Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete

Józsefváros fejlesztéséről

Hatályos: 2012. 08. 01

Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete

Józsefváros fejlesztéséről

2012.08.01.

Preambulum

Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)16. § (1) bekezdése, 80. §-a, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 25. §, 28. § (2) bekezdése felhatalmazása alapján Budapest Józsefváros területfejlesztése – ezen belül város-rehabilitációja -, a területfejlesztéshez szükséges területek lehatárolása, a területfejlesztéshez, településfejlesztéshez szükséges vagyonelemek elkülönítése, a közérdekű területfejlesztéshez szükséges jogi eszközök biztosítása, a területfejlesztéshez, településfejlesztéshez kapcsolódó vagyonhasznosításból származó bevételek - hozamok és ellenérték - kizárólagos fejlesztési célra történő felhasználása, a vagyonnal való hátrányos gazdálkodás megakadályozása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

Értelmező rendelkezések

1. §

a) Rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése.
b) Rehabilitációs akcióterület: város-rehabilitációs súlyponti területeken belül lévő olyan összefüggő városias beépítésű területek, amelyeket a Fővárosi Közgyűlés külön határozatában város-rehabilitációs akcióterületté nyilvánít.
c) Helyi város-rehabilitációs terület: a rehabilitációs akcióterületen belül a helyi önkormányzat által kijelölt terület, melynek akcióterületi komplex városrehabilitációja – akár külső befektető bevonásával is – előkészítés, illetve megvalósítás alatt áll.
d) Akcióterületi krízisterület: olyan terület, ahol a városi környezet leromlása és ezzel párhuzamosan a súlyos konfliktusokkal terhelt társadalmi-demográfiai viszonyok fokozatosan romló, válságos helyzetet idéznek elő. Jellemző a rossz térszerkezeti kapcsolat, a terület megközelítési nehézsége, a területhasználat rossz funkcionális helyzete, a kedvezőtlen környezeti, lakhatási állapotok, kedvezőtlen demográfiai-gazdasági mutatók térbeli koncentrálódása.
e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan olyan komplex programokat kell érteni, amelyek keretében a lakásgazdálkodás-építés, a városrehabilitáció, az értékvédelem, a szociális viszonyok, a képzéskultúra, foglalkoztatáspolitika, a közterület rendezése és a környezetállapot javítása egységes kezeléssel, integrált ágazati források bevonásával valósulhat meg.
f) Az integrált szociális városrehabilitáció programjának modellkísérlete (a továbbiakban: Modellkísérlet) az a négy éves program, amelyben az Önkormányzat a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve Integrált Szociális Városrehabilitációs programot indít a kerület meghatározott krízisterületén, a terület lakóinak szociális, gazdasági és élhetőségi felzárkóztatásának, valamint a többszörösen hátrányos terület leromlását okozó folyamatok megállapításának és megfordításának fő céljait szem előtt tartva
h) Helyi városrehabilitációs terület (a továbbiakban HVT): a rehabilitációs akcióterületen belül a helyi önkormányzat által kijelölt terület, melynek akcióterületi komplex városrehabilitációja (HVT I.), vagy akcióterületi krízisterület integrált szociális városrehabilitációja (HVT II.) – akár külső befektető bevonásával is – előkészítés, illetve megvalósítás alatt áll.
i) Fejlesztési terület (FT): a helyi önkormányzat által rehabilitációra kijelölt, rehabilitációs akcióterületnek nem minősülő, de egyébként a helyi város-rehabilitációs terület kritériumainak megfelelő terület.

A rendelet hatálya

2. § (1)1 E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat teljes vagyonára, a vagyonelemek kezelésére, hasznosítására, átruházására, az önkormányzati rendelettel kijelölt rehabilitációs és fejlesztési területeken található kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokra, és az önkormányzati rendelettel kijelölt rehabilitációs és fejlesztési területeken található társasházakban lévő önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokra, azok bérlőire, használóira

(2) Az Önkormányzat vagyonának körét az Ötv. 78-79. §, és a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) határozza meg.

(3) Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlását és mint tulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítését a Kerületfejlesztési Koncepcióban, valamint a helyi város-rehabilitációs területek és fejlesztési területekre meghatározott fejlesztési célok megvalósulásának kell alárendelni.

(4)2 AVárosgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság vagyoni elemenként (a továbbiakban: VPB) határozza meg – a városrehabilitációnak és kerületfejlesztésnek alárendelt - vagyongazdálkodás irányelveit.

(5)3 Amíg aVPB az adott vagyonfajtára nem határozza meg a vagyongazdálkodás irányelveit (3) bekezdésben meghatározott követelmények érvényesítése érdekében az önkormányzat vagyonával kapcsolatos – bizottsági és polgármesteri hatáskörbe tartozó - tulajdonosi döntések a VPB egyetértésével hozhatók.

A rendelet célja

3. § (1) Jelen rendelet célja Józsefváros fejlődésének hosszú távú biztosítása, az egyes ágazati és területi rendelkezések és intézkedések közötti szinkronitás és azok egymásra épülésének biztosítása mind az önkormányzat saját mind az egyes más önkormányzati és kormányzati alrendszerek között, a jelen rendelet mellékletében megfogalmazott és elfogadott kerületfejlesztési koncepció alapján, az önkormányzati rendeletek közötti összhang biztosítása, a kerületfejlesztési koncepcióban megfogalmazott prioritások meghatározása, a város-rehabilitációs és fejlesztési területek kijelölése.

(2) A jelen rendelet célja továbbá, hogy a jelen rendeletben megfogalmazott speciális intézkedések, az Önkormányzat vagyonára vonatkozó helyi szabályozás elsődlegesen az önkormányzati vagyon fejlesztési célkitűzésekkel összhangban álló megtartását, gyarapítását szolgálja, és ezen célkitűzéseket az Önkormányzat megfelelő vagyonkezelő szervezet létrehozásával valósítsa meg.

Kerületfejlesztési rendelkezések

4. § (1) A Képviselő-testület a jelen rendelet elfogadásával meghatározza Józsefváros hatályos Kerületfejlesztési Koncepcióját, amelyet a jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmaz.

(2) A Kerületfejlesztési Koncepcióval és a korábbi önkormányzati döntésekkel összhangban a Képviselő-testület a jelen rendelet elfogadásával a korábbiak mellett további helyi város-rehabilitációs területeket és fejlesztési területeket jelöl ki, a helyi város-rehabilitációs területek és fejlesztési területek teljes körének meghatározását a jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzati ingatlanvagyon használata, hasznosítása, elidegenítése során az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának és vagyonkezelő szervezetének a Kerületfejlesztési Koncepció, a rehabilitáció, illetve a fejlesztés megvalósítását elsődleges szempontként kell figyelembe venniük. E körben részben, vagy egészben kiürítésre szánt ingatlanokban bérlő nem helyezhető el, törekedni kell a hatályban lévő bérleti szerződések megszüntetésére, és bármely tulajdonosi rendelkezésre csak a fejlesztési céllal összhangban van lehetőség.

A város-rehabilitációs feladatok megvalósulása érdekében alkalmazásra kerülő sajátos jogintézmények

Elővásárlási jog

5. § (1) A jelen rendelet szerint kijelölt fejlesztési és városrehabilitációs területeken az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében az Önkormányzat – a törvényi feltételeket figyelembe véve - a rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, a vegyes tulajdonú ingatlanok nem önkormányzati tulajdoni hányadára, ill. a bontásra javasolt társasházi külön tulajdonokra (lakások és helyiségek) az Önkormányzat javára szóló elővásárlási jogot állapít meg a rendezett településfejlődés biztosítása, településrendezési feladatok végrehajtása, a város-fejlesztési terv megvalósítása érdekében.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

6 §

(1) A jelen rendelet szerint kijelölt fejlesztési és városrehabilitációs területeken az Önkormányzat által megvalósított közmű és a helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló úthálózat fejlesztés költségeit az Önkormányzat a költségek 90%-áig a terület ingatlan tulajdonosaira áthárítja.
(2) E rendelet alkalmazásában
a.) közmű: - a villamos hálózat,
- víz-és csatorna,
a gáz elosztó vezetékhálózat
hírközlési hálózat
b.) Közműhálózat fejlesztése: közművesítetlen közterületen új közmű építése, vagy meglévő közmű esetén, annak kora, állapota miatt ill. nagyobb teljesítményre való alkalmassá tétele érdekében történő cseréje, átépítése, bővítése.
c.) Út és közművesítési hozzájárulás: Az út és közműépítés Józsefvárosi Önkormányzat által viselt költségének a területtel határos, érintett ingatlanok tulajdonosaira áthárított része.
d.) Ingatlan: önálló helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan. A társasház egy ingatlannak számít.
e.) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás szempontjából érintett ingatlan:
útépítés esetén: amely ingatlan határos a megépült közúttal
közműépítés esetén: amely ingatlan a megépült elosztó vezetékre bekötéssel rendelkezik, illetve arra beköthető.
Az az ingatlan, amely két vagy több oldalról közterülettel határos, az előbb megépült út, illetve közmű szempontjából tekintendő érintettnek.
(3) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértéke:
beépítetlen terület esetén a közmű és útfejlesztés költségeinek egy ingatlanra eső része
szabályozási terv szerint megmaradó épülettel beépített terület esetén a közmű és útfejlesztés költségeinek egy ingatlanra eső részének ...... %-a
(5) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás megfizetésére az ingatlan tulajdonosai - társasház, vagy osztatlan tulajdonközösség esetén a társtulajdonosok tulajdoni hányad arányában - kötelesek.

Eljárási rendelkezések

7 §

(1) Késedelmes fizetés esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt hozzájárulást kell megfizetni.
(2) Nem terheli hozzájárulás fizetési kötelezettség
a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat
A Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat
az Önkormányzattól vásárolt ingatlan tekintetében a befektetőt, aki a rehabilitáció megvalósítására az önkormányzattal kötött szerződésben vállalt kötelezettséget.

Fejlesztési célú vagyonhasznosítás

Fejlesztési célú vagyongazdálkodási keret

8. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításából, elidegenítéséből származó bevétel működési célokra nem használható fel, a bevételeket elkülönítetten kell kimutatni (a továbbiakban a rendelet alkalmazásában: vagyongazdálkodási keret). Ezeket a bevételeket az Önkormányzat költségvetési rendeletében céltartalékként kell kezelni azzal, hogy kizárólag az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgyak felújítására, az önkormányzati vagyon fejlesztésére, illetve az önkormányzat fejlesztési célkitűzéseivel összhangban álló, e célkitűzések megvalósításához szükséges nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok megszerzésére lehet fordítani. A fejlesztési célú vagyongazdálkodási keretben kell kimutatni és nyilvántartani a vagyonhasznosítás és elidegenítés során keletkezett és határidőben nem teljesített követeléseket.

(2)4 A jelen rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a korábbi vagyonhasznosításból, elidegenítésből származó hátralékok, és be nem hajtott követelések a vagyongazdálkodási keret forrásai, amelynek behajtásáról, indokolt esetben a követelés versenyeztetés útján ellenérték fejében történő engedményezéséről (faktorálás) minden korlátozás nélkül a VPB köteles intézkedni.

(3)5 A fejlesztési célú vagyongazdálkodási keretet az Önkormányzat annak érdekében hozza létre, és rendeli költségvetésében elkülöníteni, hogy az Önkormányzat és gazdálkodó szervezetei az önkormányzati fejlesztési célokkal összhangban álló aktív vagyongazdálkodást valósítson meg. Az aktív fejlesztés és vagyonpolitika megvalósításával összhangban, a fejlesztési döntésekhez szükséges operatív döntéshozatal biztosítása érdekében a fejlesztési célú vagyongazdálkodási keret kezelője aVPB, amely a keret felhasználása felett korlátozás nélkül rendelkezik jelen rendelet és a vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával, a Kerületfejlesztési Koncepció és fejlesztési tervek, fejlesztési célkitűzések szem előtt tartásával és azokkal összhangban.

(4)6 A vagyongazdálkodási keret kiegészítése céljából aVPB indítványt tehet, kivételes és indokolt esetben indítványt köteles tenni a Képviselő-testületnek fejlesztési célú hitelfelvételre, kötvénykibocsátásra.

(5)7 AVPB folyamatosan figyelemmel kíséri a fejlesztési célú hitelállomány alakulását és szükség szerint, illetve a piac változásainak megfelelően szakértői javaslat figyelembevételével javaslatot tesz a hitelállomány részének vagy egészének a konszolidációjára. Jelen rendelet felhatalmazása alapján a VPB jogosult és köteles egyben az önkormányzati fejlesztési célú hiteleket nyújtó bankokat, pénzintézeteket, az önkormányzati hitelkonszolidációban, kötvénykibocsátásban részt vevő szervezeteket, bankokat, pénzintézeteket a hatályos jogszabályoknak megfelelően versenyeztetni.

9. § (1) Az önkormányzati ingatlanvagyon kezelését, hasznosítását, elidegenítését gazdasági társaság(ok)ból álló vagyonkezelő szervezet végzi a Vagyonrendelet és a vagyonkezelő társaságokkal kötött szerződések rendelkezései szerint.

(2)8 A vagyonkezelő szervezetet a jelen rendelet hatályba lépésétől számított három hónapon belül kell létrehozni a jelenlegi vagyonkezelő társaságok, illetve azok feladatkörének átalakításával, továbbá új társaság(ok) létrehozásával. A létrehozandó központi vagyonkezelő szervezet (holding) egyszemélyes önkormányzati tulajdonú és tartósan önkormányzati tulajdonban maradó korlátolt felelősségű társaság, mely társaságban az Önkormányzat alapítói, és tulajdonosi jogait aVPB gyakorolja. Ez a társaság a korábbi önkormányzati társaságok üzletrészei, illetve részvényei átruházás útján történő megszerzésével tulajdonosává válik a meglévő társaságok önkormányzati tulajdonú üzletrészeinek, részvényeinek, az Önkormányzat a jövőben társaságaiban tulajdonosi jogait ezen társaság útján gyakorolja. A felállítandó vagyonkezelő szervezet struktúráját e rendeletben foglalt szabályok keretei között a VPB javaslatára a Képviselő-testület határozza meg, attól a VPB csak a Képviselőtestület további határozatával térhet el. A Képviselőtestület a vagyonkezelő szervezete által kizárólagosan ellátandó feladatainak a körét rendeletében határozza meg.

(3) A vagyonkezelő szervezet létrehozásával kapcsolatosan szükséges további döntések meghozatalára a Képviselőtestület hatáskörét a VPB –ra ruházza. A felállítandó vagyonkezelő szervezettel megkötendő új szerződéses rendszer kialakítása legkésőbb a szervezet felállítását követő 30 napon belül meg kell történjen.

(4)9 A vagyonkezelő társaságok beszerzéseire az Önkormányzat közbeszerzési és beszerzési szabályait, a beszerzések bonyolítására – eltérő rendelkezés hiányában – az önkormányzati beszerzési eljárásokra vonatkozó eljárásrendet kell alkalmazni.

(5)1011 Az Önkormányzat intézményi, közterületi fejlesztési tevékenységet, ezen belül a beruházások bonyolítását, projektmenedzsmentjét, tervezését, műszaki ellenőrzését az önkormányzattal kötött megállapodás szerinti feltételekkel a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő központi vagyonkezelő szervezet a Kisfalu Józsefvárosi Vagyongazdálkodó Kft. végzi kizárólagosan. A kizárólagosság alól, kivételes esetben felmentést a polgármester javaslatára a VPB adhat.

Vegyes- és hatályba lépésre vonatkozó rendelkezések

10. § (1) A Vagyonrendeletet, az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgyak bérbeadására, elidegenítésére vonatkozó önkormányzati rendeleteket, a településrendezésre, településfejlesztésre, helyi építési szabályokra vonatkozó rendeleteket, az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletét a jelen rendelet hatályba lépésétől számított 60 napon belül a Polgármesternek teljes körűen felül kell vizsgálnia, és amennyiben a jelen rendelettel összhangban nem álló rendelkezést tartalmaznak, az ellentmondások kiküszöbölésére vonatkozó módosítás tervezetét a Képviselő-testület elé kell terjeszteni elfogadásra.

(2) Jelen rendelet elfogadásával az Önkormányzat kifejezi azon szándékát, hogy amennyiben a több kerületet érintő fejlesztési társulás létrejön, illetve amennyiben a kerület több kerületet érintő fejlesztési célú konzorciális megállapodásban részt vesz, úgy saját helyi jogalkotását, és egyedi fejlesztési célú aktusait a többi részes féllel harmonizálja. Az önkormányzat saját rendeleteinek összehangolása során a jelen rendelet rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

(3) A Polgármesteri Hivatal szervezetét a jelen rendelet hatályba lépésétől számított 30 napon belül akként kell megállapítani, hogy a Hivatala szervezete alkalmas legyen a jelen rendeletben meghatározott célok megvalósítására.

11. § A jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

1

Módosította a 46/2012.(VIII.01.) sz. ö. rendelet 1. §. Hatályos 2012. augusztus 01-től

2

Módosította a 46/2012.(VIII.01.) sz. ö. rendelet 4. § (a) pont Hatályos 2012. augusztus 01-től

3

Módosította a 46/2012.(VIII.01.) sz. ö. rendelet 4. § (b) pont Hatályos 2012. augusztus 01-től

4

Módosította a 46/2012.(VIII.01.) sz. ö. rendelet 4. § (b) pont Hatályos 2012. augusztus 01-től

5

Módosította a 46/2012.(VIII.01.) sz. ö. rendelet 4. § (b) pont Hatályos 2012. augusztus 01-től

6

Módosította a 46/2012.(VIII.01.) sz. ö. rendelet 4. § (b) pont Hatályos 2012. augusztus 01-től

7

Módosította a 46/2012.(VIII.01.) sz. ö. rendelet 4. § (b) pont Hatályos 2012. augusztus 01-től

8

Módosította a 46/2012.(VIII.01.) sz. ö. rendelet 4. § (b) pont Hatályos 2012. augusztus 01-től

9

Módosította a 46/2012.(VIII.01.) sz. ö. rendelet 4. § (b) pont Hatályos 2012. augusztus 01-től

10

Módosította a 46/2012.(VIII.01.) sz. ö. rendelet 2. §. Hatályos 2012. augusztus 01-től

11

Módosította a 46/2012.(VIII.01.) sz. ö. rendelet 4. § (c) pont Hatályos 2012. augusztus 01-től