Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.  A költségvetés bevételeinek és kiadásainak fő összege, a hiány és többlet mértéke

1. § (1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre és annak szerveire (polgármester, képviselő-testület bizottságai, polgármesteri hivatal, jegyző), az önkormányzat költségvetési szerveire és gazdasági társaságaira terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1. költségvetési szerv: a polgármesteri hivatal, az önkormányzat által alapított és irányított költségvetési szerv,
2. gazdasági társaság: az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján közfeladatot lát el és önkormányzati tulajdonban áll,
3. kisösszegű szolgáltatás és eszközbeszerzés: az a szolgáltatás, készletbeszerzés, amelynek értéke a 100 E Ft-ot nem haladja meg.

2. § ^[1] (1) A képviselő-testület az Önkormányzat 2020. évi költségvetésének

költségvetési bevételei főösszegét                 20.494.426 ezer Ft-ra,

költségvetési kiadásai főösszegét                  33.179.019 ezer Ft-ra,

finanszírozási műveletek egyenlegét           12.684.593 ezer Ft-ra

módosítja.

(2)^[2] Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül a működési költségvetés

bevételi főösszegét                                        18.611.233 ezer Ft-ra,

kiadási főösszegét                                         21.978.398 ezer Ft-ra,

finanszírozási műveletek egyenlegét               3.367.165 ezer Ft-ra,

módosítja.

(3)^[3] Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül a felhalmozási költségvetés

bevételi főösszegét                                          1.883.193 ezer Ft-ban,

kiadási főösszegét                                         11.200.621 ezer Ft-ban,

finanszírozási műveletek egyenlegét               9.317.428 ezer Ft-ban

állapítja meg.

(4) Az 2. § (1) bekezdés szerinti –5.548.625 ezer Ft összegű költségvetési bevételek és költségvetési kiadások egyenlegéből, mely teljes egészében a Józsefvárosi Önkormányzat költségvetési egyenlege, mely összeget az előző évek maradványának igénybevételével finanszíroz.

(5) A költségvetés nem tartalmaz olyan fejlesztési célokat, melyek megvalósításához adósságot keletkeztető ügylet megkötése válhat szükségessé, ezért ezen adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összege 0 Ft.

3. § A költségvetés címrendjét az 1. melléklet tartalmazza.

2.  Az önkormányzat bevételei és kiadásai

4. § (1) A 2. §-ban meghatározott bevételi és kiadási előirányzatok megbontását címenként, közgazdasági jelleg szerinti tagolásban a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A 2. §-ban meghatározott bevételi és kiadási előirányzatok megbontását kötelezően ellátott, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatokra a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A 4. melléklet mutatja be a 2. §-ban meghatározott bevételi és kiadási előirányzatokon belül a működési és felhalmozási célú kiadási és bevételi előirányzatokat mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, valamint a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege (működési egyenleg), felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege (felhalmozási egyenleg) szerinti bontásban

(4) Az előző évi költségvetési maradvány előirányzatát feladatonként az 5. melléklet tartalmazza.

(5) A működési cél és általános tartalékok, a felhalmozási céltartalékok előirányzatát kötelezően ellátott és önként vállalt feladatok szerinti bontásban, és a tartalékok előirányzatának átcsoportosítására vonatkozó hatásköröket a 6. melléklet tartalmazza.

(6) Az önkormányzat beruházási előirányzatait feladatonként, a felújítási előirányzatait célonként, a felhalmozási célú támogatások kiadási előirányzatait címenként a 7. melléklet tartalmazza.

(7) Az önkormányzati törzsvagyon karbantartási, fejlesztési feladatainak bevételi és kiadási előirányzatait kötelezően ellátott, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 8. melléklet tartalmazza.

(8) Az üzleti vagyonnal kapcsolatos feladatok bevételi és kiadási előirányzatainak részletezését kötelezően ellátott és önként vállalt feladatok szerinti bontásban a 9. melléklet tartalmazza.

(9) A projektek bevételi és kiadási előirányzatait kötelezően ellátott és önként vállalt feladatok szerinti bontásban a 10-12. melléklet tartalmazza.

(10) A költségvetési szervek engedélyezett létszámát, foglalkoztatási jogviszonyuk, kötelezően ellátott, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban és az önkormányzati közfoglalkoztatás létszámkeretét a 13. melléklet tartalmazza.

(11) A költségvetési szervek céljellegű kiadási előirányzatait címenként a 14. melléklet tartalmazza.

(12) Az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek tervezett bevételi és kiadási előirányzatát a 15. melléklet tartalmazza

(13) A zárolt előirányzatokat a 16. melléklet tartalmazza.

3. A 2020. évi költségvetés végrehajtási szabályai

5. § (1) Az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáért a polgármester, a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtásáért a szerv vezetője, az önkormányzat könyvvezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző, a költségvetési szerv könyvvezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért a szerv vezetője a felelős.
   

(2) Az önkormányzat és a költségvetési szervek az elemi költségvetésüket az e rendelet mellékleteiben meghatározott összegekkel kötelesek összeállítani, melyet a polgármester hagy jóvá.

(3) Az önkormányzat és a költségvetési szervek a költségvetésükben jóváhagyott előirányzattal e rendeletben foglalt előírások figyelembevételével önállóan rendelkeznek.

6. § (1) A költségvetési szervek, a gazdasági társaságok kötelesek az előírt bevételek, és a költségvetésben tervezett költségvetési bevételek beszedésére, jogosultak a finanszírozási bevételek teljesítésére, továbbá jogosultak a jóváhagyott kiadási előirányzatok terhére a kiadások teljesítésére az e rendeletben, a jogszabályokban és a képviselő-testületi, vagy bizottsági határozatokban foglaltak szerint.
   

(2) A költségvetési szerv az alapító okiratában meghatározott közfeladat ellátására és a szakmai alaptevékenységére használhatja fel az e rendeletben megállapított irányító szervi támogatásként folyósított támogatást és a tevékenységhez kapcsolódó bevételi előirányzatokat.

(3) A költségvetési szerv, a gazdasági társaság a költségvetési év kiadási előirányzatainak terhére kötelezettséget csak úgy vállalhat, ha annak pénzügyi teljesítése 2020. december 31-ig, de legkésőbb következő év június 30-ig, a projektek esetén legkésőbb a projekt megvalósításának napjáig megtörténik. Kötelezettség kizárólag a jóváhagyott előirányzat szabad maradványának terhére vállalható.

(4)A kiadásokat a bevételek teljesülési ütemére figyelemmel kell teljesíteni, a kötelezettségvállalásokban a kifizetés ütemét a bevételek teljesítési üteméhez kell igazítani. A jóváhagyott kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be, nem teljesíthetők. A tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után az önkormányzati támogatás növekedését.

(5) A bevételi előirányzatok a (6)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

(6) A bevételi előirányzatot a költségvetési előirányzatok módosítására vonatkozó hatáskörök figyelembevételével módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak, vagy jogszabály, vagy az irányító szerv további feladatot határoz meg.

(7) Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatokon megtervezett bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, és ha az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

(8) Az önkormányzat, a költségvetési szervek, a gazdasági társaságok feladatellátásuk, tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség és a szabályszerűség követelményeit érvényesíteni a költségvetésben jóváhagyott bevételi és kiadási, ezen belül a kiemelt előirányzatok betartásával. A költségvetési szerv saját hatáskörében jogszabály alapján végrehajtott költségvetési előirányzat módosítása és átcsoportosítása csak abban az esetben hajtható végre, ha az a kötelező feladatellátást, működést, valamint az éves fizetési kötelezettségeket nem veszélyezteti.

(9) Az önkormányzat, a költségvetési szervek, a gazdasági társaságok a jóváhagyott bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezésére havi bontásban éves likviditási tervet kötelesek készíteni, melyet havonta felül kell vizsgálni és azokat a polgármester hagyja jóvá.

7. § A Polgármesteri Hivatalnál ellátott hatósági (államigazgatási) feladatokkal, valamint a közterület-felügyeleti tevékenységgel, kerékbilincseléssel kapcsolatos bevételek a Polgármesteri Hivatal bevételét képezik.
8. § (1) A költségvetési szervek – a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ és a Polgármesteri Hivatal kivételével - az áfa visszaigényléséből befolyt bevételeiket nem használhatják fel, azok a 2020. évi költségvetési maradvány elszámolásánál, vagy a képviselő-testület év közbeni döntésével elvonásra kerülnek.

(2) A költségvetési szervek a jóváhagyott kiadási előirányzataik terhére elsődlegesen a jogszabályokban meghatározott kötelező illetmények kifizetését követően a közüzemi díjakat, valamint az ellátottak étkeztetési költségeit, az ellátottak juttatásait egyenlítik ki.

(3) A költségvetési szervek az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának és annak járulékainak megtakarítása terhére a polgármester engedélye nélkül:

a) üres álláshely, valamint tartós betegállomány miatti többletfeladatra helyettesítési díjat, túlórát,

b) munkaviszony megszüntetése miatt keletkező munkából felmentett időszakra járó kötelező illetményt, szabadságmegváltást, végkielégítést,

c) az évközben felmerülő és az eredeti költségvetésben nem tervezett GYES-ről, GYED-ről visszatérő alkalmazott szabadságának kivétele miatt a helyettesítő alkalmazott illetményét,

d) az évközben felmerülő és az eredeti költségvetésben nem tervezett jubileumi és hűségjutalmat,

e) az alkalmazott betegsége idejére az őt megillető juttatást – betegszabadság és táppénz-hozzájárulás -,

f) a munkavállaló kötelező munkaidején felüli rendkívüli munkavégzésre elrendelt túlórát,

g) az alapító okirat szerinti közfeladat ellátásának teljesítése érdekében feltétlenül szükséges, kizárólag külső személy részére megbízási díjat

fizethetnek ki.

(4) A Polgármesteri Hivatal vezetője:

a) rendkívüli, célhoz kötött feladatot állapíthat meg a foglalkoztatottak részére (célfeladat) – különösen anyakönyvezetők, éjszakai ellenőrzés, projektek végrehajtása, katasztrófa miatti ügyelet, hátralékbehajtás, egyéb -, melynek eredményes végrehajtásáért céljuttatást határozhat meg, melynek fedezetét vagy a Polgármesteri Hivatal eredeti költségvetése tartalmazza, vagy a személyi juttatások előirányzata évközi megtakarítása biztosítja,

b) előre meghatározott feltételek szerint közszolgálati feladatát kiemelkedően teljesítő köztisztviselőt – teljesítményértékelés alapján – teljesítményösztönző juttatásban részesítheti a személyi juttatások előirányzata évközi megtakarításának terhére.

(5) Az e rendeletben meghatározottakon kívül a költségvetési szervek normatív jutalom és céljuttatás kifizetéséről a polgármester dönt, amennyiben a költségvetési szerv bérmegtakarításából a költségvetési fedezet biztosított és a szükséges előirányzat módosítás megtörtént.

(6) A költségvetési szervek bérmegtakarításából nem fedezett normatív jutalom és céljuttatás kifizetéséről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(7) A bérmegtakarításból nem fedezett és a költségvetési szerv költségvetésében nem tervezett, de jogszabály szerinti jubileumi jutalom és a külön helyi szabályzat alapján fizetendő hűségjutalom kifizetésének költségvetési fedezetéről költségvetési előirányzat módosítással egyidejűleg az általános tartalék terhére átruházott hatáskörben a polgármester dönt, figyelemmel e rendelet 22. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra.

(8) A költségvetési szerveknél kifizethető normatív jutalom és céljuttatás éves összege nem lehet több az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat éves eredeti előirányzatának 15%-ánál.

(9) A költségvetési szervek, a gazdasági társaságok a személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettséget nem vállalhatnak.

9. § (1) Az önkormányzat és a költségvetési szervek szabad és feladattal terhelt maradványát a képviselő-testület hagyja jóvá. A szabad költségvetési maradvány felhasználásáról a képviselő-testület dönt.

(2)  A maradvány elszámolás során a költségvetési szerveket nem illeti meg:

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,

b) az önkormányzati költségvetésből céljelleggel rendelkezésre bocsátott összeg maradványa,

c) az évközben engedélyezett létszámnövekedéshez juttatott előirányzat-növekményből fel nem használt összeg,

d) a személyi juttatások közterhei maradványának azon része, mely nem kapcsolódik személyi juttatásokra jóváhagyott maradványhoz,

e) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány

f) azon kötelezettségvállalással terhelt maradvány, melynél a teljesítés a tárgyévet követő évben június 30-ig nem történik meg,

(3) Az önkormányzat és a költségvetési szervek a 2019. évi költségvetési maradványt a maradvány jóváhagyása előtt kizárólag a 2019. évben vállalt kötelezettségekből áthúzódó kifizetésekre, feladatokra fordíthatják, kivéve a projekteket, melyek esetében a projektre jóváhagyott előirányzatok erejéig használhatják fel. Ettől eltérően a képviselő-testület külön dönt.

10. § A költségvetési szerv engedélyezett létszáma nem léphető túl, annak módosításáról kizárólag a képviselő-testület dönt.
11. § A költségvetési szervek a céljellegű előirányzatokat kizárólag a jóváhagyott célra használhatják fel, a céltól eltérő felhasználásról a képviselő-testület dönt. A költségvetési szerv köteles a céljellegű előirányzatokról és azok felhasználásáról számvitelileg olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az elszámolást és az ellenőrzést.
12. § A zárolt előirányzatok a polgármester döntéséig nem használhatók fel. A polgármester döntését megelőzően a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője nyilatkozik arról, hogy a zárolt előirányzatok felhasználása az önkormányzat, valamint a költségvetési szervek feladatellátását és költségvetését nem veszélyezteti. A polgármester év közben az Önkormányzat költségvetési egyensúlyának megtartása érdekében a jóváhagyott kiadási előirányzatok közül zárolhat.
13. § (1) Az önkormányzat nevében a polgármester, a költségvetési szerv nevében a költségvetési szerv vezetője, a közszolgáltatási szerződés keretében ellátandó feladatokra vonatkozóan a gazdasági társaság vezetője képviselő-testületi döntés nélkül kizárólag olyan pályázatot nyújthat be, mely a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben, az alapító okiratban, a közszolgáltatási szerződésben meghatározott közfeladat és szakmai alaptevékenység ellátásra irányul, költségvetési éven túli tartós kötelezettségvállalással nem jár és önrészt nem igényel.
    

(2) A képviselő-testületi döntést nem igénylő pályázat esetében a költségvetési szervek vezetői, a gazdasági társaságok vezetői – közszolgáltatási szerződés keretében ellátandó feladatok esetében - a polgármester előzetes jóváhagyásával pályázhatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti pályázati támogatás kizárólag a pályázat megvalósítására fordítható.

(4) A külső forrásokkal megvalósuló projektek esetében a támogatási szerződéssel összhangban, legkésőbb a támogatási szerződés hatálybalépését követően kell a bevételi és a kiadási előirányzatokat megtervezni.

14. § (1) Az önkormányzat és a költségvetési szervek kiadási előirányzatai előirányzat-módosítás nélkül csak olyan esetben léphetők túl, melyeket jogerős bírósági ítéletek, ellenőrző szervek határozatai szerinti kötelezettségek teljesítése, vagy jogszabályban megállapított támogatásra, ellátásra vonatkozó jogosultság, vagy pályázati támogatások felhasználása eredményezett.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kifizetéseket követően a polgármester, a költségvetési szerv vezetője köteles intézkedni a költségvetési előirányzat módosítására, átcsoportosítására, vagy kezdeményezni a költségvetési előirányzat azonnali módosítását, átcsoportosítását.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt kifizetéseket követően a gazdasági társaság vezetője köteles kezdeményezni a költségvetési előirányzat/kompenzáció/költségtérítés azonnali módosítását, átcsoportosítását.

15. § Tárgyéven túli fizetési kötelezettséget kizárólag a képviselő-testület - kivéve a jogszabályon, bírósági, államigazgatási jogerős döntésen alapuló kötelezettségeket - vállalhat, és csak oly mértékben, ha az az esedékességkor a közfeladat ellátásának finanszírozását és a vállalt kötelezettségek teljesítését nem veszélyezteti.
16. § (1) A bevételi előirányzatok teljesítésének elmaradásáról és annak okairól a költségvetési szervek vezetői, a jegyző, a gazdasági társaságok vezetői kötelesek negyedévenként a Költségvetési és Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni. A bizottság szükség esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek a költségvetési előirányzatok csökkentésre, törlésére, vagy zárolására.

(2) A költségvetési szervek vezetői, a jegyző, a gazdasági társaságok vezetői kötelesek negyedévente a 30 napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállomány mértékéről, annak okáról, alakulásáról a Költségvetési és Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni. A bizottság szükség esetén a képviselő-testületnek javaslatot tesz a tartozás rendezésére.

(3) A költségvetési szervek vezetői, a jegyző, a gazdasági társaságok vezetői kötelesek félévente a 60 napon túli, lejárt esedékességű követelésállományról, annak okáról, alakulásáról a Költségvetési és Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni. A bizottság szükség esetén a képviselő-testületnek javaslatot tesz a behajtás érdekében.

(4) A költségvetési szervek vezetői nettó 200 ezer Ft feletti szerződéseket a polgármester előzetes engedélye alapján köthetnek.

(5) A költségvetés I. féléves teljesítéséről a polgármester szeptember 30. napjáig írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet.

17. § (1) A tisztségviselők keretének havi bruttó összege:
    

polgármester                                2.000 ezer Ft,

alpolgármester                                 800 ezer Ft/fő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti keret elsősorban a tisztség ellátásához, a döntéshozatal elősegítéséhez szükséges tanácsadói és egyéb tevékenységek díjazására, továbbá önkormányzati érdekek figyelembevételével a jogszabályi, valamint a támogatásokra vonatkozó szabályzatban foglalt előírások betartásával támogatások nyújtására használható fel.

(3) ^[4]A Polgármesteri keret a (2) bekezdésben foglalt feladatokon felül az önkormányzati képviselők kerület érdekében végzett munkájának elősegítése érdekében igénybe vehető szakértői megbízások dologi kiadásaira biztosít pénzügyi fedezetet 50 ezer Ft/fő/hó összegben. Ezen összeg ilyen célú felhasználására a képviselőcsoport vezetője írásban tehet javaslatot a polgármesternek, aki dönt a keret felhasználásáról. A képviselőcsoport vezetője az általa javasolt és jóváhagyott szakértői megbízások teljesítéséről köteles írásban szakmai beszámolót benyújtani a polgármester részére. E nélkül a pénzügyi teljesítésre nem kerül sor.

18. § (1) A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2020. évi cafetéria-juttatásának éves összege, mely magában foglalja a juttatást terhelő közterheket:
    

a) a Polgármesteri Hivatal munkavállalói esetén 200 ezer Ft/év/fő,

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi. I. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szerveknél foglalkoztatottak esetén 175 ezer Ft/év/fő.

(2) A Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ által foglalkoztatottak 2020. évi cafetéria-juttatásának éves összegét a jogszabályban meghatározott keretek között, a költségvetési szerv vezetője állapítja meg az irányító szervi támogatás és NEAK támogatási bevételeinek terhére.

18/A § (1) A Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapja 2020-ban 52.000 Ft.

(2) A Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők illetménykiegészítésre jogosultak, melynek mértéke 2020-ban felsőfokú iskolai végzettség esetén az alapilletményük 35%-a, középiskolai végzettség esetén az alapilletményük 20%-a.

19. § A kiadások készpénzben történő teljesítésére a következő esetekben kerülhet sor, figyelemmel az önkormányzat, a költségvetési szervek pénzkezelési szabályzatában meghatározott összeghatárra, és a készpénzkímélő fizetési módok előnyben részesítésének követelményére:
    1. egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés rovaton elszámolandó kisösszegű kiadások,
    2. egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és a K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó kis értékű immateriális javak, tárgyi eszköz beszerzésére irányuló kiadások,
    3. egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovaton elszámolandó kisösszegű szolgáltatási kiadások,
    4. az alkalmazottak egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények munkabérek rovaton elszámolandó kiadásokon kívüli személyi juttatásai, hó közi kifizetések és a K12. Külső személyi juttatások rovaton elszámolandó kiadások, amennyiben az érintett munkavállaló kérése alapján a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában erre felhatalmazott személy a kifizetést engedélyezi,
    5. belföldi, külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó napidíjak, egyéb kifizetések,
    6. pályázatok végrehajtása során felmerülő, átutalással nem teljesíthető kiadások,
    7. reprezentációs kiadások,
    8. az illetékbélyeg-beszerzés kiadásai,
    9. az 1.-7. pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások,
    10. az 1.-8. pont szerinti kiadásokra az alkalmazottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,
    11. fizetési előleg,
    12. ellátottak pénzbeli juttatásai,
    13. térítési díj visszafizetések,
    14. közfoglalkoztatásban résztvevők bére,
    15. Mt. hatálya alá tartozók részére bér kifizetés kérelem alapján.

4. Adósságot keletkeztető ügyletekkel és finanszírozási célú műveletekkel kapcsolatos szabályok és hatáskörök
20. § (1) Az önkormányzat könyvvizsgálójának előzetesen kikért írásos véleménye ismeretében és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. év CXCIV. törvényben meghatározott engedélyezési eljárás szabályainak betartása mellett a képviselő-testület dönt – külön jogszabályban meghatározottak figyelembe vételével - az önkormányzat és az önkormányzat 100%-os vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok adósságot keletkeztető jogügyletének elfogadásáról, annak futamidejéről, törlesztő részletének és kamatának, költségének fedezetéről.

(2) A képviselő-testület dönt – a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően - a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a hitelező hitelintézetről.

(3) A képviselő-testület dönt az önkormányzatnál bankgarancia igénybevételéről, kezesség és garanciavállalásról, váltó vagy kötvény kibocsátásáról, azok feltételeiről, céljáról, mértékéről és fedezetéről.

(4) A képviselő-testület csak olyan mértékben vehet fel hitelt, bocsáthat ki váltót vagy kötvényt, vehet igénybe bankgaranciát, vállalhat kezességet, garanciát, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett, az esedékességkor a közfeladat ellátását és a felvállalt kötelezettségek teljesítését nem veszélyezteti.

(5) Az átmenetileg szabad pénzeszközök – a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével – bármely belföldi hitelintézetnél államilag garantált értékpapír vásárlására fordíthatók, vagy betétként leköthetők.

(6) A képviselő-testület az (5) bekezdés szerinti befektetés vagy lekötés maximális időtartamát 12 hónapban határozza meg.

(7) A költségvetési szerv hitelt nem vehet fel, kötvényt, váltót nem bocsáthat ki, váltót nem fogadhat el, bankgaranciát nem vehet igénybe, és kezességet, garanciát nem vállalhat.

(8) A költségvetési szervek, a gazdasági társaságok (a közszolgáltatási szerződés keretében juttatott kompenzáció/költségtérítés esetében) likviditásuk fenntartása mellett a fizetési számlájukon lévő átmenetileg szabad pénzeszközeiket kizárólag betétként és kizárólag a fizetési számlához kapcsolódó alszámlán köthetik le.

5. Támogatások, adományok szabályai

21. § (1) Jogszabályban nem szabályozott támogatás – kivéve a szociális ellátás körében adott támogatás – kizárólag meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel adható.

(2)   Az önkormányzat és a költségvetési szervek:

a) kötelesek ellenőrizni a juttatott összeg felhasználását és a számadási kötelezettség teljesítését,

b) a számadási kötelezettség elmulasztása esetén kötelesek a támogatást felfüggeszteni.

(3) A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli, amelynek érdekében a támogató köteles eljárni.

(4) a költségvetési szervek alapítványt, valamint civil szervezetet nem támogathatnak,

(5) a költségvetési szervek jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhatnak létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhetnek, és ahhoz nem csatlakozhatnak.

6. Előirányzat-módosításokra és átcsoportosításokra vonatkozó hatáskörök

22. § (1) A polgármester dönt:

a) a központi költségvetésből származó támogatások, pótelőirányzatok lebontásáról és ezzel összefüggő költségvetési előirányzatok módosításáról értékhatár nélkül, mely kiterjedhet az önkormányzat és a költségvetési szervek bevételi és kiadásai előirányzatainak módosítására, mely érintheti a költségvetési szerv finanszírozási bevételi előirányzatát, az önkormányzat finanszírozási kiadásai előirányzatát is,

b) a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások, kiegészítő költségvetési támogatások igényléséről, lemondásáról értékhatár nélkül és az ezzel összefüggő költségvetési előirányzatok módosításáról, mely kiterjedhet az önkormányzat és a költségvetési szervek bevételi és kiadásai előirányzatainak módosítására, mely érintheti a költségvetési szerv finanszírozási bevételi előirányzatát és az önkormányzat finanszírozási kiadásai előirányzatát is az irányító szervi támogatás tekintetében,

c) az önkormányzat költségvetésében az egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, az egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, az egyéb működési célú átvett pénzeszközök és az egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök – az alapítványi támogatás kivételével - rovatokon elszámolt többletbevételek miatti költségvetési előirányzat módosításról, és a támogatás céljának megfelelő kiadási előirányzatok módosításáról döntésenként 5.000,0 E Ft értékhatárig, mely kiterjedhet a finanszírozási bevételek és kiadások előirányzatára is az irányító szervi támogatás tekintetében,

d) a működési általános tartalék előirányzatról történő előirányzat átcsoportosításról működési célra egyedi 10.000,0 E Ft összeghatárig, azzal a feltétellel, hogy az általános tartalék módosított előirányzata 20.000,0 E Ft összeg alá nem csökkenhet, a módosítás, átcsoportosítás érintheti a finanszírozási bevételi, kiadási előirányzatokat az irányító szervi támogatás tekintetében és a költségvetési szerv költségvetésének módosítását is, azzal a feltétellel, hogy a módosítás a következő évekre előzetes kötelezettségvállalást nem jelenthet,

e) az önkormányzat finanszírozási kiadásain belüli előirányzat átcsoportosításról, ha a költségvetési szerv saját hatáskörben módosítja a jóváhagyott irányítószervi támogatásként folyósított támogatások előirányzatát,

 f) az önkormányzat költségvetésében a feladattal nem terhelt szabad kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról működési kiadások tekintetében értékhatár nélkül, mely lehet címek közötti, és a címen belül kiemelt előirányzatok közötti, és a kiemelt előirányzaton belül rovatok közötti előirányzat átcsoportosítás, azzal, hogy a költségvetésben tervezett beruházási, felújítási feladatok közötti előirányzat átcsoportosítás egyedi értéke a 10.000 ezer Ft-ot nem haladhatja meg, és kötelező feladatellátást az átcsoportosítás nem veszélyezteti,

g) a h) pontban meghatározottak figyelembe vételével e rendelet 6. mellékletében meghatározott céltartalékok előirányzatának a jóváhagyott célnak megfelelő átcsoportosításáról értékhatár nélkül, a módosítás, átcsoportosítás érintheti a finanszírozási bevételi, kiadási előirányzatokat az irányító szervi támogatás tekintetében és a költségvetési szerv költségvetésének módosítását is, valamint az államháztartáson belüli és az államháztartáson kívüli forrás átadásával kapcsolatos előirányzat módosítást - az alapítvány forrás átadásának kivételével – értékhatár nélkül,

h) a d) és f) pontokban foglalt előirányzat átcsoportosítás érintheti az államháztartáson belülre vagy kívülre működési vagy felhalmozási célú támogatások előirányzatát is egyedi 5.000 ezer Ft-ig, a gazdasági társaságok közszolgáltatási szerződésének módosítása esetében egyedi 10.000 ezer Ft-ig,

i) az e rendeletben szereplő felújítási, beruházási feladatokon kívül további beruházási, felújítási feladatok beemeléséről a költségvetésbe, vagy a költségvetésben már szereplő felújítási, beruházási előirányzat kiegészítéséről egyedi 10.000 ezer Ft értékhatárig a működési általános tartalék terhére, vagy a fejlesztési céltartalék terhére azzal a feltétellel, hogy sem a működési általános tartalék, sem a fejlesztési céltartalék módosított előirányzata 20.000 ezer Ft összeg alá nem csökkenhet, a módosítás, átcsoportosítás érintheti a finanszírozási bevételi, kiadási előirányzatokat az irányító szervi támogatás tekintetében és a költségvetési szerv költségvetésének módosítását is, azzal a feltétellel, hogy a módosítás a következő évekre előzetes kötelezettségvállalást nem jelenthet.

j)  az e rendeletben szereplő felújítási, beruházási feladatokon kívül további beruházási, felújítási feladatok beemeléséről a költségvetésbe, vagy a költségvetésben már szereplő felújítási, beruházási előirányzat kiegészítéséről 10.001 ezer Ft és 100.000 ezer Ft közötti egyedi értékhatárig a működési általános tartalék vagy a fejlesztési céltartalék terhére a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság javaslatára, azzal a feltétellel, hogy sem a működési általános, sem a fejlesztési céltartalék módosított előirányzata 20.000 ezer Ft összeg alá nem csökkenhet, az átcsoportosítás érintheti a finanszírozási bevételi, kiadási előirányzatokat az irányító szervi támogatás tekintetében és a költségvetési szerv költségvetésének módosítását is, azzal a feltétellel, hogy a módosítás a következő évekre előzetes kötelezettségvállalást nem jelenthet.

k) az egészházas ingatlanok kiürítésére a 11602 címen tervezett felújítási és egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre előirányzatok közötti átcsoportosításról értékhatár nélkül.

l) ^[5]a működési általános tartalék előirányzatról történő előirányzat átcsoportosításról, kizárólag a

koronavírus hatásainak csökkentése érdekében egyedi 50.000,0 E Ft összeghatárig, azzal a feltétellel, hogy az általános tartalék módosított előirányzata 20.000,0 E Ft összeg alá nem csökkenhet, a módosítás, átcsoportosítás érintheti a finanszírozási bevételi, kiadási előirányzatokat az irányító szervi támogatás tekintetében és a költségvetési szerv költségvetésének módosítását is, azzal a feltétellel, hogy a módosítás a következő évekre előzetes kötelezettségvállalást nem jelenthet.

(2) A polgármester az (1) és (5) bekezdésben meghatározott előirányzat módosításokat, átcsoportosításokat - az első negyedév kivételével – negyedévenként a negyedévet követő hónap utolsó napjáig, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig a költségvetési rendelet módosítása céljából a képviselő-testület elé terjeszti, ezzel az átruházott hatáskörben hozott döntésekről történő beszámolási kötelezettségnek is eleget tesz.

(3) A polgármester a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság tárgyhavi rendes első ülésén:

a) tételes írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap milyen pótelőirányzatot biztosított az eltelt időszakban az Önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek részére,

b) tételes írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a központi költségvetésből az Önkormányzatot megillető, az általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások a májusi és októberi felmérések során hogyan változtak az eltelt időszakban,

c) tételes írásbeli tájékoztatást köteles adni e rendelet 22. § (1), (4) és (5) bekezdésében részletezett, az eltelt időszakban döntési, illetve előirányzat-módosítási/átcsoportosítási hatáskörben hozott intézkedések előirányzat-csoportokat érintő hatásairól

(4) A polgármester az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséről (államilag garantált értékpapír vásárlása, beváltása), vagy lekötéséről (pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása) dönt maximum egyedi 500 millió Ft értékben a 20. § (5)-(6) bekezdésében foglalt szabályok betartásával. A pénzeszközök betétként történő lekötése esetén a fizetési számlát vezető hitelintézeten kívül még további, legalább négy hitelintézet ajánlata alapján dönt. Az ajánlatokat a befektetés értéknapjának és futamidejének megjelölésével kell bekérni. Az átmenetileg szabad pénzeszköz befektetését vagy leköthetőségét a gazdasági vezető javasolja, a polgármester a befektetésekről és betétként történő lekötésekről a jegyző jogi javaslata alapján dönthet.

(5) A polgármester dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetéséhez kapcsolódó finanszírozási kiadási és bevételi előirányzatok módosításáról értékhatár nélkül.

(6) A polgármester azon köznevelési, közművelődési, szociális, gyermekvédelmi szakmai feladatellátásra vonatkozó pályázatok esetében, amelyek önrészt és előfinanszírozást nem igényelnek, több éves, vagy tartós kötelezettségvállalással nem járnak, és a pályázat benyújtására az önkormányzat, vagy a költségvetési szerv jogosult, a pályázat benyújtásához szükséges fenntartói nyilatkozat, kapcsolódó együttműködési megállapodás aláírására képviselő-testületi döntés nélkül is jogosult.

23. § A Költségvetési és Pénzügyi Bizottság az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséről (államilag garantált értékpapír vásárlása, beváltása), vagy lekötéséről (pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása) dönt 500 millió Ft feletti értékben a 20. § (5)-(6) bekezdésében foglalt szabályok betartásával. A pénzeszközök betétként történő lekötése esetén a fizetési számlát vezető hitelintézeten kívül még további, legalább négy hitelintézet ajánlata alapján dönt. Az ajánlatokat a befektetés értéknapjának és futamidejének megjelölésével kell bekérni. Az átmenetileg szabad pénzeszköz befektetését vagy leköthetőségét a gazdasági vezető javasolja, a polgármester a befektetésekről és betétként történő lekötésekről a jegyző jogi javaslata alapján dönthet.
24. § (1) A költségvetési szerv vezetője a (2)-(3) bekezdésben, a 6. § (8) bekezdésében, a 9. § és a 11. §-ban foglaltak figyelembe vételével saját hatáskörben a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint:

a)  a 22. § (1) bekezdés a), b), c), d), g), i) és j) pontjaiban foglalt polgármesteri hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítások, átcsoportosítások esetében módosíthatja az intézmény költségvetését,

b) a meghatározott célra átvett pénzeszközökkel módosíthatja a jóváhagyott bevételi és kiadási előirányzatokat,

c) az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével, a feladattal nem terhelt szabad működési kiadási előirányzatok között átcsoportosíthat címek között, a címeken belül kiemelt előirányzatok között, a kiemelt előirányzaton belül rovatok között úgy, hogy az a kötelező feladatellátást nem veszélyeztetheti.

(2) A költségvetési szerv vezetője a felhalmozási költségvetési előirányzat csoportba tartozó kiemelt előirányzatain belül a feladatokra jóváhagyott előirányzatait nem módosíthatja, azok között előirányzat átcsoportosítást nem hajthat végre, a finanszírozási felhalmozási bevételeken belül az irányítószervi támogatásként folyósított támogatás fizetési számlán történő jóváírása előirányzatát sem módosíthatja.

(3) A saját határkörű előirányzat módosítás önkormányzati támogatási többletigénnyel sem 2020. évben, sem az azt követő években nem járhat.

(4) A költségvetési szerv vezetőjének az olyan előirányzat módosítási/átcsoportosítási hatáskörében hozott intézkedése, amely érinti az irányítószervi támogatásként folyósított támogatás fizetési számlán történő jóváírása előirányzatát, csak a polgármester e rendelet 22. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt döntését követően lép hatályba.

(5) A költségvetési szerv vezetője köteles 30 napon belül tájékoztatni a polgármestert a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat módosításokról és átcsoportosításokról. A költségvetési szerv vezetője által saját hatáskörében végrehajtott előirányzat módosításokat, átcsoportosításokat a költségvetési rendelet módosításának céljából a polgármester - az első negyedév kivételével – negyedévenként a negyedévet követő hónap utolsó napjáig, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig 2020. december 31-i hatállyal a képviselő-testület elé terjeszti.

25. § (1) Az e rendelet 22. § és 24. §-aiban részletezett előirányzat-módosítási és előirányzat átcsoportosítási intézkedések legkésőbb 2020. december 31-ig hozhatók meg.

(2) A tárgyévet követő utolsó tárgyévi rendeletmódosítás az alábbiakra terjedhet ki:

- az év végén beérkezett állami bevételek módosítására,

- a közhatalmi bevételi többletek módosítására,

- az év végi intézményi saját hatáskörben és polgármesteri átruházott hatáskörben végrehajtott döntések átvezetésére,

- a beszámolóval való egyezőség biztosítása érdekében szükséges számviteli jellegű előirányzat-rendezésekre illetve,

- egyéb – csak különösen indokolt – előirányzat-módosításokra és átcsoportosításokra szolgál.

7. A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésre külső személlyel, szervezettel történő szerződéskötés szabályai

26. § (1) A költségvetési szerveknél szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére a munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban nem saját alkalmazottnak fizetendő egyéb juttatás előirányzata, illetve a dologi kiadások terhére – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet igénybe vehető a közbeszerzési jogszabályok figyelembevételével.

(3) A szerződést írásban kell megkötni.

(4) Akkor köthető szerződés, ha

a) azt jogszabály nem zárja ki,

b) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és

c) a költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

(5) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szerződés külső személlyel nem köthető.

(6)  A külső személlyel, szervezettel ellátandó feladat részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv vonatkozó szabályzatai alapján a szerződésben határozzák meg.

(7) A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az ellátandó feladatot,

b) a díjazás mértékét,

c) részletes utalást arra, hogy a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek közül melyek állnak fenn,

d) a szerződés időtartamát,

e) a szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, továbbá

f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését,

g) a szerződés jellegétől függően a szerződés megerősítését biztosító kötelezettség kikötését.

8. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

27. § Az önkormányzat szerződés alapján könyvvizsgálót alkalmaz, aki a költségvetési rendelet szabályszerűségéről, megalapozottságáról, egyensúlyáról véleményt alkot.
28. § A költségvetési szervek vezetői, az önkormányzatnál és a Polgármesteri Hivatalnál a jegyző köteles biztosítani a belső kontrollrendszer keretében kialakított kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést, különösen a pénzügyi döntések dokumentumainak előkészítése, a célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, a szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása és ellenjegyzése tekintetében.

9. A pénzellátás rendje

29. § (1) Az önkormányzat, a költségvetési szervek, a gazdasági társaságok kötelesek valamennyi kötelezettségvállalásban a kifizetés módját, összegét és határidejét úgy rögzíteni, hogy a kifizetés időpontjában szükséges fedezet rendelkezésre álljon és az a likviditási/felhasználási ütemtervvel összhangban legyen.

(2) Az önkormányzat és a költségvetési szervek kötelesek a kifizetéseknél a készpénzt kímélő fizetési módot előnyben részesíteni és a minél hosszabb időtartamú kiegyenlítési határidőt érvényesíteni. Fizetési határidő előtti teljesítésre kizárólag indokolt esetben kerülhet sor.

(3) A Polgármesteri Hivatal a költségvetési szervek fizetési számlájára az önkormányzati támogatást a költségvetési szerv vezetőjének előzetes írásos kérelme alapján a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Gazdálkodási szabályzatában foglaltak alapján utalja át.

(4) A nemzetiségi önkormányzatok fizetési számlájára az önkormányzat az önkormányzati támogatást az együttműködési megállapodásokban, támogatási szerződésben foglaltak szerint utalja.

(5) A gazdasági társaságok esetében a közszolgáltatási szerződés szerinti kompenzáció/költségtérítés összegének utalása a közszolgáltatási szerződésben szabályozottak szerint történik.

10. A zárszámadással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

30. § (1) Az önkormányzat és a költségvetési szervek a költségvetési beszámolóikat a magasabb szintű jogszabályi előírásokon felül a költségvetéssel összehasonlítható módon és szerkezetben kötelesek elkészíteni.

(2) A zárszámadás előterjesztésekor az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni.

(3) A képviselő-testületet tájékoztatni kell szöveges indokolással együtt a több éves kötelezettségvállalásokról, a közvetett támogatásokról, melyet költségvetés elfogadásakor a becsült értékben, zárszámadáskor a tényleges összegben kell kimutatni.

(4) A képviselő-testületet tájékoztatni kell szöveges indokolással együtt a költségvetési beszámoló részeként az önkormányzat adósságállományáról, az önkormányzat és a költségvetési szervek, a gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségekről, a részesedések alakulásáról, a követelések állományáról, azok előző évhez viszonyított változásáról, a megtett intézkedésekről.

11. Egyéb jogszabályokban nem szabályozott térítés ellenében nyújtott szolgáltatások díjának meghatározása

31. § (1) A Józsefvárosi Kártyáról szóló 64/2011. (XI. 07.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a kártyadíj térítésének 2020. évi összege nulla Ft.

(2) A józsefvárosi természeti környezet védelméről szóló 28/2014. (VII. 01.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdése alapján a 2020. évben a fapótlási egységár, mint kompenzációs intézkedés mértéke 92.710 Ft.

(3) A Tervtanács tagjait megillető tiszteletdíj mértéke alkalmanként bruttó 25.000,- Ft.

12. Záró rendelkezések

32. § Ez a rendelet a 2020. február 29. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2020. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.
33. § Hatályát veszti a 2020. évi átmeneti költségvetési gazdálkodásról szóló 45/2019. (XII. 20.) Önk. rendelet

Budapest, 2020. február 28.

Czukkerné dr. Pintér Erzsébet s.k.                                                                   Pikó András s.k.

                               jegyző                                                                                    polgármester

ÁLTALÁNOS INDOKLÁS

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 2020. évi költségvetéséről szóló rendelet tervezete a Magyarország Alaptörvénye, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, továbbá a 4/2013.(I. 11). Korm. rendelet előírásain alapul.

A rendelettervezet szerkezete a jogszabályi előírásokat követi. Tartalmazza a címrendet, címrend szerint az önkormányzat bevételeit és kiadásait előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, a finanszírozási bevételeket és kiadásokat, továbbá mindezeket kötelezően ellátott, önként vállalt feladatok és állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban is. Ezen felül a működési és a felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatait mérlegszerűen is bemutatja.

Tartalmazza továbbá az Önkormányzat felújítási előirányzatait célonként, a beruházási kiadásokat feladatonként, a céljellegű támogatásokat, az EU-s forrásból megvalósuló beruházásokat, a projektek kiadásait és bevételeit, a törzsvagyon működtetésével kapcsolatos előirányzatokat, a gazdasági társaságok által végzett feladatok bevételi és kiadási előirányzatait, a költségvetési szervek engedélyezett létszámát, a zárolt előirányzatokat, a költségvetés végrehajtásának szabályait, valamint a hatáskörökre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. § (1) A személyi hatályra vonatkozó rendelkezések.

1. § (2) Értelmező rendelkezések.

2. § Az önkormányzat költségvetési bevételi és kiadási összegének, a működési bevételi, kiadási, finanszírozási előirányzatainak, a működési bevételi többletének, a felhalmozási bevételi, kiadási, finanszírozási előirányzatainak, a felhalmozási hiányának összegszerű meghatározását tartalmazza.

3. § A költségvetés címrendjét tartalmazza.

4. § Az önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatainak bemutatása címrend szerinti bontásban, kötelezően ellátott, önként vállalt, állami (államigazgatási) feladatok szerint tagolva, mérlegszerűen összeállítva, valamint a költségvetés részletezését mellékletek szerinti bontásban. A 15. melléklet az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek kiadási előirányzatát tartalmazza.

5. § - 19. § A 2019. évi költségvetés végrehajtásának részletes szabályait rögzítik. Tartalmazzák:

5. § A felelősségi köröket határozza meg.

6. § A gazdálkodás általános szabályait, a költségvetési rendeletben tervezett előirányzatok betartására tartalmaz előírásokat.

7. § A Polgármesteri Hivatalnál ellátott hatósági bevételeket szabályozza.
8. § A költségvetési szervek egyes működési bevételeinek felhasználását, a személyi juttatások előirányzat felhasználásának szabályait, a költségvetési szerveknél a jutalom kifizetésének szabályait, a jutalmazásra fordítható keretösszeget, a személyi juttatások átmeneti megtakarításának felhasználási szabályait tartalmazza.
9. § A maradvány jóváhagyásának jogkörét és a maradvány elszámolásainak szabályait rögzíti.
10. §A költségvetési szervek engedélyezett létszámára tartalmaz előírásokat.
11. § A céljellegű előirányzatok felhasználásra vonatkozó előírásokat tartalmazza.
12. § A zárolt előirányzatok felhasználásra vonatkozó előírásokat tartalmazza.
13. § A pályázatok benyújtásával kapcsolatos előírásokat rögzíti.
14. § Az Önkormányzat és a költségvetési szervek jóváhagyott kiadási előirányzatainak előirányzat módosítás nélküli túllépés eseteire tartalmaz előírásokat.

15. § A tárgyéven túli kötelezettségvállalás feltételeit fekteti le.

16. § A költségvetési szervek tájékoztatási kötelezettségeit a tartozás állományról, a bevételi előirányzatok teljesítésének elmaradásáról, a kintlévőségekről szabályozza.

17. § A tisztségviselők kereteit, azok felhasználásának szabályait rögzíti.

18. § A cafetéria-juttatás összegét szabályozza.

18/A § A Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapját, valamint az illetmény kiegészítés mértékét rögzíti.

19. § A házipénztárból teljesíthető kifizetések eseteit rögzíti.

20. § (1)-(4) bekezdés: A hitelfelvétel, a váltó, a kötvénykibocsátás, a bankgarancia, a kezességvállalásra vonatkozó eljárási szabályokat, azokat mértékét és az azokkal kapcsolatos hatásköröket rögzíti.

20. § (5)-(6) bekezdés: Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésének és befektetésének feltételeit szabályozza.

20. § (7)-(8) bekezdés: A költségvetési szervre vonatkozó előírások a hitelfelvétel, a váltó, a kötvénykibocsátás, a bankgarancia, a kezességvállalás, az átmenetileg szabad pénzeszköz lekötése tekintetében.

21. § Az önkormányzat és a költségvetési szervek által juttatott támogatások felhasználására vonatkozó kötelezettségeit, feladatait szabályozza.

22. § (1), (4)-(5) A polgármesterre átruházott hatáskörök, melyek az előirányzat-módosítási és előirányzat átcsoportosítási, az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésével kapcsolatosak.

22. § (2) A polgármester költségvetési rendelet módosítására vonatkozó hatásköre és annak határideje. (3) bekezdés a polgármester költségvetést érintő tájékoztatási kötelezettségét részletezi a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság felé.

23. § A Költségvetési és Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskör az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésével kapcsolatosan.

24. § A költségvetési szervek vezetőinek a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítási és előirányzat átcsoportosítási hatáskörei, illetve az ezekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége.

25. § A költségvetési előirányzat-módosítási, átcsoportosítási hatáskörök gyakorlásának végső határidejét, illetve a tárgyévet követő utolsó tárgyévi rendelet-módosítás tartalmát szabályozza.

26.§. A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésre külső személlyel, szervezettel történő szerződéskötés szabályait tartalmazza.

27. § - 28. § A költségvetés végrehajtásának ellenőrzésére, a belső kontrollrendszer működtetésére, a költségvetési szervek költségvetési maradvány felhasználására vonatkozó előírások.

29. § A pénzellátás rendjének meghatározása az önkormányzat, a költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok és a gazdasági társaságokra vonatkozóan.

30. § A költségvetési beszámoló elkészítésének módjára és a zárszámadás képviselő-testületi előterjesztésével kapcsolatos követelmények meghatározása.

31. § Egyéb, térítés ellenében nyújtott szolgáltatások 2020. évi díjának meghatározása.

32. § Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.

33. § Az átmeneti költségvetési gazdálkodási rendeletet helyezi hatályon kívül.

Mellékletek 1-16. sz.^[6]

Külön csatolmányban.