Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (III.1.) önkormányzati rendelete
A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2021. 05. 21- 2021. 09. 09Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (III.1..) önkormányzati rendelete
A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés a), d), g) pontjaiban, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest VIII. kerület közigazgatási területén élő és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
(2)1 A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet 1. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti.
(3) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3. § (3) bekezdésében, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdésében meghatározottakra.
(4) A rendelet hatálya kiterjed a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) által alapított és fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézményekre és az azok által nyújtott ellátásokra, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az Önkormányzat más önkormányzattal kötött ellátási szerződése alapján a Budapest VIII. kerületében ellátásban részesülő személyekre.
(5) A rendelet hatálya kiterjed a pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokra, valamint az Önkormányzat fenntartásában vagy működtetésében lévő intézményekre.
(6)2 A rendelet 23/A. §-a kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjére, jogcímnélküli használójára, függetlenül a bérlő vagy jogcímnélküli lakáshasználó lakóhelyétől.
(7)3
(8)4 A rendelet hatálya 29/A. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott esetekben az 1. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe a 2. § m) pontja alapján kerülő kiskorú gyermekekre, törvényes képviselőikre, akik életvitelszerűen a VIII. kerület közigazgatási területén élnek.
2. Értelmező rendelkezések
2. §5 E rendelet alkalmazásában:
3. Hatásköri rendelkezések
3. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt.-ben és a Gyvt.-ben a települési önkormányzatok részére meghatározott szociális tárgyú feladat- és hatáskörök gyakorlását, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a polgármester hatáskörébe utalja.
4. Eljárási rendelkezések
4. § (1) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtható szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet, a 9. §, 21. §, 22. §-aiban foglalt kivétellel a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal szociális ügyeket ellátó szervezeti egységénél (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) írásban kell előterjeszteni.
(2) A szociális ellátások megállapítása iránti kérelemhez be kell mutatni vagy mellékelni kell:
5. Ellátások megállapításának általános szabályai
5. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(6) bekezdéseiben foglaltak az irányadóak.
(2) Nem állapítható meg települési, rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező vagy a családjában élő egyéb személy vagyonnal rendelkezik, kivéve a 2. § j) pontjában foglalt lakással kapcsolatban rendkívüli élethelyzet esetében.
(3) Nem állapítható meg települési, rendkívüli települési támogatás, amennyiben a kérelmező vagy a családjában élő egyéb személy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül
Pénzbeli és természetbeni ellátások
6. A pénzbeli és természetbeni ellátások formái
6. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén az Önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális rászorultságtól függő ellátásokat nyújt.
(2) Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára:
a) települési támogatást
aa) gyógyszerkiadás viseléséhez,
ab) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék kiegyenlítéséhez,
ac) gázszolgáltatásból való kizárás időtartamára történő fűtési díj kompenzációra,
ad) táboroztatás támogatására,
ae) első osztályosok támogatására,
af) születés támogatására,
b) rendkívüli települési támogatást
ba) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet támogatására,
bb) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek támogatására,
bc) fűtési költség viseléséhez
bd) méltányosságból egyéb célok támogatására
állapít meg az Szt 45. §-ában foglaltak figyelembevételével, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
7. Települési támogatás
7. § Gyógyszerkiadás viseléséhez gyógyszertámogatásra az a szociálisan rászorult személy jogosult, akinek az Szt. 49. §-ban szabályozott közgyógyellátás iránti kérelme jogerősen elutasításra került és a havi rendszerességgel szedett gyógyszer költségének mértéke a család egy főre jutó havi jövedelmének 20%-át meghaladja és
a) akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, vagy
b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át, vagy
c) aki 70. életévet betöltött egyedülélő személy és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275%-át, vagy
d) aki 70. életévet betöltött személy és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, vagy
e) aki 80. életévet betöltött egyedülélő személy és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át, vagy
f) aki 80. életévet betöltött személy és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 375%-át.
8. § (1) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell
9. § (1) Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére hátralékkezelési támogatás nyújtható.
(2) Az Önkormányzat a hátralékkezelési támogatással kapcsolatos egyes feladatait a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: Központ) útján látja el.
(3) A hátralékkezelési támogatás megállapítására irányuló kérelmet a Központnál kell benyújtani.
(4) A kérelem tartalmazza különösen:
a) kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes és jövedelmükre vonatkozó adatait,
b) az adóssággal érintett lakáson fennálló adósságtípusokat, a hátralékkezelésbe bevont adósság összegét, a megállapítható hátralékkezelési támogatás összegét és arányszámát,
c) a vállalt önrész összegét,
d) a kérelmező nyilatkozatait az általa vállalt kötelezettségekről.
(5) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles vállalni, hogy amennyiben védendő fogyasztói nyilvántartásba kerül és nincs műszaki akadálya, gondoskodik az előrefizetős fogyasztásmérők felszereléséről a hátralékkal érintett áram-, gázszolgáltatás esetében.
(6) A kérelemhez mellékelni kell
a) a kérelmezőnek az adóssággal érintett lakás használati jogcímét igazoló adásvételi vagy bérleti vagy használati szerződést,
b) a hátralékkal érintett lakásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző harminc napnál nem régebbi közüzemi szervek által kiállított díjtartozás igazolást, illetve a szolgáltatás kikapcsolására vonatkozó igazolást,
c) a hátralékkal érintett lakásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző havi valamennyi lakásfenntartási kiadásokat igazoló számlalevelet,
d) a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, egyéb dokumentumokat.
(7) A Központ a (3) bekezdés szerint benyújtott kérelmet a támogatás megítélésére vagy elutasítására vonatkozó javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő tizenötödik munkanapig a Polgármesteri Hivatal felé továbbítja.
(8) Amennyiben a kérelmező a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtását megelőző három hónapon keresztül részben vagy egészben a Központ hátralékkezelési tanácsadójával nem működött együtt, a Központ ezen határidőt követően a kérelmet a (9) bekezdés szerinti javaslatával együtt továbbítja a Polgármesteri Hivatal felé.
(9) A Központ a kérelmezővel az előzetes együttműködés során együttműködési megállapodást köt és az előzetes együttműködés időtartama alatt köteles vizsgálni
a) a kérelmező és háztartásának jövedelmi helyzetét, havi bevételeit, kiadásait,
b) a hátralék felhalmozódásának okait, mértékét, időtartamát,
c) a kérelmező háztartásának fizetőképességét és fizetési hajlandóságát,
d) az önrész és a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési képességét és készségét, ennek keretében vizsgálja a kérelem benyújtásakor és a hátralékkezelési szolgáltatás igénybe vételekor fennálló egy főre jutó jövedelem és a havi rendszeresen jelentkező kiadások arányát,
melyek együttes figyelembe vételével dolgozza ki a javaslatát.
(10) A (9) bekezdés szerinti előzetes együttműködés alól mentesül azon kérelmező, aki önrész fizetését egy összegben vállalja vagy akinél közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták.
10. § (1) A hátralékkezelésbe bevonható adóssággal rendelkező személy vagy család hátralékkezelési támogatásra jogosult, amennyiben
a) a hátraléka a hátralékkezelésbe bevonható adósságtípusok közé tartozik és együttes összegük legfeljebb ötszázezer forint,
b) a hátralékkezelésbe bevonható hátralékok valamelyikénél fennálló tartozása legalább két havi, legfeljebb huszonnégy havi, kivételt képez ez alól azon kérelmező, aki a kérelem benyújtásakor a hátralékkal érintett szolgáltatóval megkötött, érvényes részletfizetési szerződéssel rendelkezik és az abban foglaltakat szerződésszerűen teljesíti,
c) a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülélő esetén a 300%-át,
d) komfortfokozattól függetlenül az adóssággal érintett Budapest VIII. kerület területén lévő lakásban lakik,
e) a (2) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyságban lakik,
f) vállalja az önrész megfizetését,
g) a Központnak az 9. § (9) bekezdése szerinti javaslata a támogatás megállapítására vonatkozik,
h) vállalja a 16. §-ban meghatározott hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt,
i) igazolja, hogy az az adóssággal érintett, a kérelmező által életvitelszerűen lakott ingatlan lakás céljára szolgál.
(2) A lakás elismert nagysága: egy-két fő esetén legfeljebb 75 m2 és minden további személy után legfeljebb 15-15 m2.
11. § (1) A polgármester a Képviselő-testület humánszolgáltatási hatásköreit gyakorló Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján dönt azon család vagy személy hátralékkezelési támogatásra való jogosultságáról, akik a 10. § (1) bekezdés a)-b), d)-i) pontjában foglaltaknak megfelelnek és a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülélő esetén a 400%-át.
(2) A polgármester a Bizottság javaslata alapján dönt azon család vagy személy hátralékkezelési támogatásra való jogosultságáról, akik a 10. § (1) bekezdés a)-d), f)-i) pontjában foglaltaknak megfelelnek.
(3) A polgármester a Bizottság javaslata alapján dönt azon család vagy személy hátralékkezelési támogatásra való jogosultságáról, akik az adóssággal érintett lakásban jogcím nélküli használóként laknak és a 10. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek, azzal, hogy esetükben a hátralékkezelési szolgáltatásba bevonható adósságtípusok közül csak a lakbér, lakáshasználati díj és kapcsolódó különszolgáltatási díjhátralék vonható be.
12. § Nem jogosult hátralékkezelési támogatásra az a személy vagy család
13. § (1) A hátralékkezelési támogatás mértéke
a) a bevont adósság 70%-a az önrész részletekben történő megfizetése esetén,
b) a bevont adósság 80%-a az önrész egy összegben történő megfizetése esetén, amennyiben a bevont adósság összege nem éri el a 200.000,- Ft-ot,
c) a bevont adósság 75%-a az önrész egy összegben történő megfizetése esetén, amennyiben a bevont adósság összege 200.000,- Ft vagy annál magasabb.
(2) A hátralékkezelési támogatás összege legfeljebb kettőszázötvenezer forint.
14. § (1) A a hátralékkezelési támogatás - az adós vállalásától függően az egy összegben vagy havi részletekben – az adósságkövetelés jogosultja részére átutalással kerül folyósításra utólag, minden hónap 15. napjáig.
(2) A hátralékkezelési támogatás folyósításának feltétele, hogy a támogatásra jogosult a hátralékkezelési támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 munkanapon belül:
a) az adósságkövetelés jogosultjával a megállapodást, vagy a részletfizetési szerződést megköti, és
b) az első alkalommal befizetett önrészről/ekről szóló igazolást a Polgármesteri Hivatalnak bemutatja, és
c) a hátralékkezelési tanácsadóval a hátralékkezelési megállapodást megköti.
(3) A (2) bekezdésében meghatározott határidő a hátralékkezelési támogatásra jogosult írásban benyújtott, indokolással ellátott kérelme alapján egy alkalommal tizenöt munkanappal meghosszabbítható, melyet legkésőbb a határidő utolsó napjáig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.
(4) Amennyiben a hátralékkezelési támogatásra jogosult személy a kérelmében egyösszegű önrész befizetését vállalta és a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az önrész részletekben történő fizetésére a 9. § (9) bekezdésében foglalt előzetes együttműködés és a Központnál benyújtott ismételt kérelem benyújtását követően van lehetősége.
(5) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni és azt igazolni a Központnál, a tárgyhavi díjak befizetésének igazolása mellett.
(6) A hátralékkezelési támogatás részletekben történő folyósítása esetén az önkormányzati támogatás összegének megállapításakor a legközelebbi 0 vagy 5 forintra végződő összegre történő felfelé kerekítés szabályai érvényesülnek.
(7) A hátralékkezelési támogatás részletekben történő folyósításának időtartama legfeljebb 24 hónap.
15. § (1) A Központ által nyújtott hátralékkezelési tanácsadás egyéni vagy csoportos lehet, a hátralékkezelési tanácsadó határozza meg, hogy az adósnak melyiken kell részt vennie.
(2) A hátralékkezelési tanácsadó által ellátott feladatok:
a) tájékoztatja az adóst a hátralékkezelés formáiról, feltételeiről,
b) az adós által lakott lakásban a 4. § (5) bekezdés szerinti környezettanulmányt végez,
c) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz a hátralékkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,
d) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: hátralékkezelési megállapodás) köt,
e) a hátralékkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak betartását,
f) szükség esetén kezdeményezi a hátralékkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosítását,
g) közreműködik a 9. § (3) bekezdés szerinti kérelem összeállításában és továbbítja az 9. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,
h) megköti a kérelmezővel az 9. § (9) bekezdésben foglaltak szerinti együttműködésről szóló megállapodást,
i) közreműködik egyéb támogatási lehetőségek feltárásában, igénybevételében, segítséget nyújt az ezekre vonatkozó kérelmek összeállításában,
j) megköti a hátralékkezelési támogatásra jogosulttal az adósság rendezésének feltételeiről szóló hátralékkezelési megállapodást,
k) figyelemmel kíséri a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak betartását,
l) írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt, ha az adós a hátralékkezelést nem veszi igénybe,
m) minden hónap utolsó napjáig írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt, ha az adós az önrész- vagy a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének adott hónapban nem tesz eleget,
n) szükség esetén írásban kezdeményezi a hátralékkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, a támogatás folyósításának megszüntetését.
(3) A hátralékkezelési megállapodás az adósnak a Központtal kötött megállapodása, mely tartalmazza különösen az adós
a) hátralékkezelési tanácsadóval való kapcsolattartásának módját, gyakoriságát,
b) együttműködési kötelezettségének szabályait a hátralékkezelési szolgáltatás során,
c) hátralékkezelési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettségek teljesítésének igazolási módját,
d) több típusú adóssága esetén a hátralékkezelésbe bevont adósságtípusokat és a hátralékkezelési támogatás megoszlásának arányát.
16. § Az adós a hátralékkezelési tanácsadóval szükség szerint tart kapcsolatot, mely havonta legalább egy alkalommal kötelező, ennek során köteles bemutatni is igazolni az önrész és a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek teljesítését.
17. § (1) A hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult
a) a hátralékkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
b) az általa vállalt adósságtörlesztés havi részletét nem teljesíti, vagy
c) a hátralékkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének egy hónapig nem tesz eleget.
(2) A hátralékkezelési támogatás a korábbi támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
(3) Ugyanazon kérelmező vagy háztartásának tagja részére a hátralékkezelési szolgáltatás lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül hátralékkezelési támogatás nem állapítható meg.
(4) Amennyiben a hátralékkezelési szolgáltatásban részesülő a 9. § (5) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, hátralékkezelési támogatás a hátralékkezelési szolgáltatás lezárásától számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
18. § Amennyiben a hátralékkezelési támogatásban részesülő személy a támogatás folyósításának időtartama alatt elhalálozik vagy a tartozással érintett lakásból elköltözik, az elhalálozással vagy elköltözéssel érintett hónapra járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül, azonban a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
19. § (1) Az Önkormányzat tárgyév október 15. napjától tárgyévet követő április 15. napjáig Budapest VIII. kerület közigazgatási területén lévő lakóház gázvezetékének felújításából adódó, gázszolgáltatásból való kizárás időtartamára az arra rászorulónak többletkiadások pótlásához fűtési díj kompenzációs támogatást (a továbbiakban: fűtési díj kompenzáció) nyújt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gázszolgáltatásból történő kizárás kizárólag a lakóház egészét érintő gázvezeték(einek) felújításából adódó, gázszolgáltatásból történő kizárás időtartamára vehető figyelembe.
(3) Fűtési díj kompenzációban részesülhet az a család vagy személy, akinek egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, és aki igazolja, hogy az adott lakóházban életvitelszerűen lakik.
(4) Fűtési díj kompenzációra irányuló kérelmet a 19. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot követő 45 napon belül lehet benyújtani.
(5) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelem benyújtását megelőző havi elektromos áram szolgáltató által kiállított részáramszámla kivonatot,
b) amennyiben a lakásban bérlőként lakik, a bérleti szerződést.
(6) Fűtési díj kompenzáció ugyanazon lakásra a 19. § (1) bekezdés szerinti időtartamra vonatkozóan egy alkalommal állapítható meg.
20. § (1) A fűtési díj kompenzáció fixösszegű és az alábbi gázszolgáltatásból való kizárás időtartam-kategóriák szerinti:
a) amennyiben a gázszolgáltatásból való kizárás időtartama 1-15 napig tart, abban az esetben 5000 Ft,
b) amennyiben a gázszolgáltatásból való kizárás időtartama 16-30 napig tart, abban az esetben 10.000 Ft,
amennyiben a gázszolgáltatásból való kizárás időtartama 31 nap vagy annál több ideig tart, abban az esetben 15.000 Ft.
(2) A fűtési díj kompenzáció folyósítása az elektromos áram szolgáltatószámlájára történő átutalással a kérelmező fogyasztói számának feltüntetésével történik.
21. § (1) A táboroztatási támogatásra az Önkormányzat fenntartásában lévő vagy általa működtetett oktatási-nevelési intézmény vezetőjének javaslata alapján az a szociálisan rászorult gyermek jogosult, aki az Önkormányzat fenntartásában lévő vagy általa működtetett oktatási-nevelési intézménybe jár vagy Önkormányzat fenntartásában lévő gyermekjóléti intézmény ellátottja, a káptalanfüredi és magyarkúti intézményi táboroztatás biztosítása érdekében.
(2) Az intézményvezető az (1) bekezdés szerinti javaslatát a gyermek szociális helyzetének, intézményben nyújtott magatartásának, a gyermeket tanító pedagógusok véleményének figyelembevételével teszi meg.
(3) A táboroztatási támogatás közvetlenül a tábort üzemeltető gazdasági társaság számlájára utólagosan kerül átutalásra, részletes beszámoló és számlamásolat ellenében.
(4) A táboroztatási támogatásra felhasználható keret intézmények közötti felosztásáról az intézményvezetők javaslata alapján a Bizottság dönt.
22. § (1) Az Önkormányzat a Budapest VIII. kerületben az adott év július 15. napján érvényes lakóhellyel rendelkező kerületi vagy kerületen kívüli köznevelési intézményben tanulmányait első alkalommal megkezdő leendő első osztályos általános iskolai tanulók részére iskolakezdési támogatást nyújt.
(2) A támogatás az Önkormányzat által meghatározott Józsefváros kártya elfogadó helyeken tárgyév december 31. napjáig beváltható 5000 Ft értékű vásárlási utalvány formájában kerül kifizetésre.
3. Az utalványok a diákok törvényes képviselői előzetes kiértesítés mellett a Polgármesteri Hivatalban évente augusztus 01. napja és szeptember 10. napja között kerülnek átadásra.
4. A (2) bekezdés szerinti elfogadó helyekkel az e § szerinti támogatás felhasználásáról szóló megállapodást a polgármester köti meg.
23. § (1) Kérelemre a gyermek születésére tekintettel egyszeri támogatás nyújtható a Budapest VIII. kerületben érvényes lakóhellyel rendelkező újszülött gyermeket Budapest VIII. kerületben saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére.
(2) A támogatást a gyermek törvényes képviselője igényelheti a gyermek születését követő harmadik hónap utolsó napjáig.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint a kérelmező nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásában Budapest VIII. kerületben neveli.
(4) A támogatás az Önkormányzat által meghatározott Józsefváros kártya elfogadó helyeken a megállapítás hónapjától számított hat hónapon belül beváltható gyermekenként 5.000,- Ft értékű vásárlási utalvány formájában kerül átadásra a Polgármesteri Hivatalban.
5. A (4) bekezdés szerinti elfogadó helyekkel az e § szerinti támogatás felhasználásáról szóló megállapodást a polgármester köti meg.
8. Rendkívüli települési támogatás
24. § (1) A rendkívüli települési támogatás pénzbeli formában a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint pénzbeli és természetbeni formában az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint eseti jelleggel nyújtható támogatás.
(2) A természetbeni rendkívüli települési támogatás nyújtható
a) étkezési Erzsébet-utalvány formájában vagy
b) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, elsősorban a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendkívüli települési támogatás azon személy részére állapítható meg, aki
a) egyedül élő és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át vagy
b) egyedül élő és a havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.
(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztétől számított 8 napon belül, haláleset esetében a temetési költséget igazoló számla kiállításától számított 6 hónapon belül kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell
25. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülő személyek részére rendkívüli települési támogatás évente egy alkalommal adható, összege
a) lakás megsemmisülése, lakhatatlanná válása, életveszély miatti kiürítése esetében legfeljebb 100.000 Ft,
b) temetési költségek esetében 30.000 Ft, amennyiben az elhunyt személy eltemettetésének költsége ennél kevesebb, abban az esetben a temetési számlán szereplő összeg,
c) kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés esetében legfeljebb 30.000 Ft.
(2) Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás a 24. § (3) bekezdés a) pontja esetében évente legfeljebb négy alkalommal, a 24. § (3) bekezdés b) pontja esetében évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott a rendkívüli települési támogatás legkisebb összege esetenként 5.000 Ft, legmagasabb összege legfeljebb 25.000 Ft.
(4) A tárgyévben megállapítható az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendkívüli települési támogatás éves összege nem haladhatja meg
a) a 60.000 Ft-ot a 24. § (3) bekezdés a) pontja szerinti személy esetében,
b) az 50.000 Ft-ot, aki egyedül élő és a havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,
c) a 40.000 Ft-ot, aki egyedül élő és a havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,
d) az 50.000 Ft-ot, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
e) a 40.000 Ft-ot, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.
(5) Az a rendkívüli települési támogatásra jogosult személy, akinek családjában a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek él, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott éves összeg nem haladhatja meg a 40.000 Ft-ot.
(6) A 25. § (4) bekezdésben meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek benyújtása között ugyanazon kérelmező – egyedül élő személy vagy család – esetében legalább három hónapnak kell eltelnie.
(7) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás azon időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére
26. § A 24. § (1) bekezdésében foglaltakon felül hivatalból évente maximum 20.000 Ft összegben természetbeni rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.
26/A. §6 1)7 Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető - a 2. § kd) alapján – járvány következtében rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújthat
a) maximum 30.000,- Ft összegben, amennyiben családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, de nem haladja meg a 300%-át,
b) maximum 50.000,- Ft összegben, amennyiben családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.
(2)8
(3) A járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli élethelyzetre tekintettel folyósított támogatás kifizetése postai úton vagy átutalással kerül kifizetésre a megállapítástól számított 15 napon belül.
(4)9 A járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre tekintettel folyósított támogatás iránti kérelem kizárólag e rendelet 1. számú függeléke szerinti formanyomtatványon nyújtható be.
(5) A járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre tekintettel folyósított támogatás iránti kérelmek ismételt benyújtása között ugyanazon kérelmező – egyedülálló vagy család – esetében legalább 30 napnak kell eltelnie.
(6) A járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre tekintettel folyósított támogatás iránti kérelem egy naptári évben legfeljebb 3 alkalommal nyújtható be.
(7) A járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre tekintettel folyósított támogatás abban az esetben adható, ha az élethelyzet megoldása az önkormányzat más intézményei által nyújtott szolgáltatásokkal nem megoldható.
(8) A 26/A. §-ban szabályozott esetekben havi jövedelemként a kérelem benyújtásakor aktuális havi nettó jövedelem a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. évi törvény szerinti közvetlen bírósági letiltással (a továbbiakban: letiltás) csökkentett összege vehető figyelembe. A letiltást hitelt érdemlően igazolni szükséges.
(9)10 A rendelet 4. § (2) bekezdés b), c), d) e) pontjainak, valamint a 4. § (5)-(7) bekezdéseinek rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 26/A. §-ban szabályozott,járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre tekintettel folyósított támogatás esetében.
(10)11 A járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre tekintettel folyósított támogatás a veszélyhelyzet időtartama alatt nyújtható.
27. § (1) A biztonságos lakhatás anyagi lehetőségeinek megteremtése érdekében a fűtési költség viseléséhez fűtési hozzájárulás állapítható meg annak a Budapest VIII. kerület közigazgatási területén lévő ingatlannal rendelkező lakástulajdonosnak vagy bérlőnek, akinek
9. Lakókörnyezet rendezettségének biztosítása
28. § A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező az általa életvitelszerűen lakott lakás állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása körében köteles
a) a lakásra vonatkozó jogszerű használat igazolására, és
b) a lakás a mindennapi életvitelhez (alvás, főzés, étkezés, mosogatás, tisztálkodás, mosás, stb.) szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel való ellátására, és
c) a közszolgáltatások (elektromos áram, víz, gáz, távhő stb.) szabályos vételezésére, és
d) együttműködni a fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzése céljából a lakás rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítésében, és
e) a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartására, takarítására, és
f) a mosásra, valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiség(ek) és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő személyes használatú illemhely rendeltetésszerű használatára, rendszeres takarítására, és
g) állattartás esetén az állattartásra vonatkozó szabályok betartására.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
10. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái
29. § (1) A szociálisan rászorulók részére az Önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében e rendelet szerint biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat:
a) étkeztetést,
aa) szociális étkeztetés,
ab) népkonyha,
ac) 12veszélyhelyzeti gyermekétkeztetés.
b) házi segítségnyújtást,
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,
d) családsegítést,
e) nappali ellátásokat.
(2) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások közül az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény típuson belül az időskorúak gondozóházát biztosítja.
30. § (1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében e rendelet szerint biztosítja a gyermekjóléti alapellátásokat:
11. Szociális alapszolgáltatások
31. § (1) A 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti étkeztetésre jogosult az az Szt. 62. § (1) bekezdés szerinti szociálisan rászorult személy, akinek havi jövedelme vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést az Önkormányzat a Központ útján biztosítja a nappali ellátások keretében, valamint házhoz szállítással, valamint Népkonyha működtetésével.
3. A 29. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Központ útján biztosítja.
4. A 29. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Központ útján biztosítja.
5. A 29. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott családsegítést az Önkormányzat a Központ útján biztosítja.
6. A 29. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott nappali ellátásokat az Önkormányzat a Központ, az Szt 120. §-a alapján megkötött ellátási szerződés útján biztosítja.
12. Szakosított ellátások
32. § A 29. § (2) bekezdésében meghatározott időskorúak gondozóháza ellátást az Önkormányzat a Központ útján biztosítja.
13. Gyermekjóléti alapellátások
33. § (1) Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Központ önálló intézményegységeként működő Gyermekjóléti Központ útján biztosítja.
(2) Az Önkormányzat a bölcsődei ellátást a fenntartásában lévő bölcsődék útján biztosítja.
(3) Az Önkormányzat a gyermekek átmeneti otthona ellátást 3-18 éves gyermekek részére a Központ, 0-3 éves korú gyermekek részére ellátási szerződés útján biztosítja.
34. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában történő átmeneti gondozás a szülő kérelmére vagy beleegyezésével, a Központnál a családgondozó javaslata alapján az intézmény vezetőjénél kezdeményezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az intézményvezető saját hatáskörben bírálja el a következő szempontok alapján:
Átmeneti rendelkezések
35. § (1) A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 57/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet alapján a 2015. február 28. napjáig folyamatban lévő méltányossági közgyógyellátás, önkormányzati segély esetében a 2015. február 28. napjáig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet 26. § (2) bekezdésében meghatározott rendkívüli települési támogatás tárgyévre meghatározott esetszámába beleszámít a 2015. évben megállapított önkormányzati segély alkalmainak száma is.
(3) Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendelete alapján a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított adósságkezelési szolgáltatást - annak megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos szabályok szerint kell nyújtani.
Módosító rendelkezések
36. § (1) a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010. (III.08.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban Lakásrendelet) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, amennyiben a bérlő
a) az önkormányzat a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló rendelete szerinti a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék kiegyenlítéséhez nyújtott települési támogatásban (továbbiakban: hátralékkezelési támogatás) részesül, vagy
b) a jelen rendelet 41. § (3) bekezdésének a) pontjában írt hátralékra a bérbeadó szervezettel legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köt,
(2) A Lakásrendelet 39. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A hátralékkezelési támogatásban részesülő, illetve részletfizetési megállapodás alapján teljesítő bérlőből jogcím nélkülivé vált lakáshasználóval a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet – feltétel bekövetkeztéig, a hátralékkezelési támogatás folyósításának időtartamáig, de legfeljebb a részletfizetési megállapodásban vállalt határidőig – kizárólag használati szerződést köthet, a ténylegesen fizetendő költségelvű, illetve jogosultság esetén a szociális lakbérrel megegyező használati díj megfizetése mellett. Az adósság teljes összegének teljesítését követően, amennyiben más felmondási ok nem áll fenn, annak lejártát követő 90 napon belül a lakásra 1 év határozott idejű bérleti szerződést köt előbérleti jog biztosításával a jogcím nélküli lakáshasználóval a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet.”
(3) A Lakásrendelet 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) a) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet azzal a bérlővel, aki a hátralékkezelési támogatás jövedelemre vonatkozó jogosultsági feltételének nem felel meg, és a fennálló tartozásának 10%-át egyösszegben megfizeti, a fennmaradó hátralékra legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köt a bérlővel. Amennyiben a bérlő a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli. A bérlő ettől eltérő részletfizetési kérelméről a hatáskörrel rendelkező bizottság a bérbeadó szervezet javaslata alapján dönt.
b) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a hátralékkezelési támogatás jövedelemre vonatkozó jogosultsági feltételének nem felel meg, és a fennálló tartozásának 10%-át egyösszegben megfizeti, a fennmaradó hátralékra legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köt. Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli.”
(4) A Lakásrendelet 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Záró rendelkezések
37. § (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 23. §-ában foglaltak 2015. január 01. napját vagy azt követően született gyermekekre is kiterjed.
38. § (1) Hatályát veszti: a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 57/2013. (XII.20.) rendelet,
(2) az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendelet,
(3) az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 47/2011. (VII.25.) önkormányzati rendelet,
(4) az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 20/2012. (III.08.) önkormányzati rendelet,
(5) a gázszolgáltatásból való kizárás időtartamára történő fűtési díj kompenzációról szóló 6/2004. (I.28.) önkormányzati rendelet
Módosította a 39/2020. (VII.16.) ör. 1.§., hatályos 2020.október 01-től.
Módosította a 9/2017. (III.13.) ör. 37. §, hatályos 2017. március 13-tól.
Beiktatta a 19/2017. (V.18.) ör. 1. §, hatályos 2017. szeptember 1-től. Majd hatályon kívül helyezte az 55/2017. (XII.20.) ör. 23. §-a 2018. január 1-től.
Beiktatta a 21/2020.(V.20.) ör. 1.§-a, hatályos 2020. május 21-től. Majd módosította a 46/2020. (IX.25.) ör. 1.§, hatályos 2020.október 01-től.
Módosította a 46/2020. (IX.25.) ör. 2.§, hatályos 2020.október 01-től.
Beiktatta a 11/2020.(III.31.) ör. 3. §,-a, hatályos 2020. április 1-től, rendelkezéseit a hatályba lépését követően a járvánnyal összefüggően beállott rendkívüli helyzetre benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.
Módosította a 46/2020. (IX.25.) ör. 5. §, hatályos 2020. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 39/2020. (VII.16.) ör. 64. § i) pontja 2020. október 1-től.
Módosította a 21/2020. (V.20.) ör. 2. §-a, hatályos
Módosította a 39/2020. (VII.16.) ör. 48. §, hatályos 2020. október 1-től.
Módosította a 29/2020. (VI.03.) ör. 1. §, hatályos 2020. június 4-től. Majd módosította a 39/2020. (VII.16.) ör. 49. §, hatályos 2020. július 17-től.
Beiktatta a 21/2020.(V.20.) ör. 3.§-a, hatályos 2020. május 21-től.