Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (V. 27.) önkormányzati rendelete

a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2013. 05. 27- 2013. 05. 27

Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (V. 27.) önkormányzati rendelete

a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet módosításáról1

2013.05.27.

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének a) és e) pontjában és a 32. cikke (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében és 36. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában és 109 § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdése, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 7. §-ában és 13. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következő rendeletet alkotja:

1. § A Rendelet 2. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő

a) lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, bérleti jogviszonyának megszüntetésére,

b) lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére, ha a bérlő elővásárlási joga alapján kerül sor, vagy az elidegenítés az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használója részére történik,

c) közterületek használatára és a használatának rendjére,

d) bérbeadás útján hasznosított vagy bérbeadás útján hasznosítani kívánt üres telkekre, felépítményes ingatlanokra, gépkocsi-beállókra és az egyéb dolog bérletekre (óriásplakát, falra szerelt kirakat, neontábla, reklámtábla)

a rendeletet akkor kell alkalmazni, ha az Önkormányzat más rendelete a tulajdonosi döntést vagy vagyonügyletet – ezeknek valamely elemét – nem szabályozza.

2. § A Rendelet 2. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:„(2) A lakások nem piaci alapú bérbeadásánál a vagyon versenytárgyalás útján való hasznosítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.”

3. § A Rendelet 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Tekintet nélkül arra, hogy mely szerv a tulajdonosi jogkör gyakorlója az e rendeletben meghatározott vagyonügyletek során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott önkormányzati célok és feladatok ellátása érdekében lehet az önkormányzati vagyonról dönteni, azt ezen célok és feladatok ellátására felhasználni, ideértve a támogatási célokat is.

4. § A Rendelet 10. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:„(4) A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását e rendelet 1. melléklete szabályozza.”

5. § A Rendelet 13. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:„Helyiségek bérbeadása esetén alkalmazható a vagyonnyilvántartásban (vagyonkataszterben) lévő érték.”

6. § A Rendelet 13. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:„(7) A tulajdonosi joggyakorló dönthet úgy is, hogy a vagyon értéke a felek megállapodása szerinti eljárási rendben, a megjelölt szempontokat is figyelembe véve kerüljön meghatározásra.”

7. § A Rendelet 16. § aa) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:„aa) tulajdonjogának és értékhatártól függetlenül az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó – elidegeníthető - vagyon tulajdonjogának átruházásával,”

8. § A Rendelet 16. § bd) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:„bd) az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységének végzésére vonatkozó szerződés megkötése, módosítása

9. § A Rendelet 16. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép„c) az Önkormányzat javára más tulajdonán fennálló terhekkel való rendelkezés, az engedményezés, a követelés állomány átruházás, a tartozás átvállalás, a szerződéses jogutódlás jóváhagyásával kapcsolatos döntések esetén, ha az érték a 100 millió forintot meghaladja,”

10. § A Rendelet 17. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:„c) az Önkormányzat javára más tulajdonán fennálló terhekkel való rendelkezés, az engedményezés, a követelés állomány átruházás, a tartozás átvállalás, a szerződéses jogutódlás jóváhagyásával kapcsolatos döntések esetében, ha az érték a 100 millió forintot nem haladja meg”

11. § A Rendelet 17. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:„d) a Képviselő-testület és a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság tulajdonosi jogkörébe tartozó vagyonügyletekkel összefüggő per indításával, a per vitelével és megszüntetésével kapcsolatban, ha a pertárgy értéke 100 millió forintot nem haladja meg, kivéve a rendeletben szabályozott eseteket.”

12. § A Rendelet 17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:„e) az 1988. évi I. törvényben meghatározott tulajdonosi hozzájárulás esetében

13. § A Rendelet 14. alcíme helyébe az alábbi szöveg lép:„14. A tulajdonosi jogok gyakorlásában való közreműködés és az önkormányzati peres és nemperes eljárások vitelével kapcsolatos szabályok

14. § (1) A Rendelet az alábbi 20/A. §-al egészül ki:„20/A. § (1) Nem kell külön önkormányzati döntés a közvetlen pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó szokásos perviteli döntésekhez, különösen az ellenkérelem és a gondos ügy- és pervitel körébe tartozó beadványok benyújtásához, az Önkormányzat alperesként való részvétele esetén a szüneteléshez, a perbehívás el nem fogadásához egymillió forintos perérték alatt, valamint a pertaktika kialakításához. Ez a rendelkezés nem mentesít az önkormányzati vagyon védelmének és a gondos eljárás kötelezettsége alól.

(2) Az Önkormányzat ellen indított, káreseménnyel összefüggő perekben az Önkormányzattal szerződött biztosító perbe hívható.

(3) Az Önkormányzatot jogerős bírósági határozat alapján - ideértve a jogerős fizetési meghagyást is – megillető pénzkövetelések tekintetében értékhatár nélkül végrehajtási eljárás, illetve szükség szerint felszámolási eljárás indítható az önkormányzati pénzkövetelések gyorsított behajtása érdekében.

(4) Az ötmillió forintos összeget meg nem haladó ügyekben az önkormányzati pénzkövetelések behajtásának gyorsítása érdekében, az ügy jellegétől függően fizetési meghagyásra vagy felszámolásra, végrehajtásra vonatkozó kérelem, illetve bírósági kereset kerülhet benyújtásra. A megindított eljárások tekintetében – az (1)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - minden további, az önkormányzati vagyont érintő érdemi eljárási döntést – különösen a jogorvoslatra és egyezségre vonatkozóan - a hatáskörrel rendelkező bizottság elé kell terjeszteni.

(5) A vagyonkezelő, az Önkormányzat költségvetési szerve, a megbízott gazdasági társaság a rá vonatkozó jogszabály, szerződés alapján a tulajdonosi jogkör gyakorlójának külön döntése nélkül önállóan köteles a 20 millió Ft tőkeösszeget meg nem haladó követelések érvényesítéséről a követelés teljesítésére irányuló eredménytelen felszólítást vagy eredménytelen egyezségi kísérletet követő 90 napon belül fizetési meghagyás, polgári peres eljárás, végrehajtási eljárás, vagy felszámolási eljárás kezdeményezése útján gondoskodni azzal, hogy ebben az esetben az (1) bekezdés első mondatát és a (4) bekezdést nem kell alkalmazni. A kötelezett egyezségre, részletfizetésre irányuló kérelme elbírálási idejével, valamint a közreműködő szervezet ügyintézési idejével az intézkedési határidő meghosszabbodik. Nem szükséges intézkedés, ha a követelés megtérülése minden külön intézkedés nélkül 12 hónapon belül biztosított.

(6) A vagyonkezelő, az Önkormányzat költségvetési szerve, a megbízott gazdasági társaság bármikor jogosult az Önkormányzat döntési hatáskörét gyakorló szerv egyedi – az (1)-(6) bekezdésektől eltérő – döntését kérni bármely ügyben. Az (5) bekezdésben meghatározott eljárások során abban az esetben nem kell jogorvoslat benyújtásáról intézkedni, amennyiben az ügyben eljáró jogi képviselő írásbeli szakvéleményében annak szükségtelenségét, a követelés jogszerű behajtásának előrelátható eredménytelenségét érdemben alátámasztja. Az (5) bekezdésben meghatározottak során nem kell külön önkormányzati döntés a szokásos perviteli kérdésekben – ide értve különösen az eljárás indítását, a beadványok beadását, a szünetelést is -, valamint a pertaktika kialakításához, ide nem értve a peres és peren kívüli egyezség kötését.”

15. § A Rendelet 22. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:„a) a vagyonügylet városgazdálkodási, intézménygazdálkodási vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott közfeladatokat szolgál, vagy b) önkormányzati támogatási feladatokat szolgál (ideértve a szociális, gyermekvédelmi okokból történő követelés elengedést is) vagy „c) az önkormányzati célok és feladatok ellátását szolgálja.”

16. § A Rendelet 49. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:„(2) A Polgármester dönt az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő többszemélyes társaságoknál a társaság legfőbb szervének határozat hozatalát megelőzően a képviselendő tulajdonosi álláspont tekintetében, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes társaság alapítójának hatáskörében a következő kérdésekben:

a) az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak, az ügyvezető, a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, megbízása, megbízásának visszavonása és díjazása;

b) a társaság vezérigazgatójának, ügyvezető igazgatójának megbízása, megbízásának visszavonása és díjazásának megállapítása, a vezérigazgató, ügyvezető igazgató személyét érintő egyéb kérdésekben.”

17. § A Rendelet 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:„(1) Annak a társasháznak a közgyűlésén, ahol az Önkormányzat társasházi külön tulajdonnal rendelkezik, az Önkormányzatot a Polgármester vagy az általa meghatalmazott személy képviseli.”

18. § E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Rendelet 1. § (2), (3),(5) bekezdése, 2. § (3)-(6) bekezdése, 3. § (1) bekezdés bb) pontja, 3. § (2) bekezdése, 5. §, 8. § (2) bekezdése, 12. § (3) bekezdése, 15. § (2) bekezdése, 23. § (5) bekezdése, 24. § (1) bekezdése, a 24. § (3) bekezdésének „Nem lehet alkalmazni az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályt a törzsvagyonra, ha az a törzsvagyon rendeltetésével vagy a törzsvagyonra vonatkozó szabállyal ellentétes tulajdonosváltozást, hasznosítást, vagyonkezelést, haszonélvezeti jogot vagy megterhelést eredményezne” szövegrésze, 25-27. §, 28. § (2), (3) bekezdése, 30. §, 32-33. §, 35. §, 36. § (1)-(4) bekezdései, 48. §, 50. § (3), (4) bekezdés valamint a 2., 5., 17-21., 23-24., 32 sorszámú alcímei.

19. § E rendelet 2013. május 27. napján lép hatályba.

20. § E rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

1

Az önkormányzati rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2013. május 28. napjával.