Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2003. (V. 14.) önkormányzati rendelete

28/2003. (V. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet

Hatályos: 2006. 07. 14- 2008. 02. 05

28/2003. (V. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet

2006.07.14.
a zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról
Budapest Józsefváros Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a Budapest Józsefváros Önkormányzat közigazgatási területén már folytatott tevékenységekre, valamint az itt tervezett új zajt- és rezgést előidéző tevékenységekre, illetve ezen tevékenységeket folytató létesítményekre terjed ki.

II. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazása során zajforrásnak minősülnek az új és meglévő:

a) alkalmilag illetve rendszeresen szabad vagy zárt térben működő zajt előidéző üzemi létesítmények, berendezések, gépek;

b) az épület rendeltetésszerű üzemeltetését biztosító különböző technikai berendezések (pl: felvonók, kazánok, szivattyúk, ventillátorok, klímaberendezések);

c) az épületen belül vagy azzal szomszédos illetve egybeépített létesítményekben folytatott kisipari, ipari szolgáltató, kulturális, szórakoztató, vendéglátó, és hasonló tevékenységek, valamint gépi zajforrások;

d) a zeneszolgáltatás körébe tartozó zajforrások közül különösen: az élő zene, erősítéssel, erősítés nélkül, a zenés rendezvények, a hangosító berendezések üzemeltetése, a zenegépek üzemeltetése;

e) az építőipari kivitelezéssel járó zajforrások: a teljes épület, illetve legalább 1 építményszint tartószerkezetét érintő építés, bontás, átalakítás, sűrített levegős berendezések, üzemeltetését igénylő kivitelezési munkák, jelentős tehergépjármű, munkagép forgalommal járó kivitelkezés munkák;

(2) E rendelet alkalmazása során üzemi létesítménynek minősülnek azok az új, vagy meglévő létesítmények, ahol:

a) kereskedelmi, szolgáltató

b) vendéglátó

c) közösségi és kulturális szolgáltató

d) ipari, kisipari tevékenységet folytatnak

e) fő vagy kiegészítő funkcióként, rendszeres jelleggel zajforrás igénybevételével;

járó – a)-d) pontokban fel nem sorolt -.

(3) E rendelet alkalmazása során veszélyes mértékű zajnak minősül minden olyan zajhatás, amely a 2. §. (1) bek. szerinti zajforrásból származik, és

a) a megállapított zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határértéket meghaladja;

b) a megállapított zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határértéket nem haladja meg, de a környezeti zajterhelés nagyságát a háttérterheléshez képest 6 dB/A értéket meghaladó módon megemeli;

c) azon zajok melyekre – jellegükből adódóan – határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.

(4) E rendelet alkalmazása során a környezetvédelmi hatósági jogkör címzettje a Jegyző.

III. Zajvédelmi követelmények

3. § A környezeti zajterhelés vizsgálatát és minősítését az 1. sz. melléklet szerinti magasabb szintű jogszabályok valamint a vonatkozó nemzeti szabványok és jelen rendelet előírásainak betartásával kell elvégezni. A szabványoktól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak, vagy számítási módszernek legalább a szabványossal való egyenértékűségét igazolni kell.

4. § (1) A zajterhelési határérték megállapításánál a területi funkciókat a zaj-és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) sz. KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

(2) A lakóépületek zárt belső udvarait a környezeti zajterhelési határérték szempontjából a zaj-és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.).KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklet 2. sor (lakóterület, kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) szerint kell figyelembe venni.

5. § Lakóépület, illetve oktatási és egészségügyi intézmény belső udvarán, kertjében vagy zajtól védendő homlokzatától számított 25 m-en belül zajt keltő zeneszolgáltatás, illetőleg hangosító berendezés működtetése tilos. Ez alól kivételt képeznek az oktatási intézmény működésével összefüggő alkalomszerű rendezvények.

6. § (1) Épületben működő zajforrások által az épület, vagy azzal egybeépített más épület védendő helyiségeiben okozott zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajterhelési határértékeket.

A zajterhelési határértékek teljesülésének vizsgálatát a jelen rendelet 3. §. szerint kell elvégezni.
(2) A zajforrások működésével együtt járó, rendszeresen előforduló zajesemények legnagyobb A-hangnyomásszintje nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerint zajterhelési határértékeknél 10 dB-lel nagyobb szinteket.

7. § (1) Tilos a 2. §. (1) bek. e) pontjában meghatározott építési és bontási tevékenységet végezni:

a) zártsorú beépítésű, jellemzően lakó funkciójú épület tömbökben, illetve lakóépületek

zajtól védendő homlokzataitól mért 50 m-es távolságom belül
b) Egészségügyi intézmények légvonalban mért 100 m-es körzetében hétköznap 22 és 06 óra között, szombaton valamint vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon egész nap.
(2) Az (1) bek. tilalma alól kivételt képez:
a) az előre nem tervezhető műszaki, technológiai okokból szükségessé váló munkavégzés
b) a közérdekből szükségessé váló üzemzavar elhárítás
c) az életveszély elhárító munkálatok
d) a környezetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásával történő munkavégzés.
(3) Az építőipari, kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés határértékeit a (2) bekezdés a.) és d) pontjában foglalt kivételek esetében is be kell tartani.
(4) az (1) bekezdésben előírt tilalom betartására az építési ill. bontási engedélyben az építtetőt fel kell szólítani.

8. § A zajforrás és a zajtól védendő helyiségek közötti épületszerkezet léghang és lépéshangszigetelése – a zajterhelési határértékek teljesítésétől függetlenül- meg kell feleljen a jelen rendelet 3. §-ban megfogalmazott követelményeknek.

IV. Zaj- és rezgésvédelmi eljárás szabályai

A zeneszolgáltatási, és kivitelezési zaj körén kívüli zajkibocsátási határérték megállapítása

9. § A szolgáltató tevékenységet ellátó új vagy meglévő üzemi létesítmények esetében

(1) A zajterhelési határérték teljesülése érdekében - a (4) bekezdés szerint arra kötelezettek kérelmére - a zajforrásra zajkibocsátási határértéket kell megállapítania környezetvédelmi hatóságnak.

(2) A zajkibocsátási határértéket - az (1) bekezdés szerinti kérelem elmulasztása esetén - a környezetvédelmi hatóság, amennyiben az eljárás lefolytatása szükségessé teszi, hivatalból is megállapíthatja, vagy a zajt előidézőt a kérelem benyújtására kötelezheti.

(3) A zajkibocsátási határérték megállapítását és a zajkibocsátás vizsgálatát a 3. § szerint kell elvégezni.

(4) Zajkibocsátási határérték megállapítását a zajforrás üzemeltetője vagy a tevékenységgel érintett ingatlan / ingatlanrész tulajdonosa köteles a környezetvédelmi hatóságtól kérni.

10. §
A szolgáltató tevékenység megkezdése után minden olyan változást, ami - a zaj -és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) sz. KöM-EüM együttes rendelet szerinti - határérték szempontjából jelentősnek minősül, 30 napon belül be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak.
Zeneszolgáltatás körébe tartozó zajforrások üzemeltetésének engedélyezése

11. § .

Az az üzemeltető, aki
a) vendéglátó ipari egységben zenét kíván szolgáltatni, vagy zenés rendezvényeket
kíván tartani, vagy
b) a tevékenységi köréhez kapcsolódóan, folyamatosan, vagy rendszeresen a 2. §. (1) bek. d.) pont szerinti zajforrást üzemeltet
köteles zajforrás üzemeltetési, illetve zeneszolgáltatási engedélyt (továbbiakban engedély) kérni a környezetvédelmi hatóságtól.

12. § Az engedélyezéshez az alábbiakat kell benyújtani:

(1) jelen rendelet 2. sz. melléklete szerinti kérelmet, melyben meg kell jelölni a zajos tevékenység napi kezdésének és befejezésének időpontját (üzemidőt), valamint a zajkeltés módját is,

(2) érvényes működési engedély másolatát, vagy nyilatkozatot az érvényes működési engedély számának feltüntetésével, amennyiben a tevékenység működési engedély köteles.

(3)

(4) zajvédelmi munkarészt: akusztikai mérési jegyzőkönyvet, és szakvéleményt.

a) melyet kizárólag az adott szakértői tevékenység végzésére jogosult zajvédelmi (akusztikai) szakértő készíthet.

b) A szakvéleménynek tartalmaznia kell: annak igazolását, hogy a tevékenység folytatása során a keletkezett zaj az – egyéb zajforrások hatását is figyelembe véve – megfelel a jelen rendelet 3. § szerint megállapított határértékeknek.

13. § (1) Engedély nem adható:

a) a 12. §- ban előírtak nem teljesítése esetén

b) a bejelentett nyitvatartási időn kívül eső üzemidőre.

(2) Az engedély érvényét veszti:

a) a működési engedély visszaadásával, visszavonásával

b) az engedélyről való lemondás írásos bejelentésével

c) amennyiben a zajkeltés módjában jelentős - környezet terhelés növekedését előidéző - változás következik be

d) üzemeltető változás esetén.

(3) Az engedély visszavonható az üzemidő túllépése esetén.

(4) Az üzemidő korlátozható zajméréssel igazolt határérték túllépés esetén.

(5) Üzemeltető változás esetén, amennyiben a zajkeltés módjában változás nem

következik be kérelemre a jogutódlás szabályai szerint az engedély átírható.
(6) Nem kell engedélyt kérni, az egyszeri vagy alkalomszerű, fesztivál, vagy kampány jellegű rendezvények során a 2. §. (1) bek. d) pont szerinti zajforrások üzemeltetéséhez, amennyiben a zeneszolgáltatás helye nem minősül a 2. §. (2) bekezdésben foglalt üzemi létesítménynek. A területre vonatkozó általános zajkibocsátási határértékeket ebben az esetben is be kell tartani.

A kivitelezés zajvédelmi eljárási szabályai

14. § (1) A 2. §(1)bekezdés e) pontja szerinti építési-bontási tevékenység csak az elsőfokú

környezetvédelmi hatóság által, a zajkibocsátási határértéket előíró – a jelen
rendelet szerinti korlátozások betartására is figyelmeztető - jogerős és
végrehajtható határozat birtokában kezdhető el.
(2) A zajkibocsátási határértékek teljesülését számításokkal és/vagy zajszínt mérésekkel kell igazolni. A tervezőnek illetőleg a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a megvalósítandó létesítmény, illetőleg tevékenység a hatályos környezetvédelmi követelményeknek, az általános, valamint a helyi zaj és rezgésvédelmi jogszabályok előírásainak megfelel.

15. § (1) A 7. §(2) bekezdés d.) pont szerint a környezetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulását kell kérni (a továbbiakban: hozzájárulás) – kizárólag építéstechnológiai okokból- pihenőnapon, vagy éjszaka szükségessé váló 2. §(1)bekezdés e) pontja szerinti munkavégzésre. A kérelmet a kérelmezett időtartam megkezdése előtt legalább 2 munkanappal be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnál.

(2) A hozzájárulást az építtető, beruházó, kivitelező kérheti a felelős műszaki vezető műszaki-technológiai szükségességet alátámasztó ellenjegyzésével, a munkafázis pontos megnevezésének, időtartamának, a zajkeltés módjának megadásával.

(3) A hozzájárulás csak indokolt esetben, és az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság véleményezése alapján adható ki. Az építésügyi hatósági véleményt – azokban az esetekben amikor az építési ügyben a területileg illetékes hatóság járt el – a környezetvédelmi hatóság hivatalból köteles beszerezni.

(4) A hozzájárulást - illetve annak megtagadását is - helyszíni építési napló bejegyzéssel, vagy egyéb írásos formában rögzíteni kell.

(5) Az éjjeli - 22-06 óra között - időszakra hozzájárulás csak rendkívül indokolt esetben adható.

(6) Amennyiben hozzájárulás nélkül a 7. §(1) szerinti tilalmat megszegik, az szabálysértésnek minősül és a kivitelezővel/a tilalom megszegőjével szemben szabálysértési eljárás kezdeményezhető. A szabálysértési bírság kiszabása nem mentesít más jogkövetkezmények alól.

(7) Többszöri – a 7. § (2) bekezdés a.) pont alá nem eső – hozzájárulás nélküli munkavégzés esetén az eljáró építésügyi hatóság a kivitelezőt, felelős műszaki vezetőt és/vagy az építtetőt a zajkibocsátási határérték megállapító határozatban előírt feltétel nem teljesítése miatt eljárási bírsággal sújthatja.

(8) A környezetvédelmi hatóság hozzájárulásának megadásával illetve megtagadásával szemben a hozzájárulás érvényességi idején belül bármikor – észrevétellel lehet élni, melyet a jegyző saját hatáskörében 2 munkanapon belül bírál el.

Ellenőrző zajszintmérés

16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó meglévő és üzemelő zajforrás által okozott zaj elleni hatósági intézkedés kérés esetén a környezetvédelmi hatóság zajszint mérést végeztethet a zajterhelési illetve zajkibocsátási határértékek túllépésének megállapítására (továbbiakban: hatósági zajmérés),

(2) Zajszint mérés vizsgálatot bárki, aki az ügyben érintett végeztethet. Ezt a környezetvédelmi hatóság a tartalmi és formai követelmények teljesülése esetén elfogadja.

(3) A zajmérés, hatósági zajmérés – az intézkedést kérő, a zajhatárérték betartására kötelezett vagy a hatóság által - megelőlegezett költségeinek viseléséről (a zajmérés eredményének függvényében) a hatóság a KET vonatkozó szabályai szerint dönt.

17. § (1) Amennyiben a hatósági intézkedés kérés esetén az elvégzett illetve elvégeztetett zajmérés eredménye alapján a zaj mértéke nem lépi túl a megengedett határértéket, a hatóság az eljárást –a költségviselésről történő intézkedéssel egyidejűleg, az érintettek értesítése mellett – megszünteti.

(2) Amennyiben a zajt előidéző üzemi létesítményben, zajforrásban változás nem következett be, a korábbi ( határértéken belüli ) zajméréstől számított 2 éven belül ismételt hatósági intézkedés kérésre újabb hatósági zajmérés csak akkor végeztethető, ha az intézkedést kérő megelőlegezi annak költségeit.

18. § (1) Amennyiben a zajmérés, hatósági zajmérés eredménye alapján a zaj mértéke túllépi a megengedett határértéket, akkor a vizsgálat költségei a zajforrás, üzemi létesítmény üzemeltetőjére, tulajdonosára a 16. §. (3) bek. szerint áthárítandó.

(2) Méréssel igazoltan határérték túllépést okozó meglévő zajforrásokra – ha nincs megállapítva kibocsátási határérték - a környezetvédelmi hatóság hivatalból zajkibocsátási határértéket állapít meg.

(3) A külső környezetben érvényes határozattal megállapított zajkibocsátási határérték, méréssel igazolt túllépése esetén, a környezetvédelmi hatóság zajbírság kiszabása felől intézkedik.

(4) Az épületen belüli, a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendeletben megállapított zajterhelési határértékek, méréssel igazolt túllépése esetén a környezetvédelmi hatóság előírja – határidő kitűzésével – annak határértékre való csökkentését, és méréssel történő igazolását.

19. § A 18. § (2) bekezdés szerint előírt kötelezettség teljesítésére az üzemeltetőt kell kötelezni, de ha az üzemeltető nem azonos a tulajdonossal és az üzemeltető - eljárás lefolytatásához szükséges - adatai egyértelműen nem tisztázhatóak a tulajdonos előzetes adatszolgáltatásra történő felszólítását követően a tulajdonossal szemben is lefolytatható az eljárás.

Záró rendelkezések

20. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, egyidejűleg a zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 35/1997. (VI. 3.) sz. önkormányzati rendelet a hatályát veszti.