1. § ^[2] A településkép védelméről szóló rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerülete építészeti és természeti értékeinek, a kerület mint világörökségi terület településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, a kerület rendezett arculatának kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása, mely kiterjed a mindenkori hatályos a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.) a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) meghatározott tartalmakra.

2. § (1) E rendelet területi hatálya a Tvtv. 2. § (2a) bekezdése szerinti településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló terület kivételével Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely Belváros-Lipótváros közigazgatási területén jelen rendeletben szabályozott tevékenységet folytat.

3. § E rendelet előírásait

(1) együtt kell alkalmazni az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott mindenkori hatályos településrendezési eszközökkel, és a Tvtv., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tvr.), a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet, a Duna-part Budapest V., IX. és XXI. kerületi szakaszára vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról szóló 50/2018. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet előírásaival, továbbá

(2) együtt javasolt alkalmazni Belváros-Lipótváros településképi arculati kézikönyvével.

4. § E rendeletet a hozzá tartozó alábbi mellékletekkel együtt kell alkalmazni:

• 1. számú melléklet: Kerületi egyedi védett értékek jegyzéke - rajzi melléklet
• 2. számú melléklet: Kerületi egyedi védett értékek jegyzéke - táblázat
• 3. számú melléklet: Értékvizsgálati dokumentáció tartalmi követelményei
• 4. számú melléklet: Szezonális teraszok kitelepülései - rajzi melléklet
• 5. számú melléklet: Tetőablak-nyitásra vonatkozó korlátozások - táblázat
• 6. számú melléklet: Az V. kerület elemes burkolatainak névleges mérettáblája
• 7. számú melléklet: Településképi véleményezéshez mellékelt építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményei
• 8. számú melléklet: Településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységek
• 9. számú melléklet: Településképi eljárásokra vonatkozó kérelem (formanyomtatvány)

5. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. árkád: az OTÉK 1. számú mellékletének 7. pontjában meghatározott fogalom
• 2. berendezés: közterülethez csatlakozó magánterületen, közterületen, vagy közhasználat céljára átadott területen álló rögzített tárgy, kivéve köztárgy és műtárgy
• 3.^[3] cégér: a Tr. 2. § 2. pontjában meghatározott fogalom
• 4. cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységnek helyet adó épület közterület felőli homlokzatával párhuzamos síkjában létesített felirat
• 5. cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla
• 6. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla
• 7. dobogó: szezonális teraszok kitelepüléseinek szintkiegyenlítését szolgáló, közterülethez nem rögzített, önhordó épített elem
• 8.^[4] egyéb műszaki berendezés: a Tr. 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom
• 9. eredeti állapot: e rendelet alkalmazásában a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot
• 10. építési reklámháló: a Tvr. 1. § 1. pontjában meghatározott fogalom
• 11.^[5] építési terület: építési tevékenység miatt lehatárolt olyan terület, mely az építési tevékenység helyét és az ahhoz szükséges felvonulási területet is magában foglalja
• 12. építési tevékenység: az Étv. 2. § 36. pontjában meghatározott fogalom
• 13. építmény: az Étv. 2. § 8. pontjában meghatározott fogalom
• 14. épület: az Étv. 2. § 10. pontjában meghatározott fogalom
• 15. épület legmagasabb pontja: az OTÉK 1. számú mellékletének 32. pontjában meghatározott fogalom
• 16. értékvizsgálati dokumentáció: a kerületi védelemmel kapcsolatos szakmai döntések megalapozását szolgáló értékvédelmi vizsgálat alapján készített tudományos dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat, továbbá javaslatot tesz a védett érték kezelésére, fenntartására
• 17. felíró-tábla: homlokzati vagy kirakatportálok között az épület homlokzati síkjához rögzített, a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység nevére utaló jelkép, arculati logó vagy tartalmilag naponta aktualizálható felíró felület
• 18. fényreklám: fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató berendezés
• 19.^[6] helyi építészeti örökség: a Tr. 2. § 4. pontjában meghatározott fogalom
• 20. hulladékgyűjtő: hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszköz, berendezés
• 21. kirakatszekrény, kirakatvitrin: egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzati falához rögzített, árubemutatásra szolgáló berendezés
• 22. kioszk: a Tvr. 1. § 5. pontjában meghatározott fogalom
• 23. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét
• 24. közművelődési célú hirdetőoszlop: a Tvr. 1. § 6. pontjában meghatározott fogalom
• 25. közterület: Tvtv. 11/F. § 1. pontjában meghatározott fogalom
• 26. negatív terasz: magastető felületének megszakításával, a tetőidom bevágásával kialakított fedetlen terasz, melynek szerkezeti elemei a tetőidom tömegéből, a tetősík fölé nem emelkednek
• 27. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely közérdekű tájékoztatási célt szolgál
• 28. plakát: az Tvtv. 11/F. § 2. pontjában meghatározott fogalom
• 29. portál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata, bejárata
• 30. reklám: az Tvtv. 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom
• 31. reklámhordozó: az Tvtv. 11/F. § 4. pontjában meghatározott fogalom
• 32. sajátos építményfajták: az Étv. 2. § 18. pontjában meghatározott fogalom
• 33. szezonális terasz: közvetlenül vendéglátó egységhez kapcsolódó szabadtéri fogyasztótér és berendezései, amely téliesíthető
• 34. telefonfülke: a jogszabályi kötelezettség alapján biztosítandó, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás igénybevételére szolgáló, közterületen elhelyezett létesítmény
• 35.^[7] településkép: a Tr. 2. § 20. pontjában meghatározott fogalom
• 36.^[8] településképi szempontból meghatározó terület: a Tr. 2. § 21. pontjában meghatározott fogalom
• 37. tetőablak: magastető tetősíkjába, a tető hajlásszögével megegyező hajlásszögben beépített fix, vagy nyitható tetőtéri nyílászáró
• 38. tömör kerítés: az a nem átlátható felületű kerítés, amely felületének a terepcsatlakozástól mért 0,8 méter és 2,0 méter magasság közötti sávja, 50%-nál nagyobb arányban zárt
• 39. utcabútor: a Tvr. 1. § 19. pontjában meghatározott fogalom
• 40. útbaigazító tábla: olyan rögzített, 2 m2-t meg nem haladó méretű, állandó tartalmú tábla, amelynek tartalma a világörökségi védett terület értékeinek megközelíthetőségéről ad információt
• 41. védett érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi

6. § (1) A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO egyezmény és a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján világörökségi terület Belváros-Lipótváros teljes közigazgatási területe.

(2) A város kivételes, nemzetközi szempontból is kiemelkedő egyetemes értékei - tulajdonformára tekintet nélkül - a nemzet kulturális kincsének része, ezért megőrzésük, védelmük, sértetlen fennmaradásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelt fontosságú közérdek.

(3) Budapest Duna-parti látképének védelme érdekében a főváros területén lévő kilátópontokról és kilátó utakról - különösen a budai hegyeknek a város felé néző lejtőiről, a pesti oldalon a Gödöllő felé emelkedő dombvidékről, a Várban és a várfalak mentén húzódó sétányokról, a Gellérthegyről, a Nap-hegyről - a környező tájra, a városra és a Vár-hegyre való rálátás lehetőségét biztosítani kell.

7. § (1) A kerületi védelem feladata:

• a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, településtörténeti, régészeti, képző- és iparművészeti szempontból védelemre érdemes területek, utcaképek, látványok, épületek, építmények, épületrészek (a továbbiakban együtt: védett értékek) körének számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése és a nyilvánossággal történő ismertetése.
• b) a védett értékek károsodásának megelőzése, sértetlen fennmaradásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

8. § (1) A világörökségi terület településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és táji örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, fenntartása érdekében az Önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti és táji értékeket kerületi védelem alá helyezi.

(2) Belváros- Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat teljes közigazgatási területe kerületi területi védelem (a továbbiakban: védett terület) alatt álló terület.

(3) A kerületi egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségbe tartozó védett értékek térképi megjelenítését az 1. számú melléklet, felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A kerületi egyedi védelem az értékes történeti városkép megőrzése szempontjából jelentős, építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely építmény egészére - építményre, építményrészre, alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, külső és belső homlokzati kialakításra, az épület belső kialakítására, illetve a felsoroltakhoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjed ki.

(5) A 2. számú mellékletben felsorolt védett értékek - értékvizsgálati dokumentációban részletezett - elemeinek megtartása, helyreállítása kötelező.

9. § (1) A kerületi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a polgármesterhez írásban benyújtott - kezdeményezése alapján kerülhet sor vagy szakmai koncepció alapján hivatalból indulhat az eljárás.

(2) Nem kezdeményezhető kerületi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában

• a) építésügyi hatósági eljárás van folyamatban, kivéve a fennmaradási engedélyezési, a használatbavételi engedélyezési, a kötelezési eljárásokat,
• b) öt éven belül ilyen eljárás lefolytatására került sor, kivéve a vis maior esetét.

(3) A kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védelemre javasolt érték pontos megjelölését (kerületi egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát),
• b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
• c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, dokumentálását,
• d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a megszüntetésre javasolt védett érték pontos megjelölését (kerületi egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát),
• b) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
• c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester elutasíthatja.

(6) Az Önkormányzat gondoskodik az érdekeltek írásban történő tájékoztatásáról, és az eljárás megindításáról való tájékoztatás önkormányzati honlapon való közzétételéről.

10. § (1) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében, a 3. számú melléklet szerinti tartalommal az Önkormányzat értékvizsgálati dokumentációt készíttet.

(2) A védendő érték jellegétől függően értékvizsgálati dokumentációt csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő készíthet az alábbiak szerint:

• a) építészeti érték tárgyában a műemléki szakértői névjegyzékben szereplő szakértő,
• b) növény, növény-együttes tárgyában a természetvédelmi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő.

(3) A kerületi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésre vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a Képviselő-testület dönt.

(4) A döntés előkészítése során be kell szerezni:

• a) az Önkormányzat Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottságának (a továbbiakban: Városfejlesztési Bizottság) állásfoglalását,
• b) a védendő érték jellegétől függően az illetékes műemlékvédelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint egyéb szakértők véleményét,
• c) az előkészítéshez beszerezhető az érintett helyi, szakmai társadalmi szervezetek, egyesületek álláspontja.

(5) A kezdeményezést a Városfejlesztési Bizottság az előkészítés során beszerzett adatok, tények ismeretében megvizsgálja és az elkészített értékvizsgálati dokumentáció alapján a Képviselő-testületnek javaslatot tesz a döntésre a kezdeményezés beérkezésétől számított fél éven belül.

(6) Ha a feltárt építészeti örökségről készülő értékvizsgálati dokumentáció és a szakértői vélemények beszerzése még nem teljes körű, a védetté nyilvánításra akkor kerülhet sor, ha a feltárt tudományos tények alapján valószínűsíthető, hogy az építmény az építészeti örökség kiemelkedő értékű eleme, és a védetté nyilvánítás elmaradása veszélyeztetné az építészeti érték fennmaradását.

(7) A kerületi építészeti örökség védetté nyilvánításáról vagy annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(8) A kerületi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban kell értesíteni az érdekelteket és az Önkormányzat honlapján tájékoztatást kell közzétenni.

(9) Az eljárásban érdekeltnek minősül:

• a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosai,
• b) műalkotás esetén az élő alkotó, vagy a szerzői jog jogosultja,
• c) a kezdeményezők,
• d) az illetékes örökségvédelmi szerv,
• e) az illetékes építési hatóság, valamint
• f) Budapest Főváros Önkormányzata.

(10) A kerületi védelemmel kapcsolatos önkormányzati rendelet hatályba lépését követően a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

11. § (1) A kerületi védelem megszüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha

• a) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban annak értékével, és ezt szakértői vélemény alátámasztja,
• b) a kerületi védett érték megsemmisül,
• c) a védelmet megalapozó értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy
• d) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
• e) magasabb fokú (műemléki vagy fővárosi) védettséget kap. Ebben az esetben a kerületi védelem az országos, illetve fővárosi védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti és a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a kerületi védelem törlését.

(2) Amennyiben az épület természeti csapás vagy emberi tevékenység során bekövetkező váratlan, hatásában jelentős, nem szándékosan okozott esemény következtében megsemmisül, a kerületi egyedi védelem automatikusan megszűnik.

12. § (1) Kerületi egyedi védelemmel érintett épület teljes bontása nem megengedett.

(2) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy bontási munka végzése vagy olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei értékét, nem eredményezi a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, rongálását, eredetiségének kedvezőtlen irányú megváltoztatását.

(3) Kerületi egyedi védelem alatt álló épületet érintő átépítés, átalakítás, bontás, rekonstrukció kizárólag értékvizsgálati dokumentációval alátámasztott, az erre vonatkozó szakértői vélemény alapján történhet.

(4) A védett érték megjelenését rontó későbbi hozzáépítések elbonthatók, de ez esetben is meg kell őrizni a kerületi védelemmel érintett épület építészeti karakterét és sajátos hangulatát, beleértve annak tömegformálását, homlokzati architektúráját, színezését, anyaghasználatát, megvilágítását.

(5) A részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.

(6) A védett terület jellegzetes településszerkezete, telekosztása, utcavonal-vezetése megőrzendő, a közterületeket, azok burkolatát, berendezéseit a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(7) A védett területen az építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természeti környezet egységét, és megjelenését biztosító módon kell építtetni, átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni és fenntartani.

(8) Védett épület tetőzetének átépítése során a rekonstrukciót az eredeti terv figyelembevételével - a korábban megsemmisült elemek vissza- vagy helyreállításával - el kell végezni.

(9) Kerületi egyedi védett épületek korszerűsítése, energia-megtakarítási célú felújítása nem okozhatja a védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.

(10) Kerületi egyedi védett épületek védett értéket képviselő homlokzatának külső síkját módosító energetikai szigetelése nem megengedett.

13. § (1) A kerületi egyedi védett értékek jó karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésének megfelelő használattal kell biztosítani.

(2) Kerületi egyedi védett érték károsodása, részleges vagy teljes megsemmisülése esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a védettséget megalapozó építményrészekre.

14. § (1) A településkép védelme érdekében az Önkormányzat pályázat keretében vissza nem térítendő támogatást adhat kerületi társasházak, ezáltal állandó kerületi lakcímmel rendelkező magánszemélyek részére.

(2) A pályázati támogatás mértékét az Önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésében határozza meg.

(3) A kerületi egyedi védett érték fenntartásához, felújításához és rendeltetésszerű használatához az Önkormányzat támogatást nyújt azzal, hogy

• a) az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használati díjat mérsékelheti,
• b) az önkormányzati társasház felújítási pályázatokon való részvétel esetén a kerületi védett értékek között szereplő épületek előnyt élveznek,
• c) az önkormányzati társasház felújítási pályázatokon való részvétel esetén az épület rendeltetésének megfelelően legalább 60%-ban lakófunkciót betöltő társasházak előnyt élveznek.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kerületi védett érték eredeti külső és belső megjelenését az értékvizsgálati dokumentáció alapján megőrzik és helyreállítják.

(5) A pályázat kiírásáról a Városfejlesztési Bizottság, a pályázatokról a Társasházi Munkacsoport javaslatára a polgármester dönt a pályázati előírás szerint.

(6) Az Önkormányzat Képviselő-testülete átruházott hatáskörében eljárva a jegyző a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását, valamint a megállapodásban meghatározott határidő betartását a Polgármesteri Hivatal közreműködésével folyamatosan ellenőrzi.

15. § (1) A kerületi védelem alá helyezett értékekről a Főépítész Iroda nyilvántartást vezet. A nyilvántartás és az értékvizsgálati dokumentumok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

• a) a védett érték megnevezését, jellegét,
• b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
• c) a védett érték azonosító adatait (tervező, alkotó megnevezése),
• d) rendeltetésének és használati módjának megnevezését,
• e) a védelem típusát,
• f) a védett érték helymeghatározásának adatait,
• g) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálati dokumentáció alapján.

(3) A kerületi egyedi védelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a megszüntető döntés megjelölésével együtt szerepelnie kell a nyilvántartásban, mint védelem alól kivont elemnek.

16. § (1) A településképi követelmények a világörökségi helyszínre, világörökségi területre, nyilvántartott műemléki értékekre, műemléki környezetre, műemléki jelentőségű területre, fővárosi helyi egyedi, valamit a kerületi egyedi és területi védett értékekre terjednek ki.

(2) A településképi követelmények két kategóriába sorolhatók:

• a) területi építészeti követelmények
• b) egyedi építészeti követelmények.

(3) Belváros- Lipótváros teljes közigazgatási területe a 8. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint védett terület, ezért a területi építészeti és egyedi építészeti követelmények a kerület teljes közigazgatási területére vonatkoznak.

17. § (1) A védett terület bármely részén történő építési tevékenység során a védett világörökségi látvány megóvása kötelező.

(2) A védett területen a kilátás megfelelő védelmét, a rálátásban érvényesülő látványhoz, a terület sziluettjéhez és a környezethez való illeszkedést biztosítani kell. A látvány megfelelőségét a 6. § (3) bekezdésben meghatározott kilátópontokról és kilátó utakról készített, a teljes világörökségi látványba illesztett ábrázolással kell igazolni.

(3) A területen magas színvonalú építészeti megoldásokat kell alkalmazni, védeni és fejleszteni kell az épített és természeti környezet harmóniáját, és a lakókörnyezet minőségét.

18. § (1) A városképi látvány megőrzése érdekében a közterületek megjelenését, burkolatát, utcabútorait, berendezéseit - a kialakult, meglévő anyaghasználathoz és arculathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével, a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.

(2) Szobor, emlékmű, emléktábla, díszkút és egyéb képzőművészeti alkotás létesítése a városképi és közlekedési feltételek betartásával, a műszaki adottságok figyelembevételével a védett területen megengedett.

(3) A közterületeket csak a rendeltetésszerű használat érdekében legszükségesebb mértékű burkolt felületekkel szabad ellátni a fenntartható zöldfelület kialakítása és növelése érdekében.

(4) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken feltárt történeti értékeket, a középkori városfal maradványait a közterületi burkolatok anyaghasználatában továbbá az épületek határoló falai mentén meg kell jeleníteni.

(5) A gyalogos közterületek, illetve a közterületről látható közlekedési felületek díszburkolata csak természetes anyag, természetes gránitzúzalékot tartalmazó térburkolat lehet. Anyagában színezett beton térkő használata nem megengedett.

(6)^[9] A közterületeken természetes kövek használatakor az útpálya elválasztásához kiemelt szegély esetén minimum 25 cm széles, süllyesztett szegély esetén minimum 15 cm széles, magmás kőzet, különösen andezit, gránit, bazalt alkalmazható.

(7) A növénykazetták kiemelt szegéllyel történő elválasztásakor minimum 10 cm széles természetes anyagú kő alkalmazható. Műfű és műnövényzet alkalmazása közterületen nem megengedett.

(8) Az V. kerület elemes burkolatainak névleges mérettábláját a 6. számú melléklet tartalmazza.

(9) Úszóművek véglegesen vagy ideiglenes jelleggel csak a világörökségi látványt nem zavaró, ahhoz illeszkedő megjelenéssel és megvilágítással helyezhetők el. A látvány megfelelőségét a 6. § (3) bekezdés szerint kell biztosítani. A kikötői partszakaszon a működéshez minimálisan szükséges berendezés csak egységesen, kikötőnként egy elembe integráltan helyezhető el.

19. § (1) A szezonális teraszok berendezési tárgyai könnyed, burkolathoz nem rögzített, áttört megjelenésűek, egyszerű formavilágúak, környezetükbe illeszkedőek, természetes vagy természetes hatású anyagból készült, korszerű és időtállóak lehetnek, reklámmal ellátott berendezési tárgy nem használható.

(2) A szezonális teraszok víztiszta üveg, mobil oldalhatároló elemeket csak akkor alkalmazhatnak, ha a szélcsatornában kialakult erős széllökések ellehetetlenítik a szezonális terasz kitelepülés lehetőségét.

(3) A szezonális teraszok kialakítása nem lehet területkijelölés jellegű, korláttal, szőnyeggel, felfestéssel történő elrekesztés nem alkalmazható - kivéve indokolt esetben a balesetveszély elkerülése érdekében közforgalmú útpályával határolt szakaszon -, a díszburkolattal kialakított utcában a szezonális terasz méretének megállapításakor a burkolat rajzolatát figyelembe kell venni.

(4) A szezonális terasz kitelepülés nem károsíthatja a zöldfelületet és a fasorok egyedeit, nem korlátozhatja annak életterét, fenntartását, nem foglalhatja el a faverem területét, továbbá közmű- és hírközlés alépítmény szerelőaknája fölé nem helyezhető, vagy épített dobogó esetén az azokhoz való hozzáférést biztosítania kell.

(5) Szezonális terasz kitelepülés területén dobogó használata csak 10%-ot meghaladó lejtéskiegyenlítés céljából vagy időszakosan szezonális terasz téliesítéséhez kapcsolódva megengedett.

(6) Műfű és műnövényzet alkalmazása közterületen nem megengedett, a szezonális terasz kitelepülés területén kizárólag megfelelően ápolt élő növény helyezhető el.

(7) Szezonális terasz kitelepülések a környezetüket káros anyagokkal nem szennyezhetik, gépészeti berendezéseik, vezetékeik kizárólag takart kivitelben, balesetveszélyt nem okozva alakíthatóak ki.

(8) A szezonális teraszhoz kapcsolódó árnyékoló szerkezet közterületen álló, vagy homlokzatra szerelt lehet, melyen csak a saját vállalkozás neve és logója helyezhető el, amely kizárólag a vászonponyva függőleges felületén megengedett. Az árnyékoló szerkezet közterületen letalpalása csak a botlásveszély elkerülésével alkalmazható.

(9) Színes, káprázást okozó, villogó fény közterületen, közterületi kitelepülésen nem alkalmazható.

(10) Szezonális teraszon szervizasztal és pénztárgép esztétikusan takart kivitelben elhelyezhető, amennyiben az felszolgáló területként üzemel, és az adott terasz vendégeit szolgálja ki.

(11) Közterületen fagylaltpult csak vendéglátó rendeltetési egységhez kapcsolódóan, környezetébe illeszkedő módon helyezhető el.

(12) Étlaptartó szezonális terasz kitelepüléshez kapcsolódóan vendéglátó rendeltetési egységenként legfeljebb egy-egy darab engedélyezhető.

(13) A közterületek használatáról és rendjéről szóló 22/2018. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelet alapján kiadott közterület használati engedélyben rögzített tárgyakon kívül egyéb dekorációs elem közterületen nem helyezhető el.

(14)^[10] Védett területen szezonális terasz a 4. számú melléklet szerint:

• a) H - épülethomlokzathoz kapcsolódóan,
• b) B - bútorozási sávban,
• c) H+B - épülethomlokzathoz kapcsolódóan és bútorozási sávban,
• d) K - középtengelyben,
• e) E - egyedi módon helyezhető el,
• f) a T - jelzésű területeken tiltott,

mely rendelkezések alól kivételes esetben - amennyiben azt a közterület műszaki adottságai indokolják - el lehet térni. Eltérés esetén szakmai konzultáció lefolytatása szükséges.

(15) Szezonális terasz a József Attila utcában, a Szabad sajtó utcában és a Kossuth Lajos utcában - azok forgalomcsillapításának megoldásáig - nem létesíthető.

(16) Utcatorkolatban szezonális terasz nem létesíthető, annak árnyékoló szerkezete a torkolatba nem nyúlhat, akkor sem, ha ott már egyéb köztárgy található.

(17) Védett terület közterületi járdáin szezonális terasz kitelepülés csak akkor létesíthető, ha a biztonságos gyalogos közlekedést nem akadályozza, továbbá

• a) a KÖu területfelhasználási egységbe sorolt közterületen a visszamaradó gyalogos járófelület szélessége nem kisebb, mint a berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett gyalogosfelület fele és minimum 3 méter,
• b) egyéb közterületeken a visszamaradó gyalogos járófelület szélessége nem kisebb, mint a berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett gyalogosfelület fele és minimum 1,5 méter.

(18) Közhasználatú árkád, passzázs területén a szezonális terasz berendezési tárgyaira vonatkozó követelmények betartása mellett, kizárólag a közhasználatú területről megközelíthető vendéglátó egységhez kapcsolódóan szék és asztal helyezhető el, amennyiben nem korlátozza a gyalogos forgalmat és a visszamaradó szabad szélességi méret legalább 3 méter.

(19) A szezonális terasz kitelepülés homlokzattal párhuzamos mérete - a (20) bekezdésben foglaltakon kívül - nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének méretét, figyelembe véve a kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatportáljainak és bejáratainak zavartalan megközelíthetőségét.

(20)^[11] Kivételesen szomszédos vagy más épület, illetve portál elé szezonális terasz csak akkor telepíthető, ha a szomszédos földszinti rendeltetési egységek akadálytalan megközelítése biztosított, és az érintett ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos használatát nem zavarja, továbbá amennyiben a szezonális terasz

• a) épülethomlokzathoz kapcsolódik, vagy berendezési sávban található, úgy a szomszédos földszinti rendeltetési egység üzletportálját kedvezőtlenül nem érinti és a szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy tulajdonközössége ehhez tulajdonosi hozzájárulását adta, valamint a kitelepüléssel érintett szomszédos portál tulajdonosa, üzemeltetője is ahhoz hozzájárul,
• b) középtengelyben található, úgy a szemközti épület érintett földszinti rendeltetési egységének tulajdonosa, üzemeltetője ahhoz hozzájárul.

(21) Alagsorban, földszinten vagy magasföldszinten lévő lakás, irodahelyiség vagy egyéb intézményi funkciójú ingatlan elé szezonális terasz csak akkor telepíthető, ha annak tulajdonosa hozzájárulását adta.

(22) Gyalogosutcában, gyalogos közterületen szezonális terasz csak akkor létesíthető, ha a visszamaradó akadálytalan gyalogosfelület az érintett közterület vagy közhasználat célját szolgáló terület szélességének legalább fele, mely gyalogosfelületet a kétoldali, egymással szemközti teraszok kialakításánál is biztosítani kell. A közterület mértani középtengelyétől mért 2-2 m-es sávba a szezonális terasz vagy annak árnyékoló szerkezete nem nyúlhat be.

(23) A keskeny utca jelöléssel érintett sétálóutcákban, épületközökben vagy szökőkút, szobor és egyéb városképi jelentőségű elem környezetében szezonális terasz az utca középtengelyében elhelyezhető.

(24) Az Erzsébet téri (24456/3) helyrajzi számú közterületen szezonális terasz kizárólag a szomszédos (24456/2) helyrajzi számú telken, illetve részben a (24456/3) helyrajzi számú közterületen lévő épülethez (egykori buszvégállomás) tartozóan létesíthető. A szezonális terasz elhelyezésekor kiemelt dobogó, korlát, egyéb építmény nem létesíthető. A közterületen biztosítani kell a (24456/1) és a (24456/3) helyrajzi számú ingatlanok közötti átjárást, továbbá a szezonális terasz nem nyúlhat túl a déli épület előtt a bejárati előtető külső síkjának meghosszabbított vonalán és az épület középső és északi részénél az emeleti terasz külső síkjain.

(25) A (24456/3) helyrajzi számú közterület keleti oldalán lévő közvilágítási oszlopok vonalától számított legalább 5,5 m-es sávot szabad keresztmetszettel kell fenntartani, amely területsávban ideiglenes vagy állandó építmény, köztárgy, vagy egyéb tárgy elhelyezése a szabadon áramló gyalogosforgalom folytonos biztosítása érdekében nem megengedett.

(26) A szezonális terasz kitelepüléseket

• a) a Duna korzó, Eötvös tér és a Vigadó tér közötti szakaszán, valamint
• b) a Vigadó tér északi oldalán,
• c) a Vörösmarty téren a telkek és zöldfelület kontúrja közötti járófelületen akkor lehet elhelyezni, ha a visszamaradó gyalogosfelület az eredeti járófelület fele, de legalább 6 m.

(27) Szezonális terasz kitelepülés egyéb tereken elhelyezhető, amennyiben a tér, teresedés szélessége:

• a) nagyobb, mint 16 m és a visszamaradó járófelület az eredeti méret legalább fele,
• b) kisebb, mint 16 m és a visszamaradó járófelület legalább az eredeti méret 2/3-a.

(28) A Zrínyi utcában szezonális terasz létesítése esetén a burkolatmintázat középtengelyétől mért 3,55-3,55 m távolságot szabadon biztosítani kell a gyalogosforgalom számára.

(29) A nyári időszakra kialakított szezonális terasz kitelepülés egész évben megtartható és teraszfűtő berendezéssel kiegészíthető.

(30) Közterületen október 6. és március 31. naptári napok között kizárólag 180 napot meg nem haladó időtartamra zárt terasz (a továbbiakban: téliesített szezonális terasz) helyezhető el kizárólag az érintett szakaszon 14 m szabályozási szélességet meghaladó utcák esetében, ha a világörökségi terület látványvédelmét nem sérti és a védett értékek megőrzése érdekében harmonikusan illeszkedik a településképbe.

(31) Téliesített szezonális terasz anyaghasználatát tekintve az átláthatóság biztosítása érdekében kizárólag üvegből, a legszükségesebb méretű alumínium, vagy fém tartószerkezettel, filigrán, esztétikus kivitelben készülhet, max. 40 cm magas lábazattal, dobogóval. A téliesített szezonális terasz üveg határoló elemei nem fóliázhatóak.

(32) Téliesített szezonális terasz fedése a homlokzatra szerelt, vászon anyagú, bézs színű, mozgatható árnyékoló szerkezet, vagy tükröződésmentes üveg lehet.

(33) A (30) bekezdésben meghatározott időszak elteltével a téliesített szezonális terasz határoló elemeit, tartozékait és a dobogót el kell bontatni.

20. § (1) Védett területen ideiglenes építmény csak meghatározott ideig, rendezvény időszakában létesíthető és üzemeltethető. Az ideiglenes építmény méretének és városképi megjelenésének igazodnia kell a telepítés környezetéhez, a gyalogos közlekedést nem akadályozhatja.

(2) Közterületen az (1) bekezdésben meghatározottakon túl csak határozott ideig fennálló építmény (színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény) helyezhető el.

(3) Ideiglenes építmény, kioszk és mobil árusítóhely elhelyezésére vonatkozóan a 19. § (14)-(27) bekezdésekben foglalt előírások betartása kötelező.

(4) Egyedi védelem alatt álló épület homlokzata előtt, illetve annak kétoldali telekhatárától mért 20-20 méteres távolságban lévő közterületen ideiglenes építmény nem helyezhető el.

(5) A kioszk, ideiglenes építmény, mobil árusítóhely nem károsíthatja a zöldfelületet és a fasorok egyedeit, nem korlátozhatja annak életterét, fenntartását, nem foglalhatja el a faverem területét, továbbá közmű- és hírközlés alépítmény szerelőaknája fölé nem helyezhető, vagy épített dobogó esetén az azokhoz való hozzáférést biztosítania kell.

(6) A kioszkok, ideiglenes építmények, mobil árusítóhelyek a környezetüket káros anyagokkal nem szennyezhetik, gépészeti berendezéseik, elektromos vezetékeik kizárólag takart kivitelben, balesetveszélyt nem okozva alakíthatóak ki.

(7) Jelen rendelet hatálybalépését követően védett területen kioszk kizárólag az eredeti funkció (virág, könyv és újság árusítás) megőrzésével, kizárólag az alábbi helyeken létesíthető és üzemeltethető:

• a) Deák Ferenc utca 8. előtt,
• b) Jászai Mari tér 2. előtt,
• c) Károly körút 26. előtt,
• d) Múzeum körút 35. előtt,
• e) Szent István körút 5. előtt,
• f) Szent István körút 9. előtt,
• g) Szent István körút 23. előtt,

továbbá elbontását követően vissza nem építhető.

21. § (1) A rendezvények, vásárok alkalmával kitelepülő ideiglenes építmények a védett területhez méltó arculati megjelenésű, környezetéhez illeszkedő, igényes anyaghasználatú, együttesen esztétikus kialakítású építmények lehetnek.

(2) Védett területen mobil árusítóhely kulturális célból meghatározott ideig, rendezvény esetén annak időtartama alatt kizárólag közterületen létesíthető.

(3) Védett területen mobil árusítóhelyeket kihelyezni csak a közterületek használatáról és rendjéről szóló 22/2018. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelet szerinti megállapodásban meghatározott időszakokban és abban meghatározott módon szabad. A mobil árusítóhelyek - ide nem értve a rendezvényhez kapcsolódó vendéglátó egységeket - egyenként legfeljebb 4 m2 alapterületűek lehetnek, melyeket csak az alábbiakban meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos elhelyezés esetén egységes terv - beleértve az elektromos csatlakozás terveit - alapján lehet elhelyezni, a közterületek használatát szabályozó egyéb jogszabályok figyelembevételével.

• a) Belgrád alsórakpart (Lánchíd és az Erzsébet híd között),
• b)^[12] Deák Ferenc utca (az Apáczai Csere János utca és a Bécsi utca között)
• c) Duna utca (Veres Pálné utca és a Váci utca között),
• d) Duna korzó teljes hossza (Petőfi tér és Eötvös tér között),
• e) Erzsébet tér (burkolt felületeken),
• f)^[13] Podmaniczky Frigyes tér
• g) Szabadság tér,
• h) Szent István tér (kizárólag kulturális vagy egyéb rendezvény időtartamára),
• i)^[14] Széchenyi István tér (Lánchíd pesti hídfő)
• j) Vigadó tér,
• k) Vörösmarty tér,
• l) Zrínyi utca,
• m)^[15] Vigadó utca

(4) Mobil árusítóhelyek csak a gyalogosutcákban és az azokhoz csatlakozó árkádok területén, egyéb árkád területén, ha az árkáddal párhuzamosan kialakított járda a gyalogosok - 20. § (17) bekezdésben meghatározott - akadálytalan közlekedését biztosítja, valamint zsákutcák végénél, azok járdafelületein helyezhetők ki, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területről el kell távolítani.

(5) Homlokzatok vetített képes megvilágítása, fényfestés csak eseményhez köthetően, meghatározott ideig, kulturális céllal alkalmazható.

(6) Fényforrással üzemeltetett technikai berendezés (különösen: LED fal, LCD-, plazma kijelző, tv) csak eseményhez, rendezvényhez kapcsolódóan megengedett.

22. § (1)^[16] Felszíni tömegközlekedési megállóhoz létesítendő utasváró környezetében a jegyárusító automatát az az utasváró szerkezetével integráltan, anyaghasználatával összhangban kell elhelyezni.

(2) A közvilágítási oszlopok és a tömegközlekedés vezetéktartó oszlopai az egyes utcaszakaszokon és köztereken, közparkokban azonos megjelenésűek legyenek és illeszkedniük kell a környezet építészeti arculatához.

(3) Közterületi hulladékgyűjtő a védett területhez méltó arculati megjelenésű, környezetéhez illeszkedő, hatékonyan üzemeltethető legyen, épület homlokzati falán nem helyezhető el.

(4) Nyilvános illemhely a közparkokban legfeljebb 2 egységet magába foglaló építményben, kioszkban, illetve rendezvényhez kapcsolódóan, annak időtartama alatt a rendezvényhez szükséges darabszámban elhelyezhető.

(5) A telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé nem telepíthető, elhelyezését a járda berendezési sávjában kell biztosítani.

(6) A védett területen a közterületről látható módon csak a hagyományos postaládák helyezhetők el, épület homlokzati falára, vagy közvetlenül annak falsíkja elé csak akkor helyezhető, ha összhangban van a földszinti nyílászáró-szerkezetekkel, kirakatportálokkal.

23. § (1) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott a mindenkori hatályos a fás szárú növények védelméről szóló önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) Az épített és természeti környezet látványának védelme és harmóniájának megőrzése érdekében védett területen a környezethez illeszkedő, a környezeti ártalmakat jól tűrő, táji adottságoknak megfelelő fafajok és növényzet telepíthető.

(3) A közparkok, közkertek és közterületek növényzetének és állagának védelmére létesítendő faverem rácsok és törzsvédő rácsok színét és formavilágát a tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival összhangban kell kialakítani.

(4) A közterületen telepített fasor fahiányainak pótlása - a környezeti adottságok figyelembevételével - csak az adott fasor jellemzőinek megtartásával történhet.

(5) A védett területen élő növények, fák látványának megőrzése érdekében élettani szükségleteiket biztosítani kell, rajtuk csak szükségszerű és szakszerű beavatkozás végezhető.

(6) A közterületi burkolatok felújítása, átépítése során a növényzet telepítésének lehetőségét, a műszaki adottságok és a közlekedés biztonságának figyelembe vételével minden esetben vizsgálni szükséges.

(7) A közterületi zöldfelületek és fasorok rekonstrukcióját, új fasor telepítését közterület alakítási terv alapján kell megvalósítani.

24. § (1) Védett területen díszvilágítás csak a jellemző látványokból feltárulkozó nézetekben egységes és összehangolt módon készülhet.

(2) Védett területen a közvilágítás színhőmérsékletének meghatározott értéke tekintettel a világörökségi területre

• a) Világörökségi helyszínen 3000K,
• b) Világörökségi helyszín védőövezetében 3000-3500K.

(3) Díszvilágítás esetén meleg fehér, statikus fényt adó díszítő elem alkalmazható. Díszkivilágítás alkalmazása esetén a fényhatás és színhőmérséklet tekintetében biztosítania kell az egységes utcaképet. Színes, villogó, káprázást okozó fény közterületről látható homlokzaton nem alkalmazható.

(4) A fényszennyezés elkerülése érdekében olyan megvilágítás (dísz- és közvilágítás) alkalmazható, ami a megvilágított felületre irányul és vakítást nem okoz, a felfelé sugárzó kivetítés nem megengedett.

(5) A megvilágított vagy világító berendezések fényereje és megvilágítás módja nem lehet zavaró hatással fővárosi díszkivilágítással rendelkező szobrok, emlékművek, állami, fővárosi, egyházi épületek esti látványára.

(6) Karácsonyi díszkivilágítás időszaka Advent első vasárnapjától Vízkeresztig tart.

(7) A díszvilágítási körbe újonnan bevont területek díszítő motívumait az azonos karakterű területek díszvilágításához igazodóan kell kialakítani.

(8) Adventi időszakban épülethomlokzatok és árkádok karácsonyi díszkivilágítása épületen belüli energiacsatlakozással és a közterület igénybevétele nélkül alakítható ki.

25. § (1) Közterületek tervezésekor

• a) a világörökségi védettséghez méltó térépítészeti kialakítások, a kiemelkedő történeti értékek hangsúlyozása, bemutatása, a határoló térfalak méltó bemutatása, a minőségi anyaghasználat és a közterületi elemek átgondolt tervezése elvárt,
• b) az időszakos és ideiglenes térhasználat, közterületi kitelepülések megtervezése, közműcsatlakozások lehetőségének feltárása szükséges,
• c) közműhálózatokhoz kapcsolódó műtárgyak, tűzcsapok, kapcsolószekrények és egyéb vezetékek térszín alatti kivitelben történő telepítése elvárt,
• d) a csatlakozó közterületek burkolatával, növényzetével és utcabútoraival való összhang megteremtése elvárt,
• e) a kandeláberek pozícióját a faegyedek növekedésének figyelembevételével, a lombkoronaszint és a gyalogos felület megvilágítottságának összhangját megteremtve kell meghatározni.

(2)^[17] Az egyes közterületek részleges, vagy teljes felújítása, átépítése csak az adott közterület egészére vonatkozó közterület alakítási terv alapján végezhető, a közterület alakítási tervben meghatározott felszínrendezési koncepció és annak szükség szerinti ütemezésének betartásával.

26. § (1) A településkép védelme érdekében csak a történeti városképhez illeszkedő anyaghasználat megengedett, idegen anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatóak.

(2) A homlokzatok kialakításakor a környezetben már alkalmazott anyagokhoz, homlokzati felületekhez illeszkedni kell. A világörökségi területen színdinamikai vizsgálattal igazolt színeket és homlokzati felületeket kell alkalmazni.

(3) Védett területen műanyag nyílászáró beépítése nem megengedett, a nyílászárók cseréje, átalakítása során az eredeti terveket figyelembe kell venni.

(4) Az épületek, építmények nyílászáróit, nagy kiterjedésű üvegfelületeit a környezetet zavaróan tükröző reflexiós, fényvisszaverő anyagból kialakítani nem lehet, átláthatóságának mérséklése érdekében indokolt esetben mattüveg használata megengedett.

(5)^[18] Védett területen az építmények színezését, annak városképi és színdinamikai kialakítását az érintett épülettömb szomszédos épületeinek vizsgálatával, azokkal harmonizálva kell megoldani. Az épülethomlokzatok felújítása, átszínezése - indokolt esetben falkutatást követően - csak a homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg az épület eredeti falszínének figyelembevételével.

(6) Védett területen épületet, épületrészleteket - tört fehér színek kivételével - fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni, illetve burkolattal ellátni nem lehet.

(7) Új épület létesítése vagy meglévő épületek utcai homlokzatának felújítása során a földszinti homlokzatsávot anti-graffiti bevonattal kell ellátni.

(8)^[19] A tetőfedés anyaga természetes anyagú pikkelyes fedés, természetes pala - indokolt esetben az eredetivel egyenértékű, alapvető műszaki követelményeket biztosító megoldás -, fém és üveg lehet. A tetőfedést érintő beavatkozás esetén nem alkalmazható a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag, tükröződésmentesítéséről gondoskodni kell.

(9) Az épület tetőfelületein tükröződésmentes napelem-cserép elhelyezhető, amennyiben a világörökségi terület látványvédelmét nem sérti és harmonikusan illeszkedik a településképbe.

(10) Azbeszt tartalmú tetőfedés bontása, cseréje kizárólag a teljes tetőfelület egészére készített, jóváhagyott tervdokumentáció alapján végezhető, abban az esetben is, ha a kivitelezés ütemezetten valósul meg. A kivitelezés szakaszolása során egy-egy tetősík egy ütemben kezelendő.

(11) Közterületen létesített kerítések színét és formavilágát az adott közterület jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival összhangban kell kialakítani, közterületen tömör kerítés nem létesíthető.

27. § (1) A védett területen új épület elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez való illeszkedést és a világörökségi látvány védelmét.

(2) A városképi illeszkedés és a harmonikus utcakép kialakítása érdekében az épületet az építési tevékenységgel érintett tömb teljes hosszát bemutató utcakép alapján kell megtervezni.

(3) Védett területen a tetőidomok tömegének kialakításakor egyszerű és hagyományos formákat kell alkalmazni, a tetőfelületek homogén egységét meg kell őrizni. A városképi illeszkedés érdekében az új vagy átalakított magastetők hajlásszögének igazodnia kell az épület környezetében lévő szomszédos épületek tetősíkjának hajlásszögéhez.

(4) Világörökségi területen lapostetőt csak értékvizsgálati dokumentáció javaslata és tervtanácsi vélemény függvényében lehet kialakítani.

(5) Meglévő magastető átalakítása, vagy új tetőidom kialakítása esetén a csatlakozó tűzfalfelületek csökkentésének lehetőségét vizsgálni kell, a tető hajlásszöge megközelítőleg azonos kell legyen a szomszédos épület tető hajlásszögével.

(6) Meglévő manzárdtető beépítése, átalakítása esetén a manzárdjelleg megtartása, visszaépítése kötelező, újonnan manzárdtető nem létesíthető.

(7) A tetőzeten lévő kiugrások és bevágások felületi aránya nem haladhatja meg a tető felületének felét.

(8) Védett területen az 5. számú mellékletben felsorolt tetőablak-nyitásra vonatkozó korlátozások alkalmazandók, az utcafronti tetősíkban negatív terasz kizárólag indokolt esetben alakítható ki.

(9) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros kerületi építési szabályzatáról szóló 6/2020. (I. 30.) számú önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: kerületi építési szabályzat) meghatározott tetőablak-nyitási tilalom nem vonatkozik a tetőkibúvók létesítésére és a történeti épületek eredeti, védendő értéket képviselő, időközben megsemmisült tetőfelépítményeinek, tetőablakainak korhű helyreállítására, visszaépítésére.

(10) Közbiztonsági célból közkertben, közparkban sportpálya, játszótér, vagy kutyafuttató lekeríthető, illetve csatlakozó udvarok között kerítés, elválasztó fal létesíthető, amely teljes magasságában zöldíthető.

(11) Nemzetbiztonsági vagy külképviseleti létesítmény kerítése - amennyiben azt biztonságtechnikai védelem indokolja - e Rendeletben foglalt előírásoktól eltérhet.

(12) A kerületi építési szabályzatban meghatározott átmeneti hasznosítás idejére a telek utcai frontján a hasznosítás jellegének megfelelő tömör, áttört, vagy részben áttört épített kerítés alakítható ki.

28. § (1) A védett területen bármely, a meglévő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás csak az épületek eredeti terveinek figyelembevételével végezhető el - amennyiben azok rendelkezésre állnak. A beavatkozás keretében biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját, ideértve különösen az építészeti minőséget lerontó utólagos hozzáépítések elbontását, a tetőzet eredeti formájának újjáépítését és az esetlegesen korábban eltávolított épületdíszítések, tetődíszek, tornyok, kupolák, portálok visszaállítását.

(2) A kerületi építési szabályzatban meghatározott építészeti hangsúly képzésének lehetséges helyszíneitől eltérni csak a korabeli fotóval vagy tervvel igazolt, eredeti állapot visszaállításával megengedett.

(3) A Rendelet 5. számú mellékletében tetőablak-nyitási tilalommal jelölt épületek közterület felőli tetőfelületein új nyílászárót vagy bevilágítás célját szolgáló épületszerkezetet kialakítani nem lehet kivéve, ha az bizonyíthatóan az épület eredeti tervei szerint megtervezett nyílászáró, tetőfelépítmény, kupola, vagy egyéb építményrész.

(4) Meglévő magastető átalakított vagy új nyílászáróinak - kortárs építészeti kialakítás esetén is - illeszkednie kell a környezet hagyományos arculatához.

(5) A közterületről látható tetőfelületen - a (3) bekezdésben foglalt épületeken kívül - a tetőszerkezet által határolt építményszinten a meglévő homlokzat architektúrájához igazodva legfeljebb egy teljes építményszint bevilágítása vagy nyílászáróval való megnyitása alakítható ki, több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható.

(6) Az eredeti manzárdtető meredekebb - 50°-ot meghaladó - tetőszakaszán az 5. számú melléklet figyelembevételével tetősík ablak létesíthető, vagy üvegtető-szerkezet kialakítható - indokolt esetben és amennyiben a környezetébe és a világörökségi terület látványvédelmébe illeszkedik, a nyílászáró átalakításával terasz kialakítható.

(7) Tetőterasz a tető alapterületének legfeljebb 30%-án, közterületről nem látható módon alakítható ki, amennyiben a világörökségi helyszín látványvédelmét nem sérti és harmonikusan illeszkedik a településképbe.

(8)^[20] Lapostetős épületrészen pergola és egyéb árnyékoló elem kizárólag tetőkert kialakításával együttesen, közterületről nem látható módon, az épület színezésével és megjelenésével harmonizálva létesíthető a kerületi építési szabályzat 61. § előírásainak figyelembevételével, amennyiben a környezetébe és a világörökségi terület látványvédelmébe illeszkedik. A pergola és egyéb árnyékoló elem oldalhatároló alkalmazásával utólagosan sem építhető be.

29. § (1) A 27. § és 28. § tömegformálásra vonatkozó követelményein túl új épület létesítése és meglévő épület tetőidomának teljes átépítése esetén az épület tetőfelülnézetét ötödik homlokzatként kell kialakítani.

(2) Telekegyesítés esetén a létrejövő új épület tervezése során a városszövetbe való illeszkedést vizsgálva, annak homlokzatkialakításánál az eredeti, történeti telekosztásra való építészeti utalást kell alkalmazni.

(3) Az épület legmagasabb pontja a városképi illeszkedés követelményeinek és a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) számú Főv. Kgy. rendelet szabályait figyelembe vevő magassági síkokkal állapítandó meg a kerületi építési szabályzatban, ami új épület esetén legfeljebb 31 méter lehet, meglévő épület esetében az eredeti tetőzet helyreállításának, visszaépítésének érdekében az eredeti magassági méret. A kerületi építési szabályzat lehetővé teheti a 15 méter szélességet elérő közterületek mentén a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) számú Főv. Kgy. rendelet szerinti magassági síkok fölé való, legfeljebb 3 méteres magassági túlnyúlást. Az épület abszolút legmagasabb pontja 40 méter lehet, mely a megengedett túlnyúlások esetén sem haladható meg.

30. § (1) Az épülethomlokzatok világörökséghez méltó látványának megőrzése érdekében az épületek homlokzatait és kapcsolódó tűzfalait részlegesen felújítani nem lehet, kivéve az épület építészetileg külön tagolható homlokzati felületét, illetve teljes földszinti homlokzati sávját.

(2) Az épület homlokzatát érintő átalakításnál vagy a meglévő épület teljes körű vagy részleges felújításánál az eredetinek megfelelő homlokzatkialakítást meg kell tartani. Az épület eredeti tervei szerinti díszeket, épületrészleteket meg kell védeni és helyre kell állítani.

(3) Meglévő épület utólagos hőszigetelése akkor megengedett, ha a beavatkozás a homlokzati architektúra megváltoztatása nélkül megvalósítható.

(4) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő nyílászáró (azonos anyag, osztásrend, profilozás, szín) építhető vissza. A nyílászáró külső megjelenése nem változhat, az eredetitől eltérő kialakítású, szélességű profil még azonos anyagból sem alkalmazható, a homlokzati takaró- és díszítőléceket, spalettákat az eredetinek megfelelő módon kell kialakítani.

(5) Egy-egy nyílászáró cseréje során csak az eredetivel megegyező kialakítás és anyaghasználat megengedett. Teljes homlokzatfelületen történő nyílászárók cseréje csak megjelenésében azonos kialakítással megengedett. A nyílászárók kialakítása és osztása azonos megjelenésű, az eredeti tervekkel megegyező, vagy ahhoz illeszkedő megjelenésű lehet. Zajvédelem vagy hőszigetelés céljából kettő- vagy több rétegű üvegezés a külső vagy a belső szárnyba egyaránt beépíthető.

(6) Védett területen látszó redőnyszekrény nem helyezhető el, külső árnyékoló szerkezet az épület építészeti kialakításával, tagozataival összhangban létesíthető, a homlokzati struktúra és a meglévő épületdíszek figyelembevételével kell megtervezni és megvalósítani.

(7) Az épülethomlokzatok világörökséghez méltó látványának megőrzése érdekében a meglévő kirakatportál átalakításánál vagy cseréjénél az eredeti architektúrának nem megfelelő kialakítású korábbi kirakatportálokat az eredeti tervek, vagy az eredeti nyílások geometriai méretei szerint kell helyreállítani, megőrizve az épület meghatározó karakterét és anyaghasználatát.

(8) A meglévő, zárható táblás bejáratokat és kirakatportálokat meg kell őrizni az eredeti formájukban vagy az eredeti tervek figyelembevételével kell helyreállítani.

(9) Előtetők és árnyékoló szerkezetek vonatkozásában a szín és anyaghasználat a homlokzat színezésével harmonizáló kivitelben vagy bézs színben megengedett.

(10) Használaton kívüli vagy megrongálódott, elhasználódott árnyékoló szerkezet elbontandó.

(11) A kirakatportálok biztonsági rácsainak elhelyezését és kialakításuk módját a kirakatportállal együtt kell megtervezni és megvalósítani. A földszintről nyíló egyes rendeltetési egységek közterület felőli nyílászáróinak biztonsági rácsait az épület architektúrájához igazodva, egymással összhangban kell kialakítani, kivéve az eredeti állapot, vagy az értékvizsgálati dokumentáció szerinti díszrácsozatokat.

(12) A közterületi homlokzatok falfelületein, az előkertek kerítésein, előkertben és közterületen új kirakatszekrény nem helyezhető el.

(13) A kirakatszekrények és kirakatportálok felületképzésénél alkalmazandó színeket az épület színezésével összhangban kell meghatározni.

(14) Hatását tekintve homokfúvott vagy fényáteresztő - a homlokzat színezésével harmonizáló - fóliát a kirakatportál üvegfelületének legfeljebb 30%-án lehet alkalmazni a kirakatportál átláthatóságának biztosítása érdekében. A kirakatportálok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal - fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel - takarni nem lehet.

(15) A világörökséghez méltó látvány megőrzése érdekében a használaton kívüli kirakatportálok kirakatszekrények és vitrinek folyamatos karbantartása, tisztítása a tulajdonos kötelezettsége.

(16) Átalakítás, felújítás időszaka alatt a felújításra vonatkozó információs tábla vagy fólia portálon belül elhelyezhető.

(17) Épület homlokzatán emlékmű, emléktábla és egyéb képzőművészeti alkotás elhelyezése az épület architektúrájához illeszkedve, a műszaki adottságok figyelembevételével - a szükséges hozzájárulások beszerzését követően és az eljárási szabályok betartásával - megengedett.

31. § (1) Az új, korszerű műszaki berendezések függőleges égéstermék elvezetőjének színe a héjazat színével megegyező vagy fekete lehet, külső határoló falakon - jogszabályban meghatározott légakna kivételével - nem helyezhető el.

(2) Automata berendezés (árusító automata, bankautomata stb.) önállóan nem létesíthető, csak falsíkba építetten, a portál részeként, 200 méterenként legfeljebb 1 db - kivéve bankintézmények és parkoló automata - létesíthető.

(3) A városkép védelem érdekében a villogó, zavaró fényhatást, kápráztatást, vakítást okozó világítás, cégér, cégfelirat, valamint fényforrással üzemeltetett technikai berendezés a 21. § (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével nem helyezhető el.

(4) Védett területen lévő épület esetében a közüzemi szolgáltatások mérőszekrényei az épületek külső és belső homlokzatain, közös kapualjaiban, továbbá az épület közös területeiről láthatóan nem helyezhetők el.

(5) A homlokzaton, tetőzeten lévő használaton kívüli korábbi tartókat, szabad vagy védőcsőben elhelyezett kábeleket, antennákat, reklámtartó szerkezeteket, egyéb berendezéseket annak felújítása során, illetve a használat megszűnését követően el kell távolítani. A homlokzatok akár részleges felújítása esetén ezek megszüntetése kötelező, vezeték kizárólag a homlokzat síkján belül, nem láthatóan vezethető.

(6) Védett területen lévő épület homlokzatán - beleértve a belső udvari homlokzatot is -, tetőfelületén klímaberendezés, gépészeti berendezés, energia-termelő és egyéb technikai berendezés, valamint ezek tartozékai nem helyezhetők el, kivéve a jellemző homlokzati sík mögött és udvaron rejtett kivitelben, vagy az épület tetőidomán belül. A kondenzvíz elvezetéséről szakszerűen gondoskodni kell (a homlokzati falra, függőfolyosóra, közterületre vagy szomszéd telekre nem vezethető át).

(7) A (6) bekezdés szerinti berendezések, eszközök közterületről nem látható homlokzaton, vagy tetőfelületen kizárólag indokolt esetben - ha egyéb műszaki megoldásra igazoltan nincs lehetőség - rejtett kivitelben helyezhetőek el, amennyiben a világörökségi helyszín látványvédelmét nem sértik és harmonikusan illeszkednek a településképbe.

32. § (1) Az V. kerület teljes közigazgatási területe fokozott védelem alatt álló terület, ahol a Tvtv. előírásai szerint közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

(2) A településkép fokozott védelme érdekében közterületen és magánterületen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amennyiben az a védelem jellegét nem befolyásolja.

(3) A funkcionális célokat szolgáló utcabútor reklámcélra nem használható.

(4) E rendelet alkalmazásában információs vagy más célú berendezés alatt az önkormányzati hirdetőtábla, útbaigazító tábla, közérdekű molinó, továbbá pad, kerékpártámasz, hulladékgyűjtő, csikkgyűjtő, telefonfülke, árnyékoló szerkezet, korlát, parkolás-technikai berendezés, elektromos töltőállomás, automata berendezés, kandeláber, faverem rács, törzsvédő rács, köztéri óra értendő.

(5) A polgármester által a kerület szempontjából jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban együttesen évente tizenkét naptári hét időszakra az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt esemény időtartamára a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyek beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(7) Az Önkormányzat szempontjából jelentős esemény különösen az évente megrendezésre kerülő Belvárosi Fesztivál, és a Belvárosi Művészeti Napok, valamint a nemzeti és nemzetközi jelentőségű rendezvények és események.

(8) A rendezvényeket hirdető berendezés a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódó helyszíneken, homlokzatra felfüggesztve, vagy annak környezetében lévő közterület felett közérdekű molinón átfeszítve, leghamarabb a rendezvény előtt két héttel helyezhető el, és a rendezvényt követő három napon belül el kell távolítani.

(9) Védett területen az épület homlokzatán - jóváhagyott építési tevékenység végzése hiányában - reklámháló nem helyezhető el. A (8) bekezdés szerinti közérdekű molinó épületre, építményre függesztett reklámhordozó felülete ez esetben is csak az érintett homlokzat legfeljebb 10%-án helyezhető el.

(10) Védett területen építési állványzathoz rögzített védőfelületen az épület teljes homlokzatának felújítása vagy jóváhagyott építési tevékenység esetén - legfeljebb a kivitelezés igazolt időtartamára

• a) építési reklámháló elhelyezhető a Tvr. előírásainak megfelelő méretű reklámfelülettel,
• b) az érintett épület architektúrájának 1:1 léptékű ábrázolása, művészeti alkotás, reprodukció ábrázolása megengedett.

(11) Védett területen építési területet határoló kerítésen megjelenített cégfelirat mérete maximum 1,00 m2 lehet.

(12) Védett területen közművelődési célú hirdetőoszlop kizárólag a közművelődési tevékenységet folytató intézmény környezetében, a biztonságos gyalogosközlekedést nem akadályozó módon helyezhető el.

33. § (1) Védett területen az épületek, épületrészek homlokzatán elhelyezett cégfeliratok, cégérek, cégtáblák és címtáblák (a továbbiakban együtt: cégjelzések)

• a) a teljes homlokzat architektúrájához, építészeti részletképzéséhez, színhasználatához és környezetéhez szervesen illeszkedve, stílusához, anyaghasználatához igazodóan helyezhető el,
• b) helyét a kirakatportálok szerkezeti kialakításánál kell biztosítani. Épületen csak olyan cégjelzés helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, annak tevékenységére vonatkozik,
• c) az épület hangsúlyos épületszobrászati elemeit, meghatározó építészeti részleteit még részben sem takarhatják el,
• d) homlokzatonként az elhelyezési magasság, a betűnagyság, a színvilág tekintetében az épület homlokzati kialakításához és egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, márkától eltérő színhasználat előírható,
• e) megvilágításának színhőmérséklete maximum 3000 K lehet, színes, káprázást okozó, villogó fény nem alkalmazható.

(2) A homlokzati falsíkkal párhuzamosan csak önálló betűkből álló cégfelirat helyezhető el. A homlokzat részletképzésének, anyaghasználatának megóvása érdekében, indokolt esetben az önálló betűk mögött másodlagos alátét-táblát lehet alkalmazni. Cégfelirat helye, mérete a homlokzati architektúra figyelembevételével homlokzattal együtt tervezendő.

(3) Egy homlokzatra rendeltetési egységenként csak 1 db cégér helyezhető el. Több portálszakaszból álló homlokzat esetén rendeltetési egységenként legfeljebb 8 méterenként 1 db cégér helyezhető el.

(4) A mezzaninszinti vagy első emeleti üzlethelyiség esetén cégjelzés kizárólag a homlokzati síkjában e célra kialakított, kapcsolódó felületein helyezhető el.

(5) A falsíkra merőleges kialakítású cégér

• a) egyoldali összfelülete - tartószerkezetével és annak díszítésével együtt - nem haladhatja meg az 1 m2-t és szerkezeti vastagsága legfeljebb 15 cm lehet, vagy ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, megengedhető legfeljebb 1,5 m2 felületű textiljellegű cégér elhelyezése a kirakatportálok közötti falsíkon, melynek a homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg a 50 cm-t,
• b) az előírt gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti, és
• c) elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, legalább 2,5 m-es alsó sík magassággal és a homlokzati falsíktól legfeljebb 1 m-es kinyúlással megengedett.

(6)^[21] Az üzlethelyiség érintett kirakatportáljai és kapubejárók közötti falsíkon - amennyiben az épület homlokzati architektúrája lehetővé teszi - falközönként 1 db maximum 1 m2 felületű:

• a) felíró-tábla vagy
• b) az üzlethelyiség nevét, logóját tartalmazó textilanyagú zászló elhelyezhető.

(7) Szállodák, vagy kulturális rendeltetési egységek cégjelzései esetében, továbbá utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek egy cégéren való felsorolása esetén a meghatározott méretektől a homlokzat architektúrájához illeszkedően el lehet térni.

(8) Az épülethez kapcsolódó kapucsengőket, illetve névtáblákat az épület meglévő architektúrájához, díszítményeihez, burkolataihoz és színezéséhez igazodva, egységesen kell kialakítani.

(9) Az üzlethelyiséghez kapcsolódó használaton kívüli vagy elavult cégjelzéseket és tartozékait minden esetben el kell bontani.

(10) A homlokzaton elhelyezett utcanévtábla és szélétől mért legalább 1 méteres távolságban a homlokzatfelületet szabadon kell hagyni.

34. § (1)^[22] Védett területen energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak közterületen felszín alatti létesítéssel elhelyezhetők.

(2)^[23] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felszín alatti létesítés műszakilag nem megoldható, úgy rejtett kivitelben, a történeti városképhez, környezethez alkalmazkodó kialakítással valósítható meg.

(3) A hírközlési létesítmények számára a járdán több, külön szolgáltató által üzemeltetett hálózat esetén közös aknát kell létesíteni, az útkereszteződéseknél egy járdaszakaszon, a járdafelületen legfeljebb két felszín alatti szekrény (akna) létesíthető abban az esetben, ha a területen jelen rendelet hatálybalépése előtt már van egy távközlési akna.

(4) Önálló, közterületről látható távközlési építmény (antenna) a területen nem létesíthető.

(5) Védett területen légvezeték nem alkalmazható, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés a világörökségi terület látványvédelme érdekében csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve rejtetten helyezhető el.

(6) Védett területen nem létesíthető

• a) önálló energiatermelő berendezés (napelemes erőmű, szélerőmű),
• b) oszlop transzformátor,
• c) felszín feletti kábel csatlakozó szekrény vagy műtárgy.

(7) Védett területen rendeltetési egységhez kapcsolódó napelem, napkollektor akkor létesíthető, ha az elhelyezett berendezés a világörökségi terület látványvédelmét nem sérti és harmonikusan illeszkedik a településképbe.

(8) A Balaton utca - Falk Miksa utca - Markó utca - Honvéd utca által határolt területen elhelyezkedő Honvédelmi Minisztérium (24997) és (24970) helyrajzi számú központi objektuma egyéb, nem szabályozott sajátos építményfajtának minősül.

35. § (1) A településkép védelme érdekében az Önkormányzat a főépítésze útján kérelemre szakmai konzultációt biztosít, és ezen belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről és a kerületi építési szabályzat előírásairól.

(2) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőt a kerületi főépítész nyilvántartásba veszi.

(3) Szakmai konzultáció során a Belváros-Lipótváros Építészeti-műszaki Tervtanács (a továbbiakban: kerületi tervtanács) véleményének beszerzése előírható.

35/A. § ^[24] A településkép védelme érdekében Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testülete a Tvtv. 8. §-ban meghatározott önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.

36. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amennyiben

• a) a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletszerint a területi és központi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és
• b) összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető, és
• c) az érintett ingatlan nem áll fővárosi helyi egyedi védelem alatt, és
• d) nem az Önkormányzat az építtető.

(2) A településképi véleményezési eljárás előírásait minden olyan hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel kapcsolatban alkalmazni kell, amely az építmény megjelenését érinti - függetlenül attól, hogy a megjelenés jelenleg közterületről feltárulkozik-e vagy sem.

37. § (1)^[25] A Tr. településképi véleményezési eljárás lefolytatására vonatkozó előírásait be kell tartani és az e Rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(2) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) a 9. melléklet szerinti kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett ingatlan helyrajzi számát, továbbá a kérelemhez mellékelni kell a (4) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt, melyből megállapítható a településképi véleményezésben vizsgált szempontok érvényesülése és eldönthető az építészeti megoldás felelősége.

(4) Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményeit az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági szolgáltatásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklete és e Rendelet 7. melléklete tartalmazza, melyben a felsoroltak értelemszerűen a meglévő és tervezett állapotra egyaránt vonatkoznak.

(5) A polgármester véleményét a kerületi tervtanács, vagy annak akadályoztatása esetén a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(6) A főépítész és a kerületi tervtanács szakmai álláspontját az e Rendelet szerinti településképi követelmények és Belváros-Lipótváros településképi arculati kézikönyvének ajánlásainak figyelembevételével alakítja ki.

(7) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet

• a) engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja,
• b) engedélyezésre nem javasolja, ha
  • ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e Rendeletben meghatározottaknak, vagy
  • bb) a (6) bekezdés szerinti szakmai álláspont a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(8) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(9) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

38. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell - a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció kapcsán -

• a) a vonatkozó jogszabályoknak, a hatályos településrendezési eszközöknek és jelen Rendelet előírásainak való megfelelést,
• b) az előzetes településkép-védelmi tájékoztatás és a szakmai konzultációban megfogalmazott - írásba foglalt - javaslatok figyelembevételét,
• c) a tervezett építészeti megoldások védett településképbe való megfelelő illeszkedését.

(2) A telek beépítésével kapcsolatban - az (1) bekezdésen túl - vizsgálni kell

• a) a világörökségi terület, műemléki és kerületi egyedi és területi védelemmel kapcsolatos előírások és elvárások teljesülését,
• b) a beépítési mód környezetbe való illeszkedési követelményeinek megvalósulását,
• c) a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztési lehetőségeinek megfelelő biztosítását,
• d) a szomszédos ingatlanok benapozását, jogos érdekeik érvényesülését, egyéb vonatkozásokban - indokolatlan mértékű - korlátozásuk elkerülését, a kilátás vagy a rálátás követelményeinek teljesülését,
• e) a településrendezési eszközben, a környezetében tervezett fejlesztési lehetőségek figyelembevételét,
• f) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmény átalakítása, bővítése esetében
  • fa) az előírások és illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztési lehetőségek biztosítását,
  • fb) az ütemezett kivitelezés során a rendezett településképpel kapcsolatos követelmények teljesülését.

(3) Az új vagy meglévő építmény, építményrész átépítése kapcsán vizsgálni kell

• a) a tömegalakítás, látvány a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához való alkalmazkodását,
• b) a homlokzati tagolás, a nyílászáró kiosztás összhangját a választott funkcióval,
• c) a homlokzati látvány és léptékrend, a tetőidom (különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei) környezetéhez való illeszkedését, az épülettömeggel való harmonizálását,
• d) az anyaghasználat és színvilág illeszkedését az épület karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz, valamint a korszerű épület-technikai követelményeknek való megfelelőséget,
• e) a homlokzaton elhelyezett cégjelzések, antennák, gépészeti vagy egyéb technikai berendezések és tartozékaik jogszabályoknak megfelelő és környezetbe illő megoldását,
• f) meglévő épület esetén a korábban kialakult, de nem odaillő építészeti elemek megszüntetésére, átépítésére, vagy takarására tett javaslatokat,
• g) a beavatkozás természeti környezetben okozott indokolatlan és káros hatásait,
• h) a tervezett díszvilágítás, projekció közeli és távoli megjelenésének környezetéhez való illeszkedését,
• i) védett területen lévő építmény és kerületi egyedi védett épület építészeti értékeinek védelmére vonatkozó előírások és elvárások érvényre jutását, azokra gyakorolt hatását.

(4) A határoló közterülettel való kapcsolat vonatkozásában vizsgálni kell

• a) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
• b)^[26] a közterülethez közvetlenül kapcsolódó építményszint alaprajzi kialakítását, funkcióját és ebből eredő használata kapcsán
  • ba) a zavartalan közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedés és annak biztonságának megvalósulását,
  • bb) a közterület adottságainak - esetleges berendezések, műtárgyak, valamint meglévő növényzet - megfelelő figyelembevételét, megóvását, illetve ebből eredően
  • bc) a tervben szereplő - esetlegesen szükségessé váló -, a közterületet érintő beavatkozások megfelelőségét,
• c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, meglévő növényzetének, továbbá a díszvilágítást biztosító berendezések és cégjelzések kialakítását, illetve a közterület alakítási tervvel való összhangot,
• d) az esetlegesen közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések hatását a közterület használatára, benapozására, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő zöldfelületekre, fákra, fasorokra vonatkozóan.

39. § (1) A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) számú Kormányrendelet szerint a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket érintő vagy műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez kötött tevékenységek kivételével településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni jelen Rendelet 8. számú mellékletében felsorolt tevékenységek, az építmények rendeltetésének módosítása (rendeltetésváltozás), valamint reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetében.

(2)^[27] A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által - az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott módon - a polgármesterhez benyújtott 9. melléklet szerinti vagy annak megfelelő tartalmú kérelemmel indul.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét, a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát, az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.

(4)^[28] A településképi bejelentéshez a 8. számú melléklet szerinti tevékenységek esetén - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített - építészeti-műszaki dokumentációt a Tr-ben meghatározott, a kérelem tárgyának megfelelő igazoló dokumentációval kiegészítve kell mellékelni.

(5) A 8. számú melléklet III. pontja szerinti rendeltetésmódosítás (rendeltetésváltozás) esetén - a (4) bekezdésben foglaltak mellett - a használat változtatását az Étv. 54. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az új használatra való alkalmasság igazolásával, az építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység és környezete kölcsönhatásának vizsgálatával kell alátámasztani, az OTÉK előírásainak megfelelően, különös tekintettel az 50. § (2), (3) és 108. § (7) bekezdésében foglaltakra.

(6)^[29] A fővárosi helyi védett épületet érintő tevékenység esetén a bejelentéshez - a fentiek mellett - csatolni kell Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Várostervezési Főosztály előzetes hozzájáruló szakmai véleményét, a tevékenység annak kiadását követően jelenthető be.

(7) A polgármester a Településképi munkacsoport szakmai véleményére alapozva, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti teljes eljárásban a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban

• a) a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésmódosítást (rendeltetésváltozást) - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés
  • aa) megfelel a (2) - (6) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és
  • ab) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésmódosítás (rendeltetésváltozás), a tervezett reklám és reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és a településképi követelményeknek, valamint
  • ac) a tervezett rendeltetésmódosítás (rendeltetésváltozás) megfelel a kerületi építési szabályzatban foglalt követelményeknek,
• b) megtiltja a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésmódosítás (rendeltetésváltozás) megkezdését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha
  • ba) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelményeknek,
  • bb) a tervezett rendeltetésmódosítás (rendeltetésváltozás) nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a kerületi építési szabályzatban foglalt követelményeknek,
  • bc) a tervezett reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi és egyéb vonatkozó jogszabályban előírt követelményeknek,
• c) megszünteti az eljárást, ha a kérelem és melléklete nem felel meg a (2)-(6) bekezdésben meghatározott követelményeknek, vagy az eljárás okafogyottá válik.

(7a)^[30] Ha a polgármester a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell.

(8) A polgármester a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a Településképi munkacsoport útján ellenőrzi, és ha a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

• a) a 41. § szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki,
• b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.

(9) A tevékenység a bejelentésben foglaltak betartása mellett akkor kezdhető meg, ha ahhoz más hatósági engedély és egyéb hozzájárulás nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg.

(10) A polgármester döntésével szemben Tvtv. előírásai alapján az Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

(11) A döntés polgári jogi igényt nem dönt el, és nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól.

40. § (1) A településképi bejelentésben szereplő tevékenységeknek a következő feltételeket kell teljesítenie:

• a) a vonatkozó településrendezési, településképi és építésügyi jogszabályokban foglalt, a településképet érintő kötelező előírásoknak meg kell felelnie,
• b) a környezete és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű és biztonságos használatát, megjelenését hátrányosan nem befolyásolhatja,
• c) közérdeket nem sérthet, melyben irányadóak a településkép-védelmi és illeszkedési, városfejlesztési, területhasználati és közlekedési szempontok.

(2) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

• a) a tervezett megoldásnak léptékében, arányaiban megfelelően illeszkednie kell a kialakult településszerkezetbe,
• b) nem befolyásolhatja negatívan a környezetében lévő épületek, építmények, utcák és terek használhatóságát,
• c) nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok fejlesztését és építési jogait,
• d) a közterület fölé benyúló építmény részei, szerkezetei és berendezései nem befolyásolhatják hátrányosan a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő vagy a telepítendő növényzetre, közvilágításra, benapozásra, az építmények kilátását vagy a rálátás követelményeit.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel, homlokzatképzéssel, tömegalakítással, anyaghasználattal, színezéssel, városképi megjelenéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

• a) a tervezett megoldásnak harmonikusan illeszkednie kell a környezetébe, a környező beépítés sajátosságainak figyelembevételével,
• b) a rendeltetésmódosítás (rendeltetésváltozás) során a kialakításnak meg kell felelnie az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek,
• c) meg kell felelnie a kerületi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti elvárásoknak, a beavatkozás nem lehet ellentétes a védelem céljával, nem sértheti a védett településképet,
• d) kerületi egyedi védett érték esetén biztosítani kell az érték megőrzését és a védelemmel kapcsolatos elvárások teljesülését,
• e) megjelenésével, színezésével, méreteivel, anyagával a világörökségi terület védett történeti városszövetébe és a településképbe harmonikusan illeszkednie kell,
• f) az anyaghasználatában alkalmazkodnia kell a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz és látványukhoz.

41. § (1) A településképi követelmények megszegésének minősül

• a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
• b) a településképi bejelentési eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtás,
• c) a településképi bejelentési eljárásban hozott tiltás ellenére történő végrehajtás,
• d) a jelen Rendeletben rögzített településképi követelmények és kerületi értékvédelmi előírások és kötelezettségek, valamint a kerületi építési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok előírásainak megszegése.

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az Önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(3a)^[31] A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság kiszabásának is helye van.

(4)^[32] A településkép-védelmi bírság legkisebb összege esetenként százezer forint, mely összegtől az (5) bekezdésben foglalt körülmények mérlegelése szerint egyedileg el lehet térni.

(5) A polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében mérlegeli különösen:

• a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• c) a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét,
• d) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• e) a jogsértő állapot időtartamát,
• f) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• g) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
• h) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(6)^[33] A településkép-védelmi bírság egy eljárásban, a kötelezettség nem teljesítése esetén kiszabható a mindenkori hatályos vonatkozó jogszabályok alapján.

42. § (1) Ez a rendelet 2020. március 15. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.