Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2003. (V. 14.) önkormányzati rendelete

28/2003. (V. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet

Hatályos: 2003. 11. 21- 2004. 05. 14

Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2003. (V. 14.) önkormányzati rendelete

28/2003. (V. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet

2003.11.21.
a zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról
Budapest Józsefváros Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § - ában, valamint a zaj - és rezgésvédelemről szóló többszörösen módosított 12/1983. (V. 12.) MT sz. rendelet 27. §-ában, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a Budapest Józsefváros Önkormányzat közigazgatási területén már folytatott tevékenységekre, valamint az itt tervezett új zajt- és rezgést előidéző tevékenységekre, illetve ezen tevékenységeket folytató létesítményekre terjed ki.

II. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazása során zajforrásnak minősülnek az új és meglévő:

a) alkalmilag illetve rendszeresen szabad vagy zárt térben működő zajt előidéző üzemi létesítmények, berendezések, gépek;

b) az épület rendeltetésszerű üzemeltetését biztosító különböző technikai berendezések (pl: felvonók, kazánok, szivattyúk, ventillátorok, klímaberendezések);

c) az épületen belül vagy azzal szomszédos illetve egybeépített létesítményekben folytatott kisipari, ipari szolgáltató, kulturális, szórakoztató, vendéglátó, és hasonló tevékenységek, valamint gépi zajforrások;

d) a zeneszolgáltatás körébe tartozó zajforrások közül különösen: az élő zene, erősítéssel, erősítés nélkül, a zenés rendezvények, a hangosító berendezések üzemeltetése, a zenegépek üzemeltetése;

e) az építőipari kivitelezéssel járó zajforrások: a teljes épület, illetve legalább 1 építményszint tartószerkezetét érintő építés, bontás, átalakítás, sűrített levegős berendezések, üzemeltetését igénylő kivitelezési munkák, jelentős tehergépjármű, munkagép forgalommal járó kivitelkezés munkák;

(2) E rendelet alkalmazása során üzemi létesítménynek minősülnek azok az új, vagy meglévő létesítmények, ahol:

a) kereskedelmi

b) vendéglátó

c) közösségi és kulturális szolgáltató

d) ipari, kisipari tevékenységet folytatnak;

(3) E rendelet alkalmazása során veszélyes mértékű zajnak minősül minden olyan zajhatás, amely a 2. §. (1) bek. szerinti zajforrásból származik, és

a) a megállapított zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határértéket meghaladja;

b) a megállapított zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határértéket nem haladja meg, de a környezeti zajterhelés nagyságát a háttérterheléshez képest 6 dB/A értéket meghaladó módon megemeli;

c) azon zajok melyekre – jellegükből adódóan – határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.

III. Zajvédelmi követelmények

3. § A környezeti zajterhelés vizsgálatát és minősítését az 1. sz. melléklet szerinti magasabb szintű jogszabályok valamint a vonatkozó nemzeti szabványok és jelen rendelet előírásainak betartásával kell elvégezni. A szabványoktól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak, vagy számítási módszernek legalább a szabványossal való egyenértékűségét igazolni kell.

4. § (1) A zajterhelési határérték megállapításánál a területi funkciókat a zaj-és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) sz. KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

(2) A lakóépületek zárt belső udvarait a környezeti zajterhelési határérték szempontjából a zaj-és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.).KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklet 2. sor (lakóterület, kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) szerint kell figyelembe venni.

5. § Lakóépület, illetve oktatási és egészségügyi intézmény belső udvarán, kertjében vagy zajtól védendő homlokzatától számított 25 m-en belül zajt keltő zeneszolgáltatás, illetőleg hangosító berendezés működtetése tilos. Ez alól kivételt képeznek az oktatási intézmény működésével összefüggő alkalomszerű rendezvények.

6. § (1) Épületben működő zajforrások által az épület, vagy azzal egybeépített más épület védendő helyiségeiben okozott zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajterhelési határértékeket.

A zajterhelési határértékek teljesülésének vizsgálatát a jelen rendelet 3. §. szerint kell elvégezni.
(2) A zajforrások működésével együtt járó, rendszeresen előforduló zajesemények legnagyobb A-hangnyomásszintje nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerint zajterhelési határértékeknél 10 dB-lel nagyobb szinteket.

7. § (1) Tilos a 2. §. (1) bek. e) pontjában meghatározott építési és bontási tevékenységet végezni:

a) zártsorú beépítésű, jellemzően lakó funkciójú épület tömbökben, illetve lakóépületek

zajtól védendő homlokzataitól mért 50 m-es távolságom belül
b) Egészségügyi intézmények légvonalban mért 100 m-es körzetében hétköznap 22 és 06 óra között, szombaton 15 óra után valamint vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon egész nap.
(2) Az (1) bek. tilalma alól kivételt képez:
a) az előre nem tervezhető műszaki, technológiai okokból szükségessé váló munkavégzés
b) a közérdekből szükségessé váló üzemzavar elhárítás
c) az életveszély elhárító munkálatok
d) a környezetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásával történő munkavégzés.
(3) Az építőipari, kivitelezési tevékenységre megállapított zajterhelés határértékeit a (2) bekezdésben foglalt kivételek esetében is be kell tartani.
(4) az (1) bekezdésben előírt tilalom betartására az építési ill. bontási engedélyben az építtetőt fel kell szólítani.

8. § A szolgáltató tevékenység végzésére szolgáló a zajtól védendő helyiségek közötti épületszerkezet léghang és lépéshangszigetelése – a zajterhelési határértékek teljesítésétől függetlenül - meg kell feleljen a jelen rendelet 3. §-ban megfogalmazott követelményeknek.

IV. Zaj- és rezgésvédelmi eljárás szabályai

A zajkibocsátási határérték megállapítása

9. § A szolgáltató tevékenységet ellátó új vagy meglévő üzemi létesítmények esetében

(1) A zajterhelési határérték teljesülése érdekében - a (4) bekezdés szerint arra kötelezettek kérelmére - a zajforrásra zajkibocsátási határértéket kell megállapítania környezetvédelmi hatóságnak.

(2) A zajkibocsátási határértéket - az (1) bekezdés szerinti kérelem elmulasztása esetén - a környezetvédelmi hatóság, amennyiben az eljárás lefolytatása szükségessé teszi, hivatalból is megállapíthatja, vagy a zajt előidézőt a kérelem benyújtására kötelezheti.

(3) A zajkibocsátási határérték megállapítását és a zajkibocsátás vizsgálatát a 3. § szerint kell elvégezni.

(4) Zajkibocsátási határérték megállapítását a 2. §. (1) bek. d.) pont esetén az üzemeltető vagy a tulajdonos köteles a környezetvédelmi hatóságtól kérni.

10. §
A szolgáltató tevékenység megkezdése után minden olyan változást, ami - a zaj -és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) sz. KöM-EüM együttes rendelet szerinti - határérték szempontjából jelentősnek minősül, 30 napon belül be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak.
Zeneszolgáltatás engedélyezése

11. § .

Az az üzemeltető, aki jogerős működési engedéllyel rendelkező vendéglátóipari egységben zenét kíván szolgáltatni, vagy zenes rendezvényeket kíván tartani, köteles zeneszolgáltatási engedélyt kérni a környezetvédelmi hatóságtól.

12. § A zeneszolgáltatási engedélyezéshez az alábbiakat kell benyújtani:

(1) kérelmet, melyben meg kell jelölni a zajos tevékenység napi kezdésének és befejezésének időpontját (üzemidőt), valamint a zajkeltés módját.

(2) érvényes működési engedély másolatát.

(3) jelen rendelet 2. sz. melléklete szerinti zajvédelmi adatlapot, amennyiben új, vagy felújításra, korszerűsítésre, bővítésre kerülő zajforrással kapcsolatos engedélyezési eljárásban szórakoztatóipari tevékenység (kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport és hasonló) szerepel,

(4) zajvédelmi munkarészt: akusztikai mérési jegyzőkönyvet, és szakvéleményt.

a) melyet kizárólag az adott szakértői tevékenység végzésére jogosult zajvédelmi (akusztikai) szakértő készíthet.

b) A szakvéleménynek tartalmaznia kell: annak igazolását, hogy a tevékenység folytatása során a keletkezett zaj az – egyéb zajforrások hatását is figyelembe véve – megfelel a jelen rendelet 3. § szerint megállapított határértékeknek.

13. § (1) zeneszolgáltatási engedély nem adható:

a) a 12. §- ban előírtak nem teljesítése esetén

b) a bejelentett nyitvatartási időn kívül eső üzemidőre.

(2) A zeneszolgáltatási engedély érvényét veszti:

a) a működési engedély visszaadásával, visszavonásával

b) a zeneszolgáltatási engedélyről való lemondás írásos bejelentésével

c) amennyiben a zajkeltés módjában jelentős - környezet terhelés növekedését előidéző - változás következik be.

(3) A zeneszolgáltatási engedély visszavonható az üzemidő túllépése esetén.

(4) Az üzemidő korlátozható zajméréssel igazolt határérték túllépés esetén.

A kivitelezés zajvédelmi eljárási szabályai

14. § (1) A 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti építési-bontási tevékenység csak az elsőfokú környezetvédelmi hatóság által, a zajkibocsátási határértéket előíró, jogerős és végrehajtható határozat birtokában kezdhető el.

(2) A zajkibocsátási határértékek teljesülését számításokkal és/vagy zajszínt mérésekkel kell igazolni. A tervezőnek illetőleg a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a megvalósítandó létesítmény, illetőleg tevékenység a hatályos környezetvédelmi követelményeknek, az általános, valamint a helyi zaj és rezgésvédelmi jogszabályok előírásainak megfelel.

15. § (1) A 7. § (2) bekezdés d.) pont szerint a környezetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása kérhető (a továbbiakban: hozzájárulás) – kizárólag építéstechnológiai okokból - pihenőnapon, vagy éjszaka szükségessé váló 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti munkavégzésre.

(2) A hozzájárulást az építtető, beruházó, kivitelező kérheti a felelős műszaki vezető műszaki-technológiai szükségességet alátámasztó ellenjegyzésével, a munkafázis pontos megnevezésének, időtartamának, a zajkeltés módjának megadásával.

(3) A hozzájárulás csak indokolt esetben, és az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság véleményezése alapján adható ki.

(4) A hozzájárulást - illetve annak megtagadását is - helyszíni építési napló bejegyzéssel, vagy egyéb írásos formában rögzíteni kell.

(5) Az éjjeli - 22-06 óra között - időszakra hozzájárulás csak rendkívül indokolt esetben adható.

(6) Amennyiben hozzájárulás nélkül a 7. §(1) szerinti tilalmat megszegik, a kivitelezővel szemben szabálysértési eljárás kezdeményezhető.

(7) Többszöri – a 7. § (2) bekezdés a.) pont alá nem eső – hozzájárulás nélküli munkavégzés esetén az eljáró építésügyi hatóság a kivitelezőt, felelős műszaki vezetőt és/vagy az építtetőt az építési engedélyben tett kikötés nem teljesítése miatt végrehajtási bírsággal sújthatja.

Ellenőrző zajszintmérés

16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó meglévő és üzemelő zajforrás által okozott zaj elleni hatósági intézkedés kérés esetén a környezetvédelmi hatóság:

a) zajszint mérést végeztethet a zajterhelési illetve zajkibocsátási határértékek túllépésének megállapítására (továbbiakban: hatósági zajmérés),

b) kötelezheti a berendezések, gépek üzemeltetőjét (üzembentartóját), hogy a vonatkozó szabvány illetve rendelet által meghatározott zajkibocsátási illetve zajterhelési határértékek betartását akusztikai mérési jegyzőkönyv és szakvélemény bemutatásával igazolja.

(2) Zajszint mérés vizsgálatot bárki, aki az ügyben érintett végeztethet. Ezt a környezetvédelmi hatóság a tartalmi és formai követelmények teljesülése esetén elfogadja.

17. § (1) Amennyiben a hatósági intézkedés kérés esetén az elvégzett illetve elvégeztetett zajmérés eredménye alapján a zaj mértéke nem lépi túl a megengedett határértéket, úgy a hatóság az eljárást - az érintettek értesítése mellett - megszünteti.

(2) Amennyiben a zajt előidéző üzemi létesítményben, zajforrásban változás nem következett be, a korábbi (határértéken belüli) zajméréstől számított 2 éven belül ismételt hatósági intézkedés kérésre újabb hatósági zajmérés csak akkor végezhető, ha az intézkedést kérő előzetesen vállalja - a zajmérés ismételt negatív eredménye esetén - annak költségeit.

18. § (1) Amennyiben a hatósági zajmérés eredménye alapján a zaj mértéke túllépi a megengedett határértéket, akkor a vizsgálat költségei a zajforrás, üzemi létesítmény üzemeltetőjére, tulajdonosára átháríthatóak.

(2) Méréssel igazoltan határérték túllépést okozó meglévő zajforrásokra – ha nincs megállapítva kibocsátási határérték - a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határértéket állapít meg.

(3) A külső környezetben érvényes határozattal megállapított zajkibocsátási határérték, méréssel igazolt túllépése esetén, a környezetvédelmi hatóság zajbírság kiszabása felől intézkedik.

(4) Az épületen belüli, a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendeletben megállapított zajterhelési határértékek, méréssel igazolt túllépése esetén a környezetvédelmi hatóság előírja – határidő kitűzésével – annak határértékre való csökkentését, és méréssel történő igazolását.

19. § A 18. § (2) bekezdés szerint előírt kötelezettség teljesítésére az üzemeltetőt kell kötelezni, de ha az üzemeltető nem azonos a tulajdonossal és az üzemeltető - eljárás lefolytatásához szükséges - adatai egyértelműen nem tisztázhatóak a tulajdonos előzetes adatszolgáltatásra történő felszólítását követően a tulajdonossal szemben is lefolytatható az eljárás.

Záró rendelkezések

20. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, egyidejűleg a zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 35/1997. (VI. 3.) sz. önkormányzati rendelet a hatályát veszti.