Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII. 3.) önkormányzati rendelete

Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Hatályos: 2021. 02. 26- 2021. 05. 20

Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról1

2021.02.26.

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének a) és e) pontjában és a 32. cikke (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j.) pontjában, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében és 36. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában és 109 § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdése, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 7. §-ában és 13. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet tárgyi hatálya

§ (1) A rendeletben meghatározott kivételekkel a rendeletet Budapest Józsefváros Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő vagyonra, a vagyonnal való rendelkezésre, a vagyonnal kapcsolatban a tulajdonost megillető jogok gyakorlására, a vagyonügyletekre és az Önkormányzat javára történő tulajdonszerzésre kell alkalmazni.
(2)
(3)
(4) Az a vagyonelem, amely nem minősül törzsvagyonnak az Önkormányzat üzleti vagyona.
(5)
(6) A rendeletet alkalmazni kell a hatálya alá tartozó vagyon esetében minden tulajdonosi jog gyakorlására és minden vagyonügyletre – ezeknek mindazon elemére – melyre más jogszabály rendelkezése nem vonatkozik. A tulajdonosi joggyakorlásra és a vagyonügyletekre a rendeletet és az önkormányzati vagyonra vonatkozó más jogszabályokat együtt kell alkalmazni.
§ (1) 2Az Önkormányzat tulajdonában lévő
a) lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, bérleti jogviszonyának megszüntetésére,
b) lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére, ha a bérlő elővásárlási joga alapján kerül sor, vagy az elidegenítés az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használója részére történik,
c) közterületek használatára és a használatának rendjére,
d) bérbeadás útján hasznosított vagy bérbeadás útján hasznosítani kívánt üres telkekre, felépítményes ingatlanokra, gépkocsi-beállókra és az egyéb dolog bérletekre (óriásplakát, falra szerelt kirakat, neontábla, reklámtábla)
a rendeletet akkor kell alkalmazni, ha az Önkormányzat más rendelete a tulajdonosi döntést vagy vagyonügyletet – ezeknek valamely elemét – nem szabályozza.
(2) A lakások nem piaci alapú bérbeadásánál a vagyon versenytárgyalás útján való hasznosítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(3)
(4)
(5)
(6)
§ (1) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen való parkolásra,
b) az Önkormányzat pénzügyi eszközeire és pénzvagyonára,
kivéve
ba) az Önkormányzatot megillető pénzkövetelésről való lemondást,
bb)
bc) az Önkormányzat társasági részesedéseit.
(2)
§ A rendeletet az Önkormányzat javára történő azon vagyonszerzésre kell alkalmazni, melyre a közbeszerzési jogszabályok hatálya nem terjed ki.

2.3

§4

3. Értelmező rendelkezések

§ (1) A rendelet alkalmazásában:
1. átlátható szervezet alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetet kell érteni,
2. az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona: a kizárólagos önkormányzati tulajdonba és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon vagyon, amelyről törvényben vagy az Önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni;
3. közfeladat: a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott feladat,
4. meghatározó befolyás: a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott kapcsolat,
5. többségi befolyás: a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott kapcsolat,
6. az Önkormányzat vagyonának hasznosítása: a tulajdonosi joggyakorló vagy az Önkormányzat vagyonának használója által a vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását,
7. az Önkormányzat vagyonának használója: azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely törvény, az Önkormányzat rendelete vagy szerződés alapján bármely jogcímen az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló,
8. az Önkormányzat vagyonán belül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: a kizárólagos önkormányzati vagyonba nem tartozó vagyon, melynek az Önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt,
9. osztott tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg,
10. az Önkormányzat vagyonának kezelője: a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott szervezet, amelynek az Önkormányzat vagyonát Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (1) bekezdése szerinti vagyonkezelői joga van,
11. az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége: a nemzeti vagyonról szóló törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység.
12. az Önkormányzat vagyonának megterhelése: különösen a biztosítékul adás, a használati jog, zálogjog és jelzálogjog, a szolgalmi jog alapítása, elidegenítési és terhelési tilalom vállalása, kezesség nyújtása, az Önkormányzat tulajdonára vagyoni értékű jog alapítása, elővásárlási, a vételi- visszavásárlási jog, bérlő kiválasztási jog biztosítása.
13. Vagyonügyletnek minősül különösen:
a) a vagyon elidegenítése, amely a vagyon tulajdonjogának az átruházása, ideértve a vagyoni értékű jogok és a követelések elidegenítését, cseréjét is,
b) a vagyon gazdasági (közhasznú) társaság részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása,
c) a vagyon hasznosítása, a vagyonkezelői jog létesítése a vagyonkezelésbe adásról szóló szerződés, haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés, Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására vonatkozó jog átengedése,
d.) a vagyon megterhelése és az önkormányzati tulajdonosi jogok bármilyen jellegű korlátozása, amennyiben az egyéb nevesített vagyonügyletnek nem minősül,
e) követelésről való lemondás,
f) gazdasági és közhasznú társaságokkal összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlása; a gazdasági társaságokról szóló törvényben és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott tagsági alapítói jogok gyakorlása,
g) az ingyenesen felajánlott vagyon elfogadása és az elfogadáshoz való hozzájárulás,
h) a vagyont érintő egyéb döntések meghozatala, jognyilatkozatok kiadása, különösen az átsorolás, megterhelés feloldása és a vagyonnal összefüggő tulajdonosi rendelkezési jogok gyakorlása körébe tartozó összes egyéb, nem nevesített döntési, jognyilatkozat-adás engedélyezésére irányuló jogkör.
i) csereügylet esetén mind a megszerzendő, mind a csereként felajánlott ingatlan tekintetében az a)-h) pontok szerint meg kell állapítani a vagyonügyleti értéket.
14. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerint a 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel.
15. Beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerint
16. . Felújítás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerint
17. Karbantartás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 9. pontja szerint
18. Üzemeltetés: különösen a vagyonelem őrzése, karbantartása, gondozása, állagmegóvása, épületgépészeti berendezések karbantartása, szerződéskötés és továbbszámlázás, közüzemi szolgáltatókkal való kapcsolattartás, portaszolgálat és gondnoksági feladatok ellátása, kármentesítés, kaszálás, gyomtalanítás.
19. Vagyongazdálkodás: közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű vagyongazdálkodási szerződés keretében az önkormányzati vagyon érték- és állagmegóvását szolgáló őrzése, a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása, hasznosítás, értékesítés.
20. Közérdekű kötelezettségvállalás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:589. §-ában meghatározottak.
21. Adomány: Olyan pénzbeli vagy vagyoni értékkel rendelkező dolog, amely nem minősül a 20. pont szerinti közérdekű kötelezettségvállalásnak.
(2) Az Önkormányzat javára más tulajdonán fennálló terhek alatt különösen az (1) bekezdés 12. pontjában felsorolt és a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) 26. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat kell érteni.

4. Versenyeztetési eljárások

§ (1) Az Önkormányzat vagyonának hasznosításával és tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban versenyeztetésnek minősülő – részletesen a Képviselő-testület határozatával szabályozott – vagyonügyleti versenyeztetési eljárások:
a) nyilvános pályázat: (nyilvános versenytárgyalás), előre meg nem határozható ajánlattevőknek vagy előre nem ismert számú ajánlatkérők számára nyomtatott sajtó útján meghirdetett vagy kért ajánlat, amit le lehet úgy is bonyolítani, hogy a felhívásnak megfelelő ajánlatot benyújtók közül versenytárgyaláson kerül kiválasztásra a nyertes.
b) zártkörű pályázat: (zártkörű versenytárgyalás) az érdekeltek – adott esetben egyetlen résztvevő – közvetlenül, írásban történő felhívása ajánlattételre. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen kerülhet sor. Egyebekben a zártkörű pályázatra is a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
c) árverés: (nyilvános vagy zártkörű versenytárgyalás), hirdetményi vagy más úton közzétett vagyonügyleti eljárás, melynek során a megjelent (nyilvános árverés) vagy kiválasztott (zártkörű árverés) résztvevők (az árverezők, és képviselőik) részére ismertetésre kerülnek az árverési feltételek, amelynek alapján az árverezőket felhívják ajánlatuk megtételére.
(2) Ha az Önkormányzat rendelete vagy a Képviselő-testület határozata mást nem tartalmaz a tulajdonosi jog gyakorlója határozza meg, hogy melyik versenyeztetési eljárást kell alkalmazni.

5.5

§ (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal való gazdálkodás során kötelező alapelvnek kell tekinteni, hogy
a) az Önkormányzat vagyonának alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása,
b) az Önkormányzat vagyonával felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni,
c) a vagyongazdálkodás feladata az önkormányzati vagyon rendeltetésének megfelelő, az Önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése,
d) az önkormányzati vagyon hasznosítására és használatára kötött vagyonügyleti megállapodásokba olyan kikötéseket kell tenni, amely biztosítja a vagyon értékének megőrzését, állagának védelmét
e) a vagyonügyleteknek a vagyon jellegétől függően biztosítania kell a vagyon értéknövelő használatát, hasznosítását, gyarapítását,
f) az Önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyakat lehet elidegeníteni.
(2)
(3) Tekintet nélkül arra, hogy mely szerv a tulajdonosi jogkör gyakorlója az e rendeletben meghatározott vagyonügyletek során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott önkormányzati célok és feladatok ellátása érdekében lehet az önkormányzati vagyonról dönteni, azt ezen célok és feladatok ellátására felhasználni, ideértve a támogatási célokat is.

6. A vagyon nyilvántartása

§ (1) Az Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Kormány rendeletében meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a Jegyző felelős. A Jegyző feladata a kataszter és a kataszternapló felfektetése és folyamatos vezetése.
(2) Az Önkormányzat az ingatlanvagyonát a számviteli szabályok szerinti bruttó értéken, értékbecslés esetén becsült értéken, az ingóvagyonát könyv szerinti értéken, a portfólió vagyonát pedig névértéken tartja nyilván.
(3) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról jogszabályban meghatározott tartalommal vagyonkimutatást kell készíteni.
(4) Az Önkormányzat törzsvagyonát a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyon nyilvántartás alapján azonosíthatónak kell lennie az Önkormányzat
a) kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonnak,
b) tulajdonában álló, törvény alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak,
c) tulajdonában álló, az Önkormányzat rendelete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak,
d) tulajdonában álló, törvény alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak,
e) tulajdonában álló, az Önkormányzat rendelete alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyon nevesített elemeinek,
f) tulajdonában álló, a rendelkezési jog gyakorlásának feltételhez kötésére tekintettel korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak,
g) tulajdonában álló üzleti vagyonnak.
(5) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az Önkormányzat társulásba bevitt vagyonát az Önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(6) A kataszterben feltüntetett épület ingatlanrészek, egyéb építmény ingatlanrészek bruttó értékének külön-külön és minden időpontban meg kell egyezni a számvitelben nyilvántartott bruttó értékkel.
(7) Az Önkormányzat vagyonnyilvántartása nyilvános, abból bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen kell adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás a vagyonnyilvántartásban szereplő adatokról történik, azzal a tartalommal és abban a formában, ahogyan a vagyonnyilvántartásban szerepel. Tíz oldalt meghaladó írásbeli adatszolgáltatásért a Jegyző által meghatározott másolási önköltséget kell fizetni.
§ (1)6 Az Önkormányzat Képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.
(2) A vagyonkimutatás felépítése az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 5. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon [a forgalomképtelen (a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és korlátozottan forgalomképes], illetve üzleti vagyon bontásban.
(3) A vagyonkimutatás a (2) bekezdés szerinti könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza
a) a „0”-ra leírt, a használatban lévő kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, a 01–02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök állományát,
b) az Önkormányzat tulajdonában lévő, a jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat),
c) a függő követeléseket és kötelezettségeket, a biztos (jövőbeni) követeléseket.
(4) A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását e rendelet 1. melléklete szabályozza.
(5)

7. Vagyonügyletek nyilvántartása és nyilvánossága

§ (1) Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szerződésekről egységes nyilvántartást kell vezetni, amelynek folyamatos vezetéséről a Jegyző gondoskodik.
(2) Az Önkormányzat – a Jegyző feladat ellátása útján – közzéteszi a vagyonával történő gazdálkodással összefüggő, a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, haszonélvezeti jog alapítására, a vagyonkezelésre, a vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani.
(3) Az egy évnél hosszabb időtartamra kötött hasznosítási szerződéseknél a közzétételre vonatkozó értékhatárnál az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni.
(4) A kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni. A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető.
(5) Azokban az esetekben, amikor a tulajdonost megillető jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével gazdasági társaság van megbízva és meghatalmazva az általa lebonyolított vagyonügyletek nyilvántartása és az arról történő adatszolgáltatás - a Jegyző által meghatározott rendben – a megbízott gazdasági társaság feladata.
(6) A vagyon-nyilvántartásra, a vagyonkimutatásra, vagyonügyletek nyilvántartására és nyilvánosságára vonatkozó szabályok az Önkormányzat azon vagyonelemeire is kiterjednek, amelyek nem tartoznak a rendelet hatálya alá.
(7) A vagyonügyletek és a vagyon nyilvánosságával kapcsolatban a rendeletben nem szabályozott kérdésekben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt kell alkalmazni.

11/A. §7 (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegében kimutatott vagyonelemeket minden évben leltárral kell alátámasztani.

(2) Ha az Önkormányzat és a költségvetési szervek a számviteli alapelveknek megfelelően folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetnek az eszközökről, akkor az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább 3 évente kötelező a leltározást mennyiségi felvétellel végrehajtani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján első alkalommal 2016. december 31-i fordulónapra kell a mennyiségi felvétellel történő leltározást elvégezni.

8. Szerződéskötés az Önkormányzat vagyonára

§ (1) A belföldi vagy külföldi jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek, a civil szervezetnek és a vízitársulatnak a nemzeti vagyonra vonatkozó szerződés megkötése előtt cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell, hogy megfelel az átlátható szervezet feltételeinek. A nyilatkozatot tevőnek írásban nyilatkoznia kell arról is, hogy tudatában van, miszerint a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.
(2) A versenyeztetés alapján megkötött vagyonra vonatkozó szerződés a pályázati kiírástól, illetve a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem módosítható, kivéve a szerződés időtartama jogszabályban meghatározott meghosszabbításának esetét.
(3)
II. Fejezet

A vagyonnal való rendelkezés és tulajdonosi joggyakorlás hatásköri rendje

9. A vagyonügyleti érték

§ (1) A vagyonügylet tulajdonosi joggyakorlóját a vagyonügyleti érték határozza meg, melynek megállapítása során általános forgalmi adó nélkül számított értéket kell figyelembe venni.
(2) A vagyonügyleti érték meghatározásánál
a) ingatlanokra vonatkozó visszterhes vagyonügylet esetén forgalmi értékbecslést kell alapul venni, amely tartalmazza a beköltözhető (üres) állapotára megállapított forgalmi értéket is,
b) ingókra vonatkozó visszterhes ügylet esetén a vagyon számviteli nyilvántartási értéke irányadó, 10 millió forint feletti érték esetén az ingó természettől függően értékbecslésben vagy vagyonértékelésben meghatározott értékét kell alapul venni,
c) üzletrész és megtestesítő értékpapír esetén az Önkormányzat által megbízott szakértő által – ha a tőzsdei értékpapír listán szereplő értékpapírról van szó, az árfolyam megállapításánál a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakat is érvényesítő módszer alapján – meghatározott értéket kell alapul venni,
d) a városrehabilitációs célú önkormányzati vagyonkörbe tartozó ingatlan esetében a vagyonügyleti értéket a teljes érintett vagyoni körre (telek, lakás, helyiség) költségelemzést is tartalmazó üzleti értékelemzés (a forgalmi értékbecslés, a vagyonértékelés és az üzleti értékelemzés a továbbiakban együtt: értékbecslés) alapján kell meghatározni,
e) a vagyoni értékű jogok értékét az illetékekről szóló törvény alapján kell meghatározni,
f) a vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor a könyvvizsgáló által megállapított érték az irányadó,
g) ingyenes ügylet esetén a vagyon forgalmi értékbecslésében meghatározott vagy a számviteli értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni, ha pedig a forgalmi érték nem értelmezhető, a számviteli értéket,
h) az a)-g) pontokban nem említett vagyon esetében a számviteli nyilvántartási értéket kell alapul venni.
(3) Az ingatlan elidegenítéséről, hasznosításáról vagy vagyonkezelésbe adásáról való döntés időpontjában 6 hónapnál nem régebbi, vagy nem régebben aktualizált értékbecslésnek kell rendelkezésre állni. Nem lakás céljára szolgáló ingatlan bérbeadása esetén alkalmazható a vagyonnyilvántartásban (vagyonkataszterben) lévő érték.
(4) Nem ingatlan, nem üzletrész és nem tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha a döntés időpontjában egy évnél nem korábban készült értékbecslés rendelkezésre áll, annak aktualizált változata a vagyonügyleti érték megállapítására felhasználható.
(5) Amennyiben a forgalmi értékbecslés a vagyon jellege miatt nem értelmezhető (pl. forgalomképtelen vagyon esetében) vagy a tulajdonosi döntés meghozataláig rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a vagyonügyleti értéket a (2) bekezdés alapján nem lehet megállapítani, a vagyonügyleti értéknek a vagyon nyilvántartási értékét kell tekinteni.
(6) A vagyon tulajdonjogának átruházása során a vagyonügyleti érték megállapításának költségei viseléséről úgy kell megállapodni, hogy az Önkormányzatnak teljesített ellenértéken felül a tulajdonszerzőt terhelje.
(7) A tulajdonosi joggyakorló dönthet úgy is, hogy a vagyon értéke a felek megállapodása szerinti eljárási rendben, a megjelölt szempontokat is figyelembe véve kerüljön meghatározásra.
§ (1) A tulajdonosi joggyakorlót a joggyakorlás időpontjában érvényes vagyonügyleti érték alapján kell megállapítani. Ha a tulajdonosi joggyakorlás időpontja és a vagyonügylet létrejötte között várhatóan több mint 6 hónap telik el, a tulajdonosi joggyakorlás során a vagyonügyleti érték aktualizálásáról is dönteni kell.
(2) Ha a vagyonügyleti érték aktualizálásáról nem történt döntés, de a tulajdonosi joggyakorlás időpontja és a vagyonügylet létrejötte között több mint 6 hónap eltelt, a vagyonügylet Önkormányzat nevében történő aláírása előtt a vagyonügyleti érték aktualizálásáról kérni kell tulajdonosi joggyakorló állásfoglalását.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, akkor a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinél a vagyontárgyak együttes vagyonügyleti értéke az irányadó. Összesített vagyonügyleti érték alatt az adott vagyonügylet által érintett vagyonösszesség részeinek összeadott vagyonügyleti értékét kell tekinteni.

10. Vagyonnal való rendelkezés

§ (1) Az Önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a Képviselő-testület rendelkezik. A tulajdonost megillető jogokkal való rendelkezés alatt a Képviselő-testület azon döntését kell érteni, amelyek meghatározzák
a) az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jog gyakorlására jogosultakat és a gyakorlásra átruházott jogosítványokat,
b) a tulajdonosi jogok gyakorlásának a feltételeit.
(2)
(3) Tulajdonosi jog gyakorlásának átruházása esetén a Képviselő-testület rendeletben vagy a hatáskör gyakorlásáról hozott határozatban megjelölt bizottsága és a Polgármester jogosult a tulajdonosi jog – átruházásban meghatározott keretek között történő – gyakorlásra.
(4) A tulajdonosi jog gyakorlásának átruházása egyes tulajdonost megillető részjogosítványokra is vonatkozhat. Nem lehet részben sem átruházni azoknak a hatásköröknek a gyakorlását, melyek törvényben a Képviselő-testület számára vannak meghatározva.
(5) Egyéb tulajdonosi jog az a Polgármester általi gyakorlásra átruházott tulajdonosi jog, amelynek alapján a döntés és a döntésnek megfelelően kiadott jognyilatkozat nem eredményezi
a) a vagyon tulajdonjogának átruházását,
b) a vagyon megterhelését, vagyonkezelői jog létesítését vagy haszonélvezeti jog alapítását,
c) a vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedését,
d) az Önkormányzatot megillető, vagyonnal kapcsolatos jogról való lemondást,
e) az a)-c) pontban meghatározott vagyonügyletek módosítását és megszüntetését,
f) Önkormányzat által kezdeményezett peres eljárás megindulását, kivéve a birtok-és vagyonvédelem körében indított eljárást.
(6) Önkormányzat bármely rendeletén alapuló tulajdonosi jog gyakorlásának minősül a jognyilatkozat megtétele, ha az Önkormányzat rendelete vagy a vagyonra vonatkozó szerződés a vagyonra, a vagyonnal kapcsolatos ajánlattételre, a vagyon használójára, az Önkormányzattal szerződött félre mérlegelést nem igénylő, kötelezően alkalmazandó jogkövetkezményt állapít meg.
(7) A gyakorlásra átruházott hatásköröket a Képviselő-testület részben vagy egészben korlátozás nélkül magához vonhatja. A gyakorlásra átruházott hatáskör másra tovább nem ruházható.

15/A. §8 (1) A vagyongazdálkodás rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készíteni.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv legalább három, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv legalább öt évre készül, melyeket a Képviselő-testület hagy jóvá.

(3) A vagyongazdálkodási terveket kétévente felül kell vizsgálni.

11. A Képviselő-testület számára fenntartott tulajdonosi joggyakorlás

§ A Képviselő-testület a tulajdonosi joggyakorló
a) az 500 millió Ft feletti értékű vagyon
aa) tulajdonjogának és értékhatártól függetlenül az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó – elidegeníthető - vagyon tulajdonjogának átruházásával,
ab) hasznosításával
kapcsolatos döntésre.
b) értékhatártól függetlenül a következő esetekben
ba) a vagyonra vagyonkezelői jog létesítése, a kezelői joggal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogkörre kiterjedően,
bb) vagyonra haszonélvezeti jog alapítása és a haszonélvezeti joggal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogkörre kiterjedően,
bc) a koncessziós szerződés megkötésére vonatkozó hatáskör gyakorlása,
bd) az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységének végzésére vonatkozó szerződés megkötése, módosítása
be) a vagyonra külön jogszabályban feljogosított szervek javára használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból szolgalom alapítása és egyéb megterhelése esetén,
bf) vagyon biztosítékul adásáról szóló döntésre,
bg) az Önkormányzat vagyonán osztott tulajdon létesítéséről való megállapodásra,
bh) vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén, ideértve a nyilvántartási értéken való átvezetést is,
bi) Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei, továbbá az Önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész hasznosításáról szóló döntésre
bj) az ingatlan vagyon ingyenes használatának biztosítása,
c) az Önkormányzat javára más tulajdonán fennálló terhekkel való rendelkezés, az engedményezés, a követelés állomány átruházás, a tartozás átvállalás, a szerződéses jogutódlás jóváhagyásával kapcsolatos döntések esetén, ha az érték a 100 millió forintot meghaladja,
d) a Képviselő-testület jogkörébe tartozó vagyonügyletekkel összefüggő per indításával, a per vitelével és megszüntetésével kapcsolatban, ha a pertárgy értéke 100 millió forintot meghaladja,
e) vagyonra bejelentett tulajdoni igény elismerésével kapcsolatos döntésre.

12. A Képviselő-testület Bizottságának tulajdonosi joggyakorlása

§ (1)9 A Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsága a tulajdonosi joggyakorló
a) az 500 millió Ft-ot meg nem haladó értékű
aa) az Önkormányzat törzsvagyonába nem tartozó vagyon tulajdonjogának átruházása
ab) vagyon hasznosítása
esetén.
b) olyan vagyon hasznosítása esetén, melynek forgalmi értéke a vagyon jellege – különösen, forgalomképtelensége – miatt nem értelmezhető,
c) az Önkormányzat javára más tulajdonán fennálló terhekkel való rendelkezés, az engedményezés, a követelés állomány átruházás, a tartozás átvállalás, a szerződéses jogutódlás jóváhagyásával kapcsolatos döntések esetében, ha az érték a 100 millió forintot nem haladja meg,
d) a Képviselő-testület és a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság tulajdonosi jogkörébe tartozó vagyonügyletekkel összefüggő per indításával, a per vitelével és megszüntetésével kapcsolatban, ha a pertárgy értéke 100 millió forintot nem haladja meg, kivéve a rendeletben szabályozott eseteket.
e) az 1988. évi I. törvényben meghatározott tulajdonosi hozzájárulás esetében.
(2)

13. A Polgármester tulajdonosi joggyakorlása

§ (1)10 A Polgármester a joggyakorló, amikor olyan tulajdonosi döntést kell hozni, melyre vonatkozóan a Képviselő-testület nem tartotta fenn a tulajdonosi jogkörét gyakorlását és a tulajdonosi jog gyakorlását nem ruházta át a bizottságra.
(2) Az Önkormányzat rendeletén alapuló – 15. § (6) bekezdésében meghatározott – esetekben a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozatra a Polgármester jogosult.
(3) Az egyéb tulajdonosi joggyakorlás esetében vagyonügyleti értéket nem kell megállapítani.
(4) A házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén értékhatártól függetlenül a Polgármester engedélyezi az Önkormányzat felé jelzálogjoggal biztosított tartozás átvállalását és a jelzálogjog átjegyzését, ha a megosztásról már született jogerős bírósági határozat, vagy ha a megosztás feltétele az engedélyezés.
(4) Az összes olyan az Önkormányzat vagyonát vagy az Önkormányzat vagyoni és pénzügyi kötelezettségét érintő eljárásban a polgármester dönt a Képviselő-testület és átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozatában szereplő kiírási, ajánlatkérési, versenyeztetési feltételek hirdetések formai helyesbítéséről és a helyreigazításokról, továbbá a jogszabályi előírások miatt szükséges korrekciók átvezetéséről (a továbbiakban: helyreigazítás) azzal, hogy ezen döntés a képviselő-testület vagy átruházott hatáskörben eljáró bizottság döntésével – a helyreigazítási kérdéseken túlmenően – nem lehet ellentétes, azt lényegi – helyreigazítási kérdésnek nem minősülő – kérdésekben nem módosíthatja.
§ (1) A Polgármester tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó feladatát az Önkormányzat megbízott gazdasági társasága és a Polgármesteri Hivatal útján láthatja el.
(2) A Polgármester az Önkormányzat törvényes képviseletének ellátására vonatkozó jogkörében korlátozás nélkül adhat megbízást és meghatalmazást a nevében történő jognyilatkozat megtételére.
(3) A Képviselő-testület bizottsága által hozott vagyonügyleti döntés alapján a jognyilatkozatot a Polgármester vagy meghatalmazottja adja ki.
(4) Ha a Képviselő-testület a tagját bízza meg a testület képviseletével és ennek keretében vagyonügyleti jognyilatkozat tételével, a képviseleti jogának terjedelmét a megbízás határozza meg.

14.11 A tulajdonosi jogok gyakorlásában való közreműködés és az önkormányzati peres és nemperes eljárások vitelével kapcsolatos szabályok

§ (1) A rendelet alkalmazásában a tulajdonost megillető jogok gyakorlásában való közreműködés különösen
a) a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jog és egyéb tulajdonosi jog gyakorlásának az előkészítése, ideértve a versenyeztetést is,
b) a tulajdonosi joggyakorlás és egyéb tulajdonosi jog gyakorlása során hozott döntés végrehajtása, az ügyletek pénzügyi nyilvántartása és lebonyolítása,
c) a tényállás tisztázására irányuló cselekmény,
d) a vagyon állapotának, használatának felmérése és ellenőrzése,
e) az állag és vagyonvédelem, birtokvédelem igénybevétele,
f) rendkívüli helyzetben tett intézkedés és a veszélyhelyzet elhárítása,
g) az Önkormányzat vagyonával és a vagyonügylettel kapcsolatban más személyt terhelő kötelezettség teljesítésének ellenőrzése és a kötelezettség kikényszerítése érdekében történő eljárás,
h) a vagyon- és ügyleti nyilvántartás vezetése, a vagyonról való adatszolgáltatás,
i) a jogcímmel rendelkező használók és a jogcím nélküli használók tekintetében a tulajdonos jogosítványainak gyakorlása,
j) jogvitás ügyek intézésében való közreműködés,
k) a közüzemi szerződésekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilatkozatok,
l) Az Önkormányzat javára jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetében a kölcsönt folyósító jelzálogjoga, banki hitelezés esetén az ezt biztosító terhelési és elidegenítési tilalom – Önkormányzatot követő rangsorban történő – bejegyzéséhez való hozzájárulás.
(2) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásában közreműködik
a) a Polgármesteri Hivatal,
b) a megbízott gazdasági társaság,
c) az Önkormányzat megbízásának keretei között a vagyonügyleti megbízott, amely lehet a megbízott gazdasági társaság is.
d) önkormányzat költségvetési szerve.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a Polgármesteri Hivatal végzi, ha ezzel más nincs megbízva.
(4) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szervezetek közreműködése nem érinti a Polgármesteri Hivatalnak az önkormányzati feladatok ellátásában való részvételre vonatkozó kötelezettségét.
(5) Ha az egyébként a Képviselő-testület számára fenntartott vagy Képviselő-testület bizottságának vagy a Polgármesternek gyakorlásra átruházott tulajdonosi joghoz tartozó ügyben a Képviselő-testület vagy bizottsága által jóváhagyott megbízási szerződés már meghatározta a tulajdonos nevében ellátandó feladatot, intézkedési kötelezettséget, kiadható jognyilatkozatot, megköthető megállapodást vagy megindítható eljárást, a döntésben vagy megbízásban, megbízási szerződésben adott felhatalmazás körében a megbízottnak nem szükséges a hatáskör gyakorlójának döntését kérni.
20/A. § (1) Nem kell külön önkormányzati döntés a közvetlen pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó szokásos perviteli döntésekhez, különösen az ellenkérelem és a gondos ügy- és pervitel körébe tartozó beadványok benyújtásához, az Önkormányzat alperesként való részvétele esetén a szüneteléshez, a perbehívás el nem fogadásához egymillió forintos perérték alatt, valamint a pertaktika kialakításához. Ez a rendelkezés nem mentesít az önkormányzati vagyon védelmének és a gondos eljárás kötelezettsége alól.
(2) Az Önkormányzat ellen indított, káreseménnyel összefüggő perekben az Önkormányzattal szerződött biztosító perbe hívható.
(3) Az Önkormányzatot jogerős bírósági határozat alapján - ideértve a jogerős fizetési meghagyást is – megillető pénzkövetelések tekintetében értékhatár nélkül végrehajtási eljárás, illetve szükség szerint felszámolási eljárás indítható az önkormányzati pénzkövetelések gyorsított behajtása érdekében.
(4) Az ötmillió forintos összeget meg nem haladó ügyekben az önkormányzati pénzkövetelések behajtásának gyorsítása érdekében, az ügy jellegétől függően fizetési meghagyásra vagy felszámolásra, végrehajtásra vonatkozó kérelem, illetve bírósági kereset kerülhet benyújtásra. A megindított eljárások tekintetében – az (1)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - minden további, az önkormányzati vagyont érintő érdemi eljárási döntést – különösen a jogorvoslatra és egyezségre vonatkozóan - a hatáskörrel rendelkező bizottság elé kell terjeszteni.
(5) A vagyonkezelő, az Önkormányzat költségvetési szerve, a megbízott gazdasági társaság a rá vonatkozó jogszabály, szerződés alapján a tulajdonosi jogkör gyakorlójának külön döntése nélkül önállóan köteles a 20 millió Ft tőkeösszeget meg nem haladó követelések érvényesítéséről a követelés teljesítésére irányuló eredménytelen felszólítást vagy eredménytelen egyezségi kísérletet követő 90 napon belül fizetési meghagyás, polgári peres eljárás, végrehajtási eljárás, vagy felszámolási eljárás kezdeményezése útján gondoskodni azzal, hogy ebben az esetben az (1) bekezdés első mondatát és a (4) bekezdést nem kell alkalmazni. A kötelezett egyezségre, részletfizetésre irányuló kérelme elbírálási idejével, valamint a közreműködő szervezet ügyintézési idejével az intézkedési határidő meghosszabbodik. Nem szükséges intézkedés, ha a követelés megtérülése minden külön intézkedés nélkül 12 hónapon belül biztosított.
(6) A vagyonkezelő, az Önkormányzat költségvetési szerve, a megbízott gazdasági társaság bármikor jogosult az Önkormányzat döntési hatáskörét gyakorló szerv egyedi – az (1)-(6) bekezdésektől eltérő – döntését kérni bármely ügyben. Az (5) bekezdésben meghatározott eljárások során abban az esetben nem kell jogorvoslat benyújtásáról intézkedni, amennyiben az ügyben eljáró jogi képviselő írásbeli szakvéleményében annak szükségtelenségét, a követelés jogszerű behajtásának előrelátható eredménytelenségét érdemben alátámasztja. Az (5) bekezdésben meghatározottak során nem kell külön önkormányzati döntés a szokásos perviteli kérdésekben – ide értve különösen az eljárás indítását, a beadványok beadását, a szünetelést is -, valamint a pertaktika kialakításához, ide nem értve a peres és peren kívüli egyezség kötését.

15. A felajánlott vagyon elfogadásának hatásköri szabályai

§12 (1) Az önkormányzat részére juttatott adományok, közérdekű kötelezettségvállalások elkülönített elszámolás mellett kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre azt az adományozó, kötelezettségvállaló juttatta.
(2) Az önkormányzat, a költségvetési szervek pénzbeli adományokat, 1.000,0 e Ft feletti természetbeni adományokat, valamint értékhatártól függetlenül olyan adományokat, amelyek fenntartása, vagy felhasználása költségvetési forrást igényel, a Képviselő-testület előzetes engedélyével fogadhatnak el.
(3) Az önkormányzat, a költségvetési szervek közérdekű kötelezettségvállalásokat a Képviselő-testület előzetes engedélyével fogadhatnak el.
(4) A LÉLEK-Programot érintő valamennyi adomány, közérdekű kötelezettségvállalás elfogadására és azok felhasználásáról való döntésre a polgármester jogosult azzal, hogy a tartós fenntartási kötelezettséggel járó természetbeni adományok, közérdekű kötelezettségvállalások elfogadására a Képviselő-testület jogosult.
(5) A polgármester az Önkormányzat öröklése vagy a vagyon javára történő lemondás esetén dönt az öröklés és a lemondással érintett vagyon elfogadásáról, elfogadás esetén intézkedik annak átvételéről.
6) 13A Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ a családsegítés keretében a nehéz élethelyzetben élő családok segítése céljából felajánlott pénzbeli és természetbeni adományokat, közérdekű kötelezettségvállalásokat a Képviselő-testület előzetes engedélye nélkül jogosult elfogadni, felhasználni, amennyiben azok fenntartása, felhasználása költségvetési forrást nem igényel.

16. Pénzkövetelésekről való lemondás hatásköri szabályai

§ (1)14 Az Önkormányzat behajthatatlannak nem minősülő követeléséről való részben vagy egészben történő – lemondásra és a költségvetési szervet megillető követelésről való lemondáshoz való előzetes hozzájárulásra
a) 20 millió Ft értékhatár feletti esetekben a Képviselő-testület,
b.)15 20 millió Ft egyedi értékhatárig a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság
jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon történő követelésről való lemondás akkor lehetséges, ha16
a) a vagyonügylet városgazdálkodási, intézménygazdálkodási vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott közfeladatokat szolgál, vagy
b) önkormányzati támogatási feladatokat szolgál (ideértve a szociális, gyermekvédelmi okokból történő követelés elengedést is) vagy
c) az önkormányzati célok és feladatok ellátását szolgálja.
(3) A gazdasági, finanszírozási és piaci körülmények pályázati eljárás során bekövetkezett, előre nem látható megváltozásának nyertes által történő hitelt érdemlő igazolása esetén – a nyertes kérelmére – az Önkormányzat a pályázati biztosítékról lemondhat és kamatmentesen visszafizetheti, ha a nyertestől szerződéskötés nem várható el és a szerződést nem köti meg.
(4) Hitelt érdemlően igazoltnak számít a banki igazolás a hitelfeltételek jelentős megváltozásáról, vagy könyvvizsgáló szakvéleménye arról, hogy a várható beruházási költségek a korábbi számításokhoz képest jelentősen növekedtek.
(5) A (3) bekezdés alkalmazásához arra is szükség van, hogy a nyertes igazolja, hogy az Önkormányzattal vagy az Önkormányzat többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasággal szemben semmilyen tartozása nem áll fenn.
(6) A (3) bekezdés alkalmazásáról – értékhatártól függetlenül – a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
§ (1)17 A csőd- és felszámolási eljárásban a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság hozzájárulásával az Önkormányzatot megillető követelésről le lehet mondani vagy a követelést engedményezni lehet.
(2) A felszámolási eljárásban az Önkormányzat és a költségvetési szerv követelésének bejelentését mellőzni lehet, amennyiben a felszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően általa lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy az Önkormányzat és a költségvetési szerv követelésének a nyilvántartásba vételéért fizetendő összeget elérő megtérülése sem várható.
(3) Az Önkormányzat (2) bekezdés szerinti követeléseiről a Polgármesteri Hivatal és feladatkörében a megbízott gazdasági társaság külön nyilvántartást vezet, feltüntetve benne azokat az adatokat is, melyek a végrehajtás alá vonható vagyon hiányában a követelés megtérülését nem teszik lehetővé.
(4) A költségvetési szerv (2) bekezdés szerinti követeléseiről a költségvetési szerv a (3) bekezdés szerinti nyilvántartást vezeti.
(5)
III. Fejezet

Az Önkormányzat törzsvagyona

17.18

§ (1)19
(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az is, amely a vele való rendelkezésre vonatkozó jogszabály alapján minősül törzsvagyonnak.
(3) A törzsvagyonra az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályokat a törzsvagyonra vonatkozó sajátos előírások betartásával kell alkalmazni. 20Ha a törzsvagyonra jogszabály az Önkormányzat más vagyonára vonatkozó jogszabályban foglaltaktól eltérő rendelkezést tartalmaz a törzsvagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezést kell alkalmazni.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.

18.21

§22

19.23

§24

20.25

§26
§ (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. Ez nem vonatkozik arra a vagyonra, amely kizárólag a vele való rendelkezési jog gyakorlásának feltételhez kötésére tekintettel minősül törzsvagyonnak.
(2)
(3)
§ (1) Ha a Képviselő-testület állásfoglalása szerint a törvény alapján korlátozottan forgalomképes adott vagyonelemnek megszűnt vagy megszüntetésre kerül az a rendeltetése, amely miatt a nemzeti vagyonról szóló törvény korlátozottan forgalomképesnek minősítette, a Képviselő-testület dönt arról, hogy az adott vagyonelemet a jövőbeni - közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgáló - felhasználására tekintettel az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősíti-e, vagy egyik ilyen besorolásra sincs szükség.
(2) A vagyonelem minősítésének - forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolását, ezen minősítések megszüntetését, üzleti vagyonná történő besorolását vagy ennek - megváltoztatását az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszterterében az erről szóló döntés meghozatalától, törvénnyel vagy rendelettel történő változtatás esetén a jogszabály hatályba lépésétől számított 5 napon belül át kell vezetni.
IV. Fejezet

A vagyon hasznosítására vonatkozó szabályok

21.27

§28

22. Ingyenes hasznosítás és ingyenes használat

§ (1) Az Önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható.
(2) Az Önkormányzat feladatkörébe tartozó azokat a közfeladatokat, melyeknek ellátása érdekében történhet a vagyon ingyenes hasznosítása, az Önkormányzat feladatait meghatározó jogszabályok alapján kell megállapítani.
(3) A közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékű ingyenes vagyon hasznosítására az Önkormányzat rendeletével önként vállalt közfeladat ellátása esetén is mód van.
(4) Közfeladat ellátását szolgálja a vagyon használatának lehetővé tétele az Önkormányzat költségvetési szervei feladat ellátásához biztosított vagyon esetében. Ugyanígy, ha az Önkormányzat törvény alapján köteles a vagyon használatát költségvetési szervnek biztosítani.
(5) A vagyon ingyenes használatának biztosítására az Önkormányzat a 100%-os tulajdonában álló, önkormányzati feladatot ellátó gazdasági társaság részére kerülhet sor a közfeladatának ellátása céljára.

23.29

§30

24.31

§32

25. Kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására vonatkozó jog átengedése

§ Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlása jogának időleges átengedésére, a jog gyakorlására és a szerződés megszűnésére a haszonélvezeti jog alapítására és megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

26. Vagyonkezelői jog létesítése

§33
§ (1)34
(2)
(3)
(4)
(5) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedése kizárólag az Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság és az Önkormányzat által irányított költségvetési szerv részére történhet.
(6) Vagyonkezelésbe adható minden olyan önkormányzati vagyonelem, amely önkormányzati feladat ellátását szolgálhatja.
§ (1)35
(2)
(3) Vagyonkezelői jog létesítése esetén a vagyont számviteli törvény szerint beállított érték alapján kell vagyonkezelői jog címén átadni.
(4) Ha vagyonkezelői jog létesítésének célja, tartalma vagy a vagyonelem sajátossága szükségessé teszi, a vagyonkezelői jog létesítéséről szóló döntésben meg kell határozni, hogy a vagyonkezelőre a tulajdonos jogai és a tulajdonost terhelő kötelezettségek a jogszabályban meghatározottakon túl milyen – vagyonkezelési szerződésben rögzítendő – tartalommal vonatkoznak.
(5) Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek az Önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.

37/A. §36 (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket az e rendeletben meghatározott módon pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe vett vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak növekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg, amennyiben a tulajdonosi joggyakorló versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy a versenyeztetés során kialakult összeg.

(3) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenység különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkentését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét). A vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálási szabályait, felelőseit az Önkormányzat értékelési szabályzata tartalmazza. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonnak a kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(4) A (3) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente az Önkormányzat Képviselő-testülete felé el kell számolnia.

(5) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyonelemen végzett (3) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelő az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó összegét az Önkormányzat számára megtéríti.

37/B. §37 (1)38 A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló, vagy elszámolás alapján.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, továbbá az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3)39 A Költségvetési és Pénzügyi Bizottság vagy megbízottja a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelői szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4)40 A Költségvetési és Pénzügyi Bizottság vagy megbízottja a tulajdonosi ellenőrzés során

a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni a jelentéstervezet kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(6) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről a polgármestert tájékoztatni.

(7)41 A Költségvetési és Pénzügyi Bizottság az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben tájékoztatja a Képviselő-testületet – a tárgyévet követően a zárszámadási rendelettervezet benyújtásával egyidejűleg.

§ A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell
a) a vagyonkezelő jogszabályban meghatározott jogosítványait és kötelezettségeit,
b) mindazokat a kikötéseket, amelyeket a vagyonkezelői jog létesítéséről és a vagyonkezelői jog ellenértékéről, az ingyenes átengedésről, a vagyonkezelői jog gyakorlásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről az Önkormányzat rendelete tartalmaz,
c) azokat a részletes feltételeket, melynek teljesítése esetén az Önkormányzat a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedi a vagyonkezelőnek az Önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét, ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint a fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik,
d) a tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének előírását a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez azzal, hogy ez nem vonatkozik az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indokolását azonban a Polgármesternek 15 napon belül be kell jelenteni,
e) továbbá, hogy a vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül terjeszthet elő kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt,
f) a határozatlan idejű, és határozott idejű vagyonkezelési szerződés rendkívüli felmondással történő megszüntetésének jogszabályban rögzített és a jogszabály erejénél fogva történő megszűnésének az eseteit.
§ (1) A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba adása előtt az Önkormányzat:
a) rendezi az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó és esedékes kifizetéseket vagy teljesítéseket,
b) befejezetlen beruházásokkal kapcsolatban elvégzi a vagyonkezelőre át nem hárítható feladatokat.
(2) A birtokba adási- és vételi eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egység részére 15 napon belül meg kell küldeni.

39/A. §42 (1) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodása körében a vagyonkezelési szerződésen kívüli egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási, továbbá vállalkozási jellegű szerződéseket köthet, amelynek célja a vagyonelemek érték-, és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás; a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása; valamint a bevételek növelését szolgáló hasznosítása, értékesítése (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés).

(2) Vagyongazdálkodási szerződés – közbeszerzés nélkül – kizárólag e rendelet 3. melléklete szerinti kizárólagos joggal rendelkező szervezettel köthető.

(3) a (2) bekezdésben szabályozott közbeszerzés nélküli szerződéskötés addig alkalmazható, amíg a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 9. § (1) bekezdés k) pont a) alpontjában szabályozott feltétel fennáll.

(4)43 A (2) bekezdés szerinti, kizárólagos joggal rendelkező szervezettel a vagyongazdálkodási szerződés – a tárgyévi költségvetésben biztosított fedezet erejéig - megkötéséről, módosításáról, megszüntetéséről a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság dönt.

(5) A vagyongazdálkodási szerződés – a kizárólagos joggal rendelkező szervek kivételével – csak olyan szervvel köthető, amely a szerződésben vállalja a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, valamint a vagyongazdálkodási szerződés időtartamára megfelelő felelősségbiztosítás kikötését, egyebekben a vagyongazdálkodási szerződés megkötésére a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak az irányadók.

(6) A vagyongazdálkodási szerződésben az Önkormányzat – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlására vonatkozó törvényi előírásoktól nem lehet eltérni.

(7) A vagyongazdálkodási szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, az ellenőrzési jogosítványokat és rendelkezni kell az ellenőrzés végrehajtásáról.

(8) A vagyongazdálkodási szerződésben a vagyongazdálkodással megbízott szerv (a továbbiakban e szakaszban megbízott) megbízható azzal, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében és képviseletében eljárva, e rendelet és a vagyongazdálkodási szerződés keretei között

a) gondoskodjon a vagyon őrzésével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatok más személyek, vagy szervezetek igénybevételével történő elláttatásáról;

b) lebonyolítsa az értékesítést vagy a hasznosítást (az értékesítésről, hasznosításról szóló szerződéses rendelkezések alapján és keretei között) oly módon, hogy az értékesítés, hasznosítás módját, tartalmát és feltételeit meghatározza, a döntéshozatalhoz szükséges előkészítő munkákat elvégezze és a döntésre vonatkozó javaslatát a tulajdonosi jogot gyakorló szerv elé terjessze;

c) lebonyolítsa a versenyeztetést oly módon, hogy a versenyeztetés jogszabályban előírt feltételeinek teljesülése esetén (a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek a versenyeztetés lefolytatására vonatkozó, a vagyongazdálkodási szerződésben rögzített döntése alapján és kereti között) az egyes versenyeztetési eljárások módját, tartalmát és feltételeit meghatározza, az eljárást megindítsa, lefolytassa és annak eredményére vonatkozó javaslatát a tulajdonosi jogot gyakorló szerv elé terjessze;

d) a vagyongazdálkodási szerződésben kapott meghatalmazás alapján és keretei között aláírja a vagyonelemek értékesítéséről, hasznosításáról szóló szerződést;

e) ellássa a hasznosított vagy értékesített vagyonelemekhez kapcsolódó kiegészítő pénzügyi nyilvántartási, beszedési és behajtási feladatokat;

f) ellássa a vagyonelemeket érintő beruházási, felújítási feladatokat.

(9) Amennyiben a vagyongazdálkodási szerződés aláírási meghatalmazást is tartalmaz, úgy a megbízott a vagyonelemek konkrét értékesítéséről, vagy hasznosításáról szóló szerződés aláírására – e rendelet szabályainak megfelelően – kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek az adott szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről szóló tulajdonosi döntését követően, a vagyongazdálkodási szerződésben kapott meghatalmazás alapján és keretei között jogosult.

(10) A vagyongazdálkodási szerződésben a felek – elszámolási kötelezettséggel – megállapodhatnak az értékesítésből, hasznosításból befolyt árbevétel vagy hozam megosztásában, vagy a meghatározott hányadának a megbízott részéről az Önkormányzat javára történő befektetésében.

(11) A megbízott a vagyongazdálkodási szerződéssel használatában lévő vagyonnal – az önkormányzati kötelező feladatellátás sérelme nélkül – a vonatkozó jogszabályok és e rendelet, valamint a szerződés keretei között gazdálkodik.

(12) A vagyongazdálkodási szerződésben meg kell határozni a vagyongazdálkodásra átadott vagyonnal kapcsolatban a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségek teljesítésének szabályait.

V. Fejezet

A vagyon tulajdonjogának átruházása

27. A tulajdonjog átruházásának általános szabályai

§ (1) Az Önkormányzat vagyonának tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.
(2) Az Önkormányzat ingatlana vonatkozásában az osztott tulajdon létesítésére az értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni a Ptk. szerinti, a földtulajdonos és az építkező között kötött megállapodás létrehozása, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása tekintetében. Az Önkormányzat által biztosított földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell igényelni.

28. Tulajdonjog átruházása versenyeztetés alapján

§ (1) Törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Ha az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került nem lakás céljára szolgáló helyiség vevőjeként a helyiség bérlője kerül kijelölésre, a bérlővel az adásvételi szerződés versenytárgyalás mellőzésével megköthető.

29. Tulajdonjog ingyenes átruházása

§ (1) Az Önkormányzat vagyonának tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet.
(2) A vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszköz - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - átruházható.
§ (1) Az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a szerződés tartalmára és tulajdonjogot megszerző fél kötelezettségeire - az állam kivételével - a nemzeti vagyonról szóló törvény „7. A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása” alcímében a vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására előírtakat is alkalmazni.
(2) Ha a tulajdonjogot szerző fél a szerződés tartalmára és tulajdonjogot megszerző fél kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi előírások betartását vagy az átruházásról való döntés során meghatározott feltételek teljesítését nem vállalja, az ingyenes átruházásról nem lehet szerződést kötni.
(3) Az ingyenesen átadott ingatlan tekintetében az elidegenítési tilalom az Önkormányzattal mint a tulajdonjog átruházójával szemben nem áll fenn.
(4) A Képviselő-testület az elidegenítési tilalom hatálya alatt - a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére - egyedi döntéssel hozzájárulhat az átruházott vagyon fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez.
VI. Fejezet

Sajátos vagyonelemekre vonatkozó szabályok

30. Az Önkormányzat költségvetési szerveinek vagyona

§ (1)44 Az Önkormányzat a költségvetési szervei feladatainak ellátásához szükséges ingó vagyont elsődlegesen vagyonkezelői jog létesítése útján, az ingatlan vagyont használat útján biztosítja. A költségvetési szerv része történő vagyonátadás – ha a Képviselő-testület eltérően nem dönt – nyilvántartási értéken történik.
(2)
(3) Az Önkormányzat tulajdonába kerül a költségvetési szerv használatában vagy vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyon beruházás útján létrejött bővítménye és a kicserélésre került vagyonelem is.
(4) Az Önkormányzat költségvetési szerve a vagyon használatáért nem köteles ellenértéket fizetni az Önkormányzatnak.
(5) Az Önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló önkormányzati tulajdonú épület, épületrész az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi, ideértve az Önkormányzat 100% tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által használt, az Önkormányzat tulajdonában lévő épületet.
§ (1) A költségvetési szerv vagyonkezelői jog alapján történő vagyonhasználatának és hasznosításának a feltételeit a jogszabályok és vagyonkezelői jogról szóló szerződés határozza meg.
(2) A költségvetési szerv által nem vagyonkezelői jog alapján használt - Önkormányzat tulajdonában álló – vagyonnal kapcsolatban a költségvetési szerv a tulajdonost megillető jogosultságot gyakorolja, amely nem terjed ki
a) a vagyon tulajdonjogának átruházására,
b) a vagyon megterhelésére, vagyonkezelői jog létesítésére vagy haszonélvezeti jog alapítására,
c) az Önkormányzatot a vagyonnal kapcsolatban terhelő kötelezettség vállalására,
d) a vagyon hasznosítására vonatkozó jog átengedését, kivéve ha az Önkormányzat feljogosítja a vagyon hasznainak szedésére,
e) polgári jogi igényt alapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulásra,
f) vagyonnal kapcsolatban bírósági eljárás indítására, kivéve a birtokvédelmi célú eljárást.
(3) A költségvetési szerv a használatában lévő önkormányzati vagyonnal kapcsolatos, tulajdonost terhelő kötelezettséget az Önkormányzat költségvetésének és saját költségvetésének keretei között a közbeszerzésre vonatkozó szabályok betartásával teljesíti.
(4) Az Önkormányzat a költségvetési szerv részére használatra kizárólag a közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben ingyenesen biztosít ingatlant.
§ (1)45
(2) Az Önkormányzat tulajdona
a) a költségvetési szerv részére az Önkormányzat által biztosított forrásból szerzett ingó dolog, vagyoni értékű jog;
b) a költségvetési szerv által beszerzett, nem az Önkormányzattól származó forrásból származó ingó dolog, vagyoni értékű jog.
§ Az Önkormányzat költségvetési szervei
a) a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására,
b) használatában lévő vagyon esetében a vagyon használatára és működtetésére vonatkozó szabályok betartásáért és érvényesítésért a költségvetési szerv vezetője a felelős.

31. Gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

§46
§ (1) A Képviselő-testület
a) dönt egyszemélyes gazdasági társaság Önkormányzat által történő alapításáról, a társaság megszüntetéséről,
b) dönt a többszemélyes gazdasági társaság Önkormányzat tulajdonosi részvételével történő alapításában való részvételről és kialakítja a megszüntetésével kapcsolatos tagi álláspontot,
c) határoz az Önkormányzat vagyona tulajdonjogának gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásáról és a társaság jegyzett tőkéjének emelése ügyében, ideértve az ingatlan vagyon ingyenes használatának biztosítását is,
d) az Önkormányzatot a társasági részesedése alapján megillető tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására vonatkozó meghatalmazásról.
e) dönt az előzetes üzleti terv elfogadásáról.
f) dönt a végleges üzleti terv elfogadásáról, amennyiben az előzetes üzleti tervhez képest fedezetet igényel.
g) dönt a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, amennyiben a nyereség sorsáról is dönteni szükséges.
h)
az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő többszemélyes társaságoknál a társaság legfőbb szervének határozat hozatalát megelőzően a képviselendő tulajdonosi álláspont tekintetében, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes társaság alapítójának hatáskörében a következő kérdésekben:
ha) az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak, az ügyvezető, a vezérigazgató, a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, megbízása, megbízásának visszavonása és díjazása;
hb) az igazgatóság tagjait, vezérigazgatót, ügyvezetőt érintő egyéb kérdésekben.
i) a javadalmazási szabályzat elfogadásáról, módosításáról.
(2) A Polgármester dönt az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő többszemélyes társaságoknál a társaság legfőbb szervének határozat hozatalát megelőzően a képviselendő tulajdonosi álláspont tekintetében, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes társaság alapítójának hatáskörében a következő kérdésekben:
a)
b)
c) a székhely, telephely létesítése, megszüntetése, módosítása tárgyában.
d)
(3) Az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok tekintetében a tagot megillető jogokat a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság gyakorolja.
(4) Az Önkormányzati tulajdonban lévő értékpapír–állomány technikai kezeléséről és az ezekkel összefüggő beszerzésekről a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság dönt.

32.47

§ (1) A Képviselő-testület
a) dönt az Önkormányzat tulajdonát képező épület társasházzá alakításáról és a társasház megszüntetéséről,
b) határoz az Önkormányzat résztulajdonában lévő épület társasházzá alakításával és az ilyen társasház megszüntetésével kapcsolatos Önkormányzati álláspontról,
c) dönt arról, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházása vagy ingatlanra építési jog biztosítása esetén az ingatlan beépítőjével együtt társasházat alapít.
(2) Az Önkormányzat által kezdeményezett társasházi döntést kivéve a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság hozzájárulásával lehet
a) társasházi alapító okirat olyan módosításához hozzájárulni, ha annak eredményeként az Önkormányzat külön tulajdonának értéke csökken,
b) az Önkormányzat nevében a szervezeti-működési szabályzattal – annak valamely előírásával – egyetértő nyilatkozatot tenni, ha az a társasházi közös tulajdoni hányadtól eltérő közös költség számítással vagy az Önkormányzatra vagy a külön tulajdonát használóra olyan szabályt állapít meg, amely az Önkormányzat, mint tulajdonos vagy, mint bérbeadó érdekeit sérti,
c) az Önkormányzat nevében a közgyűlési határozati javaslattal egyetérteni, ha olyan előírást tartalmaz, amely az Önkormányzatra vagy a külön tulajdonát használóra olyan szabályt állapít meg, amely az Önkormányzat, mint tulajdonos (bérbeadó) érdekeit sérti,
d) a társasházi közös tulajdonban lévő épületrészek felújításával kapcsolatban az Önkormányzatra, annak költségvetésében nem szereplő pénzügyi kihatással járó határozatot elfogadni,
e) a társasházi alapító okiratban meghatározott (ún. rendes kiadás) összegén felüli kiadásokat megállapító határozatot elfogadni,
f) a túlfizetések rendezéséről megállapodni a Képviselő-testület által meghatározott értékhatár esetén.
(3)
(4)
§ (1)48 Annak a társasháznak a közgyűlésén, ahol az Önkormányzat társasházi külön tulajdonnal rendelkezik, az Önkormányzatot a Polgármester vagy az általa meghatalmazott személy képviseli.
(2) Meghatalmazott különösen a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője és a megbízott gazdasági társaság. A meghatalmazás alapján ellátott képviselet kereteit és a meghatalmazott eljárásának szabályait a megbízott gazdasági társasággal kötött szerződés tartalmazza.
§ (1) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásában és a tulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítésében való közreműködés a társasházak esetében különösen
a) közgyűléseken való részvétel és a határozati javaslatokról való szavazás, írásban történő szavazás,
b) a tulajdonostársak aláírását igénylő okiratok aláírása, a Polgármester meghatalmazása alapján,
c) közgyűlés, intéző bizottság és számvizsgáló bizottság ülésének összehívására, ezek napirendjére és írásbeli szavazásra vonatkozó kezdeményezés,
d) a társasházak döntéseivel kapcsolatos bírósági eljárások kezdeményezésére és a per Önkormányzat jogi képviselője útján történő vitelére vonatkozó kezdeményezés,
e) a költségvetések, elszámolások, beszámolók ellenőrzése,
f) az Önkormányzat, mint tulajdonostárs fizetési kötelezettségével kapcsolatos feladatok ellátása,
g) pénzforgalom nélküli költségek teljesítése érdekében szükséges megállapodások megkötése,
h) társasházi dokumentumok őrzése, iratok kiadása,
i) a Képviselő-testület döntésének keretei között
ia) társasház létrehozásával és megszüntetésével kapcsolatos döntés végrehajtásának lebonyolítása,
ib) a társasház által igénybevett hitelek és pályázati pénzeszközök fedezetéhez jelzálog fedezet biztosítása,
ic) társasházi közös tulajdonban lévő épületrész elidegenítéséről való szavazás,
id) túlfizetések rendezéséről való megállapodás.
VII. Fejezet

33. Záró rendelkezések

§ (1) A rendelet 2013. január 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével:
a) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010.(III.08.) számú önkormányzati rendeletének 1. §- a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletének
a) a vagyon versenytárgyalás útján való hasznosítására,
b) az átlátható szervezettel való szerződéskötésre,
c) az Önkormányzattal szerződő félnek a szerződéskötést megelőző, átlátható szervezetként való minősítéséről szóló nyilatkozatára,
d) az átlátható szervezet e minőségének elvesztésére
vonatkozó szabályait a lakások a bérletére is alkalmazni kell, az a) pont esetében kivéve a lakások nem piaci alapú bérbeadását.”
b) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 17/2005. (IV.20.) számú önkormányzati rendeletének 1. §-a következő (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletének
a) a vagyon versenytárgyalás útján való hasznosítására,
b) az átlátható szervezettel való szerződéskötésre,
c) az Önkormányzattal szerződő félnek a szerződéskötést megelőző, átlátható szervezetként való minősítéséről szóló nyilatkozatára,
d) az átlátható szervezet e minőségének elvesztésére
vonatkozó szabályait a nem a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére is alkalmazni kell.”
c) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és használatának rendjéről szóló 38/1999. (VII.13.) számú önkormányzati rendeletének 1. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletének
a) az átlátható szervezettel való szerződéskötésre,
b) az Önkormányzattal szerződő félnek a szerződéskötést megelőző, átlátható szervezetként való minősítéséről szóló nyilatkozatára,
c) az átlátható szervezet e minőségének elvesztésére
vonatkozó szabályait a közterületek használatára kötött megállapodásra alkalmazni kell.”
d) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat tulajdonában álló üres telkek, felépítményes ingatlanok, gépkocsibeállók és dologbérlet bérbeadásának feltételeiről szóló 59/2011. (XI. 07.) számú önkormányzati rendelet 3. §-a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletének
a) a vagyon versenytárgyalás útján való hasznosítására és a tulajdonjog versenytárgyalás alapján történő átruházására,
b) az átlátható szervezettel való szerződéskötésre, a szerződés időtartamára,
c) az Önkormányzattal szerződő félnek a szerződéskötést megelőző, átlátható szervezetként való minősítéséről szóló nyilatkozatára,
d) az átlátható szervezet e minőségének elvesztésére
vonatkozó szabályait az Önkormányzat tulajdonában álló üres telkek, felépítményes ingatlanok, gépkocsi-beállók bérbeadás útján történő hasznosítására és az egyéb dolog bérletekre (óriásplakát, falra szerelt kirakat, neontábla, reklámtábla) alkalmazni kell.””
(3) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti
1. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelete,
2. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének egyes gazdálkodást érintő önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 48/2003.(IX.18.) ök. sz. rendelet 1. § (2), (3) és (6) bekezdései,
3. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 65/2003.(XII.17.) ök. sz. rendelete,
4. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének egyes önkormányzati rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről az európai uniós tagság követelményeivel és egyéb vagyoni, illetve hatásköri kérdésekkel összefüggésben szóló 23/2004.(V.15.) ök. sz. rendelete 4. §-a, 5. § (1)-(3) bekezdései, 6. §-a, 7. §-a, 8. §-a, 9. § (1)-(13) bekezdései, 53. § (8) bekezdése,
5. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelet, valamint a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról egységes szerkezetben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénnyel szóló 38/2002. (XI.07.) ök. sz. rendelet módosításáról szóló 52/2004.(XII. 21.) ök. sz. rendelet 1. §-a,
6. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) rendelet módosításáról szóló 18/2005.(IV.15.) ök. sz. rendelete,
7. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról egységes szerkezetben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénnyel szóló 38/2002. (XI.07.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló a 27/2005.(VI.15.) ök. sz. rendelet 38. § (3) bekezdése,
8. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a lakáscélú munkáltatói támogatásokkal összefüggő hatáskörökről szóló 29/2005.(VI.15.) ök. sz. rendelete,
9. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2006.(II.15.) ök. sz. rendelete,
10. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendeletének módosításáról szóló 10/2006.(III.06.) ök. sz. rendelete,
11. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendeletének módosításáról szóló 33/2006.(IX.20.) ök. sz. rendelete,
12. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a vagyongazdálkodással összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 47/2006.(XI.24.) ök. sz. rendelet 1. §-a és 2. §-a,
13. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének Budapest Józsefváros Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 45/2007.(VII.17.) ök. sz. rendelete,
14. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének Budapest Józsefváros Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet (továbbiakban: R) módosításáról szóló 52/2007.(VIII.31.) ök. sz. rendelete,
15. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének szóló Budapest Józsefváros Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2008. (IV.10.) ök. sz. rendelete,
16. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének Budapest Józsefváros Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 59/2008.(XI.28.) ök. sz. rendelete,
17. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelet módosításáról szóló 17/2009 (IV.22.) ök. sz. rendelete,
18. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének Budapest Józsefváros Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 34/2009.(IX.18.) ök. sz. rendelete,
19. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003.(VII.07.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 41/2010.(X.22.) ök. sz. rendelete,
20. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének Budapest Józsefváros Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 48/2011.(VII.22.) ök. sz. rendelete,
21. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 66/2011.(XI.18.) ök. sz. rendelete,
22. Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló 37/2003. (VII.07.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 53/2012.(X.08.) sz. rendelete,
23. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010.(III.08.) számú önkormányzati rendeletének 5-7. §-a.
(4) A rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben a tulajdonosi jogkörgyakorló számára döntésre már előkészített jognyilatkozatokra és vagyonügyletekre a hatályon kívül helyezett rendeleteket kell alkalmazni.
(5) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott jognyilatkozatok és megkötött szerződések esetében a szerződés módosításáról, megszüntetéséről szóló és a jogügylet teljesítése keretében felmerülő döntést az hozza meg, aki a tulajdonosi jogkör gyakorlás keretében a módosítandó, megszüntetendő és teljesítendő jognyilatkozatról vagy vagyonügyletről döntött.
(6) A (4)-(5) bekezdés alapján kiadott jognyilatkozatok és megkötött szerződések módosítására, megszüntetésére és a vagyonügylet teljesítése keretében felmerülő döntésre azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, melynek alapján a tulajdonosi jogkör gyakorlójának a döntése megszületett. Ettől eltérni a szerződő felek hozzájárulásával lehet.
(7) Ahol az Önkormányzat rendelete az Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól szóló rendeletet említ, ez alatt a jelen rendeletet, a versenyeztetési szabályok alatt pedig a Képviselő-testület versenyeztetési eljárásról szóló határozatát kell érteni.

1. melléklet a 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelethez49

érték ezer forintban

Polgármesteri Hivatal

Intézmény megnevezése

Intézmény megnevezése

Intézmény megnevezése

Intézmény megnevezése

Önkormányzat

Józsefvárosi Önkormányzat összesen

Bruttó érték

Érték csökkenés

Nettó érték

Bruttó érték

Érték csökkenés

Nettó érték

Bruttó érték

Érték csökkenés

Nettó érték

Bruttó érték

Érték csökkenés

Nettó érték

Bruttó érték

Érték csökkenés

Nettó érték

Bruttó érték

Érték csökkenés

Nettó érték

Bruttó érték

Érték csökkenés

Nettó érték

ESZKÖZÖK

A.)

NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I.

Immateriális javak

1.

Vagyoni értékű jogok

1.1.

Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülő vagyoni értékű jogok

1.2.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyonnak minősülő vagyoni értékű jogok

1.3.

Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő vagyoni értékű jogok

1.4.

Üzleti vagyonnak minősülő vagyoni értékű jogok

2.

Szellemi termékek

2.1.

Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülő szellemi termékek

2.2.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyonnak minősülő szellemi termékek

2.3.

Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő szellemi termékek

2.4.

Üzleti vagyonnak minősülő szellemi termékek

3.

Immateriális javak értékhelyesbítése

3.1.

Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülő immateriális javak értékhelyesbítése

3.2.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyonnak minősülő immateriális javak értékhelyesbítése

3.3.

Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő immateriális javak értékhelyesbítése

3.4.

Üzleti vagyonnak minősülő immateriális javak értékhelyesbítése

I./1. csoportból a nullára leírt eszközök értéke

I./2. csoportból a nullára leírt eszközök értéke

II.

Tárgyi eszközök

1.

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

1.1.

Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülő ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

1.1.1.

Helyi közutak és műtárgyaik

1.1.2.

Terek, parkok

1.1.3.

Az önkormányzat által forgalomképtelennek minősített egyéb ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték jogok

1.2.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyonnak minősülő ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

1.3.

Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

1.3.1.

A Hivatal és az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek ingatlanai

1.3.2.

Műemlék ingatlanok

1.3.3.

Az önkormányzat által korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített egyéb ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok (lakások, telkek, sportcélú ingatlanok, létesítmények)

1.4.

Üzleti vagyonnak minősülő ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

1.4.1.

Lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek

1.4.2.

Telkek, földterületek

1.4.3.

Az önkormányzat által üzleti vagyonnak minősített egyéb ingatlan és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

II./1. csoportból a nullára leírt eszközök értéke

2.

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek

2.1.

Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülő gépek, berendezések,felszerelések, járművek

2.2.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon

2.3.

Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő gépek, berendezések, felszerelések, járművek

2.4.

Üzleti vagyonnak minősülő gépek, berendezések,felszerelések, járművek

II./2. csoportból a nullára leírt eszközök értéke

3.

Tenyészállatok

3.1.

Forgalomképtelen törzsvagyon

3.2.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon

3.3.

Korlátozottan forgalomképes vagyon

3.4.

Üzleti vagyon

II./3. csoportból a nullára leírt eszközök értéke

4.

Beruházások, felújítások

4.1.

Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülő beruházások, felújítások

4.2.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyonnak minősülő beruházások, felújítások

4.3.

Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő beruházások, felújítások

4.4.

Üzleti vagyonnak minősülő beruházások, felújítások

5.

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

5.1.

Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülő tárgyi eszközök értékhelyesbítése

5.2.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyonnak minősülő tárgyi eszközök értékhelyesbítése

5.3.

Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő tárgyi eszközök értékhelyesbítése

5.4.

Üzleti vagyonnak minősülő tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III.

Befektetett pénzügyi eszközök

1.

Tartós részesedések

1.1.

Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülő tartós részesedések

1.2.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyonnak minősülő tartós részesedések

1.3.

Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő tartós részesedések

1.4.

Üzleti vagyonnak minősülő tartós részesedések

2.

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

2.1.

Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülő tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

2.2.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyonnak minősülő tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

2.3.

Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

2.4.

Üzleti vagyonnak minősülő tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

3.

Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

3.1.

Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülő befektetett pénzügyi ezközök értékhelyesbítése

3.2.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyonnak minősülő befektetett pénzügyi ezközök értékhelyesbítése

3.3.

Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő befektetett pénzügyi ezközök értékhelyesbítése

3.4.

Üzleti vagyonnak minősülő befektetett pénzügyi ezközök értékhelyesbítése

IV.

Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök

1.

Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök

2.

Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök értékhelyesbítése

B.)

NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ FORGÓ ESZKÖZÖK

I.

Készletek

II.

Értékpapírok

C.)

PÉNZESZKÖZÖK

I.

Hosszú lejáratú betétek

II.

Pénztárak, csekkek, betétkönyvek

III.

Forintszámlák

IV.

Devizaszámlák

V.

Idegen pénzeszközök

D.)

KÖVETELÉSEK

I.

Költségvetési évben esedékes követelések

II.

Költségvetési évet követően esedékes követelések

III.

Követelés jellegű sajátos elszámolások

E.)

EGYÉB SAJÁTOS ESZKÖZOLDALI ELSZÁMOLÁSOK

F.)

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

FORRÁSOK

G.

SAJÁT TŐKE

I.

Nemzeti vagyon induláskori értéke

II.

Nemzeti vagyon változásai

III.

Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai

IV.

Felhalmozott eredmény

V.

Eszközök értékhelyesbítésének forrása

VI.

Mérleg szerinti eredmény

H.)

KÖTELEZETTSÉGEK

I.

Költségvetési évben esedékes kötelezettségek

II.

Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek

III.

Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások

I.)

EGYÉB SAJÁTOS FORRÁSOLDALI ELSZÁMOLÁSOK

J.)

KINCSTÁRI SZÁMLAVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK

K.)

PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

Használatban lévő kisértékű immateriális javak állománya

Használatban lévő kisértékű tárgyieszközök állománya

Használatban lévő kisértékű készletek állománya

01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök, és az Nvt. 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javak és régészeti leletek állománya

2. melléklet a 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelethez50


Ingatlan helyrajzi száma

Ingatlan címe

Ingatlan területe (m2)

35025

Auróra u. 12/a.

442

35024

Auróra u. 12/b.

441

35037

Auróra u. 22-28.

3639

2721/16

Balatonalmádi (Káptalanfüred)

5933

114/5

Balatonalmádi (Káptalanfüred)

32336

35728/26/A/219
35728/31

Baross u. 103/A.

655
1087

35812/0/A/1

Baross u. 109.

96

35812/0/A/2

Baross u. 109.

30

35728/27/A/158
35728/11

Baross u. 111/b.

375
1856

35491/0/A/36

Baross u. 112.

208

35728/25/E/36
35728/10

Baross u. 117-119.

418
1091

35232/0/A/20

Baross u. 59.

263

35232/0/A/26

Baross u. 59.

184

35235

Baross u. 63-67.

1859

35211/0/A/1

Baross u. 66-68. fszt.

532

35211/0/A/3

Baross u. 66-68. fszt.

47

35723/0/A/27

Baross u. 81. fszt. 5/U

94

35723/0/A/29

Baross u. 81. fszt. 7.

49

35254/0/A/22

Baross u. 84. fszt.

464

35254/0/A/23

Baross u. 84. fszt.

42

35728/23/A/1
35728/30

Baross u. 91-93.

743
1856

35488/0/A/26

Baross utca 118.

281

35095

Bauer S. u. 6-8.

2027

35128

Bauer S. u. 9-11. fszt. 1.

34

34666/0/A/32

Bezerédj u. 3.

67

34667/0/A/1

Bezerédj u. 5.

88

38599/3

Bláthy O. u. 35.

941

35908

Csobánc u. 5.

968

35316

Dankó u. 16.

96

35315

Dankó u. 18.

2846

35484

Dankó u. 31.

1341

35298

Dankó u. 3-5.

1970

35477

Dankó u. 40.

48

38761/0/A/1

Delej u. 34.

270

34924/A/24

Déri Miksa utca 3. földszint 4.

156

36068/0/A/2

Diószegi S. u. 13. fszt.

55

35977/0/A/1

Diószegi S. u. 14. fszt.

113

35377

Dobozi u. 17. I. 20.

24

35418/0/A/34

Dobozi u. 23.

196

36057

Dugonics u. 14. fe. 1.

24

36056

Dugonics u. 16. I. 17.

25

34994

Fecske u. 18. (Auróra u. 19.)

204

36657/0/A/44

Gutenberg tér 3.

240

36611

Horánszky u. 21.

1133

36615

Horánszky utca 13.

726

38865/1/A/43

Hungária krt. 16.

11

38865/1/A/44

Hungária krt. 16.

11

38868/0/A/43

Hungária krt. 18.

95

34757/0/A/45

II. János Pál pápa tér 17. fszt. U/1.

227

34694

II. János Pál pápa tér 4.

1944

36097/0/A/8

Illés u. 18. fszt. 8

23

34881/0/A/4

József krt. 36. fszt.

265

36780/0/A/12

József körút 59-61. fszt.

264

35643/0/A/1

József körút 68. pince 1/U

120

35643/0/A/2

József körút 68. pince 2/U

76

35645/0/A/19

József körút 70. félemelet 3.

250

35645/A/17

József körút 70. földszint 4.

78

35645/A/18

József körút 70. földszint 5.

158

35154

József u. 57. fszt. 2.

25

35153

József u. 59.fszt. 4.

31

35218/0/A/4

József utca 15-17. földszint 2/U

181

35911/0/A/3

Kálvária tér 13. fszt.

225

35453/0/A/70

Kálvária tér 18. fszt.

509

35876

Kálvária utca 9.

911

35889

Kálvária u. 10/b. I. 18.

23

36062

Kálvária u. 26. fszt. 9.

25

35332

Karácsony S. u. 1.

840

35450

Karácsony S. u. 22. I. 22.

31

35465/0/A/8

Karácsony S. u. 25.

230

35333

Karácsony S. u. 3.

278

38837/6

Kerepesi út 29/a

2763

38837/14/A/2

Kerepesi út 33. (Százados út 1.) bölcsőde

306

35582

Kis Stáció u. 11.

125

35582

Kis Stáció u. 11.

72

35604/0/A/3

Kis Stáció u. 5.

146

35609

Kisfaludy u. 10-12. I.18.

27

35631

Kisfaludy u. 5. fszt. 4.

35

34674/0/A/4

Kiss J. u. 19.

141

35286
35270

Koszorú u. 14-16.
Koszorú u. 15.

1008
341

35282

Koszorú u. 4-6.

2127

35875

Kőris utca 4/b.

628

36071

Kőris u. 11. fszt. 13.

25

35964

Kőris u. 35

865

35874

Kőris u. 4/A fszt. 1.

25

35874

Kőris u. 4/a. I. 9.

30

34756

Kun u. 3. óvoda

412

35728/32

Losonci tér 1.

7913

35728/42

Losonci u. 2.

419

35430

Lujza u. 34. fe. 16.

24

35292

Magdolna u. 12. fszt. 2

33

35309

Magdolna u. 20.

166

35339

Magdolna utca 24.

720

35469/0/A/29

Magdolna u. 33.

349

35469/0/A/31

Magdolna u. 33.

184

35469/0/A/30

Magdolna u. 33.

197

35445

Magdolna u. 41. fszt. 4.

26

35444/0/A/3

Magdolna u. 43. fszt. U/3

35

35444/0/A/2

Magdolna u. 43.(népkonyha bővítése)

69

35421/0/A/1

Magdolna u. 47.

116

35264

Magdolna u. 4.

300

35146/0/A/51

Mátyás tér 12.

70

35148/0/A/62

Mátyás tér 14.

121

35148/0/A/64

Mátyás tér 14.

22

35086/1

Mátyás tér 15.

1980

35162/0/A/55

Mátyás tér 4.

214

35082

Nagy Fuvaros u. 26. I.16.

51

35082

Nagy Fuvaros u. 26. II.37.

35

35699

Nagy Templom u. 3.

1802

35701

Nap u. 33.

1157

34915
34914
34916

Német u. 14.
Német u. 12.
József u. 22.

1649
551
538

35212/0/A/25

Német u. 25. földszint

41

35212/0/A/24

Német u. 25. földszint

96

35212/0/A/26

Német u. 25. földszint

15

35217/1/A/21

Német utca 17-19. földszint

50

35217/1/A/1

Német utca 17-19. földszint 1.

189

35217/1/A/3

Német utca 17-19. földszint 2/U

115

35217/1/A/4

Német utca 17-19. földszint 3/U

521

35217/1/A/16

Német utca 17-19. földszint 4/U

85

34675/2/A/33

Népszínház u. 14.

80

34679/0/A/21

Népszínház u. 22. fe.6.

223

34679/0/A/4

Népszínház u. 22. fszt.4.

183

34675/2/A/33

Népszínház utca 14. A. ép. ÚT pince 1.

80

35987/0/A/32

Orczy út 31.

247

35960/0/A/3

Orczy út 41. fszt. 1

48

35960/0/A/5

Orczy út 41. fszt. U/4

30

35960/0/A/6

Orczy út 41. fszt. U/3

120

35187/0/A/1

Őr u. 10.

45

35187/0/A/2

Őr u. 10.

45

35185

Őr u. 8.

712

35682/0/A/20

Práter u. 22. félemelet 1.

167

35682/0/A/17

Práter u. 22. földszint 1.

172

35682/0/A/18

Práter u. 22. földszint 2.

24

35682/0/A/19

Práter u. 22. földszint 3.

33

36116/0/A/4

Práter u. 69.

31

34899/B/1

Rákóczi tér 3.

82

36658/0/A/31

Rökk Sz. u. 3.

132

35989/0/A/3

Sárkány u. 14. fszt. 1.

34

36463

Somogyi B. u. 9-11.

2564

36465

Somogyi u. 9-15.

2976

38877

Százados út 8-12.

3870

36535/0/A/7

Szentkirályi u. 15. I. em.

211

35329

Szerdahelyi u. 13.

114

35331

Szerdahelyi u. 17.

712

35325

Szerdahelyi u. 5.

386

35499/0/A/3

Szigetvári u. 1

147

35499/0/A/2

Szigetvári u. 1.

184

36128/1/A/3

Szigony u. 16/b.

390

36136/1

Szigony u. 18. (Jázmin u. 2-4)

1101

35728/22/A/38

Szigony u. 2/a.

373

35728/21/A/49

Szigony u. 2/b.

293

35263

Szűz u. 2.

2114

35188/0/A/8

Tavaszmező u. 2.

26

35188/0/A/9

Tavaszmező u. 2.

119

35188/0/A/11

Tavaszmező u. 2.

40

35188/0/A/12

Tavaszmező u. 2.

50

35173

Tavaszmező u.4.

836

35123/11

Teleki tér piac

3795

34934

Tolnai L. u. 23

606

34803/2

Tolnai L. u. 11-15.

2238

34932

Tolnai L. u. 19.

1214

34803/1
34814

Tolnai L. u. 7-9.
Víg u. 10. udvar

971
380

36193

Tömő u. 23/b. fszt. 6

26

36139/3

Tömő u. 38/a.

2445

36109

Tömő u. 56. fszt. 19.

25

36107

Tömő u. 60. fszt.14.

25

35590/0/A/1

Vajdahunyad u. 14.

126

35590/0/A/2

Vajdahunyad u. 14.

265

38603/4

Vajda P. u. 25-31.

8174

38603/3

Vajda P. u. 25-31.(sportsátor)

4000

38579

Vajda P. u. 37-41.

6614

36489/0/A/1

Vas u. 14. pince

249

34761

Vay Á. u. 4. I. 22.

26

34762

Vay Á. u. 6. fszt. 9.

25

1302/2

Verőce (Magyarkút)

783

34930/0/A/34

Víg u. 18.

140

34944/0/A/6

Víg u. 32. földszint, I-II. emeletén, padlástérben

940

34944/0/A/1

Víg u. 32. pince

43

34944/0/A/2

Víg u. 32. pince

44

34944/0/A/3

Víg u. 32. pince

31

34944/0/A/4

Víg u. 32. pince

24

34921

Víg u. 35. fszt.12.

27

34921

Víg u. 35. fszt.

11

3. melléklet a 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelethez51

Kizárólagos joggal rendelkező önkormányzati társaságok

1. Az önkormányzati ingatlan vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, ideértve hasznosításához vagy értékesítéséhez szükséges bármilyen versenyeztetési eljárás lebonyolítását, az őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodást, az önkormányzati fenntartású intézmények és a Polgármesteri Hivatal épületének, épület tartozékainak karbantartását, a beruházási, felújítási feladatok ellátását, értékesítésének, hasznosításának lebonyolítását (különösen az értékbecslést, a versenyeztetésben, döntés előkészítésben és szerződéskötésben való közreműködést), műszaki szaktanácsadás és műszaki ellenőrzést a szerződésben megjelölt vagyon elemek tekintetében: Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.

2. A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatás ellátása tekintetében: Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.

3. Üdültetés szervezés a Magyarkúton található erdei iskola tekintetében – különösen oktatási-nevelési intézmények tanulóinak Erdei Iskola jellegű turnusokban történő táboroztatása, a hétvégi csoportos kirándulások fogadása, a józsefvárosi intézmények köztisztviselőinek és közalkalmazottainak üdültetése, a káptalanfüredi gyermektáborban idény jelleggel, a józsefvárosi köznevelési intézményekben tanuló gyermekek csoportos és turnusos üdültetésének szervezése, a józsefvárosi szociális intézmények ellátottjainak üdültetése, a józsefvárosi közalkalmazottak és köztisztviselők családi és felnőtt üdültetésének szervezése. Feladatellátást végzi Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.

4. Józsefvárosi oktatási-nevelési intézmények tanulói részére nyári szabadidő foglalkozás szervezése étkezés biztosításával. Feladatellátást végzi: Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.

5.52 Szociális gondoskodás körében az alábbiak tekintetében:

Feladatellátást végzi: Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.

a) foglalkozás elősegítésével kapcsolatos feladatok ellátása

b) iskolai felkészítés, tanfolyamok

c) tanodai program működtetése

6. Kulturális, közművelődési és turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása körében az alábbiak tekintetében:

Feladatellátást végzi: Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.

a) szabadidő foglalkozás, készségfejlesztés

b) közösségi színtér

c) zászlógyűjtemény működtetése

d) Józsefvárosi Galéria működtetése

e) rendezvények szervezése

7. Kerületi közéleti lap, önkormányzati honlap működtetése tekintetében:

Feladatellátást végzi: Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.

a) kerületi közéleti lap működtetése

b) önkormányzati honlap működtetése

c) PR tevékenység, kommunikáció

8. Helyi vállalkozásfejlesztés segítésével kapcsolatos feladatok. Feladatellátást végzi: Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.

9. Sporttal és szabadidős rendezvényekkel kapcsolatos feladatok ellátása körében a helyszín biztosítása. Feladatellátást végzi: Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.

10. Nemzetiségi ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása körében nemzetiségi rendezvények, ünnepek részére helyszín biztosítása. Feladatellátást végzi: Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.

11. Az önkormányzati tulajdonban lévő oktatási-nevelési célú intézményi ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos feladatok tekintetében: Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.

12. Közterület-fenntartással, városüzemeltetési feladatok tekintetében Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.

13. Piac üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok tekintetében: Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.

14.53 A város-rehabilitációval és városfejlesztéssel, önkormányzati ingatlanfejlesztéssel – különösen a program előkészítési és tanácsadási feladatok, program tervezési feladatok, programmenedzsment feladatok, a teljesítésbe ment projektek követése, és az ezekhez kapcsolódó általános gazdálkodási és ügyvitel feladatok – érintett feladatokat a Rév8 Zrt. látja el Józsefváros közigazgatási területén és a Józsefváros közigazgatási területén kívül a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő ingatlanok esetén.

INDOKOLÁS

1. §

A lakások és a helyiségek bérbeadására és elidegenítésére más önkormányzati rendeletek vonatkoznak, melyek alkalmazása elsődleges, és a Rendelet csak annyiban alkalmazható, amennyiben a másik rendelet nem szabályoz.

2. §

A Kormányhivatal törvényességi felhívása alapján hatályon kívül helyezendő ezen szakasz, azonban a versenytárgyalás a költségelvű és szociális alapú bérbeadás esetén nem releváns.

3. §

Az új (3) bekezdés az Mötv-vel való fokozott összhangot szolgálja annak érdekében, hogy a tulajdonosi jog gyakorlása és az önkormányzati feladatok és célok ellátása között egyértelmű és kifejezett kapcsolat legyen.

4. §

A vagyonkimutatás ezen rendelet mellékletét képezi.

5. §

Helyiség bérbeadása esetére a vagyonkataszterben szereplő érték az irányadó, mindez időben megrövidíti a döntéshozatalt és pénzügyi többlet kiadás sem merül fel.

6. §

Előfordulhatnak olyan esetek, hogy nem jelen időpontban megállapított forgalmi értéket kell megállapítani, és ennek szempontjait a Feleknek meg kell határozni.

7. §

A Kormányhivatal törvényességi felhívásának eredményeképpen módosult, mely szerint csak elidegeníthető vagyon átruházásáról lehet szó.

8. §

A szakaszt javasolt kiegészíteni azzal, hogy nemcsak a megkötésre, hanem a módosításra is kiterjedjen a tulajdonosi joggyakorló hatásköre.

9. § és 10. §

Egyes, ritkán alkalmazott önkormányzati hatáskörök eddig nem kerültek nevesítésre a vagyonrendeletben. Az új rendelkezések ezen ügyekben a hatáskör gyakorlásának rendjét egyértelműen szabályozzák.

11. § és 13. §, 14. §

A peres és peren kívüli szabályokat eddig a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet szabályozta. Tekintettel arra, hogy ezen esetekben önkormányzat vagyonáról való döntés születik, indokolt e rendeletben szabályozni. A megbízott gazdasági társaság a megbízási szerződés alapján több ezer peres és peren kívüli eljárást folytat, melynek ügyvitelét jelentősen megnehezítené, ha az eljárás minden szakaszában a hatáskörrel rendelkező szerv döntését kellene kérni. Mindezek ellenére javasolt fenntartani azon jogot a megbízott gazdasági társaság részére, hogy egyedi ügyekben – amennyiben indokoltnak tartja – a tulajdonosi joggyakorló elé vigye az ügyet döntésre.

12. §

A rendelet pontosítása szükséges a közútkezelői hozzájáruláshoz kapcsolódó tulajdonosi hozzájárulás körében.

15. §

A követelésekről való lemondások esetében szükségessé vált olyan jogcímek nevesítése is, amelyek az önkormányzati céloknak és feladatoknak jobban megfelelnek és rugalmasabbá teszik ezen jogintézmény alkalmazását azzal, hogy az Mötv-vel való összhang hangsúlyozásra kerül.

16. §

A 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok alapítói hatáskörét pontosítja.

17. §

Technikai jellegű változtatás javasolt a társasházak közgyűlésén való részvételről.

1

Egységes szerkezetben a módosító 17/2013.(IV.03.) sz. rendelettel, Egységes szerkezetben a módosító 24/2013. (V.27.) sz. rendelettel, a 20/2014. (VI.19.) sz. önk. rendelettel, a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelettel, a 9/2015.(II.27.) önk. rendelettel, a 24/2015.(V.22.) önk. rendelettel, a 27/2015.(VI.11.) önk. rendelettel, a 32/2015. (VI.30.) önk. rendelettel, az 51/2015.(XII.04.) önk. rendelettel, az 53/2015.(XII.10.) önk. rendelettel, az 57/2015.(XII.10.) önk. rendelettel, a 10/2016.(IV.21.) önk. rendelettel, a 11/2016.(V.05.) önk. rendelettel, a 17/2016. (VI.02.) önk. rendelettel, a 23/2016.(X.06.) önk. rendelettel, a 31/2016. (XII.01.) önk. rendelettel, a 39/2016. (XII.21.) önk. rendelettel, az 5/2017. (III.09.) ör.-rel, a 20/2017. (VI.08.) ör.-rel, a 21/2017. (VI.08.) ör.-rel, a 31/2017. (IX.07.) ör.-rel, a 44/2017. (X.26.) ör.-rel, az 51/2017. (XII.20.) ör.-rel, a 10/2018. (V.07.) ör.-rel, a 23/2018. (X.08.) ör.-rel, a 3/2019. (II.21.) ör.-rel, a 10/2019. (IV.30.) ör.-rel, a 27/2019. (VII.04.) ör.-rel, a 49/2019.(XII.20.) önk. rendelettel, a 23/2020.(V.20.) ör-rel, a 28/2020. (V.28.) ör.-rel, a 44/2020. (IX.25.) ör-rel, a 48/2020. (IX.25.) ör.-rel, a 62/2020. (XII.04.) ör-rel, a 6/2021. (II.25.) ör-rel.

2

Módosította a 24/2013. (V.27.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2013. május 27-től

3

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

4

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

5

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

6

Módosította a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 4. §, hatályos 2014. december 15-től.

7

Beiktatta a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 5. §, hatályos 2014. december 15-től.

8

Beiktatta a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 7. §, hatályos 2014. december 15-től.

9

Módosította a 49/2019.(XII.20.) önk. rendelet 2. §-a, hatályos 2019. december 21-től.

10

Módosította a 49/2019.(XII.20.) önk. rendelet 3. §-a, hatályos 2019. december 21-től.

11

Módosította a 24/2013 (V.27.) számú önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2013. május 27-től

12

Módosította a 20/2017. (VI.08.) önk. rendelet 7. §, hatályos 2017. június 8-án 16.00 órától.

13

Beiktatta a 48/2020. (IX.25.) önk. rendelet 1. §, hatályos 2020. szeptember 26-tól.

14

Módosította a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 9. §, hatályos 2014. december 15-től.

15

Módosította a 49/2019.(XII.20.) önk. rendelet 4. §-a, hatályos 2019. december 21-től.

16

Módosította a 24/2013 (V.27.) számú önkormányzati rendelet 15 . §-a, hatályos 2013. május 27-től

17

Módosította a 49/2019.(XII.20.) önk. rendelet 4. §-a, hatályos 2019. december 21-től.

18

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

19

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

20

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

21

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

22

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

23

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

24

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

25

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

26

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

27

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

28

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

29

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

30

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

31

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

32

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

33

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

34

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

35

Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 21. § 2014. december 15-től.

36

Beiktatta a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 13. §, hatályos 2014. december 15-től.

37

Beiktatta a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 14. §, hatályos 2014. december 15-től.

38

Módosította a 49/2019.(XII.20.) önk. rendelet 4. §-a, hatályos 2019. december 21-től.

39

Módosította a 49/2019.(XII.20.) önk. rendelet 4. §-a, hatályos 2019. december 21-től.

40

Módosította a 49/2019.(XII.20.) önk. rendelet 4. §-a, hatályos 2019. december 21-től.

41

Módosította a 49/2019.(XII.20.) önk. rendelet 4. §-a, hatályos 2019. december 21-től.

42

Beiktatta a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 15. §, hatályos 2014. december 15-től.

43

Módosította a 49/2019.(XII.20.) önk. rendelet 4. §-a, hatályos 2019. december 21-től.

44

Módosította a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 16. §, hatályos 2014. december 15-től.

45

Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 21. § 2014. december 15-től.

46

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

47

Hatályon kívül helyezte a 24/2013.(V.27.) önk. rendelet 18. §. Hatályos 2013. május 27-től

48

Módosította a 24/2013 (V.27.) számú önkormányzati rendelet 17. §-a, hatályos 2013. május 27-től

49

Módosította a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 19.§ (1) bekezdése, hatályos 2014. december 15-től. Majd módosította a 10/2018. (V.07.) ör. 6. §, hatályos 2018. május 7-től.

50

Beiktatta a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 19. § (2) bekezdése, hatályos 2014. december 15-től. Majd módosította az 53/2015.(XII.10.) önk. rendelet 1. §, hatályos 2016. január 1-től. Majd módosította a 10/2016.(IV.21.) ör. 1. §, hatályos 2016. április 22-től. Majd módosította a 11/2016.(V.05.) ör. 1. §, hatályos 2016. május 5. 16.00 órától. Majd módosította a 17/2016.(VI.02.) ör. 1. §, hatályos 2016. június 3-tól. Majd módosította a 23/2016.(X.06.) ör. 1. §, hatályos 2016. október 7-től. Majd módosította az 5/2017. (III.09.) ör. 1. §, hatályos 2017. március 9-én 16.00 órától. Majd módosította a 21/2017. (VI.08.) ör. 1. §, hatályos 2017. június 8-tól. Majd módosította a 31/2017. (IX.07.) ör. 1. §, hatályos 2017. szeptember 7-én 16.00 órától. Majd módosította a 44/2017. (X.26.) ör. 1. §, hatályos 2018. január 1-től. Majd módosította a 10/2018. (V.07.) ör. 7. §, hatályos 2018. május 7-től. Majd módosította a 23/2018. (X.08.) ör. 1. §, hatályos 2018. okt. 8-tól. Majd módosította a 3/2019. (II.21.) ör. 1. §, hatályos 2019. február 22-től. Majd módosította a 10/2019. (IV.30.) ör. 1. §, hatályos 2019. április 30-án 16.00 órától. Majd módosította a 28/2020. (V.28.) ör. 1.§, hatályos 2020. május 29-től. Majd módosította a 44/2020. (IX.25.) ör. 1. §, hatályos 2020. szeptember 26-tól. Módosította a 62/2020.(XII.04.) ör. 1.§-a, hatályos 2020. december 05-től.

51

Beiktatta a 44/2014. (XII.12.) önk. rendelet 19. § (2) bekezdése, hatályos 2014. december 15-től. Majd módosította a 9/2015.(II-27-) önk. rendelet 1. §, hatályos 2015. április 1-től. Majd módosította a 24/2015.(V.22.) önk. rendelet 1. §, hatályos 2015. június 1-től. Majd módosította a 27/2015.(VI.11.) ör. 1. 0, hatályos 2015. június 15-től. Majd módosította a 32/2015. (VI.30.) önk. rendelet 1.§-a, hatályos 2015. július 1-től. Majd módosította a 31/2016. (XII.01.) ör. 1. §, hatályos 2016. december 2-től. Majd módosította a 27/2019. (VII.04.) ör. 1. §, hatályos 2019. július 5-től.

52

Módosította a 48/2020. (IX.25.) ör. 2. §, hatályos 2020. szeptember 26-tól.

53

Beiktatta a 23/2020.(V.20.) ör. 1.§-a, hatályos 2020. május 21-től.