Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat
Képviselő-testületének 9/2020. (III.13. önkormányzati rendelete

 Belváros-Lipótváros építészeti-műszaki tervtanácsának

létrehozásáról és eljárási szabályairól

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 4. pontjában kapott felhatalmazásra és a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendeletben foglaltakra - a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Korm. rendeletre figyelemmel a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja
   • 
     
     1. Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a településkép védelméről szóló Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2020. (I.30.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Tkr.) szerint tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárásra kijelölt, valamint a jelen rendeletben meghatározott egyéb építmények építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezése, továbbá egyes önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében Belváros-Lipótváros építészeti-műszaki tervtanácsa (a továbbiakban: tervtanács) néven helyi építészeti-műszaki tervtanácsot hoz létre és működtet.
     2. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján a város kivételes, nemzetközi szempontból is kiemelkedő egyetemes értékeinek megőrzése, védelme, sértetlen fennmaradása, jelentőségükhöz méltó használata és megfelelő bemutatása kiemelt fontosságú közérdek, ezért a rendelet célja az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas építészeti minőségének biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása.
2. A rendelet hatálya
   • 
     
   • 
     
     1. A rendelet területi hatálya a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv) 2. § (2a) bekezdése szerinti településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló terület kivételével az önkormányzat teljes közigazgatási területére terjed ki.
     2. A rendelet személyi és tárgyi hatálya az (1) bekezdésben megjelölt területet érintő, a jelen rendelet alapján településképi véleményezési kötelezettség alá eső - és felettes jogszabályok előírásai szerint más tervtanács hatáskörébe nem utalt - építészeti tervdokumentációkra, azok készítőire, tervezőire valamint a tervtanács összetételére és működési rendjére terjed ki.

A tervtanács

1. 
   
2. 
   
3. A tervtanács összetétele
   • 
     
   • 
     
   • 
     
     1. A tervtanács az építészeti örökség védelmében, a településtervezésben, illetve az építészeti-műszaki tervezésben magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből álló szakmai tanácsadó és véleményező testület, melynek véleménye az építésügyi és/vagy örökségvédelmi hatósági eljárásokban felhasználható a vonatkozó jogszabályi követelmények és rendelkezések értelmében.
     2. A tervtanács a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkező elnökből és tervtanácsi tagokból, valamint szavazati joggal nem rendelkező meghívottakból, tervtanácsi titkárból és szakbíráló(k)ból áll.
     3. A tervtanács elnöke (a továbbiakban: elnök) az önkormányzat mindenkori főépítésze.
     4. A tervtanácsi állandó tagok száma maximálisan 16 fő lehet.
     5. A tervtanács tagja az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.13.) Korm. rendeletben meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggelés legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.
     6. A tervtanács tagjait az önkormányzat polgármesterével (a továbbiakban: polgármester) egyetértésben az elnök nevezi ki. A kinevezés határozott idejű, legalább egy évre szól, amely meghosszabbítható. Ha a kinevezést kizáró körülmény a kinevezést követően merül fel, az elnök a kinevezést visszavonja. A tervtanácsi tag megbízása megszűnik a megbízási idő lejártával, a tag lemondásával vagy a megbízás visszavonásával.
     7. Az elnök az egyes szakkérdések tisztázása érdekében, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében szakbírálót vehet igénybe.
     8. A szakbírálóra a tervtanács tagjaira vonatkozó – a 3.§ (4) bekezdés szerinti – szakmai feltételek az irányadók. Szakbírálónak tervtanácsi tag is felkérhető.
     9. A szakbíráló feladata a tervtanács számára benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A szakbírálat elkészítésére 5 munkanapot kell biztosítani.
     10. A tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt munkatársa (tervtanácsi titkár) látja el, aki erre irányuló tevékenységét a tervtanács elnökének irányításával végzi.
     11. A tervtanácsi titkárt az elnök nevezi ki, kinevezése egy évre szól, amely meghosszabbítható.
     12. Az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet 7. §-a betartandó.
4. A tervtanács működése
   • 
     
   • 
     
   • 
     
   • 
     
     1. A tervtanács ügyrend alapján működik, amelyet az elnök javaslata alapján a tervtanács tagjai fogadnak el.
     2. A tervtanács munkáját az elnök irányítja. Az elnököt akadályoztatása esetén a tervtanács ügyrendje szerint erre megbízott tag helyettesíti.
     3. A tervtanács határozatképes, ha a tervtanácsi tárgyaláson legalább hét szavazati joggal rendelkező tag van jelen és döntést hoz, egyenlő szavazat esetében az elnök szavazata dönt.
     4. A tervtanács szakvéleménye, állásfoglalása ellen jogorvoslatnak helye nincs.

1. A tervtanács feladata
   • 
     
   • 
     
   • 
     
   • 
     
   • 
     
     1. A tervtanács feladata – az 1. §-ban meghatározott célok elérése érdekében – különösen

• a szakmai álláspont kialakítása az önkormányzat polgármesteréhez településképi véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációról,
• a konzultációs jellegű véleményezés a polgármester kezdeményezésére a rendelet hatályában meghatározott területet érintő építészeti-műszaki tervek esetében,
• a konzultációs jellegű véleményezés a főépítész kezdeményezésére
  • a településképi véleményezési eljáráshoz kötött építészeti-műszaki dokumentáció előzetes vázlattervének esetében,
  • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. § (2) bekezdésében szereplő telepítési tanulmányterv esetében,
• a meglévő településszerkezet és településkép értékeinek védelme,
• a védett építészeti értékek minőségőrző védelme,
• a településkép harmonikus, a kerület arculatához illeszkedő minőségi alakításának elősegítése,
• a Tkr-ben és településképi arculati kézikönyvben meghatározott ajánlások és követelmények érvényre juttatása,
• a településrendezési és településfejlesztési döntések szakmai megalapozása és hatékony érvényre juttatása, valamint
• a fentiekkel ellentétes hatások mérséklése, kiküszöbölése.

(2) A tervtanács véleményt formál a rendelet hatálya alá tartozó területet érintő – a magasabb jogszabály által más tervtanács hatáskörébe nem utalt – a Tkr. 36. §-ban részletezett esetekben, illetve azon építési tevékenységek vonatkozásában, ahol

• a polgármester
• a főépítész
• az illetékes eljáró építésügyi hatóság
• a tervező
• az önkormányzat képviselő-testületének bizottsága

indokoltnak tartja.

1. A tervtanács véleményezi továbbá a polgármester, vagy a főépítész felkérésére a településképi véleményezési hatáskörbe nem tartozó esetek közül

• az önkormányzat saját beruházásában tervezett új épületek, jelentősebb felújítások és átalakítások terveit,
• a közterület alakítási terveket,
• a parkok, zöldfelületek, játszóterek átépítését, létesítését,
• a köztéri műalkotások környezetének alakítására vonatkozó terveit.

(4) A főépítész feladatkörében – szakmai álláspontjának kialakításához – a tervtanács közreműködését igénybe veheti.

1. A tervtanács működése és finanszírozása
   • 
     
   • 
     
   • 
     
   • 
     
   • 
     
   • 
     
     1. A tervtanács működésével kapcsolatos költségeket az önkormányzat viseli, ennek előirányzatát, működési költségeit a mindenkori tárgyévi költségvetésében elkülöníti, működtetésének és adminisztrációjának feladatait a Polgármesteri Hivatal Főépítész Irodájára ruházza.
     2. Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a tervtanácsi tárgyaláson való részvételenkénti tiszteletdíj illeti meg – az elnök kivételével – a tervtanács tagját, és a szakbírálót.
     3. A tervtanács működésének és eljárásának – e rendeletben nem szabályozott – egyéb szabályait a vonatkozó jogszabályi keretek között a tervtanács ügyrendje határozza meg.

• 
  Záró rendelkezések
  • 
    
  • 
    
  • 
    
  • 
    
  • 
    
  • 
    
  • 
    

1. E rendelet 2020. március 15-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
2. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Korm. rendeletre figyelemmel:

Kihirdetési záradék: A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2020. március 13 napján kihirdetésre került. A kifüggesztés időtartalma 30 nap.

dr. Sélley Zoltán

jegyző

Általános indokolás

A településkép védelméről szóló 5/2020. (I.30.) önkormányzati rendelet bevezette a településképi véleményezési eljárást, melyben a polgármester – az építéssel érintett telek ügyében meghozott - döntését a főépítész és a tervtanács véleményére alapozza, ezért a rendelet elfogadásával egy időben Belváros-Lipótváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati rendeletek jogharmonizációja miatt felkérte a Hivatalt az építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól szóló rendelet előkészítésére.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint, figyelembe véve a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendeletben foglaltakat Belváros – Lipótváros Önkormányzata megalkotta Belváros-Lipótváros építészeti-műszaki tervtanácsának létrehozásáról és eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendelet-tervezetét, melynek célja az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas építészeti színvonalának biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása.

Részletes indokolás

1 - 2. §             Megfogalmazásra kerül a rendelet célja, területi- és személyi hatálya.

3. §                   Meghatározza a tervtanács személyi kérdéseit, összetételét, elnökét, titkárát, a tagság feltételeit.

4 - 6. §             A rendelkezések tartalmilag a tervtanács működésére és feladataira vonatkoznak. A felettes a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendeletben meghatározott struktúra szerint a helyi sajátosságoknak megfelelő előírások, valamint a tervtanács finanszírozási kérdései kerültek meghatározásra.

7. §                   A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik. Az önkormányzati rendeletek jogharmonizációja miatt a rendelet tervezett hatálybalépése megegyezik településképi véleményezési eljárást bevezető új településképi rendelet hatálybalépésével.

Hatásvizsgálat

(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján)