Az épület két ütemben épült, és két külön telken is áll, így valószínűleg tévedésből csak az első üteme került korábban védelem alá (VF – fővárosi egyedi védelem). A jelenlegi jelölés változását az indokolja, hogy csak a 24978 hrsz. szám alatti épület van védetté nyilvánítva (Bihari János utca-Markó utca saroképület) az 54/1993.(1994. II. 1.). számú A főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló Főv. Kgy. rendeletben, ugyanakkor cím szerint a Markó utca 22–24. egy épületet alkot. A fővárosi rendeletet ezek alapján érdemes lenne módosítani, amíg ez meg tud történni addig az egyedi helyi védelmet javasolt érvényesíteni és a helyi védelmi rendeletet módosítani. A javaslat szerint az épület egészének megtartása volna célszerű és nem utcaképi, hanem teljes egyedi védelem alá indokolt helyezni. Célszerű volna egyebekben a telekrendezést végrehajtani és ebben az esetben egyszerűbb volna a védelem kezelése is.

Háromemeletes, belsőudvaros, klasszicista lakóépület, zártsorú beépítésben. Rupp György megrendelésére tervezte és kivitelezte Hild József 1846-ban. A homlokzat 7 tengelyes, a földszint felett övpárkány, az emeletek között könyöklőpárkány húzódik, az épületet romantikus jellegű főpárkány koronázza. Az emeleti szinteken az ablakok egyenes záródásúak. A főbejárati kapu mellé utólag egy bejárati ajtót vágtak. A főhomlokzat földszinti falsíkja kváderezett, középső tengelyében a bejárati kapu, fölötte egy tengely szélességben enyhén előrelépő kváderezett rizalit tagolja, a mellvéd síkjában végigfutó kőbábos korlátimitációval. Az ablakkeretek építészeti kiképzése fölfelé kissé egyszerűsödik. A javaslat szerint az épület homlokzatának építészeti értékei miatt kerületi utcaképi védelem alá helyezés indokolt.