Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2003. (V. 14.) önkormányzati rendelete

28/2003. (V. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet

Hatályos: 2008. 02. 06- 2008. 07. 16

28/2003. (V. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet

2008.02.06.
a zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról
Budapest Józsefváros Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a Budapest Józsefváros Önkormányzat közigazgatási területén már folytatott tevékenységekre, valamint az itt tervezett új zajt- és rezgést előidéző tevékenységekre, illetve ezen tevékenységeket folytató létesítményekre terjed ki.

II. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazása során zajforrásnak minősülnek az új és meglévő:

a) alkalmilag illetve rendszeresen szabad vagy zárt térben működő zajt előidéző üzemi létesítmények, berendezések, gépek;

b) az épület rendeltetésszerű üzemeltetését biztosító különböző technikai berendezések (pl: felvonók, kazánok, szivattyúk, ventillátorok, klímaberendezések);

c) az épületen belül vagy azzal szomszédos illetve egybeépített létesítményekben folytatott kisipari, ipari szolgáltató, kulturális, szórakoztató, vendéglátó, és hasonló tevékenységek, valamint gépi zajforrások;

d) a zeneszolgáltatás körébe tartozó zajforrások közül különösen: az élő zene, erősítéssel, erősítés nélkül, a zenés rendezvények, a hangosító berendezések üzemeltetése, a zenegépek üzemeltetése;

e) az építőipari kivitelezéssel járó zajforrások: a teljes épület, illetve legalább 1 építményszint tartószerkezetét érintő építés, bontás, átalakítás, sűrített levegős berendezések, üzemeltetését igénylő kivitelezési munkák, jelentős tehergépjármű, munkagép forgalommal járó kivitelkezés munkák;

(2) E rendelet alkalmazása során üzemi létesítménynek minősülnek azok az új, vagy meglévő létesítmények, ahol:

a) kereskedelmi, szolgáltató

b) vendéglátó

c) közösségi és kulturális szolgáltató

d) ipari, kisipari tevékenységet folytatnak

e) fő vagy kiegészítő funkcióként, rendszeres jelleggel zajforrás igénybevételével;

járó – a)-d) pontokban fel nem sorolt -.

(3) E rendelet alkalmazása során veszélyes mértékű zajnak minősül minden olyan zajhatás, amely a 2. §. (1) bek. szerinti zajforrásból származik, és

a) a megállapított zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határértéket meghaladja;

b) a megállapított zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határértéket nem haladja meg, de a környezeti zajterhelés nagyságát a háttérterheléshez képest 6 dB/A értéket meghaladó módon megemeli;

c) azon zajok melyekre – jellegükből adódóan – határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.

(4) E rendelet alkalmazása során a környezetvédelmi hatósági jogkör címzettje a Jegyző.

III. Zajvédelmi követelmények

3. § A környezeti zajterhelés vizsgálatát és minősítését az 1. sz. melléklet szerinti magasabb szintű jogszabályok valamint a vonatkozó nemzeti szabványok és jelen rendelet előírásainak betartásával kell elvégezni. A szabványoktól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak, vagy számítási módszernek legalább a szabványossal való egyenértékűségét igazolni kell.

4. § (1) A zajterhelési határérték megállapításánál a területi funkciókat a zaj-és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) sz. KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

(2) A lakóépületek zárt belső udvarait a környezeti zajterhelési határérték szempontjából a zaj-és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.).KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklet 2. sor (lakóterület, kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) szerint kell figyelembe venni.

5. § Lakóépület, illetve oktatási és egészségügyi intézmény belső udvarán, kertjében vagy zajtól védendő homlokzatától számított 25 m-en belül zajt keltő zeneszolgáltatás, illetőleg hangosító berendezés működtetése tilos. Ez alól kivételt képeznek az oktatási intézmény működésével összefüggő alkalomszerű rendezvények.

6. § (1) Épületben működő zajforrások által az épület, vagy azzal egybeépített más épület védendő helyiségeiben okozott zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajterhelési határértékeket.

A zajterhelési határértékek teljesülésének vizsgálatát a jelen rendelet 3. §. szerint kell elvégezni.
(2) A zajforrások működésével együtt járó, rendszeresen előforduló zajesemények legnagyobb A-hangnyomásszintje nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerint zajterhelési határértékeknél 10 dB-lel nagyobb szinteket.

7. § (1) Tilos a 2. §. (1) bek. e) pontjában meghatározott építési és bontási tevékenységet végezni:

a) zártsorú beépítésű, jellemzően lakó funkciójú épület tömbökben, illetve lakóépületek

zajtól védendő homlokzataitól mért 50 m-es távolságom belül
b) Egészségügyi intézmények légvonalban mért 100 m-es körzetében hétköznap 22 és 06 óra között, szombaton valamint vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon egész nap.
(2) Az (1) bek. tilalma alól kivételt képez:
a) az előre nem tervezhető műszaki, technológiai okokból szükségessé váló munkavégzés
b) a közérdekből szükségessé váló üzemzavar elhárítás
c) az életveszély elhárító munkálatok
d) a környezetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásával történő munkavégzés
e) az 50/2005. (XII.05.) sz. önk. rendeletben komplex város-rehabilitációra kijelölt HVT I. területen történő munkavégzés szombaton 06-18 óra között.
(3) Az építőipari, kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés határértékeit a (2) bekezdés a), d) és e) pontjában foglalt kivételek esetében is be kell tartani.
(4) az (1) bekezdésben előírt tilalom betartására az építési ill. bontási engedélyben az építtetőt fel kell szólítani.

8. § A zajforrás és a zajtól védendő helyiségek közötti épületszerkezet léghang és lépéshangszigetelése – a zajterhelési határértékek teljesítésétől függetlenül- meg kell feleljen a jelen rendelet 3. §-ban megfogalmazott követelményeknek.

IV. Zaj- és rezgésvédelmi eljárás szabályai

A zeneszolgáltatási, és kivitelezési zaj körén kívüli zajkibocsátási határérték megállapítása

9. § A szolgáltató tevékenységet ellátó új vagy meglévő üzemi létesítmények esetében

(1) A zajterhelési határérték teljesülése érdekében - a (4) bekezdés szerint arra kötelezettek kérelmére - a zajforrásra zajkibocsátási határértéket kell megállapítania környezetvédelmi hatóságnak.

(2) A zajkibocsátási határértéket - az (1) bekezdés szerinti kérelem elmulasztása esetén - a környezetvédelmi hatóság, amennyiben az eljárás lefolytatása szükségessé teszi, hivatalból is megállapíthatja, vagy a zajt előidézőt a kérelem benyújtására kötelezheti.

(3) A zajkibocsátási határérték megállapítását és a zajkibocsátás vizsgálatát a 3. § szerint kell elvégezni.

(4) Zajkibocsátási határérték megállapítását a zajforrás üzemeltetője vagy a tevékenységgel érintett ingatlan / ingatlanrész tulajdonosa köteles a környezetvédelmi hatóságtól kérni.

10. §
A szolgáltató tevékenység megkezdése után minden olyan változást, ami - a zaj -és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) sz. KöM-EüM együttes rendelet szerinti - határérték szempontjából jelentősnek minősül, 30 napon belül be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak.
Zeneszolgáltatás körébe tartozó zajforrások üzemeltetésének engedélyezése

11. § .

Az az üzemeltető, aki
a) vendéglátó ipari egységben zenét kíván szolgáltatni, vagy zenés rendezvényeket
kíván tartani, vagy
b) a tevékenységi köréhez kapcsolódóan, folyamatosan, vagy rendszeresen a 2. §. (1) bek. d.) pont szerinti zajforrást üzemeltet
köteles zajforrás üzemeltetési, illetve zeneszolgáltatási engedélyt (továbbiakban engedély) kérni a környezetvédelmi hatóságtól.

12. § Az engedélyezéshez az alábbiakat kell benyújtani:

(1) jelen rendelet 2. sz. melléklete szerinti kérelmet, melyben meg kell jelölni a zajos tevékenység napi kezdésének és befejezésének időpontját (üzemidőt), valamint a zajkeltés módját is,

(2) érvényes működési engedély másolatát, vagy nyilatkozatot az érvényes működési engedély számának feltüntetésével, amennyiben a tevékenység működési engedély köteles.

(3)

(4) zajvédelmi munkarészt: akusztikai mérési jegyzőkönyvet, és szakvéleményt.

a) melyet kizárólag az adott szakértői tevékenység végzésére jogosult zajvédelmi (akusztikai) szakértő készíthet.

b) A szakvéleménynek tartalmaznia kell: annak igazolását, hogy a tevékenység folytatása során a keletkezett zaj az – egyéb zajforrások hatását is figyelembe véve – megfelel a jelen rendelet 3. § szerint megállapított határértékeknek.

13. § (1) Engedély nem adható:

a) a 12. §- ban előírtak nem teljesítése esetén

b) a bejelentett nyitvatartási időn kívül eső üzemidőre.

(2) Az engedély érvényét veszti:

a) a működési engedély visszaadásával, visszavonásával

b) az engedélyről való lemondás írásos bejelentésével

c) amennyiben a zajkeltés módjában jelentős - környezet terhelés növekedését előidéző - változás következik be

d) üzemeltető változás esetén.

(3) Az engedély visszavonható az üzemidő túllépése esetén.

(4) Az üzemidő korlátozható zajméréssel igazolt határérték túllépés esetén.

(5) Üzemeltető változás esetén, amennyiben a zajkeltés módjában változás nem

következik be kérelemre a jogutódlás szabályai szerint az engedély átírható.
(6) Nem kell engedélyt kérni, az egyszeri vagy alkalomszerű, fesztivál, vagy kampány jellegű rendezvények során a 2. §. (1) bek. d) pont szerinti zajforrások üzemeltetéséhez, amennyiben a zeneszolgáltatás helye nem minősül a 2. §. (2) bekezdésben foglalt üzemi létesítménynek. A területre vonatkozó általános zajkibocsátási határértékeket ebben az esetben is be kell tartani.

A kivitelezés zajvédelmi eljárási szabályai

14. § (1) A 2. §(1)bekezdés e) pontja szerinti építési-bontási tevékenység csak az elsőfokú

környezetvédelmi hatóság által, a zajkibocsátási határértéket előíró – a jelen
rendelet szerinti korlátozások betartására is figyelmeztető - jogerős és
végrehajtható határozat birtokában kezdhető el.
(2) A zajkibocsátási határértékek teljesülését számításokkal és/vagy zajszínt mérésekkel kell igazolni. A tervezőnek illetőleg a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a megvalósítandó létesítmény, illetőleg tevékenység a hatályos környezetvédelmi követelményeknek, az általános, valamint a helyi zaj és rezgésvédelmi jogszabályok előírásainak megfelel.

15. § (1) A 7. §(2) bekezdés d.) pont szerint a környezetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulását kell kérni (a továbbiakban: hozzájárulás) – kizárólag építéstechnológiai okokból- pihenőnapon, vagy éjszaka szükségessé váló 2. §(1)bekezdés e) pontja szerinti munkavégzésre. A kérelmet a kérelmezett időtartam megkezdése előtt legalább 2 munkanappal be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnál.

(2) A hozzájárulást az építtető, beruházó, kivitelező kérheti a felelős műszaki vezető műszaki-technológiai szükségességet alátámasztó ellenjegyzésével, a munkafázis pontos megnevezésének, időtartamának, a zajkeltés módjának megadásával.

(3) A hozzájárulás csak indokolt esetben, és az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság véleményezése alapján adható ki. Az építésügyi hatósági véleményt – azokban az esetekben amikor az építési ügyben a területileg illetékes hatóság járt el – a környezetvédelmi hatóság hivatalból köteles beszerezni.

(4) A hozzájárulást - illetve annak megtagadását is - helyszíni építési napló bejegyzéssel, vagy egyéb írásos formában rögzíteni kell.

(5) Az éjjeli - 22-06 óra között - időszakra hozzájárulás csak rendkívül indokolt esetben adható.

(6) Amennyiben hozzájárulás nélkül a 7. §(1) szerinti tilalmat megszegik, az szabálysértésnek minősül és a kivitelezővel/a tilalom megszegőjével szemben szabálysértési eljárás kezdeményezhető. A szabálysértési bírság kiszabása nem mentesít más jogkövetkezmények alól.

(7) Többszöri – a 7. § (2) bekezdés a.) pont alá nem eső – hozzájárulás nélküli munkavégzés esetén az eljáró építésügyi hatóság a kivitelezőt, felelős műszaki vezetőt és/vagy az építtetőt a zajkibocsátási határérték megállapító határozatban előírt feltétel nem teljesítése miatt eljárási bírsággal sújthatja.

(8) A környezetvédelmi hatóság hozzájárulásának megadásával illetve megtagadásával szemben a hozzájárulás érvényességi idején belül bármikor – észrevétellel lehet élni, melyet a jegyző saját hatáskörében 2 munkanapon belül bírál el.

Ellenőrző zajszintmérés

16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó meglévő és üzemelő zajforrás által okozott zaj elleni hatósági intézkedés kérés esetén a környezetvédelmi hatóság zajszint mérést végeztethet a zajterhelési illetve zajkibocsátási határértékek túllépésének megállapítására (továbbiakban: hatósági zajmérés),

(2) Zajszint mérés vizsgálatot bárki, aki az ügyben érintett végeztethet. Ezt a környezetvédelmi hatóság a tartalmi és formai követelmények teljesülése esetén elfogadja.

(3) A zajmérés, hatósági zajmérés – az intézkedést kérő, a zajhatárérték betartására kötelezett vagy a hatóság által - megelőlegezett költségeinek viseléséről (a zajmérés eredményének függvényében) a hatóság a KET vonatkozó szabályai szerint dönt.

17. § (1) Amennyiben a hatósági intézkedés kérés esetén az elvégzett illetve elvégeztetett zajmérés eredménye alapján a zaj mértéke nem lépi túl a megengedett határértéket, a hatóság az eljárást –a költségviselésről történő intézkedéssel egyidejűleg, az érintettek értesítése mellett – megszünteti.

(2) Amennyiben a zajt előidéző üzemi létesítményben, zajforrásban változás nem következett be, a korábbi ( határértéken belüli ) zajméréstől számított 2 éven belül ismételt hatósági intézkedés kérésre újabb hatósági zajmérés csak akkor végeztethető, ha az intézkedést kérő megelőlegezi annak költségeit.

18. § (1) Amennyiben a zajmérés, hatósági zajmérés eredménye alapján a zaj mértéke túllépi a megengedett határértéket, akkor a vizsgálat költségei a zajforrás, üzemi létesítmény üzemeltetőjére, tulajdonosára a 16. §. (3) bek. szerint áthárítandó.

(2) Méréssel igazoltan határérték túllépést okozó meglévő zajforrásokra – ha nincs megállapítva kibocsátási határérték - a környezetvédelmi hatóság hivatalból zajkibocsátási határértéket állapít meg.

(3) A külső környezetben érvényes határozattal megállapított zajkibocsátási határérték, méréssel igazolt túllépése esetén, a környezetvédelmi hatóság zajbírság kiszabása felől intézkedik.

(4) Az épületen belüli, a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendeletben megállapított zajterhelési határértékek, méréssel igazolt túllépése esetén a környezetvédelmi hatóság előírja – határidő kitűzésével – annak határértékre való csökkentését, és méréssel történő igazolását.

19. § A 18. § (2) bekezdés szerint előírt kötelezettség teljesítésére az üzemeltetőt kell kötelezni, de ha az üzemeltető nem azonos a tulajdonossal és az üzemeltető - eljárás lefolytatásához szükséges - adatai egyértelműen nem tisztázhatóak a tulajdonos előzetes adatszolgáltatásra történő felszólítását követően a tulajdonossal szemben is lefolytatható az eljárás.

Záró rendelkezések

20. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, egyidejűleg a zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 35/1997. (VI. 3.) sz. önkormányzati rendelet a hatályát veszti.