Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete

az 1-36. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján

a 37–42. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

a következőket rendeli el:

1. A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010. (III.08.) önkormányzati rendelet módosítása

1.  § A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010. (III.08.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet) 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadására vonatkozó hatáskörét – jelen rendeletben foglalt feladatmegosztásban - az alábbi szervezetekre, személyekre ruházza át…]

„a)     az Emberi Erőforrás Bizottságra (a továbbiakban: átruházott szociális hatáskört gyakorló bizottság)”

2.  § (1) A Lakásrendelet 3. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A lakások bérbeadása történhet:…]

„i) rendkívüli bérbeadás alapján”

(2) A Lakásrendelet 3. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A lakások bérbeadása történhet:…]

„k) ismételt bérbeadás alapján”

3.  § A Lakásrendelet 4. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pályázat kiírásáról, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság dönt.

(3) Pályázat csak üres lakás bérbeadására, vagy akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(4) A pályázati eljárás lebonyolításának feltételeit a mindenkori versenyeztetési szabályokról szóló képviselő-testületi határozat szabályozza.”

4.  § (1) A Lakásrendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az átruházott szociális hatáskört gyakorló bizottság javaslatára - a bérbeadó szervezethez benyújtott kérelmek alapján - pályázaton kívül, méltányosságból, a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek vizsgálatával, a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság évente legfeljebb 12 lakás bérbeadásáról dönthet, amennyiben a kérelmező VIII. kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy rendelkezett.”

(2) A Lakásrendelet 8. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az (1) bekezdés esetében bérleti szerződés szociális lakbérfizetési kötelezettséggel, 1 év határozott időre köthető.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálása legalább 3 fős előkészítő munkacsoport (a továbbiakban: előkészítő munkacsoport) javaslata alapján történik. A munkacsoportban résztvevők körét a polgármester határozza meg annak figyelembevételével, hogy tagjainak több, mint a fele szociális vagy gyermekjóléti, vagy köznevelési, vagy egészségügyi, vagy rendvédelmi területen folytat munkatevékenységet vagy a bérbeadó szervezettel munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban áll.

(5) Az előkészítő munkacsoport a kérelemben foglaltak, a benyújtott igazolások, a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ által elkészített helyszíni környezettanulmány alapján készíti el a kérelmező támogatására vonatkozó javaslatát.”

(3) A Lakásrendelet 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kérelmező részére a bérbeadó szervezet legfeljebb három lakás megtekintését biztosítja. Amennyiben a kérelmező a bemutatott lakások egyikét sem fogadja el, úgy a bérbeadó szervezet további lakások felajánlására nem köteles, és mentesül a bérleti szerződés megkötésének kötelezettsége alól.”

5.  § A Lakásrendelet 9. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználónak, az általa használt lakást is – a 10. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – bérbe lehet adni, ha a lakásba történő költözésére vonatkozóan bérbeadói hozzájárulást adtak, és a lakás nagysága a lakásigény mértékét nem haladja meg, és állandó lakcím bejelentéssel, életvitelszerűen lakott a lakásban a bérlő halálát megelőző 3 évben és a bérlőnek unokája (a nem befogadott gyermekének született gyermeke), testvére, élettársa, illetve a bérlő házastársának szülője, gyermeke, unokája, testvére.

(5) A lakásban visszamaradt használók lakásigénye mértékének megállapításánál az 1. mellékletben foglaltakat kell figyelembe venni azzal, hogy a kérelmezővel már a bérlő életében is állandó jelleggel együttlakó személyeket lehet számításba venni. Állandó jelleggel együttlakó személynek minősül az, aki életvitelszerűen tartózkodik az adott lakásban.”

6.  § (1) A Lakásrendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság kérelemre, egyedi mérlegelés alapján, ha nem áll fenn a 9. § (6) bekezdésében megjelölt kizáró okok egyike sem, 1 évi időtartamra, költségelvű, vagy piaci lakbér fizetési kötelezettséggel adja bérbe a lakást.”

(2) A Lakásrendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a bérlő halála után a lakásban visszamaradt személy nem jogosult szociális bérletre, részére a bérbeadás – az egyéb feltételek fennállása esetén - költségelvű, vagy piaci alapú - bérleti díj fizetésének előírása mellett történhet.”

7.  § (1) A Lakásrendelet 11. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Ltv. 23.§ (3) bekezdése és a 26. § (1) bekezdése alapján történő bérbeadói felmondás esetén a bérlő részére az Ltv. 26. § (1)-(3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő cserelakást kell bérbe adni, melyet a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság jelöl ki…]

„b) Ha a bérlő a lakása helyett nagyobb szobaszámú lakást kér, kérelmére legfeljebb a jogos lakásigénye mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe, amelynek lakhatóvá tételéről bérbeadó bérlővel írásban megállapodást köt.”

(2) A Lakásrendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)-(2) bekezdés esetén a megállapodás megkötéséről a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság dönt a bevételi/kiadási előirányzaton rendelkezésre álló keretösszeg határáig. Megfelelő másik lakás biztosítása során a kiürítendő lakás szobaszámát, alapterületét és komfortfokozatát, valamint a jogos lakásigénynek a rendelet 1. melléklete alapján megállapított mértékét kell különösen figyelembe venni.”

(3) A Lakásrendelet 11. § (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (2) bekezdés c) pontja alapján történő külön-külön bérbe adott lakások együttes szobaszáma nem haladhatja meg a bérlő és a vele együttlakó, 24. § (2) bekezdésben meghatározott személyek száma alapján számított lakásigény mértékének alsó határához tartozó szobaszám és ehhez hozzászámítható egy szoba együttes számát.

(9) A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során az új bérlő esetében a bérleti jogviszony létesítését kizáró feltételeket vizsgálni kell. A nem a bérlőnek bérbe adott lakás után költségelvű vagy piaci lakbért kell fizetni. Az ilyen lakásra csak határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig létesíthető bérleti jogviszony.”

(4) A Lakásrendelet 11. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek alapján, a bérleti szerződést a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján a bérbeadó szervezet köti meg.”

8.  § (1) A Lakásrendelet 11/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Önkormányzattal érvényes lakásbérleti jogviszonyban állók alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű lakás bérbeadását kérhetik, a bérbe adandó lakás lakhatóvá tételének megállapodásban való vállalása, és az általuk bérelt bérlemény leadása mellett. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság hozzájárul a lakáscseréhez, a visszaadott és a bérbe adandó lakás forgalmi érték különbözetének 40%-át fizetheti meg bérlő részére azzal, hogy a bérbeadó jogosult az esetlegesen felhalmozott lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékát a bérlakások értékének különbözetéből közvetlenül levonni. A levonások után esetlegesen fennmaradó összeget az Önkormányzat a felújítási munkákra fizeti ki a bérbeadó szervezet költségvetése alapján.”

(2) A Lakásrendelet 11/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Amennyiben a bérlő által fizetendő lakás forgalmi érték különbözet összegét – a szociális ügyeket gyakorló bizottság javaslata alapján – a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság mérsékli vagy 100 %-os mértékig csökkenti, bérlő a lakást 3 évig semmilyen módon nem cserélheti tovább, és nem veheti meg. Amennyiben bérlő a kedvezmény összegét megfizeti az Önkormányzat részére, a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján a lakást megvásárolhatja.”

(3) A Lakásrendelet 11/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A 11/A. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépését követően jogerőre emelkedett bírósági ítélet kötelezi a jogcím nélküli lakáshasználót a lakás kiürítésére. A rendelet hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett bírósági ítéletek esetében, az e §-ban írt feltételek teljesülése esetén a bérbeadó szervezet a bérleti szerződést megköti a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján.”

9.  § (1) A Lakásrendelet 13. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A házfelügyelői szolgálati lakásokat a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság jelöli ki.

(2) A házfelügyelői szolgálati lakásra a bérleti szerződést – munkaviszonya fennállásának időtartamára – azzal a személlyel kell megkötni, akit a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság jelöl és a házfelügyelői teendők ellátására a házfelügyelői feladatok ellátásával megbízott szervezettel munkaszerződést köt.”

10. § (1) A Lakásrendelet 14. § (3) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a bérbe adni kívánt lakás költségelvű bérleti díjának megfizetését vállalja, és”

(2) A Lakásrendelet 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a foglalkoztatási jogviszony megszűnésére a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt kerül sor, a bérleti szerződést egy alkalommal 1 évvel meg lehet hosszabbítani. A bérleti jogviszony 1 év elteltével megszűnik.”

11.  § (1) A Lakásrendelet 16. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közérdekű célból történik a lakás bérbeadása, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, balesetveszélyessé, vagy életveszélyessé nyilvánították, az életveszélyes állapot megszüntetésének idejére, valamint a balesetveszélyessé nyilvánított lakás esetében a balesetveszélyes állapot megszüntetésének idejére.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti lakás az önkormányzat tulajdona, a bérbeadó szervezet a lakás korábbi bérlőjével átmeneti jelleggel vagy a lakhatatlanná vált lakásra vonatkozó bérleti szerződéssel megegyező feltétellel bérleti szerződést köt.

(3) Nem önkormányzati tulajdonú lakás esetében, amennyiben a lakás tulajdonosa a saját maga, vagy a használó elhelyezéséről – önhibáján kívüli okból – nem tud gondoskodni, a bérbeadó szervezet – építésügyi kötelezés esetén – ideiglenes elhelyezésre határozott idejű bérleti szerződést köt az (1) bekezdésben rögzített lakás használójával.”

(2) A Lakásrendelet 16. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ideiglenes elhelyezés esetén a bérleti szerződést a bérbeadó szervezet köti meg. A bérbeadó szervezet az ideiglenes elhelyezésről tájékoztatja a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottságot.”

(3) A Lakásrendelet 16. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az önkormányzati lakás jogcím nélküli használójának elhelyezésére a bérbeadó szervezet határozott idejű használati szerződést köt.”

12. § (1) A Lakásrendelet 18. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a határozott időre létesített bérleti szerződés a határozott idő lejárta miatt szűnik meg, az Önkormányzat a bérlőnek biztosít jogot a lakás ismételt bérbevételére, vagy másik lakást ad bérbe feltéve, hogy nem következett be a bérleti jog létesítését kizáró ok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcím alapján:

a)         az eredetileg öt évnél rövidebb időre szóló szerződést a bérbeadó szervezet a bérlő kérelmére öt évre meghosszabbítja (a továbbiakban: első öt éves bérleti időszak),

b)         az a) pontban meghatározott szerződés lejártát követően a bérlő kérelmére a bérbeadó szervezet ismételten öt évre megköti (a továbbiakban: második öt éves bérleti időszak),

c)         a b) pontban meghatározott szerződés lejártát követően a továbbiakban – valamennyi öt évre szóló szerződés lejártát követően - a bérlő kérelmére a bérbeadó szervezet ismételten ugyanilyen feltétellel öt évre megköti a bérleti szerződést, amennyiben a bérlő a kérelmét a bérleti szerződés lejártáig benyújtja és vele szemben nem állnak fenn a bérleti szerződés megkötését akadályozó okok.”

(2) A Lakásrendelet 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ismételt bérbeadás jogcímen nem köthető meg a bérleti szerződés, ha a bérleti jogviszony a bérlőnek felróható okból szűnik meg, feltéve, hogy a bérbeadó a kérelem benyújtásának időpontjáig a bérlőnek a felmondás előtti bérbeadói figyelmeztetést már megküldte.”

13. § A Lakásrendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ismételt bérbeadás jogcímén a bérleti szerződést a bérbeadó szervezet kötheti meg.”

14. § A Lakásrendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § Ismételt bérbeadás jogcímén másik lakást kell bérbe adni, ha a megszűnt bérleti jogviszonnyal érintett lakást önkormányzati érdek érvényesítése, Önkormányzat által kötött szerződés miatt nem lehet a jogosultjának bérbe adni.”

15.  § A Lakásrendelet 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bérlőnek ismételt bérbeadás jogcíme alapján másik lakást kell bérbe adni, amíg másik lakás nem áll rendelkezésre és ennek bérbeadásáról nem születik döntés, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a fennálló bérleti jogviszony meghosszabbításáról dönt.”

16.  § A Lakásrendelet 21/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azzal a bérlővel, aki határozott időre szóló bérleti szerződés lejártát követően a szerződéskötést akadályozó körülményeket elhárította – ha a szerződéskötés feltételei fennállnak – ugyanarra a lakásra a bérbeadó szervezet új, határozott időre szóló bérleti szerződést köt.”

(2)   E § szerinti jogcím nélküli lakáshasználó bérleti díj tartozását a 40. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint is teljesítheti, de ez esetben a lakást 3 évig semmilyen módon nem cserélheti tovább és nem veheti meg. Amennyiben bérlő a kedvezmény összegét megfizeti az Önkormányzat részére, a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján a lakást megvásárolhatja.

(3) E §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépését követően jogerőre emelkedett bírósági ítélet kötelezi a jogcím nélküli lakáshasználót a lakás kiürítésére. A rendelet hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett bírósági ítéletek esetében, az e §-ban írt feltételek teljesülése esetén a bérbeadó szervezet a bérleti szerződést megköti a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján.”

17.  § (1) A Lakásrendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérbeadó nevében az e rendelet 50-55. §-okban szabályozott esetekben a szükséges bérbeadói hozzájárulást a bérbeadó szervezet adja meg.”

(2) A Lakásrendelet 22. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bérleti szerződést írásba kell foglalni.

(4) Amennyiben a kijelölt bérlő a bérleti szerződést a bérbeadói hozzájárulásban megjelölt (legalább 10 munkanap) határidőn belül nem köti meg, a hozzájárulás érvényét veszti. A határidő önhibán kívüli elmulasztásának esetére, 30 napon belül igazolási kérelemnek van helye.

(5) A bérleti szerződést a bérbeadó szervezet köti meg. A bérleti szerződéssel az Önkormányzat válik jogosulttá és kötelezetté.”

18.  § A Lakásrendelet 22/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„22/B. § E rendelet 3. § (4) bekezdés p) pontjában foglalt azon jogosultak részére, akik az Önkormányzat által meghirdetett hajléktalanokkal foglalkozó (LÉLEK-Program) programban meghatározott feltételeket teljesítették, a bérbeadó szervezet a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság által kijelölt lakásra egy évi határozott időre szóló bérleti szerződés köt, szociális lakbérfizetési kötelezettséggel. A határozott idő lejárta esetében a 40. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadóak.”

19.  § A Lakásrendelet 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A lakás bérlője, amennyiben a lakás bérleti díja nem szociális alapon kerül meghatározásra, új bérbeadás esetén a szerződéskötéskor óvadékot köteles fizetni. Az óvadék mértéke…]

„b) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás csökkentő-növelő tényező nélküli lakbérének 3 havi összege.”

20.  § A Lakásrendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, a bérleti szerződést a bérbeadó szervezet legfeljebb 5 évi határozott időtartamra köti meg.”

21.  § A Lakásrendelet 27. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérbeadó szervezet az öt évnél rövidebb időre szóló bérleti jogviszonyt meghosszabbíthatja.

(2) A szerződés meghosszabbítása azt jelenti, hogy az öt évnél rövidebb időre szólóan létrejött bérleti szerződés időtartama úgy kerül megváltoztatásra, hogy a szerződés eredeti időtartama – az addigi meghosszabbításokat is figyelembe véve – legfeljebb öt évre növekszik. Ha a bérlet már öt éve fennáll, nem lehet a szerződést meghosszabbítani. Abban az esetben azonban, ha a rendeletben szabályozott feltételek fennállnak, új bérleti szerződést kell kötni.”

22.       § A Lakásrendelet 28. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Bérleti Szerződésnek tartalmaznia kell különösen…]

„f) a bérbeadó és a bérlő épülettel, lakással, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területekkel kapcsolatos kötelezettségeit, feladatait,”

23.  § (1) A Lakásrendelet 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának megteremtése, a berendezések karbantartása, az épülettel, közös használatra szolgáló helyiségekkel kapcsolatban írt kötelezettségek és az elvégzett munkálatok költségeinek viselése vonatkozásában a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.”

(2) A Lakásrendelet 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bérleti szerződés megkötése előtt a bérlő részvételével fel kell mérni és a bérlő nyilatkozatát figyelembe véve a bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott munkálatok közül, várhatóan melyek merülnek fel, valamint azt, hogy a bérlő a munkálatokat el kívánja-e végezni, ha igen, tételesen meg kell határozni az elvégezni kívánt munkálatok várható költségeinek legmagasabb összegét is.”

24.  § (1) A Lakásrendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)      Ha a határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő a bérleti jogviszony megszüntetését kezdeményezi pénzbeli térítés ellenében és a lakást kiürítve átadja, úgy a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján, a lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 15%-a fizethető a részére. A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakbér- és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékot. A forgalmi értékbecslés és a közjegyzői nyilatkozat díját bérlő köteles megfizetni.”

(2) A Lakásrendelet 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a bérleti jogviszony megszüntetését a mindenkor hatályos helyi városrehabilitációról szóló önkormányzati rendeletben rögzített feladatok ellátása érdekében a bérbeadó kezdeményezi, határozatlan időtartamú bérlet esetén, a pénzbeli térítés az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi érték 60%-a.”

(3) A Lakásrendelet 36. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) Amennyiben a bérbeadó határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás esetében kezdeményezi a bérleti jogviszony megszüntetését, bérbeadó cserelakást, vagy pénzbeli térítést ajánl fel. A pénzbeli térítés  mértéke a bérlő által lakott lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 50%-a, ha a határozott időből több mint négy év van hátra, legfeljebb 40 %, ha a határozott időből több mint három év van hátra, legfeljebb 30 %, ha a határozott időből több mint két év van hátra, legfeljebb 10%, ha a határozott időből több mint egy év van hátra.”

(4) A Lakásrendelet 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A pénzbeli térítés minimum 25 %-át a megállapodás aláírását követő 8 napon belül, a fennmaradó részt pedig a lakás birtokbaadását követő 15. napon belül kell bérlő részére megfizetni. A lakást a megállapodás aláírását követő 45 napon belül a volt bérlőnek ki kell üríteni és át kell adnia a bérbeadó szervezetnek.”

25.  § (1) A Lakásrendelet 40. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bérbeadó szervezet a bérlőből jogcímnélkülivé vált lakáshasználó részére az általa lakott lakást a tartozás maradéktalan rendezése esetén egy év időtartamra ismételten bérbe adhatja, illetve tartozásának részletfizetési megállapodásban vállalt megfizetése esetén – feltétel bekövetkeztéig, a részletfizetési megállapodásban vállalt határidőig – használatba adhatja, a ténylegesen fizetendő költségelvű, illetve jogosultság esetén a szociális lakbérrel megegyező bérleti-, illetve használati díj megfizetése mellett.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott részletfizetési megállapodást, használati szerződést és bérleti szerződést az e §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén a bérbeadó szervezet köti meg.

(4) A bérbeadó szervezet az egy év, valamint a részletfizetési megállapodásban vállalt határidő elteltével, amennyiben a bérlő ellen ez idő alatt a bérlőnek felróható ok miatt újabb felmondási eljárás nem indult, bérlővel új, e rendelet feltételei szerint határozott idejű bérleti szerződés köt.”

(2) A Lakásrendelet 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben a két lakás közötti forgalmi érték különbözet a tartozás teljes összegét nem fedezi, abban az esetben a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a tartozás fennmaradó részére, az összeg 20 %-ának befizetését követően a jogcímnélküli lakáshasználóval legfeljebb 12 hónap időtartamra, részletfizetési megállapodást köt.”

(3) A Lakásrendelet 40. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépését követően jogerőre emelkedett bírósági ítélet kötelezi a jogcím nélküli lakáshasználót a lakás kiürítésére. A rendelet hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett bírósági ítéletek esetében, az e §-ban írt feltételek teljesülése esetén a bérbeadó szervezet a bérleti szerződést megköti.”

26.  § A Lakásrendelet 41. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) a) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet azzal a bérlővel, aki a külön önkormányzati rendelet szerinti hátralékkezelési támogatás jogosultsági feltételének nem felel meg vagy azt nem kívánja igénybe venni és a fennálló tartozásának 10%-át egy összegben vagy 60 nap alatt részletekben megfizeti, a fennmaradó hátralékra legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köthet. A bérlő ettől eltérő részletfizetési kérelméről az Emberi Erőforrás Bizottsága javaslata alapján a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság a bérbeadó szervezet javaslata alapján dönt. Amennyiben a bérlő a részletfizetési megállapodásba foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul és késedelem nélkül teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli. A bérlő a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint jogosult a fennmaradó 25 %-os mértékű hátralék hátralékkiegyenlítő támogatásként történő megfizetését kérelmezni a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központnál.

b) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a külön önkormányzati rendelet szerinti hátralékkezelési támogatás jogosultsági feltételének nem felel meg vagy azt nem kívánja igénybe venni és a fennálló tartozásának 10%-át egy összegben vagy 60 nap alatt részletekben megfizeti, a fennmaradó hátralékra legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köthet. A bérlő ettől eltérő részletfizetési kérelméről az Emberi Erőforrás Bizottsága javaslata alapján a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság a bérbeadó szervezet javaslata alapján dönt. Részletfizetési megállapodás a fennálló tartozás 10%-ának megfizetését követően köthető meg. Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli. A jogcím nélküli lakáshasználó a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint jogosult a fennmaradó 25 %-os mértékű hátralék hátralékkiegyenlítő támogatásként történő megfizetését kérelmezni a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központnál.

c) A bérbeadó szervezet azzal a harmadik személlyel, aki a bérlő, illetve jogcím nélküli lakáshasználó fennálló tartozását fizeti meg, 24 havi részletfizetési megállapodást köthet.

(4) A bérlőből jogcím nélkülivé vált lakáshasználóval a bérbeadó szervezet feltétel bekövetkeztéig, az adósságkezelési szolgáltatás időtartamáig de legfeljebb a részletfizetési megállapodásban vállalt határidőig használati szerződést köt költségelvű lakbérrel megegyező használati díj megfizetése mellett. Amennyiben a jogosultság fennáll, úgy szociális lakbérrel megegyező használati díjat kell megállapítani.

(5) Amennyiben a bérlőből jogcím nélkülivé vált használó teljesíti a részletfizetési megállapodásban vállaltakat, és a továbbiakban sem tartozása és egyéb felmondási ok nem áll fenn, úgy a bérbeadó szervezet a részletfizetési megállapodásban rögzített lejárati határidőt követő 90 napon belül a lakásra 1 év határozott idejű bérleti szerződést köt.”

27.  § A Lakásrendelet a következő új alcímmel 45/A. §-sal egészül ki.

„Bérlővédelmi program

45/A. §

(1) A bérlővédelmi program keretében az önkormányzat azoknak a bérlőknek, akik együttműködnek az önkormányzattal és betartják a közösségi együttélés szabályait, a bérbeadó a külön rendeletben meghatározottak szerint, segítséget nyújt a lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralék megfizetéséhez.

(2) A bérbeadó szervezet a 60 napot meghaladó lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékkal rendelkező bérlők részére részletes tájékoztatót küld a bérlővédelmi programban való részvétel lehetőségéről.”

28.  § A Lakásrendelet 51. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérbeadó szervezet házastársak és anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzett élettársak közös írásbeli kérelmére bérlőtársi szerződést köt.

(2) A bérbeadó szervezet a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, élettársa, testvére közös kérelmére bérlőtársi szerződést köt, ha:

a)         a testvér a bérlővel a lakásban legalább 3 év óta folyamatosan együtt lakik,

b)         élettárs a bérlővel a lakásban legalább 3 év óta folyamatosan együtt lakik.”

29.  § A Lakásrendelet 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bérbeadó szervezet a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) kérelmére hozzájárul ahhoz, hogy a bérlő örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermekét és annak házastársát, eltartóját, testvérét, unokáját, élettársát, egyenes ági rokonának házastársát, továbbá örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermekét és annak házastársát befogadja. A befogadó nyilatkozatot a (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bérbeadó szervezet írásban adja ki.”

30.  § (1) A Lakásrendelet 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérbeadó szervezet – a bérlő írásbeli kérelmére – hozzájáruló nyilatkozatot ad ki ahhoz, hogy a bérlő bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön az alábbi esetekben:

a)         ha a bérlő határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik,

b)         szakorvosi véleménnyel igazolja, hogy tartásra szorul,

c)         írásban nyilatkozik arról, hogy nincs jogszabály által tartásra kötelezett, vagy igazolja, hogy a tartásra nem képes,

d)        írásban nyilatkozik arról, hogy mással nem kötött tartási szerződést, és

e)         az eltartó a tartási szerződésben nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a tartásra képes, és kötelezettségeit a szerződés részletesen tartalmazza.”

(2) A Lakásrendelet 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet megtagadja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora, avagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetve az eltartó a tartásra nem képes.”

31.  § A Lakásrendelet 54. § (1) bekezdés felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérbeadó szervezet hozzájárul a lakás albérletbe adásához, ha:”

32.  § A Lakásrendelet 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lakáscseréhez való hozzájárulást az Ltv. keretei között lehet megadni, illetve megtagadni.

A bérbeadói hozzájárulás megadásáról, vagy megtagadásáról a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság dönt.”

33.  § A Lakásrendelet 56. §-a a következő, új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bérbeadó szervezet az Ltv. 32. §-ában foglalt feltételek teljesülése esetén a jogviszony folytatójával bérleti szerződést köt.”

34.  § A Lakásrendelet 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bérbeadó szervezet a bérlővel használati szerződést köt az építési-kivitelezési munkálatok befejezéséig, de legfeljebb egy évre, költségelvű lakbérrel megegyező mértékű használati díjfizetési kötelezettséggel.”

35. § Ez a rendelet 2017. március 13. napján lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

36. § E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Lakásrendelet 2. § (1) bekezdés c.) pontja, a 4. § (2) bekezdés a)-j) pontja, (5) bekezdése, a 8. § (2) bekezdése, (6) bekezdése, (8) bekezdés ac) alpontja, b) pontjának ba)-bf) alpontja, a 9. § (4) bekezdés b) pontja, a 11. § (6)-(7) bekezdései, a 11/A. § (6) bekezdése, a 14. § (6) bekezdése, (8)-(9) bekezdése, 17. §-a, a 18. § (3)-(5) bekezdése, a 27. § (7) bekezdése, a 34. § (2) bekezdése.

2. A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 10/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelet módosítása

37. § A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 10/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Szociális Rendelet) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A rendelet 23/A. §-a kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjére, jogcímnélküli használójára, függetlenül a bérlő vagy jogcímnélküli lakáshasználó lakóhelyétől.”

38. § A Szociális Rendelet 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (2)-(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 23/A. §-ban szabályozott támogatás esetében.”

39. § A Szociális Rendelet 6. § (2) bekezdése a következő ag) alponttal egészül ki:

[Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára:

települési támogatást….]

„ag) hátralékkiegyenlítő támogatásra”

40. § A Szociális Rendelet 12. §-a (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Nem jogosult hátralékkezelési támogatásra az a személy vagy család…]

„f) a kérelem benyújtását megelőző 24 hónapon belül a rendelet 23/A §-a szerinti hátralékkiegyenlítő támogatásban részesült.”

41. § A Szociális Rendelet a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) Az Önkormányzat bérlővédelmi programjára figyelemmel hátralékkiegyenlítő támogatást nyújt azon személy részére, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

1. az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlője vagy jogcímnélküli használója és
2. bérbeadó szervezettel a fennálló lakbér-, lakáshasználati-, és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralék megfizetésére a lakásrendelet szerinti részletfizetési megállapodást kötött és
3.  a részletfizetési megállapodásban foglalt fizetési kötelezettség 75 %-át a fizetésre kötelezett hiánytalanul és késedelem nélkül teljesítette és
4. a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülélő esetén a 400%-át és
5. az adóssággal érintett Budapest VIII. kerület területén lévő önkormányzati tulajdonú lakásban életvitelszerűen lakik és igazolja, hogy az ingatlan lakás céljára szolgál,
6. a Központnak az (5) bekezdés szerinti javaslata a támogatás megállapítására vonatkozik,
7. a b) pont szerinti díjhátralék tekintetében a rendelet 9-18. §-a szerinti hátralékkezelési támogatásban nem részesült vagy a hátralékkezelési támogatás iránti kérelme ügyében indult eljárás a folyósítás feltételeinek nem teljesítése miatt nem került megszüntetésre,
8. hátralékkiegyenlítő támogatásban a kérelem benyújtását megelőző 24 hónapon belül nem részesült.

(2) A hátralékkiegyenlítő támogatás megállapítására irányuló kérelmet a Központnál kell benyújtani.

(3) A kérelem tartalmazza különösen:

a) kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes és jövedelmükre vonatkozó adatait,

b) az adóssággal érintett lakáson fennálló adósságtípusokat, a megállapítható hátralékkiegyenlítő támogatás összegét.

(4) A kérelemhez mellékelni kell

a) a kérelmezőnek az adóssággal érintett lakás használati jogcímét igazoló bérleti vagy használati szerződést,

b) a hátralékkal érintett lakásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző harminc napnál nem régebbi közüzemi szervek által kiállított díjtartozás igazolást, a bérbeadó szervezet igazolását az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakról,

c) a hátralékkal érintett lakásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző havi valamennyi lakásfenntartási kiadásokat igazoló számlalevelet,

d) a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, egyéb dokumentumokat.

(5) A Központ a (4) bekezdés szerint benyújtott kérelmet a 4. § (5) bekezdés szerinti környezettanulmány elvégzését követően a támogatás megítélésére vagy elutasítására vonatkozó javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő tizenötödik munkanapig a Polgármesteri Hivatal felé továbbítja.

(6) A hátralékkiegyenlítő támogatás mértéke a részletfizetési megállapodásban meghatározott hátralék 25 %-a.

(7) A hátralékkiegyenlítő támogatás a bérbeadó szervezet részére átutalással kerül egy összegben folyósításra.

(8) A hátralékkiegyenlítő támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.”

42. § Ez a rendelet 2017. március 13. napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

43. § E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a le nem járt részletfizetési megállapodások esetében a Szociális Rendelet 5. §-a és 10. §-a szerinti hátralékkiegyenlítő támogatás mértéke a fennálló tartozás mértékével egyezik meg, amennyiben a részletfizetési megállapodásban megállapított tartozásból 25 %-nál kevesebb mértékű a fennálló hátralék összege.

Budapest, 2017. március 13.

              Danada-Rimán Edina                                                      dr. Kocsis Máté

   jegyző                                                                      polgármester

INDOKOLÁS

Egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló önkormányzati rendelethez

1. Általános indokolás

A módosító rendelet a következők szerint változtat a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010. (III.08.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet), valamint a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 10/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Szociális Rendelet) hatályos szabályain.

2. Részletes indokolás

az 1. §-hoz

A szociális hatáskört gyakorló bizottság neve változott.

a 2. §-hoz

A lakások bérbeadás jogcímei változnak a jogcím tartalmát tükrözően.

a 3. §-hoz

A Lakás bérbeadása pályázat útján tárgykörben a pályázati eljárás kiírásának szabályai általánosan, keretjelleggel kerülnek meghatározásra. A tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság dönt arról, milyen körnek és milyen feltételekkel ír ki pályázatot.

a 4. §-hoz

A méltányosságból létesített bérlet, pályázaton kívül tárgykörben a méltányossági alapon történő bérbeadás feltételeit határozza meg.

az 5-6.-hoz

A bérlő halála után a lakásban visszamaradt jogcím nélküli használók elhelyezése tekintetében tartalmaz új rendelkezéseket.

a 7. §-hoz

Bérbeadás lakásgazdálkodási feladatok teljesítése érdekében tárgykörben rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a lakásgazdálkodási feladatok ellátása keretében bérbe adott lakás felújításáról a felek kötelesek megállapodást kötni.

a 8. §-hoz

Bérbeadás minőségi csere keretében, pályázaton tárgykörben tartalmaz módosító rendelkezéseket.

a 9. §-hoz

Házfelügyelői szolgálati lakás eseteire vonatkozóan tartalmaz új szabályozást azzal, hogy feloldja azt a kötelezést, hogy csak a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő épületekben lehet házfelügyelői lakást kijelölni.

a 10. §-hoz

A közszolgálati célú lakások tárgykörben a bérleti díj megállapítására, valamint a bérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

a 11. §-hoz

Lakás bérbeadása közérdekű célok megvalósítása érdekében tárgykörben tartalmaz új rendelkezéseket.

a 12. §-hoz

Bérbeadás előbérleti jog alapján tárgykörben tartalmaz új rendelkezéseket.

a 13. §-hoz.

A bérleti szerződés megkötésére jogosult bérbeadó szervezet kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

a 14-15. §-hoz

Ismételt bérbeadás esetére tartalmaz új előírásokat.

a 16. §-hoz

A határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezők szerződés lejáratát követő szerződések megkötésének feltételeit szabályozza.

a 17. §-hoz

A bérleti jogviszony keletkezésére vonatkozóan tartalmaz új rendelkezéseket.

a 18. §-hoz

A LÉLEK-Programban résztvevő bérlők által fizetendő bérleti díj mértékét szabályozza.

a 19. §-hoz

Az óvadék összegét a Ptk. szabályaival hozza összhangba.

a 20-21. §-hoz

A bérleti jogviszony idejének meghatározását és a bérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseket rögzíti.

a 22. §-hoz

A bérleti szerződés tartalmi elemeit módosítja.

a 23. §-hoz

A bérlemény átadása és a műszaki munkák elvégzéséről szóló megállapodás megkötésének feltételeit tartalmazza.

a 24. §-hoz

Megállapodás a lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel való megszüntetéséről tárgykörben tartalmaz új rendelkezéseket.

a 25. §-hoz

A bérbeadói felmondással érintett lakás ismételt bérbeadása témakörben állapít meg szabályokat.

a 26. §-hoz

A tartozás rendezésére vonatkozóan határoz meg szabályokat azoknak, akik hátralékkezelési támogatásra nem jogosultak, vagy azoknak, akik ezen támogatást nem kívánják igénybe venni, valamint a jogcím nélküli lakáshasználók számára állapít meg szabályokat tartozásuk részletekben történő megfizetésének esetére.

a 27. §-hoz

A bérlővédelmi programra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

a 28. §-hoz

A bérbeadó szervezethez beérkezett kérelmek alapján a bérlőtársi jogviszony létesítésének feltételeit módosítja.

a 29. §-hoz

A bérbeadó szervezethez beérkezett kérelmek alapján a lakásba való befogadás feltételeit módosítja.

a 30.§-hoz

A tartási szerződés jóváhagyásának feltételeit szabályozza.

a 31. §-hoz

Az albérletbe adás jóváhagyásának feltételeit szabályozza.

a 32. §-hoz

A lakáscsere szerződés jóváhagyásának feltételeire vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

a 33. §-hoz

A bérleti jogviszony folytatásának feltételeit határozza meg.

a 34. §-hoz

A lakásbővítés feltételeit rögzíti.

a 35-36. §-hoz

Hatályba léptető és hatályát vesztő rendelkezéseket tartalmaz.

a 37-38. §-hoz

A Szociális Rendelet személyi hatályára és alkalmazási körére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

a 39-40. §-hoz

Új típusú települési támogatást, a hátralékkiegyenlítő támogatást vezet be.

a 41. §-hoz

A hátralékkiegyenlítő támogatás jogosultsági feltételeit szabályozza.

a 42-43. §-hoz

Hatályba léptető és hatályát vesztő rendelkezéseket tartalmaz.