Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelete
az építményadóról
Hatályos: 2022. 01. 01- 2022. 12. 31Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelete
az építményadóról
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében és a 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Képviselő-testület adómegállapítási jogkörében eljárva az önkormányzat illetékességi területén határozatlan időre építményadót vezet be.
2. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül az 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 11. § (1) bekezdésében foglalt építmény.
(2) Az adókötelezettség a Htv. 11. § (3) bekezdésében foglaltakra terjed ki.
2/A. §1
3. § Az adó alanyára a Htv. 12. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.
3/A. §2
4. § Mentes az építményadó alól:
a) az óvóhely (légópince), amelyet kizárólag polgári védelmi célra használnak,
b) a magánszemély tulajdonában lévő, civil szervezetek által üzemeltetett, a lakosság részére sportolási lehetőséget biztosító építmény,
c) a magánszemély tulajdonában álló üdülő vagy életvitelszerű lakhatásra használt lakás, lakrész, amelyet nem adnak részben vagy egészben bérbe, vagy amelynek egyéb módon történő hasznosításával összefüggésben a tulajdonosoknak vagy a vagyoni értékű jog jogosítottjának nem keletkezik adóköteles jövedelme, és azt üzletszerűen sem hasznosítják,
d) a magánszemély tulajdonában lévő tároló 5 m2-ig,
e) a magánszemély a tulajdonát képező rendeltetésszerűen gépkocsi tárolásra használt 15 m2alapterületet meg nem haladó garázs, gépjárműtároló kivéve, ha annak bármilyen módon történő hasznosításából jövedelme származik,
f) a társasház vagy lakásszövetkezet közös használatában lévő építménye, kivéve, ha annak
bármilyen módon történő hasznosításából jövedelme származik.
5. § Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentességre a Htv. 13/A. §-a alkalmazandó.
6. § (1) Az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére vonatkozó szabályozást a Htv. 14. § (1)-(4) bekezdése tartalmazza.
(2) Az adózónak adatbejelentését az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül, az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell teljesítenie.
(3) Az adóalany – a Htv. 52. § 26. pontja szerint vállalkozónak minősülő adóalany kivételével - mentesül az adatbejelentési kötelezettség alól abban az esetben, ha az adóalanyt e rendelet szerinti adófizetési kötelezettség nem terheli.
(4) A 4. § b) pontja szerinti mentesség abban az adóévben vehető figyelembe, amely év első napját megelőzően legalább 6 hónapig a lakosság által igazoltan igénybe vehető a sportolási lehetőség. A 4. § c) pontban foglalt mentesség abban az adóévben vehető figyelembe, amely év első napját megelőzően legalább 6 hónapig vagy, ha az adóévet megelőző év július 1-je után keletkezik az adókötelezettség, az adókötelezettség keletkezésének évében folyamatosan fennállt a mentességi ok.
(5) Az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatását szolgáló épület, épületrész, valamint a magánszálláshely szolgáltatási tevékenység folytatását szolgáló lakás vagy üdülő után a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott, szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés napján, bejelentés hiányában az szálláshely-szolgáltatásra irányuló tevékenység tényleges megkezdését követő év első napján keletkezik az adókötelezettség.
7. § (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
(2)
a) Az építményadó éves mértéke alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés célját szolgáló épület, épületrész után: az adóalap 100 m2-t meg nem haladó része után 500,-Ft/m2/év, az adóalap 100 m2-t meghaladó, de 1000 m2-t meg nem haladó része után 1500,-Ft/m2/év, az adóalap
1000 m2-t meghaladó része után 1580,-Ft/m2/év.
b) E rendelet alkalmazásában alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés célját szolgáló épület, épületrész az, amelyet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 32. pontjában meghatározottakra használnak.
(3) Az építményadó éves mértéke a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatását szolgáló lakás, lakrész után:1.898,- Ft/m2/év.
(4) Az építményadó éves mértéke - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - az adóalap 100 m2-t meg nem haladó része után 500,- Ft/m2/év, az adóalap 100 m2-t meghaladó, de 500 m2-t meg nem haladó része után 1.580,- Ft/m2/év, az adóalap 500 m2-t meghaladó része után 1.898,- Ft/m2/év.
(5) Az építményadó mértékének kiszámításánál adótárgyanként az egy helyrajzi számon lévő lakás, illetve az egy helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész összesített adóköteles hasznos alapterületét kell az adó alapjának tekinteni.
7/A. § (1)
(2)
8. §
9. §
9/A. § E Rendelet alkalmazásában:
1. civil szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. pontjában meghatározott szervezetek;
2. életvitelszerű tartózkodás: a természetes személy akkor tartózkodik az adó tárgyát képező lakóingatlanban életvitelszerűen, ha:
a) ténylegesen az a lakóingatlan szolgál számára lakóhelyéül, ahonnan az életét szervezi, így különösen rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza, ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás, tisztálkodás – folytatja,
b) a lakóingatlan családi élete helyszínéül szolgál, annak vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve az elsődleges elérhetőségi címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál;
c) az adó tárgyát képező lakóingatlan a természetes személy otthona, máshol nincs olyan lakóingatlana, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen lakhatásra használ;
a természetes személy nem ritkán vagy alkalomszerűen, nem az ott lakás vagy tartózkodás látszatának keltése céljából használja a lakóingatlant.
3. üzleti célra hasznosított lakás, lakrész: olyan lakás, lakrész, melyet a Htv. 52. § 26. pontjában meghatározott vállalkozó székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként vagy központi ügyintézési helyeként használ, vagy amelyben üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.
10. § (1) Ez a rendelet a 2015. január 1-jén lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az építményadóról szóló 55/2008. (XI.06.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 64/2008. (XII.12.), 43/2009. (XII.16.), 50/2010. (XII.01.), 73/2011. (XII.22.) és a 61/2012. (XI.29.) önkormányzati rendeletek.
Hatályon kívül helyezte az 56/2020.(XI.19.) ör. 5. §-a, hatályon kívül 2021. január 1-től.
Hatályon kívül helyezte az 56/2020.(XI.19.) ör. 5. §-a, hatályon kívül 2021. január 1-től.