Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelete
a Józsefváros Kerületi Építési Szabályzatáról (JÓKÉSZ) szóló 66/2007. (XII.12.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2015. 04. 15- 2015. 04. 15Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelete
a Józsefváros Kerületi Építési Szabályzatáról (JÓKÉSZ) szóló 66/2007. (XII.12.) önkormányzati rendelet módosításáról1
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a 13. § (1) bekezdésében, valamint a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A Rendelet 4. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Telekegyesítés esetén a megszűnő telekhatárhoz rendelt utcai építmény magasságváltást az eredeti telekosztásnak megfelelően kell értelmezni.”
2. § A Rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:„(3) A közművezetékek a közüzemi csatlakozási pontjáig csak a terepszint alatt helyezhetők el, beleértve az elektromos ellátás és a hírközlés vezetékeit is. A kerület közterületein a nem használt közművezetékeket átépítésük esetén el kell távolítani."
3. § A Rendelet 10. § (3) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Vendéglátó terasz elhelyezése…]„a) Vendéglátó terasz közterületen, közterületre nyíló magánterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen csak abban az esetben létesíthető, ha:
4. § A Rendelet 11. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:„(7) A (6) bekezdés a) és b) esetekben a zárófödém felépítménnyel nem beépített részén, az övezetre előírt legkisebb zöldfelület mértékének megfelelő százalékban tetőkertet kell kialakítani. A (6) bekezdés d) esetében a zárófödémen az övezetre előírt legkisebb zöldfelület mértékének megfelelő százalékban tetőkertet kell kialakítani.”
5. § A Rendelet 13. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A meglévő, zártsorú beépítésben közterületről nyíló rendeltetési egység lakássá nem minősíthető.”
6. § (1) A Rendelet 14. § (2) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Épületköz…] „b) Amennyiben az épületköz területe két telekre esik, akkor abból egy-egy teleken legalább 5 méter széles sávot kell kialakítani.
c) Az épületeket ilyen esetben az épületközre néző oldalukon a vonatkozó szabályozási előírások betartása mellett, nem tűzfal jellegű homlokzattal kell kialakítani.
d) Ahol a beépítendő telekkel szomszédos építési telken lévő kötelező építési vonal nem érinti a telekhatárt, ott az épületköz megengedett, de nyílászáró a vonatkozó szabályozási előírások betartása mellett legalább 5 méternél nagyobb épületköz esetén helyezhető el az oldalhatár felé.”
(2) A Rendelet 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Oldalsó és hátsó telekhatár felé, valamint egy telken belül elhelyezkedő épület(rész)ek egymással szemközti homlokzatai között legalább 10 méter távolság biztosítása kötelező, amennyiben legalább az egyik homlokzat huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílását tartalmazza.
7. § A Rendelet 15. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A beépítetlen telkek az 5 éves beépítési kötelezettség idejére átmeneti jelleggel hasznosíthatók.
a) Az üres telkeken átmeneti jelleggel elhelyezhető vendéglátó létesítmény, parkoló, helyi piac, közösségi kert, játszótér, valamint egyéb, a környezetet nem zavaró rendeltetési egység, az övezeti előírásban megengedett funkciótól függetlenül.
b) Parkoló létesítése esetén a magasabb szintű jogszabályban előírt faültetési kötelezettséget dézsás/konténeres fák elhelyezésével kell biztosítani, melyek fenntartásáról gondoskodni kell.
c) A telkek utcai frontján az átmeneti hasznosítás idejére zárható térelhatárolást kell létesíteni, az elhelyezett építmények magassága 4 métert nem haladhatja meg.”
8. § (1) A Rendelet 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az épület utca építménymagasságának (UÉm) megengedett legnagyobb értékét a szabályozási terv állapítja meg.”
(2) A Rendelet 18. § (2) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szabályozási terven jelölt kialakult beépítésű területeken:] „a) Az épület legnagyobb utca építménymagasságát a legkisebb építménymagasságnál magasabb épületek figyelembevételével kell megállapítani, a védett épületek és a beépítetlen telkek figyelmen kívül hagyásával. b) Az épület legnagyobb utca építménymagassága nem lehet nagyobb a tömbben kialakult legnagyobb utcai építménymagasságnál és legfeljebb 3 méterrel lehet nagyobb a csatlakozó, az övezetre előírt legkisebb építmény magasságot elérő épületek építménymagasságának értékénél.”
9. § A Rendelet 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Parkolóház létesítése esetén a beépítés mértéke elérheti a 100 %-ot, a 11. § (7) bekezdés betartása mellett.”
10. § A Rendelet 22. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az L1-VIII jelű építési övezetek területén…] „c) Az építési övezet területén létesítendő új lakóházban kiskereskedelmi rendeltetési egység csak az épület pinceszintjén, földszintjén, valamint első emeletén alakítható ki, a bruttó kereskedelmi célú szintterület legfeljebb 1.000 m2 lehet.”
11. § (1) A Rendelet 24. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az L2/A-VIII jelű építési övezetek területén…] „d) Meglévő épület esetén, a szomszédos telken lévő melléképületek, építmények elhelyezkedésének figyelembevételével melléképítményként csak gépkocsi-tároló létesíthető.”
(2) A Rendelet 24. § (2) bekezdés 3. sz. táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A Rendelet 24. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) a telek oldalhatára mentén vagy az egyik oldalon, legalább 3,0 méteres oldalkertet vagy azonos telekhatár mentén álló oldalkertek esetén, egy-egy telken legalább 2,0 méteres távolságot kell kialakítani”
12. § (1) A Rendelet 26. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [L7-VIII telepszerű lakóterület építési övezeteinek részletes előírásai…] „e) Az alapfokú önkormányzati feladatokat ellátó intézmények kivételével kerítés nem létesíthető.”
(2) A Rendelet 26. § (1) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki: „h) A legkisebb zöldfelületi mértéket a lakótelepi egységre vonatkozóan kell kialakítani. E rendelet hatálybalépése előtt már kialakult lakótelepeknél a lakótelepi egységre vonatkozóan a meglévő és a kialakítható legkisebb zöldfelületi arány nem éri el a lakótelepi egység területének az építési övezetben előírt legkisebb zöldfelületi mértéket, akkor a zöldfelület nagysága további beépítéssel vagy burkolt felület kialakításával nem csökkenthető.”
13. § (1) A Rendelet 37. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Z-FK-VIII fásított köztér területén…] „c) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek kerítéssel lekeríthetőek, azonban csak az éjszakai időszakra zárhatóak be. A területen elhelyezhetők a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok.”
(2) A Rendelet 37. § (4) bekezdés a) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Z-KK-VIII közkert területén a) játszókertet, pihenőkertet lehet létesíteni…] „1. A Z-KK-VIII övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek legfeljebb 1,8 méter magas áttört kerítéssel keríthetők le.
(3) A Rendelet 37. § (5) bekezdés a) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Z-KP-VIII közpark területén a) játszókertet, sportkertet és pihenőkertet lehet létesíteni…] „2. Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek kerítéssel lekeríthetőek, azonban csak az éjszakai időszakra zárhatóak be. A területen elhelyezhetők a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok.”
14. § A Rendelet 38. § (3) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki: „c) a más helyi rendeletben HVT-nek kijelölt területen az a) és b) szerinti beépítési kötelezettség 10 évvel meghosszabbítható.”
15. § A Rendelet 1. melléklete a következő új fogalommal egészül ki: „Az utcai építmény magasság („UÉm”): Megegyezik az épületmagassággal (F/L) a közterület felőli homlokzatra értelmezve.”
16. § A JÓKÉSZ 3. sz. mellékletének szabályozási tervi elemei helyébe ezen rendelet 1. mellékletének szabályozási tervi elemei lépnek hatályba.
17. § (1) Ez a rendelet az elfogadást követő 15. napon lép hatályba.
(2) A szabályzatot a kihirdetést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni.
18. § Hatályát veszti a Rendelet
a) a 10. § (2) bekezdés d) pontja,
b) a 13. § (6) bekezdése,
c) a 14. § (2) bekezdés a) pontja,
d) a 17. § címéből a „belmagasságra” szövegrész,
e) a 18. § (2) bekezdés c) pontja,
f) 1. mellékletében a párkány magasság (utcai) definíció és magyarázó ábra,
g) 2. sz. mellékletét képező 2., 3., 4. ábrák.
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2015. április 16. napjával.