Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdése felhatalmazást ad arra, hogy a fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete a kedvtelésből tartott állatok tartási szabályait rendeletben határozza meg. Az állattartási, állatvédelmi kérdéseket a magasabb szintű jogszabályok részletesen tartalmazzák, ezért a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében az állattartás rendjéről szóló 16/2009. (IV.23.) önkormányzati rendeletet több alkalommal jogharmonizációs célból is módosította a képviselő-testület.

Az új helyi rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozik és olyan szabályokat fogalmaz meg, melyeket magasabb szintű jogszabályok nem rendeznek, azonban a kerületi lakosok állatokkal együttélését segíti és panasz esetén hatékony és gyors megoldást tud nyújtani.

1. § A rendelet célját határozza meg.

2. § A rendelet területi és személyi hatályát határozza meg, illetve azokat az eseteket, amelyekre nem terjed ki a rendelet hatálya.

3. § A rendeletben használt kifejezéseket, fogalmakat határozza meg.

4. § A kedvtelésből tartott állatok tartásának általános feltételeit határozza meg. A fogalommeghatározásban felsorolt állatok tarthatók csak, mivel a kerület jellemzően nagyvárosi beépítettségű, kertekkel nem rendelkezik.

Az általános tartási feltételek között csak olyan magatartások szerepelhetnek, melyeket magasabb szintű jogszabályok nem rendeznek, azonban a kerületi lakosok életét zavarja és helyi sajátosságként jelentkezik. Ilyen pl. a madarak épületbe szoktatása, vagy gazdátlan állatok etetése.

5. § Az ebek tartására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A társasházak osztatlan közös területeire vonatkozó szabályozás a 49/2007. (VII.3.) AB határozatban foglaltak szerint történt: „A lakók közötti jogviták megelőzése a helyi szintű jogszabályalkotás hagyományos szabályozási tárgyköre. Az állattartás kérdését a helyi önkormányzatok általában a köz érdekében, a helyi lakóközösség békés együttélésének védelme és a jogviták elkerülése céljából szabályozzák. Az Alkotmánybíróság 23/2000. (VI. 28.) AB határozatában is utalt arra, hogy amikor az önkormányzat az állattartás rendjét a társasházi lakóközösségek vonatkozásában is szabályozta, akkor a közérdek alapján járt el és hajtott végre közcélú tulajdonkorlátozást. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az önkormányzat mint jogalkotó szerv mérlegelési jogkörében jogosult dönteni arról, hogy mennyire támaszkodik a lakóközösségek önszabályozására és - a törvények keretei között - mennyiben érvényesíti a közérdek védelmét rendelete révén. A közérdek védelme érdekében tehát az önkormányzat jogosult rendeletet alkotni, ám nem terjeszkedhet túl az Alkotmányban és törvényekben meghatározott jogalkotási jogosultságán.”

A társasházak meghatározhatják a szervezeti és működési szabályzatban vagy a házirendben az állatok és elsősorban az ebek tartására vonatkozó szabályokat, azonban ezt nem minden társasház teszi meg, ilyen esetben jelenthet segítséget a lakóknak e szakaszban előírt kötelezettségek meghatározása.

6. §. A Képviselő-testület 2015-ben döntött arról, hogy az Önkormányzat átvállalja a kerületben lakó egyedül élő nyugdíjas ebtartók állatának veszettség elleni kötelező védőoltása költségeit, mellyel az egyedül élő nyugdíjasok életminőségének javulását kívánta szolgálni oly módon, hogy a társként tartott állat gondozási költségeihez járult hozzá.

Az önkormányzat a rendeletben bővíti a kedvezményezettek körét, amikor a veszettség elleni oltás költségének átvállalását nemcsak az egyedül élő nyugdíjasok, hanem minden V. kerületben élő és állatát itt tartó nyugdíjas részére biztosítja, ezzel is segítve a felelős állattartást, és a közösség általános közegészségügyi védettségét.

Megtartja a transzponderezés költségének átvállalásáról szóló rendelkezést.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/A. § (2) bekezdése rögzíti, hogy az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3.500,- Ft összeg kérhető az állat tartójától, amely magában foglalja a transzponder árát, a beültetés díját és az adatbázisba való regisztráció díját. Az eljárás ára tehát maximálva van.

Az évenkénti veszettség elleni oltás díja azonban szabadáras, a szolgáltató állatorvos határozhatja meg az oltás díját. Az önkormányzat a szerződött/megbízott állatorvos általi oltás díját, 3.500.- forintot vállalja át.

7. § A rendelet megsértése esetén alkalmazható közigazgatási bírság szankcióról rendelkezik.

8. § A rendelet záró rendelkezéseiben meghatározza a rendelet hatályba lépését, valamint a korábbi állattartási rendeletet és annak módosításait hatályon kívül helyezi. Rendelkezik a rendelettel érintett közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet módosulásáról is.