I. Fejezet

Általános rendelkezések

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság javítása érdekében Budapest VIII. kerületében, Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Józsefvárosi Önkormányzat) az illetékességi területén meghatározza a pénzbeli és természetben nyújtható egyes szociális ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formáit és azok igénybe vételének feltételeit és rendjét. 

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya – a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Budapest VIII. kerület közigazgatási területén élő és ott lakóhellyel rendelkező

1. magyar állampolgárokra,
2. bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
3. letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya az Szt 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások (átmeneti segély, étkezés, szállás biztosítása) tekintetében - ha annak hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed

1. a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
2. az Szt 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

4. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya a Józsefvárosi Önkormányzat által alapított és az általa fenntartott, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre és az azok által nyújtott ellátásokra terjed ki.

Hatásköri szabályok  és  eljárási  szabályok

2. §

(1) A Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt-ben és az egyéb jogszabályokban a települési önkormányzatok részére meghatározott szociális tárgyú feladat- és hatáskörök gyakorlását a polgármester, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe utalja.

(2) A  pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások közül az első fokú döntés

a)[1] polgármester hatáskörébe tartozik:          

                  1.[2]

                  2.[3]

                  3. a rendelet 17. §-ban meghatározott ápolási díj

                  4. az átmeneti segély

                  5. a temetési segély

                  6[4]. a lakbértámogatás

                  7. a köztemetés.

b) [5]

(3) A polgármester, illetve a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntésével szemben a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül jogorvoslati kérelmet lehet előterjeszteni a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületéhez.

 (4)[6] A jogorvoslati kérelmet a polgármester az első fokú eljárásban keletkezett iratok, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottság előzetes állásfoglalásával együtt köteles a Képviselő-testület következő ülése elé terjeszteni, kivéve ha az első fokú határozatot hozó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.)114. §-a alapján jár el.

(5) A Képviselő-testület döntése jogerős, a határozat ellen jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet fordulni a bírósághoz.

3. §.

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtható szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet a Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.

[7](2) Az (1) bekezdésben foglalt kérelemhez mellékelni kell:

-     a havonta rendszeres mérhető jövedelemmel rendelkező kérelmező esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy az utolsó három hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy a társadalombiztosítási igazgatási szerv igazolását, továbbá az Flt-ben foglalt szerinti ellátásban részesülő kérelmező  esetén a kérelem benyújtását megelőző  hónapban folyósított  ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi igazolását a nyilvántartásba vételről és az együttműködésről,

-     vállalkozóként nyilvántartott kérelmező esetén az illetékes APEH igazolását a kérelmező előző gazdasági évre vonatkozó személyi jövedelemadó alapjáról,

-     egyéb kérelmező esetén a kérelmező büntető jogi felelőssége mellett átlagos havi jövedelméről tett nyilatkozata, valamint a külön jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozatot.

(3) Amennyiben a kérelmező életkörülményeiből adódóan, illetve egyéb hivatalos tudomás folytán a jövedelem-nyilatkozatban foglaltak valódiságát illetően kétség merül fel, az eljáró közigazgatási szerv felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeinek igazolására.

(4)Az eljáró közigazgatási szerv a kérelem elbírálásához szükséges körülmények feltárása  érdekében  környezettanulmány  lefolytatását  rendelheti  el.

(5) A rendszeres ellátások folyósítása a tárgyhónapot követő hónap 5-ig történik. A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül pénztári kifizetéssel - külön kérelemre - postai utalással történik.

4. §

 A szociális ellátásokra jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt 18.§ - 20.§ és 24.§-ban meghatározott rendelkezések szerint a jegyző nyilvántartást vezet.

5. §[8]

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

6.§.[9]

E rendelet alkalmazásában 

1. elismert lakásnagyság:

    a támogatásra való jogosultság szempontjából  elismert lakásnagyság:

a lakásának komfort fokozatától függetlenül, 

                                                               1 fő   esetén    2 szoba

                                                               2 fő   esetén    2 szoba

                                                                      3 fő   esetén    2 szoba

                                                               4 fő   esetén    2,5 szoba

                                                               5 fő  vagy ennél  több személy  esetén 3 szoba.

2.[10] helyben legolcsóbb temetés elismert költsége: 170.000,- Ft.

3. család (Szt 4. § (1) bek. c) pont): egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége”.

4. közeli hozzátartozó (Szt 4. § (1) bek. d) pont):

a) házastárs, élettárs,

b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd,- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

d) a 18.- életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.”

II.  Fejezet

A pénzbeli ellátások formái

7.§.

(1) Az Szt, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek esetén a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi – rendszeres és eseti jellegű – a pénzbeli, szociális rászorultságtól függő ellátások nyújthatók.

(2) A rendszeresen, havonta folyósított pénzbeli ellátások formái:

1. az időskorúak járadéka,
2. a rendszeres szociális segély,
3. az ápolási díj.

(3) Az eseti pénzbeli ellátások formái:

1. az átmeneti segély,
2. a temetési segély,
3. [1]a normatív lakásfenntartási támogatáshoz kapcsolódó téli támogatás.

Időskorúak járadéka

(Szt. 32/B. – 32/E. §)

8. §

Az időskorúak járadéka a jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére, megélhetésük biztosítására, a települési önkormányzat által kötelezően nyújtandó támogatás.

A támogatás igénybe vételének, összegének, a jogosultság feltételeinek, és felülvizsgálatának, a hajléktalan személy részére történő folyósításának szabályait a Józsefvárosi Önkormányzat az Szt 32/B. §-32/E. §-ban foglaltakkal egyezően és a rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint nyújtja.

Aktív korúak ellátása[2]

9. §

A rendszeres szociális segélyre jogosult - kivéve az egészségkárosodott személyt - köteles a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként együttműködni a Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft-vel (a továbbiakban: Közösségi Házak).

10. §[3]

Az együttműködésre kötelezett személyt a Polgármesteri Hivatal köteles tájékoztatni az együttműködési kötelezettség eljárási menetéről és szabályairól. A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat rendelkezik a Közösségi Házzal[4] való együttműködési kötelezettség tartalmi elemeiről és az együttműködési kötelezettség elmulasztásának következményeiről.

11. §[5]

Az együttműködésre kötelezett személy köteles:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül  a Közösségi Háznál[6] megjelenni, és

b) nyilvántartásba vetetni magát, és

c) a beilleszkedését segítő programról (a továbbiakban: Program) írásban megállapodni a Közösségi Házzal[7], és

d) teljesíteni a Programban foglaltakat.

12. §[8]

Az együttműködésre kötelezett személy jogosult a Közösségi Házaktól[9] írásban kérni:

a) indokolással alátámasztva más Program kidolgozását, ha a Közösségi Ház[10] által elkészített javaslattal nem ért egyet,

b) kezdeményezheti Programja megváltoztatását, módosítását, amennyiben szociális körülményeiben, egészségi állapotában változás áll be.

13. §.[11]

 A Közösségi Ház[12] feladatai közé tartozik:

1. nyilvántartásba venni a rendszeres szociális segélyben részesülőt a jogerős határozat alapján,
2. figyelemmel kísérni a határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálni a mulasztás okát,
3. tájékoztatni a rendszeres szociális segélyben részesülőt a Program elkészítésének menetéről, a Programok típusairól, és az együttműködés szabályairól,
4. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az együttműködésre kötelezett személy bevonásával kidolgozni az egyénre szabott Programot, és arról a személlyel írásos megállapodást kötni,
5. a megállapodást a megkötésétől számított 15 napon belül megküldeni a Polgármesteri Hivatalnak,
6. folyamatosan kapcsolatot tartani az együttműködésre kötelezett személlyel, figyelemmel kísérni a Programban előírt kötelezettségek betartását legalább három havonkénti személyes találkozás útján,
7. legalább évente írásos értékelést készíteni a Program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – az érintett személy bevonásával – azt módosítani,
8. az éves értékelés megküldésével tájékoztatni a jegyzőt a Program végrehajtásáról,
9. 5 munkanapon belül jelzéssel élni a jegyző felé, amennyiben az együttműködésre kötelezett személy az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

14. §[13]

Az önkormányzat az együttműködésre kötelezett személyek részére szociális helyzetükhöz és mentális állapotukhoz igazodóan az alábbi programtípusokat biztosítja a Közösségi Ház[14] keretében:

a) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozások,

b) csoportos, egyéni önsegítő foglalkozások,

c) életmódot formáló foglalkozások,

d) oktatások, átképzések, különös tekintettel az általános iskolai végzettség és első szakképesítés megszerzésére.

15. §[15]

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettségét megszegi, ha

a) a határozatban megjelölt időn belül nem veszi fel a kapcsolatot a Közösségi Házzal[16] nyilvántartásba vételének céljából, vagy

b) az előírt időpontban legalább két alkalommal nem jelenik meg, vagy

c) az együttműködési megállapodást nem írja alá, vagy

d) a beilleszkedési programban előírt kötelezettségeit két hónapig nem teljesíti.

(2) Amennyiben az együttműködésre kötelezett személy az előírt kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget együtt nem működőnek minősül.

(3) Az együttműködésre kötelezett a megjelenési kötelezettség elmulasztását kizárólag orvosi igazolással igazolhatja.

15/A. §[17]

(1) A bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket köteles teljesíteni.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a bérpótló juttatást  kérelmező vagy jogosult az általa életvitelszerűen lakott lakás állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása körében köteles:

a) a lakásra vonatkozó jogszerű használat igazolására, és

b) a lakás a mindennapi életvitelhez (alvás, főzés, étkezés, mosogatás, tisztálkodás, mosás, stb.) szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel való ellátására, és

c) a közszolgáltatások (elektromos áram, víz, gáz, távhő stb.) szabályos vételezésére, és

d) együttműködni a fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzése céljából a lakás rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítésében, és

e) a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartására, takarítására, és

f) a mosásra, valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiség(ek) és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő személyes használatú illemhely rendeltetésszerű használatára, rendszeres takarítására, és

g) állattartás esetén az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartására.

(3) Önkormányzati bérlakás esetén a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül köteles a lakásra vonatkozó bérleti szerződésben foglaltak maradéktalan betartására.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat a megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyző – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – felszólítja.

(5) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki a (4) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem tesz eleget az előírt kötelezettségeinek.

(6) A kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a bérpótló juttatásra való jogosultság megállapítását követően is köteles folyamatosan biztosítani a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat.

16. §[18]

A normatív lakásfenntartási támogatáshoz kapcsolódó téli támogatás[19]

(1)[20] Azon személy, aki december hónapban és az azt követő év február utolsó napja közötti időszakon belül normatív lakásfenntartási támogatásban részesül, december, valamint január és február hónapra a rezsi kiadásainak csökkentése érdekében alanyi jogon 3 alkalommal havi 3000 Ft összegű pénzbeli támogatásban részesül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy részére december, január, február hónapot követő hónap 20. napjáig postai úton vagy átutalással kerül kifizetésre.

17. §[21]

Átmeneti segély

(Szt. 45. §)

18. §[22]

(1) Az átmeneti segély a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint alkalmanként nyújtható támogatás.

(2) Alkalmanként nyújtható átmeneti segély annak a személynek, aki

1. egyedül élő és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy,
2. egyedül élő és a havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át vagy, családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(3) Az átmeneti segély az (1) bekezdés a) pontja esetében évente legfeljebb háromszor, az (1) bekezdés b) pontja esetében évente egyszer állapítható meg.

(4) A megállapítható átmeneti segély legkisebb összege esetenként 5.000,- Ft.

(5) A tárgyévben megállapítható átmeneti segély éves összege személy vagy családonként a 40.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

(6) Az alkalmanként megállapítható átmeneti segély iránti kérelmek benyújtása között, ugyanazon kérelmező – személy vagy család - esetén legalább három hónapnak kell eltelnie.

(7) Nem állapítható meg az átmeneti segély:

1. azon személy részére akinek - saját maga vagy családtagja(i) - a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át meghaladó összegű adósságcsökkentési támogatás került megállapításra és folyósítása megkezdődött, ha egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át meghaladja, 
2. azon személy részére aki - saját maga vagy családtagja(i) - a kérelem benyújtását megelőző hónapban havi 3500,- Ft-ot meghaladó összegű lakbértámogatásban részesül,

3. azon személy részére aki - saját maga vagy családtagja(i) - a kérelem benyújtását megelőző hónapban havi 3500,- Ft-ot meghaladó összegű normatív lakásfenntartási támogatásban, vagy adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásban részesül, ha az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át meghaladja,
4. azon személy részére, aki a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a külön önkormányzati rendeletben meghatározott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült,

5. azon személy részére aki - saját maga vagy családtagja(i) - vagyonnal rendelkezik,

6. azon személy részére aki - saját maga vagy családtagja(i) - jogosulatlanul vett igénybe pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális támogatást és visszafizetési kötelezettségének teljes mértékben nem tett eleget,

7. azon személy részére, akinek - saját maga vagy családtagja(i) - a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat felé helyi adó, gépjárműadó, bírság, eljárási illeték, továbbá saját vagy idegenben kimutatott adók módjára behajtandó köztartozás (pénzbírság, közigazgatási bírság, helyszíni bírság stb.) fizetési kötelezettsége áll fenn, amíg azt nem rendezte.

Temetési segély

(Szt 46. §)

19. §

(1) Temetési segély annak nyújtható, aki a meghalt személy eltemettetéséről annak ellenére gondoskodott, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) [23]

Temetési segélyre jogosult az (1) bekezdés szerint az a személy, akinek

1. a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, vagy
2. a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadi gondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(4) [24]

A temetési segély összege az e rendelet 6. § 2. pontjában meghatározott összeg 10 %-a.

(5) A temetési segély iránti kérelemhez – a 3. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - csatolni szükséges:

1. a kérelmező nevére kiállított temetési számla eredeti példányait,

a halotti anyakönyvi kivonat másolati példányát.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások formái

20. §

Természetbeni szociális ellátásként nyújtható:

1. a kiegészítő helyi, az önálló ellátásként nyújtott helyi, az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatása,
2. a díjhátralék-kiegyenlítő támogatás,
3. köztemetés,
4. közgyógyellátás.

Lakbértámogatás[1]

21. §[2]

22. §[3]

23. §[4]

24. §[5]

25. §[6]

26. §[7]

A támogatás megszüntetése, visszafizetése

27. §

(1) A kiegészítő helyi, az önálló ellátásként nyújtott helyi, valamint adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó jogosultság megszűnik a jelen rendeletben meghatározott feltételek megszűnésekor, és abban az esetben ha a támogatásban részesülő lakásfenntartási kiadásait tekintve három havi fizetési elmaradással, hátralékkal rendelkezik.

(2) A támogatás jogosulatlan igénybe vétele esetén a jogosulatlanul felvett összeget az Szt 17. §-ban foglalt szabályok szerint vissza kell fizetni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak nem teljesítése esetén az elmaradás köztartozásnak számít és az adók módjára behajtható.

Díjhátralék-kiegyenlítő támogatás

28. §[8]

Köztemetés

(Szt 48. §)

29. §

A köztemetésre vonatkozóan az Szt 48. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

Közgyógyellátás

(Szt 49.-53. §)

30. §[9]

Közgyógyellátás

(Szt49-53. §)

(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzata az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottokon túl közgyógyellátásban részesíti azt a szociális rászorulót, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja és

1. akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, vagy
2. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át, vagy
3. azt a 70. életévet betöltött személyt, akinek a havi jövedelme vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-át, vagy
4. azt a 80. életévet betöltött személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott közgyógyellátás iránti kérelmet, valamint az ahhoz szükséges igazolásokat külön jogszabályban meghatározottak szerint kell előterjeszteni.

IV. Fejezet[1]

 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

31. §[2]

(1) A szociálisan rászorultak részére a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat az Szt 57. § (1) és (2) bekezdései alapján személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az e rendeletben meghatározott szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat biztosítja.

(2) A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások:

1. szociális információs szolgáltatás,
2. étkeztetés,
3. házi segítségnyújtás,
4. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
5. családsegítés
6. utcai szociális munka,
7. nappali ellátások, azon belül nyújtja:

ga) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

gb) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

gc) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos

részére biztosított nappali ellátást.

(3) A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások közül nyújtja:

az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény típuson belül az időskorúak gondozóházát.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, vagy indítványára történik, a vonatkozó eljárás szabályait az Szt 94/A. § (1) bekezdés a) pontja, (2) és (3) bekezdése, 94/B. § (1) és (2) bekezdése, 94/C. §-a határozza meg.

(5) Az e rendeletben meghatározott alap és szakosított ellátások formáinak személyi és étkezési térítési díját külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Szociális alapszolgáltatások[3]

Étkeztetés

(Szt 62. §)

32. §[4]

 (1)A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik legalább napi egyszeri meleg étkezést önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészégi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, vagy
4. hajléktalanságuk

miatt, napi egyszeri meleg étkezést biztosít.

(2) Étkeztetésre jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek havi jövedelme vagy az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át.

(3) A 31. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott étkeztetést a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat

a) az „Őszirózsa” Gondozó Szolgálat útján biztosítja a nappali ellátások keretében, valamint házhozszállítással, továbbá

b) a Józsefvárosi Családsegítő Szolgálat telephelyeként működő Népkonyha útján, melynek igénybevétele térítésmentes.

33. §

(1)[5]

A házi segítségnyújtás valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szabályait az Szt 63. § és 65. §-ában meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(2) A 31. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott házi valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a Józsefvárosi Önkormányzata az „Őszirózsa” Gondozó Szolgálat útján biztosítja.

Családsegítés[6]

(Szt 64.§)

34. §[7]

 (1)[8]

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítésre az Szt. 64. §-ában meghatározott szabályok az irányadók.

(3) A 31. §. (2) bek. a) és f) pontjaiban meghatározott alapszolgáltatásokra az Szt. 61. §, és 65/E. §-ában meghatározott szabályok az irányadók.

(4) A 31. § (2) bek. a) pontjában meghatározott szociális információs szolgáltatást, a 31. § (2) bek. e) pontjában meghatározott családsegítést, a 31. §. (2) bek. f) pontjában meghatározott utcai szociális munkát a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat a Józsefvárosi Családsegítő Szolgálat útján térítésmentesen biztosítja.

Nappali ellátások (Szt 65/F. §)[9]

34/A. §[10]

A 31. § (2) bek. g) pontjában meghatározott nappali ellátásokat a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat az „Őszirózsa” Gondozó Szolgálat útján biztosítja.

Pszichiátriai betegek nappali ellátása (Szt 65/F. § (1) b)) [11]

34/B. §[12]

(1)[13]

A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó személyek részére a Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért alapítványon keresztül, ellátási szerződés útján biztosítja a pszichiátriai betegek nappali ellátását.

(2) A pszichiátriai betegek nappali ellátására az Szt 65/F. (1) bek. b) pontjában meghatározott szabályok az irányadók.

[14] Pszichiátriai betegek közösségi ellátása (Szt 65/A. § (1)-(2).

34/C. §[15]

(1) A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó személyek részére a Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért alapítványon keresztül, ellátási szerződés útján biztosítja a pszichiátriai betegek közösségi ellátását.

(2) A pszichiátriai betegek közösségi ellátására az Szt 65/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szabályok az irányadók.

A szociális alapszolgáltatási formák igénybe vételének és megszűnésének módjai[16]

35. §

(1) E rendelet 32.§- 34. §-okban meghatározott alapellátások igénybe vételének módját az Szt 93. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.

(2) A szociális alapellátás megszűnik, ha az ellátásban részesülő:

1. a térítési díj fizetési kötelezettségét két hónapon keresztül nem teljesíti,
2. a szolgáltatást egy hónapon keresztül nem veszi igénybe,
3. elhalálozik,
4. az ellátás megszüntetését kéri.

(3) Az alapellátás megszüntetése az érintett intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

Szakosított ellátások

Idősek klubja

(Szt 76. §)

36. §[17]

Fogyatékosok nappali intézménye

(Sz 77. §)

37. §[18]

Szenvedélybetegek nappali intézménye

(Szt 79. §)

38. §[19]

Pszichiátriai betegek nappali intézménye

(Szt 79/A. §)

39. §[20]

Időskorúak gondozóháza

(Szt 82. §)

40. §

(1) A Józsefvárosi Önkormányzat az időskorúak, valamint azon 18. életévüket betöltött beteg személyek részére önmagukról betegségük, vagy más oknál fogva nem képesek gondoskodni éjjel-nappali gondozás keretében időskorúak gondozását tart fenn.

(2) Az időskorúak gondozóházára az Szt 80. § és 82. §-ában meghatározott szabályok az irányadók.

(3) Az időskorúak gondozóháza intézményi ellátást az önkormányzat az „Őszirózsa” Gondozó Szolgálat alapító okiratában meghatározott telephelyén nyújtja.

Az intézményi jogviszony

(Szt 93. – 104. §)

41. §

Az intézményi jogviszony a Józsefvárosi Önkormányzat által fenntartott és működtetett intézmények igénybe vételére, az ellátott jogi képviselőre, a szociális szolgáltatást végzők jogaira, tájékoztatási kötelezettségre, a jogosultak érdekvédelmére és az intézményi jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályokat foglalja magában, az Szt 93.§-104. §-ai és e rendelet szabályai szerint.

41/A. §[21]

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosult érdekvédelmének biztosítására érdekképviseleti fórumot kell létrehozni, melynek 5 szavazati jogú választott tagja közül 2 fő az ellátást igénybe vevő közül választás alapján, 1 fő ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül választás alapján, 1 fő az intézmény dolgozóinak képviseletében választás alapján, 1 fő az intézményt fenntartó részéről a Képviselő-testület által kijelölt személy.”

Vegyes, záró és hatályba léptető rendelkezések

42. §

(1) Jelen rendelet 2004. augusztus 01. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Budapest Józsefváros Önkormányzatának a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 35/1996. (VI.25.) ök. sz. rendelete.

(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény, valamint a kapcsolódó szociális tárgyú jogszabályok az irányadóak.

(4) A jelen rendeletben hivatkozott személyes gondoskodást nyújt szociális intézmények és egyéb intézmények címlistáját és elérhetőségét a rendelet I. sz. függeléke, a kapcsolódó szociális tárgyú jogszabályok jegyzékét a rendelet II. sz. függeléke tartalmazza.

I. sz.

FÜGGELÉK

A rendeletben hivatkozott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat biztosító intézmények és egyéb intézmények címlistája és elérhetősége

II. sz.

FÜGGELÉK

A kapcsolódó szociális tárgyú jogszabályok jegyzéke

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.

• az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv.

• az egyes pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II.17.) Korm. rendelet

• a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II.17.) Korm. rendelet

• a közgyógyellátási igazolványról szóló 28/1993. (II.17.) Korm. rendelet

• a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet

• az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 49/2003. (IX.18.) ök. sz. rendelet

• a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásokról, valamint az egyéb gyermekjóléti ellátási formákról szóló 19/2004. (V.06.) ök. sz. rendelet