Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (III.13.) önkormányzati rendelete
egyes önkormányzati rendeletek módosításáról
Hatályos: 2017. 03. 13- 2017. 03. 13Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (III.13..) önkormányzati rendelete
egyes önkormányzati rendeletek módosításáról
2017-03-13-tól 2017-03-14-ig
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete
az 1-36. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján
a 37–42. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
a következőket rendeli el:
1. A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010. (III.08.) önkormányzati rendelet módosítása
1. § A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010. (III.08.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet) 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadására vonatkozó hatáskörét – jelen rendeletben foglalt feladatmegosztásban - az alábbi szervezetekre, személyekre ruházza át…]
„a) az Emberi Erőforrás Bizottságra (a továbbiakban: átruházott szociális hatáskört gyakorló bizottság)”
2. § (1) A Lakásrendelet 3. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A lakások bérbeadása történhet:…]
„i) rendkívüli bérbeadás alapján”
(2) A Lakásrendelet 3. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A lakások bérbeadása történhet:…]
„k) ismételt bérbeadás alapján”
3. § A Lakásrendelet 4. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályázat kiírásáról, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság dönt.
(3) Pályázat csak üres lakás bérbeadására, vagy akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.
(4) A pályázati eljárás lebonyolításának feltételeit a mindenkori versenyeztetési szabályokról szóló képviselő-testületi határozat szabályozza.”
4. § (1) A Lakásrendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átruházott szociális hatáskört gyakorló bizottság javaslatára - a bérbeadó szervezethez benyújtott kérelmek alapján - pályázaton kívül, méltányosságból, a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek vizsgálatával, a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság évente legfeljebb 12 lakás bérbeadásáról dönthet, amennyiben a kérelmező VIII. kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy rendelkezett.”
(2) A Lakásrendelet 8. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az (1) bekezdés esetében bérleti szerződés szociális lakbérfizetési kötelezettséggel, 1 év határozott időre köthető.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálása legalább 3 fős előkészítő munkacsoport (a továbbiakban: előkészítő munkacsoport) javaslata alapján történik. A munkacsoportban résztvevők körét a polgármester határozza meg annak figyelembevételével, hogy tagjainak több, mint a fele szociális vagy gyermekjóléti, vagy köznevelési, vagy egészségügyi, vagy rendvédelmi területen folytat munkatevékenységet vagy a bérbeadó szervezettel munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban áll.
(5) Az előkészítő munkacsoport a kérelemben foglaltak, a benyújtott igazolások, a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ által elkészített helyszíni környezettanulmány alapján készíti el a kérelmező támogatására vonatkozó javaslatát.”
(3) A Lakásrendelet 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kérelmező részére a bérbeadó szervezet legfeljebb három lakás megtekintését biztosítja. Amennyiben a kérelmező a bemutatott lakások egyikét sem fogadja el, úgy a bérbeadó szervezet további lakások felajánlására nem köteles, és mentesül a bérleti szerződés megkötésének kötelezettsége alól.”
5. § A Lakásrendelet 9. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználónak, az általa használt lakást is – a 10. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – bérbe lehet adni, ha a lakásba történő költözésére vonatkozóan bérbeadói hozzájárulást adtak, és a lakás nagysága a lakásigény mértékét nem haladja meg, és állandó lakcím bejelentéssel, életvitelszerűen lakott a lakásban a bérlő halálát megelőző 3 évben és a bérlőnek unokája (a nem befogadott gyermekének született gyermeke), testvére, élettársa, illetve a bérlő házastársának szülője, gyermeke, unokája, testvére.
(5) A lakásban visszamaradt használók lakásigénye mértékének megállapításánál az 1. mellékletben foglaltakat kell figyelembe venni azzal, hogy a kérelmezővel már a bérlő életében is állandó jelleggel együttlakó személyeket lehet számításba venni. Állandó jelleggel együttlakó személynek minősül az, aki életvitelszerűen tartózkodik az adott lakásban.”
6. § (1) A Lakásrendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság kérelemre, egyedi mérlegelés alapján, ha nem áll fenn a 9. § (6) bekezdésében megjelölt kizáró okok egyike sem, 1 évi időtartamra, költségelvű, vagy piaci lakbér fizetési kötelezettséggel adja bérbe a lakást.”
(2) A Lakásrendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a bérlő halála után a lakásban visszamaradt személy nem jogosult szociális bérletre, részére a bérbeadás – az egyéb feltételek fennállása esetén - költségelvű, vagy piaci alapú - bérleti díj fizetésének előírása mellett történhet.”
7. § (1) A Lakásrendelet 11. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Ltv. 23.§ (3) bekezdése és a 26. § (1) bekezdése alapján történő bérbeadói felmondás esetén a bérlő részére az Ltv. 26. § (1)-(3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő cserelakást kell bérbe adni, melyet a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság jelöl ki…]
„b) Ha a bérlő a lakása helyett nagyobb szobaszámú lakást kér, kérelmére legfeljebb a jogos lakásigénye mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe, amelynek lakhatóvá tételéről bérbeadó bérlővel írásban megállapodást köt.”
(2) A Lakásrendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdés esetén a megállapodás megkötéséről a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság dönt a bevételi/kiadási előirányzaton rendelkezésre álló keretösszeg határáig. Megfelelő másik lakás biztosítása során a kiürítendő lakás szobaszámát, alapterületét és komfortfokozatát, valamint a jogos lakásigénynek a rendelet 1. melléklete alapján megállapított mértékét kell különösen figyelembe venni.”
(3) A Lakásrendelet 11. § (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (2) bekezdés c) pontja alapján történő külön-külön bérbe adott lakások együttes szobaszáma nem haladhatja meg a bérlő és a vele együttlakó, 24. § (2) bekezdésben meghatározott személyek száma alapján számított lakásigény mértékének alsó határához tartozó szobaszám és ehhez hozzászámítható egy szoba együttes számát.
(9) A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során az új bérlő esetében a bérleti jogviszony létesítését kizáró feltételeket vizsgálni kell. A nem a bérlőnek bérbe adott lakás után költségelvű vagy piaci lakbért kell fizetni. Az ilyen lakásra csak határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig létesíthető bérleti jogviszony.”
(4) A Lakásrendelet 11. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek alapján, a bérleti szerződést a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján a bérbeadó szervezet köti meg.”
8. § (1) A Lakásrendelet 11/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Önkormányzattal érvényes lakásbérleti jogviszonyban állók alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű lakás bérbeadását kérhetik, a bérbe adandó lakás lakhatóvá tételének megállapodásban való vállalása, és az általuk bérelt bérlemény leadása mellett. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság hozzájárul a lakáscseréhez, a visszaadott és a bérbe adandó lakás forgalmi érték különbözetének 40%-át fizetheti meg bérlő részére azzal, hogy a bérbeadó jogosult az esetlegesen felhalmozott lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékát a bérlakások értékének különbözetéből közvetlenül levonni. A levonások után esetlegesen fennmaradó összeget az Önkormányzat a felújítási munkákra fizeti ki a bérbeadó szervezet költségvetése alapján.”
(2) A Lakásrendelet 11/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben a bérlő által fizetendő lakás forgalmi érték különbözet összegét – a szociális ügyeket gyakorló bizottság javaslata alapján – a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság mérsékli vagy 100 %-os mértékig csökkenti, bérlő a lakást 3 évig semmilyen módon nem cserélheti tovább, és nem veheti meg. Amennyiben bérlő a kedvezmény összegét megfizeti az Önkormányzat részére, a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján a lakást megvásárolhatja.”
(3) A Lakásrendelet 11/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A 11/A. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépését követően jogerőre emelkedett bírósági ítélet kötelezi a jogcím nélküli lakáshasználót a lakás kiürítésére. A rendelet hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett bírósági ítéletek esetében, az e §-ban írt feltételek teljesülése esetén a bérbeadó szervezet a bérleti szerződést megköti a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján.”
9. § (1) A Lakásrendelet 13. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A házfelügyelői szolgálati lakásokat a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság jelöli ki.
(2) A házfelügyelői szolgálati lakásra a bérleti szerződést – munkaviszonya fennállásának időtartamára – azzal a személlyel kell megkötni, akit a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság jelöl és a házfelügyelői teendők ellátására a házfelügyelői feladatok ellátásával megbízott szervezettel munkaszerződést köt.”
10. § (1) A Lakásrendelet 14. § (3) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a bérbe adni kívánt lakás költségelvű bérleti díjának megfizetését vállalja, és”
(2) A Lakásrendelet 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a foglalkoztatási jogviszony megszűnésére a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt kerül sor, a bérleti szerződést egy alkalommal 1 évvel meg lehet hosszabbítani. A bérleti jogviszony 1 év elteltével megszűnik.”
11. § (1) A Lakásrendelet 16. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közérdekű célból történik a lakás bérbeadása, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, balesetveszélyessé, vagy életveszélyessé nyilvánították, az életveszélyes állapot megszüntetésének idejére, valamint a balesetveszélyessé nyilvánított lakás esetében a balesetveszélyes állapot megszüntetésének idejére.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti lakás az önkormányzat tulajdona, a bérbeadó szervezet a lakás korábbi bérlőjével átmeneti jelleggel vagy a lakhatatlanná vált lakásra vonatkozó bérleti szerződéssel megegyező feltétellel bérleti szerződést köt.
(3) Nem önkormányzati tulajdonú lakás esetében, amennyiben a lakás tulajdonosa a saját maga, vagy a használó elhelyezéséről – önhibáján kívüli okból – nem tud gondoskodni, a bérbeadó szervezet – építésügyi kötelezés esetén – ideiglenes elhelyezésre határozott idejű bérleti szerződést köt az (1) bekezdésben rögzített lakás használójával.”
(2) A Lakásrendelet 16. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ideiglenes elhelyezés esetén a bérleti szerződést a bérbeadó szervezet köti meg. A bérbeadó szervezet az ideiglenes elhelyezésről tájékoztatja a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottságot.”
(3) A Lakásrendelet 16. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az önkormányzati lakás jogcím nélküli használójának elhelyezésére a bérbeadó szervezet határozott idejű használati szerződést köt.”
12. § (1) A Lakásrendelet 18. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a határozott időre létesített bérleti szerződés a határozott idő lejárta miatt szűnik meg, az Önkormányzat a bérlőnek biztosít jogot a lakás ismételt bérbevételére, vagy másik lakást ad bérbe feltéve, hogy nem következett be a bérleti jog létesítését kizáró ok.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcím alapján:
a) az eredetileg öt évnél rövidebb időre szóló szerződést a bérbeadó szervezet a bérlő kérelmére öt évre meghosszabbítja (a továbbiakban: első öt éves bérleti időszak),
b) az a) pontban meghatározott szerződés lejártát követően a bérlő kérelmére a bérbeadó szervezet ismételten öt évre megköti (a továbbiakban: második öt éves bérleti időszak),
c) a b) pontban meghatározott szerződés lejártát követően a továbbiakban – valamennyi öt évre szóló szerződés lejártát követően - a bérlő kérelmére a bérbeadó szervezet ismételten ugyanilyen feltétellel öt évre megköti a bérleti szerződést, amennyiben a bérlő a kérelmét a bérleti szerződés lejártáig benyújtja és vele szemben nem állnak fenn a bérleti szerződés megkötését akadályozó okok.”
(2) A Lakásrendelet 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ismételt bérbeadás jogcímen nem köthető meg a bérleti szerződés, ha a bérleti jogviszony a bérlőnek felróható okból szűnik meg, feltéve, hogy a bérbeadó a kérelem benyújtásának időpontjáig a bérlőnek a felmondás előtti bérbeadói figyelmeztetést már megküldte.”
13. § A Lakásrendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ismételt bérbeadás jogcímén a bérleti szerződést a bérbeadó szervezet kötheti meg.”
14. § A Lakásrendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Ismételt bérbeadás jogcímén másik lakást kell bérbe adni, ha a megszűnt bérleti jogviszonnyal érintett lakást önkormányzati érdek érvényesítése, Önkormányzat által kötött szerződés miatt nem lehet a jogosultjának bérbe adni.”
15. § A Lakásrendelet 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bérlőnek ismételt bérbeadás jogcíme alapján másik lakást kell bérbe adni, amíg másik lakás nem áll rendelkezésre és ennek bérbeadásáról nem születik döntés, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a fennálló bérleti jogviszony meghosszabbításáról dönt.”
16. § A Lakásrendelet 21/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azzal a bérlővel, aki határozott időre szóló bérleti szerződés lejártát követően a szerződéskötést akadályozó körülményeket elhárította – ha a szerződéskötés feltételei fennállnak – ugyanarra a lakásra a bérbeadó szervezet új, határozott időre szóló bérleti szerződést köt.”
(2) E § szerinti jogcím nélküli lakáshasználó bérleti díj tartozását a 40. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint is teljesítheti, de ez esetben a lakást 3 évig semmilyen módon nem cserélheti tovább és nem veheti meg. Amennyiben bérlő a kedvezmény összegét megfizeti az Önkormányzat részére, a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján a lakást megvásárolhatja.
(3) E §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépését követően jogerőre emelkedett bírósági ítélet kötelezi a jogcím nélküli lakáshasználót a lakás kiürítésére. A rendelet hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett bírósági ítéletek esetében, az e §-ban írt feltételek teljesülése esetén a bérbeadó szervezet a bérleti szerződést megköti a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján.”
17. § (1) A Lakásrendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bérbeadó nevében az e rendelet 50-55. §-okban szabályozott esetekben a szükséges bérbeadói hozzájárulást a bérbeadó szervezet adja meg.”
(2) A Lakásrendelet 22. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bérleti szerződést írásba kell foglalni.
(4) Amennyiben a kijelölt bérlő a bérleti szerződést a bérbeadói hozzájárulásban megjelölt (legalább 10 munkanap) határidőn belül nem köti meg, a hozzájárulás érvényét veszti. A határidő önhibán kívüli elmulasztásának esetére, 30 napon belül igazolási kérelemnek van helye.
(5) A bérleti szerződést a bérbeadó szervezet köti meg. A bérleti szerződéssel az Önkormányzat válik jogosulttá és kötelezetté.”
18. § A Lakásrendelet 22/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„22/B. § E rendelet 3. § (4) bekezdés p) pontjában foglalt azon jogosultak részére, akik az Önkormányzat által meghirdetett hajléktalanokkal foglalkozó (LÉLEK-Program) programban meghatározott feltételeket teljesítették, a bérbeadó szervezet a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság által kijelölt lakásra egy évi határozott időre szóló bérleti szerződés köt, szociális lakbérfizetési kötelezettséggel. A határozott idő lejárta esetében a 40. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadóak.”
19. § A Lakásrendelet 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A lakás bérlője, amennyiben a lakás bérleti díja nem szociális alapon kerül meghatározásra, új bérbeadás esetén a szerződéskötéskor óvadékot köteles fizetni. Az óvadék mértéke…]
„b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás csökkentő-növelő tényező nélküli lakbérének 3 havi összege.”
20. § A Lakásrendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, a bérleti szerződést a bérbeadó szervezet legfeljebb 5 évi határozott időtartamra köti meg.”
21. § A Lakásrendelet 27. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bérbeadó szervezet az öt évnél rövidebb időre szóló bérleti jogviszonyt meghosszabbíthatja.
(2) A szerződés meghosszabbítása azt jelenti, hogy az öt évnél rövidebb időre szólóan létrejött bérleti szerződés időtartama úgy kerül megváltoztatásra, hogy a szerződés eredeti időtartama – az addigi meghosszabbításokat is figyelembe véve – legfeljebb öt évre növekszik. Ha a bérlet már öt éve fennáll, nem lehet a szerződést meghosszabbítani. Abban az esetben azonban, ha a rendeletben szabályozott feltételek fennállnak, új bérleti szerződést kell kötni.”
22. § A Lakásrendelet 28. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Bérleti Szerződésnek tartalmaznia kell különösen…]
„f) a bérbeadó és a bérlő épülettel, lakással, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területekkel kapcsolatos kötelezettségeit, feladatait,”
23. § (1) A Lakásrendelet 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának megteremtése, a berendezések karbantartása, az épülettel, közös használatra szolgáló helyiségekkel kapcsolatban írt kötelezettségek és az elvégzett munkálatok költségeinek viselése vonatkozásában a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.”
(2) A Lakásrendelet 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bérleti szerződés megkötése előtt a bérlő részvételével fel kell mérni és a bérlő nyilatkozatát figyelembe véve a bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott munkálatok közül, várhatóan melyek merülnek fel, valamint azt, hogy a bérlő a munkálatokat el kívánja-e végezni, ha igen, tételesen meg kell határozni az elvégezni kívánt munkálatok várható költségeinek legmagasabb összegét is.”
24. § (1) A Lakásrendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő a bérleti jogviszony megszüntetését kezdeményezi pénzbeli térítés ellenében és a lakást kiürítve átadja, úgy a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján, a lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 15%-a fizethető a részére. A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakbér- és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékot. A forgalmi értékbecslés és a közjegyzői nyilatkozat díját bérlő köteles megfizetni.”
(2) A Lakásrendelet 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a bérleti jogviszony megszüntetését a mindenkor hatályos helyi városrehabilitációról szóló önkormányzati rendeletben rögzített feladatok ellátása érdekében a bérbeadó kezdeményezi, határozatlan időtartamú bérlet esetén, a pénzbeli térítés az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi érték 60%-a.”
(3) A Lakásrendelet 36. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Amennyiben a bérbeadó határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás esetében kezdeményezi a bérleti jogviszony megszüntetését, bérbeadó cserelakást, vagy pénzbeli térítést ajánl fel. A pénzbeli térítés mértéke a bérlő által lakott lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 50%-a, ha a határozott időből több mint négy év van hátra, legfeljebb 40 %, ha a határozott időből több mint három év van hátra, legfeljebb 30 %, ha a határozott időből több mint két év van hátra, legfeljebb 10%, ha a határozott időből több mint egy év van hátra.”
(4) A Lakásrendelet 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pénzbeli térítés minimum 25 %-át a megállapodás aláírását követő 8 napon belül, a fennmaradó részt pedig a lakás birtokbaadását követő 15. napon belül kell bérlő részére megfizetni. A lakást a megállapodás aláírását követő 45 napon belül a volt bérlőnek ki kell üríteni és át kell adnia a bérbeadó szervezetnek.”
25. § (1) A Lakásrendelet 40. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bérbeadó szervezet a bérlőből jogcímnélkülivé vált lakáshasználó részére az általa lakott lakást a tartozás maradéktalan rendezése esetén egy év időtartamra ismételten bérbe adhatja, illetve tartozásának részletfizetési megállapodásban vállalt megfizetése esetén – feltétel bekövetkeztéig, a részletfizetési megállapodásban vállalt határidőig – használatba adhatja, a ténylegesen fizetendő költségelvű, illetve jogosultság esetén a szociális lakbérrel megegyező bérleti-, illetve használati díj megfizetése mellett.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott részletfizetési megállapodást, használati szerződést és bérleti szerződést az e §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén a bérbeadó szervezet köti meg.
(4) A bérbeadó szervezet az egy év, valamint a részletfizetési megállapodásban vállalt határidő elteltével, amennyiben a bérlő ellen ez idő alatt a bérlőnek felróható ok miatt újabb felmondási eljárás nem indult, bérlővel új, e rendelet feltételei szerint határozott idejű bérleti szerződés köt.”
(2) A Lakásrendelet 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a két lakás közötti forgalmi érték különbözet a tartozás teljes összegét nem fedezi, abban az esetben a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a tartozás fennmaradó részére, az összeg 20 %-ának befizetését követően a jogcímnélküli lakáshasználóval legfeljebb 12 hónap időtartamra, részletfizetési megállapodást köt.”
(3) A Lakásrendelet 40. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) E §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépését követően jogerőre emelkedett bírósági ítélet kötelezi a jogcím nélküli lakáshasználót a lakás kiürítésére. A rendelet hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett bírósági ítéletek esetében, az e §-ban írt feltételek teljesülése esetén a bérbeadó szervezet a bérleti szerződést megköti.”
26. § A Lakásrendelet 41. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) a) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet azzal a bérlővel, aki a külön önkormányzati rendelet szerinti hátralékkezelési támogatás jogosultsági feltételének nem felel meg vagy azt nem kívánja igénybe venni és a fennálló tartozásának 10%-át egy összegben vagy 60 nap alatt részletekben megfizeti, a fennmaradó hátralékra legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köthet. A bérlő ettől eltérő részletfizetési kérelméről az Emberi Erőforrás Bizottsága javaslata alapján a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság a bérbeadó szervezet javaslata alapján dönt. Amennyiben a bérlő a részletfizetési megállapodásba foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul és késedelem nélkül teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli. A bérlő a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint jogosult a fennmaradó 25 %-os mértékű hátralék hátralékkiegyenlítő támogatásként történő megfizetését kérelmezni a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központnál.
b) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a külön önkormányzati rendelet szerinti hátralékkezelési támogatás jogosultsági feltételének nem felel meg vagy azt nem kívánja igénybe venni és a fennálló tartozásának 10%-át egy összegben vagy 60 nap alatt részletekben megfizeti, a fennmaradó hátralékra legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köthet. A bérlő ettől eltérő részletfizetési kérelméről az Emberi Erőforrás Bizottsága javaslata alapján a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság a bérbeadó szervezet javaslata alapján dönt. Részletfizetési megállapodás a fennálló tartozás 10%-ának megfizetését követően köthető meg. Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli. A jogcím nélküli lakáshasználó a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint jogosult a fennmaradó 25 %-os mértékű hátralék hátralékkiegyenlítő támogatásként történő megfizetését kérelmezni a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központnál.
c) A bérbeadó szervezet azzal a harmadik személlyel, aki a bérlő, illetve jogcím nélküli lakáshasználó fennálló tartozását fizeti meg, 24 havi részletfizetési megállapodást köthet.
(4) A bérlőből jogcím nélkülivé vált lakáshasználóval a bérbeadó szervezet feltétel bekövetkeztéig, az adósságkezelési szolgáltatás időtartamáig de legfeljebb a részletfizetési megállapodásban vállalt határidőig használati szerződést köt költségelvű lakbérrel megegyező használati díj megfizetése mellett. Amennyiben a jogosultság fennáll, úgy szociális lakbérrel megegyező használati díjat kell megállapítani.
(5) Amennyiben a bérlőből jogcím nélkülivé vált használó teljesíti a részletfizetési megállapodásban vállaltakat, és a továbbiakban sem tartozása és egyéb felmondási ok nem áll fenn, úgy a bérbeadó szervezet a részletfizetési megállapodásban rögzített lejárati határidőt követő 90 napon belül a lakásra 1 év határozott idejű bérleti szerződést köt.”
27. § A Lakásrendelet a következő új alcímmel 45/A. §-sal egészül ki.
„Bérlővédelmi program
45/A. §
(1) A bérlővédelmi program keretében az önkormányzat azoknak a bérlőknek, akik együttműködnek az önkormányzattal és betartják a közösségi együttélés szabályait, a bérbeadó a külön rendeletben meghatározottak szerint, segítséget nyújt a lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralék megfizetéséhez.
(2) A bérbeadó szervezet a 60 napot meghaladó lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékkal rendelkező bérlők részére részletes tájékoztatót küld a bérlővédelmi programban való részvétel lehetőségéről.”
28. § A Lakásrendelet 51. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bérbeadó szervezet házastársak és anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzett élettársak közös írásbeli kérelmére bérlőtársi szerződést köt.
(2) A bérbeadó szervezet a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, élettársa, testvére közös kérelmére bérlőtársi szerződést köt, ha:
a) a testvér a bérlővel a lakásban legalább 3 év óta folyamatosan együtt lakik,
b) élettárs a bérlővel a lakásban legalább 3 év óta folyamatosan együtt lakik.”
29. § A Lakásrendelet 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bérbeadó szervezet a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) kérelmére hozzájárul ahhoz, hogy a bérlő örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermekét és annak házastársát, eltartóját, testvérét, unokáját, élettársát, egyenes ági rokonának házastársát, továbbá örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermekét és annak házastársát befogadja. A befogadó nyilatkozatot a (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bérbeadó szervezet írásban adja ki.”
30. § (1) A Lakásrendelet 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bérbeadó szervezet – a bérlő írásbeli kérelmére – hozzájáruló nyilatkozatot ad ki ahhoz, hogy a bérlő bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön az alábbi esetekben:
a) ha a bérlő határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik,
b) szakorvosi véleménnyel igazolja, hogy tartásra szorul,
c) írásban nyilatkozik arról, hogy nincs jogszabály által tartásra kötelezett, vagy igazolja, hogy a tartásra nem képes,
d) írásban nyilatkozik arról, hogy mással nem kötött tartási szerződést, és
e) az eltartó a tartási szerződésben nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a tartásra képes, és kötelezettségeit a szerződés részletesen tartalmazza.”
(2) A Lakásrendelet 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet megtagadja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora, avagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetve az eltartó a tartásra nem képes.”
31. § A Lakásrendelet 54. § (1) bekezdés felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bérbeadó szervezet hozzájárul a lakás albérletbe adásához, ha:”
32. § A Lakásrendelet 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakáscseréhez való hozzájárulást az Ltv. keretei között lehet megadni, illetve megtagadni.
A bérbeadói hozzájárulás megadásáról, vagy megtagadásáról a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság dönt.”
33. § A Lakásrendelet 56. §-a a következő, új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bérbeadó szervezet az Ltv. 32. §-ában foglalt feltételek teljesülése esetén a jogviszony folytatójával bérleti szerződést köt.”
34. § A Lakásrendelet 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bérbeadó szervezet a bérlővel használati szerződést köt az építési-kivitelezési munkálatok befejezéséig, de legfeljebb egy évre, költségelvű lakbérrel megegyező mértékű használati díjfizetési kötelezettséggel.”
35. § Ez a rendelet 2017. március 13. napján lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
36. § E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Lakásrendelet 2. § (1) bekezdés c.) pontja, a 4. § (2) bekezdés a)-j) pontja, (5) bekezdése, a 8. § (2) bekezdése, (6) bekezdése, (8) bekezdés ac) alpontja, b) pontjának ba)-bf) alpontja, a 9. § (4) bekezdés b) pontja, a 11. § (6)-(7) bekezdései, a 11/A. § (6) bekezdése, a 14. § (6) bekezdése, (8)-(9) bekezdése, 17. §-a, a 18. § (3)-(5) bekezdése, a 27. § (7) bekezdése, a 34. § (2) bekezdése.
2. A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 10/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelet módosítása
37. § A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 10/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Szociális Rendelet) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A rendelet 23/A. §-a kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjére, jogcímnélküli használójára, függetlenül a bérlő vagy jogcímnélküli lakáshasználó lakóhelyétől.”
38. § A Szociális Rendelet 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (2)-(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 23/A. §-ban szabályozott támogatás esetében.”
39. § A Szociális Rendelet 6. § (2) bekezdése a következő ag) alponttal egészül ki:
[Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára:
települési támogatást….]
„ag) hátralékkiegyenlítő támogatásra”
40. § A Szociális Rendelet 12. §-a (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Nem jogosult hátralékkezelési támogatásra az a személy vagy család…]
„f) a kérelem benyújtását megelőző 24 hónapon belül a rendelet 23/A §-a szerinti hátralékkiegyenlítő támogatásban részesült.”
41. § A Szociális Rendelet a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) Az Önkormányzat bérlővédelmi programjára figyelemmel hátralékkiegyenlítő támogatást nyújt azon személy részére, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
- az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlője vagy jogcímnélküli használója és
- bérbeadó szervezettel a fennálló lakbér-, lakáshasználati-, és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralék megfizetésére a lakásrendelet szerinti részletfizetési megállapodást kötött és
- a részletfizetési megállapodásban foglalt fizetési kötelezettség 75 %-át a fizetésre kötelezett hiánytalanul és késedelem nélkül teljesítette és
- a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülélő esetén a 400%-át és
- az adóssággal érintett Budapest VIII. kerület területén lévő önkormányzati tulajdonú lakásban életvitelszerűen lakik és igazolja, hogy az ingatlan lakás céljára szolgál,
- a Központnak az (5) bekezdés szerinti javaslata a támogatás megállapítására vonatkozik,
- a b) pont szerinti díjhátralék tekintetében a rendelet 9-18. §-a szerinti hátralékkezelési támogatásban nem részesült vagy a hátralékkezelési támogatás iránti kérelme ügyében indult eljárás a folyósítás feltételeinek nem teljesítése miatt nem került megszüntetésre,
- hátralékkiegyenlítő támogatásban a kérelem benyújtását megelőző 24 hónapon belül nem részesült.
(2) A hátralékkiegyenlítő támogatás megállapítására irányuló kérelmet a Központnál kell benyújtani.
(3) A kérelem tartalmazza különösen:
a) kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes és jövedelmükre vonatkozó adatait,
b) az adóssággal érintett lakáson fennálló adósságtípusokat, a megállapítható hátralékkiegyenlítő támogatás összegét.
(4) A kérelemhez mellékelni kell
a) a kérelmezőnek az adóssággal érintett lakás használati jogcímét igazoló bérleti vagy használati szerződést,
b) a hátralékkal érintett lakásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző harminc napnál nem régebbi közüzemi szervek által kiállított díjtartozás igazolást, a bérbeadó szervezet igazolását az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakról,
c) a hátralékkal érintett lakásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző havi valamennyi lakásfenntartási kiadásokat igazoló számlalevelet,
d) a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, egyéb dokumentumokat.
(5) A Központ a (4) bekezdés szerint benyújtott kérelmet a 4. § (5) bekezdés szerinti környezettanulmány elvégzését követően a támogatás megítélésére vagy elutasítására vonatkozó javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő tizenötödik munkanapig a Polgármesteri Hivatal felé továbbítja.
(6) A hátralékkiegyenlítő támogatás mértéke a részletfizetési megállapodásban meghatározott hátralék 25 %-a.
(7) A hátralékkiegyenlítő támogatás a bérbeadó szervezet részére átutalással kerül egy összegben folyósításra.
(8) A hátralékkiegyenlítő támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.”
42. § Ez a rendelet 2017. március 13. napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
43. § E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a le nem járt részletfizetési megállapodások esetében a Szociális Rendelet 5. §-a és 10. §-a szerinti hátralékkiegyenlítő támogatás mértéke a fennálló tartozás mértékével egyezik meg, amennyiben a részletfizetési megállapodásban megállapított tartozásból 25 %-nál kevesebb mértékű a fennálló hátralék összege.
Budapest, 2017. március 13.
Danada-Rimán Edina dr. Kocsis Máté
jegyző polgármester
INDOKOLÁS
Egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló önkormányzati rendelethez
- Általános indokolás
A módosító rendelet a következők szerint változtat a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010. (III.08.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet), valamint a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 10/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Szociális Rendelet) hatályos szabályain.
- Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A szociális hatáskört gyakorló bizottság neve változott.
a 2. §-hoz
A lakások bérbeadás jogcímei változnak a jogcím tartalmát tükrözően.
a 3. §-hoz
A Lakás bérbeadása pályázat útján tárgykörben a pályázati eljárás kiírásának szabályai általánosan, keretjelleggel kerülnek meghatározásra. A tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság dönt arról, milyen körnek és milyen feltételekkel ír ki pályázatot.
a 4. §-hoz
A méltányosságból létesített bérlet, pályázaton kívül tárgykörben a méltányossági alapon történő bérbeadás feltételeit határozza meg.
az 5-6.-hoz
A bérlő halála után a lakásban visszamaradt jogcím nélküli használók elhelyezése tekintetében tartalmaz új rendelkezéseket.
a 7. §-hoz
Bérbeadás lakásgazdálkodási feladatok teljesítése érdekében tárgykörben rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a lakásgazdálkodási feladatok ellátása keretében bérbe adott lakás felújításáról a felek kötelesek megállapodást kötni.
a 8. §-hoz
Bérbeadás minőségi csere keretében, pályázaton tárgykörben tartalmaz módosító rendelkezéseket.
a 9. §-hoz
Házfelügyelői szolgálati lakás eseteire vonatkozóan tartalmaz új szabályozást azzal, hogy feloldja azt a kötelezést, hogy csak a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő épületekben lehet házfelügyelői lakást kijelölni.
a 10. §-hoz
A közszolgálati célú lakások tárgykörben a bérleti díj megállapítására, valamint a bérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
a 11. §-hoz
Lakás bérbeadása közérdekű célok megvalósítása érdekében tárgykörben tartalmaz új rendelkezéseket.
a 12. §-hoz
Bérbeadás előbérleti jog alapján tárgykörben tartalmaz új rendelkezéseket.
a 13. §-hoz.
A bérleti szerződés megkötésére jogosult bérbeadó szervezet kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
a 14-15. §-hoz
Ismételt bérbeadás esetére tartalmaz új előírásokat.
a 16. §-hoz
A határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezők szerződés lejáratát követő szerződések megkötésének feltételeit szabályozza.
a 17. §-hoz
A bérleti jogviszony keletkezésére vonatkozóan tartalmaz új rendelkezéseket.
a 18. §-hoz
A LÉLEK-Programban résztvevő bérlők által fizetendő bérleti díj mértékét szabályozza.
a 19. §-hoz
Az óvadék összegét a Ptk. szabályaival hozza összhangba.
a 20-21. §-hoz
A bérleti jogviszony idejének meghatározását és a bérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseket rögzíti.
a 22. §-hoz
A bérleti szerződés tartalmi elemeit módosítja.
a 23. §-hoz
A bérlemény átadása és a műszaki munkák elvégzéséről szóló megállapodás megkötésének feltételeit tartalmazza.
a 24. §-hoz
Megállapodás a lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel való megszüntetéséről tárgykörben tartalmaz új rendelkezéseket.
a 25. §-hoz
A bérbeadói felmondással érintett lakás ismételt bérbeadása témakörben állapít meg szabályokat.
a 26. §-hoz
A tartozás rendezésére vonatkozóan határoz meg szabályokat azoknak, akik hátralékkezelési támogatásra nem jogosultak, vagy azoknak, akik ezen támogatást nem kívánják igénybe venni, valamint a jogcím nélküli lakáshasználók számára állapít meg szabályokat tartozásuk részletekben történő megfizetésének esetére.
a 27. §-hoz
A bérlővédelmi programra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.
a 28. §-hoz
A bérbeadó szervezethez beérkezett kérelmek alapján a bérlőtársi jogviszony létesítésének feltételeit módosítja.
a 29. §-hoz
A bérbeadó szervezethez beérkezett kérelmek alapján a lakásba való befogadás feltételeit módosítja.
a 30.§-hoz
A tartási szerződés jóváhagyásának feltételeit szabályozza.
a 31. §-hoz
Az albérletbe adás jóváhagyásának feltételeit szabályozza.
a 32. §-hoz
A lakáscsere szerződés jóváhagyásának feltételeire vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.
a 33. §-hoz
A bérleti jogviszony folytatásának feltételeit határozza meg.
a 34. §-hoz
A lakásbővítés feltételeit rögzíti.
a 35-36. §-hoz
Hatályba léptető és hatályát vesztő rendelkezéseket tartalmaz.
a 37-38. §-hoz
A Szociális Rendelet személyi hatályára és alkalmazási körére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.
a 39-40. §-hoz
Új típusú települési támogatást, a hátralékkiegyenlítő támogatást vezet be.
a 41. §-hoz
A hátralékkiegyenlítő támogatás jogosultsági feltételeit szabályozza.
a 42-43. §-hoz
Hatályba léptető és hatályát vesztő rendelkezéseket tartalmaz.