Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2014. (VII. 1.) önkormányzati rendelete
a józsefvárosi természeti környezet védelméről
Hatályos: 2020. 10. 01- 2022. 10. 31Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2014. (VII. 1.) önkormányzati rendelete
a józsefvárosi természeti környezet védelméről
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a 48. § (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzataitól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában, 41. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Jelen rendelet célja Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén a környezetvédelmi feladatok megoldása, a más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírások, valamint a természeti környezettel kapcsolatos közösségi együttélés egyes szabályainak meghatározása.
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) sporttér: sportolásra alkalmas, bárki által használható, burkolt felülettel ellátott közparkban található közterület,
b) természeti környezet: természetes, gondozott és megművelt környezet gyűjtőfogalma,
c) zöldfelület: a növényzettel fedett területek, különösen a fásított közterek, közkertek, közparkok, közterületi zöldfelületek, sétányok, játszóterek, sportterek, utcai fasorok és az azokat kísérő zöldsávok, az úttest és a járda közötti szilárd burkolattal el nem látott felületek,
d) zöldterület tulajdonosa: e rendelet hatálya alá tartozó zöldterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa,
e) fa: olyan ültetett, vagy spontán nőtt faegyed, amelynek az 1 méter magasságban mért törzskörméretéből számított átmérője eléri a 4 cm-t.
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben meghatározottak érdekében az Önkormányzat az alábbi feladatokat látja el:
a) Józsefváros lakossága egészségének védelme, Józsefváros természeti környezetének megóvása a zöldterületek és zöldfelületek (a továbbiakban együtt: zöldfelületek) védelmének, fenntartásának és fejlesztésének eszközeivel,
b) az élő növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) rongálásának, pusztításának és értékük csökkenésének megakadályozása,
c) a meglévő zöldfelületek megszűnésének, területe csökkenésének és károsodásának megelőzése, elhárítása és a bekövetkezett károsodás hatásainak csökkentése, megszüntetése,
d) a megszűnő zöldfelület, kipusztult növény, illetve növényállomány természetes regenerálódásának elősegítése, szükség esetén pótlása,
e) a zöldfelület más célra történő felhasználásának tiltása, korlátozása, illetve a nem rendeltetésszerű használat feltételeinek meghatározása,
f) a zöldfelületek rendeltetésszerű használatának szabályozása,
g) a zöldfelületek védelmében résztvevők feladatainak, hatásköreinek szabályozása,
h) a Józsefvárosi Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak hatékonyabb megoldása.
(2) A jelen rendelet céljának elérése érdekében Józsefváros közigazgatási területén minden tevékenységet úgy kell gyakorolni, hogy az
a) Józsefváros természeti környezetét a lehető legkisebb mértékben terhelje, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen,
b) biztosítsa a természeti környezet megfelelő védelmét mennyiségi és minőségi értelemben.
3. § A jelen rendelet hatálya kiterjed:
a) az Önkormányzat közigazgatási területén a tulajdonában, fenntartásában, használatában lévő zöldfelületekre,
b) Józsefváros helyi jelentőségű természeti értékeire, amennyiben a védett természeti értékekre vonatkozó jogszabályok szigorúbb rendelkezéseket nem tartalmaznak,
c) az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatások céljából alapított önkormányzati intézmények vagy más gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: intézmény) tulajdonában, illetve vagyonkezelésében lévő ingatlanok zöldfelületére,
d) az Önkormányzat közigazgatási területén lévő fás szárú növényekre, ide nem értve a nem közterületi ingatlanon lévő gyümölcsfák és cserjék kivágásával és pótlásával kapcsolatos kérdéseket,
e) az Önkormányzat közigazgatási területén lévő, a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó közterületekre, ide nem értve az olyan zöldfelületek védelmét és használatát, amelyek a Fővárosi Közgyűlés erről szóló rendeletének hatálya alá tartoznak.
A zöldfelületek használatával összefüggő környezetvédelmi szabályok
4. § A zöldfelület rendeltetésszerű és jogszabálynak megfelelő használatáról és ellenőrzéséről a tulajdonos gondoskodik. Ennek keretében a tulajdonos a zöldfelületek rendeltetéséhez igazodóan meghatározhatja a zöldfelület használatának jelen rendeletbe nem ütköző további sajátos szabályait és feltételeit, melyről jól látható helyen köteles megfelelő tájékoztatást nyújtani.
5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó zöldfelületeket rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül, a tulajdonos ettől eltérő döntése hiányában mindenki ingyenesen használhatja, ide nem értve a közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységeket, amelyekről külön jogszabály rendelkezik.
(2) Ha a használat során állagsérelem következik be és ezáltal a tulajdonost kár éri, a használó köteles az általa okozott kárt megtéríteni.
(3) A (2) bekezdésben említett kötelezettség az elvégzendő helyreállítási feladatok költségének előzetes megtérítésével is teljesíthető, mely esetben a helyreállításról a tulajdonos gondoskodik a jogosult költségére.
6. § (1) Ha a zöldfelület rendeltetéstől eltérő ideiglenes használata során a növényzet, illetve a zöldterület felszerelését képező építmények, berendezések sérülése, megsemmisülése várható, a használatra jogosult köteles a saját költségére a növényzet védelméről helyszíni favédelmi kerítés, kaloda elhelyezésével gondoskodni, továbbá a növényzet előzetes áttelepítését, előírt pótlását biztosítani és köteles megtéríteni az építmények, berendezések, felszerelések ellenértékét, illetőleg az azok áttelepítésének (különösen a le- és felszerelésének, elszállításának) költségeit.
(2) A tulajdonos kérheti a helyreállítás költségeinek előzetes letétbe helyezését, biztosítékok adását.
(3) Ha a rendeltetéstől eltérő használatra valamely halasztást nem tűrő közfeladat ellátása érdekében (például csőtörés helyreállítása) kerül sor, a közfeladatot ellátónak vagy az igénybe vevőnek haladéktalanul értesítenie kell a tulajdonost valamint a közszolgáltatót és gondoskodnia kell az eredeti állapot helyreállításról, jogellenes magatartás esetén az okozott kár megtérítéséről.
A természeti környezettel kapcsolatos közösségi együttélés egyes szabályai
7. § (1) A zöldfelület csak rendeltetésszerűen, a jogszabályokban meghatározott módon és feltételekkel használható.
(2) A zöldfelületeket, az azokon átvezető útvonalakat, sétányokat, játszótereket, játszószereket mindenki csak saját felelősségére használhatja, a jelen rendeletben, más jogszabályokban és a tulajdonos által meghatározott további feltételek szerint.
(3) A tulajdonos a zöldfelületeken elsődlegesen a növények fejlődését, életben maradását szolgáló feltételeket köteles kialakítani, és ehhez igazodóan gondoskodik az útvonalak, sétányok kialakításáról.
(4) A közhasználatú zöldterületekhez tartozó játszótereket és játszószereket 16 éven aluli gyermekek használhatják.
(5) A tulajdonos a használat szabályairól és feltételeiről történő tájékoztatás mellett köteles az azok megsértése jogkövetkezményeiről is megfelelő tájékoztatást nyújtani.
8. § (1) A zöldterületek teljes területén a hely jellegének megfelelő körültekintéssel kell a használóknak eljárniuk, figyelemmel arra, hogy a zöldterület rendeltetésének megfelelően a növények és természeti értékek megóvását szem előtt tartva gondoskodik a tulajdonos azok fenntartási, felújítási feladatairól.
(2) Járművel, kerékpárral csak a zöldfelületek erre a célra kijelölt útjain lehet közlekedni.
(3) Gyepfelületre, parkosított területre gépkocsival vagy más járművel behajtani, beállni – a zöldfelület karbantartását kivéve - tilos.
(4) Az úttesttől szintkülönbséggel vagy más látható módon elhatárolt, illetve az úttest és a járda közötti, szilárd burkolattal el nem látott területeket – azt kifejezetten megengedő közúti jelzés hiányában - gépjárművel megállás céljából igénybe venni tilos.
9. § (1) A zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, kútnál járművet vagy szennyezett tárgyat mosni tilos.
(2) A szökőkutakban, tavakban fürdeni vagy bármilyen módon azok vizébe lépni tilos.
(3) Zöldfelületen szemetelni, törmeléket vagy egyéb tárgyakat lerakni tilos.
(4) Játszótérre kutyát vagy más állatot beengedni és bevinni tilos.
(5) Közterületen kempingezni és azon ideiglenes szálláshelyet létesíteni tilos. Tilos továbbá a zöldterület fenntartását akadályozó tevékenységet folytatni.
10. § (1) A zöldfelületek megóvása érdekében tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő megrongálása, elpusztítása, károsítása, szakszerűtlen kezelése.
(2) Tilos a zöldfelületeken – a gyomnövények kivitelével – a növények, a növényi részek (különösen a virágok, levél, termés) szedése, a fák megcsonkítása.
(3) Tilos a zöldfelületeken a hasznos állatok, a védett madarak bármilyen eszközzel való zavarása, fészkeik rongálása, a fiókák kiszedése és irtása.
A más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírások
11. § (1) A közterületeken lévő fás szárú növények és a nem közterületi besorolású ingatlanokon lévő fák kivágására az e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel, a hatósági engedélyben foglaltak szerint kerülhet sor.
(2) A közterületen visszapótlásra telepítendő fás szárú növények számának meghatározásához
a) ha a kivágásra építmény elhelyezése miatt került sor, fák esetében az 1. számú mellékletben meghatározott mértékű össztörzsátmérőt, cserje esetén a kivágott területi borítás 300 %-át,
b) ha a kivágásra a fa állapota, a környezetre való veszélyessége miatt, illetve tudományos dokumentációval alátámasztott értékvédelmi szempontok alapján került sor, a kivágott egyedszámmal azonos darabszámot, cserje esetén az eredeti területi borítást biztosító mértéket,
c) engedély nélküli kivágás esetén az 1. számú mellékletben meghatározott mértékű őssztörzsátmérőt, cserje esetén a kivágott területi borítás 300%-át.
(3) Engedély nélküli kivágás esetén a pótlás előírásának alapjául – ha az adatok utólag teljes körűen nem állapíthatók meg – a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető egyedszámot és egyedenként 40 centiméteres törzsátmérőt kell vélelmezni. Cserje engedély nélküli kivágása esetén a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető eredeti területi borítást kell vélelmezni.
(4) A pótlásra legalább 6 cm-es törzsátmérőjű fák alkalmazhatók. A kivágás megfelelő pótlásaként csak a természetes továbbnövekedés feltételeit biztosító talajba ültetés fogadható el, vagy írható elő. E körben az egyéb mobil eszközbe - különösen konténerbe, talicskába - való telepítés nem vehető figyelembe.
12. § (1) Józsefváros közigazgatási területén nem közterület besorolású ingatlanon lévő fa kivágását a jegyző engedélyezi. Eljárására e rendelet előírásait, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kivágás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),
b) a kivágással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
c) a kivágással érintett ingatlan helyszínrajzát, azon bejelölve a kivágandó és megmaradó fa vagy fák helyét,
d) a kivágandó fa vagy fák darabszámát, faját, azok 1 méter magasságban mért törzsátmérőjét,
e) a kivágás indokát,
f) a kivágandó fával rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát,
g) a kivágás pótlására vonatkozó kérelmezői nyilatkozatot.
(3) A fát kivágni csak a jegyző jogerős engedélye alapján lehet. A fakivágásra engedély csak alapos és igazolt indok esetén adható, ha a fa építmény elhelyezését akadályozza, vagy a fa állapotával összefüggő okból, továbbá ha a fa kivágása a környezetére gyakorolt káros – az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető – hatása megelőzése, megszüntetése érdekében szükséges.
(4) A kivágásra okot adó körülmény(ek) igazolására a szabad bizonyítás elve mellett szakvélemény csatolása is előírható.
(5) A kivágás engedélyezésével egyidejűleg a határozatban rendelkezni kell a visszapótlás feltételeiről (hely, darabszám, méret, fajta, határidő), esetlegesen a természetbeni pótlást - kompenzációs intézkedésként - helyettesítő pénzbeni megváltás összegéről és megfizetésének határidejéről is.
(6) A fakivágás végrehajtására a vegetációs időszakon kívüli (szeptember 1. és március 15. közötti) időszakot kell kijelölni.
12/A. § Aki Józsefváros közigazgatási területén közterületen, vagy nem közterületi besorolású ingatlanon fát engedély nélkül kivág, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
13. § (1) A 12. § tekintetében a visszapótlásra telepítendő fák számának meghatározásához
a) ha a kivágásra építmény elhelyezése miatt került sor, az 1. számú mellékletben meghatározott mértékű össztörzsátmérőt,
b) ha a kivágásra a fa állapota, a környezetre való veszélyessége miatt, illetve tudományos dokumentációval alátámasztott értékvédelmi szempontok alapján került sor, a kivágott egyedszámmal azonos darabszámot,
c) engedély nélküli kivágás esetén az 1. számú mellékletben meghatározott mértékű össztörzsátmérőt.
(2) A pótlásra legalább 6 cm-es törzsátmérőjű fák alkalmazhatók. A kivágás megfelelő pótlásaként csak a természetes továbbnövekedés feltételeit biztosító talajba ültetés fogadható el, vagy írható elő. E körben az egyéb mobil eszközbe - különösen konténerbe, talicskába - való telepítés nem vehető figyelembe.
(3) Tudományos dokumentációval alátámasztott, értékvédelmi szempontok miatt kivágandó fák visszapótlására történeti kertrekonstrukció esetén legalább 8 cm törzsátmérőt elért, legalább 10 éves faegyedeket kell alkalmazni.
(4) Engedély nélküli fakivágás esetén – ha az adatok utólag teljes körűen nem állapíthatók meg – a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető egyedszámot és egyedenként 40 centiméteres törzsátmérőt kell vélelmezni.
14. § (1) A fapótlást elsősorban helyben, a kivágással érintett ingatlanon kell teljesíteni. Ha ez az ingatlan adottságai miatt nem (vagy csak részben) teljesíthető, a pótlásra másik (akár közterületi) ingatlan is kijelölhető.
(2) Nem kell a pótlást előírni, ha a kivágásra az 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból került sor és a kivágás után az ingatlan minden beépítetlen 50 négyzetméterére legalább 1 db megmaradó, nagy lombkoronát nevelő, lombhullató fa esik.
(3) A nem közterületi fapótlás akkor fogadható el teljesítettnek, ha a fa az ültetéstől számított második vegetációs időszak kezdetén (is) kihajt. Ellenkező esetben az ültetést eredménytelennek kell tekinteni és a pótlást meg kell ismételni.
15. § (1) Ha a közterületen kivágott fa jelen rendelet szerinti pótlása - részben vagy egészben - nem írható elő, vagy az más okból nem teljesül, a kérelmezőt, engedély nélküli kivágás esetén az ingatlan tulajdonosát, 6 cm-es törzsátmérő figyelembevételével képzett darabszám valamint a határozathozatal időpontjában érvényes fapótlási egységár alapulvételével számított pénzösszeg (kompenzációs intézkedés) megfizetésére kell kötelezni. Az így megfizetett megváltási összeget Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Költségvetési Elszámolási Számla, Környezetvédelmi és Közterületi Fapótlási Céltartalékra kell befizetni.
(2) A nem közterületen történő fakivágáshoz kapcsolódó természetbeni pótlási kötelezettség, amennyiben a 13. § szerinti pótlás - részben vagy egészben - nem írható elő, vagy az más okból nem teljesül, a kérelmezőt, engedély nélküli fakivágás esetén az ingatlan tulajdonosát, a határozathozatal időpontjában érvényes fapótlási egységár alapulvételével számított pénzösszeg (kompenzációs intézkedés) megfizetésére kell kötelezni. A megváltási összeget a pótlásként előírt, vagy abból megváltani kívánt össztörzsátmérőből képzett darabszám és az adott évi fapótlási egységár alapulvételével kell meghatározni.
(3) Engedély nélküli kivágás esetén a tulajdonos mentesül az (1)-(2) bekezdés szerinti kompenzációs összeg megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az engedély nélküli kivágást az érdekkörén kívül álló harmadik fél hajtotta végre, feltéve, hogy tulajdonosként minden elvárható biztonsági intézkedést megtett a fák védelmére és az engedély nélküli kivágás megelőzésére, illetve amennyiben bizonyítja, hogy a kivágásra hatósági kötelezés vagy utasítás betartása miatt került sor.
A környezetvédelmi feladatok kerületi megoldásának pénzügyi eszközrendszere
16. § (1) Az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak hatékonyabb megoldása, az egészséges környezet kialakítása, a testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogok biztosítása érdekében Környezetvédelmi Alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre, mely az alábbi feladatokra használható fel:
a) közterületi parkok és játszóterek bekerítésére,
b) a környezetvédelmi tudat fejlesztésére,
c) környezetvédelem népszerűsítésére, vetélkedők, versenyek, pályázatok finanszírozására,
d) lakossági komposztálás beindítására a Tisztviselőtelepen és az arra alkalmas ingatlanokon, önkéntes alapon, szakoktatáson való részvételt követően.
e) a környezetterhelési díjról szóló törvényben maghatározott talajterhelési díjból származó bevétel.
(2) Az Alap bevételi forrásai:
a) az önkormányzat által beszedett környezetvédelmi bírságok teljes összege, valamint más hatóság által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok önkormányzatot megillető összege,
b) a környezetvédelemmel, környezetgazdálkodással kapcsolatban kiírt állami, fővárosi pályázatok útján nyert összegek, továbbá központi közigazgatási szervtől és fővárosi önkormányzati szervektől kapott támogatások, az említett célokat magukban foglaló pályázatok és támogatások arányos része,
c) természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek és egyesületek önkéntes befizetései,
d) a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény alapján az önkormányzatot arányosan megillető osztott bevétel.
e) a környezetterhelési díjról szóló törvényben maghatározott talajterhelési díjból származó bevétel.
(3) Az Alap tervezésére, kezelésére, gazdálkodására, nyilvántartására, a felhasználásáról szóló beszámolásra a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
17. § (1) Az Önkormányzat fákkal összefüggő, növényvédelmi feladatainak hatékonyabb megoldása érdekében fapótlási céltartalékot (a továbbiakban: Céltartalék) hoz létre.
(2) A Céltartalék a következő célokra használható fel:
a) fasori és parkfák, cserjék, évelő és egynyári növények telepítésére,
b) a fakataszter alapján balesetveszélyesnek ítélt közterületi fák kivágására és pótlására,
c) új fasorok, planténeres fák telepítésének tervezésére és telepítésére,
d) parkok, játszóterek fa- és cserjeállományának rekonstrukciójára, felújítására,
e) intézmények növényállományának rekonstrukciójára
f) parki, fasori fák tápanyag utánpótlására,
g) közterületi favermek külön jogszabály szerinti kialakítására,
h) fakataszter aktualizálására,
i) Józsefváros Klímastratégiájában és Klímavédelmi intézkedési tervében szereplő, Józsefváros zöldfelületeinek mennyiségét és minőségét növelő intézkedéseinek végrehajtására.
(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásról a Képviselő-testület dönt.
(4) A Céltartalék forrása:
a) a jelen rendelet 15. §-ban meghatározott kompenzációs bevételek,
b) természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek és egyesületek önkéntes befizetései.
(5) Az Önkormányzat saját bevételéből céltartalék kiegészítése a céltartalék összegének kiegészítéséről az Önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében dönt.
(6) A céltartalék felhasználásáról a Környezetvédelmi Munkacsoport véleményét kikérve a Képviselő-testület dönt.
Záró és vegyes rendelkezések
18. § (1) Jelen rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) 2014. évben a fapótlási egységár, mint kompenzációs intézkedés mértéke 92.710.- forint.
(3) A fapótlási egységár az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében kerül meghatározásra.
(3a)
(3b) A kompenzációs intézkedésként fizetendő megváltási összeget a fakivágási engedélyben kell meghatározni.
(4) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a józsefvárosi zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról szóló 57/2007. (X.16.) önkormányzati rendelet, valamint a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról, kezeléséről és felhasználásáról szóló 3/2011. (I.24.) önkormányzati rendelet.