Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének

10/2015. (III.01.) önkormányzati rendelete^[1]

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés a), d), g) pontjaiban, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest VIII. kerület közigazgatási területén élő és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:

1. magyar állampolgárokra,
2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
3. hontalanokra,
4. a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) ^[2]A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet 1. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás hiánya a rászoruló életét, testi vagy mentális épségét veszélyezteti.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3. § (3) bekezdésében, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdésében meghatározottakra.

(4) A rendelet hatálya kiterjed a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) által alapított és fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézményekre és az azok által nyújtott ellátásokra, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az Önkormányzat más önkormányzattal kötött ellátási szerződése alapján a Budapest VIII. kerületében ellátásban részesülő személyekre.

(5) A rendelet hatálya kiterjed a pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokra, valamint az Önkormányzat fenntartásában vagy működtetésében lévő intézményekre.

(6)^[3] A rendelet 23/A. §-a kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjére, jogcímnélküli használójára, függetlenül a bérlő vagy jogcímnélküli lakáshasználó lakóhelyétől.

(7)^[4]

(8)^[5] A rendelet hatálya 29/A. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott esetekben az 1. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe a 2. § kd) pontja alapján kerülő kiskorú gyermekekre, törvényes képviselőikre, akik életvitelszerűen a VIII. kerület közigazgatási területén élnek.

2. Értelmező rendelkezések

2. §^[6] E rendelet alkalmazásában:

a)      család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

b)      egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy;

c)       egyedül élő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy;

d)      gyógyszer: a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyszer és magisztrális gyógyszer,

e)       hátralékkezelésbe bevonható adósságtípusok:

ea) közüzemi díjtartozás: vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás, a – bármely szolgáltatónál –

      szabálytalanul vételezett szolgáltatás díjának, továbbá a jogi eljárási díj a per- és           postaköltség kivételével,

eb) közösköltség-hátralék a per- és postaköltség kivételével,

ec) a lakbér- és kapcsolódó különszolgáltatási díjak;

f)       háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyek közössége;

g)      jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bevétel;

h)      közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy;

i)       lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások: lakbér és kapcsolódó különszolgáltatási díjak, lakáshasználati díj, albérleti díj, közös költség, villanyáram, vízfogyasztás, gázfogyasztás, távhő-szolgáltatás, csatornahasználat, szemétszállítás díja, ház központi fűtés díja;

j)       önrész: a hátralékkezelésbe bevont adósságtípusoknak a hátralékkezelési támogatáson felüli összege, melyet a díjhátralék kezelésére jogosult adóssága csökkentése érdekében az adósságkövetelés jogosultja felé teljesít

k)      rendkívüli élethelyzet: olyan helyzet, amely akut módon veszélyezteti a kérelmező vagy családja legalapvetőbb étkezési, egészségügyi és lakhatási igényeinek kielégítését az alábbi okok következtében:

ka) a kérelmező által életvitelszerűen lakott lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült vagy átmenetileg vagy tartósan lakhatatlanná vált vagy az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el;

kb) a kérelmező elhunyt eltemettetéséről gondoskodik;

kc) a kérelmező sérelmére bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el;

kd) járvány vagy más ahhoz hasonló rendkívüli veszélyhelyzet következtében;

l)       vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon;

m)     veszélyhelyzet: az Alaptörvény 53. cikkében és a további vonatkozó jogszabályokban meghatározott és azzal összhangban kihirdetett veszélyhelyzet.

n)      fogyasztási egység: a családon vagy háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszám, ahol

na)  az első nagykorú személy arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,

nb)  a második nagykorú személy arányszáma 0,9,

nc)  minden további nagykorú személy arányszáma 0,8

nd)  az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,

ne)  minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,

nf)  a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a nd) és ne) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni,

ng) az na)-nd) szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

3. Hatásköri rendelkezések

3. §  Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt.-ben és a Gyvt.-ben a települési önkormányzatok részére meghatározott szociális tárgyú feladat- és hatáskörök gyakorlását, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a polgármester hatáskörébe utalja.

4. Eljárási rendelkezések

4. § (1)^[7]

(2)^[8]

A szociális ellátások megállapítása iránti kérelemhez be kell mutatni vagy mellékelni kell:

„a)     a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kapott nettó jövedelemről szóló igazolást;

b)      az a), c), d), pontban foglaltak hiányában a munkaügyi kirendeltségnek a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi igazolását a nyilvántartásba vételről és a kirendeltséggel való együttműködésről;

c)      a nem havi rendszerességgel szerzett vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről szóló a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolást;

d)      30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévet betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személy tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

e)       e rendelet 6. § (2) bekezdés bb) alpontjában meghatározott támogatás esetén 30 napnál nem régebbi lakhatási kiadásokat igazoló számlaleveleket.

(3) A (2) bekezdésben foglalt iratok benyújtásától a 2. § k) pontjában foglalt lakással kapcsolatban rendkívüli élethelyzetbe kerülő kérelmező esetében a Polgármesteri Hivatal eltekinthet.

(4) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Polgármesteri Hivatal megkeresheti:

a) az állami adóhatóságot,

b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) az igazolást kiállító szervet,

d) önkormányzati adóhatóságot,

e) az adat nyilvántartását végző egyéb szervet.

f)^[9]a kérelmező által megjelölt vagy más módon feltételezett munkáltatót.

(5)^[10] A Polgármesteri Hivatal, valamint az 1. § (5) bekezdése szerinti szervek az e rendeletben szabályozott kérelmek elbírálásához szükséges körülmények feltárása érdekében környezettanulmányt folytathat le, mely környezettanulmány legfeljebb 12 hónapig érvényes.

(6)^[11] A rendelet 24. § (1) bekezdése szerinti rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelem elbírálása során, amennyiben a javasolt összeg 25.000,- Ft-ot meghaladja, a döntést a polgármester a Képviselő-testület Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságának javaslata alapján hozza. E rendelkezés nem vonatkozik a 24. § (6) bekezdésben szabályozott támogatásra.

(7)^[12]  A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálása során a kérelemben foglaltak és a benyújtott igazolások mellett a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező szerv szükség esetén figyelembe veszi

a)  a kérelmező személyes meghallgatása során tett nyilatkozatait;

b)  a helyszíni környezettanulmány által feltárt tényeket; valamint

c)  a kerületben működő önkormányzati és egyéb szociális szervezetek véleményét is.

(8)^[13]

(9)^[14] Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások ügyintézése során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az Szt. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatalt.

(11) Az e rendeletben meghatározott, jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítése esetén az Szt. 17. §-a rendelkezései az irányadók.

(12)^[15] Az e rendeletben meghatározott szociális ellátások esetében az Szt. 10. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem vélelmezhető.

(13) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmet a feladatot ellátó, Önkormányzat által fenntartott intézmény vezetőjénél kell benyújtani. A kérelem formai és tartalmi elemeit külön jogszabály határozza meg.

5. Ellátások megállapításának általános szabályai

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(6) bekezdéseiben foglaltak az irányadóak.

(2)^[16]

(3)^[17] A 24. § (1) kivételével nem állapítható meg települési támogatás, amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül

a) a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben foglaltak és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg;

b) akit az állami foglalkoztatási szerv - kérelmezőnek felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából.

(4)^[18] Nem állapítható meg települési, rendkívüli települési támogatás, amennyiben a kérelmező

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

b) 3 hónapon belül a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsított, melyet az illetékes hatóság az önkormányzatnak a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelete alapján indult közigazgatási hatósági eljárás során megállapított.

c) családjában nevelt gyermeke kötelező óvodai nevelésének vagy iskolai tankötelezettségének nem tesz eleget,

d) az általa lakott lakás jogszerű használatának jogcímét nem tudja igazolni,

e) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás esetében felmondási okot megvalósít a fizetési kötelezettség kivételével.

(5)^[19] A (4) bekezdés c)-e) pontja szerinti feltételeket a kérelmező családjában élő valamennyi személy esetében is vizsgálni kell.

(6)^[20]

(7)^[21]

2. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

6. A pénzbeli és természetbeni ellátások formái

6. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén az Önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális rászorultságtól függő ellátásokat nyújt.

(2) Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára:

a) települési támogatást

aa) gyógyszerkiadás viseléséhez,

ab) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék kiegyenlítéséhez,

ac) gázszolgáltatásból való kizárás időtartamára történő fűtési díj kompenzációra,

ad) táboroztatás támogatására,

ae) első osztályosok támogatására,

af) születés támogatására,

ag)^[22] hátralékkiegyenlítő támogatásra,

ah)^[23] gyermekétkeztetési támogatásra,

ai)^[24] oltási támogatásra,

aj)^[25] ápolási támogatásra,

b) rendkívüli települési támogatást

ba) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet támogatására,

bb) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek támogatására,

bc) fűtési költség viseléséhez,

bd)^[26] méltányosságból egyéb célok támogatására

állapít meg az Szt 45. §-ában foglaltak figyelembevételével, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

7. Települési támogatás

7. §^[27]

 (1)           Gyógyszerkiadás viseléséhez gyógyszertámogatásra az a szociálisan rászorult személy jogosult, akinek az Szt. 49. §-ban szabályozott közgyógyellátás iránti kérelme véglegesen elutasításra került és a havi rendszerességgel szedett gyógyszer költségének mértéke a család egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmének 20%-át meghaladja és

a)  akinek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, vagy

b)  aki 70. életévet betöltött személy és a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 325%-át, vagy

c)  aki 80. életévet betöltött egyedül élő személy és a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

(2)   A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelem benyújtását megelőző 1 hónapnál nem régebbi gyógyszertári, vagy háziorvosi igazolás a kérelmező havi rendszerességgel szedett gyógyszereinek költségeiről.

(3)   A gyógyszertámogatás 6 hónap időtartamra kerül megállapításra. A támogatásra való jogosultság kezdő napja a kérelem benyújtása hónapjának első napja.

(4)   A gyógyszertámogatás havi összege 9.000,- Ft, mely összeg előre három hónapra egy összegben kerül folyósításra.

(5)   A gyógyszertámogatásban részesülő köteles a támogatási időszak lejártát követő 15 napon belül a gyógyszertár által részére kiállított számlák benyújtásával a támogatási összeg egészével a Polgármesteri Hivatal felé elszámolni.

(6)   Azon kérelmező, aki a (6) bekezdésben foglalt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, ismételten gyógyszertámogatásban a határidő mulasztással érintett hónapot követő 6 hónapig nem részesülhet.

(7)   Ha a jogosultsági feltételekben bekövetkező változás esetén a támogatásra való jogosultság megszűnik, a gyógyszertámogatás folyósítását a változás bekövetkezte hónapjának utolsó napjával, legkésőbb a változást megelőző folyósítási időszak utolsó napjával kell megszüntetni.

8. §^[28]  

9. § (1) Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére hátralékkezelési támogatás nyújtható.

(2) Az Önkormányzat a hátralékkezelési támogatással kapcsolatos egyes feladatait a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: Központ) útján látja el.

(3)^[29] A hátralékkezelési támogatás megállapítására irányuló kérelmet a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központnál kell benyújtani.

(4) A kérelem tartalmazza különösen:

a) kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes és jövedelmükre vonatkozó adatait,

b) az adóssággal érintett lakáson fennálló adósságtípusokat, a hátralékkezelésbe bevont adósság összegét, a megállapítható hátralékkezelési támogatás összegét és arányszámát,

c) a vállalt önrész összegét,

d) a kérelmező nyilatkozatait az általa vállalt kötelezettségekről.

  e)^[30] mellékletként a kérelmezőnek az adóssággal érintett lakás használati jogcímét igazoló adásvételi vagy bérleti vagy használati szerződést,

f)^[31] mellékletként a hátralékkal érintett lakásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző        harminc napnál nem régebbi közüzemi szervek által kiállított díjtartozás igazolást, illetve a szolgáltatás kikapcsolására vonatkozó igazolást,

  g)^[32] mellékletként a hátralékkal érintett lakásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző havi valamennyi lakásfenntartási kiadásokat igazoló számlalevelet,

  h)^[33] mellékletként a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, egyéb      dokumentumokat.

(5) ^[34]

(6) ^[35]

(7)^[36] A Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ a (3) bekezdés szerint benyújtott kérelmet a támogatás megítélésére vagy elutasítására vonatkozó javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő tizenötödik munkanapig a Polgármesteri Hivatal felé továbbítja.

(8)^[37]

(9)^[38] A Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ a kérelmezővel az előzetes együttműködés során egy hónapra szóló együttműködési megállapodást köt és az előzetes együttműködés időtartama alatt köteles vizsgálni

a) a kérelmező és háztartásának jövedelmi helyzetét, havi bevételeit, kiadásait,

b) a hátralék felhalmozódásának okait, mértékét, időtartamát,

c) a kérelmező háztartásának fizetőképességét és fizetési hajlandóságát,

d) az önrész és a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési képességét és készségét, ennek keretében vizsgálja a kérelem benyújtásakor és a hátralékkezelési szolgáltatás igénybe vételekor fennálló egy főre jutó jövedelem és a havi rendszeresen jelentkező kiadások arányát,

melyek együttes figyelembe vételével dolgozza ki a javaslatát.

(10)^[39] A (9) bekezdés szerinti előzetes együttműködés alól mentesül azon kérelmező, akinél közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták.

10. § (1)^[40] A hátralékkezelésbe bevonható adóssággal rendelkező személy vagy család hátralékkezelési támogatásra jogosult, amennyiben

a)^[41] a hátraléka a hátralékkezelésbe bevonható adósságtípusok közé tartozik,

b) a hátralékkezelésbe bevonható hátralékok valamelyikénél fennálló tartozása legalább két havi,

c) a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át,

d) komfortfokozattól függetlenül az adóssággal érintett Budapest VIII. kerület területén lévő lakásban lakik,

e) a (2) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyságban lakik,

f) vállalja az önrész  megfizetését,

g) a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központnak az 9. § (9) bekezdése szerinti javaslata a támogatás megállapítására vonatkozik,

h) vállalja a 16. §-ban meghatározott hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt,

i) igazolja, hogy az az adóssággal érintett, a kérelmező által életvitelszerűen lakott ingatlan lakás céljára szolgál.

(2) A lakás elismert nagysága: egy-két fő esetén legfeljebb 75 m2 és minden további személy után legfeljebb 15-15 m2.

11. § (1)^[42] A polgármester a Képviselő-testület humánszolgáltatási hatásköreit gyakorló Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján dönt azon család vagy személy hátralékkezelési támogatásra való jogosultságáról, akik a 10. § (1) bekezdés a)-b), d)-i) pontjában foglaltaknak megfelelnek és a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

(2)^[43] A polgármester a Bizottság javaslata alapján dönt azon család vagy személy hátralékkezelési támogatásra való jogosultságáról, akik a 10. § (1) bekezdésben foglalt feltételek közül egyedül az d) vagy e) pontban foglaltaknak nem felelnek meg.

(3) A polgármester a Bizottság javaslata alapján dönt azon család vagy személy hátralékkezelési támogatásra való jogosultságáról, akik az adóssággal érintett lakásban jogcím nélküli használóként laknak és a 10. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek, azzal, hogy esetükben a hátralékkezelési szolgáltatásba bevonható adósságtípusok közül csak a lakbér, lakáshasználati díj és kapcsolódó különszolgáltatási díjhátralék vonható be.

12. § Nem jogosult hátralékkezelési támogatásra az a személy vagy család

1. akinek hátralékkezelési támogatás ügyben visszafizetési kötelezettsége áll fenn és annak teljes mértékben nem tett eleget,
2. akinek 24 hónapon belül hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelme ügyében indult eljárás a folyósítás feltételeinek nem teljesítése miatt megszüntetésre került,
3. ^[44]
4. akinek a kérelemmel érintett lakásra tartási vagy életjáradéki szerződése van,
5. aki jogosulatlanul és rosszhiszeműen vett igénybe szociális támogatást és visszafizetési kötelezettségének teljes mértékben nem tett eleget,
6. ^[45]aki a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül a rendelet 23/A §-a szerinti hátralékkiegyenlítő támogatásban részesült.

13. §^[46] (1) A hátralékkezelési támogatás mértéke a bevont adósság 75%-a.

(2) A hátralékkezelési támogatási eljárásban kezelhető hátralék összege legfeljebb ötszázezer forint, a hátralékkezelési támogatás összege legfeljebb háromszázezer forint.

14. § (1) A hátralékkezelési támogatás - az adós vállalásától függően az egy összegben vagy havi részletekben – az adósságkövetelés jogosultja részére átutalással kerül folyósításra utólag, minden hónap 15. napjáig.

(2)^[47] A hátralékkezelési támogatás folyósításának feltétele, hogy a támogatásra jogosult a hátralékkezelési támogatás megállapításáról szóló határozat véglegessé válását követő 15 munkanapon belül:

a) az adósságkövetelés jogosultjával a megállapodást, vagy a részletfizetési szerződést megköti, és

b) az első alkalommal befizetett önrészről/ekről szóló igazolást a Polgármesteri Hivatalnak bemutatja, és

c) a hátralékkezelési tanácsadóval a hátralékkezelési megállapodást megköti.”

(3) A (2) bekezdésében meghatározott határidő a hátralékkezelési támogatásra jogosult írásban benyújtott, indokolással ellátott kérelme alapján egy alkalommal tizenöt munkanappal meghosszabbítható, melyet legkésőbb a határidő utolsó napjáig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.

(4)^[48] Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni és azt igazolni a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központnál, a tárgyhavi díjak befizetésének igazolása mellett.

(5)^[49]

(6) A hátralékkezelési támogatás részletekben történő folyósítása esetén az önkormányzati támogatás összegének megállapításakor a legközelebbi 0 vagy 5 forintra végződő összegre történő felfelé kerekítés szabályai érvényesülnek.

(7) A hátralékkezelési támogatás részletekben történő folyósításának időtartama legfeljebb 24 hónap.

15. § (1)^[50] A Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ által nyújtott hátralékkezelési tanácsadás egyéni vagy csoportos lehet, a hátralékkezelési tanácsadó határozza meg, hogy az adósnak melyiken kell részt vennie.

(2) A hátralékkezelési tanácsadó által ellátott feladatok:

a) tájékoztatja az adóst a hátralékkezelés formáiról, feltételeiről,

b) az adós által lakott lakásban a 4. § (5) bekezdés szerinti környezettanulmányt végez,

c) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz a hátralékkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,

d) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: hátralékkezelési megállapodás) köt,

e) a hátralékkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

f) szükség esetén kezdeményezi a hátralékkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosítását,

g) közreműködik a 9. § (3) bekezdés szerinti kérelem összeállításában és továbbítja az 9. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,

h) megköti a kérelmezővel az 9. § (9) bekezdésben foglaltak szerinti együttműködésről szóló megállapodást,

i) közreműködik egyéb támogatási lehetőségek feltárásában, igénybevételében, segítséget nyújt az ezekre vonatkozó kérelmek összeállításában,

j) megköti a hátralékkezelési támogatásra jogosulttal az adósság rendezésének feltételeiről szóló hátralékkezelési megállapodást,

k) figyelemmel kíséri a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

l) írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt, ha az adós a hátralékkezelést nem veszi igénybe, 

m) minden hónap utolsó napjáig írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt, ha az adós az önrész- vagy a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének adott hónapban nem tesz eleget,

n) szükség esetén írásban kezdeményezi a hátralékkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, a támogatás folyósításának megszüntetését.

(3) A hátralékkezelési megállapodás az adósnak a Központtal kötött megállapodása, mely tartalmazza különösen az adós

a) hátralékkezelési tanácsadóval való kapcsolattartásának módját, gyakoriságát,

b) együttműködési kötelezettségének szabályait a hátralékkezelési szolgáltatás során,

c) hátralékkezelési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettségek teljesítésének igazolási módját,

d) több típusú adóssága esetén a hátralékkezelésbe bevont adósságtípusokat és a hátralékkezelési támogatás megoszlásának arányát.

16. § Az adós a hátralékkezelési tanácsadóval szükség szerint tart kapcsolatot, mely havonta legalább egy alkalommal kötelező, ennek során köteles bemutatni is igazolni az önrész és a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek teljesítését.

17. § (1)^[51] A hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a) a hátralékkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt adósságtörlesztés esedékes részletét 2 hónapon keresztül nem teljesíti, vagy

c) a hátralékkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének két hónapig nem tesz eleget.

(2)^[52] A hátralékkezelési támogatás a korábbi támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3)^[53]     Ugyanazon kérelmező vagy háztartásának tagja részére a hátralékkezelési szolgáltatás lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 12 hónapon belül hátralékkezelési támogatás nem állapítható meg, kivéve, ha az eljárást megindító kérelemben a kérelmező által feltüntetett és kezelni kívánt adósság meghaladta az egy eljárásban kezelhető hátralék 13. § (2) bekezdésben meghatározott legmagasabb összegét.

(4)^[54]

18. § Amennyiben a hátralékkezelési támogatásban részesülő személy a támogatás folyósításának időtartama alatt elhalálozik vagy a tartozással érintett lakásból elköltözik, az elhalálozással vagy elköltözéssel érintett hónapra járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül, azonban a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

19. § (1) Az Önkormányzat tárgyév október 15. napjától tárgyévet követő április 15. napjáig Budapest VIII. kerület közigazgatási területén lévő lakóház gázvezetékének felújításából adódó, gázszolgáltatásból való kizárás időtartamára az Önkormányzati tulajdonában lévő lakások bérlőinek a többletkiadások pótlásához fűtési díj kompenzációs támogatást (a továbbiakban: fűtési díj kompenzáció) nyújt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gázszolgáltatásból történő kizárás kizárólag a lakóház egészét érintő gázvezeték(einek) felújításából adódó, gázszolgáltatásból történő kizárás időtartamára vehető figyelembe.

(3)^[55] Fűtési díj kompenzációban részesülhet az a személy, akinek családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, és aki igazolja, hogy az adott lakóházban és az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásban bérlőként lakik.

(4) Fűtési díj kompenzációra irányuló kérelmet a 19. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot követő 45 napon belül lehet benyújtani.

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelem benyújtását megelőző havi elektromos áram szolgáltató által kiállított részáramszámla kivonatot,

b) bérleti szerződést.

(6) Fűtési díj kompenzáció ugyanazon lakásra a 19. § (1) bekezdés szerinti időtartamra vonatkozóan egy alkalommal állapítható meg.

20. § (1) A fűtési díj kompenzáció fixösszegű és az alábbi gázszolgáltatásból való kizárás időtartam-kategóriák szerinti:

a) amennyiben a gázszolgáltatásból való kizárás időtartama 1-15 napig tart, abban az esetben 5000 Ft,

b) amennyiben a gázszolgáltatásból való kizárás időtartama 16-30 napig tart, abban az esetben 10.000 Ft,

amennyiben a gázszolgáltatásból való kizárás időtartama 31 nap vagy annál több ideig tart, abban az esetben 15.000 Ft.

(2) A fűtési díj kompenzáció folyósítása az elektromos áram szolgáltatószámlájára történő átutalással a kérelmező fogyasztói számának feltüntetésével történik.

21. §^[56]

 (1)    A táboroztatási támogatásra a káptalanfüredi intézményi táboroztatás esetében a kerületben működő oktatási-nevelési intézmény vezetőjének javaslata alapján az a szociálisan rászorult gyermek jogosult, aki kerületben működő oktatási-nevelési intézménybe jár vagy Önkormányzat fenntartásában lévő gyermekjóléti intézmény ellátottja.

(2)   A táboroztatási támogatásra a magyarkúti intézményi táboroztatás esetében a kerületben működő oktatási-nevelési intézmény vezetőjének javaslata alapján az a gyermek jogosult, aki

a)  kerületben működő oktatási-nevelési intézménybe jár vagy

b)  az Önkormányzat fenntartásában lévő gyermekjóléti intézmény ellátottja vagy

c)  az Önkormányzat fenntartásában működtetett Biztos Kezdet Gyerekházat igénybe vevő gyermek, valamint a gyermekkel együtt táborozó közeli hozzátartozói és gyámja.

(3)   A (2) bekezdésben nyújtott támogatás összege a szállás és a napi háromszori étkezés költsége.

(4)   A táboroztatási támogatás közvetlenül a tábort üzemeltető gazdasági társaság részére kompenzációként, utólagosan kerül megfizetésre, az Önkormányzattal megkötött közszolgáltatási szerződés keretében.

(5)   A táboroztatási támogatásra felhasználható keret intézmények közötti felosztásáról az intézményvezetők javaslata alapján a polgármester dönt.

(6)   Táboroztatási támogatás az Önkormányzat által más helyszínen szervezett táboroztatás igénybevételére is adható.

(7)   Az (1) bekezdésben nyújtott támogatás mértéke 840 Ft/fő/nap elő- és utószezonban és 1680 Ft/fő/nap főszezonban, mely a szállás és a napi háromszori étkezés költségére használható fel.

22. § (1) Az Önkormányzat a Budapest VIII. kerületben az adott év július 15. napján érvényes lakóhellyel rendelkező köznevelési intézményben tanulmányait első alkalommal megkezdő leendő első osztályos általános iskolai tanulók részére 5000,- Ft iskolakezdési támogatást nyújt.

 (2) A támogatás a diákok törvényes képviselői előzetes értesítése mellett a Polgármesteri Hivatalban évente augusztus 01. napja és szeptember 10. napja között kerül átadásra.

3.  Az utalványok a diákok törvényes képviselői előzetes kiértesítés mellett a Polgármesteri Hivatalban évente augusztus 01. napja és szeptember 10. napja között kerülnek átadásra.

4. A (2) bekezdés szerinti elfogadó helyekkel az e § szerinti támogatás felhasználásáról szóló megállapodást a polgármester köti meg.

23. §^[57] (1) Az Önkormányzat a család jövedelmi viszonyaitól függetlenül, a gyermek születésére tekintettel hivatalból egyszeri születési támogatást nyújt a VIII. kerületben érvényes lakóhellyel rendelkező, az újszülött gyermeket VIII. kerületben saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére.

(2) A támogatás mértéke gyermekenként 15.000,- Ft, melyet az Önkormányzat postai úton folyósít a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelyére, a gyermek születését követő három hónapon belül.

(3) E § szerinti támogatásra ugyanazon gyermekre tekintettel egy személy jogosult.

23/A §^[58] (1)^[59] Az Önkormányzat bérlővédelmi programjára figyelemmel hátralékkiegyenlítő támogatást nyújt azon személy részére, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlője vagy jogcímnélküli használója és

b) bérbeadó szervezettel a fennálló lakbér-, lakáshasználati-, és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralék megfizetésére a lakásrendelet szerinti részletfizetési megállapodást kötött és

c) a részletfizetési megállapodásban foglalt fizetési kötelezettség 50%-át a fizetésre kötelezett hiánytalanul és késedelem nélkül teljesítette és

d) a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, és

e) az adóssággal érintett Budapest VIII. kerület területén lévő önkormányzati tulajdonú lakásban életvitelszerűen lakik,

f) a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központnak az (5) bekezdés szerinti javaslata a támogatás megállapítására vonatkozik,

g) a b) pont szerinti díjhátralék tekintetében a rendelet 9-18. §-a szerinti hátralékkezelési támogatás iránti kérelme ügyében indult eljárás a folyósítás feltételeinek nem teljesítése miatt 24 hónapon belül nem került megszüntetésre,

h) hátralékkiegyenlítő támogatásban a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül nem részesült.

(2)^[60] A hátralékkiegyenlítő támogatás megállapítására irányuló kérelmet a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központnál kell benyújtani

(3)^[61] A kérelem tartalmazza különösen:

a) kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes és jövedelmükre vonatkozó adatait,

b) az adóssággal érintett lakáson fennálló adósságtípusokat, a megállapítható hátralékkiegyenlítő támogatás összegét,

c) a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, egyéb dokumentumokat.

(4)^[62]

(5)^[63] A Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ a (3) bekezdés szerint benyújtott kérelmet a 4. § (5) bekezdés szerinti környezettanulmány elvégzését követően a támogatás megítélésére vagy elutasítására vonatkozó javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő tizenötödik munkanapig a Polgármesteri Hivatal felé továbbítja.

(6)^[64] A hátralékkiegyenlítő támogatás mértéke a részletfizetési megállapodásban meghatározott hátralék legfeljebb 49%-a.

(7) A hátralékkiegyenlítő támogatás a bérbeadó szervezet részére átutalással kerül egy összegben folyósításra.

(8) A hátralékkiegyenlítő támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

23/B. §^[65] (1) Az Önkormányzat étkeztetési támogatást nyújt az Önkormányzat fenntartásában működő óvoda, valamint – a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények kivételével – a tankerületi központ által fenntartott Budapest Főváros VIII. kerületben működő nevelési-oktatási intézményekben gyermekétkezést igénybe vevő részére.

(2)^[66]

„A támogatás mértéke

a)    amennyiben az igénybe vevő a Gyvt. 21/B szerinti ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetési forma egyikében sem részesül:

b)    amennyiben az igénybe vevő a Gyvt. 21/B szerinti kedvezményes gyermekétkeztetésben részesül:

(3)^[67] Az étkeztetési támogatás utólag a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ részére átutalással kerül folyósításra.

23/C. §^[68] (1)^[69] A rendelet 5. § (2)-(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 7. §, a 19. §, 21.-23. §, 23/A. §, 23/B. és 23/D. §-okban szabályozott támogatások esetében.

(2)^[70] Az 1. § (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 21. §, 23/B. §-ban, valamint a 23/D. §-ban szabályozott támogatás esetében.

(3) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtható szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet, a 9. §, 21. §, 22. §, 23/B. §-aiban foglalt kivétellel a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal szociális ügyeket ellátó szervezeti egységénél (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) írásban kell előterjeszteni.

(4)^[71] A rendelet 5. § (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 26/A. §-ban szabályozott támogatás esetében.

23/D. §^[72] (1) Az Önkormányzat a gyermekek betegségeinek megelőzése céljából kérelemre oltási támogatást nyújt a szociálisan rászorult, VIII. kerületben érvényes lakóhellyel rendelkező, a 0-14 éves gyermekét VIII. kerületben saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére, akinek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

(2) Oltási támogatás bármely Magyarországon törzskönyvezett oltóanyagra felhasználható.

(3) Oltási támogatás a beoltást követő 3 hónapon igényelhető.

(4)^[73] Az oltási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell

1. a háziorvos igazolását az oltóanyag beadásáról vagy az oltási könyvet,
2. a kérelmező nevére kiállított gyógyszertári nyugtát az oltóanyag megvásárlásáról,
3. a családban élők jövedelemigazolását.

(5)^[74] A támogatás keretösszege gyermekenként 40.000,- Ft, mely keretösszegen belül több védőoltáshoz is igényelhető. A támogatás a Polgármesteri Hivatalban házi pénztára útján kerül kifizetésre a megállapítástól számított 15 napon belül.

23/E.§^[75] (1) Ápolási támogatás a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás, amely az Szt. 40. § alapján folyósított ápolási díj kiegészítése azon ápolást végző személy részére, akinek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. Az ápolási támogatás összege havi 10.000,- Ft, és az ápolási díj folyósításának idejéig illeti meg az ápolást végző hozzátartozót.

8. Rendkívüli települési támogatás

24. § (1)^[76] A rendkívüli települési támogatás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint eseti jelleggel nyújtható támogatás.

(2) A természetbeni rendkívüli települési támogatás nyújtható

a)^[77] készpénz vagy a támogatott kérése alapján utalvány formájában vagy

b) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, elsősorban a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3)^[78] Az (1) bekezdésben meghatározott rendkívüli települési támogatás azon személy részére állapítható meg, akinek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, vagy

b) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztétől számított 8 napon belül, haláleset esetében a temetési költséget igazoló számla kiállításától számított 6 hónapon belül kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

1. a rendkívüli élethelyzetet igazoló dokumentumot,
2. haláleset esetében a kérelmező nevére kiállított temetési számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonat másolati példányát.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeket nem kell alkalmazni a 2. § k) pont szerinti lakás megsemmisülése vagy lakhatatlanná válása vagy kiürítésével kapcsolatban rendkívüli élethelyzetbe kerülő kérelmezők esetében.

6.  A temetési költségekre hivatkozással benyújtott rendkívüli települési támogatás azon személy részére állapítható meg, aki az elhunyt személy eltemettetéséről annak ellenére gondoskodott, hogy arra nem volt köteles vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

7. ^[79]A megállapított rendkívüli települési támogatás - 27. § (5) bekezdésében foglalt támogatási forma kivételével - a Polgármesteri Hivatalban házi pénztára útján vagy postai úton, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás esetében a szolgáltató felé átutalással kerül kifizetésre a megállapítástól számított 15 napon belül. A temetési költségre nyújtott támogatás esetében a támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt az eredeti temetési számlára rá kell vezetni és azt a kérelmező részére vissza kell adni.

8. ^[80]

25. § (1)^[81] A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülő személyek részére rendkívüli települési támogatás évente egy alkalommal adható, összege

a) lakás megsemmisülése, lakhatatlanná válása, életveszély miatti kiürítése esetében legfeljebb 100.000 Ft,

b) temetési költségek esetében 50.000 Ft, amennyiben az elhunyt személy eltemettetésének költsége ennél kevesebb, abban az esetben a temetési számlán szereplő összeg,

c) kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés esetében legfeljebb 30.000 Ft.

(2)^[82] Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás a 24. § (3) bekezdés a) és b) pontja esetében évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg.

(3)^[83] A (2) bekezdésben meghatározott a rendkívüli települési támogatás legkisebb összege esetenként 5.000 Ft, legmagasabb összege legfeljebb öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(4)^[84] A tárgyévben megállapítható, az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendkívüli települési támogatás éves összege nem haladhatja meg

a) a 60.000,- Ft-ot a 24. § (3) bekezdés a) pontja szerinti személy esetében,

b) az 50.000,- Ft-ot, akinek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,

c) a 40.000,- Ft-ot, akinek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át,

(5) Az a rendkívüli települési támogatásra jogosult személy, akinek családjában a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek él, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott éves összeg nem haladhatja meg a 40.000 Ft-ot.

(6) A 25. § (4) bekezdésben meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek benyújtása között ugyanazon kérelmező – egyedül élő személy vagy család – esetében legalább három hónapnak kell eltelnie.

(7) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás azon időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére 

1. aki - saját maga vagy családtagja(i) - jogosulatlanul vett igénybe pénzbeli vagy természetben nyújtott települési támogatást, rendkívüli települési támogatást és visszafizetési kötelezettségének teljes mértékben nem tett eleget, kivéve ha részletfizetési megállapodás alapján fizetési kötelezettségének határidőben eleget tesz, vagy

2. akinek - saját maga vagy családtagja(i) - az Önkormányzat felé helyi adó vagy adók módjára behajtandó köztartozás fizetési kötelezettsége áll fenn, amíg azt nem egyenlítette ki, kivéve ha részletfizetési megállapodás alapján fizetési kötelezettségének határidőben eleget tesz.

26. §^[85] A 24. § (1) bekezdésében foglaltakon felül különös méltánylást érdemlő esetekben hivatalból rendkívüli települési támogatás állapítható meg szociálisan rászoruló személynek a Képviselő Testület Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságának javaslata alapján.

26/A. § ^[86](1)^[87] Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető - a 2. § kd) alapján – járvány következtében rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújthat

a) maximum 30.000,- Ft összegben, amennyiben családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, de nem haladja meg a 300%-át,

b) maximum 50.000,- Ft összegben, amennyiben családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

 (2) ^[88]

(3) A járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli élethelyzetre tekintettel folyósított támogatás kifizetése postai úton vagy átutalással kerül kifizetésre a megállapítástól számított 15 napon belül.

(4)^[89] A járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre tekintettel folyósított támogatás iránti kérelem kizárólag e rendelet 1. számú függeléke szerinti formanyomtatványon nyújtható be.

(5) A járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre tekintettel folyósított támogatás iránti kérelmek ismételt benyújtása között ugyanazon kérelmező – egyedülálló vagy család – esetében legalább 30 napnak kell eltelnie.

(6) A járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre tekintettel folyósított támogatás iránti kérelem egy naptári évben legfeljebb 3 alkalommal nyújtható be.

(7) A járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre tekintettel folyósított támogatás abban az esetben adható, ha az élethelyzet megoldása az önkormányzat más intézményei által nyújtott szolgáltatásokkal nem megoldható.

(8) A 26/A. §-ban szabályozott esetekben havi jövedelemként a kérelem benyújtásakor aktuális havi nettó jövedelem a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. évi törvény szerinti közvetlen bírósági letiltással (a továbbiakban: letiltás) csökkentett összege vehető figyelembe. A letiltást hitelt érdemlően igazolni szükséges.

(9)^[90] A rendelet 4. § (2) bekezdés b), c), d) e) pontjainak, valamint a 4. § (5)-(7) bekezdéseinek rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 26/A. §-ban szabályozott, járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre tekintettel folyósított támogatás esetében.

(10)^[91] A járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre tekintettel folyósított támogatás a veszélyhelyzet időtartama alatt nyújtható.

27. § (1)^[92] A biztonságos lakhatás anyagi lehetőségeinek megteremtése érdekében a fűtési költség viseléséhez fűtési hozzájárulás állapítható meg annak a Budapest VIII. kerület közigazgatási területén lévő lakásban életvitelszerűen lakó személynek, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

2. ^[93] A kérelemhez mellékelni kell:

a) a lakásban lakás jogcímét igazoló dokumentumot,

b) a fűtési energia szolgáltatójának a kérelem benyújtását megelőző hónapban kiállított számlalevelét.

(3)^[94] Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás megállapítása iránti kérelem minden év október 1. napjától a tárgyévet követő év március 31. napjáig nyújtható be.

(4)^[95]

(5)   A fűtési hozzájárulás összege 3000 Ft/hó, amely a kérelmező lakcímére utólag, minden hónap 5-éig postai úton kerül folyósításra.

(6) A kérelmezőt a hozzájárulás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

7. A fűtési hozzájárulás évente ugyanazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

8. Amennyiben a kérelmező a fűtési hozzájárulással támogatott ingatlanból elköltözik, a támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

9.^[96]

28. §^[97]

III. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

10. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái

29. §^[98] (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

1. étkeztetés,

aa) szociális étkeztetés,

ab) népkonyha,

ac)^[99] veszélyhelyzeti gyermekétkeztetés.

2. házi segítségnyújtás,
3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
4. családsegítés,
5. közösségi ellátások,

ea) pszichiátriai betegek közösségi ellátása,

eb) szenvedélybetegek közösségi ellátása,

ec) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,

6. ^[100]az utcai szociális munka,
7. ^[101]nappali ellátások,

ga) idősek nappali ellátása,

gb) értelmi fogyatékosok nappali ellátása,

gc) szenvedélybetegek nappali ellátása,

gd) pszichiátriai betegek nappali ellátása,

ge) hajléktalan személyek nappali ellátása

2. Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja.

(3)^[102] Az Önkormányzat által biztosított szakosított ellátás formája az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény típuson belül a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ útján ellátott időskorúak gondozóháza.

29/A. §^[103] Az intézményvezető saját hatáskörben külön eljárás nélkül köteles biztosítani a 29. § szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátást, amennyiben

a)  a kérelmező élete vagy testi épsége veszélybe kerül,

b) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki az ellátásáról gondoskodna,

c) a kérelmező szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely azonnali ellátását igényli

d)^[104] a rendelet 2. §. kd) pontja szerinti rendkívüli élethelyzet következett be a kérelmező és gyermeke életében.

29/B. §^[105] A 29. § (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott ellátások esetében a fizetendő térítési díj mértéke külön rendeletben kerül szabályozásra.

29/C. §^[106] (1) A 29/A. § d) pontja esetében a kérelmező gyermekének napi egyszeri meleg étel térítésmentesen adható a 29. § (1) bekezdés a) pont ac) alpont keretében.

(2) A 29/A. § d) pontját különösen azokra a 18 év alatti gyermekekre tekintettel kell alkalmazni, akiknek családja a veszélyhelyzet következtében került olyan rendkívüli élethelyzetbe, amelyben a kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre való jogosultságukat nem tudják haladéktalanul igényelni.

(3) A 29/A. § d) pontja esetében az ellátás a gyermek törvényes képviselője által szóban vagy írásban kezdeményezhető a Központnál. A szolgáltatás igénybevételének kezdeményezésekor a törvényes képviselőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a gyermek életvitelszerűen a VIII. kerület közigazgatási területén él.

(4) A 29/A. § d) pontja szerinti étkeztetés akkor adható, ha a gyermek más étkezési formát nem vesz igénybe, és addig adható, ameddig a gyermek a kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre jogosulttá válik, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 15 napig.

(5) Amennyiben a gyermek kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre jogosulttá válik, arról a törvényes képviselője haladéktalanul köteles értesíteni a Központot.

(6) A 29/A. § d) pontja szerinti támogatási formát a Központ a rendelkezésre álló meleg étel adag függvényében adja át a gyermek törvényes képviselőjének a Központ által kijelölt helyen, amelyről nyilvántartást vezet.

30. §^[107] (1) A 29. §-ban meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybe vétele önkéntes, az ellátás az igénylő vagy törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik az ec) alpont kivételével. A szolgáltatás igénybevétele iránti kérelem az érintett intézmény vezetőjénél kezdeményezhető, az ellátás igénybevételéről az érintett intézmény vezetője dönt.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelem elbírálásának szempontjai

1. üres férőhelyek megléte,
2. jogosultsági feltételek megléte,
3. elhelyezés sürgőssége, krízis jellege,
4. speciális ellátási igények.
5. ^[108] jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál a Szt. szerinti szociális rászorultság,
6. ^[109] egészségügyi rászorultság.

(3) Az intézményvezető az (1) bekezdés szerinti kérelem elutasításáról írásban értesíti a kérelmezőt.

(4) Az intézményi jogviszony keletkezése esetén az intézményvezető az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt az Szt. által meghatározottak szerint.

11. Az ellátások igénybevétele, megszűnése^[110]

30/A. §^[111] (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával,

d) a megállapodás felmondásával.

(2) A megállapodást felmondhatja írásban

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül,

b) az intézményvezető indokolással, ha

ba) az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt, vagy

bb) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti, vagy

bc) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj- fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

bd) az ellátott jogosultsága megszűnik.

(3) A (2) bekezdésben foglalt felmondási esetekben a felmondási idő

a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,

b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.

31. §^[112]                                                  12. Étkeztetés^[113]

(1) Az étkeztetés keretében az Önkormányzat gondoskodik azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a napi egyszeri meleg étkezéséről, akik önmaguk, illetve eltartottjaik ellátására tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek.

Az ellátás igénybevételére jogosult különösen, aki

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint saját jogú nyugellátásban részesül, vagy
2. megváltozott munkaképességű, vagy
3. ^[114]a háziorvosi igazolás szerint egészségi állapota miatt átmenetileg vagy tartósan nem képes biztosítani önmaga vagy családtagja részére a napi egyszeri meleg ételt, vagy
4. súlyosan fogyatékos, vagy
5. pszichiátriai vagy szenvedélybetegségét kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel igazolja, vagy
6. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személy, vagy
7. aktív korúak ellátásában részesülő, vagy
8. időskorúak járadékában részesül,
9. ^[115]rendkívüli méltánylást érdemlő helyzetben lévő egyéb rászorult személy.

(2) Az ellátás módjai szociális étkeztetés esetén:

a) a helyben fogyasztás, vagy

b) az elvitel, vagy

c) a házhoz szállítás.

13. Gyermekjóléti Alapellátások^[116]

32. §^[117] (1) Az Önkormányzat által biztosított gyermekjóléti alapellátások formái:

1. gyermekjóléti szolgáltatás,

aa) család- és gyermekjóléti szolgálat,

ab) család- és gyermekjóléti központ,

2. gyermekek napközbeni ellátása,

ba) bölcsődei ellátás,

3. gyermekek átmeneti gondozása,

ca) gyermekek átmeneti otthona,

cb) családok átmeneti otthona,

4. Biztos Kezdet Gyerekház,
5. ^[118]a Gyvt 38/B. § szerinti Tanoda.

2. Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja.

(3) Az Önkormányzat az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti alapellátásokat a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék útján biztosítja.

13.^[119]

33. §^[120] (1) A 32. § (1) bekezdésben meghatározott gyermekjóléti alapellátások igénybevétele - ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az igénylő vagy törvényes képviselője az a) és c) pontja szerinti ellátások esetében szóbeli vagy írásbeli, a b) pont szerinti ellátás esetében írásbeli kérelmére történik. A szolgáltatás igénybevétele iránti kérelem az érintett intézmény vezetőjénél kezdeményezhető.

(2)  A kérelemhez csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendelet szerinti dokumentumokat és nyilatkozatokat.

33/A. §^[121] Az intézményvezető saját hatáskörben, külön eljárás nélkül szükség szerint a 32. § (1) bekezdés szerinti valamennyi ellátást köteles biztosítani.

33/B. §^[122] Az ellátás igénybevételéről, továbbá meghosszabbításáról az intézményvezető dönt. A döntésről az intézményvezető írásban értesíti a kérelmezőt vagy törvényes képviselőjét.

33/C. §^[123] A 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti ellátások igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt a Gyvt. által meghatározottak szerint.

33/D. §^[124] A 32. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátás kivételével a gyermekjóléti alapellátás megszűnik

a) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam - illetve a meghosszabbított időtartam - leteltével,

b) a jogosultsági feltételek megszűnésével.

33/E. §^[125] Az önkéntesen igénybe vett 32. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ellátások megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

33/F. §^[126] Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett 32. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ellátást megszünteti, ha az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn.

33/G. §^[127] A 32. § (1) bekezdés ba) alpontja szerinti ellátás a 33/D.-33/F. §-ban foglalt okokon kívül akkor is megszűnik, ha a gyermek egészségi állapota miatt, orvosi szakvélemény alapján bölcsődében nem gondozható.

33/H. §^[128]  Az intézményvezető a 32. § (1) bekezdés cb) alpontja szerint önkéntesen igénybe vett ellátás esetében a szülőnek, nagykorú testvérnek nyújtott ellátást a 33/D.-33/F. §-ban foglaltakon túl akkor is megszünteti, ha a szülő, nagykorú testvér mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít.

33/I. §^[129] Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett, a 32. § (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat vagy törvényes képviselőjét. A 33/H. § szerinti eset kivételével a fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell.

33/J. §^[130] A Gyvt. által meghatározott esetekben az ellátást csak határozat szüntetheti meg.”

34. §^[131] A bölcsődei felvételi kérelem az év folyamán bármikor benyújtható

14. Az ellátások igénybevétele, megszűnése^[132]

15. Bölcsődei ellátás^[133]

34/A. §^[134] A bölcsődei felvételi kérelmeket a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék vezetője saját hatáskörben bírálja el, az elbírálás szempontjai sorrendben az alábbiak:

1. üres férőhelyek száma,
2. jogosultsági feltételek fennállása,
3. a gyermek a VIII. kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,
4. elhelyezés sürgőssége, krízis jellege,
5. speciális ellátási igények,
6. előnyben részesítendő-e a gyermek.

34/B. §^[135] A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni

a) a gyermeket, ha szülője, más törvényes képviselője a felvételi kérelem benyújtását követő 30 napon belül igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll és

aa) a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy

ab) a gyermek három vagy több gyermeket nevelő családban él, vagy

ac) a gyermeket egyedülálló szülő neveli,

b) a védelembe vett gyermeket.

34/C. §^[136] A bölcsőde legfeljebb a Gyvt-ben meghatározott férőhely mértékig az ellátási területén kívül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek ellátását is biztosíthatja a 34/A. § a)-b), d)-f) pontok szerinti szempontok figyelembevételével, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását biztosítani tudja.”

16. Gyermekek átmeneti gondozása^[137]

34/D. §^[138] A 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az intézményvezető saját hatáskörben bírálja el. Az elbírálás szempontjai sorrendben az alábbiak

a) üres férőhelyek száma,

b) jogosultsági feltételek fennállása,

c) a gyermek a VIII. kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,

d) elhelyezés sürgőssége, krízis jellege,

e) a gyermek életkora,

f) a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi, egészségi állapota,

g) speciális ellátási igények.

34/E. §^[139] A Gyvt-ben meghatározott esetben a további átmeneti gondozáshoz a szülő vagy más törvényes képviselő utólagos beleegyezése szükséges.

IV. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

35. § (1) A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 57/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet alapján a 2015. február 28. napjáig folyamatban lévő méltányossági közgyógyellátás, önkormányzati segély esetében a 2015. február 28. napjáig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet 26. § (2) bekezdésében meghatározott rendkívüli települési támogatás tárgyévre meghatározott esetszámába beleszámít a 2015. évben megállapított önkormányzati segély alkalmainak száma is.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendelete alapján a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított adósságkezelési szolgáltatást - annak megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos szabályok szerint kell nyújtani.

4. ^[140] A 17. § (2) bekezdésében foglaltakat az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendelet alapján megállapított adósságkezelési szolgáltatás esetében is alkalmazni kell.

5. ^[141] A 2015. március 1. napja előtt benyújtott és 2015. február 28. napjáig el nem bírált adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmek a 2015. február 28-án hatályos az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek és adósságcsökkentési támogatás mértékére vonatkozó szabályok szerint kerülnek elbírálásra.

6. ^[142] Az (5) bekezdésben foglaltak szerint elbírált kérelmek esetében az e Rendelet 9. §-a szerinti hátralékkezelési támogatás kerül megállapításra, melynek időtartamára az e Rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

Módosító rendelkezések

36. § (1) a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010. (III.08.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban Lakásrendelet) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendelet 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, amennyiben a bérlő

a)    az önkormányzat a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló rendelete szerinti a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék kiegyenlítéséhez nyújtott települési támogatásban (továbbiakban: hátralékkezelési támogatás) részesül, vagy

b)   a jelen rendelet 41. § (3) bekezdésének a) pontjában írt hátralékra a bérbeadó szervezettel legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köt,

a bérbeadó szervezet a jelen szakasz a) pontban foglaltak esetében a támogatás időtartamára, a 41. § (3) a) pontban foglalt esetekben pedig a részletfizetési megállapodás időtartamára a Lakástörvényben szabályozott felmondás lehetőségével nem él.

Amennyiben bérlő a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli.”

(2) A Lakásrendelet 39. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A hátralékkezelési támogatásban részesülő, illetve részletfizetési megállapodás alapján teljesítő bérlőből jogcím nélkülivé vált lakáshasználóval a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet – feltétel bekövetkeztéig, a hátralékkezelési támogatás folyósításának időtartamáig, de legfeljebb a részletfizetési megállapodásban vállalt határidőig – kizárólag használati szerződést köthet, a ténylegesen fizetendő költségelvű, illetve jogosultság esetén a szociális lakbérrel megegyező használati díj megfizetése mellett. Az adósság teljes összegének teljesítését követően, amennyiben más felmondási ok nem áll fenn, annak lejártát követő 90 napon belül a lakásra 1 év határozott idejű bérleti szerződést köt előbérleti jog biztosításával a jogcím nélküli lakáshasználóval a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet.”

(3) A Lakásrendelet 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) a) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet azzal a bérlővel, aki a hátralékkezelési támogatás jövedelemre vonatkozó jogosultsági feltételének nem felel meg, és a fennálló tartozásának 10%-át egyösszegben megfizeti, a fennmaradó hátralékra legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köt a bérlővel. Amennyiben a bérlő a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli. A bérlő ettől eltérő részletfizetési kérelméről a hatáskörrel rendelkező bizottság a bérbeadó szervezet javaslata alapján dönt.

b) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a hátralékkezelési támogatás jövedelemre vonatkozó jogosultsági feltételének nem felel meg, és a fennálló tartozásának 10%-át egyösszegben megfizeti, a fennmaradó hátralékra legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köt. Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli.”

(4) A Lakásrendelet 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) A rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül a bérbeadó szervezet elkészíti a szociális lakbért fizető, 60 napot meghaladó lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékkal rendelkező bérlők kimutatását, majd megküldi a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Ügyosztály Családtámogatási Iroda, a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ részére családgondozás és esettanulmányozás céljából.”

(5) A Lakásrendelet 68. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

(9) A rendelet 39. §, 41.§-ait az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendelet alapján megállapított adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozóan is alkalmazni kell.

6. Fejezet

Záró rendelkezések

37. § (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 23. §-ában foglaltak 2015. január 01. napját vagy azt követően született gyermekekre is kiterjed.

38. § Hatályát veszti:

(1) a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 57/2013. (XII.20.) rendelet,

(2) az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendelet,

(3) az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 47/2011. (VII.25.) önkormányzati rendelet,

(4) az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 20/2012. (III.08.) önkormányzati rendelet,

(5) a gázszolgáltatásból való kizárás időtartamára történő fűtési díj kompenzációról szóló 6/2004. (I.28.) önkormányzati rendelet

Budapest, 2015. február 25.

           Danada-Rimán Edina s.k.                                                   dr. Kocsis Máté s.k.

                            jegyző                                                                       polgármester

1.SZ. MELLÉKLET^[143]

1. sz. függelék^[144]

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 10/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2020. (V. 20.) önkormányzati rendelet indokolása

1. Általános indokolás

A módosító rendelet a következők szerint változtat a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 10/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelet jelenlegi szabályain.

2. Részletes indokolás

a 2.-4. §-hoz

A Szociális Rendelet személyes gondoskodást nyújtó ellátásainak formáit bővíti ki. A Szociális Rendelet új személyes gondoskodást nyújtó ellátás alkalmazási körére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

az 5. §-hoz

A hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIC. törvény a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszerének átalakítása érdekében módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt. A törvénymódosítás értelmében az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A szociális ellátórendszer szabályozása akként alakul át, hogy központi jogszabály csak az állam felelősségi körében nyújtott ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Más ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A segélyezéssel kapcsolatos hatáskörök – az állam és az önkormányzat feladatainak elválasztásával összhangban – egységesednek. Az 1993. évi III. törvény 134/E. §-a szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig megalkotja. Ezen jogszabályi rendelkezés alapján indokolttá vált egy új a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló rendelet megalkotása, mely illeszkedik a megváltozott jogszabályi környezethez és áttekinthetően tartalmazza az önkormányzati támogatások rendjét.

Részletes indokolás

az 1. §-hoz

A rendelet hatályát tartalmazza. 

a 2. §-hoz

Az értelmező rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a rendelet által gyakrabban használt kifejezések körülírására vonatkoznak.

a 3. §-hoz

A hatásköri rendelkezést tartalmazza.

a 4. §-hoz

A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási rendelkezései kerület részletezésre. Meghatározásra került, hogy az ellátások iránti kérelmet hol kell benyújtani, a kérelemnek milyen nyilatkozatokat kell tartalmaznia, mellékeltként milyen igazolásokat kell csatolni. Meghatározásra került továbbá, hogy a jövedelem igazolásaként milyen dokumentumok fogadhatók el, a nyilatkozatok tartalma hogyan ellenőrizhető. Meghatározásra került az előkészítő munkacsoportra vonatkozó rendelkezések. Meghatározásra kerültek a jogosulatlanul igénybe vett ellátásokra vonatkozó szabályok.

az 5. §-hoz

Meghatározásra kerültek az ellátások megállapításának általános szabályai, ami a korábbi szabályozáshoz képest kibővült.  

a 6. §-hoz

Meghatározásra kerültek a pénzbeli és természetbeni ellátások formái, ami a korábbi szabályozáshoz képest kibővült.  

a 7-23. §-hoz

A települési támogatás szabályait részletezi, ami a korábbi szabályozáshoz képest kibővült.  

a 24-27. §-hoz

A rendkívüli települési támogatás szabályait részletezi, ami a korábbi szabályozáshoz képest kibővült.  

a 28. §-hoz

A lakókörnyezet rendezettségével kapcsolatos szabályokat részletezi, ami a korábbi szabályozáshoz képest nem változott.

a 29-30. §-hoz

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit tartalmazza, ami a korábbi szabályozáshoz képest nem változott.

a 31. §-hoz

A szociális alapszolgáltatásokat tartalmazza, ami a korábbi szabályozáshoz képest nem változott.

a 32. §-hoz

A szakosított ellátásokat tartalmazza, ami a korábbi szabályozáshoz képest nem változott.

a 33-34 §-hoz

A gyermekjóléti alapellátásokat tartalmazza, ami a korábbi szabályozáshoz képest nem változott.

a 35. §-hoz

Az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A 2015. február 28. napjáig megállapított és az áthúzódóan a 2015. évben is folyósítandó ellátásokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

a 36. §-hoz

Ezen szakasz egyéb önkormányzati rendelet módosítására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

a 37-38.§-hoz

A hatályba léptető és hatályát vesztő rendelkezéseket tartalmazza.