1. § (1)¹ A rendelet hatálya a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakóingatlanokra/lakásokra, a 16/A. §-ban szabályozott esetekben a lakóingatlanok/lakások mellett a szükséglakás követelményeinek megfelelő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv., különös tekintettel a 19. § (1)-(2) bekezdéseire, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

(3)² Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletének

2. § (1)³ A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadására vonatkozó hatáskörét – jelen rendeletben foglalt feladatmegosztásban - az alábbi szervezetekre, személyekre ruházza át:

(2)⁵ Ha a rendelet külön nem rendelkezik, akkor a döntési hatáskör gyakorlására a szociális hatáskört gyakorló bizottság jogosult.

(3)⁶ A Képviselő-testület jogosult kijelölni azokat a Helyi Városrehabilitációs Területeket (továbbiakban: HVT), amelyek vonatkozásában az Önkormányzat megbízottjaként rehabilitációs és városfejlesztési feladatokkal megbízott Vagyongazdálkodó szervezet a tulajdonosi jogok részleges gyakorlására jogosult. A Képviselő-testület határozata alapján a Vagyongazdálkodó szervezet gyakorolja az elbontásra kerülő épületekben lévő lakások esetén a bérleti szerződések megszüntetésével, valamint a helyiségek birtokba való visszavételével kapcsolatos bérbeadó jogokat és feladatokat, illetve előkészíti az itt lévő lakáshasználók elhelyezésével és e lakások kiürítésével kapcsolatos döntéseket.

(4) A Képviselő-testület, a bizottságok, és a Polgármester feladatukat a bérbeadó szervezet közreműködésével látják el.

(5) A rendeletben szabályozott hatásköri rendtől és bérbeadási feltételektől el lehet térni, ha vis maior miatt kell bérbeadói döntést hozni. A közérdekű célból a 16. §, a veszélyhelyzet következtében beállt lakhatási krízishelyzet miatt történő lakásbérbeadás tekintetében a 16/A. § rendelkezései az irányadóak.⁷

3. § (1)⁸ A Képviselő-testület a bérbeadó szervezet előterjesztése alapján 5 évenként – a vagyongazdálkodási terv részeként – irányelveket határoz meg arról, hogy az adott évben az üres és várhatóan megüresedő lakások közül a (4) bekezdés a)-m) pontjaiban meghatározott bérbeadási jogcímek alapján a bérbeadásra milyen arányok érvényesítése célszerű.

4. § (1) A bérlő személyének kiválasztása és a lakás bérbeadásáról való döntés – a rendeletben meghatározott eseteket kivéve – pályázati eljárásban történik.

(2)²⁰ A pályázat kiírásáról, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról a szociális hatáskört gyakorló bizottság dönt.

(3)²¹ Pályázat csak üres lakás bérbeadására, vagy akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(4)²² A pályázati eljárás lebonyolításának feltételeit a mindenkori versenyeztetési szabályokról szóló képviselő-testületi határozat szabályozza.

(5)²³

7. §²⁷ Méltányosságból létesített bérlet, pályázaton kívül²⁸

8. § (1)²⁹ A bérbeadó szervezethez benyújtott kérelmek alapján - pályázaton kívül, a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek vizsgálatával - a képviselő-testület évente legfeljebb 12 lakás bérbeadásáról dönt, amennyiben a kérelmező igazolja a szociális lakbérre jogosultság feltételeit e rendelet rendelkezései szerint és igazolja, hogy a VIII. kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző öt évben VIII. kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezett.

(2)³⁰

(3)³¹ Az (1) bekezdés esetében bérleti szerződés szociális lakbérfizetési kötelezettséggel, 1 év határozott időre köthető.

(4)³² Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálása legalább 3 fős előkészítő munkacsoport (a továbbiakban: előkészítő munkacsoport) javaslata alapján történik. A munkacsoportban résztvevők körét a polgármester határozza meg annak figyelembevételével, hogy tagjainak több, mint a fele szociális vagy gyermekjóléti, vagy köznevelési, vagy egészségügyi, vagy rendvédelmi területen folytat munkatevékenységet vagy a bérbeadó szervezettel munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban áll.

(5)³³ Az előkészítő munkacsoport a kérelemben foglaltak, a benyújtott igazolások, a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ által elkészített helyszíni környezettanulmány alapján készíti el a kérelmező támogatására vonatkozó javaslatát.”

(6)³⁴

(7)³⁵ A kérelmező részére a bérbeadó szervezet legfeljebb három lakás megtekintését biztosítja. Amennyiben a kérelmező a bemutatott lakások egyikét sem fogadja el, úgy a bérbeadó szervezet további lakások felajánlására nem köteles, és mentesül a bérleti szerződés megkötésének kötelezettsége alól.

(8) Nem létesülhet jelen § szerinti bérleti jogviszony e rendelet 23. §-ában foglalt kizáró okok, valamint az alábbi körülmények fennállása esetében:

9. § (1) A bérlő halála után a lakásban visszamaradt személy elhelyezése kérelemre:

(2) A bérlő halála után a lakásban visszamaradt személynek lakást kell bérbe adni, ha a bérbeadó a lakásba való befogadásához adott bérbeadói hozzájárulásakor a másik lakás bérbeadására kötelezettséget vállalt, feltéve, hogy a másik lakás bérbeadásának feltételei fennállnak.

(3)³⁸ Amennyiben a befogadáshoz adott bérbeadói hozzájárulás, vagy a bérleti szerződés másként nem rendelkezik, az elhelyezési kötelezettségre, a bérbeadói hozzájárulás megadásakor hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.

(4)³⁹ A szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználónak, az általa használt lakást is – a 10. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – bérbe lehet adni, ha a lakásba történő költözésére vonatkozóan bérbeadói hozzájárulást adtak, ⁴⁰ és állandó lakcím bejelentéssel, életvitelszerűen lakott a lakásban a bérlő halálát megelőző egy⁴¹ évben és a bérlőnek unokája (a nem befogadott gyermekének született gyermeke), testvére, élettársa, illetve a bérlő házastársának szülője, gyermeke, unokája, testvére.

(5)^{42 43}Állandó jelleggel együttlakó személynek minősül az, aki életvitelszerűen tartózkodik az adott lakásban.

(6)⁴⁴ A bérlő halála után visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználónak sem az általa használt, sem másik lakás nem adható bérbe, ha:

(7)⁴⁶

(8)⁴⁷ Ha több jogosult is van, részükre együttesen csak egy lakást lehet bérbe adni. A bérleti szerződést azzal a jogosulttal kell megkötni, akit a jogosultak többsége megjelölt. Ilyen megállapodás hiányában, vagy a jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony létesítésével kell bérbe adni.

10. § (1)⁴⁸ A szociális hatáskört gyakorló bizottság kérelemre, egyedi mérlegelés alapján, ha nem áll fenn a 9. § (6) bekezdésében megjelölt kizáró okok egyike sem, legfeljebb 5⁴⁹ évi időtartamra, költségelvű, vagy piaci lakbér fizetési kötelezettséggel adja bérbe a lakást.

(2)⁵⁰ Az (1) bekezdésen alapuló bérleti szerződés⁵¹ lejártát követően kérelemre, a rendelet feltételei alapján legfeljebb 5 évre újból megköthető.

(3)⁵² Ha a bérlő halála után a lakásban visszamaradt személy nem jogosult szociális bérletre, részére a bérbeadás – az egyéb feltételek fennállása esetén - költségelvű, vagy piaci alapú - bérleti díj fizetésének előírása mellett történhet.

(4) Az elhelyezésre és a bérletre való jogosultság megállapításához szükséges adatok, nyilatkozatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat legalább 30 napos határidő megjelölésével fel kell hívni. Ennek során a bérbeadó szervezetnek meg kell vizsgálnia, hogy a lakásban vissza maradtak nem szorulnak-e szociális vagy gyámügyi közreműködésre. Ha a határidő eredménytelenül telt el vagy a jogosultságot nem lehet megállapítani, intézkedni kell a lakás kiürítése iránt.

11. § (1)⁵³ Lakásgazdálkodási feladatok ellátása keretében történik a bérbeadás, ha:

(2)⁵⁵ Az Ltv. 23. § (3) bekezdése és a 26. § (1)⁵⁶ bekezdése alapján történő bérbeadói felmondás esetén a bérlő részére az Ltv. 26. § (1)-(3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő cserelakást kell bérbe adni, melyet a szociális hatáskört gyakorló bizottság jelöl ki.

11/A. § (1)⁶⁸ A bérbeadó szervezet bérlővel közölt ajánlata vagy a hozzá benyújtott bérlői kérelem alapján, a bérleti szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésével egyidejűleg, pályázaton kívül, a bérlő részére másik önkormányzati lakást adhat bérbe „pályázaton kívüli minőségi csere” jogcímén. A pályázaton kívül minőségi cseréhez szükséges összes bérbeadói döntésre a szociális hatáskört gyakorló bizottság jogosult. A szociális hatáskört gyakorló bizottság – a bérbeadó bérlővel közölt ajánlata, vagy bérbeadó szervezethez benyújtott bérlői kérelmek, kezdeményezések alapján – pályázaton kívül a bérlő részére a bérleti szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésével egyidejűleg pályázaton kívüli minőségi csere jogcímén másik önkormányzati lakást is bérbe adhat az alábbi esetekben:

(2)⁶⁹ A Pályázaton kívüli bérbeadás esetén a lakás értéke alapján minőségi csere, amikor az Önkormányzattól bérelt lakásra a bérbeadó és a bérlő közös megegyezésével megszűnik a lakásbérleti jogviszony és a bérlő részére:

11/B. §⁸³ (1) Minőségi csere esetén, ha a bérlő igényli a bérbeadott másik lakásra határozatlan idejű bérleti szerződést kell kötni kivéve, ha szociális hatáskört gyakorló bizottság a határozott időre szóló bérbeadásról dönt, mert a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek ismételten bizonyítottan olyan magatartást tanúsítottak, amely a bérleti szerződés felmondásának alapjául szolgál.

(2) A minőségi cseréről való megállapodás feltétele az is, hogy a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás forgalmi értékbecslésének díjának megfizetését a bérlő vállalja. A 11/A. § (4), (6a) és (9) bekezdésben szabályozott minőségi cserét kivéve értékbecslés díját a bérbeadó megelőlegezi és a bérlőnek járó térítésből levonja.

(3) A pályázaton kívüli minőségi cserére vonatkozó bérbeadói ajánlatok megtétele és a bérlőktől származó minőségi cserék iránti kérelmek teljesítése az Önkormányzat rendelkezésére álló lakások számának és a lakásgazdálkodási feladatainak függvényében történik.

(4) A pályázaton kívüli minőségi cserével kapcsolatban – a szociális hatáskört gyakorló bizottság által - hozandó döntésén előkészítése során az Önkormányzat illetékes szociális alapellátást végző intézménye környezettanulmányon alapuló írásbeli véleményét ki kell kérni.

12. § (1) Új bérlő-kijelölési jogot biztosító megállapodásról, és annak feltételeiről a Képviselő-testület dönt. A megállapodásban részletesen kell szabályozni a bérlőkijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait és kötelezettségeit, a bérlőkijelölési jog gyakorolhatóságának számát,valamint a bérlőkijelölési jog pénzbeli térítés vagy egyéb vagyoni értékű szolgáltatás ellenében történik.

(2) A bérlőkijelölési jog ellenértékeként igényelendő ellenérték:

13. § (1)⁸⁶ A házfelügyelői szolgálati lakásokat a szociális hatáskört gyakorló bizottság jelöli ki.

(2)⁸⁷ A házfelügyelői szolgálati lakásra a bérleti szerződést – munkaviszonya fennállásának időtartamára – azzal a személlyel kell megkötni, akit a szociális hatáskört gyakorló bizottság jelöl és a házfelügyelői teendők ellátására a házfelügyelői feladatok ellátásával megbízott szervezettel munkaszerződést köt.

14. § (1)⁸⁹ A 3. § (4) bekezdés g) pontjában meghatározott szolgálati jellegű bérbeadás esetén a rendeletben előírt bérbeadási feltételeket nem kell alkalmazni.

(2)⁹⁰ A 3. § (4) bekezdés g) pontja szerinti célokra felhasználható lakásokat (a továbbiakban: közszolgálati célú lakások) a szociális hatáskört gyakorló bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület jelöli ki. A Képviselő-testület a kijelölés jogát az önkormányzat által fenntartott egészségügyi szakellátást biztosító intézmény esetében a szociális hatáskört gyakorló bizottságra ruházza át. A lakások bérlőjére a munkáltatók tehetnek javaslatot a polgármesternek. A 14. § (5) bekezdésében szabályozott bérbeadásról, valamint ezzel összefüggésben a közszolgálati célú lakás e cél szerinti hasznosításának megszüntetéséről szóló döntés a szociális hatáskört gyakorló bizottság hatásköre.

(3) A közszolgálati célú lakásra azt lehet bérlőnek kijelölni, aki:

15. § (1) Ha a lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget a Ltv. 94. § (1) bekezdésében említett eljárásban állapítják meg a jogerős és végrehajtható határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, a bérbeadó szervezet az elhelyezésre jogosult személyt nyilvántartásba veszi, és erről értesíti.

(2) A Ltv. 94. § (1) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására vagy más elhelyezésre igényt tartó személlyel szembeni kötelezettséget a bérbeadó szervezet teljesíti.

16. § (1)¹⁰⁵ Közérdekű célból történik a lakás bérbeadása, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, balesetveszélyessé, vagy életveszélyessé nyilvánították, az életveszélyes állapot megszüntetésének idejére, valamint a balesetveszélyessé nyilvánított lakás esetében a balesetveszélyes állapot megszüntetésének idejére.

(2)¹⁰⁶ Amennyiben az (1) bekezdés szerinti lakás az önkormányzat tulajdona, a bérbeadó szervezet a lakás korábbi bérlőjével átmeneti jelleggel a lakhatatlanná vált lakásra vonatkozó bérleti szerződéssel megegyező feltétellel használati szerződést köt.

(3)¹⁰⁷ Nem önkormányzati tulajdonú lakás esetében, amennyiben a lakás tulajdonosa a saját maga, vagy a használó elhelyezéséről – önhibáján kívüli okból – nem tud gondoskodni, a bérbeadó szervezet – építésügyi kötelezés esetén – ideiglenes elhelyezésre határozott idejű használati szerződést köt az (1) bekezdésben rögzített lakás használójával.

(4)¹⁰⁸ Az ideiglenes elhelyezés céljából a szociális hatáskört gyakorló bizottság által kijelölt lakások használhatók fel. Az ideiglenes elhelyezés időtartama volt bérlő esetén a végleges elhelyezésig, tulajdonos esetén az ideiglenes elhelyezést kiváltó ok megszüntetéséig.

(5)¹⁰⁹ Az ideiglenes elhelyezés esetén a bérleti szerződést a bérbeadó szervezet köti meg. A bérbeadó szervezet az ideiglenes elhelyezésről tájékoztatja a szociális hatáskört gyakorló bizottságot.

(6)¹¹⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az önkormányzati lakás jogcím nélküli használójának elhelyezésére a bérbeadó szervezet határozott idejű használati szerződést köt.

16/A. §¹¹¹ (1)¹¹² Lakhatási krízishelyzet: a Kormány által az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján kihirdetett veszélyhelyzettel igazolhatóan összefüggő okból beállt olyan helyzet, amely akut módon veszélyezteti a kérelmező és adott esetben családja lakhatási igényeinek kielégítését.

(2) A benyújtott kérelemről a Polgármester egyedi döntésével, ideiglenes jelleggel, lakhatási krízishelyzetbe került, életvitelszerűen a VIII. kerület közigazgatási területén élő személyeknek lakásbérleti lehetőséget biztosíthat az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén:

17. §¹¹⁴ Ismételt bérbeadás¹¹⁵

18. § (1)¹¹⁶ Ha a határozott időre létesített bérleti szerződés a határozott idő lejárta miatt szűnik meg, az Önkormányzat a bérlőnek biztosít jogot a lakás ismételt bérbevételére, vagy másik lakást ad bérbe feltéve, hogy nem következett be a bérleti jog létesítését kizáró ok.

(2)¹¹⁷ Az (1) bekezdésben meghatározott jogcím alapján:

(3) -(4)-(5)¹¹⁸

(6)¹¹⁹ Ismételt bérbeadás jogcímen nem köthető meg a bérleti szerződés, ha a bérleti jogviszony a bérlőnek felróható okból szűnik meg, feltéve, hogy a bérbeadó a kérelem benyújtásának időpontjáig a bérlőnek a felmondás előtti bérbeadói figyelmeztetést már megküldte.

19. § (1) A bérlő szociális alapú lakbérre való jogosultságát és a bérlet létesítését kizáró okok bekövetkezését az öt évre szóló vagy öt évre meghosszabbított, az öt évre ismételten megkötött határozott időtartamú bérleti szerződések esetében, valamint akkor kell felülvizsgálni, ha a bérlőnek, ennek eredményétől függően nyílik meg a lakásra az előbérleti joga. A vizsgálatot a határozott idejű bérleti jogviszony lejártát megelőző három hónapon belül kell elvégezni. A felülvizsgálat a bérbeadó szervezet feladata.

(2)¹²⁰ Ismételt bérbeadás jogcímén a bérleti szerződést a bérbeadó szervezet kötheti meg.

20. §¹²¹ Ismételt bérbeadás jogcímén másik lakást kell bérbe adni, ha a megszűnt bérleti jogviszonnyal érintett lakást önkormányzati érdek érvényesítése, Önkormányzat által kötött szerződés miatt nem lehet a jogosultjának bérbe adni.

21. § (1)¹²² Ha a bérlőnek ismételt bérbeadás jogcíme alapján másik lakást kell bérbe adni, amíg másik lakás nem áll rendelkezésre és ennek bérbeadásáról nem születik döntés, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a fennálló bérleti jogviszony meghosszabbításáról dönt.

(2) A fennálló bérleti jogviszony másik lakás rendelkezésre állásáig (bérbeadásáig), de legfeljebb egy évi időtartamra hosszabbítható meg, amely ismételhető.

(3) A szerződés (1) bekezdésen alapuló meghosszabbításáról való döntés során a bérleti szerződés módosításában rögzíteni kell a meghosszabbítás jogcímét és indokát is.

21/A. §¹²³ (1)¹²⁴ Azzal a bérlővel, aki határozott időre szóló bérleti szerződés lejártát követően – a lejárat napjától számított 3 éven belül – a szerződéskötést akadályozó körülményeket elhárította – ha a szerződéskötés feltételei fennállnak – ugyanarra a lakásra a bérbeadó szervezet új, határozott időre szóló bérleti szerződést köt.

(2)¹²⁵ E § szerinti jogcím nélküli lakáshasználó bérleti díj tartozását a 40. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint is teljesítheti, de ez esetben a lakást 3 évig semmilyen módon nem cserélheti tovább és nem veheti meg. Amennyiben bérlő a kedvezmény összegét megfizeti az Önkormányzat részére, a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján a lakást megvásárolhatja.

(3)¹²⁶ E §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépését követően jogerőre emelkedett bírósági ítélet kötelezi a jogcím nélküli lakáshasználót a lakás kiürítésére. A rendelet hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett bírósági ítéletek esetében, az e §-ban írt feltételek teljesülése esetén a bérbeadó szervezet a bérleti szerződést megköti a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján.

22. § (1)¹²⁷ A bérbeadó nevében az e rendelet 50-56. §-aiban szabályozott esetekben a szükséges bérbeadói hozzájárulást a bérbeadó szervezet adja meg, illetve nyilatkozik a lakásbérleti jogviszony folytatásával kapcsolatban.

(2) Az Ltv-nek és jelen rendeletnek a bérbeadásra és a bérbeadói hozzájárulásra vonatkozó szabályai a bérleti szerződésnek akkor is tartalmát képezik, ha a szerződésben nem szerepelnek.

(3)¹²⁸ A bérleti szerződést írásba kell foglalni.

(4)¹²⁹ Amennyiben a kijelölt bérlő a bérleti szerződést a bérbeadói hozzájárulásban megjelölt (legalább 10 munkanap) határidőn belül nem köti meg, a hozzájárulás érvényét veszti. A határidő önhibán kívüli elmulasztásának esetére, 30 napon belül igazolási kérelemnek van helye.

(5)¹³⁰ A bérleti szerződést a bérbeadó szervezet köti meg. A bérleti szerződéssel az Önkormányzat válik jogosulttá és kötelezetté.

(6)¹³¹ A bérlő bérleti szerződésen alapuló kötelezettségvállalását végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratba kell foglalni.

(7)¹³² A közokiratba foglalás költségeinek viseléséről a bérleti szerződésben kell megállapodni.

A Lakástörvény 1994. január 01. napi hatálybalépése előtt ideiglenes jelleggel bérbe adott lakások bérlői részére határozatlan időre bérbe adható a lakás, ha a bérlőnek nincsen lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátraléka, és vele szemben egyéb, a Lakástörvényben meghatározott felmondási ok sem áll fenn.

E rendelet 3. § (4) bekezdés p) pontjában foglalt azon jogosultak részére, akik az Önkormányzat által meghirdetett hajléktalanokkal foglalkozó (LÉLEK-Program) programban meghatározott feltételeket teljesítették, a bérbeadó szervezet a szociális hatáskört gyakorló bizottság által kijelölt lakásra egy évi határozott időre szóló bérleti szerződés köt, szociális lakbérfizetési kötelezettséggel. A határozott idő lejárta esetében a 40. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadóak.

(1)¹³⁶ A szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján legfeljebb ötéves határozott időtartamra bérbe adható az általa lakott vagy más ¹³⁷ lakás is, ha a használó a használati- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjakat rendszeresen megfizeti, és ellene sem magatartásbeli, sem egyéb, a Lakástörvényben a bérleti szerződés felmondására okot adó egyéb körülmény nem áll fenn, és a lakást már legalább 1 éve rendeltetésszerűen használja.

23. § (1) Bérleti szerződést természetes személlyel, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal lehet kötni.

(2)¹⁴⁰ Jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kötendő bérleti szerződésről – a szociális hatáskört gyakorló bizottság javaslatára - a bérbeadás jogcímétől függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(3) Nem köthető új bérleti szerződés azzal a személlyel, akinek:

25. § (1) A lakás bérlője, amennyiben a lakás bérleti díja nem szociális alapon kerül meghatározásra, új bérbeadás esetén a szerződéskötéskor óvadékot köteles fizetni. Az óvadék mértéke:

26. §¹⁵² (1) A lakásbérleti szerződés

(2)¹⁵³ Ha a rendelet másként nem rendelkezik, a bérleti szerződést a bérbeadó szervezet legfeljebb 5 évi határozott időtartamra köti meg.

(3) A rendeletben meghatározott esetek szerinti feltételek bekövetkezéséig tartó időtartamra köthető meg a bérleti szerződés.

(4) A HVT területén lévő lakásra a város-rehabilitációs rendeletében meghatározott Vagyongazdálkodó szervezet egyetértésével megállapított időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig köthető bérleti szerződés, amelynek leghosszabb időtartamára a rendeletben foglalt korlátokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(5)¹⁵⁴

(6) A bérlő eltérő igényének hiányában határozatlan időre szóló bérleti szerződést kell létrehozni, különösen:

27. § (1)¹⁵⁵ A bérbeadó szervezet az öt évnél rövidebb időre szóló bérleti jogviszonyt meghosszabbíthatja.

(2)¹⁵⁶ A szerződés meghosszabbítása azt jelenti, hogy az öt évnél rövidebb időre szólóan létrejött bérleti szerződés időtartama úgy kerül megváltoztatásra, hogy a szerződés eredeti időtartama – az addigi meghosszabbításokat is figyelembe véve – legfeljebb öt évre növekszik. Ha a bérlet már öt éve fennáll, nem lehet a szerződést meghosszabbítani. Abban az esetben azonban, ha a rendeletben szabályozott feltételek fennállnak, új bérleti szerződést kell kötni.

(3) Az (1) bekezdés alapján a szociális bérletként való meghosszabbításra akkor van mód, ha az a körülmény és feltétel még fennáll, amely miatt a szociális bérlet létesítésére eredetileg sor került, vagy a bérlővel a fennálló bérleti szerződés megszűnésekor is lehetne a rendelet alapján ilyen bérleti szerződést kötni. Ha a bérlő a határozott idő lejártakor a rendelet alapján - megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel - szociális bérletre már nem jogosult, részére a lakást a továbbiakban, költségelvű szerződés alapján lehet bérbe adni. Amennyiben a bérlő a költségelvű bérlet lehetőségével nem kíván élni, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és a bérbeadó részére visszaadni.

(4) HVT lakásra a város-rehabilitációs rendeletében meghatározott Vagyongazdálkodó szervezet javaslatát is mérlegelve hosszabbítható meg a bérleti szerződés, melynek során a (2) bekezdésben foglaltakat be kell tartani.

(5) Az (1)-(4) bekezdés esetében a bérleti szerződést olyan bérleti díj előírása mellett kell megkötni - illetve meghosszabbítás esetén a lakbért illetően a szerződést módosítani - amely a rendelet szerint a bérlő esetében megállapítható.

(6)¹⁵⁷

(7)¹⁵⁸

28. § (1) A Bérleti Szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

29. § Az e rendelet 30-31. §-ban rögzített bérbeadói kötelezettségeket a bérbeadó szervezet útján kell ellátni.

30. § (1) A bérbeadó szervezet új bérbeadás esetén a lakásokat a jogszabályokban és a szerződésben meghatározott feltételek szerint jegyzőkönyv felvétele mellett adja át a bérlőnek.

(2) A bérbeadó szervezet és a bérlő a bérleti szerződésben megállapodhatnak arról, hogy a bérlő gondoskodik a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételéről.

(3) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó birtokba veszi a lakást és érvényesíti a bérbeadói igényeket.

31. § (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő épületek esetén a bérbeadó köteles gondoskodni:

(2) A társasházban lévő önkormányzati lakások bérlői tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt kötelezettségek teljesítésére az önkormányzat gondoskodik a tulajdonost terhelő, a társasházi közgyűlés határozatában megjelölt költségfizetési kötelezettség teljesítéséről.

(3) A központi berendezések lakásban lévő vezetékszakaszainak üzemképes állapotát a bérbeadó köteles biztosítani, függetlenül attól, hogy az önkormányzat tulajdonában álló lakás milyen épületben található.

(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdona esetén az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy az épületben lévő önkormányzati tulajdonú lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibákat a bérbeadó köteles kijavítani.

(5) Ha az épületben – társasház esetén - az Önkormányzat tulajdoni hányaddal rendelkezik, úgy a (4) bekezdés szerinti munkálatok elvégeztetésére a társasház illetékes szervét a bérbeadó köteles a bérlő bejelentése alapján haladéktalanul felhívni.

(6) A bérbeadó a (4) és (5) bekezdés szerinti megkülönböztetés alapján saját feladatkörében vagy a társasház illetékes szervének felhívásával köteles gondoskodni az őt terhelő alábbi hibajavítások elvégeztetéséről:

(7) A (6) bekezdésben felsorolt munkálatok költségeihez az Önkormányzat akkor járul hozzá, ha a hibaelhárítás a hiba jellege és helye alapján a bérbeadó kötelezettsége. Nem kizárólag önkormányzati tulajdonú épületek esetében kizárólag a központi berendezések az önkormányzati lakásban lévő vezetékszakaszai üzemképességének biztosításával kapcsolatos hibajavítások végeztethetők el a bérbeadó költségére.

(8) Ha a hiba a bérlőnek felróható, a bérlő köteles az önkormányzat költségeit és kárait megtéríteni.

(9) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületek és a többségi önkormányzati tulajdonú társasházak tekintetében a bérbeadó köteles a - szükséges eljárásokat követően - végrehajtást igénylő hatósági kötelezések teljesítéséről gondoskodni. Ennek költségeit az önkormányzati tulajdoni hányadra eső rész erejéig az Önkormányzat viseli.

32. § Az időszerű és a tervszerű karbantartások önkormányzati tulajdoni hányada után rendelkezésre bocsátandó pénzügyi fedezetet a Képviselő-testület az éves költségvetésében állapítja meg.

33. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérlő a lakásba saját költségén mellékvízmérőt szereltethet. Beszereltetés esetén köteles gondoskodni a mellékvízmérő hitelesítésről, és biztosítani annak leolvasását, ellenőrzését. A bérlő ezen kötelezettségét a már megkötött bérleti szerződésben, annak módosításával fel kell tüntetni, az új bérleti szerződést pedig ennek megfelelően kell megkötni.

(3) A bérlő köteles megfizetni az általa bérelt önkormányzati lakásra megállapított lakbért, illetve a bérbeadó által - szerződés keretében - nyújtott külön szolgáltatások díját.

(4) A bérlő a bérleti jogviszony létrejöttekor köteles a lakásba bejelentkezni és a bérleti jogviszony fennállása alatt a lakásban életvitelszerűen lakni, illetőleg a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a lakásból kijelentkezni. A bérlő a lakást csak lakás céljára használhatja, sem a lakás vagy annak egy része más célra bérbeadói hozzájárulás nélkül nem használható.

(5) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, illetve a bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó indokolt távollétét, annak várható időtartamát és okát köteles a bérbeadó szervezet felé írásban, előzetesen bejelenteni és azt megfelelő módon (pl. orvosi, munkáltatói, tanintézeti igazolás) igazolni.

(6) A bérlő köteles saját költségére gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről az ajtók és az ablakok külső és belső felületének mázolásáról.

34. § (1)¹⁷⁴ A lakás

(2)¹⁷⁵

(3)¹⁷⁶ Új bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötése előtt a bérlő részvételével fel kell mérni és a bérlő nyilatkozatát figyelembe véve a bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott munkálatok közül, várhatóan melyek merülnek fel, valamint azt, hogy a bérlő a munkálatokat el kívánja-e végezni, ha igen, tételesen meg kell határozni az elvégezni kívánt munkálatok elszámolható költségeinek tervezetét. Pályázat kiírása esetén a pályázatban rögzíteni kell a várható felújítási igény összegét és az elszámolás módját.

(4)¹⁷⁷ A bérbeszámítási

35. § (1) A bérbeadó a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését egy naptári éven belül legalább 1 alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – köteles ellenőrizni. Ha a bérlemény ellenőrzés során nem állapítanak meg rendeltetésellenes lakáshasználatot és nem merül fel mulasztás a bérlői kötelezettségek teljesítése körében sem, az évi másodszori bérlemény ellenőrzés mellőzhető. Ha a bérlemény ellenőrzés során ismételten rendeltetésellenes lakáshasználatot vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztását állapítják meg, havonta lehet bérleményellenőrzést tartani.

(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

36. §¹⁷⁸ (1)¹⁷⁹ Ha a határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő a bérleti jogviszony megszüntetését kezdeményezi pénzbeli térítés ellenében és a lakást kiürítve átadja, úgy a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság kezdeményezésére a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján, a lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 15%-a fizethető a részére. A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakbér- és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékot. A forgalmi értékbecslés és a közjegyzői nyilatkozat díját bérlő köteles megfizetni.

(2)¹⁸⁰ Ha a bérleti jogviszony megszüntetését lakásgazdálkodási vagy közérdekű feladatok megvalósítása érdekében a bérbeadó kezdeményezi, határozatlan időtartamú bérlet esetén a bérlő által lakott lakás beköltözhető, ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értékének az 50%-a a pénzbeli térítés. Amennyiben a fentiekben rögzített feladatok ellátásának sürgősségét valamilyen hatósági kötelezés vagy balesetveszély elhárítására szolgáló illetve egyéb határidő indokolja, úgy a pénzbeli térítés a határozatlan időtartamú bérlet esetén a bérlő által lakott lakás beköltözhető, ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értékének a 60%-a.

(3)¹⁸¹ Ha a bérleti jogviszony megszüntetését a mindenkor hatályos helyi városrehabilitációról szóló önkormányzati rendeletben rögzített feladatok ellátása érdekében a bérbeadó kezdeményezi, határozatlan időtartamú bérlet esetén, a pénzbeli térítés az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi érték 60%-a.

(4) Ha a bérleti jogviszony megszüntetésére a HVT területen lévő ingatlan kiürítéséhez szükséges csereingatlan megszerzése érdekében van szükség, akkor a pénzbeli térítés határozatlan időtartamú bérlet esetén a bérlő által lakott lakás beköltözhető forgalmi értékének 75%-a.

(5) a) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás lakásbérleti jogáról történő lemondás esetén a bérbeadó pénzbeli térítést a bérlő részére nem fizet.

(6)¹⁸³ A pénzbeli térítés minimum 25 %-át a megállapodás aláírását követő 8 napon belül, a fennmaradó részt pedig a lakás birtokbaadását követő 15. napon belül kell bérlő részére megfizetni. A lakást a megállapodás aláírását követő 45 napon belül a volt bérlőnek ki kell üríteni és át kell adnia a bérbeadó szervezetnek.

37. §¹⁸⁴ Az Ltv. 25. § (1)-(3) bekezdésében és a Ptk. 6:348. §-ában szabályozott esetekben a bérleti szerződést fel kell mondani, a felmondás jogát a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet gyakorolja.

38. § (1)¹⁸⁵ A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a bérlakás bérleti szerződését felmondja az Ltv. 25. § (1)-(3) bekezdésében és a Ptk. 6:348. §-ában meghatározott esetekben.

40. §¹⁸⁸ (1)¹⁸⁹ Annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, akinek bérleti jogviszonyát a bérbeadó díjtartozás miatt mondta fel, azonban a lakás kiürítésére kezdeményezett végrehajtási eljárás során a végrehajtó által a lakás kiürítésére kitűzött napot megelőző 2. napig tartozását kiegyenlítette, és vele szemben a tartozáson kívül más felmondási ok nem áll fenn, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a pertől elállhat, illetve a végrehajtási eljárást megszünteti.

41. § (1) A bérlő köteles megfizetni:

42. § (1) A lakbér mértéke a rendeletben meghatározott megkülönböztetés szerint

43. § (1) Az a bérlő,

43/A. § (1) A szociális lakbér mértékét a 43. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott kategória esetében, az alábbiakban részletezett csökkentő tényezők figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A lakásfenntartási költségekbe tartoznak:

(3) A szociális lakbér egy évre kerül megállapításra, amely az arra jogosultat a kérelem benyújtási hónapjának első napjától illeti meg. A szociális lakbér iránti kérelmet évközben folyamatosan lehet benyújtani. A kérelmet a bérlő, bérlőtárs nyújthatja be. A szociális lakbérre irányuló kérelmet évente meg kell újítani.

(4) A II. kategóriájú szociális lakbér összegét csökkentő tényezők havi összege: a támogatási alapösszeg, valamint az elismert költség és az elismert költség a háztartás összjövedelméhez viszonyított arányszáma szorzatának együttes összege.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában:

43/B. § A szociális lakbér iránti kérelemhez csatolni kell az alábbi igazolásokat:

44. § (1)²¹⁹ A lakbér ismételt megállapítás érdekében a bérbeadó szervezet bármikor, de legalább évente felhívja a bérlőt annak igazolására, hogy fennáll-e a szociális lakbérre vonatkozó jogosultsága, a bérlő pedig köteles tájékoztatni a bérbeadót arról, ha a szociális lakbér mindenkori szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeinek már nem felel meg. Amennyiben a bérlő egy éven belül kéri, úgy a bérbeadó szervezet a szociális lakbérre való jogosultságot felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat alapján a bérbeadó szervezet azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális lakbérre vonatkozó jogosultsága megszűnt, a bérlő ismét költségelvű bérleti díjat köteles fizetni. A bérbeadó szervezet erről a költségelvű bérleti díj megállapításával egyidejűleg tájékoztatja a bérlőt.

(2) A bérlő a szociális bérletre való jogosultságát elveszíti, ha:

(2a)²²⁰ Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, és a bérbeadó tudomást szerez arról, hogy a bérlő szociális lakbérre való jogosultsága megszűnt, úgy bérlő köteles a jogosulatlanul kapott, a szociális és költségelvű lakbér közötti különbözetet, mint kedvezményt bérbeadónak visszafizetni.

45. §²²¹ (1)²²² A rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül a bérbeadó szervezet elkészíti a szociális lakbért fizető, 60 napot meghaladó lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékkal rendelkező bérlők kimutatását, majd megküldi a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Ügyosztály Családtámogatási Iroda, a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ részére családgondozás és esettanulmányozás céljából.

(2) A társszervek az eljárás eredményéről 90 napon belül kötelesek tájékoztatni a bérbeadó szervezetet. Amennyiben a rendelkezésre álló idő a szociális lakbér felülvizsgálati határidejének lejártát meghaladja - tekintettel arra, hogy a rendelet szabályozza az 1 éves kötelező felülvizsgálatot -, úgy az addig feltárt tényekről is kötelesek a bérbeadó szervezetet tájékoztatni a szükséges intézkedések megtétele végett.

(3) Az új bérleti díj megállapítását (kiszámítását) és az új bérleti díj mértékének bérlővel való közlését - a változást követő első számlában a hatályos rendeletre hivatkozással- a bérbeadó szervezet végzi.

(4) A bérlő a lakbér mértékének módosítását követő első számla kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérbeadó szervezetnél betekinthet a számítás alapját képező iratokba és ettől a naptól számítva 8 napon belül kifogással élhet.

(5) A bérlő (4) bekezdés szerinti kérelmére 15 napon belül a bérbeadó nevében érdemi nyilatkozatot kell adni.

(6) Ha a közölt lakbér csökkentésre kerül, a bérlő általa fizetett többletet a bérlőnek választása szerint vissza kell fizetni, ha a bérlőnek egyébként a bérbeadóval szemben nincs lakbér-tartozása, vagy be kell számítani a fennálló tartozásába és/vagy a jövőben esedékes bérleti díjba.

(7) Ha bérleti szerződés az Önkormányzat költségvetési szervével áll fenn, az új lakbérrel kapcsolatos feladatokat a költségvetési szerv látja el.

45/A. §²²⁴ (1)²²⁵ A bérlővédelmi program keretében az Önkormányzat azoknak a bérlőknek, akik együttműködnek az Önkormányzattal, külön rendeletben meghatározottak szerint, segítséget nyújt a lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralék megfizetéséhez.

(2)²²⁶ A bérbeadó szervezet a 60 napot elérő lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékkal rendelkező bérlők részére részletes tájékoztatót küld a bérlővédelmi programban való részvétel lehetőségéről.

46. §²²⁷ Bérbeadó bármikor kérheti a bérlőtől, hogy igazolja a szociális lakbérre vonatkozó jogosultság feltételeit.

47. § (1)²²⁸ A ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező – növelő és csökkentő tényezők nélkül rendelkező lakásokra megállapított – költségelvű és szociális lakbér komfortfokozat szerinti mértéke 2020. július 1-jétől kezdődően, míg a piaci lakbér komfortfokozat szerinti lakbér mértéke 2020. szeptember 1-jétől az alábbiak szerinti. A lakbér tárgyi adómentes. A költségelvű és szociális lakbéreknél a kapcsolódó külön szolgáltatási díjak 2020. július 1. napjától a díjak a 2020. június 31. napján érvényes adóalap és áfa összegével azonos mértékűek, míg a piaci lakbéreknél a kapcsolódó külön szolgáltatási díjaknál 2020. szeptember 1. napjától a díjak a 2020. augusztus 31. napján érvényes adóalap és áfa összegével azonos mértékűek:

48. § (1) A lakbért a 43-44. §-ban szabályozott eseteken túlmenően módosítani kell különösen, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában, vagy a lakbér mértékét növelő, illetve csökkentő tényezőkben változás következik be, valamint ha a rendelet szerint a lakbért ismételten meg kell állapítani.

(2)²⁴¹ Ha a bérbeadó kötelezettségébe tartozó komfortfokozat növelő beruházást megállapodás alapján nem a bérbeadó végzi el, a lakásra kötött bérleti szerződés komfort fokozatváltozás miatt, a lakbér tekintetében nem módosítható. A lakbért az eredeti komfortfokozatnak megfelelően kell megállapítani. Amennyiben a komfortfokozat növelő beruházás költségét megállapodás alapján a bérbeadó viseli, úgy a az eredeti szerződés a lakbér tekintetében módosítható.

(3)²⁴² A bérlő a rendelet hatályba lépése után létrejött szerződés esetén, és ha a lakbér módosítására az (1) bekezdés alapján kerül sor, a bérlő a lakbér megállapítása ellen 8 napon belül a bérbeadó szervezetnél kifogással élhet, ha álláspontja szerint a lakbért nem a hatályos önkormányzati rendelet szerint állapították meg, vagy nem a lakás tényleges jellemzőit vették figyelembe. A bérbeadó szervezet a kifogás tárgyában 8 napon belül köteles döntési javaslatot terjeszteni a szociális hatáskört gyakorló bizottsághoz.

(4)²⁴³

(5)²⁴⁴ A bérbeadó szervezet a lakbér mértékének módosítását a módosítást követő első számlában közli a bérlővel a hatályos rendeletre hivatkozással, továbbá hirdetményi úton közzéteszi.

49. § (1) A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:

50. § Nem lehet bérbeadói hozzájárulást adni, ha:

51. § (1)²⁴⁷ A bérbeadó szervezet házastársak és anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzett élettársak közös írásbeli kérelmére bérlőtársi szerződést köt.

(2)²⁴⁸ A bérbeadó szervezet a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, élettársa, testvére közös kérelmére bérlőtársi szerződést köt, ha:

(3) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet bérlőtárs halála esetén, az elhunyt bérlőtársnak a vele haláláig, több mint 5 éve, lakóhely bejelentkezéssel és életvitelszerűen együttlakó házastársa, szülője, gyermeke, unokája, közokirattal igazolt élettársa és a lakásban visszamaradt bérlőtárs közös kérelmére bérlőtársi szerződést köthet.

(4) Több bérlőtárs esetén a bérlőtársi szerződést a (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett csak akkor lehet megkötni, ha ahhoz valamennyi bérlőtárs hozzájárult.

(5) A rendeletben meghatározott kötelező eseteket kivéve, a bérlőtársi jogviszony az e rendelet 23 § (3) és (4) bekezdéseire tekintettel, valamint ezen szakaszba foglalt feltételek teljesülése esetén megkötött bérleti szerződés alapján keletkezik.

(6) A bérlőtársi jogviszony közös kérelemre megszüntethető.

52. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzett élettársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét (unoka), valamint szülőjét. Más személyeknek a lakásba való befogadásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(2)²⁴⁹ A bérbeadó szervezet a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) kérelmére hozzájárul ahhoz, hogy a bérlő örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermekét és annak házastársát, eltartóját, testvérét, unokáját, élettársát, egyenes ági rokonának házastársát befogadja. A befogadó nyilatkozatot a (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bérbeadó szervezet írásban adja ki.

(3) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból a megszűnés napjától számított 15 napon belül - ingóságaival együtt – elköltözni.

(4) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha:

(5) Nem adható hozzájárulás a befogadáshoz, ha:

53. § (1)²⁵¹ A bérbeadó szervezet – a bérlő írásbeli kérelmére – hozzájáruló nyilatkozatot ad ki ahhoz, hogy a bérlő bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön az alábbi esetekben:

(2) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához akkor lehet hozzájárulni, ha az eltartó kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik. A hozzájárulásnak feltétele a befogadó-nyilatkozat bérbeadóhoz való benyújtása is.

(3) Az eltartott gyermeke, unokája, valamint a jogi személy eltartó esetében a tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható.

(4)²⁵² A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet megtagadja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora, avagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetve az eltartó a tartásra nem képes.

54. § (1)²⁵³ A bérbeadó szervezet hozzájárul a lakás albérletbe adásához, ha:

55. § (1)²⁵⁵ A lakáscseréhez való hozzájárulást az Ltv. keretei között lehet megadni, illetve megtagadni.

56. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet, ha tudomására jut, hogy a lakásban a bérlő halála után olyan személy maradt vissza, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult lenne, de jogát nem érvényesítette, 30 napos határidő biztosításával felhívja az érintettet a joga gyakorlásának lehetőségére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult hibájából eredő elmulasztása esetén a bérbeadó szervezet köteles a lakás kiürítése iránt intézkedni.

(3)²⁵⁷ A bérbeadó szervezet az Ltv. 32. §-ában foglalt feltételek teljesülése esetén a jogviszony folytatójával bérleti szerződést köt.

57. § (1)²⁵⁸ A szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján a megüresedett társbérleti lakrészt a lakás másik részében bérleti joggal rendelkező társbérlőnek kell bérbe adni.²⁵⁹

(2) -(6)²⁶⁰

58. § (1)²⁶¹ A lakás egészét csak kivételes esetben, közérdekből, ideiglenesen lehet nem lakás céljára bérbe adni. A bérbeadáshoz a szociális hatáskört gyakorló bizottság hozzájárulása szükséges.

(2) A lakás egy részének nem lakás céljára történő bérbeadását a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet akkor engedélyezheti, ha:

(3)²⁶² A bérlő, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozója – akit bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be - kérelmére a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet engedélyezheti, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő lakást a vállalkozás létesítéséhez szükséges székhelyként bejelentse.

59. § (1)²⁶³ A bérbeadó szervezet készíti elő és a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján írásba foglalja a lakás átalakításával és korszerűsítésével kapcsolatos bérlővel kötendő megállapodást. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2) Az Önkormányzat költségére történő átalakításról, korszerűsítésről a költségvetésben e célra tervezett előirányzat terhére lehet megállapodni.

(3)²⁶⁴

(4) A bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megtérítését vállalhatja.

(5)²⁶⁵

(6) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a bérleti szerződést – a lakbér összegére is kiterjedően – módosítani kell.

60. § (1)²⁶⁷ A bérlő kérelmére a szociális hatáskört gyakorló bizottság hozzájárulásával bérbe adható bővítés céljából a bérelt lakással szomszédos lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség is. A lakásbővítés bérlő általi elvégzését a bérbeadó és a bérlő a már fennálló bérlet és jövőben létesítendő bérlet esetében is kezdeményezheti.

(2) A bérbeadó szervezet –a HVT területén lévő lakásokat kivéve–lakás megüresedése (birtokba való visszavétele) esetén köteles megvizsgálni, hogy van-e lehetőség csatolásra vagy a lakás más módon történő hasznosítására.

(3)²⁶⁸ A csatolásra felhasználható lakások rendelkezésre állása esetén a bérbeadó szervezet előterjesztést készít elő a csatolással kapcsolatban megköthető megállapodás jóváhagyására a szociális hatáskört gyakorló bizottsághoz döntés végett.

(4) A bérlőnek vállalnia kell a megnövekedő alapterületre vonatkozó lakbér megfizetését, továbbá a műszaki egyesítéssel, bővítéssel kapcsolatos eljárás és a munkálatok költségeit.

(5)²⁶⁹ A bérbeadó szervezet a bérlővel használati szerződést köt az építési-kivitelezési munkálatok befejezéséig, de legfeljebb egy évre, költségelvű lakbérrel megegyező mértékű használati díjfizetési kötelezettséggel.

(6)²⁷⁰

(7)²⁷¹ A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet módosíthatja csatolás címén a bérleti szerződést abban az esetben, ha a csatoláshoz a tulajdonosi bizottság hozzájárult és bérbeadó szervezet a csatolás szabályszerűségét ellenőrizte és arról igazolást adott ki.

60/A. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiségként bérbe adott helyiség lakássá való átalakításához a bérlő a kérelmére a 60. § bekezdés alkalmazásával lehet hozzájárulni. A hozzájárulásban dönteni kell arról is, hogy a bérlő a lakás után megállapított bérleti díjat fizet.

(2) A lakásként való használat átmeneti időtartamra is engedélyezhető, ha az ilyen használat feltételei fennállnak vagy a bérlő annak megteremtését a saját költségén vállalja. A lakássá való átalakítás költségeinek megtérítése a bérbeadótól nem igényelhető.

(3) Társasházban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén akkor lehet meghozni a 60. § szerinti hozzájáruló döntést és akkor lehet hozzájárulni a használati mód megváltozásához, ha a bérlő – illetve ha a 60. § szerinti döntést a bérbeadói oldalról kezdeményezi a bérbeadó szervezet – előzetesen beszerzi a társasház hozzájáruló nyilatkozatát.

(4) A HVT lakás esetén a 60. és 60/A. § az Önkormányzat város-rehabilitációs rendeletében meghatározott Vagyongazdálkodó szervezet javaslatát is figyelembe véve alkalmazható.

(5) Az Önkormányzat a 60. § és 60/A. § szerinti munkálatok számlákkal igazolt költségeinek 50%-át a munkák befejezését követő 6 hónapon belül egy összegben fizeti meg, míg a fennmaradó 50%-át bérbeszámítással, a havi lakbér 50%-áig terjedő összegben téríti meg a bérlő részére a (6) bekezdés szerinti esetek kivételével. Ha a bérbeszámítás lejárta előtt a bérleti jogviszony bármilyen okból megszűnik, a bérlő a még be nem számított költségekre nem tarthat igényt.

(6) Ha a 60. és 60/A. § szerinti munkálatokat olyan lakásban végzik el, amely társasházban vagy eladásra kijelölt épületben van, az Önkormányzat térítést és bérbeszámítást akkor alkalmaz, ha a bérlő úgy nyilatkozik, hogy a lakást a munkálatok befejezésétől számított 5 éven belül nem vásárolja meg. Ha bérlő vagy jogutódja a lakást ezen 5 éven belül mégis megvásárolja, a térítést és lakbérbe elszámolt összeget a Ptk. szerinti ügyleti kamattal növelve az adásvételi szerződés megkötéséig meg kell fizetnie az Önkormányzatnak.

61. §²⁷³ (1)²⁷⁴ A lakást jogcím nélkül használó köteles a lakást a bérbeadó felszólítását követő 15 napon belül elhagyni, és amennyiben ezen kötelezettségének a határidőn belül nem tesz eleget, a használat kezdetétől köteles a lakásra megállapított bérleti díjjal megegyező összegű használati díjat fizetni.

(2) A használati díj mellett a jogcím nélküli használónak a bérlőkre vonatkozó szabályok szerint a külön szolgáltatások díját is meg kell fizetnie.

(3)²⁷⁵ Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezéséről a Lakástörvény vagy e rendelet alapján az Önkormányzatnak kell gondoskodnia. Ebben az esetben a jogcím nélküli használó elhelyezéséig a teljes jogcím nélküli használat időtartamára – amennyiben a használó hibájából nem jön létre a bérleti szerződés - az (1) bekezdés szerinti használati díjat köteles fizetni.

(4) A használati díj minden hónap 15. napjáig esedékes.

62. § Az önkényes lakásfoglalókkal szembeni eljárás tekintetében az Ltv., illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései az irányadóak.

A bérbeadó szervezet javaslatot tehet a gazdaságosan fel nem újítható, üres és megüresedő lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiséggé történő átminősítésére, melyek egyéb módon nem hasznosíthatók. A javaslatról a szociális hatáskört gyakorló bizottság dönt.

64. § (1) A lakás bérlőnek való átadásával és bérlőtől való visszavételével kapcsolatos teendőket a bérbeadó szervezet végzi.

(2) A lakás bérlő részére történő átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotára és rendeltetésszerű használatára, alkalmasságára vonatkozó megállapításokat. A lakás átadásakor a lakás berendezéseiről és egyéb felszerelési tárgyairól leltárt kell felvenni. A jegyzőkönyv és a leltár a bérleti szerződés mellékletét képezi. A jegyzőkönyv és a leltár felvételére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a lakás bérbeadónak való visszaadása esetében is.

(3) A bérlő köteles a visszaadásakor a közszolgáltatók legutolsó havi számlájának (fizetési értesítésének) vagy ún. nullás igazolásának bemutatásával bizonyítani, hogy a közszolgáltatók felé nem áll fenn tartozása. Ha a bérlőnek a közszolgáltatók felé vagy a bérbeadó felé tartozása áll fenn, a lakás visszaadásáról készült jegyzőkönyvben azt rögzíteni kell.

(4) Ha a bérlő tartozását a bérlőnek járó térítésből nem lehet levonni, a bérlővel szemben a bérbeadó igényét a lakás visszavételét követően – a bérbeadó szervezet és a Polgármesteri Hivatal szükség szerinti egyeztetése alapján - jogi úton érvényesíteni kell.

(5) A bérlő a bérleti szerződés megszűnésekor köteles a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas, kiürített állapotban a bérbeadó szervezet részére átadni. Amennyiben a bérlő ingóságokat a lakásból határidőben nem szállítja el, azokat – a volt költségére és veszélyére - a bérbeadó szervezet raktárba helyezi el és 30 napig őrzi. A határidő eltelte után a bérbeadó szervezet az ingóságokat azok állapotától, hasznosíthatóságától függően értékesítheti.

(6) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös vagy az ismert hozzátartozó köteles a lakásban maradt hagyatéki ingóságokat az örökhagyó halálát követő 60 napon belül elszállítani, amennyiben azok vonatkozásában közjegyzői eljárás nem indul. Ellenkező esetben a kiürítési határidő a jogerős hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány kézhezvételétől számított 30 nap. A hagyatéki üggyel kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal hagyatéki ügyintézői jegyzőkönyv formájában tájékoztatják a bérbeadó szervezetet.

(7) Ha az örökös vagy ismert hozzátartozó a hagyatéki ingóságokat a lakásból a fenti határidőkön belül nem szállítja el, azokat – az örökös költségére és veszélyére – a bérbeadó szervezet raktárba helyezi és 30 napig őrzi. A határidő letelte után a bérbeadó szervezet a hagyatékot azok állapotától, hasznosíthatóságától függően értékesítheti vagy megsemmisítheti.

65. § (1) Ha a lakás a bírósági végrehajtásról szóló módosított 1994. évi LIII. törvény alapján biztosított elővásárlási jog gyakorlása alapján került az Önkormányzat tulajdonába, annak a természetes személynek, akivel szemben a végrehajtási jogot érvényesítették (a továbbiakban: kötelezett) az Önkormányzat lakás bérbevételére előbérleti jogot alapít. A lakásban lakó kötelezett előbérleti joga megelőzi annak a kötelezettnek az előbérleti jogát, aki nem lakik a lakásban.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakás bérbeadás útján való hasznosításáról a bizottságok döntenek, melynek során döntenek arról is, hogy a bérbeadás mely 3. §-ban szabályozott jogcímen történjen. Ha bizottságok határozata eltérő tartalmú, a döntést a Képviselő-testület hozza meg.

(3) Ha az, akivel szemben a végrehajtási jogot érvényesítették a lakásban lakik és a szociális lakbér megállapítására jogosult, kérelmére, vele a jelen rendelet alapján létesített szociális lakbér megállapításával bérleti szerződést kell kötni. Ettől eltérő döntés a (2) bekezdés alapján sem hozható. A szociális lakbérre jogosultság feltételeinek vizsgálatánál kizárólag a lakásban lakó kötelezett és házastársa, valamint a velük a végrehajtási eljárás megindításakor már a lakásban együttlakó szülőjük és gyermekük vehető figyelembe.

66. § (1) Lakás használati megállapodás esetén a lakás használatára, az épület és a lakások fenntartásával kapcsolatos kötelezettségekre, a lakás állapotát és alapterületét érintő munkálatokra a (2) bekezdés szerinti kivételekkel a lakások bérletére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Használati megállapodás esetén az albérletbe adásra, a lakáscserére, a tartási szerződésre vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni.

(3) Használati megállapodás esetén használatba adónak azt kell tekinteni, amely/aki a rendelet szerint egyébként bérbeadás során a bérbeadói jogokat gyakorolja és kötelezettségeket teljesíti.

67. § (1) A bérbeadó szervezet a törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket az Ltv., a Fővárosi Közgyűlés rendeletei és e rendelet alapján a bérbeadó a bérbeadás feltételeinek megállapítása illetőleg a bérbeadói hozzájárulás megadásáról való döntés érdekében igényelhet.

(2) A jövedelmi helyzet megállapításához a személyi jövedelemadó bevallás alapjául szolgáló adatokat kell figyelembe venni. Az adatszolgáltatási kötelezettség szociális bérlet esetén az együttlakó nagykorú hozzátartozók jövedelmére is kiterjed.

(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a bérbeadó szervezet jogszabályban rendszeresített saját nyilvántartásában szerepel.

(4) A nyilvántartásból adatot szolgáltatni a Ltv. 84. § (2) bekezdésben foglaltakat kivéve nem lehet. Az önkormányzattal szemben lejárt tartozás esetén a bérlő/használó személyes adatai továbbíthatóak a követelés behajtásával megbízott szerv részére, amennyiben ehhez a bérlő/használó előzetesen hozzájárul.

68. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit – a rendeletben meghatározott kivételekkel – alkalmazni kell: