Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 50/2005. (XII. 5.) önkormányzati rendelete
a helyi város-rehabilitációs terület kijelöléséről és a területen a rehabilitáció megvalósításáról
Hatályos: 2005. 12. 05Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 50/2005. (XII. 5.) önkormányzati rendelete
a helyi város-rehabilitációs terület kijelöléséről és a területen a rehabilitáció megvalósításáról
2005.12.05.
[1a] a helyi város-rehabilitációs terület kijelöléséről és a területen a rehabilitáció megvalósításáról
Budapest Józsefváros Képviselő-testülete (a továbbiakban képviselő testület) a helyi önkormányzatokról
szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 25. §, 28. § (2) bekezdésben kapott
felhatalmazás alapján a kerület kijelölt akcióterületein és krízisterületein a város-rehabilitáció
megvalósítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:
Preambulum
A város-rehabilitáció az Ötv. 8. § (1) szerint a helyi önkormányzat közfeladatát képező településfejlesztés,
településrendezés, épített és természetes környezet védelme, lakásgazdálkodási és egyéb a törvény szerinti
feladatok meghatározott földrajzi területen történő komplex ellátását öleli fel.
Budapest Józsefvárosi Önkormányzat a kijelölt területek rehabilitációs városfejlesztési eszközökkel
történő megújítását tűzte ki célul, ennek keretén belül az Önkormányzat alapvető célja és érdeke a
területen a meglévő közterületek megújítása, új közterületek, zöldfelületek kialakítása, az épületállomány
felújítása, a felújításra alkalmatlan épületek és üres telkek egyéb módon történő fejlesztése és korszerű
infrastruktúra kialakítása, a terület lakóinak szociális, gazdasági és élhetőségi felzárkóztatása, valamint
a többszörösen hátrányos helyzetű terület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása.
Értelmező rendelkezések
1. § a.) Rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat
és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek,
épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület
értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése.
b.) Rehabilitációs akcióterület: város-rehabilitációs súlyponti területeken belül lévő olyan összefüggő
városias beépítésű területek, amelyeket a Fővárosi Közgyűlés külön határozatában város-rehabilitációs
akcióterületté nyilvánít.
c) Akcióterületi krízisterület: olyan terület, ahol a városi környezet leromlása és ezzel párhuzamosan a
súlyos konfliktusokkal terhelt társadalmi-demográfiai viszonyok fokozatosan romló, válságos helyzetet
idéznek elő. Jellemző a rossz térszerkezeti kapcsolat, a terület megközelítési nehézsége, a
területhasználat rossz funkcionális helyzete, a kedvezőtlen környezeti, lakhatási állapotok, kedvezőtlen
demográfiai-gazdasági mutatók térbeli koncentrálódása.
d) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan olyan
komplex programokat kell érteni, amelyek keretében a lakásgazdálkodás-építés, a városrehabilitáció, az
értékvédelem, a szociális viszonyok, a képzéskultúra, foglalkoztatáspolitika, a közterület rendezése és a
környezetállapot javítása egységes kezeléssel, integrált ágazati források bevonásával valósulhat meg.
e) Az integrált szociális városrehabilitáció programjának modellkísérlete (a továbbiakban:
Modellkísérlet) az a négy éves program, amelyben az Önkormányzat a Fővárosi Önkormányzattal
együttműködve Integrált Szociális Városrehabilitációs programot indít a kerület meghatározott
krízisterületén, a terület lakóinak szociális, gazdasági és élhetőségi felzárkóztatásának, valamint a
többszörösen hátrányos terület leromlását okozó folyamatok megállapításának és megfordításának fő
céljait szem előtt tartva
f) Helyi városrehabilitációs terület (a továbbiakban HVT): a rehabilitációs akcióterületen belül a helyi
önkormányzat által kijelölt terület, melynek akcióterületi komplex városrehabilitációja (HVT I.),
vagy akcióterületi krízisterület integrált szociális városrehabilitációja (HVT II.) – akár külső
befektető bevonásával is – előkészítés, illetve megvalósítás alatt áll.
g) a HVT I-n ellátandó helyi közszolgáltatási feladatok:
da.) településfejlesztés
db.) településrendezés
dc.) épített és természeti környezet védelme
dd.) lakásgazdálkodás az Önkormányzat lakásrendeletében meghatározott körben
i ) A HVT II-n ellátandó helyi közszolgáltatási feladatok:
azonosak a g) pontban meghatározott feladatokkal, továbbá a Modellkísérleti programban
meghatározott körben az alábbi közszolgáltatási feladatok
- gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól;
- közreműködés a helyi foglalkoztatás megoldásában;
- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról,
valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás;
- közösségi tér biztosítása;
- közművelődési tevékenység,
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása;
- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése,
- a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatása, együttműködés a
közösségekkel.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Józsefváros közigazgatási területén e rendeletben lehatárolt
helyi város-rehabilitációs területekre (HVT I., illetve HVT II.).
(2) A rendelet hatálya a HVT I-n és HVT II-n található ingatlanok tulajdonosaira, bérlőire, valamint
használóira terjed ki.
A helyi város-rehabilitációs terület kijelölése
3. § (1) A Józsefvárosi Önkormányzat a rehabilitációs akcióterületen belül a komplex város-rehabilitáció
vagy akcióterületi krízisterület integrált szociális városrehabilitáció megvalósítása érdekében
rendeletével helyi város-rehabilitációs területet (HVT) jelölhet ki.
(2) A HVT kijelölésének feltételei:
a) elfogadott rehabilitációs program
b) program pénzügyi megvalósíthatósága.
c) akcióterületi krízisterület integrált szociális városrehabilitációs modellkísérlet megvalósítása
(3) 1
E rendelet komplex városrehabilitáció megvalósítására Helyi Városrehabilitációs Terület I-nek jelöli ki
az alábbi utcák által határolt területeket:
Corvin Sétány Program: Práter utca, Szigony utca, Tömő utca, Balassa utca, Apáthy utca, Szigony utca,
Üllői út, József krt. (1. sz. melléklet)
(4) A HVT kijelölését követő 2 éven belül meg kell kezdeni a rehabilitáció megvalósítását.
(5) E rendelet az integrált szociális városrehabilitáció modellkísérletére Helyi Város-rehabilitációs
Terület II-nek (HVT II.) jelöli ki az alábbi utcák által határolt területeket:
Józsefváros Magdolna-negyed: Nagyfuvaros utca – Népszínház utca – Fiumei út - Baross utca –
Koszorú utca – Mátyás tér
4. § A HVT I-n és HVMT II-n elvégzendő közszolgálati feladatok végrehajtásának részleteit a Képviselő-
testület határozatai, a megvalósításra vonatkozó megállapodások vagy Rehabilitációs Vagyonkezelési
Szerződés (RVSZ) határozza meg.
Város-rehabilitációs célú vagyon meghatározása
5. § (1) HVT I-n lévő önkormányzati vagyonelemek, az önkormányzati vagyonleltárban – a hasznosítás
céljának megjelölésével – a város-rehabilitációs célú vagyonelemek közé kerülnek.
(2) A HVT I. önkormányzati vagyonelemeit a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A hasznosítási célú város-rehabilitációs vagyonelem értékét a HVT I. kijelölésekor készülő
költségelemzést is tartalmazó üzleti értékelemzés határozza meg.
6. §2 A városrehabilitáció megvalósításához biztosított pénzügyi keretek
Corvin-Szigony Városrehabilitációs Alap
Az Alap célja:
(1) HVT I. városrehabilitációjának megvalósításához szükséges pénzeszközök biztosítása.
Az Alap forrásai:
(2) A HVT I-n
a) az önkormányzati tulajdonú üres telek értékesítésből és bérbeadásából,
b) önkormányzati tulajdonú bontandó épületek bontási és beépítési kötelezettséggel történő
értékesítéséből,
c) felújítandó épület felújítási kötelezettséggel történő értékesítéséből, - kivéve az 1993. évi
LXXVIII. törvény hatály alá tartozó értékesítést - ,
d) a cserelakások biztosításával kapcsolatos lakásgazdálkodásból,
e) vezetékjogi megállapodás alapján fizetett megváltási, ill. használati díjból
f) útépítési és közművesítési hozzájárulásból származó bevétel,
g) az Önkormányzat éves költségvetésében az e célra beállított előirányzat összege,
h) állami, ill fővárosi pályázatok útján nyert összegek, továbbá központi közigazgatási szervtől és
fővárosi önkormányzati szervektől kapott támogatások összege,
i) Természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaságok, társadalmi szervezetek és egyesületek önkéntes befizetései,
j) Az Alap pénzeszközeinek kamatai.
Az Alap kizárólag a Corvin Sétány Program (korábban: Corvin Szigony Projekt) városrehabilitációs
programjának megvalósítására használható fel.
Az Alappal való rendelkezés módja és felhasználásának rendje
(3) Az Alap tervezésére, kezelésére, gazdálkodására, nyilvántartására, a felhasználásról szóló
beszámolásra, továbbá az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozóan az Ötv-t, az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt, az éves központi költségvetésről szóló
törvényt, a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolásának rendszeréről szóló
kormányrendeleteket, valamint az Önkormányzat az egyes pénzalapjairól szóló rendeleteinek
idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az Alap felhasználásáról a Képviselő-testület döntéseinek megfelelően a polgármester
gondoskodik. A felhasználási módját az e rendeletben meghatározott vagyonkezelő szervezettel
kötött rehabilitációs és vagyonkezelési szerződés rögzíti.
(5) Az Alapban keletkezett bevételek és kiadások alakulásáról az Önkormányzat költségvetési
beszámolójával, illetve zárszámadásával egyidejűleg kell a Képviselő-testületet tájékoztatni.
(6) Az Önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló jogköre kiterjed az Alap gazdálkodásának
ellenőrzésére is.
(7) Az Alap éves pénzmaradványa nem vonható el, más célra nem csoportosítható át. A
pénzmaradvány az Alap céljának megfelelő feladatra a következő naptári évben felhasználható. Az
Önkormányzat éves költségvetésében az egyéb város-rehabilitációs, épület-, közterület- és
infrastruktúra-fejlesztési feladatok vonatkozó előirányzatai meghatározásakor az Alapban lévő
összeget sem csökkentő, sem növelő tényezőként nem lehet figyelembe venni. A Corvin Sétány
Program céljára más területen megvalósuló fejlesztések finanszírozására az Alap felhasználható.
6/A § Az integrált szociális városrehabilitáció programjának modellkísérlet megvalósításához biztosított
pénzügyi keretek
Az integrált szociális városrehabilitáció programjának modellkísérlet megvalósításához biztosított
pénzeszközök az alábbiak:
- a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott költségvetési forrás (támogatás)
- a Józsefvárosi Önkormányzat költségvetésében meghatározott önerő
Vagyonkezelő szervezet
7. § A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési
szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelet (továbbiakban
Vr.) 2. § (14) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervezetek közül a
városrehabilitáció e rendeletben meghatározott helyi közszolgáltatási feladatai kizárólagos ellátására
jogosult szervezetként az Önkormányzat az általa a Fővárosi Önkormányzattal közösen,
kifejezetten a rehabilitációval kapcsolatos közcélú szervezési-lebonyolítási feladatok végzésére
alapított célorientált gazdasági társaságot, Rév8 Rehabilitációs és Városfejlesztési
Részvénytársaságot jelöli ki, mely szervezet adott rehabilitációban végzendő feladatait a 4. §-
ban hivatkozott RVSZ, illetve megállapodás rögzíti.
Rehabilitációs Vagyonkezelési Szerződés (RVSZ)
Rehabilitáció megvalósításra vonatkozó megállapodások
8. § (1) A rehabilitációs vagyonkezelési szerződésben Feleknek meg kell határozni:
a.) a szerződés tárgyát képező város-rehabilitáció megvalósulásának határidejét, ütemezését,
b.) a szerződés keretében ellátott tevékenységeket,
c.) a feladatok megvalósítására biztosított pénzeszközök felhasználásának, rendelkezésre
bocsátásának és elszámolásának módját, pénzügyi ütemezését,
d.) a felek kötelezettségvállalását,
e.) vagyonkezelő díjazását.
(2) Rehabilitáció illetve rehbilitációs modellkisérlet megvalósítására vonatkozó megállapodásokban
meg kell határozni:
a) elvégzendő közszolgálati feladatok végrehajtásának részleteit
b) a megállapodás tárgyát képező város-rehabilitációs feladatok elvégzésének határidejét,
ütemezését,
c) a megállapodás keretében ellátott tevékenységeket,
d) a feladatok megvalósítására biztosított pénzeszközök felhasználásának, rendelkezésre
bocsátásának és elszámolásának módját, pénzügyi ütemezését,
e) a felek kötelezettségvállalását,
f) a vagyonkezelő által a megállapodás alapján végzett tevékenységek költségei viselésének,
elszámolásának módját és jogcímét (pl. támogatás vagy költségek megtérítése, vagy díjazás)
A város-rehabilitációs feladatok megvalósulása érdekében alkalmazásra kerülő sajátos
jogintézmények
Elővásárlási jog
9. § (1) A HVT I-nek az Önkormányzat a rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt nem önkormányzati tulajdonú
ingatlanokra, a vegyes tulajdonú ingatlanok nem önkormányzati tulajdoni hányadára, ill. a bontásra
javasolt társasházi külön tulajdonokra (lakások és helyiségek) az Önkormányzat javára szóló
elővásárlási jogot állapít meg a rendezett településfejlődés biztosítása, településrendezési feladatok
végrehajtása, a város-rehabilitációs terv megvalósítása érdekében. Az elővásárlási jogot jelen rendelet
alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Ha az önkormányzat az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított hatvan
napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az
elidegenítés nem érinti.
(3) Ha az elővásárlási jog fenntartásának indokai megszűnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni
kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést.
9/B. §3 Útépítési és közművesítési hozzájárulás
(1) A HVT I-n az Önkormányzat által megvalósított közmű és úthálózat fejlesztés költségeit az
Önkormányzat részben a terület ingatlan tulajdonosaira áthárítja.
(2) E rendelet alkalmazásában
a.) közmű: - a villamos hálózat
a gáz elosztó vezetékhálózat
hírközlési hálózat
b.) út : a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterületnek telekhatárok által
határolt teljes területe.
c.) Közműhálózat fejlesztése: közművesítetlen közterületen új közmű építése, vagy meglévő
közmű esetén, annak kora, állapota miatt ill. nagyobb teljesítményre való alkalmassá tétele
érdekében történő cseréje, átépítése, bővítése.
d.) Úthálózat fejlesztés: új út és járda építése, meglévő út bővítése, meglévő út és járda
burkolatának és műtárgyainak teljes felújítása, cseréje.
e.) Út és közművesítési hozzájárulás: Az út és közműépítés Józsefvárosi Önkormányzat által viselt
költségének a területtel határos, érintett ingatlanok tulajdonosaira áthárított része.
f.) Ingatlan: önálló helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan. A társasház egy ingatlannak számít.
g.) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás szempontjából érintett ingatlan:
útépítés esetén: amely ingatlan határos a megépült közúttal
közműépítés esetén: amely ingatlan a megépült elosztó vezetékre bekötéssel rendelkezik,
illetve arra beköthető.
Az az ingatlan, amely két vagy több oldalról közterülettel határos, az előbb megépült út, illetve
közmű szempontjából tekintendő érintettnek.
(3) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértéke:
beépítetlen terület esetén a közmű és útfejlesztés költségeinek egy ingatlanra eső része
szabályozási terv szerint megmaradó épülettel beépített terület esetén a közmű és útfejlesztés
költségeinek egy ingatlanra eső részének ...... %-a
(4) A fizetendő útépítési és közművesítési hozzájárulást az elkészült út, illetve közmű üzembe
helyezését követő 1 éven belül a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a
polgármester határozattal írja elő.
(5) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás megfizetésére az ingatlan tulajdonosai - társasház, vagy
osztatlan tulajdonközösség esetén a társtulajdonosok tulajdoni hányad arányában - kötelesek.
9/C. §4 Eljárási rendelkezések
(1) A 9/B .§-ban meghatározott hozzájárulás megfizetésére kötelező határozat ellen a Képviselő-
testülethez lehet fellebbezni, a határozat kézhezvételtől számított 15 napon belül.
(2) Az hozzájárulás összegét a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell
megfizetni.
(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester méltányosságból
maximum 12 havi, különösen méltányos esetben 24 havi kamatmentes részletfizetést
engedélyezhet a kötelezett kérelmére, melyet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül
kell benyújtani.
(4) Késedelmes fizetés esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt hozzájárulást kell
megfizetni.
(5) Nem terheli hozzájárulás fizetési kötelezettség
- a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat
- A Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat
- az Önkormányzattól vásárolt ingatlan tekintetében a befektetőt, aki a rehabilitáció
megvalósítására az önkormányzattal kötött szerződésben vállalt kötelezettséget.
hatósági ügynek minősül, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2004. évi CXL. Törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
10. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
1
Módosította a 19/2005.(IV.15.) ök. sz. rendelet 1.§-a. Az 1. sz. melléklet helyébe a 19/2005.(IV.15.) ök. sz. rendelet 1. sz. melléklete lép.
2
Módosította a 31/2003.(V.14.) ök. sz. rendelet 2.§-a.
3
Beiktatta a 31/2003.(V.14.) ök. sz. rendelet 3.§-a.
4
Beiktatta a 31/2003.(V.14.) ök. sz. rendelet 4.§-a.