Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés a), d), g) pontjaiban, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest VIII. kerület közigazgatási területén élő és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:

1. magyar állampolgárokra,
2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
3. hontalanokra,
4. a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet 1. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3. § (3) bekezdésében, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdésében meghatározottakra.

(4) A rendelet hatálya kiterjed a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) által alapított és fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézményekre és az azok által nyújtott ellátásokra, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az Önkormányzat más önkormányzattal kötött ellátási szerződése alapján a Budapest VIII. kerületében ellátásban részesülő személyekre.

(5) A rendelet hatálya kiterjed a pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokra, valamint az Önkormányzat fenntartásában vagy működtetésében lévő intézményekre.

(6)^[1] A rendelet 23/A. §-a kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjére, jogcímnélküli használójára, függetlenül a bérlő vagy jogcímnélküli lakáshasználó lakóhelyétől.

(7)^[2]

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;
2. egyedülálló: az Szt 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy;
3. egyedül élő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy;
4. gyógyszer: a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyszer és magisztrális gyógyszer,
5. hátralékkezelésbe bevonható adósságtípusok:

ea) közüzemi díjtartozás: vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás, a – bármely szolgáltatónál – szabálytalanul vételezett szolgáltatás díjának, a szolgáltatás ki-, illetve visszakapcsolási díjának, továbbá a jogi eljárási díj a per- és postaköltség kivételével,

eb) közösköltség-hátralék a felújítási alap, rendkívüli felújítási költség, célbefizetés hátralék a per- és postaköltség kivételével,

ec) a lakbér- és kapcsolódó különszolgáltatási díjak;

6. háztartás: az Szt 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyek közössége;
7. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bevétel;
8. közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy;
9. lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások: lakbér és kapcsolódó különszolgáltatási díjak, lakáshasználati díj, albérleti díj, közös költség, villanyáram, vízfogyasztás, gázfogyasztás, távhő-szolgáltatás, csatornahasználat, szemétszállítás díja, ház központi fűtés díja;
10. önrész: a hátralékkezelésbe bevont adósságtípusoknak a hátralékkezelési támogatáson felüli összege, melyet a díjhátralék kezelésére jogosult adóssága csökkentése érdekében az adósságkövetelés jogosultja felé teljesít
11. rendkívüli élethelyzet: a kérelmező által életvitelszerűen lakott lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült vagy átmenetileg vagy tartósan lakhatatlanná vált vagy az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el; a kérelmező elhunyt eltemettetéséről gondoskodik; a kérelmező sérelmére bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, mellyel létfenntartása veszélybe került;
12. vagyon: az Szt 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon;

3. Hatásköri rendelkezések

3. §  Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt.-ben és a Gyvt.-ben a települési önkormányzatok részére meghatározott szociális tárgyú feladat- és hatáskörök gyakorlását, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a polgármester hatáskörébe utalja.

4. Eljárási rendelkezések

4. § (1)^[3]

(2) A szociális ellátások megállapítása iránti kérelemhez be kell mutatni vagy mellékelni kell:

1. a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelemről szóló munkáltatói igazolást vagy a kifizetett ellátást igazoló utolsó havi szelvényt;
2. az ellátás megállapításáról szóló hivatalos dokumentumot,
3. nyugellátás esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyévre kiállított, vagy 30 napnál nem régebbi igazolását a nyugellátás havi összegéről;
4.  az a)-c), e), g) pontban foglaltak hiányában a munkaügyi kirendeltségnek a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi igazolását a nyilvántartásba vételről és az együttműködésről,
5. a nem havi rendszerességgel szerzett vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről szóló a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolást,
6. a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott vagyonnyilatkozatot,
7. 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévet betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról, az e rendeletben meghatározott egyéb dokumentumokat.

(3) A (2) bekezdésben foglalt iratok benyújtásától a 2. § k) pontjában foglalt lakással kapcsolatban rendkívüli élethelyzetbe kerülő kérelmező esetében a Polgármesteri Hivatal eltekinthet.

(4) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Polgármesteri Hivatal megkeresheti:

a) az állami adóhatóságot,

b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) az igazolást kiállító szervet,

d) önkormányzati adóhatóságot,

e) az adat nyilvántartását végző egyéb szervet.

(5) A Polgármesteri Hivatal, valamint az 1. § (5) bekezdése szerinti szervek az e rendeletben szabályozott kérelmek elbírálásához szükséges körülmények feltárása érdekében környezettanulmányt folytathat le, mely környezettanulmány legfeljebb 6 hónapig érvényes.

(6) A rendelet 24. § (2) bekezdése szerinti természetbeni rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelem elbírálása legalább 3 fős előkészítő munkacsoport (a továbbiakban: előkészítő munkacsoport) javaslata alapján történik. A munkacsoportban résztvevők körét a polgármester határozza meg annak figyelembevételével, hogy tagjainak több, mint a fele szociális vagy gyermekjóléti vagy köznevelési vagy egészségügyi vagy rendvédelmi területen dolgozókból áll. Egyidejűleg több előkészítő munkacsoport is működhet.

(7) Az előkészítő munkacsoport a kérelemben foglaltak, a benyújtott igazolások, a kérelmező személyes meghallgatása, valamint a helyszíni környezettanulmány alapján készíti el a kérelmező támogatására vonatkozó javaslatát.

(8) A kérelem elutasítása esetén nem kell alkalmazni a (6)-(7) bekezdésében foglaltakat.

(9)^[4] Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások ügyintézése során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az Szt. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatalt.

(11) Az e rendeletben meghatározott, jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítése esetén az Szt. 17. §-a rendelkezései az irányadók.

(12) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátások esetében az Szt. 10. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem vélelmezhető.

(13) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmet a feladatot ellátó, Önkormányzat által fenntartott intézmény vezetőjénél kell benyújtani. A kérelem formai és tartalmi elemeit külön jogszabály határozza meg.

5. Ellátások megállapításának általános szabályai

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(6) bekezdéseiben foglaltak az irányadóak.

(2) Nem állapítható meg települési, rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező vagy a családjában élő egyéb személy vagyonnal rendelkezik, kivéve a 2. § j) pontjában foglalt lakással kapcsolatban rendkívüli élethelyzet esetében.

(3) Nem állapítható meg települési, rendkívüli települési támogatás, amennyiben a kérelmező vagy a családjában élő egyéb személy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül

1. az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (10a)-(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti;
2. a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben foglaltak szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg;

c) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából,

(4) Nem állapítható meg települési, rendkívüli települési támogatás, amennyiben a kérelmező

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

b) a közösségi együttélés szabályait nem tartja be,

c) a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket nem teljesíti,

d) családjában nevelt gyermeke kötelező óvodai nevelésének vagy iskolai tankötelezettségének nem tesz eleget,

e) az általa lakott lakás jogszerű használatának jogcímét nem tudja igazolni,

f) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás esetében felmondási okot megvalósít a fizetési kötelezettség kivételével.

(5) A (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti feltételeket a kérelmező családjában élő valamennyi személy esetében is vizsgálni kell.

(6)^[5]

(7)^[6]

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

6. A pénzbeli és természetbeni ellátások formái

6. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén az Önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális rászorultságtól függő ellátásokat nyújt.

(2) Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára:

a) települési támogatást

aa) gyógyszerkiadás viseléséhez,

ab) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék kiegyenlítéséhez,

ac) gázszolgáltatásból való kizárás időtartamára történő fűtési díj kompenzációra,

ad) táboroztatás támogatására,

ae) első osztályosok támogatására,

af) születés támogatására,

ag)^[7] hátralékkiegyenlítő támogatásra

ah)^[8] gyermekétkeztetési támogatásra

b) rendkívüli települési támogatást

ba) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet támogatására,

bb) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek támogatására,

bc) fűtési költség viseléséhez

állapít meg az Szt 45. §-ában foglaltak figyelembevételével, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

7. Települési támogatás

7. § Gyógyszerkiadás viseléséhez gyógyszertámogatásra az a szociálisan rászorult személy jogosult, akinek az Szt. 49. §-ban szabályozott közgyógyellátás iránti kérelme jogerősen elutasításra került és a havi rendszerességgel szedett gyógyszer költségének mértéke a család egy főre jutó havi jövedelmének 20%-át meghaladja és

a) akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, vagy

b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át, vagy

c) aki 70. életévet betöltött egyedülélő személy és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275%-át, vagy

d) aki 70. életévet betöltött személy és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, vagy

e) aki 80. életévet betöltött egyedülélő személy és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át, vagy

f) aki 80. életévet betöltött személy és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 375%-át.

8. § (1) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell

1. a kérelem benyújtását megelőző 1 hónapnál nem régebbi gyógyszertári igazolás a kérelmező havi rendszerességgel szedett gyógyszereinek költségéről, melyet a gyógyszertár a háziorvos igazolása alapján állít ki,
2. a kérelmező havi rendszerességgel szedett gyógyszereire vonatkozó 1 hónapnál nem régebbi háziorvosi igazolást.

(2) A gyógyszertámogatás 6 hónap időtartamra kerül megállapításra.

(3) A gyógyszertámogatásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről a Polgármesteri Hivatalt a tudomást szerzést követő 5 napon belül írásban értesíteni.

(4) A támogatásra való jogosultság kezdő napja a kérelem benyújtása hónapjának első napja.

5. A gyógyszertámogatás havi összege 6.000,- Ft, mely összeg előre három hónapra egyösszegben kerül folyósításra.

6. A gyógyszertámogatásban részesülő köteles a támogatási időszak lejártát követő 15 napon belül a gyógyszertár által részére kiállított számlák benyújtásával a támogatási összeg egészével a Polgármesteri Hivatal felé elszámolni.

7. Azon kérelmező, aki a (6) bekezdésben foglalt elszámolási kötelezettségének  határidőben nem tesz eleget, ismételten gyógyszertámogatásban a határidő mulasztással érintett hónapot követő 12 hónapig nem részesülhet.

8. Ha a jogosultsági feltételekben bekövetkező változás esetén a támogatásra való jogosultság megszűnik, a gyógyszertámogatás folyósítását a változás bekövetkezte hónapjának utolsó napjával, legkésőbb a változást megelőző folyósítási időszak utolsó napjával kell megszüntetni.

9. § (1) Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére hátralékkezelési támogatás nyújtható.

(2) Az Önkormányzat a hátralékkezelési támogatással kapcsolatos egyes feladatait a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: Központ) útján látja el.

(3) A hátralékkezelési támogatás megállapítására irányuló kérelmet a Központnál kell benyújtani.

(4) A kérelem tartalmazza különösen:

a) kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes és jövedelmükre vonatkozó adatait,

b) az adóssággal érintett lakáson fennálló adósságtípusokat, a hátralékkezelésbe bevont adósság összegét, a megállapítható hátralékkezelési támogatás összegét és arányszámát,

c) a vállalt önrész összegét,

d) a kérelmező nyilatkozatait az általa vállalt kötelezettségekről.

(5) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles vállalni, hogy amennyiben védendő fogyasztói nyilvántartásba kerül és nincs műszaki akadálya, gondoskodik az előrefizetős fogyasztásmérők felszereléséről a hátralékkal érintett  áram-,  gázszolgáltatás esetében. 

(6) A kérelemhez mellékelni kell

a) a kérelmezőnek az adóssággal érintett lakás használati jogcímét igazoló adásvételi vagy bérleti vagy használati szerződést,

b) a hátralékkal érintett lakásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző harminc napnál nem régebbi közüzemi szervek által kiállított díjtartozás igazolást, illetve a szolgáltatás kikapcsolására vonatkozó igazolást,

c) a hátralékkal érintett lakásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző havi valamennyi lakásfenntartási kiadásokat igazoló számlalevelet,

d) a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, egyéb dokumentumokat.

(7) A Központ a (3) bekezdés szerint benyújtott kérelmet a támogatás megítélésére vagy elutasítására vonatkozó javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő tizenötödik munkanapig a Polgármesteri Hivatal felé továbbítja.

(8) Amennyiben a kérelmező a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtását megelőző három hónapon keresztül részben vagy egészben a Központ hátralékkezelési tanácsadójával nem működött együtt, a Központ ezen határidőt követően a kérelmet a (9) bekezdés szerinti javaslatával együtt továbbítja a Polgármesteri Hivatal felé.

(9) A Központ a kérelmezővel az előzetes együttműködés során együttműködési megállapodást köt és az előzetes együttműködés időtartama alatt köteles vizsgálni

a) a kérelmező és háztartásának jövedelmi helyzetét, havi bevételeit, kiadásait,

b) a hátralék felhalmozódásának okait, mértékét, időtartamát,

c) a kérelmező háztartásának fizetőképességét és fizetési hajlandóságát,

d) az önrész és a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési képességét és készségét, ennek keretében vizsgálja a kérelem benyújtásakor és a hátralékkezelési szolgáltatás igénybe vételekor fennálló egy főre jutó jövedelem és a havi rendszeresen jelentkező kiadások arányát,

melyek együttes figyelembe vételével dolgozza ki a javaslatát.

(10) A (9) bekezdés szerinti előzetes együttműködés alól mentesül azon kérelmező, aki önrész fizetését egy összegben vállalja vagy akinél közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták.

10. § (1) A hátralékkezelésbe bevonható adóssággal rendelkező személy vagy család hátralékkezelési támogatásra jogosult, amennyiben

a) a hátraléka a hátralékkezelésbe bevonható adósságtípusok közé tartozik és együttes összegük legfeljebb ötszázezer forint,

b) a hátralékkezelésbe bevonható hátralékok valamelyikénél fennálló tartozása legalább két havi, legfeljebb huszonnégy havi, kivételt képez ez alól azon kérelmező, aki a kérelem benyújtásakor a hátralékkal érintett szolgáltatóval megkötött, érvényes részletfizetési szerződéssel rendelkezik és az abban foglaltakat szerződésszerűen teljesíti,

c) a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülélő esetén a 300%-át,

d) komfortfokozattól függetlenül az adóssággal érintett Budapest VIII. kerület területén lévő lakásban lakik,

e) a (2) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyságban lakik,

f) vállalja az önrész  megfizetését,

g) a Központnak az 9. § (9) bekezdése szerinti javaslata a támogatás megállapítására vonatkozik,

h) vállalja a 16. §-ban meghatározott hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt,

i) igazolja, hogy az az adóssággal érintett, a kérelmező által életvitelszerűen lakott ingatlan lakás céljára szolgál.

(2) A lakás elismert nagysága: egy-két fő esetén legfeljebb 75 m2 és minden további személy után legfeljebb 15-15 m2.

11. § (1)  A polgármester a Képviselő-testület humánszolgáltatási hatásköreit gyakorló Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján dönt azon család vagy személy hátralékkezelési támogatásra való jogosultságáról, akik a 10. § (1) bekezdés a)-b), d)-i) pontjában foglaltaknak megfelelnek és a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülélő esetén a 400%-át.

(2) A polgármester a Bizottság javaslata alapján dönt azon család vagy személy hátralékkezelési támogatásra való jogosultságáról, akik a 10. § (1) bekezdés a)-d), f)-i) pontjában foglaltaknak megfelelnek.

(3) A polgármester a Bizottság javaslata alapján dönt azon család vagy személy hátralékkezelési támogatásra való jogosultságáról, akik az adóssággal érintett lakásban jogcím nélküli használóként laknak és a 10. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek, azzal, hogy esetükben a hátralékkezelési szolgáltatásba bevonható adósságtípusok közül csak a lakbér, lakáshasználati díj  és kapcsolódó különszolgáltatási díjhátralék vonható be.

12. § Nem jogosult hátralékkezelési támogatásra az a személy vagy család

1. akinek hátralékkezelési támogatás ügyben visszafizetési kötelezettsége áll fenn és annak teljes mértékben nem tett eleget,
2. akinek 24 hónapon belül hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelme ügyében indult eljárás a folyósítás feltételeinek nem teljesítése miatt megszüntetésre került,
3. aki az általa lakott lakáson kívül az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más ingatlannal is rendelkezik,
4. akinek a kérelemmel érintett lakásra tartási vagy életjáradéki szerződése van,
5. aki jogosulatlanul és rosszhiszeműen vett igénybe szociális támogatást és visszafizetési kötelezettségének teljes mértékben nem tett eleget.
6. ^[9]a kérelem benyújtását megelőző 24 hónapon belül a rendelet 23/A §-a szerinti hátralékkiegyenlítő támogatásban részesült.
   
   

13. § (1) A hátralékkezelési támogatás mértéke

a) a bevont adósság 70%-a az önrész részletekben történő megfizetése esetén,

b) a bevont adósság 80%-a az önrész egy összegben történő megfizetése esetén, amennyiben a bevont adósság összege nem éri el a 200.000,- Ft-ot,

c) a bevont adósság 75%-a az önrész egy összegben történő megfizetése esetén, amennyiben a bevont adósság összege 200.000,- Ft vagy annál magasabb.

(2) A hátralékkezelési támogatás összege legfeljebb kettőszázötvenezer forint.

14. § (1) A a hátralékkezelési támogatás - az adós vállalásától függően az egy összegben vagy havi részletekben – az adósságkövetelés jogosultja részére átutalással kerül folyósításra utólag, minden hónap 15. napjáig.

(2) A hátralékkezelési támogatás folyósításának feltétele, hogy a támogatásra jogosult a hátralékkezelési támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 munkanapon belül:

a) az adósságkövetelés jogosultjával a megállapodást, vagy a részletfizetési szerződést megköti, és

b) az első alkalommal befizetett önrészről/ekről szóló igazolást a Polgármesteri Hivatalnak bemutatja, és

c) a hátralékkezelési tanácsadóval a hátralékkezelési megállapodást megköti.

(3) A (2) bekezdésében meghatározott határidő a hátralékkezelési támogatásra jogosult írásban benyújtott, indokolással ellátott kérelme alapján egy alkalommal tizenöt munkanappal meghosszabbítható, melyet legkésőbb a határidő utolsó napjáig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.

(4) Amennyiben a hátralékkezelési támogatásra jogosult személy a kérelmében egyösszegű önrész befizetését vállalta és a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az önrész részletekben történő fizetésére a 9. § (9) bekezdésében foglalt előzetes együttműködés és a Központnál benyújtott ismételt kérelem benyújtását követően van lehetősége. 

(5) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni és azt igazolni a Központnál, a tárgyhavi díjak befizetésének igazolása mellett.

(6) A hátralékkezelési támogatás részletekben történő folyósítása esetén az önkormányzati támogatás összegének megállapításakor a legközelebbi 0 vagy 5 forintra végződő összegre történő felfelé kerekítés szabályai érvényesülnek.

(7) A hátralékkezelési támogatás részletekben történő folyósításának időtartama legfeljebb 24 hónap.

15. § (1) A Központ által nyújtott hátralékkezelési tanácsadás egyéni vagy csoportos lehet, a hátralékkezelési tanácsadó határozza meg, hogy az adósnak melyiken kell részt vennie.

(2) A hátralékkezelési tanácsadó által ellátott feladatok:

a) tájékoztatja az adóst a hátralékkezelés formáiról, feltételeiről,

b) az adós által lakott lakásban a 4. § (5) bekezdés szerinti környezettanulmányt végez,

c) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz a hátralékkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,

d) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: hátralékkezelési megállapodás) köt,

e) a hátralékkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

f) szükség esetén kezdeményezi a hátralékkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosítását,

g) közreműködik a 9. § (3) bekezdés szerinti kérelem összeállításában és továbbítja az 9. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,

h) megköti a kérelmezővel az 9. § (9) bekezdésben foglaltak szerinti együttműködésről szóló megállapodást,

i) közreműködik egyéb támogatási lehetőségek feltárásában, igénybevételében, segítséget nyújt az ezekre vonatkozó kérelmek összeállításában,

j) megköti a hátralékkezelési támogatásra jogosulttal az adósság rendezésének feltételeiről szóló hátralékkezelési megállapodást,

k) figyelemmel kíséri a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

l) írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt, ha az adós a hátralékkezelést nem veszi igénybe, 

m) minden hónap utolsó napjáig írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt, ha az adós az önrész- vagy a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének adott hónapban nem tesz eleget,

n) szükség esetén írásban kezdeményezi a hátralékkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, a támogatás folyósításának megszüntetését.

(3) A hátralékkezelési megállapodás az adósnak a Központtal kötött megállapodása, mely tartalmazza különösen az adós

a) hátralékkezelési tanácsadóval való kapcsolattartásának módját, gyakoriságát,

b) együttműködési kötelezettségének szabályait a hátralékkezelési szolgáltatás során,

c) hátralékkezelési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettségek teljesítésének igazolási módját,

d) több típusú adóssága esetén a hátralékkezelésbe bevont adósságtípusokat és a hátralékkezelési támogatás megoszlásának arányát.

16. § Az adós a hátralékkezelési tanácsadóval szükség szerint tart kapcsolatot, mely havonta legalább egy alkalommal kötelező, ennek során köteles bemutatni is igazolni az önrész és a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek teljesítését.

17. § (1) A hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a) a hátralékkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt adósságtörlesztés havi részletét nem teljesíti, vagy

c) a hátralékkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének egy hónapig nem tesz eleget.

(2) A hátralékkezelési támogatás a korábbi támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3) Ugyanazon kérelmező vagy háztartásának tagja részére a hátralékkezelési szolgáltatás lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül hátralékkezelési támogatás nem állapítható meg.

(4) Amennyiben a hátralékkezelési szolgáltatásban részesülő a 9. § (5) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, hátralékkezelési támogatás a hátralékkezelési szolgáltatás lezárásától számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

18. § Amennyiben a hátralékkezelési támogatásban részesülő személy a támogatás folyósításának időtartama alatt elhalálozik vagy a tartozással érintett lakásból elköltözik, az elhalálozással vagy elköltözéssel érintett hónapra járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül, azonban a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

19. § (1) Az Önkormányzat tárgyév október 15. napjától tárgyévet követő április 15. napjáig Budapest VIII. kerület közigazgatási területén lévő lakóház gázvezetékének felújításából adódó, gázszolgáltatásból való kizárás időtartamára az Önkormányzati tulajdonában lévő lakások bérlőinek a többletkiadások pótlásához fűtési díj kompenzációs támogatást (a továbbiakban: fűtési díj kompenzáció) nyújt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gázszolgáltatásból történő kizárás kizárólag a lakóház egészét érintő gázvezeték(einek) felújításából adódó, gázszolgáltatásból történő kizárás időtartamára vehető figyelembe.

(3) Fűtési díj kompenzációban részesülhet az a család vagy személy, akinek egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, és aki igazolja, hogy az adott lakóházban és az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásban bérlőként lakik.

(4) Fűtési díj kompenzációra irányuló kérelmet a 19. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot követő 45 napon belül lehet benyújtani.

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelem benyújtását megelőző havi elektromos áram szolgáltató által kiállított részáramszámla kivonatot,

b) bérleti szerződést.

(6) Fűtési díj kompenzáció ugyanazon lakásra a 19. § (1) bekezdés szerinti időtartamra vonatkozóan egy alkalommal állapítható meg.

20. § (1) A fűtési díj kompenzáció fixösszegű és az alábbi gázszolgáltatásból való kizárás időtartam-kategóriák szerinti:

a) amennyiben a gázszolgáltatásból való kizárás időtartama 1-15 napig tart, abban az esetben 5000 Ft,

b) amennyiben a gázszolgáltatásból való kizárás időtartama 16-30 napig tart, abban az esetben 10.000 Ft,

amennyiben a gázszolgáltatásból való kizárás időtartama 31 nap vagy annál több ideig tart, abban az esetben 15.000 Ft.

(2) A fűtési díj kompenzáció folyósítása az elektromos áram szolgáltatószámlájára történő átutalással a kérelmező fogyasztói számának feltüntetésével történik.

21. §^[10] (1) A táboroztatási támogatásra a káptalanfüredi intézményi táboroztatás esetében az Önkormányzat fenntartásában lévő vagy 2016. december 31-ig általa működtetett oktatási-nevelési intézmény vezetőjének javaslata alapján az a szociálisan rászorult gyermek jogosult, aki az Önkormányzat fenntartásában lévő vagy 2016. december 31-ig általa működtetett oktatási-nevelési intézménybe jár vagy Önkormányzat fenntartásában lévő gyermekjóléti intézmény ellátottja.

(2) Az (1) bekezdésben nyújtott támogatás mértéke 840 Ft/fő/nap elő- és utószezonban és 1680 Ft/fő/nap főszezonban, mely a szállás és a napi háromszori étkezés költségére használható fel.

(3) A táboroztatási támogatásra a magyarkúti intézményi táboroztatás esetében az Önkormányzat fenntartásában lévő vagy 2016. december 31-ig általa működtetett oktatási-nevelési intézmény vezetőjének javaslata alapján az a gyermek jogosult, aki

a.) az Önkormányzat fenntartásában lévő vagy 2016. december 31-ig általa működtetett oktatási-nevelési intézménybe jár vagy

        b.) az Önkormányzat fenntartásában lévő gyermekjóléti intézmény ellátottja vagy

c.) az Önkormányzat fenntartásában működtetett Biztos Kezdet Gyerekházat igénybe vevő gyermek, valamint a gyermekkel együtt táborozó közeli hozzátartozói és gyámja.

(4) A (3) bekezdésben nyújtott támogatás összege a szállás és a napi háromszori étkezés költsége.

(5) A táboroztatási támogatás közvetlenül a tábort üzemeltető gazdasági társaság részére kompenzációként, utólagosan kerül megfizetésre, az Önkormányzattal megkötött közszolgál-tatási szerződés keretében.

(6) A táboroztatási támogatásra felhasználható keret intézmények közötti felosztásáról az intézményvezetők javaslata alapján a polgármester dönt.

22. § (1) Az Önkormányzat a Budapest VIII. kerületben az adott év július 15. napján érvényes lakóhellyel rendelkező kerületi vagy kerületen kívüli köznevelési intézményben tanulmányait első alkalommal megkezdő leendő első osztályos általános iskolai tanulók részére iskolakezdési támogatást nyújt.

(2) A támogatás az Önkormányzat által meghatározott Józsefváros kártya elfogadó helyeken tárgyév december 31. napjáig beváltható 5000 Ft értékű vásárlási utalvány formájában kerül kifizetésre.

3.  Az utalványok a diákok törvényes képviselői előzetes kiértesítés mellett a Polgármesteri Hivatalban évente augusztus 01. napja és szeptember 10. napja között kerülnek átadásra.

4. A (2) bekezdés szerinti elfogadó helyekkel az e § szerinti támogatás felhasználásáról szóló megállapodást a polgármester köti meg.

23. §^[11] (1) Az Önkormányzat a család jövedelmi viszonyaitól függetlenül, a gyermek születésére tekintettel hivatalból egyszeri születési támogatást nyújt a VIII. kerületben érvényes lakóhellyel rendelkező, az újszülött gyermeket VIII. kerületben saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére.

(2) A természetbeni támogatás mértéke gyermekenként egy 10.000 Ft értékű újszülött ajándékcsomag (az újszülött gondozásához kapcsolódó termékek) és egy db 5.000 Ft értékű vásárlási utalvány, mely utalvány az Önkormányzat által meghatározott Józsefváros kártya elfogadó helyeken váltható be a megállapítás hónapjától számított hat hónapon belül.

(3) A (2) bekezdésben foglalt támogatást a kerületi védőnő adja át a gyermek törvényes képviselője részére a gyermek születését követő három hónapon belül.

(4) E § szerinti támogatásra ugyanazon gyermekre tekintettel egy személy jogosult.

(5) A (2) bekezdés szerinti elfogadó helyekkel az e § szerinti támogatás felhasználásáról szóló megállapodást a polgármester köti meg.

23/A §^[12] (1) Az Önkormányzat bérlővédelmi programjára figyelemmel hátralékkiegyenlítő támogatást nyújt azon személy részére, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

1. az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlője vagy jogcímnélküli használója és
2. bérbeadó szervezettel a fennálló lakbér-, lakáshasználati-, és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralék megfizetésére a lakásrendelet szerinti részletfizetési megállapodást kötött és
3.  a részletfizetési megállapodásban foglalt fizetési kötelezettség 75 %-át a fizetésre kötelezett hiánytalanul és késedelem nélkül teljesítette és
4. a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülélő esetén a 400%-át és
5. az adóssággal érintett Budapest VIII. kerület területén lévő önkormányzati tulajdonú lakásban életvitelszerűen lakik és igazolja, hogy az ingatlan lakás céljára szolgál,
6. a Központnak az (5) bekezdés szerinti javaslata a támogatás megállapítására vonatkozik,
7. a b) pont szerinti díjhátralék tekintetében a rendelet 9-18. §-a szerinti hátralékkezelési támogatásban nem részesült vagy a hátralékkezelési támogatás iránti kérelme ügyében indult eljárás a folyósítás feltételeinek nem teljesítése miatt nem került megszüntetésre,
8. hátralékkiegyenlítő támogatásban a kérelem benyújtását megelőző 24 hónapon belül nem részesült.

(2) A hátralékkiegyenlítő támogatás megállapítására irányuló kérelmet a Központnál kell benyújtani.

(3) A kérelem tartalmazza különösen:

a) kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes és jövedelmükre vonatkozó adatait,

b) az adóssággal érintett lakáson fennálló adósságtípusokat, a megállapítható hátralékkiegyenlítő támogatás összegét.

(4) A kérelemhez mellékelni kell

a) a kérelmezőnek az adóssággal érintett lakás használati jogcímét igazoló bérleti vagy használati szerződést,

b) a hátralékkal érintett lakásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző harminc napnál nem régebbi közüzemi szervek által kiállított díjtartozás igazolást, a bérbeadó szervezet igazolását az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakról,

c) a hátralékkal érintett lakásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző havi valamennyi lakásfenntartási kiadásokat igazoló számlalevelet,

d) a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, egyéb dokumentumokat.

(5) A Központ a (4) bekezdés szerint benyújtott kérelmet a 4. § (5) bekezdés szerinti környezettanulmány elvégzését követően a támogatás megítélésére vagy elutasítására vonatkozó javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő tizenötödik munkanapig a Polgármesteri Hivatal felé továbbítja.

(6) A hátralékkiegyenlítő támogatás mértéke a részletfizetési megállapodásban meghatározott hátralék 25 %-a.

(7) A hátralékkiegyenlítő támogatás a bérbeadó szervezet részére átutalással kerül egy összegben folyósításra.

(8) A hátralékkiegyenlítő támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

23/B. §^[13] (1) Az Önkormányzat étkeztetési támogatást nyújt az Önkormányzat fenntartásában működő óvoda, valamint – a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények kivételével – a tankerületi központ által fenntartott Budapest Főváros VIII. kerületi nevelési-oktatási intézményekben gyermekétkezést igénybe vevő részére.

(2)^[14] A támogatás mértéke

a.) amennyiben az igénybe vevő ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésben nem részesül:

b.)  amennyiben az igénybe vevő 50 %-os mértékű kedvezményes gyermekétkeztetésben részesül:

(3) Az étkeztetési támogatás utólag a Központ részére átutalással kerül folyósításra.

23/C. §^[15] (1) A rendelet 5. § (2)-(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 7. §, a 19. §, 21.-23. §, 23/A. §, 23/B §-okban szabályozott támogatások esetében.

(2) Az 1. § (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 21. § (3) bekezdésében, valamint 23/B. §-ban szabályozott támogatás esetében.

(3) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtható szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet, a 9. §, 21. §, 22. §, 23/B. §-aiban foglalt kivétellel a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal szociális ügyeket ellátó szervezeti egységénél (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) írásban kell előterjeszteni.

8. Rendkívüli települési támogatás

24. § (1) A rendkívüli települési támogatás pénzbeli formában a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint pénzbeli és természetbeni formában az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint eseti jelleggel nyújtható támogatás.

(2) A természetbeni rendkívüli települési támogatás nyújtható

a) étkezési Erzsébet-utalvány formájában vagy

b) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, elsősorban a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendkívüli települési támogatás azon személy részére állapítható meg, aki

a) egyedül élő és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át vagy

b) egyedül élő és a havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztétől számított 8 napon belül, haláleset esetében a temetési költséget igazoló számla kiállításától számított 6 hónapon belül kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

1. a rendkívüli élethelyzetet igazoló dokumentumot,
2. haláleset esetében a kérelmező nevére kiállított temetési számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonat másolati példányát.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeket nem kell alkalmazni a 2. § k) pont szerinti lakás megsemmisülése vagy lakhatatlanná válása vagy kiürítésével kapcsolatban rendkívüli élethelyzetbe kerülő kérelmezők esetében.

6.  A temetési költségekre hivatkozással benyújtott rendkívüli települési támogatás azon személy részére állapítható meg, aki az elhunyt személy eltemettetéséről annak ellenére gondoskodott, hogy arra nem volt köteles vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

7. A rendkívüli élethelyzetre temetési költségekre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás a Polgármesteri Hivatalban házi pénztára útján kerül kifizetésre a megállapítástól számított 15 napon belül. A temetési költségre nyújtott támogatás esetében a támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt az eredeti temetési számlára rá kell vezetni és azt a kérelmező részére vissza kell adni.

8.  A rendkívüli települési támogatás a (7) bekezdésben, valamint a 27. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével a támogatás megállapítását követő 15 napon belül kerül kifizetésre a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás esetében a szolgáltató felé átutalással, az Erzsébet-utalvány a Polgármesteri Hivatal házi pénztárában vagy postai úton kerül átadásra a jogosult részére.

25. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülő személyek részére rendkívüli települési támogatás évente egy alkalommal adható, összege

a) lakás megsemmisülése, lakhatatlanná válása, életveszély miatti kiürítése esetében legfeljebb 100.000 Ft,

b) temetési költségek esetében 30.000 Ft, amennyiben az elhunyt személy eltemettetésének költsége ennél kevesebb, abban az esetben a temetési számlán szereplő összeg,

c) kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés esetében legfeljebb 30.000 Ft.

(2) Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás a 24. § (3) bekezdés a) pontja esetében évente legfeljebb négy alkalommal, a 24. § (3) bekezdés b) pontja esetében évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott a rendkívüli települési támogatás legkisebb összege esetenként 5.000 Ft, legmagasabb összege legfeljebb 25.000 Ft.

(4) A tárgyévben megállapítható az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendkívüli települési támogatás éves összege nem haladhatja meg

a) a 60.000 Ft-ot a 24. § (3) bekezdés a) pontja szerinti személy esetében,

b) az 50.000 Ft-ot, aki egyedül élő és a havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,

c) a 40.000 Ft-ot, aki egyedül élő és a havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,

d) az 50.000 Ft-ot, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

e) a 40.000 Ft-ot, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(5) Az a rendkívüli települési támogatásra jogosult személy, akinek családjában a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek él, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott éves összeg nem haladhatja meg a 40.000 Ft-ot.

(6) A 25. § (4) bekezdésben meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek benyújtása között ugyanazon kérelmező – egyedül élő személy vagy család – esetében legalább három hónapnak kell eltelnie.

(7) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás azon időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére 

1. aki - saját maga vagy családtagja(i) - jogosulatlanul vett igénybe pénzbeli vagy természetben nyújtott települési támogatást, rendkívüli települési támogatást és visszafizetési kötelezettségének teljes mértékben nem tett eleget, kivéve ha részletfizetési megállapodás alapján fizetési kötelezettségének határidőben eleget tesz, vagy

2. akinek - saját maga vagy családtagja(i) - az Önkormányzat felé helyi adó vagy adók módjára behajtandó köztartozás fizetési kötelezettsége áll fenn, amíg azt nem egyenlítette ki, kivéve ha részletfizetési megállapodás alapján fizetési kötelezettségének határidőben eleget tesz.

26. § A 24. § (1) bekezdésében foglaltakon felül hivatalból évente maximum 20.000 Ft összegben természetbeni rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

27. § (1) A biztonságos lakhatás anyagi lehetőségeinek megteremtése érdekében a fűtési költség viseléséhez fűtési hozzájárulás állapítható meg annak a Budapest VIII. kerület közigazgatási területén lévő ingatlannal rendelkező lakástulajdonosnak vagy bérlőnek, akinek

a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének 250%-át,

b) a kérelmező, valamint háztartásának tagja(i) életvitelszerűen a kérelemmel érintett lakásban él(nek).

2.  A kérelemhez mellékelni kell:

a) a lakásban lakás jogcímét igazoló adásvételi, bérleti, vagy használati szerződést,

b) a fűtési energia szolgáltatójának a kérelem benyújtását megelőző hónapban kiállított számlalevelét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás megállapítása iránti kérelem minden év november 1. napjától a tárgyévet követő év február utolsó napjáig nyújtható be.

(4) A fűtési hozzájárulás december, január, február hónapokra állapítható meg.

(5)   A fűtési hozzájárulás összege 3000 Ft/hó, amely a kérelmező lakcímére utólag, minden hónap 5-éig postai úton kerül folyósításra.

(6) A kérelmezőt a hozzájárulás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

7. A fűtési hozzájárulás évente ugyanazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

8. Amennyiben a kérelmező a fűtési hozzájárulással támogatott ingatlanból elköltözik, a támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

9. Lakókörnyezet rendezettségének biztosítása

28. § A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező az általa életvitelszerűen lakott lakás állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása körében köteles

a) a lakásra vonatkozó jogszerű használat igazolására, és

b) a lakás a mindennapi életvitelhez (alvás, főzés, étkezés, mosogatás, tisztálkodás, mosás, stb.) szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel való ellátására, és

c) a közszolgáltatások (elektromos áram, víz, gáz, távhő stb.) szabályos vételezésére, és

d) együttműködni a fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzése céljából a lakás rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítésében, és

e) a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartására, takarítására, és

f) a mosásra, valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiség(ek) és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő személyes használatú illemhely rendeltetésszerű használatára, rendszeres takarítására, és

g) állattartás esetén az állattartásra vonatkozó szabályok betartására.

III. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

10. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái

29. §^[16] (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

1. étkeztetés,

aa) szociális étkeztetés,

ab) népkonyha,

2. házi segítségnyújtás,
3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
4. családsegítés,
5. közösségi ellátások,

ea) pszichiátriai betegek közösségi ellátása,

eb) szenvedélybetegek közösségi ellátása,

ec) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,

6. nappali ellátások,

fa) idősek nappali ellátása,

fb) értelmi fogyatékosok nappali ellátása,

fc) szenvedélybetegek nappali ellátása,

fd) pszichiátriai betegek nappali ellátása.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti alapszolgáltatásokat az (1) bekezdés e) pontja és fd) alpontja kivételével a Központ útján biztosítja.

(3) Az Önkormányzat által biztosított szakosított ellátás formája az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény típuson belül a Központ útján ellátott időskorúak gondozóháza.

29/A. §^[17] Az intézményvezető saját hatáskörben külön eljárás nélkül köteles biztosítani a 29. § szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátást, amennyiben

a)  a kérelmező élete vagy testi épsége veszélybe kerül,

b) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki az ellátásáról gondoskodna,

c) a kérelmező szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely azonnali ellátását igényli

29/B. §^[18] A 29. § (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott ellátások esetében a fizetendő térítési díj mértéke külön rendeletben kerül szabályozásra.

30. §^[19] (1) A 29. §-ban meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybe vétele önkéntes, az ellátás az igénylő vagy törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik az ec) alpont kivételével. A szolgáltatás igénybevétele iránti kérelem az érintett intézmény vezetőjénél kezdeményezhető, az ellátás igénybevételéről az érintett intézmény vezetője dönt.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelem elbírálásának szempontjai

1. üres férőhelyek megléte,
2. jogosultsági feltételek megléte,
3. elhelyezés sürgőssége, krízis jellege,
4. speciális ellátási igények.

(3) Az intézményvezető az (1) bekezdés szerinti kérelem elutasításáról írásban értesíti a kérelmezőt.

(4) Az intézményi jogviszony keletkezése esetén az intézményvezető az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt az Szt. által meghatározottak szerint.

11. Az ellátások igénybevétele, megszűnése^[20]

30/A. §^[21] (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával,

d) a megállapodás felmondásával.

(2) A megállapodást felmondhatja írásban

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül,

b) az intézményvezető indokolással, ha

ba) az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt, vagy

bb) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti, vagy

bc) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj- fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

bd) az ellátott jogosultsága megszűnik.

(3) A (2) bekezdésben foglalt felmondási esetekben a felmondási idő

a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,

b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.”

31. §^[22] (1) Az étkeztetés keretében az Önkormányzat gondoskodik azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a napi egyszeri meleg étkezéséről, akik önmaguk, illetve eltartottjaik ellátására tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek.

Az ellátás igénybevételére jogosult különösen, aki

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint saját jogú nyugellátásban részesül, vagy
2. megváltozott munkaképességű, vagy
3. a háziorvosi igazolás szerint egészségi állapota miatt átmenetileg vagy tartósan nem képes biztosítani önmaga részére a napi egyszeri meleg ételt, vagy
4. súlyosan fogyatékos, vagy
5. pszichiátriai vagy szenvedélybetegségét kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel igazolja, vagy
6. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személy, vagy
7. aktív korúak ellátásában részesülő, vagy
8. időskorúak járadékában részesül.

(2) Az ellátás módjai szociális étkeztetés esetén:

a) a helyben fogyasztás, vagy

b) az elvitel, vagy

c) a házhoz szállítás.

12. Étkeztetés^[23]

32. §^[24] (1) Az Önkormányzat által biztosított gyermekjóléti alapellátások formái:

1. gyermekjóléti szolgáltatás,

aa) család- és gyermekjóléti szolgálat,

ab) család- és gyermekjóléti központ,

2. gyermekek napközbeni ellátása,

ba) bölcsődei ellátás,

3. gyermekek átmeneti gondozása,

ca) gyermekek átmeneti otthona,

cb) családok átmeneti otthona,

4. Biztos Kezdet Gyerekház.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti alapellátásokat az (1) bekezdés b) és d) pontja kivételével a Központ útján biztosítja.

(3) Az Önkormányzat az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti alapellátásokat a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék útján biztosítja.

13. Gyermekjóléti alapellátások

33. §^[25] (1) A 32. § (1) bekezdésben meghatározott gyermekjóléti alapellátások igénybevétele - ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az igénylő vagy törvényes képviselője az a) és c) pontja szerinti ellátások esetében szóbeli vagy írásbeli, a b) pont szerinti ellátás esetében írásbeli kérelmére történik. A szolgáltatás igénybevétele iránti kérelem az érintett intézmény vezetőjénél kezdeményezhető.

(2)  A kérelemhez csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendelet szerinti dokumentumokat és nyilatkozatokat.

33/A. §^[26] Az intézményvezető saját hatáskörben, külön eljárás nélkül szükség szerint a 32. § (1) bekezdés szerinti valamennyi ellátást köteles biztosítani.

33/B. §^[27] Az ellátás igénybevételéről, továbbá meghosszabbításáról az intézményvezető dönt. A döntésről az intézményvezető írásban értesíti a kérelmezőt vagy törvényes képviselőjét.

33/C. §^[28] A 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti ellátások igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt a Gyvt. által meghatározottak szerint.

33/D. §^[29] A 32. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátás kivételével a gyermekjóléti alapellátás megszűnik

a) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam - illetve a meghosszabbított időtartam - leteltével,

b) a jogosultsági feltételek megszűnésével.

33/E. §^[30] Az önkéntesen igénybe vett 32. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ellátások megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

33/F. §^[31] Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett 32. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ellátást megszünteti, ha a jogosult

a) a házirendet ismételten súlyosan megsérti vagy

b) az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn.

33/G. §^[32] A 32. § (1) bekezdés ba) alpontja szerinti ellátás a 33/D.-33/F. §-ban foglalt okokon kívül akkor is megszűnik, ha a gyermek egészségi állapota miatt, orvosi szakvélemény alapján bölcsődében nem gondozható.

33/H. §^[33]  Az intézményvezető a 32. § (1) bekezdés cb) alpontja szerint önkéntesen igénybe vett ellátás esetében a szülőnek, nagykorú testvérnek nyújtott ellátást a 33/D.-33/F. §-ban foglaltakon túl akkor is megszünteti, ha a szülő, nagykorú testvér mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít.

33/I. §^[34] Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett, a 32. § (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat vagy törvényes képviselőjét. A 33/H. § szerinti eset kivételével a fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell.

33/J. §^[35] A Gyvt. által meghatározott esetekben az ellátást csak határozat szüntetheti meg.”

34. §^[36] A bölcsődei felvételi kérelem az év folyamán bármikor benyújtható

14. Az ellátások igénybevétele, megszűnése^[37]

15. Bölcsődei ellátás^[38]

34/A. §^[39] A bölcsődei felvételi kérelmeket a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék vezetője saját hatáskörben bírálja el, az elbírálás szempontjai sorrendben az alábbiak:

1. üres férőhelyek száma,
2. jogosultsági feltételek fennállása,
3. a gyermek a VIII. kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,
4. elhelyezés sürgőssége, krízis jellege,
5. speciális ellátási igények,
6. előnyben részesítendő-e a gyermek.

34/B. §^[40] A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni

a) a gyermeket, ha szülője, más törvényes képviselője a felvételi kérelem benyújtását követő 30 napon belül igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll és

aa) a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy

ab) a gyermek három vagy több gyermeket nevelő családban él, vagy

ac) a gyermeket egyedülálló szülő neveli,

b) a védelembe vett gyermeket.

34/C. §^[41] A bölcsőde legfeljebb a Gyvt-ben meghatározott férőhely mértékig az ellátási területén kívül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek ellátását is biztosíthatja a 34/A. § a)-b), d)-f) pontok szerinti szempontok figyelembevételével, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását biztosítani tudja.”

16. Gyermekek átmeneti gondozása^[42]

34/D. §^[43] A 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az intézményvezető saját hatáskörben bírálja el. Az elbírálás szempontjai sorrendben az alábbiak

a) üres férőhelyek száma,

b) jogosultsági feltételek fennállása,

c) a gyermek a VIII. kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,

d) elhelyezés sürgőssége, krízis jellege,

e) a gyermek életkora,

f) a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi, egészségi állapota,

g) speciális ellátási igények.

34/E. §^[44] A Gyvt-ben meghatározott esetben a további átmeneti gondozáshoz a szülő vagy más törvényes képviselő utólagos beleegyezése szükséges.

IV. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

35. § (1) A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 57/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet alapján a 2015. február 28. napjáig folyamatban lévő méltányossági közgyógyellátás, önkormányzati segély esetében a 2015. február 28. napjáig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet 26. § (2) bekezdésében meghatározott rendkívüli települési támogatás tárgyévre meghatározott esetszámába beleszámít a 2015. évben megállapított önkormányzati segély alkalmainak száma is.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendelete alapján a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított adósságkezelési szolgáltatást - annak megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos szabályok szerint kell nyújtani.

4. ^[45] A 17. § (2) bekezdésében foglaltakat az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendelet alapján megállapított adósságkezelési szolgáltatás esetében is alkalmazni kell.

5. ^[46] A 2015. március 1. napja előtt benyújtott és 2015. február 28. napjáig el nem bírált adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmek a 2015. február 28-án hatályos az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek és adósságcsökkentési támogatás mértékére vonatkozó szabályok szerint kerülnek elbírálásra.

6. ^[47] Az (5) bekezdésben foglaltak szerint elbírált kérelmek esetében az e Rendelet 9. §-a szerinti hátralékkezelési támogatás kerül megállapításra, melynek időtartamára az e Rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

​

V. Fejezet

Módosító rendelkezések

36. § (1) a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010. (III.08.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban Lakásrendelet) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendelet 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, amennyiben a bérlő

a)    az önkormányzat a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló rendelete szerinti a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék kiegyenlítéséhez nyújtott települési támogatásban (továbbiakban: hátralékkezelési támogatás) részesül, vagy

b)   a jelen rendelet 41. § (3) bekezdésének a) pontjában írt hátralékra a bérbeadó szervezettel legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köt,

a bérbeadó szervezet a jelen szakasz a) pontban foglaltak esetében a támogatás időtartamára, a 41. § (3) a) pontban foglalt esetekben pedig a részletfizetési megállapodás időtartamára a Lakástörvényben szabályozott felmondás lehetőségével nem él.

Amennyiben bérlő a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli.”

(2) A Lakásrendelet 39. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A hátralékkezelési támogatásban részesülő, illetve részletfizetési megállapodás alapján teljesítő bérlőből jogcím nélkülivé vált lakáshasználóval a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet – feltétel bekövetkeztéig, a hátralékkezelési támogatás folyósításának időtartamáig, de legfeljebb a részletfizetési megállapodásban vállalt határidőig – kizárólag használati szerződést köthet, a ténylegesen fizetendő költségelvű, illetve jogosultság esetén a szociális lakbérrel megegyező használati díj megfizetése mellett. Az adósság teljes összegének teljesítését követően, amennyiben más felmondási ok nem áll fenn, annak lejártát követő 90 napon belül a lakásra 1 év határozott idejű bérleti szerződést köt előbérleti jog biztosításával a jogcím nélküli lakáshasználóval a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet.”

(3) A Lakásrendelet 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) a) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet azzal a bérlővel, aki a hátralékkezelési támogatás jövedelemre vonatkozó jogosultsági feltételének nem felel meg, és a fennálló tartozásának 10%-át egyösszegben megfizeti, a fennmaradó hátralékra legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köt a bérlővel. Amennyiben a bérlő a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli. A bérlő ettől eltérő részletfizetési kérelméről a hatáskörrel rendelkező bizottság a bérbeadó szervezet javaslata alapján dönt.

b) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a hátralékkezelési támogatás jövedelemre vonatkozó jogosultsági feltételének nem felel meg, és a fennálló tartozásának 10%-át egyösszegben megfizeti, a fennmaradó hátralékra legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köt. Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli.”

(4) A Lakásrendelet 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) A rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül a bérbeadó szervezet elkészíti a szociális lakbért fizető, 60 napot meghaladó lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékkal rendelkező bérlők kimutatását, majd megküldi a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Ügyosztály Családtámogatási Iroda, a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ részére családgondozás és esettanulmányozás céljából.”

(5) A Lakásrendelet 68. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

(9) A rendelet 39. §, 41.§-ait az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendelet alapján megállapított adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozóan is alkalmazni kell.

6. Fejezet

Záró rendelkezések

37. § (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 23. §-ában foglaltak 2015. január 01. napját vagy azt követően született gyermekekre is kiterjed.

38. § Hatályát veszti:

(1) a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 57/2013. (XII.20.) rendelet,

(2) az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendelet,

(3) az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 47/2011. (VII.25.) önkormányzati rendelet,

(4) az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 20/2012. (III.08.) önkormányzati rendelet,

(5) a gázszolgáltatásból való kizárás időtartamára történő fűtési díj kompenzációról szóló 6/2004. (I.28.) önkormányzati rendelet

Budapest, 2015. február 25.

              Danada-Rimán Edina                                                      dr. Kocsis Máté

                            jegyző                                                                       polgármester

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIC. törvény a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszerének átalakítása érdekében módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt. A törvénymódosítás értelmében az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A szociális ellátórendszer szabályozása akként alakul át, hogy központi jogszabály csak az állam felelősségi körében nyújtott ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Más ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A segélyezéssel kapcsolatos hatáskörök – az állam és az önkormányzat feladatainak elválasztásával összhangban – egységesednek. Az 1993. évi III. törvény 134/E. §-a szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig megalkotja. Ezen jogszabályi rendelkezés alapján indokolttá vált egy új a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló rendelet megalkotása, mely illeszkedik a megváltozott jogszabályi környezethez és áttekinthetően tartalmazza az önkormányzati támogatások rendjét.

Részletes indokolás

az 1. §-hoz

A rendelet hatályát tartalmazza. 

a 2. §-hoz

Az értelmező rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a rendelet által gyakrabban használt kifejezések körülírására vonatkoznak.

a 3. §-hoz

A hatásköri rendelkezést tartalmazza.

a 4. §-hoz

A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási rendelkezései kerület részletezésre. Meghatározásra került, hogy az ellátások iránti kérelmet hol kell benyújtani, a kérelemnek milyen nyilatkozatokat kell tartalmaznia, mellékeltként milyen igazolásokat kell csatolni. Meghatározásra került továbbá, hogy a jövedelem igazolásaként milyen dokumentumok fogadhatók el, a nyilatkozatok tartalma hogyan ellenőrizhető. Meghatározásra került az előkészítő munkacsoportra vonatkozó rendelkezések. Meghatározásra kerültek a jogosulatlanul igénybe vett ellátásokra vonatkozó szabályok.

az 5. §-hoz

Meghatározásra kerültek az ellátások megállapításának általános szabályai, ami a korábbi szabályozáshoz képest kibővült.  

a 6. §-hoz

Meghatározásra kerültek a pénzbeli és természetbeni ellátások formái, ami a korábbi szabályozáshoz képest kibővült.  

a 7-23. §-hoz

A települési támogatás szabályait részletezi, ami a korábbi szabályozáshoz képest kibővült.  

a 24-27. §-hoz

A rendkívüli települési támogatás szabályait részletezi, ami a korábbi szabályozáshoz képest kibővült.  

a 28. §-hoz

A lakókörnyezet rendezettségével kapcsolatos szabályokat részletezi, ami a korábbi szabályozáshoz képest nem változott.

a 29-30. §-hoz

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit tartalmazza, ami a korábbi szabályozáshoz képest nem változott.

a 31. §-hoz

A szociális alapszolgáltatásokat tartalmazza, ami a korábbi szabályozáshoz képest nem változott.

a 32. §-hoz

A szakosított ellátásokat tartalmazza, ami a korábbi szabályozáshoz képest nem változott.

a 33-34 §-hoz

A gyermekjóléti alapellátásokat tartalmazza, ami a korábbi szabályozáshoz képest nem változott.

a 35. §-hoz

Az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A 2015. február 28. napjáig megállapított és az áthúzódóan a 2015. évben is folyósítandó ellátásokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

a 36. §-hoz

Ezen szakasz egyéb önkormányzati rendelet módosítására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

a 37-38.§-hoz

A hatályba léptető és hatályát vesztő rendelkezéseket tartalmazza.