Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2003. (V. 14.) önkormányzati rendelete
28/2003. (V. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet
Hatályos: 2008. 02. 06- 2008. 07. 1628/2003. (V. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet
I. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya a Budapest Józsefváros Önkormányzat közigazgatási területén már folytatott tevékenységekre, valamint az itt tervezett új zajt- és rezgést előidéző tevékenységekre, illetve ezen tevékenységeket folytató létesítményekre terjed ki.
II. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazása során zajforrásnak minősülnek az új és meglévő:
a) alkalmilag illetve rendszeresen szabad vagy zárt térben működő zajt előidéző üzemi létesítmények, berendezések, gépek;
b) az épület rendeltetésszerű üzemeltetését biztosító különböző technikai berendezések (pl: felvonók, kazánok, szivattyúk, ventillátorok, klímaberendezések);
c) az épületen belül vagy azzal szomszédos illetve egybeépített létesítményekben folytatott kisipari, ipari szolgáltató, kulturális, szórakoztató, vendéglátó, és hasonló tevékenységek, valamint gépi zajforrások;
d) a zeneszolgáltatás körébe tartozó zajforrások közül különösen: az élő zene, erősítéssel, erősítés nélkül, a zenés rendezvények, a hangosító berendezések üzemeltetése, a zenegépek üzemeltetése;
e) az építőipari kivitelezéssel járó zajforrások: a teljes épület, illetve legalább 1 építményszint tartószerkezetét érintő építés, bontás, átalakítás, sűrített levegős berendezések, üzemeltetését igénylő kivitelezési munkák, jelentős tehergépjármű, munkagép forgalommal járó kivitelkezés munkák;
(2) E rendelet alkalmazása során üzemi létesítménynek minősülnek azok az új, vagy meglévő létesítmények, ahol:
a) kereskedelmi, szolgáltató
b) vendéglátó
c) közösségi és kulturális szolgáltató
d) ipari, kisipari tevékenységet folytatnak
e) fő vagy kiegészítő funkcióként, rendszeres jelleggel zajforrás igénybevételével;
járó – a)-d) pontokban fel nem sorolt -.
(3) E rendelet alkalmazása során veszélyes mértékű zajnak minősül minden olyan zajhatás, amely a 2. §. (1) bek. szerinti zajforrásból származik, és
a) a megállapított zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határértéket meghaladja;
b) a megállapított zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határértéket nem haladja meg, de a környezeti zajterhelés nagyságát a háttérterheléshez képest 6 dB/A értéket meghaladó módon megemeli;
c) azon zajok melyekre – jellegükből adódóan – határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.
(4) E rendelet alkalmazása során a környezetvédelmi hatósági jogkör címzettje a Jegyző.
III. Zajvédelmi követelmények
3. § A környezeti zajterhelés vizsgálatát és minősítését az 1. sz. melléklet szerinti magasabb szintű jogszabályok valamint a vonatkozó nemzeti szabványok és jelen rendelet előírásainak betartásával kell elvégezni. A szabványoktól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak, vagy számítási módszernek legalább a szabványossal való egyenértékűségét igazolni kell.
4. § (1) A zajterhelési határérték megállapításánál a területi funkciókat a zaj-és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) sz. KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.
(2) A lakóépületek zárt belső udvarait a környezeti zajterhelési határérték szempontjából a zaj-és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.).KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklet 2. sor (lakóterület, kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) szerint kell figyelembe venni.
5. § Lakóépület, illetve oktatási és egészségügyi intézmény belső udvarán, kertjében vagy zajtól védendő homlokzatától számított 25 m-en belül zajt keltő zeneszolgáltatás, illetőleg hangosító berendezés működtetése tilos. Ez alól kivételt képeznek az oktatási intézmény működésével összefüggő alkalomszerű rendezvények.
6. § (1) Épületben működő zajforrások által az épület, vagy azzal egybeépített más épület védendő helyiségeiben okozott zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajterhelési határértékeket.
7. § (1) Tilos a 2. §. (1) bek. e) pontjában meghatározott építési és bontási tevékenységet végezni:
a) zártsorú beépítésű, jellemzően lakó funkciójú épület tömbökben, illetve lakóépületek
8. § A zajforrás és a zajtól védendő helyiségek közötti épületszerkezet léghang és lépéshangszigetelése – a zajterhelési határértékek teljesítésétől függetlenül- meg kell feleljen a jelen rendelet 3. §-ban megfogalmazott követelményeknek.
IV. Zaj- és rezgésvédelmi eljárás szabályai
9. § A szolgáltató tevékenységet ellátó új vagy meglévő üzemi létesítmények esetében
(1) A zajterhelési határérték teljesülése érdekében - a (4) bekezdés szerint arra kötelezettek kérelmére - a zajforrásra zajkibocsátási határértéket kell megállapítania környezetvédelmi hatóságnak.
(2) A zajkibocsátási határértéket - az (1) bekezdés szerinti kérelem elmulasztása esetén - a környezetvédelmi hatóság, amennyiben az eljárás lefolytatása szükségessé teszi, hivatalból is megállapíthatja, vagy a zajt előidézőt a kérelem benyújtására kötelezheti.
(3) A zajkibocsátási határérték megállapítását és a zajkibocsátás vizsgálatát a 3. § szerint kell elvégezni.
(4) Zajkibocsátási határérték megállapítását a zajforrás üzemeltetője vagy a tevékenységgel érintett ingatlan / ingatlanrész tulajdonosa köteles a környezetvédelmi hatóságtól kérni.
11. § .
12. § Az engedélyezéshez az alábbiakat kell benyújtani:
(1) jelen rendelet 2. sz. melléklete szerinti kérelmet, melyben meg kell jelölni a zajos tevékenység napi kezdésének és befejezésének időpontját (üzemidőt), valamint a zajkeltés módját is,
(2) érvényes működési engedély másolatát, vagy nyilatkozatot az érvényes működési engedély számának feltüntetésével, amennyiben a tevékenység működési engedély köteles.
(3)
(4) zajvédelmi munkarészt: akusztikai mérési jegyzőkönyvet, és szakvéleményt.
a) melyet kizárólag az adott szakértői tevékenység végzésére jogosult zajvédelmi (akusztikai) szakértő készíthet.
b) A szakvéleménynek tartalmaznia kell: annak igazolását, hogy a tevékenység folytatása során a keletkezett zaj az – egyéb zajforrások hatását is figyelembe véve – megfelel a jelen rendelet 3. § szerint megállapított határértékeknek.
13. § (1) Engedély nem adható:
a) a 12. §- ban előírtak nem teljesítése esetén
b) a bejelentett nyitvatartási időn kívül eső üzemidőre.
(2) Az engedély érvényét veszti:
a) a működési engedély visszaadásával, visszavonásával
b) az engedélyről való lemondás írásos bejelentésével
c) amennyiben a zajkeltés módjában jelentős - környezet terhelés növekedését előidéző - változás következik be
d) üzemeltető változás esetén.
(3) Az engedély visszavonható az üzemidő túllépése esetén.
(4) Az üzemidő korlátozható zajméréssel igazolt határérték túllépés esetén.
(5) Üzemeltető változás esetén, amennyiben a zajkeltés módjában változás nem
A kivitelezés zajvédelmi eljárási szabályai
14. § (1) A 2. §(1)bekezdés e) pontja szerinti építési-bontási tevékenység csak az elsőfokú
15. § (1) A 7. §(2) bekezdés d.) pont szerint a környezetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulását kell kérni (a továbbiakban: hozzájárulás) – kizárólag építéstechnológiai okokból- pihenőnapon, vagy éjszaka szükségessé váló 2. §(1)bekezdés e) pontja szerinti munkavégzésre. A kérelmet a kérelmezett időtartam megkezdése előtt legalább 2 munkanappal be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnál.
(2) A hozzájárulást az építtető, beruházó, kivitelező kérheti a felelős műszaki vezető műszaki-technológiai szükségességet alátámasztó ellenjegyzésével, a munkafázis pontos megnevezésének, időtartamának, a zajkeltés módjának megadásával.
(3) A hozzájárulás csak indokolt esetben, és az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság véleményezése alapján adható ki. Az építésügyi hatósági véleményt – azokban az esetekben amikor az építési ügyben a területileg illetékes hatóság járt el – a környezetvédelmi hatóság hivatalból köteles beszerezni.
(4) A hozzájárulást - illetve annak megtagadását is - helyszíni építési napló bejegyzéssel, vagy egyéb írásos formában rögzíteni kell.
(5) Az éjjeli - 22-06 óra között - időszakra hozzájárulás csak rendkívül indokolt esetben adható.
(6) Amennyiben hozzájárulás nélkül a 7. §(1) szerinti tilalmat megszegik, az szabálysértésnek minősül és a kivitelezővel/a tilalom megszegőjével szemben szabálysértési eljárás kezdeményezhető. A szabálysértési bírság kiszabása nem mentesít más jogkövetkezmények alól.
(7) Többszöri – a 7. § (2) bekezdés a.) pont alá nem eső – hozzájárulás nélküli munkavégzés esetén az eljáró építésügyi hatóság a kivitelezőt, felelős műszaki vezetőt és/vagy az építtetőt a zajkibocsátási határérték megállapító határozatban előírt feltétel nem teljesítése miatt eljárási bírsággal sújthatja.
(8) A környezetvédelmi hatóság hozzájárulásának megadásával illetve megtagadásával szemben a hozzájárulás érvényességi idején belül bármikor – észrevétellel lehet élni, melyet a jegyző saját hatáskörében 2 munkanapon belül bírál el.
Ellenőrző zajszintmérés
16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó meglévő és üzemelő zajforrás által okozott zaj elleni hatósági intézkedés kérés esetén a környezetvédelmi hatóság zajszint mérést végeztethet a zajterhelési illetve zajkibocsátási határértékek túllépésének megállapítására (továbbiakban: hatósági zajmérés),
(2) Zajszint mérés vizsgálatot bárki, aki az ügyben érintett végeztethet. Ezt a környezetvédelmi hatóság a tartalmi és formai követelmények teljesülése esetén elfogadja.
(3) A zajmérés, hatósági zajmérés – az intézkedést kérő, a zajhatárérték betartására kötelezett vagy a hatóság által - megelőlegezett költségeinek viseléséről (a zajmérés eredményének függvényében) a hatóság a KET vonatkozó szabályai szerint dönt.
17. § (1) Amennyiben a hatósági intézkedés kérés esetén az elvégzett illetve elvégeztetett zajmérés eredménye alapján a zaj mértéke nem lépi túl a megengedett határértéket, a hatóság az eljárást –a költségviselésről történő intézkedéssel egyidejűleg, az érintettek értesítése mellett – megszünteti.
(2) Amennyiben a zajt előidéző üzemi létesítményben, zajforrásban változás nem következett be, a korábbi ( határértéken belüli ) zajméréstől számított 2 éven belül ismételt hatósági intézkedés kérésre újabb hatósági zajmérés csak akkor végeztethető, ha az intézkedést kérő megelőlegezi annak költségeit.
18. § (1) Amennyiben a zajmérés, hatósági zajmérés eredménye alapján a zaj mértéke túllépi a megengedett határértéket, akkor a vizsgálat költségei a zajforrás, üzemi létesítmény üzemeltetőjére, tulajdonosára a 16. §. (3) bek. szerint áthárítandó.
(2) Méréssel igazoltan határérték túllépést okozó meglévő zajforrásokra – ha nincs megállapítva kibocsátási határérték - a környezetvédelmi hatóság hivatalból zajkibocsátási határértéket állapít meg.
(3) A külső környezetben érvényes határozattal megállapított zajkibocsátási határérték, méréssel igazolt túllépése esetén, a környezetvédelmi hatóság zajbírság kiszabása felől intézkedik.
(4) Az épületen belüli, a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendeletben megállapított zajterhelési határértékek, méréssel igazolt túllépése esetén a környezetvédelmi hatóság előírja – határidő kitűzésével – annak határértékre való csökkentését, és méréssel történő igazolását.
19. § A 18. § (2) bekezdés szerint előírt kötelezettség teljesítésére az üzemeltetőt kell kötelezni, de ha az üzemeltető nem azonos a tulajdonossal és az üzemeltető - eljárás lefolytatásához szükséges - adatai egyértelműen nem tisztázhatóak a tulajdonos előzetes adatszolgáltatásra történő felszólítását követően a tulajdonossal szemben is lefolytatható az eljárás.
Záró rendelkezések
20. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, egyidejűleg a zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 35/1997. (VI. 3.) sz. önkormányzati rendelet a hatályát veszti.