Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotja Budapest Józsefváros Kerületi Építési Szabályzatát (továbbiakban JÓKÉSZ).

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Józsefváros Kerületi Építési Szabályzatának hatálya

1.§

Józsefváros Kerületi Építési Szabályzatának (JÓKÉSZ) hatálya, a 39.§ (2) bekezdésben meghatározott területek kivételével Budapest VIII. kerület, Józsefváros közigazgatási területére (a továbbiakban: a terület) terjed ki.

Józsefváros Kerületi Építési Szabályzatának alkalmazása

2.§

(1)     A JÓKÉSZ részei az alábbiak:

a)    a szabályzat

b)^[1]   a mellékletek:

1.    melléklet:          értelmező rendelkezések

2.    melléklet:          magyarázó ábrák

3.    melléklet:          Józsefváros Kerületi Szabályozási Terve

                                 (a továbbiakban: a szabályozási terv)

4. ^[2]  melléklet:          Övezeti terv

5. ^[3],^[4]                          melléklet:      Azoknak a területeknek a lehatárolása, ahol a KSZT van hatályban

(2)     Józsefváros közigazgatási területén az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT rendelet), valamint a 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ) előírásait, az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3)     Építési munkát végezni az Étv.18.§ (1) bekezdése alapján az e rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(4)^[5]

(5)^[6] Más jogszabályban előírt szabályozási elemek változását a JÓKÉSZ és a JKSZT módosítása nélkül át kell vezetni.

Közterületrendezési Terv (KÖRT)^[7]

3. §

Telekalakítás helyi szabályai

4. § 

(1)     A kerület közigazgatási területén nyúlványos (nyeles) telek

a)    csak tömbbelsőben kialakítandó önálló helyrajzi számon nyilvántartott oktatási-, szociális-, egészségügyi építmény, mélygarázs, vagy zöldterület céljára alakítható ki,

b)    a teleknyúlvány legkisebb szélessége legalább 3,0 méter kell, hogy legyen.

(2)     L7 építési övezetekben telekcsoportot újraosztani, telket felosztani, telekhatár-rendezést végrehajtani csak műszakilag megosztható, önálló szerkezetű épületek ingatlan-nyilvántartási elkülönítéséhez szabad.

(3)^[8]    Telekegyesítés esetén a megszűnő telekhatárhoz rendelt utcai építmény magasságváltást az eredeti telekosztásnak megfelelően kell értelmezni.

Közművek, mérnöki létesítmények, üzemanyagtöltő állomás

5.§

(1)     A kerület közigazgatási területén épületet elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni csak teljes közművesítettség mellett szabad.

(2)     Minden építési övezet, illetve övezet területén elhelyezhetők:

a)    a vízmű-gépházak,

b)    a szennyvízátemelők,

c)    az energia-átalakítók,

d)    a gáznyomás szabályozók.

(3)^[9]    A közművezetékek a közüzemi csatlakozási pontjáig csak a terepszint alatt helyezhetők el, beleértve az elektromos ellátás és a hírközlés vezetékeit is. A kerület közterületein a nem használt közművezetékeket átépítésük esetén el kell távolítani.

(4)     A kerület közterületein és épület közterületre néző homlokzatán új felszín feletti kábel-csatlakozó szekrény nem helyezhető el.

(5) ^[10]   Új üzemanyagtöltő állomás, önálló közterületi mélygarázsban, vagy építési tömbön belül parkolóházban, vagy mélygarázsban helyezhető el, az övezeti előírások keretei között, kivételt képeznek az M-VIII jelű építési övezetek területei.”

II. Fejezet

A VÁROSKÉP ALAKÍTÁSA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

Az épületek közterületről látható homlokzatainak kialakítására, felújítására, színezésére vonatkozó általános rendelkezések

6. §

(1)^[11]    Védett területeken az épületek közterületről látható homlokzatait részleges színezéssel felújítani nem szabad.

 (2) ^[12]  Az (1) bekezdésben nem említett területeken

a)    épület homlokzatát részlegesen átszínezni

aa)   csak a homlokzat teljes szélességében és

ab)  az épület vízszintes tagolásához igazodva és

ac)   az épület eredeti vagy jelenlegi színezésével harmonizáló színnel

lehet,

b) az épület homlokzatának vagy a homlokzat egy részének helyreállítására során a homlokzat részleges átszínezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.”

(3)     A védelemre tervezett épületek homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő épületek teljes körű vagy részleges felújításánál a helyi védelemről szóló rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

(4)     A területen a közterületről láthatóan berendezések csak az alábbiak szerint helyezhetők el:

1. ^[13] Az égéstermék homlokzatra történő kivezetése csak jogszabálynak megfelelő kémény hiányában műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással és homlokzatdísz roncsolása nélkül engedhető meg. A műszaki megoldás megfelelőségének igazolása érdekében a tervekhez mellékelni kell az önkormányzati főépítész véleményét, annak hiányában az illetékes tervtanács állásfoglalását.”

b)^[14]   Klímaberendezés és klíma-berendezések kültéri egysége

ba)  meglévő épületeken csak az épület megjelenéséhez illeszkedve, közterületről nem láthatóan helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át;

bb)  új épületen csak a városképhez illeszkedve, az épület részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás lehetőségének biztosításával helyezhető el; utólag – homlokzaton és a tetőn – csak takartan helyezhető el.

c)^[15]   1,20 méternél nagyobb átmérőjű parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei védett épületen sem az utcai sem a belső homlokzaton, sem a lépcsőházban nem helyezhetők el. Nem védett épület közterületről látható homlokzatán ezek a berendezések csak takartan helyezhetők el, kábelei a homlokzaton és a lépcsőházban nem helyezhetők el.

(5) ^[16]  

Cégérek, hirdetések, reklámok, díszvilágítás

7. §^[17]

Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások

8. §

(1)^[18]    Amennyiben az ingatlan tulajdonosa (állami tulajdon esetében annak kezelője) megállapodik az önkormányzattal a terepszinten közvetlenül csatlakozó területek, illetve a földszinti területek vagy az épület egy részének közhasználatcéljára történő átadásáról, akkor a megállapodás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetésről gondoskodni kell.

a)    A közhasználat céljára átadásra tervezett területekről az építtető nyilatkozik, az építési engedélyezési tervben dokumentálja a közhasználatnak átadandó területeket, olyan tartalommal, hogy az önkormányzat a közhasználat feltételeit el tudja bírálni.

b)    Az a) bekezdés megvalósulásával a közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén az övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke 0,5-tel növelhető, legfeljebb a megengedett engedményes keretövezeti határérték mértékéig, amennyiben azt a keretövezet és az építési övezet előírásai megengedik.

c)^[19]  

(2)^[20]   

(3)     A közhasználat céljára átengedett területre vonatkozó, jogszabályban meghatározott engedmények csak akkor érvényesíthetők, ha:

a)    a közhasználat céljára átengedett területre vonatkozó megállapodás rögzíti a közhasználatra átadott terület jellemzőit,

b)    szélessége legalább 3,0 méter és

c)    szabad belmagassága legalább 3,50 méter.

(4)     Utcabútor, köztárgy, nyilvános WC közhasználat céljára átadott területen elhelyezhető. A településkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében a megfelelő illeszkedést biztosítani kell.^[21]

Közterületekre vonatkozó előírások

9. §

(1)     Közterület feletti átépítéshez az érintett ingatlanok tulajdonosának (tulajdonosainak), önkormányzattal ellenjegyzett megállapodása szükséges, a megállapodásnak tartalmaznia kell a közterület feletti épületrész hovatartozását.

(2)     A közterület fölé nyúló építmény(rész) méreteit a szabályozási terv rendelkezése hiányában az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)    konzolos kinyúlása legfeljebb az érintett közterület szélességének 10%-a, de legfeljebb 1,5 m,

b)    szélessége legfeljebb az utcai homlokzat hosszának 2/3-a lehet.

c)    A közterület fölé nyúló építmény(rész) a térfigyelő rendszer működését nem korlátozhatja, illetve annak megfelelő áthelyezéséről az érintett építmény(rész) tulajdonosa kell, hogy gondoskodjék.

(3)     A szabályozási terven terepszint feletti építési helyként jelölt területen a közterület (földszint) felett gyalogos átvezetés, gyalogos híd, üvegtető, letámasztást igénylő előtető, ipar- és képzőművészeti alkotás illetve reklámhordozó szerkezet építhető az alábbiak szerint:

a)    közterületen való letámasztást igénylő építményt az előírt közúti űrszelvény figyelembevételével kell kialakítani, egyenként legfeljebb 0,5 m²-es felületű letámasztással,

b)    a támasztószerkezet a közúti illetve a gyalogosforgalmat, illetve a környező épületek, földszinti és alagsori lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja,

c)    a földszinten az átjárót lehatároló – szükség esetén megnyitható, illetve eltávolítható – épületszerkezet elhelyezhető,

d)    gépjárműforgalom esetén gondoskodni kell a légtér megfelelő szellőzéséről

(4)^[22]    Letámasztást igénylő előtető közterület fölé történő benyúlásának mértékét az övezeti előírások vagy a szabályozási terv rögzítik.

(5)     Vegyes használatú utak lakó- és pihenőövezetekben történő kialakítása

a)    A gyalogos- és célforgalmi területeken a gyalogosfelületeket, a gépkocsi-közlekedésre, illetőleg parkolásra kijelölt felületeket elkülönített burkolattal kell megvalósítani.

b)^[23]     A közterületek felújítása vagy átépítése esetén közterület-alakítási tervet kell készíteni.

(6)     Utcabútor, köztárgy, nyilvános WC közterületen elhelyezhető. A településkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében a megfelelő illeszkedést biztosítani kell.^[24]

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(7)^[25]    A gyalogos közlekedés részére fenntartott területet a Kisfaludy és a Vajdahunyad, valamint a Vajdahunyad és a Futó utcák között legalább 8 méteres, a Bókay és a Szigony utcák között legalább 6 méteres közlekedési sávot közhasználat céljára átadott területként kell kialakítani.

 (8)^[26]   A alábbi útszakaszokon alakítandó ki forgalomcsillapított, vegyes használatú közterület:

a)    Bacsó Béla utca

b)    Bókay János utca

c)    Bródy Sándor utca

d)    Blaha Lujza tér déli oldala (36406 hrsz közterületi földrészlet)

e)    Csobánc utca

f)     Bauer Sándor utca (35109 hrsz. közterületi földrészlet)

g)    Futó utca

h)    Gyulai Pál utca

i)     Horánszky utca

j)     Kisfaludy utca (Práter utca és a Corvin köz déli határa között)

k)    Kőfaragó utca

l)     Leonardo da Vinci utca

m)   Mária utca

n)    Mátyás tér

o)    Múzeum utca

p)    Nagytemplom utca

q)    Tavaszmező utca

r)     Vajdahunyad utca.

(9)     A Rákóczi tér északi és déli oldalán, a felszíni térrendezéssel egyidőben az utcaszakaszokat forgalom-csillapított útként, a keleti oldalon – a vásárcsarnok és a park közötti területet – gyalogos felületként kell kialakítani.

(10)   A Corvin-sétányon átvezető Vajdahunyad, Kisfaludy utcák gépkocsi-forgalma közlekedési hatás-tanulmány eredményei alapján korlátozható, illetve kizárható.

(11)   A Blaha Lujza tér keretövezetbe nem sorolt közterülete:

a)    A tér déli oldalán, a felszíni térrendezéssel egyidőben, az utcaszakaszokat forgalom-csillapított útként, vagy – az épületek funkcióinak megfelelően - kizárólag célforgalom számára megnyitott vegyes használatú felületként kell kialakítani.

b)    A tér déli oldalán a volt Corvin áruház épületének letámasztást igénylő előtető szerkezete a közterület fölé nyúlhat.

c)    A közterületen a szabályozási tervben meghatározott helyen és módon el szabad helyezni:^[27]

ca) ^[28]   terepszint alatti építményt: melyben a metróállomáshoz kapcsolódóan gyalogos aluljáró, mélyparkoló, a gyalogos aluljáró felől megközelíthető kereskedelmi és vendéglátási rendeltetési egységek, nyilvános WC, valamint ezek megközelítését biztosító lépcsők, rámpák, mozgólépcsők alakíthatók ki.

cb) ^[29]  terepszint feletti építményt: melyben a metróállomás és mélyparkoló felszíni gyalogos kapcsolatainak (felvonó és lépcső) fogadóépülete, a gyalogos aluljáró lépcsői és a mélyparkoló rámpái, továbbá a tömegközlekedési átszállási csomópont részben fedett, részben nyitott agóra- és várakozóterei alakíthatók ki.

d)    A 36 405 hrsz közterületen a fásítottság mértéke legalább 1 db fa 200 m²-ként. Újonnan ültetett fa csak a többször iskolázott, 1,20 méter törzsmagasságban mérve legalább 10 cm törzsátmérőjű, közepes, vagy nagy lombkoronájú fa lehet, melyek számára legalább 2,5 m-es földtakarást kell biztosítani.

Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető pavilonokra, vendéglátó teraszokra és kitelepedésekre

10. §

(1)^[30]   

(2)     Pavilonok elhelyezése

a)^[31]   Új közterületi pavilon létesítése, cseréje csak közterületi alakítási terv alapján, virág,- újság és büfétermék-árusítás, valamint kulturális rendezvények céljából helyezhető el.

b)    A pavilon és vendéglátó terasz elhelyezése a közterülettel határos épület rendeltetését, használatát nem zavarhatja.

c)    A pavilon szélessége (mélysége) külső árusítás esetén nem haladhatja meg a 3,0 métert és alapterülete egyenként legfeljebb 12 m² lehet.

d)    ^[32]

e)    Pavilon gyalogos utcában csak abban az esetben helyezhető el, ha:

1.    az utca és a járda kiemelt szegély nélkül kerül kialakításra,

2.    a gyalogos sáv (LG) szélessége – a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával – összesen legalább 5,0 méter és

3.    a gépkocsik mozgását lehetővé teszi.

       f)^[33]   

g)    A pavilon tömör – nem átlátszó – homlokzatfelületei nem haladhatják meg a teljes homlokzat-szakasz 1/3-át.

(3)     Vendéglátó terasz elhelyezése

a)^[34] Vendéglátó terasz közterületen, közterületre nyíló magánterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen csak abban az esetben létesíthető, ha:

1.  a gyalogos sáv (LG) szélessége – a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával – legalább 1,5 m,

      2.  a gyalogos-sáv szélessége (LG) az árkád alatt is legalább 1,5 méter,

3.  a legalább 3 méter széles, vagy ennél nagyobb méretű terasz esetében legalább 1,5 méter széles felületen a körüljárhatóság biztosítható

  b)^[35]       Terasz oldalai 1,0 méternél magasabb nem ideiglenes-jellegű anyagokkal és szerkezettel nem határolhatók le

  c)^[36]

(4)     Közterületi kitelepedés a vendéglátó teraszokra vonatkozó előírások keretei között létesíthető.

(5)^[37]    A közvilágítási oszlopok városnegyedenként, szerkezetileg összefüggő utcaszakaszokon és a köztereken, közparkokban egységes kialakításúak legyenek és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához.

(6)^[38] Az alábbi köztárgyak, utcabútorok csak a közterület berendezési sávjában helyezhetők el:

a)    utcai szemétgyűjtő,

b)    fülkés telefon,

c)    árusító automata.

A fenti köztárgyak, utcabútorok a berendezési sávon kívül nem helyezhetők el, kivéve a közösségi közlekedési eszköz megállóhelyét, továbbá, ahol a szabályozási terv lehetővé teszi.

(7)     A parkolásgátló oszlopsor (poller) egy-egy utcaszakaszon egységes kivitelű legyen.

(8)^[39]

(9)^[40] Homlokzati árnyékoló csak az épület megjelenéséhez illeszkedő kivitelben helyezhető el.

(10)^[41] 

Zöldfelületek, fasorok

11. §

(1)     A kerület közterületeinek átépítése során a zöldterületi rendeletben felsorolt fasorfelújítások, illetőleg a közterületeken telepítendő fasorok számára a megfelelő műszaki kialakítást biztosítani kell, azok helyigényével és megfelelő védelmével.

(2)    A közkertek és közterek növényzetének és állagának védelmére létesítendő parkrácsok és kerítések színe és formavilága összhangban kell legyen a tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival.^[42]

(3)    Az utcai burkolatok átépítése során az egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek megtartásán túl, a műszaki adottságok figyelembevételével növényzetet kell telepíteni.

(4)^[43]    A kivágott fák pótlásáról a fakivágásról szóló rendeletekben meghatározott helyen és módon kell gondoskodni.

(5)     A növényzet pótlására a helyi rendelet szerinti növényzet kihelyezésével kell gondoskodni.

(6)    A zöldfelület előírt mértékét nem kell biztosítani:

a)    mélygarázs terepszint alatti 100%-os beépítése,

b)    földszint, I. emelet 100%-os beépítése,

c)    az udvar üvegtetős lefedése,

d)    parkolóház létesítése esetén,

amennyiben azt az építési övezet előírásai lehetővé teszik.

(7) ^[44]   A (6) bekezdés a) és b) esetekben a zárófödém felépítménnyel nem beépített részén, az övezetre előírt legkisebb zöldfelület mértékének megfelelő százalékban tetőkertet kell kialakítani. A (6) bekezdés d) esetében a zárófödémen az övezetre előírt legkisebb zöldfelület mértékének megfelelő százalékban tetőkertet kell kialakítani.

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(8)     Rákóczi tér

a)    A Rákóczi téren növényzetet telepíteni csak a teljes zöldfelületet ellátó, automatikus öntözőrendszer egyidejű kiépítésével lehet.

b)    A Rákóczi téren a felszín alatti létesítmények szellőzőinek növényzettel való takarását biztosítani kell.

(9)     ^[45]

A környezet védelme

12. § 

(1)     A kerület egész területe „B”, azaz érzékeny szennyeződés-érzékenységi besorolású.

(2)     Hulladékudvar csak M és KL övezetben létesíthető.

(3)     Szelektív hulladékgyűjtő sziget  a környezethez illeszkedve helyezhető el.^[46]

(4)     Az építési terület előkészítése során az ott lerakott hulladékot, a földmunkák során a szennyezett talajt el kell távolítani.

(5)^[47]   

(6) ^[48]   A zaj- és rezgés- elleni, valamint a levegőtisztaság védelemről a vonatkozó jogszabályok, és az önkormányzat rendelete szerint kell gondoskodni.

(7)     A nagyforgalmú utak mentén akusztikai védelmet kell biztosítani új épület elhelyezésénél, illetőleg meglévő épület átépítéssel egybekötött felújításánál, átépítésénél az épület rendeltetésének megváltoztatása, kapacitásának növelése esetén, amennyiben a zajterhelés a megengedett határértéket meghaladná.

(8)     Épületek díszkivilágítása és világító reklám a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, káprázást az utcákon és sétányokon nem okozhat.

III. Fejezet

A BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A beépítési módokra vonatkozó előírások

13. § 

ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSI MÓD

(1)     A VK jelű építési övezetek, zártsorú beépítési módú területein, továbbá a KL-KT övezetek mentén fekvő I, L1 és L2 jelű övezetekbe tartozó telkeken

a)    az épületek földszintjének közterület felöli szakaszait, a tartószerkezettel összehangoltan közcélú használatra alkalmas módon kell kialakítani (üzlet, portál),

b)^[49]   az épületek földszintjének a) pontban említett, közcélú hasznosításra (üzlet, portál) alkalmas, a  tartószerkezettel összehangolt kialakításának lehetőségét abban az esetben is biztosítani kell, ha az épületek földszintjének végleges kialakítására több ütemben kerül sor.

(2)     Az (1) bekezdésben nem említett építési övezetek területén az övezetekben megengedett rendeltetési egységek helyezhetők el, az a) pont, a b) pont, a 17.§ (2) és a 24.§ (1) c) pont alattiak figyelembevételével, de az előkert nélküli, zártsorú beépítési mód szerint beépíthető telken, a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára néző földszinti lakóhelyiségeinek padlószintje legalább az alábbi kell, hogy legyen:

a)    KL-KT keretövezetbe sorolt közterület mentén a járdaszinthez képest legalább 1,5m,

b)    egyéb közterület mentén, a járdaszinthez képest legalább 3,0 m.^[50]

(3) ^[51] a 13.§ (1) bekezdésében leírt Zártsorú beépítési módú területen:

         a)  100%-os földszinti beépítés esetén: 

1.    lakóépületben az előírt legkisebb zöldfelület tetőkert kialakításával is biztosítható, ha a tetőkert legalább 50%-a játszó- vagy pihenőkertként kerül kialakításra,

2.    egyéb rendeltetésű épületben az előírt zöldfelület teljes nagyságának biztosítása helyett elegendő, ha a tető 25%-án tetőkertet alakítanak ki. 

b)   ha a szabályozási terv lehetővé teszi, az udvar lefedhető,

3. ) a szabályozási terven jelölt be nem építhető épületközöket szabadon kell hagyni, 

d)   meglévő épülethez épített új felvonó beépítési alapterületével a megengedett beépítettség növelhető, ha az igazolhatóan az épület kontúron belül nem helyezhető el,

(4)     Zártsorú, zártudvaros beépítési mód esetén üveggel fedett udvar akkor létesíthető, ha huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség ablaka nem nyílik ide, kivéve, ha az udvar szellőzése megfelelően biztosított, továbbá

a) ^[52]  az udvarhoz közvetlenül kapcsolódó rendeltetési egységek használatát nem zavarja, illetőleg kedvezőtlenül nem befolyásolja, azok továbbra is megfelelnek a hatályos építési előírásoknak,

b)    az udvaron meglévő, megőrzésre érdemes növényzet nem található, illetőleg annak megfelelő megtartása és védelme biztosítható,

c)    az épület udvari homlokzati kialakítása azt lehetővé teszi,

d)    az üveggel lefedett udvarok üvegezésénél a lehulló tárgyak okozta törésekből származó balesetek ellen védett,

e)    gépjármű beállások elhelyezése csak akkor engedhető meg, ha a szükséges szellőztetés, füst- és hőelvezetés biztosított.

(5)     Meglévő zártsorú, zártudvaros beépítési mód esetén tetőfödémmel fedett udvar csak tetőkert kialakítása esetén és a (4) bekezdés a)-e) pontokban foglalt feltételek teljesülése mellett létesíthető.

(6)     ^[53]

 (7)^[54] A meglévő, zártsorú beépítésben közterületről nyíló rendeltetési egység lakássá nem minősíthető.

Az építési helyre vonatkozó előírások a zártsorú beépítési módú területeken

14. § 

(1)     Az építési hely jogszabályban meghatározott fogalmát a szabályzat szempontjából az alábbiak szerint kell alkalmazni:

a)    az építmények– megengedett legnagyobb beépített alapterületének legalább 75%-át a szabályozási terven meghatározott elsődleges építési helyen kell elhelyezni;

b)    amennyiben a normatívan meghatározott beépített alapterületű épületek nem helyezhetőek el az elsődleges építési helyen belül, akkor a másodlagos építési hely is igénybe vehető.

c)^[55]  

(2)     Épületköz

a)    ^[56]

   b)^[57]   Amennyiben az épületköz területe két telekre esik, akkor abból egy-egy teleken legalább 5 méter széles sávot kell kialakítani.

   c)^[58] Az épületeket ilyen esetben az épületközre néző oldalukon a vonatkozó szabályozási előírások betartása mellett, nem tűzfal jellegű homlokzattal kell kialakítani.

   d)^[59]  Ahol a beépítendő telekkel szomszédos építési telken lévő kötelező építési vonal nem érinti a telekhatárt, ott az épületköz megengedett, de nyílászáró a vonatkozó szabályozási előírások betartása mellett legalább 5 méternél nagyobb épületköz esetén helyezhető el az oldalhatár felé.

e) ^[60]  Abban az esetben, ha zártsorú beépítési mód esetében a szabályozási tervlapon meghatározott építési hely határa nem azonos az oldalsó telekhatárral, az épületköz előírásait is alkalmazni kell.

(3) ^[61]   Oldalsó és hátsó telekhatár felé, valamint egy telken belül elhelyezkedő épület(rész)ek egymással szemközti homlokzatai között legalább 10 méter távolság biztosítása kötelező, amennyiben legalább az egyik homlokzat huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílását tartalmazza.

(4)    Kerítés a közterületi telekhatáron akkor létesíthető, ha a homlokzat síkja az utcai telekhatártól legalább 2 méterrel beljebb kerül. Ebben az esetben a kerítést a legfeljebb 0,70 méter magas lábazat felett min. 80%-ban áttörten kell kialakítani. Az e mögött telepített növényzet tetszőlegesen sűríthető.^[62]

(5)    Az építési vonaltól az alábbi módon szabad eltérni („hátraléptetés”):

a)    a hátrahúzott homlokzatszakasz építési vonalon mért hossza 6 méternél kisebb nem lehet,

b)    a hátrahúzás mélysége legfeljebb a szélességének mértéke lehet,

c)^[63] a telek oldalhatártól mért 3,0 méteres sávjában az épület homlokzatát hátraléptetni nem szabad, kivéve, ha meglévő hátraléptetéshez csatlakozik az új épület,

d)    kettő vagy több szomszédos telek egyidejű beépítése esetén a homlokzatsík hátraléptetésére vonatkozó előírásokat az egyidejűleg beépítendő telkek összes szélességére lehet vonatkoztatni, illetve a c) pont előírásait – a homlokzatok összehangolása esetén –a telkek közös határvonalaira nem kell alkalmazni.

(6) ^[64]  Az építési hely szabályozási tervben meghatározott tömbbelső felőli határvonalától eltérni legfeljebb +3 méterrel, csak az épület(rész) kedvezőbb elhelyezése, tájolása, kialakítása érdekében és az építési hely terület-méretének (m²) megtartásával szabad. Az építési helyből az értékes növényzet megtartása érdekében kizárt terület határát megváltoztatni csak a szabályozási terv előzetes módosításával szabad.

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(7)^[65]  

(8)^[66]    A Práter utca – Nagytemplom utca – Corvin sétány - Futó utca által határolt 116/A. tömb területén kerítés az elsődleges építési helyen kívül nem létesíthető.

Az építmények kialakításának általános szabályai

15. § 

(1)     A telkeken ténylegesen elhelyezhető épületek méreteit a JÓKÉSZ, a szabályozási terv és az általános érvényű egyéb előírások együttes alkalmazásával kell megállapítani.

(2)^[67]   

(3)     Az eredeti architektúra visszaállítása érdekében az eredeti tervekkel igazolt tetőidom visszaépítése a szabályzat alkalmazása szempontjából meglévő tetőnek, (tetőtérnek) tekintendő.

(4)     A területen bármely építményt úgy kell kialakítani, hogy az a térfigyelő rendszer működését ne korlátozza, illetve, amennyiben azt korlátozná, a térfigyelő rendszer átalakításának költségei az építtetőt terhelik.

(5) ^[68]   A tetőkertek az OTÉK 5. melléklete szerint vehetők figyelembe a legkisebb zöldfelületek számítása során.

(6)^[69]   

(7)^[70] A beépítetlen telkek az 5 éves beépítési kötelezettség idejére átmeneti jelleggel hasznosíthatók.

1. Az üres telkeken átmeneti jelleggel elhelyezhető vendéglátó létesítmény, parkoló, helyi piac, közösségi kert, játszótér, valamint egyéb, a környezetet nem zavaró rendeltetési egység, az övezeti előírásban megengedett funkciótól függetlenül.
2. Parkoló létesítése esetén a magasabb szintű jogszabályban előírt faültetési kötelezettséget dézsás/konténeres fák elhelyezésével kell biztosítani, melyek fenntartásáról gondoskodni kell.
3. A telkek utcai frontján az átmeneti hasznosítás idejére zárható térelhatárolást kell létesíteni, az elhelyezett építmények magassága 4 métert nem haladhatja meg.
   
   

Terepszint alatti beépítés szabályai

16. § 

(1)     Önálló terepszint alatti építmény a szabályozási terven meghatározott terepszint alatt beépíthető építési hely határvonalain belül helyezhető el.

(2)^[71] A közlekedési célú területeken a szabályozási terven meghatározott építési helyeken a terepszint alatti építményeket az alábbiak alapján kell kialakítani:

a)  A terület olyan sajátos építési terület, amely kizárólag a közlekedés, gyalogos közterek, gyalogos aluljáró, tömegközlekedés végállomásai és várakozóhelyei (metrómegálló, végállomás), valamint az azokhoz szorosan, kapcsolódó létesítmények terepszint alatt elhelyezésére, valamint a sajátos területi előírásokban meghatározott feltételekkel megvalósítható mélyparkoló kialakítására szolgál.

b) A metrólétesítmények – közművek – egyéb közlekedési létesítmények és parkolók elhelyezését a terepszint alatt építési helyen összehangoltan kell megvalósítani.

3. ) A területen a metró létesítményei elhelyezhetőségének elsőbbségét biztosítani kell, bármilyen építmény, közműhálózat elhelyezésével szemben.
4. ) Az új létesítményeket úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos közlekedés területét nem korlátozhatják, a gyalogos közlekedés számára kijelölt területeket nem veheti igénybe.
5. ) Az aluljárókhoz és metróhoz kapcsolódó közhasználatú terepszint alatti tereket építészetileg egységesen kell kialakítani. Az alkalmazott anyagoknak, az igénybevételnek megfelelőnek, időtállónak kell lenniük, azonos felújítási ciklus (kopás stb.) figyelembevételével.
6. ) A 2. és a 4. metróvonal állomásai között az adott közlekedési csomópontban a felszín alatti közvetlen gyalogos összeköttetést kell biztosítani.

g) A szabályozási tervlapon terepszint alatti építési helyként jelölt területen, a közterület alatt út-, illetve gyalogút-átvezetés, rámpa, mélygarázs és az ezekkel kapcsolatos műtárgyak, valamint a gyalogos átvezetést kísérő kiskereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók helyezhetők el.

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(3)^[72]    A Bethlen Gábor utca - Baross tér - Festetics utca között a terepszint alatt a gyalogos átjárást biztosítani kell.

(4)^[73]    A Blaha Lujza téren

  a)    a tér alatti mélygarázs építése során a metró aluljáró bővítésével terepszint alatti gyalogos kapcsolat biztosítandó a metró és a mélygarázs között, melyről a két szomszédos déli telek (hrsz: 36432 és hrsz: 36408) pinceszinti gyalogos megközelítése is kialakítható

b) ^[74]  a metró aluljáró terepszint alatti bővítése során kiskereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciójú rendeltetési egység csak a szabályzatban rögzített feltételekkel helyezhető el, ha a volt Corvin áruház (hrsz: 36432) épületében legalább az össz szintterület 20%-ában kulturális, művelődési, vagy rendezvényszervezésre alkalmas rendeletetési egység létesül.”

(5)^[75]

(6)^[76]   A Pollack Mihály téren

a)    üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el,

b)    az első pinceszinten (-1. szint) gépjármű-mosó elhelyezhető,

c)    mélygarázs és a terület fenntartását szolgáló egyéb építmények a terepszint alatt elhelyezhetők.

(7)^[77]   A Rákóczi téren

a)    üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el,

b)    terepszint alatt közműépítmények, metró mélyalagút és a metróállomáshoz kapcsolódó aluljáró műtárgya (a szabályozási terven lehatárolt helyen belül) elhelyezhető,

c)    mélygarázs és a zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények a terepszint alatt elhelyezhetők,

d)    A melléképítmények közül csak mélygarázs gyalogos felszíni kapcsolati építménye, rámpa és előlépcső helyezhető el,

e)    A tér felől raktárak nem nyílhatnak.

    8)^[78]   A Vajdahunyad utca - Kis Stáció utca - Futó utca - Nap utca által határolt 111. tömb területén belül

a)^[79] az "Építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része"-n a terepszint alatti építmény zárófödémén legalább 0,5 m-es földtakarással zöldfelület létesítendő oly módon, hogy a földtakarás felső síkja az utcai járdavonal szintjével azonos, vagy attól legfeljebb ±50 cm eltérésű lehet,

b) a "Kötelező zöldfelület" -ként jelölt területen, annak a telekre eső minden megkezdett 100 m²-e után 1db közepes vagy nagy lombkoronát növelő környezettűrő fa telepítendő a konkrét termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokból.

(9)^[80]    A Práter utca – Nagytemplom utca – Corvin sétány - Futó utca által határolt 116/A. tömb területén belül az "Építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén" az aláépítés oly módon alakítandó ki, hogy a tetején kialakított rendezett terepszint az utcai járdavonal szintje fölé legfeljebb 0,90 méterrel emelkedhet.

Padlószint-magasságra, ^[81]vonatkozó általános rendelkezések a zártsorú beépítési módú területeken

17. §

​(1)     A zártsorú beépítés esetén, a lakóhelyiségek utcafronti elhelyezésénél 5,0 méternél nagyobb előkert esetén a lakószint padlómagassága nem korlátozott.

(2)     Főútvonalak mentén új épületek elhelyezése esetén, az utcai épületrészben (traktusban) a lakóhelyiségek legkisebb padlószint-magassága a járdaszinthez képest legalább 3,60 méter legyen a:

a)    Baross utca,

b)    Fiumei út,

c)    Hungária körút,

d)    József körút,

e)    Kerepesi út,

f)     Könyves Kálmán körút,

g)    Múzeum körút,

h)    Népszínház utca,

i)     Orczy út,

j)     Rákóczi út,

k)    Üllői út

menti épülettraktusokban.

Az építmények magassági kialakítására vonatkozó előírások^[82]

18. §

(1)^[83]    Az épület utca építménymagasságának (UÉm) megengedett legnagyobb értékét a szabályozási terv állapítja meg.

(2)     A szabályozási terven jelölt kialakult beépítésű területeken:

a)^[84] Az épület legnagyobb utca építménymagasságát a legkisebb építménymagasságnál magasabb épületek figyelembevételével kell megállapítani, a védett épületek és a beépítetlen telkek figyelmen kívül hagyásával.

b)^[85] Az épület legnagyobb utca építménymagassága nem lehet nagyobb a tömbben kialakult legnagyobb utcai építménymagasságnál és legfeljebb 3 méterrel lehet nagyobb a csatlakozó, az övezetre előírt legkisebb építmény magasságot elérő épületek építménymagasságának értékénél.

c) ^[86]

A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések
19.§

(1)^[87]     

(2)     Gépi technológiájú parkoló-berendezés csak az épület vízszintes vetületén belül helyezhető el.^[88]

(3)     A parkoló-terekben keletkező csurgalékvizeket csak olajfogón keresztül szabad a közcsatornába bevezetni.^[89] 

(4)     Kiürítési útvonalban parkolóhelyet kialakítani nem szabad.

(5)     Az egyes épületek létesítése során biztosítandó parkolóhelyek számát, a vonatkozó jogszabályok alapján, az önkormányzat parkolási rendelete határozza meg.

(6)     A jogszabályokban előírtnál több parkoló létesítése esetén, amennyiben az parkolási rendeletben meghatározott közparkoló céljára létesül, engedményes szintterületi érték alkalmazható, melynek mértéke legfeljebb +1,0 m²/m², de az engedménnyel megnövelt érték legfeljebb a keretövezeti határérték lehet.

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(7)^[90], ^[91]       

Parkolóházak, teremgarázsok és mélygarázsok elhelyezésének általános szabályai

20. § 

(1)     Parkolóház és önálló mélygarázs minden építési övezetben, mélygarázs minden közterületen létesíthető, ahol az övezetek előírásai nem tiltják.

(2)^[92]    Parkolóház létesítése esetén a beépítés mértéke elérheti a 100 %-ot, a 11.§ (7) bekezdés betartása mellett.

3)     Az önálló parkolóházak, mélygarázsok megengedett legnagyobb bruttó szintterületi mutatója legfeljebb
10 m²/m² lehet.

(4)     Parkolóházban, illetőleg annak létesítésével együtt, egyéb rendeltetésű helyiségek, vagy más önálló rendeltetési egységek is létesíthetők.

(5)     Más funkcióval, rendeltetési egységgel kombinált parkolóház esetén az egyéb funkciók aránya a teljes szintterület legfeljebb 30%-a lehet, de ebben az esetben a parkolók céljára legfeljebb 8 szint vehető figyelembe. Az előírás csak a parkolóház fő rendeltetésű épületekre vonatkozik.

(6)     A VK építési övezetek területén, a szabályozási terven jelölt területen, parkolóház esetén a lakódominancia szabálya figyelmen kívül hagyható.

(7)     Új épület elhelyezése során a mélygarázs 100%-os terepszint alatti beépítése esetén a mélygarázs udvari zárófödémének legalább 50 %-án tetőkertet kell kialakítani és fenntartani, legalább 0,5 méteres talajvastagság biztosításával. Ez esetben a legkisebb zöldfelületi mérték figyelmen kívül hagyható.

(8)     Rámpás parkolóház, garázsépület – a környezet terhelésének csökkentése érdekében – megfelelő szellőztetéséről és a szennyezett levegő megfelelő tisztításáról, elvezetéséről és kibocsátásáról a vonatkozó előírások szerint kell gondoskodni.

(9)     Abban az esetben, ha a gépkocsik függőleges mozgatása lifttel – a környezetterhelés csökkentése érdekében álló motorral – történik, akkor az épület utcai homlokzata megnyitható.

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(10)   Rákóczi tér: a metróállomás megépítését követően a területen a Vásárcsarnok alagsori helyiségeinek igénybevételével legalább 40, de legfeljebb 60 férőhelyes mélygarázs létesíthető.

(11)   Baross tér: a tér mentén új beépítés esetén a saját igényeket meghaladó számú gépkocsitároló vagy parkolóház létesíthető.

IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

Lakóterületi építési övezetek általános előírásai

21. §

(1)     A lakóterületi építési övezetek területén:^[93]

a)    lakóépület,

b)    szálláshely-szolgáltató épület,

c)    közintézmény, helyi társadalmi viszonyok javítását szolgáló épület,

d)    irodaház,

e)    valamint, ahol azt az építési övezet előírásai lehetővé teszik:

1.    az építési övezetben meghatározott legnagyobb bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület, illetve rendeltetési egység,

2.    parkolóház, mélygarázs,

3.    sportcélú építmény,

4.    egészségügyi építmény,

5.    szociális építmény,

6.    egyházi építmény

helyezhető el.

(2)     A fő rendeltetésű épületeken belül, a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként:

a)    vendéglátási,

b)    kiskereskedelmi,

c)    irodai,

d)    szolgáltatási,

e)    igazgatási,

f)     kulturális, művelődési és oktatási célú,

g)    egészségügyi,

h)    egyházi,

i)     szociális,

j)     nem zavaró hatású gazdasági tevékenységre (kisipari termelő, szolgáltató) szolgáló

funkciók helyezhetők el  a szabályzat keretei között. 

(3)     A lakóterületi építési övezetek területén önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület nem létesíthető.

(4)     A lakóterületi építési övezetek területén a melléképítmények közül:^[94]

a)    közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)    kerti építmény,

c)    kerti vízmedence,

d)    kerti lugas,

e)    napkollektor,

f)     továbbá szabadonálló kerti tető, összesen legfeljebb 20 m²-es vízszintes felülettel,

g)    kerti szabadlépcső,

h)    tereplépcső,

i)     zászlótartó oszlop,

j)     hulladéktartály-tároló

helyezhető el.

L1-VIII jelű zártsorú beépítésű, nagyvárosias lakóterület építési övezeteinek részletes előírásai
22.§

(1)     Az L1-VIII jelű építési övezetek területén

a)    Az épületek földszinti beépítési mértéke – teremgarázs, intézményi, kereskedelmi funkció létesítése, illetve ezek vegyes alkalmazása esetén – az L1-VIII-5 kivételével – elérheti a 100%-ot.

b)    A felső szintek beépítési mértéke, a már meglévő épületek utólagos udvarlefedése esetének kivételével – nem haladhatja meg az előírt beépítési mértéket. 

c)^[95]   Az építési övezet területén létesítendő új lakóházban kiskereskedelmi rendeltetési egység csak az épület pinceszintjén, földszintjén, valamint első emeletén alakítható ki, a bruttó kereskedelmi célú szintterület legfeljebb 1.000 m² lehet.

d)    Az övezetekben létesíthető, lakófunkciót nem tartalmazó közintézményi és szállásjellegű intézmények épületeinek beépítési mértéke az 1. számú táblázatban meghatározott mértéktől eltérő lehet, földszinti beépítés elérheti a 100%-ot, földszint fölötti beépítés elérheti a 80 %-ot, az L1-VIII-5 jelű építési övezet kivételével.

e)^[96]   Meglévő tetőtér – kizárólag a meglévő tetősíkok megtartásával – beépíthető, de az ingatlan beépítése az 5,0-ös szintterületi mutató értékét nem haladhatja meg.

 f)^[97] alapfokú önkormányzati feladatokat ellátó intézmények esetén az építménymagasság 1. számú táblázat szerinti legkisebb értékének legalább 6,00 méternek kell lenni. A csatlakozásnál az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.

(2) ^[98]   Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket az 1. számú táblázat tartalmazza.

L2-VIII jelű zártsorú beépítésű városias lakóterület építési övezeteinek részletes előírásai

23. §

(1)     Az L2-VIII jelű építési övezetek területén

a)    Az építési övezet területén garázs, kereskedelmi rendeltetésű egység önálló rendeltetésű épületben nem, csak az épület pinceszintjén és földszintjén létesíthető.

b)    Az elhelyezhető legnagyobb bruttó kereskedelmi szintterület legfeljebb 200 m² lehet.

c)    Az építési övezetben meglévő tetőtér új rendeltetési egységet eredményező beépítése esetén a szintterületi mutató a keretövezetben megengedett értékig túlléphető.

(2) ^[100]   Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket a 2. számú táblázat tartalmazza.

L2/A-VIII jelű zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterület építési övezeteinek részletes előírásai

24. §

(1)     Az L2/A-VIII jelű építési övezetek területén

a)    Az építési övezet egy, vagy többlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. Más rendeltetésű épület – gépkocsitároló, valamint oktatási-, egészségügyi- és szociális épület kivételével – nem létesíthető.

b)    Az épületek a kialakult beépítéshez illeszkedve helyezhetők el.

c)    Lakóhelyiség padlószint-magassága, előkert nélküli beépítés esetén, a közterületi járdaszinttől mérten legalább +0,8 méter legyen. Előkert létesítése esetén a lakóhelyiség padlószint-magassága a közterületi járdaszint felett legalább +0,3 méter kell, hogy legyen.

d)^[101]   Meglévő épület esetén, a szomszédos telken lévő melléképületek, építmények elhelyezkedésének figyelembevételével melléképítményként csak gépkocsi-tároló létesíthető.

e)    Új épület elhelyezése esetén a járműtárolót a fő rendeltetésű épület tömegéhez kapcsolódóan, illetve azon belül kell elhelyezni

f)     Az övezet területén kereskedelmi-, lakossági szolgáltató rendeltetésű egység az épület földszintjén, pinceszintjén, illetőleg alagsorában létesíthető.

g)    Az elhelyezhető legnagyobb bruttó kereskedelmi szintterület legfeljebb telkenként 200 m² lehet.

h)^[102]   Az övezetekben előírt megengedett beépítettséget meghaladó beépítettségű ingatlanon, új rendeltetési egység elhelyezésének kivételével, a tetőtér beépítésével az épület bővíthető.

i)^[103] Oktatási-, egészségügyi- és szociális épület építése esetén a beépítés megengedett mértéke nem haladhatja meg a 65%-ot, szintterületi mutató 1,5, zöldfelület legkisebb mértéke 20%.

(2)^[104]    Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket a 3. számú táblázat tartalmazza.

3. sz. táblázat

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(3)     A Tisztviselőtelep területén, a Bíró Lajos utca északi oldalán, az L2/A-VIII-1 jelű építési övezet területén a tömbbelsőben kijelölt önálló építési helyen belül, a zártsorú beépítési módra vonatkozó előírásokat az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a)^[105]   a telek oldalhatára mentén vagy az egyik oldalon, legalább 3,0 méteres oldalkertet vagy azonos telekhatár mentén álló oldalkertek esetén, egy-egy telken legalább 2,0 méteres távolságot kell kialakítani

b)    az oldalkertre néző homlokzaton nyílás csak abban az esetben helyezhető el, ha az oldalkert mérete legalább 6,0 méter.

(4)     A Tisztviselőtelep területét lakó- és pihenőövezetként kell kialakítani.

L4-VIII jelű intenzív kertvárosias lakóterület építési övezeteinek részletes előírásai

25. §

(1)     Az L4-VIII-1 jelű építési övezetek területén

a)    egy vagy többlakásos lakóépületek helyezhetők el, más rendeltetésű épület nem létesíthető;

b)^[106] új épületet elhelyezni csak a kialakult beépítéshez illeszkedően lehet.

(2)     Az L4-VIII-2 jelű építési övezetek területén

a)    az építési övezet, a telepszerűen beépíthető kertvárosias terület, mely kizárólag lakóépületek elhelyezésére szolgál;

b)^[107]  

(3)^[108] Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 4. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni.

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(4)     A Százados út menti Művésztelep területén:

a)    a telek megosztása nem megengedett,

b)    a műteremlakások rendeltetési módja nem változtatható meg,

c)    az épületek a tetőtér beépítését kivéve nem bővíthetők.

L7-VIII jelű telepszerű lakóterület építési övezeteinek részletes előírásai
26.§

(1)     L7-VIII telepszerű lakóterület építési övezeteinek részletes előírásai

a)    Az építési övezetek területén a melléképítmények közül az önálló hulladéktartály-tároló nem helyezhető el.

b)    Az építési övezet területén kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épület – mélygarázs, parkolólemez, pavilon kivételével – nem helyezhető el.

c)    Az épületek fogadószinti gyalogos átjárói nem építhetők be, az épületek alatti árkádokat, átjárókat közhasználat céljára fenn kell tartani.

d)^[109]   Lakótelepi egység beépítetlen részére a közterületre vonatkozó előírások érvényesek, azt közterületi jelleggel kell fenntartani.

e)^[110]        Az alapfokú önkormányzati feladatokat ellátó intézmények kivételével kerítés nem létesíthető.

f)     Új gépkocsitároló önállóan csak terepszint alatt létesíthető. Terepszint alatti gépkocsitároló, amennyiben meglévő parkolóterületen létesül, felső födéme, parkoló-lemezes kialakítás esetén fél szinttel a terepszintből kiemelkedhet.

g)    Az övezetek területén úszótelek a telekalakítás szabályai szerint kialakítható, felosztható.

h)^[111]     A legkisebb zöldfelületi mértéket a lakótelepi egységre vonatkozóan kell kialakítani. E rendelet hatálybalépése előtt már kialakult lakótelepeknél a lakótelepi egységre vonatkozóan a meglévő és a kialakítható legkisebb zöldfelületi arány nem éri el a lakótelepi egység területének az építési övezetben előírt legkisebb zöldfelületi mértéket, akkor a zöldfelület nagysága további beépítéssel vagy burkolt felület kialakításával nem csökkenthető.

(2)     L7-VIII-1 magas intenzitású telepszerű lakóterület építési övezet

       Az építési övezet területén kétszintesnél alacsonyabb épület – az alapintézmények és közműlétesítmények (trafó, nyomásfokozó, stb.) kivételével – nem létesíthető.

(3)     L7-VIII-2 alacsony intenzitású telepszerű lakóterület építési övezet

a)    Az építési övezetben 5 szintesnél magasabb épület nem létesíthető.

b)    Az épületek csak magastetővel építhetők, a tetőtérbeépítés megengedett.

c)    Az építési övezet területén kiegészítő, kiszolgáló funkciójú önálló épület – mélygarázs kivételével – nem helyezhető el.

d)    Egyéb célú rendeltetési egység az épületek földszintjén, rendeltetési egységenként legfeljebb bruttó 100 m² szintterületig helyezhetők el.

(4)^[112]   L7-VIII-3 és L7-VIII-4 telepszerű lakóterület intézményi építési övezet

a)     Az építési övezet, a lakosság ellátását biztosító intézmények elhelyezésére szolgál.

b)    Mélygarázs utólagos létesítése esetén annak tetőfödémét tetőkertként kell kialakítani.

c)     Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető.

(5)^[113] Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket az 5. számú táblázat tartalmazza.

Városközponti területek építési övezeti általános előírásai

27. §

(1)     A VK-VIII jelű építési övezetek területén:

a)    az alábbi fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

1.    közintézmény épület,

2.    igazgatási épület,

3.    irodaépület,

4.    szálláshely-szolgáltató épület,

5.    szolgáltatás épülete,

6.    vendéglátó épület,

7.    egyéb közösségi szórakoztató épület,

8.    sportépítmények,

9.    kutatás, fejlesztés nem üzemi technológiájú épülete,

10. legfeljebb 15.000 m² – kötöttpályás közlekedési eszköz megállójától 300 méteres körzetben legfeljebb 20.000 m² – bruttó kereskedelmi célú szintterületű önálló kiskereskedelmi épület, illetve rendeltetési egység,

11. lakóépület,

12. parkolóház, mélygarázs

helyezhető el.

b)    Az a) pontban megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként:

1.    vendéglátási,

2.    kiskereskedelmi,

3.    irodai,

4.    szolgáltatási,

5.    igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

6.    szórakoztatási,

7.    egészségügyi, szociális, egyházi,

8.    sportcélú,

9.    nem zavaró hatású kisipari termelő, szolgáltató,

       funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával.

c)    A VK-VIII jelű építési övezetek területén nem létesíthető:

1.    nagykereskedelmi, valamint önálló ipari, raktározási épület,

2.    ipari, nagykereskedelmi funkciójú, önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület,

3.    nem a fő rendeltetést vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség,

4.    üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben.

d)^[114]  

e)^[115]   A terepszint alatt önálló járműtárolók létesíthetők.

f)     Új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás csak teremgarázsban, önálló mélygarázsban, telken belüli parkolóházban vagy a parkolási rendeletben meghatározott távolságon belüli parkoló-létesítményben oldható meg.

g)    A melléképítmények közül:

1.    közmű-becsatlakozási műtárgy,

2.    kerti építmény,

3.    kerti vízmedence,

4.    kerti lugas,

5.    szabadonálló kerti tető legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel

6.    kerti szabadlépcső,

7.    tereplépcső,

8.    zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(2)     A VK-VIII-1, VK-VIII-2 építési övezetek területén

a)    A földszint 100%-os beépítése, vagy közhasználat céljára átadott terület esetén a szintterületi mutató elérheti az 5,5-ös értéket.

b)    A telek minden szintje 100%-ig beépíthető és a 6. számú táblázatban rögzített szintterületi mutató értéke elérheti az 5,5-ös értéket:

1.    ha a telken kulturális, oktatási, művelődési épület kerül elhelyezésre, illetve meglévő épület rendeltetése ilyen célra módosul,

2.    és ha a megvalósítását az önkormányzat és a tulajdonos közötti, erről szóló külön szerződés rögzíti, mely esetben közhasználat céljára átadásra kerül a közterülethez közvetlenül csatlakozó földszinti terület legalább 20 %-a.

c)    Meglévő tetőtér beépíthető, de az ingatlan beépítése új rendeltetési egység kialakítása esetén az 5,5 szintterületi mutató értékét nem haladhatja meg.

d)    A telek minden szintje 100%-ig beépíthető és a 6. számú táblázatban rögzített szintterületi mutató értéke   az alábbiakban meghatározott követelmények teljesítése esetén elérheti a 6,0-os értéket:^[116]

1.    ha a telek metró állomástól legfeljebb 300 m-re van és azzal a közvetlen felszín alatti gyalogos kapcsolat kialakításra kerül, és

2.    ha a telken az épület szintterületének legalább 20%-a kulturális, művelődési, vagy rendezvény szervezésére alkalmas funkciójú, és

3.    ha közhasználat céljára átadásra kerül a közterülethez közvetlenül csatlakozó földszinti terület legalább 20 %-a, melyből a metró közvetlen térszint alatti gyalogos megközelítése esetén 5% a terepszint alatt is kialakítható.

4.    A településrendezési célok – közterület-, illetve aluljáró rehabilitáció, parkolóépítés – megvalósítását vagy az egyéb ráfordítások költségeinek átvállalását Településrendezési szerződésben kell rögzíteni.^[117]

e)    Az épületek földszinti beépítése – teremgarázs, vendéglátás, kiskereskedelem, szolgáltatás, illetve intézményi funkció létesítése esetén – elérheti a 100%-ot, de teremgarázs a homlokzati sík mentén nem alakítható ki a teremgarázs be-és kijárata és az ahhoz csatlakozó helyiségeken kívül.^[118]

(3)     A VK-VIII-3 jelű építési övezetek beépítése kialakult.

          Az épületek földszinti beépítése – teremgarázs, vendéglátás, kiskereskedelem, szolgáltatás, intézményi funkció, illetve ezek vegyes létesítése esetén – elérheti a 100%-ot de a teremgarázs a homlokzati sík mentén nem alakítható ki a teremgarázs be- és kijárata és az ahhoz csatlakozó helyiségeken kívül.

(4)     A VK-VIII-4 jelű építési övezetek beépítése kialakult.

a)    Az épületek földszinti beépítése – teremgarázs, vendéglátás, kiskereskedelem, szolgáltatás vagy intézményi funkció, illetve ezek vegyes létesítése esetén – elérheti a 100%-ot, de a teremgarázs a homlokzati sík mentén nem alakítható ki a teremgarázs be- és kijárata és az ahhoz csatlakozó helyiségeken kívül.

b)    A földszint 100%-os beépítése, vagy közhasználat céljára átadott terület esetén a szintterületi mutató elérheti az 5,5-ös értéket.

(5)^[119]    Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket a 6. számú táblázat tartalmazza.

6. számú táblázat

I-VIII jelű intézményi rendeltetésű területek általános építési övezeti előírásai

28. §

(1)     Az I-VIII jelű építési övezetek területén

a)    az alábbi fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

1.    közintézmény épület,

2.    igazgatási épület,

3.    irodaház,

4.    szálláshely-szolgáltató épület,

5.    szolgáltatás épülete,

6.    vendéglátó épület,

7.    egyéb közösségi szórakoztató épület,

8.    sportépítmény,

9.    kutatás, fejlesztés nem üzemi technológiájú épülete,

10. az építési övezetben meghatározott bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület,

11.^[120] lakóépület, - az I-VIII-3 és I-VIII-4 jelű építési övezet kivételével, ahol lakóépület nem helyezhető el,

12. parkolóház, mélygarázs, felszíni parkoló.

b)    Az a) pontban megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, kívül önálló rendeltetési egységként elhelyezhető:

1.    vendéglátási,

2.    kiskereskedelmi,

3.    irodai,

4.    szolgáltatási,

5.    igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

6.    szórakoztatási,

7.    egészségügyi, szociális, egyházi,

8.    sportcélú,

9.    nem zavaró hatású kézműipari,

10. lakás

rendeltetési egység.

c)    Az övezetek területén nem létesíthető:

1.    önálló ipari, raktározási épület,

2.    ipari tevékenységű önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület – a szolgáltató ipar és kézműipar kivételével,

3.    nem a fő rendeltetést vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség,

4.    az épületeket kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület, a terepszint alatti létesíthető önálló járműtárolók kivételével.

d)    Üzemanyagtöltő állomás csak a KL-KT-VIII jelű főutak mentén, más fő rendeltetésű épületben létesíthető.^[121]

e)    A melléképítmények közül elhelyezhető:

1.    közmű-becsatlakozási műtárgy,

2.    kerti építmény,

3.    kerti víz- és fürdőmedence,

4.    kerti lugas, továbbá szabadonálló kerti tető legfeljebb 20 m²-es vízszintes vetülettel – mely fedett járműtárolóként nem alkalmazható -,

5.    kerti szabadlépcső, tereplépcső,

6.    zászlótartó oszlop, antenna,

7.    hulladéktartály-tároló.

(2)     Az I-VIII-1 jelű építési övezetek területén

a)    Az építési övezet területén a telek minden szintje 100%-ig beépíthető és a 7. számú táblázatban rögzített szintterületi mutató értéke elérheti az 5,0-ös értéket az alábbi feltételek teljesülése esetén, ha:

1. ^[122]  a telken kulturális, oktatási, művelődési épület kerül elhelyezésre, illetve meglévő épület rendeltetése ilyen célra módosul, és

2.    közhasználat céljára átadásra kerül a közterülethez közvetlenül csatlakozó földszinti terület legalább 20 %-a, és

3.    a megvalósítását az önkormányzat és a tulajdonos közötti, erről szóló külön szerződés rögzíti.^[123]

b) ^[124]  Amennyiben az ingatlan tulajdonosa megállapodik az önkormányzattal a földszinti területek egy részének közhasználat, illetőleg az épület egy részének közszolgáltatás céljára történő átadásáról „(a továbbiakban: közhasználat), arról az ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéssel gondoskodni kell.

c)    Kereskedelmi célú rendeltetési egység létesíthető a meglévő vagy új épület pinceszintjén, földszintjén, valamint első emeletén, legfeljebb 20.000 m² bruttó szintterülettel, a külön jogszabály keretei között.^[125]

(3)     Az I-VIII-2 jelű építési övezetek területén

a)    telkenként legfeljebb 20.000 m² bruttó össz-szintterületű kereskedelmi rendeltetési egységet lehet létesíteni, a külön jogszabály keretei  között.^[126]

b)    ^[127]

(4)^[128]    Az I-VIII-3 és I-VIII-4 jelű építési övezetek (piac, vásárcsarnok) területén lakóépület és lakás rendeltetési egység – az üzemeltetéshez szükséges szolgálati lakás kivételével – nem helyezhető el.

(5)^[129]    Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket a 7. számú táblázat tartalmazza.

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(6) ^[132] Az I-VIII-4 jelű építési övezet területén a tér felől raktárak nem nyílhatnak.

(7)^[133] Az I-VIII-3 jelű építési övezet területén:

a)    a telkek között magánút, közhasználat céljára legalább időbeni korlátozással átadott terület kialakítható

b)    a magánút, a közhasználat céljára legalább időbeni korlátozással átadott terület egységes tetővel lefedhető

c)    a vegyes beépítési módú telkek beépítéséhez az előírt számú parkolót, a BVKSZ 6.§ (4), 37.§ (3) b) és 40.§ (10) d) pontjai lapján felszíni parkolóban, a tömbben (a 35123/10 helyrajzi számú telken) és a szabályozási tervben kijelölt közterületi parkolóban kell elhelyezni

d)    a területet átszelő főgyűjtő csatorna feletti légtér az előírt űrszelvény megtartásával lefedhető

e)^[134]   A piac átépítésekor, a meglévő kiskereskedelmi tevékenység átmenetileg a szabályozási terven „ideiglenes piac területe” felirattal jelölt helyen (hrsz: 35331, 35332, 35333) helyezhető el, külön megállapodásban meghatározott időtartamra.

(8)^[135] Az I-VIII-5 jelű építési övezet vegyes beépítési mód szerint beépíthető területén

a) műalkotások, művészeti alkotások, térkompozíciók, installációk, installációs szerkezetek, -berendezések legmagasabb pontjának magassága legfeljebb a megengedett legnagyobb építménymagasság értékének kétszerese lehet.

b) terepszint alatti beépítés kialakítása esetén a 38818/30 hrsz-ú és a 38818/43 hrsz-ú telkek közös telekhatára mentén álló épületek végleges terepcsatlakozását kell a rendezett terepszintnek tekinteni.

c) támfal, támfalépítmény elhelyezhető, melyek mellvéd nélküli magassága legfeljebb 3,5 méter lehet.

d) az építményekhez előírt számú parkoló a csatlakozó közterületen, közhasználat céljára időbeli korlátozás nélkül vagy időbeli korlátozással átadott területen a felszínen is elhelyezhető.

e) épületköz kialakítható.

f) ha a telken kulturális, oktatási, művelődési rendeltetésű közintézmény kerül elhelyezésre, illetve meglévő épület rendeltetése ilyen célra módosul, a telek a terepszint alatt és a földszinten 100%-ig beépíthető, de a épített terület a földszint felett legfeljebb a 80% lehet.

(9)^[136]      A Százados út - Szörény utca - Pazeller Jakab utca - Stróbl Alajos utca által határolt 310. tömb területén alapfokú önkormányzati feladatokat ellátó intézmények esetén az épület megengedett legkisebb építménymagasság 7. számú táblázat szerinti értéke figyelmen kívül hagyható.

IZ-VIII jelű jelentős zöldfelületű intézményi rendeltetésű területek építési övezeti előírásai

29. §

(1)     Az IZ-VIII jelű építési övezetek területén

a)    az alábbi fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

1.    közintézmény épület,

2.    igazgatási épület,

3.    irodaház,

4.    szálláshely-szolgáltató épület,

5.    nem zavaró hatású szolgáltatás épülete,

6.    vendéglátó épület,

7.    egyéb közösségi szórakoztató épület,

8.    sportépítmény,

9.    kutatás, fejlesztés nem üzemi technológiájú épülete,

10. mélygarázs, valamint

11.^[137],^[138] az IZ-VIII-3 építési övezet kivételével 500 m²-nél nem nagyobb bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület

helyezhető el.

b)    a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint funkciókon kívül önálló rendeltetési egységként:

1.    vendéglátási,

2.    500 m²-nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelmi,

3.    irodai,

4.    szolgáltatási,

5.    igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

6.    sportcélú,

7.    egészségügyi, szociális, egyházi,

8.    nem zavaró hatású kézműipari

funkciók is elhelyezhetők.

c)    nem létesíthető: 

1.    lakóépület, vagy lakás, a létesítményhez tartozó szolgálati lakás kivételével,

2.    nagykereskedelmi, valamint önálló ipari, raktározási épület,

3.    ipari, nagykereskedelmi rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület,

4.    nem a fő rendeltetést vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség,

5.    üzemanyagtöltő állomás.

d)    Telken belüli parkolást épületben, és/vagy fásított felszíni parkolóban kell biztosítani.

(2)^[139],^[140] Az IZ-VIII-3 jelű építési övezet területén

1. ) a szabályozási tervlapon lehatárolt építési helyen belül:
   1. oktatási épületek,
   2. kulturális épületek (művelődési ház, múzeum, színház, bemutató terem, kiállítás stb.),
   3. a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei
   4. sportépítmény (beleértve a terepszint alatti lőteret is),
   5. egyéb közösségi szórakoztató épületek,
   6. vendéglátó épületek,
   7. szolgáltatási célú épületek
   8. igazgatási épületek,
   9. közintézmények épületei
   10. irodaépületek
   11. egyházi épületek,
   12. egészségügyi épületek,
   13. szociális épületek
   14. diákotthon, kollégium épületek,
   15. tudományos és oktatási létesítmények vendégháza,
   16. terepszint- és épület alatti garázsok,
   17. épületenként legfeljebb 300 m², összességében legfeljebb 1.500 m²-nél nem nagyobb bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épületek,
   18. lovarda,
   19. lóistállók,
   20. az 1-19. pontban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézmény-területekre vonatkozó külön jogszabályban előírt határértékeket

helyezhető el.

2. ) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókon kívül, önálló rendeltetési egységként:
   1. vendéglátás célú,
   2. épületenként legfeljebb 300 m², összességében legfeljebb 1.500 m²-nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú,
   3. sportolási célú,
   4. igazgatási célú,
   5. kulturális célú,
   6. művelődési célú,
   7. oktatási célú,
   8. iroda célú

funkciók is elhelyezhetők.

3. ) az építési övezet „történeti kert”-ként lehatárolt részén az alábbi építmények helyezhetők el:
   1. pavilon, esővédő tető,
   2. egyenként legfeljebb 300 m² bruttó szintterületű vendéglátó építmények a kert látogatói részére,
   3. a park fenntartásához szükséges építmények egyenként legfeljebb 450 m² bruttó beépített alapterülettel,
   4. erdei futópálya, tornaszerek, játszótér,
   5. öltöző, mosdó épület egyenként legfeljebb 450 m² bruttó beépített alapterülettel, továbbá nyilvános WC,
   6. ismeretterjesztés létesítményei egyenként legfeljebb 450 m² bruttó beépített alapterülettel,
   7. a szabadidő eltöltéséhez és a park rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények egyenként legfeljebb 450 m² bruttó beépített alapterülettel.
4. ) az építési övezet területén nem helyezhető el:
   1. nem a fő rendeltetést, funkciót szolgáló raktár,
   2. gépjárműtelep.
5. ) kerítés az alábbiak szerint létesíthető:
   1. a terület határán új kerítés csak áttört kivitelben létesíthető,
   2. a meglévő tömör kerítés a Korányi Sándor utca és a Diószeghy Sámuel utca mentén a lovas funkciók lehatárolásaként megtartható, a funkcionálisan szükséges, a környezeti kapcsolatokat biztosító kapuk kialakíthatók,
   3. a területen belül a különböző funkciók, sportpályák lehatárolására kerítés a szükséges funkcionális követelményeknek megfelelően létesíthető.
6. ) az Orczy-kert „kötelező zöldfelület”-ként jelölt területén
   1. időbeli korlátozással, közhasználat céljára történő átadásra alkalmas zöldfelületet kell kialakítani,
   2. a zárhatóság, megfelelő közterületi kapcsolatok kialakításának lehetőségét biztosítani kell.
7. ) az övezet „kötelező zöldfelület”-ként jelölt területének legfeljebb 3%-án elhelyezhető c) pont alatti építmények építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert, kivéve meghatározott időre, de legfeljebb 180 napra létesített építményeket.
8. ) az építési övezet területén a „kötelező zöldfelület”-hez csatlakozó, az „építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén” új épület csak a „történeti kert” rekonstrukció kertépítészeti tervében meghatározott helyen és módon helyezhető el. Az építési engedély iránti kérelem kötelező mellékleteként benyújtandó kertépítészeti tervnek az épület legnagyobb külső (terepszint alatti, terepszinti, terepszint feletti) vetületi méretét határoló vonaltól számított legalább 5 méter széles sávra kell kiterjednie.

Az „építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén” a terepszint alatti építmény megközelítését, kiszolgálását szolgáló terepszint feletti építmény, építményrész, továbbá önálló épület a terület legfeljebb 5%-án helyezhető el.

i.) a szabályozási tervben „közterületi építési hely terepszint alatt”, „közterületi építési hely terepszint felett” jelű területen belül, a közúti űrszelvény megtartásával, egy-egy, legfeljebb 12 méter széles épület, épületrész elhelyezhető.

j.) a metró terepszint alatti műtárgya számára – annak külső határvonalát követő, a műszakilag szükséges területmérettel – új telek kialakítható. A metró terepszint alatti műtárgya feletti területen – az önkormányzattal kötött megállapodásban rögzített feltételekkel, közhasználat céljára átadott terület (időbeli korlátozással vagy anélkül) kialakítható.

k.) a külön jogszabályokban előírt számú parkoló

1. legfeljebb 50%-a, de legfeljebb 30 parkolóhely a BVKSZ 6.§ (2) és (3) bekezdése és 16. melléklete alapján közterületen, a szabályozási tervben meghatározott helyen is elhelyezhető

2. az előírt számú parkoló legfeljebb 500 méteren belül, azonos tulajdonban lévő más telken is elhelyezhető.

(3)^[141], ^[142]

(4)     Az IZ-VIII-1 jelű építési övezet területén

a)    a szabadonálló beépítési mód szerinti építési helyeket, az épületek építménymagasságát és a beépítés további feltételeit KSZT-ben kell meghatározni az övezeti előírások betartásával

b)    funkcióváltás, új épület létesítése csak KSZT alapján történhet. A meglévő épületek – a védett épületek kivételével – korlátozás nélkül bonthatók, átalakíthatók.^[143]

(5)^[144] Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket a 8. számú táblázat tartalmazza.

(6)^[147]     Az IZ-VIII-2 jelű építési övezet területén a zártsorú beépítési mód szerinti építési helyeket, az épületek építménymagasságát és a beépítés további részletes feltételeit szabályozási terv rögzíti.

M-VIII jelű munkahelyi rendeltetésű területek általános építési övezeti előírásai

30. §

(1)     Az M-VIII jelű építési övezetek területén

a)    az alábbi fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

1.    védőtávolságot nem igénylő üzemi épület,

2.    védőtávolságot nem igénylő raktárépület,

3.    javító-, szerelőműhely,

4.    önálló üzemanyagtöltő állomás építménye, autómosó,

5.    kis- és nagykereskedelmi épület, ^[148]

6.    szolgáltató épület,

7.    kutatás, fejlesztés védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű építménye,

8.    bemutatóterem,

9.    parkolóház, mélygarázs,

10. irodaház,

11.  vendéglátó épület,

12.  szálláshely szolgáltatás épülete

b)    A fő rendeltetésű épületeket kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületek is létesíthetők.

c)    A megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként az alábbi funkciók is elhelyezhetők:

1.    vendéglátási,

2.    kiskereskedelmi, a (3) b) bekezdés figyelembevételével,^[149]

3.    irodai,

4.    szolgáltatási, szálláshely szolgáltatás

5.    kulturális, művelődési és – az alapfokú oktatási létesítmények kivételével – oktatási, egészségügyi célú,

6.    sport célú,

7.    szórakoztatási – a játékterem kivételével.

d)    Nem helyezhető el:

1.    lakóépület,

2.    védőtávolságot igénylő ipari tevékenységű építmény (épület és műtárgy), telephely

e)    Meglévő épület rendeltetését olyan funkcióra megváltoztatni, amely közlekedési, környezetvédelmi szempontból terhelés-növekedéssel jár nem szabad.

f)     A 3,5 tonnánál nagyobb súlyú gépjárművek számára a lakóterületek övezeti határától számított 150 méteren belül új önálló parkolóterület, garázs és telephely, illetve ezek be- és kijárata nem alakítható ki, kivéve, ha a telek közterület felől másképpen nem tárható fel.

(2)     Az M-VIII-1 jelű építési övezetek területén:

a)    Előkertben szabadtéri raktározás nem folytatható.

b)    Az előírt szintterületi mutató és zöldfelületi mutató engedményes értéke csak akkor alkalmazható, ha a telken lévő építmények, vagy új épületek bruttó szintterületének legalább kétharmada intézményi rendeltetésre módosul.

(3)     Az M-VIII-2 jelű építési övezet területén

a)    Az övezet vegyes beépítésű, üzemi jellegű tevékenységű épületek, illetőleg telephelyek elhelyezésére szolgál, melynek területén kiskereskedelmi épület, illetve rendeltetési egység nem helyezhető el, kivéve, ha annak közúti kiszolgálása a tulajdonos és az önkormányzat közötti megállapodása alapján, a Kőbányai útról történik.^[150]

b)    Kiskereskedelmi funkciójú épület illetve ilyen jellegű funkcióváltás, rendeltetésmódosítással összefüggő építési munka a Kőbányai út felől való közvetlen megközelítéssel, vagy a megközelítés módját tartalmazó – önkormányzattal kötendő – megállapodás megkötését követően végezhető.

c)    Az előírt szintterületi mutató és zöldfelületi mutató engedményes értéke csak akkor alkalmazható, ha a telken lévő építmények, vagy új épületek bruttó szintterületének legalább kétharmada intézményi rendeltetésre módosul.

d)    Előkertben szabadtéri raktározás nem folytatható.

e)    Telekalakítás

1.    A meglévő építményeken a telekalakítás végrehajtása nélkül bármilyen építési, szerelési munka végezhető, illetve az építmények rendeltetése megváltoztatható.

2.^[151]   Közterületről vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról gépkocsival megközelíthető telkek kialakítását, a javasolt tömbhatárok mentén, a műszaki adottságoknak és követelményeknek megfelelően lehet végrehajtani.

3.    Az övezeti előírásoknak megfelelő telek a gépkocsival való megközelítés biztosításával alakítható ki, az önálló helyrajzi számú magánút területébe tartozó telekrészek bejegyzésével.^[152]

4.    A magánút szakaszosan (ütemezetten) is kialakítható, ha az minden ütemben közúti kapcsolattal rendelkezik.

5.    A telekalakítás szempontjából a telek beépítettségének mértéke átmenetileg – az előírt visszabontás végrehajtásáig – meghaladhatja az övezetre előírt legnagyobb beépítettség mértékét, de - a szabályozási terven jelölt terület kivételével - legfeljebb 80 % lehet.

6.    A szabályozási terven jelölt területen a telek beépítettsége, telekalakítás esetén 90 %-os lehet.

f)     Meglévő épület szintterülete az épület meglévő tömegén belül az övezeti paramétereknek megfelelően növelhető. Rendeltetésmódosítás az övezetre vonatkozó előírások keretei között megengedett.

g)    Útként nyilvántartott magánút – a szabályozási terv módosítása nélkül – csak az önálló helyrajzi számon, útként nyilvántartott magánút céljára kijelölt területen, illetve az út céljára fenntartott területen alakítható ki. A magánút kialakítása az ingatlantulajdonosok érdekében történik, az Önkormányzattal szemben korlátozási kártalanítási igényt nem teremt.

h)    Az út céljára fenntartott terület nem beépíthető, a területen – a meglévő épületek, építmények átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése kivételével – építési munka nem megengedett, illetve az építmények elbontása esetén új építmény nem építhető.

i)     A közlekedési célú közterületen, magánúton műtárgyat, közvilágítást és közlekedési lámpákat, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell telepíteni, hogy az a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.

j)     A magánterületre eső közművezetékeket az üzemeltetővel történő megállapodás alapján ki kell váltani, vagy az érintett területekre vonatkozóan alapított szolgalmi jogot legkésőbb az építési-, telekalakítási engedélyezési eljárás során be kell jegyezni.

(4)^[153]    Az M-VIII-3 jelű építési övezet területén

a)    Az építési övezet területe a gazdasági szerkezet átalakulását elősegítő, intézményi rendeltetésű épületek elhelyezésére, átalakítására szolgál.

b)    A meglévő üzemi funkció korszerűsítése, az azzal kapcsolatos átalakítás megengedett.

c)    Az építési övezet területén:

1.    intézményi épület,

2.    irodaépület,

3.    ellátó szolgáltató építmény,

4.    kereskedelmi építmény,

5.    a kutatás, fejlesztés nem üzemi technológiájú építménye,

6.    bemutatóterem,

7.    szálláshely-szolgáltató épület,

8.    sportépítmény,

9.    oktatási építmény – az alapfokú ellátás kivételével,

10.  vendéglátó épület,

11.  nem zavaró hatású ipari építmény

12.  parkolóház, gépkocsitároló

helyezhető el.

d)    Nem helyezhető el:

1.    önálló ipari épület,

2.    ^[154]

3.    lakóépület.

(5)^[155]    Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket a 9. számú táblázat tartalmazza.

(1)     A K-EÜ-VIII jelű építési övezetek területén

a)    az alábbi fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

1.    az egészségügy, egészségügyi oktatás létesítményei,

2.    a szociális ellátás körébe tartozó építmények,

3.    a területet használók számára legfeljebb 200 m² szintterületű, kereskedelmi és vendéglátási építmény,

4.    a terület ellátását szolgáló mélygarázs, parkolóház.

b)    A területen a telken belüli parkolás csak fásított felszíni parkolóban, teremgarázsban vagy terepszint alatti mélygarázsban lehetséges.

(2)^[158]  

(3)^[159]  

(4)^[160] Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket a 10. számú táblázat tartalmazza.

K-SP-VIII jelű különleges rendeltetésű sportolási célú területek előírásai
32.§

(1)     A K-SP-VIII jelű építési övezetek területén:

a)    Az építési övezet a sport és szabadidő-eltöltés intézményeinek elhelyezésére szolgál.

b)    Az övezet területén kizárólag sportépítmények helyezhetők el, a hozzátartozó kiegészítő, kiszolgáló funkciójú egyéb épületekkel.

c)^[162]  

d)^[163]  

(2)^[164]    Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket a 11. számú táblázat tartalmazza.

(3)^[165] A K-SP-VIII-1 jelű építési övezetek területén

a) legfeljebb 50 férőhelyes szálláshely-szolgáltató épület építhető,

b) a kialakult sportolás célra szolgáló telket megosztani nem lehet, telekalakítás kizárólag a szükséges telekhatár-korrekciók érdekében történhet.

(4)^[166] A K-SP-VIII-2 jelű építési övezetek területén az előírt zöldfelület minden 40 m² területe után legalább egy közepes vagy nagy lombot növesztő fa kihelyezését kell biztosítani.”

KV-VIII jelű különleges városüzemeltetési rendeltetésre vonatkozó általános előírások

33. §

​(1)     A KV-VIII jelű építési övezetek területén:

a)    Az építési övezetben új lakóépület nem létesíthető, a meglévő lakóépület tetőterének beépítése lakófunkcióval is megengedett a külön jogszabály előírásainak keretei között.

b)    A telekhatár mellett zöldsávot kell kialakítani háromszintes növényállománnyal.

c)    Az építési övezetek területén a parkolás felszíni fásított parkolóban megengedett.

(2)     A KV-TE-VIII jelű építési övezetek (temetők) területén:

a)    az alábbi fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

1.    egyházi és kegyeleti épületek,

2.    krematórium,

3.    a temetkezés egyéb építményei,

4.    virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények,

5.    szolgálati lakóépület,

6.    a fő rendeltetést és a fenntartást kiszolgáló egyéb építmények.

b)    A telek területe nem osztható.

c)    Új épületet létesíteni elvi építési engedély alapján lehet.

d)    A temető területén belül új parkolót csak fásítottan szabad kialakítani.

e)    A telekhatárok mellett tömör kerítés létesíthető, külső oldalán látványnövényzet (cserjesor, fasor, futtatott növényzet) telepítésével.

(3)     A KV-TB-VIII jelű építési övezetek (tömegközlekedési bázisterületek) területén

a)    csak a fő tevékenységhez szorosan kötődő, illetve azt kiszolgáló alábbi fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

1.    szolgálati lakóépület,

2.    a tevékenységet szolgáló irodaépület,

3.    a működéssel összefüggő szolgáltató-épület, raktárépület,

4.    járműtároló,

5.    karbantartó műhely

b)    Telket alakítani, új épületet elhelyezni elvi engedély alapján lehet.

c)    A telekhatárok mellett átépítés esetén legalább 3 méteres szélességben háromszintes növényállomány telepítendő.

(4)^[168]    Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket a 12. számú táblázat tartalmazza.

V. Fejezet

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

KL-KT-VIII jelű közlekedési célú közterületek övezetei

34. § 

(1)     A KL-KT-VIII jelű övezetek területén:

a)    A terület, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál.

b)    A területen a közterületeken megengedett építmények helyezhetők el.

(2)     A KL-KT-VIII-1 jelű övezet területén

a)    csak a közlekedést szolgáló:

1.    közutak, pályatestek,

2.    közúti csomópontok,

3.    a gyalogosforgalom területei,

4.    kerékpáros közlekedés területei,

5.    gyalogos aluljárók,

6.    a tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozó építményei

helyezhetők el.

b)    Az utcák legalább egyik oldalán, a tűzoltási felvonulási területek figyelembevételével fasortelepítés számára helyet kell biztosítani legkésőbb a meglévő járdák, illetve közlekedési területek felújításakor.

(3)     A KL-KT-VIII-2 jelű övezet területén utcabútorokon és növényeken kívül az alábbi fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:^[169]

a)    a gyalogos, és

b)    a kerékpáros közlekedés,

c)    a parkolás,

d)    a tömegközlekedés végállomásai,

e)    aluljárók kijáratai, liftjei, szellőzői,

f)     köztárgyak,

g)    parkolók létesítményei,

h)^[170]

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(4)^[171]   

(5)     A Bethlen Gábor u.-Baross tér-Festetics u. közötti felszíni gyalogosátkelő helye biztosítandó.

(6)     Baross téren:

a)    Az elővárosi vasút szintalatti bevezetésének lehetőségét a közművek és a szintalatti létesítmények kialakítása során biztosítani kell.

b)    A metró és egyéb szintalatti létesítmények technológiai berendezései (szellőző, gépleadó, akna) a térrel egységes építészeti kialakításban helyezhetők el.

c)    A terület legalább 10 %-a összefüggő zöldfelületként alakítandó ki.

KL-KÉ-VIII jelű  közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló övezet
35.§

(1)     A KL-KÉ-VIII-1 jelű övezetek területén

a)    Az övezet területe a tömegközlekedés végállomásainak, várakozóhelyeinek (megálló, parkoló, P+R) elhelyezésére szolgál.

b)    A területen a végállomás építményei és a hozzátartozó parkolóterületek létesítményein kívül a térszínen és a térszín alatt:

1.    a közlekedést szolgáló információs és szolgálati irodák,

2.    szolgálati pihenők,

3.    várótermek és várakozó terek, pihenők,

4.    vendéglátási építmények,

5.    500 m²-t nem meghaladó bruttó szintterületi kiskereskedelmi rendeltetési egységek

6.    mélygarázs

helyezhetők el.

(2)^[172]    Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket a 13. számú táblázat tartalmazza.

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(3) ^[175]   Orczy-kert

1. a metró műtárgya számára új telek kialakítható;
2. az a) pont szerinti területen személygépkocsi várakozóhelyek létesíthetők;
3. az a) pont szerinti terület – az Üllői úti fasor kihelyezésére, megfelelő telepítési szélesség figyelembevételével – a térszín alatt beépíthető.
4. az a) pont szerinti területen – az önkormányzattal kötött megállapodásban rögzített feltételekkel, közhasználat céljára átadott terület (időbeli korlátozással vagy anélkül) kialakítható.”

 (4)    Baross tér

a)    Az övezetbe a BKV szociális, forgalomirányító és tartózkodó helyiségeket legfeljebb 60 m² területtel épületben kell biztosítani.

b)    Az övezetben a metró és egyéb szintalatti létesítmények technológiai berendezései (szellőző, gépleadó, akna) a térrel egységes építészeti kialakításban helyezhetők el.

c)    Az övezet területének legalább 20 %-át összefüggő zöldfelületként kell kialakítani.

d)    Az övezet területének 30 %-át gyalogos területként kell kialakítani, a fennmaradó 50 %-át  parkolás, végállomás, taxi droszt számára kell fenntartani^[176].

e)    A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt sávban közművek nem helyezhetők el.

KL-VA-VIII jelű vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület övezetei

36. §

(1)     A KL-VA jelű övezetek területén:

a)    a pályaudvar és a hozzávezető vasúti vonal területén a vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási-, technológiai- és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó:

1.    raktárak,

2.    szolgálati intézmények,

3.    szolgálati szállásépületek,

4.    szolgálati irodák,

5.    vendéglátási és legfeljebb 500 m² bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épületek,

6.    felszíni parkoló,

7.    mélygarázs, parkolólemez, parkolóház

helyezhetők el.

b)    Nem helyezhető el:

1.    lakóépület és/vagy lakás,

2.    olyan épület, illetőleg létesítmény, melynek környezetterhelési határértéke alacsonyabb az övezet megengedett határértékeinél,

3.    önálló intézmény,

4.    kereskedelmi és vendéglátási létesítmény az a) 5. pontban foglaltak kivételével,

5.    ipari létesítmény,

6.    veszélyes hulladék tartós tárolását szolgáló raktár.

(2)^[177]    Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket a 14. számú táblázat tartalmazza.

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(3)^[179] A volt Józsefvárosi pályaudvar területén:

a) a szabályozási terven közhasználat céljára átadható területen a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (BVKSZ 12.§).

b) a 38818/30 hrsz-ú és 38818/43 hrsz-ú telkeken elhelyezhető műalkotások, művészeti alkotások, térkompozíciók, installációk, installációs szerkezetek, -berendezések legmagasabb pontjának magassága legfeljebb az I-VIII-5 jelű építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékének kétszerese lehet.

c) az I-VIII-5 jelű építési övezet vegyes beépítési módú telkeinek beépítéséhez előírt számú parkolót felszíni parkolóban, a tömbben (a 38818/43 helyrajzi számú telken) és a szabályozási tervben jelölt közterületi parkolóban is el szabad helyezni, a BVKSZ 6.§ (4) bekezdés alapján.

a)    A zöldterületre számított parkoló-férőhelyeket megfelelően fásított parkolóként kell kialakítani.

b)    A közparkban elhelyezhető egyéb létesítményekre számított parkoló-férőhelyeket gyeprácsos gyephézagos kivitelű, fásított parkolóként vagy épületen belül, illetőleg terepszint alatti építményben kell megvalósítani.

c)    Az övezetek területén jelölt gyalogutakat vízáteresztő módon és akadálymentesen kell kialakítani.

(2)^[180]    Az építési övezetek területén a telkek és az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket a 15. számú táblázat tartalmazza.

(3)     A Z-FK-VIII fásított köztér területén

a)    építményként:

1.    a közlekedés terepszint alatti építménye,

2.    a közlekedés terepszint feletti várólétesítménye,

3.    közterületi pavilon arra kijelölt helyen,

4.    terepszint alatti nyilvános illemhely,

5.    vendéglátó épület,

6.    pihenést, testedzést szolgáló építmény, ismeretterjesztés építményei

létesíthetők.

b)    Az övezet telkei csak mélygarázs létesítése céljából oszthatók meg.

c)^[182]   Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek kerítéssel lekeríthetőek, azonban csak az éjszakai időszakra zárhatóak be. A területen elhelyezhetők a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok.

(4)     A Z-KK-VIII közkert területén

a)    játszókertet, pihenőkertet lehet létesíteni.

1.^[183]   A Z-KK-VIII övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek legfeljebb 1,8 méter magas áttört kerítéssel keríthetők le.

2.    Az övezet területén pavilon, nyilvános WC csak a kijelölt helyen létesíthető.

3.    Mélygarázs nem építhető.

(5)     A Z-KP-VIII közpark területén

a)^[184]    játszókertet, sportkertet és pihenőkertet lehet létesíteni.

1.    Az övezetbe tartozó területeken további telket kialakítani nem lehet.

2.^[185]   Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek kerítéssel lekeríthetőek, azonban csak az éjszakai időszakra zárhatóak be. A területen elhelyezhetők a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok.

b) ^[186]

SAJÁTOS TERÜLETI ELŐÍRÁSOK

(6)     Rákóczi tér:

a)    A Z-FK-VIII-2 övezetben a felszínen épületként csak a metróállomás és a mélygarázs felszíni gyalogos kapcsolatainak (lift és lépcső) fogadóépülete, építményként a gyalogos aluljáró lépcsői és
a mélygarázs rámpái, valamint a talajszinti szellőzők, továbbá kerti építmények helyezhetők el.

b)    A Z-FK-VIII-2 övezetben terepszint alatt a metró mélyalagút, a metróállomás és műtárgyai, valamint kapcsolódó üzemviteli létesítményei, gyalogos aluljáró, mélygarázs és közműépítmények helyezhetők el.

c)    A Z-FK-VIII-2 övezetben a bányászati technológiával épített metró mélyalagút felső födéme – kivéve a ferde lejtaknát – a terepszintet 10,0 méternél jobban nem közelítheti meg.

d)    Z-FK-VIII-2 övezetben a szabályozási terven jelölt, övezethatárok mentén történő telekalakításon kívül, további telekalakítás nem engedélyezhető.

e)    A Z-FK-VIII-2 övezetben közforgalom elől elzárt területet kialakítani nem lehet.

f)     Amennyiben a Z-FK-VIII-2 övezetben megtartandónak jelölt fák törzsétől számított, 7 méter sugarú terepszint alatti félgömbön belül építmény kerül elhelyezésre, az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 2 vegetációs időszakkal - a fa megóvása, túlélése érdekében – a fa szakszerű előkészítését (gyökérzóna és lombkorona szükséges visszametszése) szakértő által készített favédelmi terv alapján meg kell kezdeni.

g)    A Z-FK-VIII-2 övezetben a fásított köztér zöldfelületként kialakítandó területének legalább 50%-át pihenőkertként kell kialakítani.

h)    A Z-FK-VIII-2 övezetben a fásítottság mértéke legalább 1 db fa 200 m²-ként. A fásítottság mértékébe – a meglévő, megtartandó fák mellett - a faiskolai áruként forgalmazott, többször iskolázott, 1,20 méter törzsmagasságban mérve legalább 10 cm törzsátmérőjű, közepes, vagy nagy lombkoronájú fa számítható be.

i)     A Rákóczi téren a Z-FK-VIII-2 övezet területén a felszín felett is beépíthető terület legfeljebb bruttó 500 m².

(7)     Baross tér:

a)    Az övezetben az új telepítésű fák minimális törzs körmérete  20-25 cm között kell, hogy legyen.

b)    A térrekonstrukciót követően, a zöldfelületek alatti területen, töltésanyagnak a töltés felső 2 méterben csak humuszos termőföld használható.

(8)     Ludovika tér ^[187]  :

a)    A Ludovika téren legfeljebb 50 cm magas kerítéssel játszókert és pihenőkert létesíthető.
A gyalogutak felülete az akadálymentes közlekedés szabályainak figyelembevételével legfeljebb 40 %-ban lehet szilárd (aszfalt, beton) burkolatú.

b)    Az övezet területén a terepszint alatti létesítmények legalább 2,5 méter talajtakarással létesíthetők.

(9)     A Blaha Lujza tér:

a)^[188]   A Z-FK-VIII-3 övezetbe sorolt közterületen elszabad helyezni terepszint alatti építményt, melyben a (3) a) 1., 4., 5. és 6. pontok szerinti funkciók létesíthetők közterület-alakítási terv alapján.

b)    A Z-FK-VIII-3 övezetben a terepszint feletti beépítés nem megengedett.

c)    A Z-FK-VIII-3 övezetben a terepszint alatti beépítés esetén a zárófödém felett 2,5 méteres földtakarás kialakítása szükséges.

d)    A Z-FK-VIII-3 övezetben a fásítottság mértéke legalább 1 db fa 200 m²-ként. Újonnan ültetett fa csak a többször iskolázott, 1,20 méter törzsmagasságban mérve legalább 10 cm törzsátmérőjű, közepes, vagy nagy lombkoronájú fa lehet.

(10)   II. János Pál pápa tér

a)    A Z-KP-VIII-1 övezet területén a felszínen csak a parkot kiszolgáló pavilon és illemhely, illetőleg műtárgy helyezhető el, valamint a metróállomás felszíni bejárati építménye (lépcső, lift) és annak szellőzői.^[189]

b)    A metróállomás építési munkáinak megkezdése előtt a felvonulási területet körül kell keríteni. ^[190]

c)    A metróállomás építése miatt és alatt kivágott és elpusztult fákat az Önkormányzat vonatkozó rendelete alapján előnevelt fákkal kell pótolni. A pótlandó fák helyének kijelölése a parkrekonstrukciós terv alapján történjen. Amennyiben technológiai okokból nagyobb számú fa kivágása válna szükségessé, akkor pótlásukról gondoskodni kell.

d)^[191]   A metróállomás építési munkái alatt a felvonulási területen megmaradó fák védelméről gondoskodni kell.

e)    Az új telepítésű fák törzsátmérője nem lehet kevesebb 10 cm-nél.

f)     A park alatt a metróállomás az építési munkák során a felszínt legfeljebb 8 méterre közelítheti meg.

g)    A metróállomás felszíni építése esetén az állomásdoboz területének legalább 75%-a felett termőföld-takarás nem lehet kevesebb 3,0 méternél.

h)    A töltésanyagnak csak humuszos termőföld használható.

i).    Az övezet területén a felszín felett beépíthető terület legfeljebb bruttó 600 m².

(11)   Teleki tér

a)^[192]   a tér átépítésekor az alábbi, a szabályozási terven jelölt beavatkozások a használatba vételig kialakítandóak.

1.    fatelepítések,

2.    emléktábla,

3.    kutya-futtatóhely,

4.    játszótér,

5.    szökőkút, parképítés.

VI. Fejezet

Vegyes és zárórendelkezések

A sajátos jogintézmények alkalmazásával kapcsolatos előírások

38. §

(1)     Az alábbi tömbök, illetve telkek területén az övezeti előírásokban meghatározott szintterületi mutató a környezetfejlesztés, illetve a közterületfejlesztés – mint településrendezési célok megvalósítása érdekében elérheti az alábbi táblázatban meghatározott értékeket. A pénzügyi követelményeket a Településrendezési szerződés rögzíti.:^[193]

(2)     Az alábbi telkek a környezetfejlesztés, a kapcsolatok és a közterületek kialakítása és megvalósítása, a szükséges telekalakítás megvalósítása esetén építhetők be. A településrendezési célok megvalósítási költségeinek átvállalását a Településrendezési szerződés rögzíti:^[194]

(3)^[195]   , ^[196]           A területen a beépítési kötelezettség sajátos jogintézményét kell alkalmazni, és

1. a jelen rendelet hatályba lépésekor már üres építési telkeket a rendelet hatályba lépésétől, számított 5 éven belül
2. a jelen rendelet hatályba lépését követően az épületek elbontásával kialakuló üres építési telkeket a bontástól számított 5 éven belül be kell építeni, legalább a közterületek mentén kialakított épület, épületrész megvalósításával.

A beépítési kötelezettség szempontjából beépítésre kötelezett építési teleknek kell tekinteni azt az építési telket, melyen a meglévő épület bontásának eredményeként legfeljebb az előírt legkisebb építménymagasságot el nem érő épület, épületrész alakul ki vagy a telek építési helyének közterület felőli legalább 15 méter széles sávja beépítetlen, a telek terepszint feletti beépítettsége legfeljebb 10%.”
​c)^[197] a más helyi rendeletben HVT-nek kijelölt területen az a) és b) szerinti beépítési kötelezettség 10 évvel meghosszabbítható

Záró rendelkezések

39. §

(1)     Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2)^[198]   

a)^[199]  

b)    ^[200]

(3)^[201]   

(4)     Jelen rendelet előírásait a hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

39/A. §^[202]

A Józsefváros Kerületi Építési Szabályzatáról (JÓKÉSZ) szóló 66/2007. (XII.12.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 43/2015.(X.22.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1.-5. §-át a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

1. számú melléklet: értelmező rendelkezések

Cégér: az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék, a rendeltetési egység megnevezését, jelképét (logó, piktogram stb.) tartalmazó berendezés (szerkezet).

Cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.

Cégtábla: lásd: cégfelirat.

Építési helyből kizárt terület: grafikusan kijelölt területrész, ahol az előírt legkisebb zöldfelületet összefüggően kell elhelyezni.^[203]

Ideiglenes-jellegű anyag: a szabályzat alkalmazása szempontjából ~-nak minősül az a meghatározott idejű használatra alkalmas anyag (például ponyva, textil, fólia és más anyag), amely önállóan tartószerkezeti szerepre nem alkalmas.^[204]

Ideiglenes-jellegű szerkezet: a szabályzat alkalmazása szempontjából ~-nek minősül az oldható kötésekkel, szerelési munkával összeállított, meghatározott idejű – legfeljebb egy éves – használat után szétszerelhető és más helyen ismételten összeállítható, olyan szerkezet, melynek térelhatároló elemeit túlnyomó részben ideiglenes-jellegű anyagok alkotják.^[205]

Installáció:^[206] az 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 15. pontja szerinti műtárgy fogalomkörbe tartozó térbeli művészeti alkotás, térkompozíció, berendezés, felszerelés, kiállítási tárgyak elrendezése

Kialakult beépítés: a szabályozási tervben lehatárolt terület, ahol a célzott hasznosítás jellege, a telkek méretei, a beépítettség mértéke, az építménymagasság, a beépítési mód, az épület elhelyezésének módja, rendeltetése (terület-felhasználása) a tömb beépítése következtében már jellemzően meghatározott.

Közmű: víz-, gőz-, villany-, gáz-, hőenergia- termelő- és ellátó rendszer, melyet kiegészít a távközlés, az adat- és információátviteli-, távbeszélő-, távíró-, rádió-, televízió-, telex-kábel üzemeltető rendszer, illetve az energia termelés rendszere

Közterület-rendezési terv (KÖRT): ^[207]          

Külső árusítás: Olyan használat, amelynél a vevő a helyiségbe, építménybe nem lép be, annak belső terét nem használja.

Mélyparkoló: a megközelítési helyek kivételével teljes terjedelemben a közterületi terepszint alatt kialakított, a bruttó szintterület legalább 80%-ában parkolás céljára kialakított építmény.

Parkolólemez: több gépkocsi legalább két, általában terepszint feletti szinten történő elhelyezésére szolgáló, oldalain jellemzően nyitottan kialakított önálló járműtároló-építmény.

Párkány magassága (utcai): ^[208]

Portál: a szabályzat alkalmazása szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően, rendeltetési egység bejárattal, kirakattal, továbbá cégérrel, cégfelirattal egységesen kialakított, közterület, közhasználat céljára átengedett terület, magánút felé megnyitott homlokzata.

Reklám: reklámberendezés, valamely tevékenység ismertté tételére irányuló vagy valamely áru, termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző ábrát, feliratot, formát megjelenítő berendezés, szerkezet, hirdetés.

Reklámhordozó: a cégér, cégfelirat, cégtábla, hirdetés, reklám, gyűjtő neve.^[209]

Tetőemelet: az épület az adott homlokzati falszakasz külső felületének és a tető felső síkjának metszés- vagy érintővonalára az épület irányába emelkedő 45°-os sík elé legfeljebb az építménymagasság előírásainak megfelelően nyúló emelet. A tetőemeletre egyéb vonatkozásokban – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a tetőtérre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.^[210]

^[211]Utcai építmény magasság („UÉm”): Megegyezik az épületmagassággal (F/L) a közterület felőli homlokzatra értelmezve.

5. számú melléklet

Azoknak a területeknek a lehatárolása, ahol a KSZT hatályban van^[212]

1. Függelék
VÉDELMEK ÉS KORLÁTOZÁSOK / MŰEMLÉKEK

2. Függelék
VÉDELMEK ÉS KORLÁTOZÁSOK / ideiglenes műemléki védelem

3. Függelék
VÉDELMEK ÉS KORLÁTOZÁSOK / RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

VIII., Baross tér , Keleti Pályaudvar, középkor,
középkori érem, MNM Éremtár 114/1884., 2149, R 2004 (ÉK), a Központi pályaudvar építésénél

VIII., Baross utca , Jó pásztor ház, újkor,
barokk kapu, OMF Ft.neg.jegyz.(VIII.B-M) 5944., 9943, 2150, R 2004 (ÉK),

VIII., Baross utca 5., újkor, fotodok. FIKV.MO.tud.dok., 2151, R 2004 (ÉK),

VIII., Baross utca 5., újkor,
tervek, rajzok, stb. FIKV.MO. rajz dok. jegyz: VIII/1., 2152, R 2004 (ÉK),

VIII., Bérkocsis utca - Bacsó B.u. sarka, újkor,
cserépvödör, MNM 59/1902., 2153, R 2004 (ÉK), ház lebontásakor

VIII., Bláthy Ottó utca , vagy XIX.Hamvas u. (Szapári u. 23.), középkor?,
BTM KO.r.leltk.II.7233-7235/1964. Lux hagy., felmérés; lehet, hogy újkor, 2154, R 2004 (ÉK),

VIII., Bródy Sándor utca (korábban Főherceg Sándor u. 8.), középkor,
BTM KO.r.leltk.II. 7620-7621/1964, 7625/1964, 7630-7631/1964, felmérés, 2157, R 2004 (ÉK),

VIII., Bródy Sándor utca 10., 1093-79, újkor, barokk,
1954, kút, Gerő Győző, Póczy Klára, 2158, R 2004 (ÉK),

VIII., Bródy Sándor utca 18-20., 679-78, újkor?,
1964, pöcegödör, Kőnig Antal, terepbej. napló 10. o., 2159, R 2004 (ÉK),

VIII., Bródy Sándor utca 4., újkor, naplók, tervek, stb.
FIKV.MO. rajz dok.jegyz:VIII/4., 2156, R 2004 (ÉK),

VIII., Bródy Sándor utca 4., újkor,
1971, fotodok. restaurátori jel. FIKV.MO. tud.dok., készítette: Komarik Dénes, 2155, R 2004 (ÉK),

VIII., Golgota utca , Ganz Mávag VII.sz. bejárat, 1401-83, újkor,
1982, Magyar Károly, feltehetően újkori csontvázak, jelentős helyszíni szemléről, 2160, R 2004 (ÉK),

VIII., Gyulai Pál (korábban Gyöngytyúk) utca - Stahly utca sarkán, újkor,
acél pecsétnyomó, MNM 64/1896., 2161, R 2004 (ÉK),

VIII., Gyulai Pál utca 5., újkor,
1966,1968, szöveg, fotók, FIKV.MO. tud.dok., készítette: Bibó István, 2162, R 2004 (ÉK),

VIII., Horánszky (korábban Makarenkó) utca 13., újkor,
fotodok. FIKV.MO. tud.dok., 2170, R 2004 (ÉK),

VIII., József krt. , középkor,
ezüst osztrák 3 krajcáros, MNM É 46/1875. É 1879, 2163, R 2004 (ÉK),

VIII., József krt. , 942-79, újkor,
1959, Nagy L., Pamer Nóra, állatcsontok, 2164, R 2004 (ÉK),

VIII., Józsefváros, római kor,
rézérem, MNM Éremtár 972/1868., 2147, R 2004 (ÉK),

VIII., Józsefváros, őskor,
tokosbalta, MNM 67/1876.8., 2148, R 2004 (ÉK),

VIII., Kelenföldi pu. - Tétényi út - Bocskai út - Móricz Zs, körtér - Szent Gellért tér - Fővám tér - Kálvin tér - Rákóczi tér - Népszínház utca, Keleti pu, 4. sz. metróvonal I. szakasz nyomvonalának előzetes hatástanulmánya, 2092-2003, 2002, sír, gödrök, Gyuricza Anna, 20 oldal szöveg, 8 db fénymásolt fotó, 27 db rajz (térkép), 1 db CD., 31180, R 2004 (ÉK),

VIII., Kerepesi temető közelében, középkor,
vassarkantyú, MNM 224/1875., 2165, R 2004 (ÉK),

VIII., Kőfaragó utca 5., újkor,
1966,1969, FIKV.MO. tud.dok.,készítette: Bibó István, 2167, R 2004 (ÉK),

VIII., Könyves K. krt. 40., Néprajzi Múzeum, újkor,
1975, szöveg,fotók FIKV.MO. tud.dok.,készítette: Bibó István, 2168, R 2004 (ÉK),

VIII., Ludovika (korábban Kun B.) tér, Ludovika, újkor,
1837, Nagy Lajos, Vasquez térkép, BTM KO.f.leltk.IX. 31.733., 2169, R 2004 (ÉK),

VIII., Magdolna (korábban Koltói Anna) utca 24., újkor,
19. sz., pecsétnyomó csüngő acéllapba vésve, MNM 16/1911., 2166, R 2004 (ÉK),

VIII., Mária utca , őskor, rézkor,
csákányok, MNM adattár/fotó 2606 Ö, MNM 105/1907., méret: 9 x 12., megj.: LXXXIX.6., 2172, R 2004 (ÉK), a klinika építésénél

VIII., Mária utca , őskor,
őskori rézcsákány, MNM 105/1907., 2171, R 2004 (ÉK), a klinika építésénél

VIII., Mária utca 10., újkor,
tervek,rajzok, stb. FIKV.MO. rajz dok.jegyz: VIII/18., 2173, R 2004 (ÉK),

VIII., Mária utca 16., újkor,
műleirás,tervek, stb. FIKV.MO. rajz dok.jegyz: VIII/18a., 2174, R 2004 (ÉK),

VIII., Múzeum körút 14-16., 2201-2005, újkor,
18-19. század, 2004.X.26-29., Batthyány villa falai, Tomka Gábor, 2 oldal szöveg, 2 rajz, 4 színes fotó. Jelentés., 33096, Józsefváros,

VIII., Múzeum körút 6-8. ELTE BTK, 36558/5., 2555-2007, 2006.V.4., Éder Katalin, Régészeti jelenség nem került elő. Jelentés, lelőhelybejelentő. 2 oldal szöveg, 1 rajz., 33643,

VIII., Múzeum krt. , törökkor, ezüstérmek, MNM 51/1855.1-4., Éremnapl: 300., 2175, R 2004 (ÉK), a múzeum udvarában kertet ásó munkások találták

VIII., Múzeum krt. 14-16., Magyar Nemzeti Múzeum, újkor,
vasfokos újabbkori idomú, MNM 22/1880., 2176, R 2004 (ÉK), MNM alapjainak ásásakor

VIII., Múzeum utca, 36562, Múzeum krt. - Szentmihályi utca között, 2423-2006, 2005.IX.20-21., 23., 28., Éder Katalin, Régészeti jelenség nem került elő. 2 oldal szöveg, 1 rajz. Jelentés, lelőhelybejelentő., 33471,

VIII., Pest József külváros, római kor,
római rézérmék, MNM 68/1868., 2146, R 2004 (ÉK),

VIII., Pollack M. tér , Nemzeti Lovarda telke, újkor,
vasládakulcs, MNM 64/1913., 2177, R 2004 (ÉK),

VIII., Puskin utca 6., volt Sörkatakomba, 943-79, újkor,
1872 után, 1962, Gerő Győző, feliratos tábla, leletmentése., 2179, R 2004 (ÉK),

VIII., Rákóczi út 13., újkor,
1973, szöveg, fotók, rajzok, FIKV.MO. tud. dok., készítette: Ratkai Ida, 2180, R 2004 (ÉK),

VIII., Rákóczi út 31., 36 434., Rókus kápolna, újkor,
OMF Ft.neg.jegyz.(VIII.M-V) 5780-5782,5784,6671,9720,15.157, 16.157,23.410-411,72.746,102.934-936., 2181, R 2004 (ÉK),

VIII., Rákóczi út 31., 36 434., Rókus kápolna, középkor, BTM KO.r.leltk.II. 5101-5152/1964., 7197-7212/1964, felmérés, 2182, R 2004 (ÉK),

VIII., Rezső tér , Tisztviselőtelepi templom, középkor, BTM KO.r.leltk.II. 7242-7262/1964., 7236-7240/1964. Lux hagy, felmérés, 2183, R 2004 (ÉK),

VIII., Rökk Szilárd utca (Baross utca - Gutemberg tér között), 36681., 2612-2007, 2006.IX.4., Éder Katalin, Régészeti jelenség nem került elő. Lelőhelybejelentő és jelentés. 2 oldal szöveg, 1 rajz., 33704,

VIII., Somogyi B. utca , újkor,
arany karikagyűrű, MNM 59/1908., 2184, R 2004 (ÉK),

VIII., Tanács örút - Rákóczi út sarok, 1605-90, újkor,
1989, újkori sírok, Nagy Margit, jelentés előkerülésükről, 2185, R 2004 (ÉK),

VIII., Teleki tér sarkán, középkor,
ezüstgyűrű, MNM 121/1897., 2186, R 2004 (ÉK),

VIII., Tisztviselőtelepi Gimnázium, újkor,
BTM KO. r. leltk. II. 7288/1964., alaprajz Lux hagy., 2187, R 2004 (ÉK),

VIII., Üllői út , újkor,
III. Károly aranya, Mária Terézia aranya, MNM 44/1903., 2188, R 2004 (ÉK),

VIII., Vajda Péter (korábban Simor) utca, evangélikus templom, újkor,
BTM KO. r. leltk. II. 7241/1964., 7263/1964. Lux hagy., 2189, R 2004 (ÉK),

VIII., Vas utca 9-11., újkor,
1976, szöveg, fotók FIKV.MO. tud. dok., készítette: Sisa József, 2190, R 2004 (ÉK),

5. Függelék
VÉDELMEK ÉS KORLÁTOZÁSOK / védelemre tervezett épületek

117/2006.(III.16.) KT határozat alapján védelemre tervezett épületek felsorolása