

(2) Az elektronikus hírközlési építményt közterületen rejtett kivitelben, felszín alatti létesítéssel, a környező történeti stílushoz, környezethez alkalmazkodó kialakítással valósítható meg.

(3) Az építmények és műtárgyak elhelyezése a legkevesebb burkolatbontással valósuljon meg.

(4) Védett területen légvezeték nem alkalmazható, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés a világörökségi helyszín látványvédelme érdekében csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve takartan helyezhető el.

(5) Önálló antennaépítmény nem helyezhető el.

36. § (1) A településkép védelme érdekében kérelemre az Önkormányzat a főépítésze útján tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőt a kerületi főépítész nyilvántartásba veszi.

(3) A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló mindenkori hatályos Kormányrendeletben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén kötelező a szakmai konzultáció.

37. § (1) A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló mindenkori hatályos Korm. rendelet szerint a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket érintő vagy műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez kötött tevékenységek és a Tvtv. 2. § (2a) bekezdése szerinti Kiemelt nemzeti emlékhely kivételével településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló mindenkori hatályos Korm. rendelet 1. számú melléklete és jelen rendelet 7. számú mellékletben felsorolt az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, rendeltetésmódosítások (rendeltetésváltozások), valamint a reklámok és reklámhordozók elhelyezések (a továbbiakban együtt: tevékenység) esetében.

(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által – az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott módon – a polgármesterhez benyújtott bejelentéssel indul.

(3) A településképi bejelentéshez valamennyi, 7. számú melléklet szerinti tevékenység esetén – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített – dokumentációt kell mellékelni. A dokumentációnak a mindenkori hatályos Trk-ban meghatározott munkarészeket kell tartalmaznia a kérelem tárgyának megfelelően, amely alapján a tevékenység a 37. §‑ban foglalt szempontok szerint elbírálható legyen.

(4) A 7. számú melléklet III. pontja szerinti rendeltetésmódosítás (rendeltetésváltozás) esetén – a (3) bekezdésben foglaltak mellett – a használat változtatását az Étv. 54. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az új használatra való alkalmasság igazolásával, az építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység és környezete kölcsönhatásának vizsgálatával kell alátámasztani, az OTÉK általános előírásainak megfelelően, különös tekintettel az 50. § (3) és 108. § (7) bekezdésében foglaltakra. Az OTÉK 108. § (7) bekezdésében foglaltak igazolása érdekében, miszerint a szálláshely-szolgáltatási tevékenység végzése esetén az új rendeltetés szerinti használat a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben nem terheli, a kérelmezőnek csatolnia kell a Társasház közgyűlési határozatát a rendeltetésmódosítás (rendeltetésváltozás) elfogadásáról.

(5) Kiemelt nemzeti emlékhely területével, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlant érintő tevékenység esetén a bejelentéshez – a fentiek mellett – csatolni kell a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozatát, a tevékenység annak kiadását követően jelenthető be.

(6) A fővárosi helyi védett épületet érintő tevékenység esetén a bejelentéshez – a fentiek mellett – csatolni kell Budapest Főváros Önkormányzata Városépítési Főosztály előzetes hozzájáruló nyilatkozatát, a tevékenység annak kiadását követően jelenthető be.

(7) A polgármester a Településképi munkacsoport szakmai véleményére alapozva a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban

38. § (1) A bejelentésben szereplő tevékenységeknek a következő feltételeket kell teljesítenie:

(2) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

(3) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell a szomszédos ingatlanok fejlesztésének, építési jogainak korlátozását.

(4) Az alaprajzi elrendezéssel, homlokzatképzéssel, tömegalakítással, anyaghasználattal, színezéssel, városképi megjelenéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

39. § (1) A településképi követelmények megszegésének minősül

(2) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester– hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén hatósági határozatban kötelezést bocsát ki a településképi és kerületi értékvédelmi követelmények teljesülése érdekében.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott településképi követelmények megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester településképi bírságot szabhat ki.

(4) A településképi bírság legkisebb összege esetenként százezer forint, legmagasabb összege egymillió forint, mely az (5) bekezdésben foglalt körülmények mérlegelése szerint egyedileg differenciálható.

(5) A polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében mérlegeli különösen:

(6) A településképi bírság egy eljárásban, a kötelezettség nem teljesítése vagy ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható.

(7) A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(8) A kötelezési eljárásban a döntéseket a Településképi munkacsoport készíti elő.

(9) A polgármester döntésével szemben az Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

40. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

41. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervről szóló – többször módosított 29/2004. (VI. 4.) önkormányzati rendelet 7. §, 8. §, 9. §, 10. §, 11. §, 12. §, 13. § (5) és (11) bekezdése, 18. §, 19. §, 20. §, 22. §, 23. § (4) bekezdése, 24. §, 25. §, 26. §, 42. §, 42/A. §, 42/B. § (1) bekezdése, 60. § és 73. §

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az építészeti örökség helyi értékeinek védelméről szóló 14/2008. (IV. 03.) önkormányzati rendelet és a módosításáról szóló a 32/2008. (XII. 5.), a 45/2009. (XI. 20.), a 33/2010. (XI. 16.), 38/2011. (X. 26.), a 42/2011. (XI. 17.), a 33/2012. (VII. 16.), a 28/2013. (X. 17.) és a 29/2015. (XI. 17.) önkormányzati rendeletek.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 20/2015. (V. 27.) önkormányzati rendelet és a módosításáról szóló 20/2017. (X. 18.) önkormányzati rendelet.