Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 32/1994. (VII. 5.) önkormányzati rendelete
a Belső Józsefváros, Rákóczi út - József krt. - Krúdy Gyula utca-Mikszáth Kálmán tér - Szentkirályi utca - Múzeum u. - Múzeum krt. által határolt területének részletes rendezési tervéről
Hatályos: 2000. 10. 20- 2001. 07. 21Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 32/1994. (VII. 5.) önkormányzati rendelete
a Belső Józsefváros, Rákóczi út - József krt. - Krúdy Gyula utca-Mikszáth Kálmán tér - Szentkirályi utca - Múzeum u. - Múzeum krt. által határolt területének részletes rendezési tervéről
2000.10.20.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Az előírások hatálya
1. § (1) Jelen szabályozási előírások hatálya Budapest, VIII. kerületének Rákóczi út - József körút-Krúdy Gyula utca-Mikszáth Kálmán tér - Szentkirályi utca - Múzeum utca - Múzeum körút által határolt - a szabályozási terven megjelölt területére terjed ki.
(2) A jelen részletes rendezési terv jóváhagyásával egyidejűleg az 1. § (1) pontban meghatározott területre (a továbbiakban területre), vagy annak részére vonatkozó további rendezési tervek hatályukat vesztik.
(3) A jelen szabályozási előírások és mellékleteik csak a szabályozási tervekkel együtt érvényesek.
Az előírások alkalmazása
2. § (1)
A területen területet felhasználni, létesítmények elhelyezésére telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani, bármely létesítményt elhelyezni, az építésre szolgáló földrészleteken, (továbbiakban építési földterület) építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra építésügyi hatósági engedélyt kiadni csak az országos és fővárosi építési szabályzatoknak, a kerületi általános, vagy alaptervnek az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, hatályos szabványoknak, jelen részletes rendezési tervnek, és jelen szabályozási előírásoknak megfelelően szabad.
(2)
A rendezési terv szabályozási tervén kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a kötelező szabályozási vonalat
b) a tervezett beépítés koncepcionális elemeit
c) a különböző rendeltetésű területeket (övezeteket) elválasztó vonalakat
d) az övezetek jellemzőit
f) a beépítés és bontás kötelező elemeit
g) a kötelező áthajtó, átjáró és árkád lehetőségét,
h) az országos és helyi védelemre vonatkozó előírásokat,
i) az ideiglenes szabályozás kötelező elemeit,
h) a közterületekre megfogalmazott kötelező jellegű elemeket
(3)
A kötelező jelleggel meghatározott elemek módosítása a részletes rendezési terv módosítását vonja maga után. A módosításra vonatkozóan a hatályos rendelkezések, előírások szerint kell eljárni.
(4)
Az irányadó jelleggel szabályozott, valamint a 2. § (2) bekezdésében nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért azok az RRT módosítása nélkül változtathatók.
(5)
Az átmeneti szabályozással ellátott területeken az előírások megfogalmazta feltételek teljesítése után válik lehetségessé a végleges szabályozás. Ezekkel a jóváhagyásuk után a teljes rendezési terv módosítása nélkül lehet kiegészíteni jelen szabályozási tervet és előírásait.
Telekalakítás
3. § (1) Telekalakítás során a szabályozási tervben feltüntetett szabályozási vonalakat és szélességeket be kell tartani.
(2)
A rendezési tervnek megfelelő telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza
(3)
A szabályozási tervben feltüntetett telekhatárok az RRt módosítása nélkül megváltoztathatók, ha:
a) az átmeneti szabályozást követő végleges szabályozás úgy rendelkezik
b) a telekmegosztással, vagy összevonással közcélú zöldterület, vagy közcélú mélygarázs, parkolóház létesül
(4)
Telekalakítás a 2. § 3. (a) szerint sem lehetséges, ha az a szabályozási terv szerinti beépítettséget fokozná.
Kitűzés
4. § (1)
Kitűzési terv elkészítésénél a tervben előírt szabályozási vonalak betartandók.
(2)
A kitűzést az építési hatóság köteles ellenőrizni
II. FEJEZETTERÜLET-FELHASZNÁLÁS
a terület felhasználása, övezeti besorolása
5. § (1)
A terület a városközpont része, és mint ilyen elsősorban intézményterületnek minősül, ezért városközpontba illeszkedő intézmény bármely építési földterületen a vonatkozó szabályok szerint elhelyezhető.
(2)
A tervezési terület lakó-, intézmény-, zöld-, és közlekedési területekre oszlik.
(3)
A felhasználás alapján a terület az alábbi BVSZ szerinti övetekbe tartozik:
a) 01-es építési övezet (BVSZ 8. §) tömör városias beépítésre kijelölt, elsődlegesen zártsorú beépítésű, többlakásos lakóépület elhelyezésére szolgáló terület.
b) 31-es övezet (BVSZ 21. §) az intézményterület történeti, vagy városképi jelentőségű túlnyomórészt műemlékvédelem alatt álló épületekkel beépített része
c) 32-es övezet (BVSZ 22. §) az intézményterület országos jelentőségő közösségi építményeket tömörítő központi része
d) 34-es övezet (BVSZ 24. §) az intézményterületnek elsősorban a lakosság alapfokú ellátását biztosító intézmények elhelyezésére szolgáló része
e) 35-ös övezet (BVSZ 25. §) az intézményterületnek a jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló része
f) Z jelű övezet a közhasználatú zöldterületnek, a pihenő, játszó, köztér jellegű területe
(4)
Kettős felhasználású területen az övezeti besorolás, a felső szintű felhasználását tükrözi. Az alsó, általában szint alatti felhasználásra a szabályozás külön utal, - az övezeti besorolásnak nem függvénye.
A területen elhelyezhető létesítmények rendeltetése
6. § (1)
A területen az 5. § (3) bekezdés előírásai szerinti létesítményeken kívül mindazok a létesítmények elhelyezhetők, melyek a városközponti funkciónak nem mondanak ellent, a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb szabályozási előírásoknak megfelelnek, és forgalmi vonzatuk kicsi.
(2)
A fentiekben nem meghatározott, vagy vitatható felhasználások telepítése esetén az építési hatóság környezeti hatástanulmány készíttetését írhatja elő. A hatástanulmánynak a technológia leírása mellett részletesen ki kell térnie a környezetvédelmi előírások, határértékeke betartásának feltételeire, illetve a megvalósítandó intézkedésekre.
(3)
A városközponti szerepkör biztosítására:
a) a földszinteken a részletes épületszabályozások szerint fel kell számolni a lakásokat, raktárakat, megfelelő kereskedelmi és szolgáltató létesítmények céljára
b) a pincei raktárak, melyek forgalomterhelést, illetve rakodási zajterhelést jelentenek megszüntetendők
c) közízlést, közerkölcsöt sértő létesítmény - hivatkozva az alkotmány által biztosított alapvető emberi joghoz a kulturált emberi környezethez - a területen nem létesíthető, illetve megszüntetendő, tekintettel arra, hogy a terület többi létesítményének rendeltetésszerű használatával ellentétes.
(4)
A közterületek rendeltetése gyalogos és járműközlekedés, pihenés, illetve azokat közvetlenül szolgáló létesítmények.
Létesítmények elhelyezése
7. § (1)
A területen bármely létesítményt elhelyezni, ilyen célú hatósági engedélyt kiadni csak a 2. § (1) bekezdés alapján szabad.
(2)
A területen új épület csak a mellékelt szabályozási terv és mellékleteinek, továbbá jelen előírásoknak megfelelően helyezhető el:
a) Üres telken a szabályozási terv és előírásainak megfelelően.
b) Meglevő épület teljes bontása esetén, csak abban az esetben, ha a szabályozási terv, vagy a részletes épületenkénti szabályozás, a bontást előírja, vagy nem rendelkezik megtiltásáról.
c) Meglevő épület részleges bontása esetén, ha a szabályozási terv azt lehetővé teszi, illetve rendelkezik a megtartandó épületrész tárgyáról és annak bővítési lehetőségéről.
d) Meglevő épület teljes, vagy részleges bontása esetén az elbontásra kerülő épület beépítési vonala kötelező, ha arról a szabályozási terv, vagy részletes előírás külön nem rendelkezik.
e) Meglevő épület teljes, vagy részleges bontása esetén, a részletes előírások megtartása mellett az utcai beépítési vonalon kívül a bontásra kerülő épület többi építési vonala irányadó jellegű, de ettől az építési hatóság a környezethez való illeszkedés, vagy a környezet értékjavítása érdekében eltérően rendelkezhet.
f) Meglevő épület teljes, vagy részleges bontása esetén a beépítettség mértéke nem növelhető, kivéve ha azt a szabályozás részletes előírásai lehetővé teszik.
g) Új épület legnagyobb homlokzatmagasságát illetve tömegarányait, párkány és gerincmagasságát az elbontott épület méretei, illetve a részletes szabályozásban előírt szomszédos épületek méretei határozzák meg.
Ellentmondás esetén az utcakép védelme az elsődleges, ennek érdekében az építési hatóság előírást tehet.
h) Az új épületek a városkép védelme érdekében magastetővel épüljenek, ha arról a szabályozás másképp nem rendelkezik.
i) Ha a szabályozás nem köti ki a magastetőt, úgy a lapostető használata mint ún. "zöldtető" növénytelepítéssel, vagy üvegtetőnek (udvarlefedéseknél) épüljön.
j) A részletes előírások telkenként rendelkeznek a beépítettség mértékéről, meghatározva az utcavonali magasságú beépítés %-át, az annál alacsonyabb, de meghatározott szintű többletbeépítés %-át és ezeken kívül az esetleges szint alatti többletbeépítés %-át. A beépítettség mértéke nem növelhető.
k) Meglevő épületek bontása esetén, ha a szabályozás másként nem rendelkezik, a részletes előírás szerinti beépítési % szint alatti beépítéssel nem növelhető. (A föld védelme és a növénytelepítés szükségessége ezt indokolja.
(3)
A területen meglevő épület bővítése emeletráépítéssel, magastető létesítéssel, tetőbeépítéssel, vagy egyéb bővítménye csak a mellékelt szabályozási terv, és előírások, valamint azok mellékletei szerint lehetséges.
a) Emeletráépítés a szabályozásban megadott szintszámmal és csak magastetős megoldással létesülhet.
b) Emeletráépítés, ha arról a szabályozás másként nem rendelkezik - homlokzati síktól hátrahúzva is történhet, ha azt az építési hatóság az utcakép javítása érdekében elrendeli, de csak ha az nem metszi a szomszédos épület oromvonalát.
c) Emeletráépítés, vagy magastető létesítése esetén az új tető hajlásszöge 45 fok, vagy annál kisebb kell legyen, meglevő két épület közé, a két meglevő hajlásszög közé illesztendő az új tetősík, oly módon, hogy a keletkező tűzfalrészletek mértéke a lehető legkisebb legyen.
d) Magastető létesítését, ha a szabályozás előírja, meglevő lapostető esetén az épület nagyobb felújításakor azzal egyidejűleg el kell végezni.
e) Tetőtér beépítés mindazon épületeknél megengedhető, ahol az épületenkénti részletes szabályozás azt nem tiltja, védett épületek esetén az illetékes hatóság nem ellenzi, műszakilag nincs akadálya, és az OÉSZ, BVSZ előírásai szerint szükséges gépkocsitárolás telken belül megoldható, vagy garázsépítési hozzájárulással kiváltható.
f) Tetőtér beépítés, ha az a szabályozási terv részletes előírásában megfogalmazott, az adott méretű térdfallal és új tető építésével is lehetséges.
g) Tetőtér beépítés, ha az utcai tetőablakok megjelenése kizárt és a fenti e) pont egyéb kikötéseivel nem ellentétes, ott is megépíthető, ahol a részletes épületszabályozás tiltja és az építési hatóság sem tiltja.
h) A tetőfelületeken a nyílásokat - akár új épületek, akár utólagos beépítések esetén - csak úgy lehet elhelyezni, hogy azok elhelyezése, mérete, formája illeszkedjen a kialakult utcaképhez, az épület homlokzatához, jellegéhez. Ezzel kapcsolatban az építési hatóság kikötéseket tehet.
i) Ha a részletes szabályozás tetőidom módosítást ír elő - felújítás esetén azt el kell végezni.
j) A magastetők anyaga általában cserép, vagy vele egyenértékű korszerű fedőanyag lehet. Építés, vagy felújítás estén az építési hatóság kikötést tehet a fedés egységesítése, vagy a városképbe illő fedőanyag alkalmazása tekintetében.
k) Bővítmény létesítése akkor megengedett, ha az megfelel az övezeti előírásoknak
- a szabályozás külön rendelkezik róla
- illeszkedik az adott környezethez
- megfelel a részletes szabályozásnak
l) Terepszint alatti bővítmény ott létesíthető, ahol a szabályozás előírja, ahol az előírt %-ú beépítetlen földterület nem csökken, ahol az közmű-létesítési igény.
m) Telken belül második, vagy több épület létének feltétele a mellékelt szabályozási terv és előírásai.
n) Melléképület a területen nem létesíthető. Ilyen célra az épületeken belül kell helyet biztosítani.
o) Garázs csak épületen belül, illetve a szabályozási tervben meghatározott mélygarázsokba és parkolóházakban létesülhet.
p) Sorgarázs utcáról nem nyílhat, támfalba nem épülhet, épületen belüli teremgarázs csak az épülettel azonos minőségben kialakítva vagy, szint alatt létesíthető.
q) A területen pavilon, hasonló jellegű létesítmény, sátor, lakókocsi, üvegház, és más hasonló létesítmény nem helyezhető el, kivéve a (4) sz. bekezdésnek a közterületre vonatkozó előírásainak betartásával.
r) Tömör, át nem látható kerítés csak a szabályozási előírások szerint létesíthető, máshol törekedni kell a szabad területek vizuális együtthatására. Kivétel a szükséges támfalkerítés, vagy igazolható funkcionális szükségesség, ha nagyon eltérő funkciók zavarják egymást.
(4)
Közterületen rendeltetésüknek megfelelően csak:
- térben és időben való eligazodásra
- pihenésre
- telefon és hírközlésre
- közmű elhelyezésre
- szolgáló létesítmények, valamint díszítő műalkotások, kutak helyezhetők el.
a) A (4) bekezdés szerinti létesítmények is csak a környezetet magában foglaló vizsgálat és összefüggésüket jelölő elhelyezési terv alapján engedélyezhető, beleértve az útjelző közlekedési eligazító táblákat, világítótesteket, órákat, padokat, utcabútorokat, szobrokat, emlékműveket, kutakat.
b) Pavilon és ilyen jellegű építmény nem helyezhető el, kivéve az a) pont szerinti telefonfülkéket.
c) Közterületen, vagy közterületről láthatóan csak a környezethez illő, egységes terv alapján engedélyezett hirdető-berendezés, vagy egyéb reklámhordozó, tájékoztató rendszer helyezhető el.
d) Állandó reklám, hirdetés engedélyezése általában csak városképi indokból, pl. építési terület takarása stb. engedélyezhető.
e) Utcai helyhez kötött árusítás a területen tilos, kivéve "
- épületben levő vendéglátó létesítmény előtti közterületet, melyre ülőfogyasztásos terasz egyedi építési hatósági döntéssel engedélyezhető, ha az a gyalogosforgalmat nem akadályozza és városképi szempontból nem ellenezhető.
f) A területen mobil árusítóhelyek csak időszakosan engedélyezhetők, ha a területről üzemidőn kívüli eltávolítások biztosított és egységes koncepció részeként nyernek elhelyezést.
g) A (4) a)-f) pontok szerinti létesítmények elhelyezésének engedélyezési eljárást az építési hatóság a főépítésszel egyetértéssel esetileg határozza meg.
III. Fejezet
ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Övezeti előírások alkalmazása
8. § Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal, a terület-felhasználás előírásaival és a mellékelt szabályozási tervvel, valamint az épületekre vonatkozó részletes előírásokkal együtt kell alkalmazni.
Lakóövezetek előírásai
9. § (1)
n 01-z jelű építési övezet n számú tömbjének teljes közműve-
L,K-m sítéssel kialakított építési telkein elsődleges zártsorú beépítésű többlakásos lakóépületek helyezhetők el.
a.)
A lakó-, vagy a BVSZ szerint megengedhető más funkciójú épületek alsó szintjein földszint, pince, fedett udvar területe elsősorban kereskedelmi, szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál. Ilyen célra az alsóbb emeletek is felhasználhatók, ha az a lakószintek zavarása nélkül, vagy megfelelő elkülönítéssel megoldható.
b.)
Az épületek magasságát mindenkor az utcakép kívánta illeszkedés határozza meg. Ez mindig a szomszédos épületek magasságához való igazodás, melyet a részletes épületszabályozás ír le pontosan.
c.)
A megadott mértékadó magassági szintektől való eltérés megengedhető mértéke 0,8 m. Ha az előírás mást nem mond, ettől magasabbra építés nem megengedett. A mértékadó szomszéd magasságok:
- mértékadó párkánymagasság (pm)
- mértékadó gerincmagasság (gm)
- mértékadó attikamagasság (am)
d.)
Ha a mértékadó épület, vagy épületek nem egyértelműek, akkor a mellékelt szabályozási terven jelöltek az érvényesek.
e.)
A mértékadó magasságok emeletráépítés, vagy tetőráépítés esetén is érvényesek.
f.)
A megadott szintszámok tájékoztató jellegűek, a magasságot az illeszkedést jelentő mértékadó paraméterek döntik el.
g.)
A beépítettség mértékére az általános előírások a 7. § f.) fejezete, illetve a részletes előírások érvényesek. A beépítettség mértékét kifejező %-ok, szintszámok, illetve bruttó összesített szintterületi adatok a magassági adatokkal együtt érvényesek.
h.)
Ha az előírások együttes egyesítése ellentmondáshoz vezet, akkor az illetékes építési hatóság döntése a mérvadó.
(2)
n 01-z jelű építési övezet n számú tömbjének teljes
Lvegyes-m közművesítéssel kialakított építési telkein elsődlegesen zártsorú beépítésű többlakásos
lakóépületek helyezhetők el.
a.) A lakó, vagy BVSZ szerint megengedhető más funkciójú épületek alsó szintjein más létesítmények is elhelyezhetők, melyek az épületek elsődleges lakófunkcióját nem zavarják, illetve a városközponti szereppel összeegyeztethetők.
b.) A területen nem kizárólag lakóépület létesülhet, de az épület rendeltetésének eleget kell tennie a 6. 1), (2), (3) fejezeteinek.
c.) Az épületek térbeli paramétereire, a (1) b.)-h.) pontok előírásai érvényesek.
Intézményterületek előírásai történeti, városképi jelentőségő területen
10. § (1) n 31-z jelű építési övezet az intézményterület történeti,
KU, L-m városképi jelentőségő területének n számú tömbjének teljes közművesítéssel kialakított építési telkein elsődlegesen zártsorú beépítésű intézmények helyezhetők el.
a.) A műemléki, városképi és helyi védelem alatt álló épületekben és azok környezetében elsősorban kulturális, vagy olyan jellegű létesítmények helyezhetők el.
b.) Az a.) pont szerinti felhasználások érdekében funkcióváltások szükségesek és lehetségesek.
c.) A hagyományosan lakásnak épült, és a műemléki követelményeknek és a mai igényeknek eleget tevő lakások megmaradása lehetséges.
d.) A területen levő épületek műemléki, városképi értéküknek megfelelő színvonalú helyreállítása, fenntartása kötelező, a vonatkozó általános és részletes előírások szabályai szerint.
e.) Az épületek térbeli paramétereire a 9. § (1) b.)-h.) pontok előírásai érvényesek, műemléki, városképvédelmi indokkal a műemléki szakhatóság attól eltérő, de szigorító előírást tehet.
(2) n 31-z jelű építési övezet az intézményterület történeti,
L,K-m városképi jelentőségő területének n számú tömbjének teljes közművesítéssel kialakított építési telkein elsődlegesen zártsorú beépítéssel lakóépületek és intézmények helyezhetők el.
a.) A műemléki, városképi és helyi védelem alatt álló épületek alsó szintjein elsősorban minőségi kereskedelmi (kulturális és kereskedelmi) létesítmények helyezhetők el, ennek érdekében az építési hatóság a felhasználással kapcsolatban külön előírást tehet.
b.) Az övezet területén az (1) d.), e.) pontok előírásai érvényesek.
(3) n 31-Rek.t. jelű övezet az intézményterület történeti, Á SZ városképi jelentőségő területének rekonstrukciós területe, melyre a IV. fejezet előírásai szerinti átmeneti szabályozás érvényes.
Városközponti, országos jelentőségő intézmények területének előírásai
11. § (1) n 32-z jelű övezet a városközpont intézményterületének n
OKT-m számú tömbjének építési telkein zártsorú beépítéssel elsősorban országos jelentőségő intézmények helyezhetők el.
a.) A területen csak oktatási, vagy azzal kapcsolatos nevelési, egyházi, szellemi szolgáltatást nyújtó intézmény helyezhető el.
b.) Az a.) pont szerinti felhasználások érdekében funkcióváltások szükségesek és lehetségesek.
(2) n 32-z jelű övezet a városközpont intézményterületének n
K,V.SZ-m számú tömbjének építési telkein zártsorú beépítéssel elsődlegesen országos jelentőségű intézmények helyezhetők el.
a.) Az elhelyezhető intézmények elsősorban a kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás körébe tartoznak, de az (1) a.) és (2) a.) pont szerint is eljárhatnak.
b.) Az (1) b.) és c.) előírásai is érvényesek.
(4) n 32-sz jelű övezet a városközpont intézményterületének n
K,V,SZ-Rek számú tömbje, ahol a szabadon álló beépítésű intézmény rekonstrukciója szükséges.
a.) Az intézményben elsődleges kereskedelem, és azzal összefüggő szolgáltatás és vendéglátás létesítményei helyezhetők el.
b.) Az építmény térbeli paraméterei az utca szintje fölött nem változhatnak.
c.) A rekonstrukcióval kapcsolatban az építési hatóság a főépítésszel egyetértésben külön kikötésekkel élhet.
Az alapfokú ellátást szolgáló intézmények területének előírásai
12. § (1) n 34-z jelű övezet az intézményterület n számú tömbjének
Int-m építési telkein zártsorú beépítéssel elsősorban alapfokú ellátást szolgáló intézmények helyezhetők el.
Jelentős zöldfelületet igénylő intézmények területének előírásai
13. § (1) 35-sz-Rek.t. jelű övezet az intézményterület n számú tömbje,
KU,OKT-ÁSZ mely jelentős zöldfelületet igénylő szabadonálló beépítésű kulturális, oktatási létesítmények rekonstrukciós területe, ahol a IV. fejezet előírásai szerinti átmeneti szabályozás érvényes.
Közparkok és terek területének előírásai
14. § (1) n Z jelű övezet a közhasználatú zöldterületnek az n számú
K tömbje, ahol pihenő (játszó)-kert létesíthető.
a.) A területen építmény nem építhető, csak a 7. § (4) a.) pontja előírásainak megfelelő létesítmények.
b.) A terület használatának időbeli korlátozása megengedett napi legfeljebb 10 órában.
c.) A terület növényzettel fedett részének legalább 90%-ot kell kitennie, ahol szint alatti beépítés sem megengedett.
(2) Z jelű övezet a zöldterületnek városi tér területébe tartozó
T része, aminek funkciója pihenés, dísztér, illetve a környezeti kondiciójavítás.
a.) A területen építmény nem építhető, csak a 7. § (4) a.) pontja előírásainak megfelelő létesítmények.
b.) A terület használata időben nem korlátozható.
c.) A terület legfeljebb 20%-a megfelelő teherbírású burkolattal ellátott, terv szerint kialakított része közútként igénybe vehető.
IV. Fejezet
ÁTMENETI SZABÁLYOZÁSOK
Az átmeneti előírások hatálya
15. § (1) Az átmeneti előírásokkal szabályozott területek az alábbiak:
a.) 11. jelű tömb - a Nemzeti Múzeum tömbje
b.) 12/2 jelű tömb - az ELTE Eötvös József Tudomány Egyetem területe
c.) 15. jelű tömb - a Magyar Rádió területét magában foglaló teljes épülettömb
d.) 23. jelű tömb - a teljes épülettömb rehabilitációs területe
(2) Az átmeneti előírások mindaddig hatályosak, míg azok helyett módosított, vagy új részletes rendezési terv nem rendelkezik.
a.) Az (1) a.)-d.) területekre az átmeneti szabályozásban lefektetett feltételekkel elkészült végleges szabályozás jóváhagyásával jelen rendezési terv kiegészíthető és módosított tervként jóváhagyható.
b.) Az (1) a.)-d.) pontok közül - a feltételek teljesítése esetén bármelyik véglegesen szabályozható, a jóváhagyásnak nem feltétele az egyidejűség.
A 11. jelű tömb átmeneti előírásai
16. § (1) A Nemzeti Múzeum és annak védett kertje rekonstrukciós terület.
a.) Az épület és melléképületei, valamint a kert jelenlegi állapota rekonstrukciót igényel. Erre az összefüggéseket és kereteket biztosító rekonstrukciós terv szükséges, mely biztosítja a területre vonatkozó végleges szabályokat.
(2)
a.) Az épületnek és kertjének területén az állagfenntartó felújítási munkákon kívül más tevékenység csak a teljes rekonstrukciós terv szerint történhet.
b.) A kert közhasznú kert, ahol a használat időben korlátozható, naponta legfeljebb 8 óra időtartamra.
(3) Múzeum kert:
a.) El kell készíteni a kert műemléki revitalizációjának kertépítészeti tanulmány, - majd kiviteli szintű engedélyezési tervét.
b.) Biztosítani kell a parkon történő gyalogos áthaladást, szabályozott kapu nyitvatartás mellett.
c.) A kerületrész alacsony zöldfelület ellátása miatt a játszótér funkció megtartandó, de a játszótereknek, installációknak igazodniuk kell az épített környezethez. (Ezért kitiltandó a homokozó, a műkő, beton, műanyag felhasználása.)
d.) A kerti szoborgaléria, a plasztikai díszek, szarkofágok, emlékoszlopok közvetlen környezetének méltó kialakításáról gondoskodni kell. (Lombtakarók alól kiemelt szobrok, megsüllyedt szarkofágok kiemelése.)
e.) A kert növény alkalmazásánál a tájképi kertek kompozíciójába beilleszthető szép, telt habitusú idős fák megtartása szükséges.
f.) Gondoskodni kell az egymással konkuráló szorosan összenőtt taxonok szelekciójáról és a termőhely-idegen, stílusidegen, beteg és erősen csonkolt fák eltávolításáról.
g.) A műemléki kertépítészeti tervet kertészbotanikai, dendrológiai vizsgálattal alá kell támasztani.
h.) Biztosítani kell a kert folyamatos intenzív ápolását.
i.) Ajánlott az épülettömb belső udvarainak bekapcsolása a turista, látogatóforgalomba. (Koncertek, kiállítások, kávéházi kiülős programok lehetősége.)
12/2 jelű tömb átmeneti szabályozása
17. § (1) Az ELTE területe rekonstrukciós terület, ahol a rekonstrukció céljából, annak elősegítése érdekében a terület-felhasználási, építési használati engedélyhez kötött tevékenység korlátozható.
a.) A terület távlati rekonstrukciós céljainak ismeretére rekonstrukciós terv szükséges, mely mind az egyes épületek jövőjéről, mind a kert rekonstrukciójáról rendelkezik.
b.) A korlátozás mindaddig érvényes, amig az a.) pont szerinti terv a végleges szabályozás kidolgozását nem teszi lehetővé.
(2) A már hatályos engedélyek szerinti munkálatok elvégezhetők.
a.) A mellékelt szabályozási tervben ábrázolt telekalakítási és bontási tevékenységek a rekonstrukciós terv nélkül is engedélyezhetők.
b.) A működéshez feltétlenül szükségesnek ítélt felújítási, átalakítási munkálatok engedélyezhetők, de az építési hatóság külön kikötéssel élhet.
c.) A kert közhasználatra hivatott, de a használat időben korlátozható - naponta legfeljebb 8 óra időtartamra.
(3) ELTE - zöldterülete
a.) Gondoskodni kell a körút és a Puskin utca közötti gyalogos tengely mentén reprezentatív fasor telepítéséről a meglevő szoliter értékű, idős taxonok elsősorban platánok) megtartásával.
b.) Javasolt a zárt belső udvarkert megnyitása (például libresso kialakítása, kertészeti rendezése.)
c.) A belső közlekedő utak menti zöldfelület bővítéshez kertépítészeti programterv készítése ajánlott.
d.) A Bagolyvár mögött attraktív, pihenőkert kialakítására van lehetőség.
15. jelű tömb átmeneti szabályozása
18. § (1) A Magyar Rádió területének felhasználása a környezethez méltatlan, illetve az intézmény működési feltételeit nehezen biztosítja. A kettős cél érdekében a teljes tömb rekonstrukciós területnek minősül.
a.) A rekonstrukciós területen minden terület-felhasználási, építési, használati engedélyhez kötött tevékenység korlátozható.
b.) A korlátozás mindaddig érvényes, amíg az intézmény jövőjéről döntés nem születik és a döntés alapján a terület végleges szabályozása el nem készül.
c.) A döntés feltétele a Magyar Rádió fejlesztési koncepciójának megfelelő helykijelölési tanulmány, gazdasági, illetve ütemezési terv léte.
d.) A döntés birtokában van csak mód a tömb rendezési tervét elkészíteni, mely a végleges szabályokat megfogalmazza.
(2) A területen azokra a tevékenységekre adható engedély, melyek
a.) a műemléki helyreállítást szolgálják és nem ellentétesek egy esetleges későbbi más felhasználás igényeivel,
b.) nem jelentenek fejlesztést, csak a működés feltételeit biztosítják
c.) állagmegóvó és karbantartó tevékenységek,
d.) nem jelentenek különösen nagy beavatkozást az egyes épületek, épületrészek jelenlegi felhasználásában
e.) az egyértelműen megmaradónak ítélt épületeken kívül más épületek, épületrészek bontására, ha arról a részletes szabályozás másként nem határoz.
(3) Palotakertek
a.) A paloták kerti környezetét a magyarországi kertépítészet legjobb tradícióit kell revitalizálni.
b.) Megőrzendők és helyi védelemben részesítendők a telekbelső idős vadgesztenyefái.
c.) Rekonstruálni kell a Múzeum utca 4-6. közötti "foghíj" történeti kertjét a vízmedence visszaépítésével a tömbbelső teljes zöldfelületének összefüggésében.
d.) Vissza kell bontani, ill. helyre kell állítani a Múzeum utca eredeti kerítés falát.
e.) A Rádió Pollák Mihály téri előkertjét klónozott túlkoros fasorral kell szegélyezni, a tér, ill. térfal-rendezéssel összefüggésben.
23. jelű tömb átmeneti szabályozása
19. § (1) A 23. jelű tömb rehabilitációs területnek minősül.
a.) A rehabilitációs területen minden terület-felhasználási, építési, bontási engedélyhez kötött tevékenység korlátozható.
b.) A korlátozás mindaddig érvényes, amíg a tömb rehabilitációjánál rehabilitációs program nem készül, és a jóváhagyott program alapján nincs végleges szabályozás.
(2) A területen azokra a tevékenységekre adható engedély, melyek
a.) a műemléki, városképi helyreállítást szolgálják és nem ellentétesek egy esetleges későbbi más felhasználás igényeivel
b.) nem jelent új építést, fejlesztést, bővülést, - csak a rendeltetésszerű működés feltételeit biztosítják
c.) állagmegóvó és karbantartó tevékenységek
d.) nem jelentenek a felhasználásban jelentősnek ítélhető változást, értéknövekedést
e.) Mindezek elsősorban a mellékelt szabályozási terven egyértelműen megmaradónak ítélt épületeken engedélyezhetők.
f.) Az e.) pontban meghatározott feltétellel nem rendelkező épületeken csak a b.) és c.) pontok szerinti tevékenységek engedélyezhetők.
g.) A területen ideiglenes engedély is kiadható, ha a rehabilitáció céljából az engedély költségtérítés nélküli visszavonása biztosított.
(3) A telekbelső potenciálisan alkalmas zöldbeágyazott multifunkcionális közösségi tér kialakítására. Elsősorban a közeli lakóközösségek a rendelőintézet, az iskolák számára alakítható itt ki intenzív (függőkertekkel osztott klimatizált zöld belső- és külső kertekkel osztott) a "zöldszolár-architektúra". Rekreációs- és pihenőkertek építésének lehetőségét adja a tömb.
V. Fejezet
MŰEMLÉKVÉDELMI, VÁROSKÉPI ÉS A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI
Az előírások hatálya
20. § (1) Az előírások mindazokra a területi és egyedi védettséget élvező objektumokra érvényesek, melyekre akár országos műemléki, akár helyi védelem vonatkozik.
a.) Az országos műemléki védettség megállapítására, vagy visszavonására, a mindenkor hatályos törvények előírásai szerint kell eljárni.
b.) A helyi védettség megállapítására, vagy visszavonására a helyi védelemre vonatkozó önkormányzati rendelet előírásai szerint kell eljárni.
c.) A helyi védelem megállapítása önkormányzati jog, ezért a védelem vonatkozó előírásai egyaránt érvényesek a helyi és a fővárosi védelemben is részesülő objektumokra.
Az előírások alkalmazása
21. § (1) A területen országos védelemben részesülő és a mellékelt szabályozási tervben jelölt területek és egyedi létesítmények védelmére a műemlékvédelemre vonatkozó törvényi és általános érvényű előírások kötelezőek.
(2) A fővárosi védelemre a jelenleg érvényes BVSZ-ben meghatározott körre az ott érvényes előírások betartása irányadó.
a.) Ha a főváros az épített környezet védelmére önálló rendeletet hoz, és ezt a helyi önkormányzat befogadja, úgy az abban meghatározott körre a főváros rendelet előírásai az irányadók.
b.) a fővárosi védelem tárgyára jelen előírások javaslatot tesznek.
- Területi védettségre:
Múzeum körút utcaképe a 4.-től 10-es számig
József körút utcaképe a 3. sz.-től a 45-ös számig
- Egyedi védelemre:
Bródy Sándor utca 6., 10., 12., 14., 16., 30/b.,
Gutenberg tér 4.,
Gyulai Pál utca 2.,
Horánszky utca 4., 18., 20.,
Mária u. 8., 16., 18., 25.,
Szentkirályi utca 6., 28., 32/a., 32/b.,
Trefort utca 1., 3-5.
(3) Helyi, önkormányzati védelemre szóló javaslat:
a.) Területi védettségre, mint védett utcakép: Múzeum körút 4-10-ig, József körút 3-45-ig.
b.) Egyedi védelemre, akár teljes épület és annak telke, akár épületrész, vagy egyéb részlet, hagyomány, vagy történeti érték:
Bródy Sándor utca 2., 6., 9., 10., 12., 14., 16., 19., 21., 25., 30/a, 30/b, 32. homlokzata,
Gutenberg tér 4.,
Gyulai Pál utca 2., 9., 14. homlokzata,
Horánszky utca 4., 5., homlokzata, 11., 16., 18., 20., 22., 23.
József körút 9., 11., 17., 19., 23., 35., 37-39.,
Krúdy Gyula utca 6., 12., 14.,
Kőfaragó utca 1., 8.,
Mária utca 7. homlokzat, 8., 16., 18., 19., 25.,
Mikszáth tér 2. homlokzat,
Puskin utca 6.,
Rákóczi út 7., 9., 11.,
Rökk Szilárd utca 11.,
Somogyi Béla utca 5., 7., 21. homlokzat, 26.,
Szentkirályi utca 1/b, 6., 10., 13. homlokzat, 16., 17., 18., 26., 28., 32/a, 32/b,
Trefort utca 1., 3-5.
Vas utca 2/a, 17.,
c.) Az egyedi védettség tárgya, ha az nem a teljes ingatlan, -a részletes épület-szabályozásban kerül megfogalmazásra.
d.) A helyi védelemre szóló lista és az alkalmazandó előírások javaslati értékűkek, akkor és olyan mértékben vállnak kötelező érvényűvé, ahogy azt az Épített Környezet Helyi Védelemről szóló önkormányzati rendelet megfogalmazza.
e.) A d.) pont szerinti rendelet jelen szabályozáshoz csatolandó és annak mellékleteként kezelendő.
Az épített környezet helyi védelmének előírásai
22. § (1) a helyi védettségű értékekről katasztert kell vezetni, melynek alátámasztó anyagát fényképes és leíró törzslapok képezik
a.) A védett értékek listája kiegészíthető és évente felülvizsgálandó.
b.) A védelem alá helyezést vagy megszüntetését bárki kezdeményezheti.
c.) A kezdeményezés szakmai alátámasztó anyagának, indoklásának elkészítéséről a főépítész gondoskodik.
d.) A kezdeményezés közzétételét és az adott ingatlan tulajdonosának értesítését a szokásos módon a döntés előtt meg kell tenni.
e.) A védelemről (megszüntetésről) való döntés a testület joga.
f.) A kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az objektumot védettnek kell tekinteni és az arra vonatkozó előírások szerint kell eljárni.
g.) A hatályba lépett védettséget a földhivatali nyilvántartásba be kell vezetni.
(2) A helyi védettségű értékek megőrzéséről, az értékek szükség szerinti kibontakoztatásáról és jókarban-tartásáról gondoskodni kell, ennek érdekében az építési hatóság kikötéseket tehet, kötelezhet, ellenőrizhet, szankcionálhat
a.) Építési, bontási, felújítási, átalakítási, használati változtatási szándék esetén a hatóság köteles a védelem érdekében tenni előírásait melynek költségeit a tulajdonos viseli, de önkormányzati támogatásban is részesülhet.
b.) Ha a védelem érdekében a hatásosabb érvényre jutás céljából a hatóság munkálatok elvégzését írja elő - a tulajdonos kezdeményező szándéka nélkül, úgy az önkormányzati költségtámogatás kötelező.
(3) Védett utcakép ingatlanain, más előírásoktól függetlenül meg kell őrizni az épületek együtthatásának jellemzőit, történeti, városképi, építészeti együttesük megjelenésének korhű, esztétikus harmóniáját, ezért:
a.) épület utcai traktusa, homlokzata nem bontható
b.) a homlokzatok eredeti stílusú architektúrája megőrzendő, visszaállítandó
c.) az egyes épületek homlokzatán felújítás, átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet
d.) földszinti portálkialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjének egységes kezelésével a b.) és c.) pontok alkalmazásával történhet beleértve a portálok és a földszint színezését, a cégfeliratozását is
e.) épületek színezése az útszakaszra vonatkozó színterv, és az épületre szóló színezési terv engedélyezhető
f.) földszinti felújítás használatváltozás, vagy tulajdonváltozás esetén a részletes előírásokban szükségesnek ítélt portálcserét el kell végezni
g.) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő, homlokzati terven igazolt, igényes kivitelben engedélyezhető
h.) tetőtér esetleges beépítése az utcai tetőfronton nem jelenthet meg ablakokkal
i.) közműcsatlakozások, vezetékek, reklámhordozók megjelenése kerülendő, de azok csak az épületek architektúrájának sérelme nélkül, esztétikus kivitelben jelenhetnek meg, ennek érdekében a tulajdonos vagy közművállalat kötelezhető a változtatásra.
(4) Védett épületet, vagy épületrészt meg kell őrizni, annak történeti, városképi, építészeti, iparművészeti jellemzői a hely sajátos karakterének kifejezői, a kultúra részei, ezért:
a.) az épület, vagy épületrész nem bontható
b.) ha a szabályozási terv és előírásai úgy rendelkeznek, a védendő épületrész, homlokzat stb. az új épületbe beépítendő
c.) felújítás, átalakítás az épület eredeti formájának megfelelően, lehetőleg az eredeti tervek figyelembevételével történhet
d.) felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság előírhatja az épület értékelemző építészeti állapotrögzítő tanulmányának elkészítését
e.) homlokzat-felújítás, átalakítás - beleértve az udvari homlokzatokat is csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet
f.) földszinti portálkialakítás, átalakítás, felújítás, használatváltozás, tulajdonváltozás esetén a (3) d.), f.) és g.) pontok előírásai szerint kell eljárni
g.) emeletráépítés, vagy tetőtér ráépítés, beépítés csak ott engedélyezhető, ahol azt a szabályozási terv előírja
h.) a g.) pont esetén elő kell írni a különösen szerves homlokzati illeszkedést, nem az épület stílusának másolása, hanem színvonalának, minőségének tekintetében
i.) a védett épületek, épületrészek szerkezetei építészeti részletei, tartozékai megőrizendők, hiányuk esetén visszaállítandók, pótlandók
j.) az épületek homlokzatszínezéséhez az építési hatóság előírhatja, hogy színezési terv készüljön
k.) az épületek felhasználásával kapcsolatosan a hatóság előírhat, vagy megtagadhat felhasználási hagyomány őrzésének indokával jellegzetes felhasználást, vagy attól bántóan eltérőtl.) a védett épületekre is vonatkoznak a (3) g.) és i.) pontok előírásai
VI. Fejezet
Közlekedés
23. § (1) A közlekedési területeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) Forgalomcsillapított útvonalak
- a Trefort utca és a Puskin utca, a Trefort utca
betorkolásánál (faltól falig burkolattal),
- a Vas utca,
- a Kőfaragó utca (faltól falig burkolattal),
- a Rökk Szilárd utca a Gutenberg tértől északra,
- a Mária utca Gutenberg tér és Lőrinc pap tér közötti szakasza,
- a Reviczky utca (faltól falig burkolattal),
- a Krúdy Gyula utca (faltól falig burkolattal),
- a Bródy S. utca Gutenberg tér és Puskin utca közötti szakasza és
- a Stáhly utca (faltól falig burkolattal)
Forgalomcsillapított terek
- a Mikszáth K. tér,
- a Lőrinc pap tér,
- a Szabó E. tér,
- a Rökk Szilárd utcának a Krúdy utcától délre kialakult teresedése,
- a Gutenberg tér,
- a Pollack M. tér,
Gyalogos terek
- a Balaha L. tér
- a Rókus kápolna előtere (beleértve a Gyulai u. és a Vas u. közötti részt).
- Gyalogos utca
- a Békési utca,
- a Gyulai P. utca Stáhly utcától északra eső szakasza,
(3) A forgalomcsillapított terek és a faltól-falig burkolatú forgalomcsillapított utcák burkolatát, utcabútorozását, növényesítését, világítását egységes építész, közlekedési, közmű és kertépítészeti tervek alapján kell kialakítani.
(4) a Múzeum körúton, Rákóczi úton és József körúton a járdán parkolást épített eszközökkel is akadályozni kell, a Rákóczi úton olyan formában, hogy a járdáról történő árufeltöltés egy korlátozott időintervallumban lehetséges legyen.
(5) Új intézmények és lakások esetében azok parkolási igényét telken belül kell kielégíteni. Meglevő intézmények és lakások, ill. meglevő épületbe telepítendő új intézmények, lakások esetében, amennyiben a telken belüli kielégítésnek fizikai akadályai vannak a parkolási igény pénzbeni megváltását kell lehetővé tenni.
(6) Jelentősebb közhasználatú szintalatti parkolót kell kialakítani a Márkus Emília utca és a Pollack M. tér alatt.
VII. Fejezet
Közművesítés, közműlétesítmények
24. § (1) Általános előírások
a) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OÉSZ előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat (MSZ 7487 szabvány) kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.
b) A meglevő és tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak):
- vízellátás,
- szennyvízelvezetés,
- csapadékvíz-elvezetés,
- villamosenergia-ellátás,
- vezetékes gázellátás,
- távközlés
számára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani.
c) A létesítendő közművek paramétereinek meghatározásánál a távlati lakás és intézményfejlesztési lehetőségeket is figyelembe kell venni.
d) Új közműlétesítmény tervezésekor - a tervezett létesítmény által tervezett térségben- az egyéb fejlesztési terveket is figyelembe kell venni, azzal egyeztetni az esetleges közös kivitelezés érdekében.
e) A közművek terület-takarékos elrendezésénél figyelembe kell venni, azzal egyeztetni az esetleges közös kivitelezés érdekében.
f) Útrekonstrukciónál a közművek egyidejű kiépítéséről, ill. rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
g) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.
h) A tervezett közművezetékek építése során a vezetékkel ütköző közművek kiváltásáról, ill. a keresztezési helyeken a szabványos kialakításukról gondoskodni kell.
i) A kivitelező a tervezett közműépítések és rekonstrukciók befejezésekor köteles a kivitelezéskor igénybe vett területeket helyreállítani.
(2) Vízellátás
a) Belső-Józsefvárosban a Fővárosi Vízművek a használati többlet vízigény és a tűzivízigény biztosításához átépítendő vízvezetékek cseréjekor csak gömbgrafitos öntöttvas vezetékek építését engedélyezi.
b) A rekonstrukció alá kerülő vezetékszakaszoknál a még előforduló föld alatti tűzcsapokat föld felettire kell cserélni.
(3) Szennyvíz - és csapadékvíz elvezetés
(a) A tervezési területen a Mária utca, Gutenberg tér, Somogyi Béla utca, és Blaha Lujza tér nyomvonalon a távlatban építésre kerülő ő 210 cm-es tehermentesítő gyűjtőcsatorna helybiztosítása szükséges.
(b) A tervezett tehermentesítő csatorna kiviteli tervének készítésével egyidejűleg a nyomvonal melletti épületek állagfelvételét el kell végezni, és állagmegóvásukról az építés során gondoskodni kell.
(c) A részletes rendezési tervben a Blaha Lujza térre tervezett épület megvalósításával egyidejűleg kell a Blaha Lujza téren átmenő ő 210 cm-es tehermentesítő gyűjtőcsatornát megépíteni.
(d) A kiváltandó egyesített rendszerű csatornák helyett egyesített rendszerű csatornák építendők.
(e) Az egyesített rendszerű csatornákba a térszín alatti garázsokból a szennyvizeket és a csapadékvizeket az adottságoktól függően átemeléssel vagy gravitációs csatorna bekötéssel kell bevezetni.
(4) Villamosenergia ellátás
a) A tervezési területen a közép- és kisfeszültségű hálózat továbbfejlesztése csak földkábeles kialakítással történhet.
b) Városrendezési szempontból a tervezett 10/0,4 KV-os transzformátorokat az épületek pinceszintjén kell elhelyezni, a földszint városközponti jelentőségő értékesítése miatt. Az állomások megközelítési lehetőségét az ELMÜ részére folyamatosan biztosítani kell.
c) A Somogyi B. utcában, a Gutenberg téren a Rökk Szilárd utcában a tervezett fásítással összhangban kell a villamos hálózat rekonstrukcióját végrehajtani.
d) A kisfeszültségű csatlakozó szekrények rekonstrukciójakor az épületek építészeti stílusához alkalmazkodó, igényes kivitelű szekrények elhelyezését kell előírni a kapualjakban.
(5) Vezetékes gázellátás
a) Korszerű vezetékes hőhordozókra való átállásra kell törekedni - a fa és a széntüzelés kiváltásával - a levegő tisztaságának védelme céljából.
b) A parapetkonvektorok megszüntetése után a sérült homlokzatok helyreállítandók.
c) Tetőtéri kazánok elhelyezése esetén a szükséges statikai vizsgálatokat el kell végezni.
d) A területen üzemelő gáznyomás-szabályozók helyét és biztonsági övezetét a terv távlatában is biztosítani kell.
(6) Távközlés
a) A hírközlési hálózat további fejlesztése a területen csak földkábeles kialakítással történhet.
b) A Somogyi Béla utcában, a Gutenberg téren és a Rökk Szilárd utcában a tervezett fásítással összhangban kell a távközlési kábelhálózat rekonstrukcióját is végrehajtani.
(7) Hulladék kezelés
a) A tervezési területen a háztartási és az építési hulladék csak szervezett gyűjtés mellett szállítható el.
b) A közösségi célú épületek környezetében stabilan telepített utcai kismérető hulladékgyűjtőket kell elhelyezni, melyek rendszeres ürítéséről gondoskodni kell.
VIII. Fejezet
ZÖLDTERÜLETI SZABÁLYOZÁS
Általános előírások
25. § (1)
a) A Múzeum kertet közparkból intézményterületi zöldfelületté kell átminősíteni.
b) A masszív háttérszennyezés miatt megszüntetendő a Gutenberg téri játszótér. E kiváltott funkció pótlását a Rákóczi téri közpark revitalizációja során biztosítani kell. A tér meglévő zöldfelületét bővíteni kell.
c) Kertépítészeti tanulmányterv készítendő az alábbi zöldfelületek rendezéséhez: Pollack Mihály tér, Múzeum kert, Rókus kórház előkertje, Gutenberg tér, a Blaha Lujza tér és a 13. tömb belső zöldfelülete, valamint a tervezett mélygarázsok fölé.
d) Megvalósítandó a történeti kert rekonstrukciója a 15-ös tömbben.
e) Gondoskodni kell az alábbi előkertek rendezéséről:
12. tömb ELTE kerti főkapuk mentén,
14. tömb Trefort utca 5-7. között,
15. tömb Pollack Mihály térre nyíló előkertek,
16. tömb Szentkirályi utca 24-26. közötti tekerészen, Szentkirályi utca 32.
17. tömb Vas utca 13-15. között,
18. tömb Sthály utca 2/a-2?b közötti telekrészen.
f) 16. tömb
- A tömbbelső összefüggő zöldfelületének egybeláthatóságát meg kell őrizni.
- Falazott, tömör kerítés nem építhető.
- Megtartandó a kert ligetes karaktere, védendő a szoliter idős fák (elsősorban a vadgesztenyék) és a vadszőlő.
- Védendő az 1838-as árvízre utaló reliktum terepszintek.
- Javasoljuk a kertbelső karakterétől idegen tujasor áttelepítését.
A tömb utcaképet befolyásoló előkertjeit rendezni kell. Különösen a Színház- és Filmművészeti Főiskola előkertjének építészeti rekonstrukciója kötelező (kútház visszaállítása).
g) Új utcai fasortelepítést az alábbi útszakaszokon kell végrehajtani:
- Rökk Szilárd és Somogyi Béla utca teljes hosszán kettős fasor telepítés
- Gyulai Pál u. 1. előtt, Rókus kórház előkertje mentén
- Rákóczi út 27/a-29. előtt
- Rákóczi út 33-35.
- Márkus Emília utca mélygarázs fölötti fásított terasz-sétány kettős fasorból
- Stáhly utca 6-14.
- Vas utca 2/a-2/b és 2/d-2/e közötti szakaszon
- Pollack Mihály tér új Rádió-székház homlokzatát takaró zöld térfalzáráshoz szükséges fasortelepítés
- Szentkirályi utca 25-31. közötti szakaszon
- Blaha Lujza térre tervezett új épületnek a Sajtóház fölé eső oldalán.
h) Gondoskodni kell a meglevő fasorok revitalizációjáról.
i) Az új fasortelepítéseknél a talajerő-utánpótlásról, a vízháztartási viszonyok javításáról gondoskodni kell.
j) Kiültetésre kizárólag a nyugati szabványnak megfelelő túlkoros, kiültetéskor már magas díszítő értékű, várostörő, I. osztályú, klónozott taxonok kerülhetnek.
k) A zavaró tűzfalak, bütük növényzettel való takarását az RRT tervlapon feltüntetett helyeken biztosítani kell.
l) Elsősorban a telekbelsőkben összefüggő felöletet alkotó zöldfelületeken gondoskodni kell a csapadékvíz megtartásáról, hasznosításáról. Recipiensbe való elvezetés helyett az esővíznek a zöldfelületen való elterítését biztosítani kell.
m) Az intenzív feces, urint terhelésnek kitett területeken, elsősorban a köztéri játszótereken a talajok fertőtlenítését, rendszeres tisztítását biztosítani kell.
n) Biztosítani kell az ivókutak, köztéri plasztikák elhelyezésének lehetőségét az RRT tervlapon megjelölt helyeken: Blaha Lujza tér, Kölcsey utca-Békési utca keretezte teresedésben, Pollack Mihály téren.
(2) Védettségek
a) Fővárosi védettségű kert: Múzeum kert
b) Fővárosi védettségű fasor: Rákóczi út, József körút
c) Helyi értékként kezelendők az alábbi modell értékű ápolt lakókertek; Bródy Sándor utca 22., Szentkirályi u. 6. (vadszőlő telepítés), Mária utca 18., Somogyi Béla u. 24., Szentkirály utca 32., Horánszky utca 6., 8.
d) Gondoskodni kell az RRT tervlapon megjelölt értékes, fitomeliorációra alkalmas széles ökológiai amplitudójú fák védelméről.
e) A rehabilitáció során biztosítani kell az értékes építő-díszítő anyagok és installációk védelmét, valamint újrafelhasználását megtartva azokat a városrészben (kerítések, kapuk, korlátok, kerékvetők, kőlemezek, márvány küszöbkövek, tömbkövek)
IX. Fejezet
KÖRNYEZETVÉDELEM
26. § (1) A környezetvédelmi előírások kiterjednek
- a levegő tisztaságvédelem,
- a zaj-, és rezgés elleni védelem,
- a földvédelem,
- a vízvédelem,
- a hulladékgazdálkodás témaköreire.
(2) Levegő tisztaságvédelem
a) Levegő-tisztaságvédelmi szempontból a tervezési terület védett -
I. kategóriába tartozik.
b) A tervezési területen ennél alacsonyabb (védett-II.) levegő-tisztaságvédelmi kategóriába tartozó terület nem jelölhető ki.
c) A tervezési területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény üzemeltethető és létesíthető, melynek légszennyező anyag kibocsátása a védett-I. kategóriának megfelelő határértéket nem lépi túl.
d) Gépkocsi parkolóházak vagy mélygarázsok építési engedélyezése csak környezetvédelmi hatástanulmány megléte esetén történhet.
e) A tervezési területen felszíni, szabadtéri gépjárműparkoló csak fásítva alakítható ki.
f) A tervezési területen a szennyező hatású tüzelőanyagokkal (szén, koksz, tüzelőolaj) üzemelő fűtőkazánok működését fel kell számolni.
g) Új fűtőkazánok üzembehelyezése csak előzetes környezetvédelmi hatástanulmány bemutatása után történhet.
h) A tervezési területen hulladék, kerti avar stb. égetése nem engedhető meg.
(3) Zaj- és rezgés elleni védelem
a) A tervezési területen zajvédelmi szempontból fokozottan védett területté kell nyilvánítani a szabályozási lapon jelölt területet (határoló utcák: Márkus Emília u.- Stáhly u. - Rökk Szilárd u. -Krúdy Gy. u. - Szentkirályi u. - Vas u. - Stáhly u. - Gyulai Pál u. - Rákóczi u.) a lakóterület, valamint az ott levő oktatási-nevelési és egészségügyi intézmények védelme érdekében.
b) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területen a 4/1984. (I. 23.) EüM sz. rendeletben foglalt zaj és rezgésterhelési határértékeknél (üzemi, építési tevékenységből és közlekedésből eredő zaj) 5 dB-el alacsonyabb értékeknek kell teljesülniük.
c) A következő zaj ellen fokozottan védelmet igénylő létesítmények körül csendes övezetet kell kijelölni a szabályozási tervlapon megjelöltek szerint
- Nemzeti Múzeum
- ELTE oktatási tömbje
d) A csendes övezetben csak olyan tevékenység engedélyezhető, mely a védendő területen nappal 5O dB, éjjel 4O dB-nél nagyobb mérhető “A” hangnyomásszintet nem okoz.
e) A tervezési területen levő kórházak és rendelőintézetek környezetében csak olyan tevékenység engedhető meg, mely azok területén a nappal 5O dB, éjjel 4O dB mérhető "A" hangnyomásszint túllépést nem okoz.
f) Olyan útvonalak mellett, ahol a gépjárműforgalomból eredő zajhatás más módon nem csökkenthető, az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (falburkolás, speciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell előírni, hogy az MSZ-18151-1-1982. és az MSZ-18151-2-1983. sz. állami szabványokban foglalt, a különböző helységeken belül érvényes megengedett "A" hangnyomásszintek ne kerüljenek túllépésre.
(4) Földvédelem
a) A rendezetlen foghíjtelkeken történt illegális hulladéklerakásokat meg kell szüntetni.
b) A telkek "inaktív" udvarfelületein növelni kell a növénytelepítés arányait.
c) Közcélú intézményi zöldfelületeken épület és építmény elhelyezése még ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.
d) Lakóépületek udvarain parkoló nem létesíthető.
e) A közmű (különösen a csatorna és gázvezeték) hálózat rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.
f) Téli útsózás csak környezetkímélő anyaggal történhet (nátriumklorid nem alkalmazható).
(5) Vízvédelem
a) A rendezetlen foghíjtelkeken történt illegális hulladéklerakásokat meg kell szüntetni.
b) A telkek "inaktív" udvarfelületein növelni kell a növénytelepítés arányait.
c) Közcélú intézményi zöldfelületeken épület és építmény elhelyezése még ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.
d) Lakóépületek udvarain parkoló nem létesíthető.
e) A közmű (különösen a csatorna és gázvezeték) hálózat rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.
f) Téli útsózás csak környezetkímélő anyaggal történhet (nátriumklorid nem alkalmazható.)
(5) Vízvédelem
a) Az előző (4) pontban felsorolt rendelkezések a talajvíz (és egyéb felszín alatti vizek) védelmében is szükségesek, külön kiemelve a csatornahálózat felülvizsgálatának és folyamatos karbantartásának szükségességét.
(6) Hulladékgazdálkodás
a) A tervezési területen az illegális szemét és törmeléklerakást meg kell akadályozni, a meglevő szennyezett területeket meg kell tisztítani.
b) Kezdeményezni kell a szelektív hulladékgyűjtési rendszer bevezetését a kommunális hulladék veszélyes komponenseinek elválasztása érdekében.
c) Intézmények, szolgáltató létesítmények a veszélyesnek minősülő hulladékokat szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális, szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.
d) A veszélyes hulladékok kezelése csak az 56/1981. (XI. 18.) sz. MT és az azt módosító 27/1992. (I. 3O.) Korm. sz. rendelet szerint történhet.
e) A tervezési területen veszélyes hulladék tartása, tárolása, megsemmisítése (égetése) nem történhet.
f) Égetéssel egyéb hulladékok (kerti, kommunális) megsemmisítés sem történhet.
X. Fejezet
ÉPÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
A szabályozás mellékletét képező részletes ingatlanszabályozás előírásainak értelmezése.
27. § (1)
Az előírások törzslapjai tartalmaznak megállapító, kötelező és javaslati tételeket.
a) A megállapító adatok a ingatlan azonosító adatai, melyekben más indokkal történő változtatások vagy más eljárás (pl. műemlékvédelem) keretében való változások egyszerűen átvezethetőek az 1, 2, 3, 6, 8/1, 8/2, 8/3 tételeknél.
b) Kötelező előírások a szabályozás kötelező elemei, melyek az RRT módosításával vagy új szabályozás keretében változtathatóak a 4, 5, 7, 8, 8/4, 8/5, 9. 10, 11, 12, 13, 15, 15/1-5, 16, 18, 18/1-3, 19, 19/1, 22, 25, 25/1, 26, 26/1-2, 28, 28/1, 28/3, 29, 30. tételeknél.
c) Javaslati előírások a szabályozás olyan megfogalmazásai, melyek nem kötelezőek, de betartásuk célszerű a 14, 17, 19/2, 20, 21, 23, 24, 25/2, 27, 27/1-4, 28/2 tételeknél.
(2)
A törzslapok megfogalmazásai lehetnek leírók, pozitív vagy negatív választ adók és közömbösek.
1) A szöveges leírások értelmezik az eljárást és a tennivalókat.
2) A pozitív, igenlő választ az X jel mutatja.
3) Negatív, tiltó előírást jelent a - jel.
4) Ahol a törzslapon nincs szöveges vagy jelzett előírás, ott az építési hatóság szakmai véleménye szerint dönthet.
XI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28. § (1) Ezen szabályozási előírások csak a szabályozási tervvel együtt érvényesek.
(2) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.