Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2016. (VI. 2.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2020. 02. 01- 2022. 04. 30Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2016. (VI. 2.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1a) bekezdése alapján a következőket rendeli el.
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki. E rendelet rendelkezéseit minden 14. életévét betöltött természetes személlyel, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben kell alkalmazni, aki (amely) cselekményével, mulasztásával, egyéb magatartásával megsérti a közösségi együttélés e rendeletben meghatározott alapvető szabályait.
2. Eljárási szabályok
2. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt indult közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására átruházott hatáskörben a jegyző jogosult.
3. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. § A közösségi együttélés szabályainak megsértője nem vonható felelősségre e rendelet alapján, ha a szabályszegő magatartás büntető-, szabálysértési vagy más jogszabály hatálya alá tartozik.
5. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályát sértő magatartás miatt folytatott közigazgatási hatósági eljárás vagy hivatalból indul vagy lakossági bejelentésre, vagy a hatóság észlelése alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárás:
a) a közösségi együttélés alapvető szabályát sértő cselekmény elkövetésétől, a hatóság tudomására jutásától,
b) mulasztással történő megvalósítás esetén a teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,
c) jogellenes állapot fenntartásával történő megvalósítás esetén a közösségi együttélés alapvető szabályát sértő állapot fennállása alatt vagy annak megszüntetésétől
számított 30 napon belül indítható.
6. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait megsértővel szemben közigazgatási bírság vagy helyszíni bírság kiszabásának van helye.
(2) Közigazgatási bírság kiszabására a jegyző, a helyszíni bírság kiszabására a Budapest Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyeleti Ügyosztály közterület-felügyelője jogosult.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályát sértő magatartás jogkövetkezményeként közigazgatási bírság kiszabása helyett az eset összes körülményeire figyelemmel figyelmeztetés alkalmazható.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók azzal szemben, aki a közösségi együttélés alapvető szabályait 1 éven belül ismételten megsérti.
7. § (1) Kiskorú személlyel szemben közigazgatási bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik. Kiskorú személlyel szemben folytatott eljárásban a kiskorú meghallgatása nem mellőzhető, a meghallgatásról törvényes képviselőjét értesíteni kell.
(2) Kiskorú személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának nincs helye.
8. § A közigazgatási hatósági eljárás megindítása, a figyelmeztetés alkalmazása, a közigazgatási vagy a helyszíni bírság kiszabása, a bírság megfizetése a közösségi együttélés alapvető szabályait sértőt nem mentesíti az elkövetett jogsértés miatti, a külön jogszabályban, egyedi hatósági határozatban előírt kötelezettsége teljesítése alól.
9. § A közigazgatási bírságot, a helyszíni bírságot az erről hozott döntés végrehajthatóvá válásától számított tizenöt napon belül kell megfizetni a döntéssel együtt átadott készpénz átutalási megbízás (csekk) befizetés útján; vagy a döntésben meghatározottak szerinti bankszámlára történő közvetlen pénzátutalással.
10. § Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályának megsértése olyan halasztást nem tűrő elhárítási, vagy helyreállítási tevékenység, vagy cselekmény kapcsán, amely a katasztrófa elleni védelmet, a veszélyhelyzet megelőzését, életveszély elhárítását, üzemzavar közérdekből szükséges elhárítását, azonnal fenyegető kár elhárítását szolgálja.
3. Közterület rendjét és lakókörnyezetet sértő szabályszegések
11. § Aki
a) nem gondoskodik az ingatlana előtti járdaszakasz tisztításáról, hó eltakarításáról és síkosság mentesítéséről, az úttesttől szintkülönbséggel, vagy más, látható módon elhatárolt, az úttest és a járda közötti szilárd burkolattal el nem látott terület tisztán tartásáról,
b) nem gondoskodik az ingatlanára került illegális falragaszok, közízlést sértő, vagy városképet rontó festések eltávolításáról, amennyiben az azokat elhelyező, vagy akinek az érdekében a kihelyezés történt, nem ismert,
c) nem gondoskodik a beépítetlen telekingatlana tisztántartásáról, gyommentesítéséről,
d) munkavégzése során, vagy egyéb tevékenysége következtében a közterületre került szennyezést – ismeretlen szabályszegő esetén az, akinek a munkavégzés, vagy az egyéb tevékenység az érdekében állt – haladéktalanul nem szünteti meg,
e) az üzlet üzemeltetőjeként az egység nyitvatartási ideje alatt – a bejárat fél méteres körzetében – nem helyez el kisméretű, maximum 50 literes hulladékgyűjtő edényt, vagy annak kiürítéséről nem gondoskodik, vagy az egység homlokzati vonalától az úttestig terjedő közterületi részt folyamatosan nem tartja tisztán, az eladott termékkel egyidejűleg átadott, a tevékenységéhez kapcsolódó azonosítható csomagoló anyagot, egyéb eszközt az üzlet megközelítését szolgáló bejárattól 25 méteres távolságon belül folyamatosan nem gyűjti vissza,
f) közterületen közterület-használati hozzájárulás nélkül reklámanyagot, szórólapot terjeszt vagy szolgáltatást nyújt, kínál,
g) közterületen galambot etet,
h) közterületen – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet tiltott helyre bevezet,
i) nem gondoskodik ingatlana tisztántartásáról, karbantartásáról, zárva tartásáról és ezzel elősegíti rágcsálók és rovarok elszaporodását, valamint a szomszédos ingatlanok lakóinak egészségét és biztonságát veszélyezteti,
megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályát, természetes személy esetén tízezer forinttól kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal, vagy a c) pont kivételével ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
12. § Aki az Önkormányzat tulajdonában álló
a) közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól, vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ,
b) a közterület-használatra a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, vagy a közterületet hatósági szerződés nélkül, vagy jogszabály megsértésével használja,
c) olyan közterületi részt használ, amelyre közterület-használati hozzájárulás nem adható
d) a közterület használat befejezésekor haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre,
megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályát, természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal, vagy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
12/A. § Aki gépjárművet közterületen bont, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályát és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal, vagy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
13. § (1) Közterületen szeszes ital fogyasztása tilos a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalmat nem kell alkalmazni
a) az érvényes közterület-használati hozzájárulással rendelkező vendéglátóegységekre nyitvatartási időben,
b) a szeszes italt is forgalmazó alkalmi rendezvények területére a rendezvény ideje alatt,
c) minden év első és utolsó napján.
13/A. § Az a szeszes italt is forgalmazó üzlet üzemeltetője, alkalmazottja, aki nem gondoskodik arról, hogy nyitvatartási időben az üzlet vagy a vendéglátóhely bármely bejáratától vagy portáljától számított 5 méteres közterületi szakaszon szeszes italt ne fogyasszanak, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályát és természetes személyek esetén kettőszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal, vagy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
13/B. §
13/C. § (1) Aki az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, a szeszesitalt is forgalmazó üzletek éjszakai nyitvatartási idejére vonatkozó korlátozást megszegi, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal is sújtható.
4. Zöldterület, zöldfelület használatával kapcsolatos szabályszegések
14. § Aki
a) a zöldterületen lévő növényzetet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeit, tartozékait, felszerelési tárgyait elpusztítja, károsítja,
b) játszótérre állatot bevisz, beenged,
c) gyepfelületre, parkosított területre gépjárművel, más járművel – ide nem értve a zöldfelületek karbantartását – behajt, beáll,
d) közkifolyónál, szökőkútnál, ivókútnál járművet, ruhaneműt mos, ezekben fürdőzik, állatot fürdet,
e) az úttesttől szintkülönbséggel, vagy más látható módon elhatárolt, az úttest és a járda közötti szilárd burkolattal el nem látott területet gépjárművel megállás vagy várakozás céljából – azt kifejezetten megengedő közúti jelzés hiányában – igénybe vesz,
megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályát, százezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal, vagy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
14/A. § Aki játszóteret, játszótéri eszközt a rendeltetésétől eltérően használ, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályát és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal, vagy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
4/A. A lakhatás nyugalmát, a lakóépület rendjét zavaró cselekmények
14/B. § Aki a lakóközösség házirendjében foglalt szabályok megsértésével
a) a külön tulajdonában, vagy a használatában lévő ingatlanban tart állatot,
b) a felügyelete alatt lévő állat által többlakásos lakóépület közös használatára szolgáló területen, egyéb berendezésén okozott szennyezés megszüntetéséről haladéktalanul nem gondoskodik,
megsérti a közösségi együttélés szabályát, és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
14/C. § Aki kertvárosias övezetben
a) munkanapokon 19.00 órától 08.00 óráig terjedő időszakban,
b) szombaton 9.00 óra előtt, valamint szombat 16.00 órától, vasárnap bármely időszakban,
c) ünnepnapokon és egyéb munkaszüneti napon bármely időszakban,
a környezetben élők nyugalmának zavarására alkalmas tevékenységet végez - különösen építési, bontási, szerelési munkálatok, zajjal járó kerti munkák - a szomszédos ingatlanok tulajdonosának hozzájárulása hiányában, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és természetes személyek esetén kettőszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
14/D. § (1) Aki többlakásos lakóépületben a lakhatás nyugalmának védelmére szolgáló, a lakóépület házirendjében írt szabályokat megszegve:
a) munkanapokon 19.00-08.00 óra közötti időszakban,
b) szombaton 09.00 óra előtt, valamint szombat 14.00 órától vasárnap 24.00 óráig terjedő idoszakban,
c) ünnepnapokon és egyéb munkaszüneti napon bármely időszakban a lakhatás nyugalmának megzavarására alkalmas tevékenységet végez vagy végeztet a szomszédos ingatlanok tulajdonosának hozzájárulása hiányában, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(2) Aki többlakásos lakóépületben a lakhatás nyugalmának védelmére szolgáló, a lakóépület házirendjében írt szabályokat megszegve a lakóépület közös használatú tárgyait, épületszerkezetét, helyiségeit, berendezéseit vagy a közös használatra szolgáló területet (pl. folyosó, udvar), épület-tartozékot olyan módon vagy olyan célra használ, amelyhez a szükséges hozzájárulást előzetesen nem szerzi meg, vagy abban foglaltaktól eltér, vagy használata nem a rendeltetésének megfelelő, vagy másokat zavaró, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(2a)
(3) Aki többlakásos lakóépületben a lakhatás nyugalmának védelmére szolgáló, a lakóépület házirendjében írt szabályokat megszegve az általa, vagy megbízása alapján végzett munka-, szállítási művelet során a közös használatra szolgáló területre, épületrészre került építési törmeléket, szemetet, egyéb szennyeződést haladéktalanul nem távolítja el, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(4) Aki többlakásos lakóépületben a lakhatás nyugalmának védelmére szolgáló, a lakóépület házirendjében írt szabályokat megszegve akár tulajdonosként, akár használóként haladéktalanul nem tesz meg minden szükséges és elvárható intézkedést annak érdekében, hogy a közös tulajdon tárgyaival, vagy a közös használatra szolgáló épületrészekkel, berendezésekkel kapcsolatos ellenőrzés, karbantartás elvégezhető, vagy rendkívüli káresemény, veszélyhelyzet elhárítható legyen, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(5) Aki a lakásának bejárati ajtajánál nem tünteti fel a lakás számot, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(6) Aki a társasház szervezeti és működési szabályzatában előírt bejelentési, vagy nyilvántartás vezetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a szervezeti és működési szabályzat tiltó rendelkezését megszegi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt szabályszegések esetén és természetes személyek esetén kettőszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
4/B. Józsefváros Önkormányzata jelképeinek használatát sértő cselekmények
14/E. § Aki Józsefváros önkormányzati jelképeinek (címer, zászló, lobogó) alapításáról, és a jelképek használati rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt szabályok megsértésével Józsefváros jelképeit engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően használja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és természetes személyek esetén kettőszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
4/C. Az ingatlanért felelős személyek, szervezetek elérhetőségével kapcsolatos cselekmények
14/F. § Az a társasház, vagy lakásszövetkezet, amely Józsefváros Önkormányzatának a közterületek, ingatlanok rendjéről és a köztisztaságról szóló önkormányzati rendeletben a lakóközösség nevének, képviseletének, és a képviselet elérhetőségének a feltüntetésére, valamint ezen rendeletben foglalt adatoknak a polgármesteri hivatalhoz történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
4/D. engedély nélküli fakivágás
14/G. § Aki Józsefváros közigazgatási területén közterületen fás szárú növényt, vagy nem közterületi besorolású ingatlanon fát engedély nélkül kivág, természetes személy esetén ötvenezer forinttól kettőszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
5. Módosító rendelkezések
15. § A Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és használatának rendjéről szóló 18/2013. (IV.24.) önkormányzati rendelet a következő 36. § (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A jogellenes közterület-használat következményeire vonatkozó rendelkezéseket a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.”
6. Záró rendelkezések
16. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 2016. július 1. napján lép hatályba.
(2) A 13. § 2016. június 3-án lép hatályba.
17. § Hatályát veszti:
1. a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és használatának rendjéről szóló 18/2013. (IV.24.) önkormányzati rendelet 34. § (4)-(7) bekezdése.
2. a szeszesital fogyasztásának tiltásáról a közterületeken szóló 46/1999. (XII.1.) önkormányzati rendelet.