1. § (1) A rendelet hatálya a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és szükséglakásokra, illetve azok lakbérére és a lakbértámogatásokra terjed ki.

(2) Közérdekű célból a szükséglakás követelményeinek megfelelő nem lakás céljára szolgáló helyiségekben történő ideiglenes elhelyezés érdekében létesített használati jogviszonyra e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

2. § (1) A bérlő személyének kiválasztása jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában pályázati eljárás keretében történik. A pályázati kiírásban szereplő értékelési szempontoknak elsősorban a lakásra való rászorultság mértékét kell figyelembe venni.

(2) A bérleti jogviszonnyal kapcsolatos döntések során figyelemmel kell lenni az alábbi célok elérésére:

• a) segítse elő a bérleti jogviszony fenntartását, a lakhatási krízishelyzetbe jutottak számára a hajléktalanná válás megakadályozását,
• b) járuljon hozzá a lakásállomány kihasználtságának növeléséhez és a lakásínség által okozott zsúfoltság csökkentéséhez,
• c) akadályozza meg a hátralékok felhalmozódását,
• d) segítse elő a sérülékeny csoportok lakáshelyzetének javítását.

(3) A bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat a (2) bekezdésben megfogalmazott célok szem előtt tartásával kell alkalmazni.

(4) A bérleti jogviszonyok felülvizsgálata és a bérlemény-ellenőrzések eredményének feldolgozása során kiemelt figyelmet kell fordítani

• a) a lakásállomány állapotának megőrzésére és fejlesztésére, valamint
• b) a lakáshasználat jogszerűségének és rendeltetésszerű használatának helyreállítására.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában bérlőn a bérlőtársat és a társbérlőt is érteni kell.

(2) E rendelet alkalmazásában

• 1. átalakítás: az OTÉK 1. sz. melléklet 8. pontja szerinti fogalom;
• 2. bérbeadó szervezet: az önkormányzat, mint tulajdonos képviseletében eljáró gazdasági társaság;
• 3. életvitelszerű használat: az élet viteléhez szükséges tevékenységek (alvás, étkezés, tisztálkodás stb.) folytatása, a személyes használati és berendezési tárgyak tartós tárolása és a közüzemi szolgáltatások igénybevétele;
• 4. fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma;
• 5. háztartás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: szoctv.) szerinti fogalom;
• 6. jövedelem: a szoctv.-ben meghatározott fogalom;
• 7. jövedelemtől függő lakbér: a szociális és a költségelvű lakbér;
• 8. korszerűsítés: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. sz. melléklet 63. pontja szerinti fogalom.
• 9. lakhatási krízishelyzet: olyan, a kérelmező és adott esetben családja lakhatási igényeinek kielégítését akut módon veszélyeztető élethelyzet, amely

4. § (1) A képviselő-testület a bérbeadó szervezet előterjesztése alapján 5 évenként – a vagyongazdálkodási terv részeként – irányelveket határoz meg a lakásgazdálkodás – ezen belül a pályáztatás, a közszolgálati bérbeadás, elidegenítés – közép és hosszú távú céljairól és alapelveiről.

(2) A képviselő-testület a bérbeadó szervezet előterjesztése alapján évente, a tárgyévi költségvetés benyújtásáig éves lakásgazdálkodási tervet határoz meg arról, hogy az adott évben az üres és várhatóan megüresedő lakások közül – a bérbeadási jogcímek szerint – bérbeadásra milyen arányok érvényesítése célszerű.

(3) Az üres, vagy várhatóan megüresedő lakásállományról bérbeadó szervezet tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztatóban a lakásállomány övezet, alapterület, komfortfokozat, szobaszám és műszaki állapot szerinti összetételét és a hasznosítási javaslatot számszerűsítve kell szerepeltetni, valamint meg kell határozni az önkormányzatra kötelező, vagy a döntésétől függő elhelyezési feladatokat is.

(4) Bérbeadó szervezet az éves lakásgazdálkodási terv előterjesztésében kimutatást készít az előző évi lakásgazdálkodásról és a tárgyévre vonatkozóan a további hasznosításba bevonni tervezett lakásokról az alábbiak szerint:

• a) a tárgyévben várhatóan megüresedő önkormányzati bérlakások becsült száma;
• b) a tárgyévben vásárolni vagy építeni tervezett önkormányzati bérlakások száma, komfortfokozat és szobaszám szerinti bontásban;
• c) a tárgyévben a lakatlan, nem bérbe adott lakások száma szobaszám, alapterület, komfortfokozat és műszaki állapot szerint;
• d) a tárgyévben felújítani tervezett lakások száma, komfortfokozata, műszaki állapota, ezen belül az akadálymentesen felújítandó lakások száma, a komfortfokozat-növelő átalakítások és korszerűsítések száma, a jelenlegi és a célzott komfortfokozat megnevezésével;
• e) a tárgyévben a pályázatra kiírni tervezett lakások száma szobaszám, alapterület, komfortfokozat és műszaki állapot szerint;
• f) a tárgyévben közérdekű célokra elkülönített lakások és nem lakás célú helyiségek száma szobaszám, alapterület, komfortfokozat és műszaki állapot szerint;
• g) tárgyévben a különböző speciális célokra (családok átmeneti otthona kiléptető lakások, Lélek-Program, támogatott lakhatás) hasznosítani kívánt lakások száma szobaszám, alapterület, komfortfokozat és műszaki állapot szerint;
• h) a tárgyév során kiüríteni vagy bontani tervezett önkormányzati bérlakások száma, alapterület szobaszám és komfortfokozat szerint;
• i) a tárgyév során értékesíteni tervezett önkormányzati bérlakások száma alapterület szobaszám és komfortfokozat szerint;
• j) a tárgyév során csatolással hasznosítani tervezett önkormányzati lakások száma és komfortfokozata;
• k) az előző évben megüresedett lakások, valamint az előző évben tervezett, de meg nem valósult hasznosítás a bérbeadás jogcíme, a darabszámok és a komfortfokozatok szerint;
• l) a gazdaságosan fel nem újítható, üres és megüresedő lakások, melyek nem lakás céljára szolgáló helyiséggé átminősíthetőek, és más módon nem hasznosíthatók;
• m) az előző évben folytatott pályázati eljárások adatai;
• n) a benyújtott, de még nem teljesült minőségi lakáscserekérelmek.

(5) A szociális hatáskört gyakorló bizottság kezdeményezheti a (2) bekezdés szerinti terv módosítását, kiegészítését.

5. § A szociális hatáskört gyakorló bizottság az éves lakásgazdálkodási terv szerint kijelöli

• a) a közszolgálati célra hasznosítható lakást a munkáltató megjelölése mellett,
• b) a házfelügyelői lakást szolgálati célra,
• c) a krízislakást,
• d) az ideiglenes elhelyezésre szolgáló lakást,
• e) a piaci célú lakást.

6. § (1) Az önkormányzat tulajdonosként őt megillető hatásköreit e rendeletben meghatározottak szerint részben

• a) a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságra (a továbbiakban: bizottság),
• b) a Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottságra, vagy
• c) a polgármesterre

ruházza át.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a döntést a bizottság hozza meg.

7. § (1) A tulajdonosi döntések végrehajtását, valamint a bérbeadói feladatokat külön közszolgáltatási szerződés alapján ezzel a feladattal megbízott bérbeadó szervezet látja el.

(2) A bérbeadó szervezet a bérbeadó nevében

• a) lebonyolítja a lakások bérbeadásával kapcsolatos pályázati eljárást;
• b) felülvizsgálja a jogviszony létrejöttéhez szükséges feltételeket, ennek során közérthető módon tájékoztatást nyújt a bérlőnek a szociális lakbér jogosultsági feltételeiről;
• c) a rendeletben meghatározottak szerint, vagy tulajdonosi döntés alapján kiadja a bérbeadói hozzájárulást, nyilatkozatot;
• d) megköti a bérleti szerződést;
• e) átvezeti a bérleti szerződésben bekövetkezett módosulásokat;
• f) megköti a megállapodásokat;
• g) gondoskodik az óvadék beszedéséről és visszafizetéséről;
• h) beszedi a lakbért és a különszolgáltatások díját, késedelmes fizetés esetén felmondja a bérleti szerződést, teljeskörűen eljár a hátralékkezelési eljárásban;
• i) elvégzi a bérlemény-ellenőrzéseket, azokról nyilvántartást vezet;
• j) kapcsolatot tart a bérlővel, befogadja és döntésre előkészíti a kérelmeket;
• k) kiadja a nyilatkozatokat;
• l) a rendeletben meghatározott esetekben döntésre előkészíti a bérleti szerződés felmondására vonatkozó bérbeadói nyilatkozatot; és felmondja a bérleti szerződést, ha jogszabály másként nem rendelkezik;
• m) megállapítja az önkényes lakásfoglalást, a lakás kiürítése érdekében kezdeményezi a peren kívüli és peres eljárás megindítását.

(3) A képviselő-testület által kijelölt helyi város-rehabilitációs területeken (továbbiakban: HVT), az önkormányzat megbízottjaként rehabilitációs és városfejlesztési feladatokkal megbízott vagyongazdálkodó szervezet gyakorolja az elbontásra kerülő épületekben lévő lakások esetén a bérleti szerződések megszüntetésével, valamint a helyiségek birtokba való visszavételével kapcsolatos bérbeadó szervezetet illető jogokat és feladatokat, valamint előkészíti az itt élő lakáshasználók elhelyezésével és e lakások kiürítésével kapcsolatos döntéseket.

8. § Bérlő csak természetes személy lehet.

9. § Nem lehet bérleti jogviszonyt létesíteni azzal,

• a) akinek önkormányzati bérleménye után bérleti díj, lakbér vagy használati díj, külön szolgáltatási díj, illetve bármely jogcímen helyi adó tartozása van, kivéve, ha a bérlő a bérbeadás iránti kérelmében, ideértve a pályázatot is, a tartozás megfizetésére kötelezettséget vállal, és ennek teljesítését, vagy a teljesítés (át)ütemezéséről szóló megállapodás megkötését igazolja;
• b) aki vagy akinek együtt költöző közeli hozzátartozója beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakás bérleti jogával rendelkezik, kivéve, ha a megkötendő bérleti szerződés aláírásáig
  • ba) tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát, lakásbérleti jogviszonyát megszünteti, vagy
  • bb) a lakástulajdonos kérelmében vagy pályázatában úgy nyilatkozik, hogy a tulajdonjogának az önkormányzat részére való átadásáról az önkormányzattal megállapodik;
• c) aki önkényes lakásfoglaló, a jogszerűtlen birtokállapot fennállásának tartama alatt, valamint annak megszűnését követő öt éven belül;
• d) aki a bérbeadás iránti kérelme vagy a pályázat benyújtására megállapított határidőt megelőző 5 éven belül az önkormányzattal fennálló bérleti jogviszonyát térítés ellenében szüntette meg, vagy magánforgalomban cserélte el kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra;
• e) aki az önkormányzattól 10 éven belül vásárolt lakását a bérbeadás iránti kérelme benyújtását vagy a pályázat benyújtására megállapított határidőt megelőzően elidegenítette;
• f) aki a bérbeadás iránti kérelem benyújtását, vagy a pályázat benyújtására megállapított határidőt megelőző 5 éven belül önkormányzati lakáson fennálló bérleti jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit – ide nem értve a lakbér és különszolgáltatási díj megfizetését – megszegte, jogviszonyával visszaélt, amennyiben a bérleti jogviszony megszüntetésére különösen
  • fa) az önkormányzati bérlakás engedély nélküli bérbeadása,
  • fb) engedély nélküli ott tartózkodás, életvitelszerű ott nem tartózkodás,
  • fc) a közösségi együttélés alapvető követelményeivel ellentétes magatartása,
  • fd) a lakás, a közös használatra szolgáló helyiség, terület rongálása, vagy rendeltetésével ellentétes használata, vagy
  • fe) a lakás karbantartására és műszaki állagmegóvására vonatkozó kötelezettségének elmulasztása

  miatt került sor;

• g) aki a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek, vagy a szociális lakbérre való jogosultságot kizáró feltételek vizsgálatához, illetve bérbeadás iránti kérelmében vagy pályázatában valótlan adatot közölt.

10. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlőjévé válni törvény erejénél fogva a korábbi bérlő halála esetén jogutódlással lehet.

(2) Bérbeadó külön döntése nélkül, a bérleti szerződés megkötésével jön létre a bérleti jogviszony

• a) bérlőkijelölési jog alapján kijelöléssel,
• b) házfelügyelői szolgálati lakásra,
• c) előbérleti joggal érintett lakásra az előbérleti jogosulttal,
• d) bérlő bérlőtársával,
• e) lakatlanná vált társbérleti lakrészre a társbérlővel,
• f) bírósági végrehajtás keretében megszerzett lakás bérbeadása,
• g) a 13. § szerinti „Lélek” programban,
• h) a 81. § (3) esetében.

(3) Ha a bérleti jogviszony létrehozását a bérlő kezdeményezi, arról bérbeadó döntése szükséges

• a) közszolgálati lakás,
• b) a Lakás tv. 29. § szerinti lakáscsere,
• c) ismételt bérbevétel,
• d) minőségi csere, és
• e) a 24. § (1) bekezdés esetében.

(4) Bérleti jogviszony létrehozását bérbeadó lakásgazdálkodási érdekből kezdeményezheti bérlő részére másik lakás bérbeadásával, amennyiben a bérbeadó a bérleményt a jövőben nem kívánja a továbbiakban bérlakásként hasznosítani, vagy annak olyan mértékű átalakítását határozza el, amely lehetetlenné teszi a korábbi bérleti jogviszony fenntartását.

(5) Bérbeadó a rendelkezésére álló nem lakott lakásra az (1) – (4) bekezdésben foglalt kivétellel a bérlőt pályázati úton választja ki.

11. § (1) Bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodás köthető az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladatot az önkormányzattal kötött szerződés keretében ellátó szervezettel.

(2) A bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodásról és annak módosításáról a képviselő-testület dönt. A megállapodásban részletesen kell szabályozni

• a) a bérlőkijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait és kötelezettségeit;
• b) azt, hogy a bérlőkijelölési jog biztosítása a (3) bekezdés szerinti pénzbeli térítés, vagy egyéb vagyoni értékű szolgáltatás ellenében történik;
• c) hogy a megkötött bérleti szerződés határozatlan, határozott idejű vagy feltétel bekövetkezéséig köthető.

(3) A bérlőkijelölési jog ellenértékeként igénylendő ellenérték egyszeri alkalomra a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50%-a, több alkalomra a lakás beköltözhető fogalmi értékének 100%-a.

(4) A szociális hatáskört gyakorló bizottság javaslatára a képviselő-testület a bérlőkijelölési jog (3) bekezdésben meghatározott ellenértékét, akár korlátlanul csökkentheti, ha a bérlőkijelölésre jogosult

• a) vállalja, hogy

12. § (1) Ha a bérlőkijelölési joggal érintett lakás megüresedik, a bérlőkijelölésre, illetve a bérlőkiválasztásra jogosultat 15 napos határidővel fel kell hívni, hogy közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadásnak azon feltételeit, amelyekre jogszabály vagy a megállapodás feljogosítja.

(2) Amennyiben a bérlőkijelölési jog a jogosultat az önkormányzattal kötött megállapodás alapján illeti meg, és bérlőkijelölési jogával nem él, úgy bérlőkijelölési jogát elveszti, és a lakás az általános szabályok szerint adható bérbe.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felhívásban a bérlőkijelölésre jogosulttal azt is közölni kell, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a bérleti szerződést nem lehet megkötni, köteles a lakás költségelven megállapított lakbérének megfelelő összeget és a külön szolgáltatás díját, valamint az üresen állásával együtt járó egyéb költségeket megtéríteni.

(4) A bérlőkijelölési jog jogosultja által kijelölt személlyel kötött bérleti szerződésen alapuló kötelezettségvállalás végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratba foglalásának költségét – ellenkező megállapodás hiányában – a bérlőkijelölési jog jogosultja viseli.

13. § (1) Azon hajléktalan személyekkel, akik az önkormányzat által meghirdetett hajléktalan személyekkel foglalkozó LÉLEK-Programban meghatározott feltételeket teljesítették, az erre kijelölt lakásokra egy év határozott időre szóló bérleti szerződés köt a bérbeadó szervezet, az együttélők jövedelmétől függő lakbérfizetési kötelezettséggel.

(2) A határozott idő lejártát követően, amennyiben a bérlővel szemben a bérleti szerződés felmondására okot adó egyéb körülmény nem áll fenn, a 20. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

14. § (1) A közszolgálati célú lakások kijelöléséről, lakbér besorolásáról, valamint a közszolgálati célú lakás e cél szerinti hasznosításának megszüntetéséről a bizottság dönt azzal, hogy a bérlő személyére a munkáltató tesz javaslatot.

(2) A közszolgálati célú lakás bérlője az adott szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára az lehet, aki:

• a) nem rendelkezik a főváros területén önkormányzati lakásbérlettel, bérlőtársi jogviszonnyal, tulajdonában, haszonélvezetében lakás nincs,
• b) a költségelvű vagy piaci lakbér megfizetését vállalja,
• c) az önkormányzat költségvetési szervének közalkalmazottja, köztisztviselője, munkavállalója vagy az önkormányzat által fenntartott vagy működtetett intézményben munkajogi vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságának a dolgozója, az önkormányzat területi ellátási kötelezettséggel végzendő gyermek-, és felnőtt háziorvosi feladatok ellátását szerződés alapján egyéni vállalkozóként, vagy gazdasági társaság tagjaként átvállalva, valamint védőnőként a kerületben tevékenykedik,
• d) a c) pont szerinti munkáltató által meghatározott feltételeknek megfelelő, határozatlan idejű foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, és
• e) a bérleti szerződés megkötésekor vállalja a lakás minden további elhelyezési igény nélküli, a foglalkoztatási jogviszonya megszűnését követő 60 napon belüli kiürítését, ha a foglalkoztatási jogviszonya a bérlő felmondása miatt, vagy a bérlő által tanúsított magatartás miatt a munkáltató kezdeményezésére szűnik meg. Ezen kötelezettségvállalás végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratba foglalásának költségét a bérlőként kijelölt személy viseli.

(3) Ha a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel, vagy a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt kerül sor, a bizottság a bérlő – munkaviszony megszűntetésétől számított 15 napon belül benyújtott – kérelmére 60 napon belül meghozott döntése alapján a bérleti szerződés egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható vagy a lakás közszolgálati jellegének egyidejű törlése mellett a bérleti szerződés 10 év határozott idejűre módosítható.

(4) A foglalkoztatási jogviszony nyugdíjazás miatt történő megszüntetése esetén, a bérlő – munkaviszony megszűntetésétől számított 15 napon belül benyújtott – kérelmére, amennyiben nem áll fenn a bérleti szerződés megkötését kizáró ok, a bizottság dönt a bérleti szerződés 10 év határozott idejűre módosításáról, a lakás közszolgálati jellegének egyidejű törlése mellett.

(5) A foglalkoztató szerv a munkaviszony megszűnéséről a bérbeadó szervezetet köteles írásban értesíteni a munkaviszony megszűnését követő 15 napon belül.

15. § (1) A 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló társasházban a házfelügyelői szolgálati lakás bérlője az a személy lehet, aki nem rendelkezik a főváros területén beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával, sem önkormányzati lakás bérleti jogával, továbbá a házfelügyelői feladatok ellátására munkaszerződést kötött.

(2) Az e § szerinti bérleti szerződést – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a bérlő munkaviszonyának fennállásáig kell megkötni.

(3) Ha a munkaviszony megszüntetésére közös megegyezéssel, vagy a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt kerül sor, a bérlő – munkaviszony megszűnésétől számított 15 napon belül benyújtott – kérelmére a bizottság döntése alapján a volt házfelügyelő részére pályázaton kívül adható bérbe a lakás a szolgálati jelleg törlése mellett, vagy amennyiben a házfelügyelői lakásra a továbbiakban is szükség van vagy helyette másik lakás kijelölésére nincs lehetőség, másik lakás.

(4) A munkaviszony nyugdíjazás miatt történő megszüntetése esetén, a bizottság a lakás házfelügyelői szolgálati jellegének törlése mellett a bérleti szerződés 10 év határozott időre történő módosításáról a házfelügyelői jelleg egyidejű törlése mellett, vagy másik lakás bérbeadásáról is dönthet.

16. § (1) Ha a lakás a bírósági végrehajtásról szóló módosított 1994. évi LIII. törvény alapján biztosított elővásárlási jog gyakorlása alapján került az önkormányzat tulajdonába, azt a természetes személyt, akivel szemben a végrehajtási jogot érvényesítették (a továbbiakban: kötelezett), az önkormányzati lakás bérbevételére előbérleti jog illeti meg. A lakásban lakó kötelezett előbérleti joga megelőzi annak a kötelezettnek az előbérleti jogát, aki nem lakik a lakásban.

(2) Az e § szerinti bérleti jogviszonyban költségelvű lakbért kell fizetni.

(3) Ha az, akivel szemben a végrehajtási jogot érvényesítették a lakásban lakik és a szociális lakbér megállapítására jogosult, kérelmére, vele a jelen rendelet alapján létesített szociális lakbér megállapításával bérleti szerződést kell kötni. A szociális lakbérre jogosultság feltételeinek vizsgálatánál kizárólag a lakásban lakó kötelezett és házastársa, valamint a velük a végrehajtási eljárás megindításakor már a lakásban együttlakó szülőjük és gyermekük vehető figyelembe.

17. § (1) Bérbeadó szervezet, a házastársak és anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzett élettársak közös írásbeli kérelmére bérlőtársi szerződést köt.

(2) A bérbeadó szervezet a bérlő és a vele együtt lakó jogszerűen befogadott

• a) gyermeke,
• b) unokája,
• c) szülője,
• d) nagyszülője, vagy
• e) élettársa

közös kérelmére bérlőtársi szerződést köt, ha a bérlővel a lakásban legalább 2 év óta jogszerűen befogadottként lakóhely bejelentkezéssel és életvitelszerűen folyamatosan együtt lakik. Azzal az együtt lakóval nem köthető bérlőtársi jogviszonyt létrehozó vagy a bérlőtársak körét bővítő megállapodás, akinél a bérleti szerződés megkötését kizáró ok áll fenn.

18. § (1) A bérbeadó szervezet a bérlőtárs halála esetén, az elhunyt bérlőtársnak a vele haláláig, több mint 2 éve, lakóhely bejelentkezéssel és életvitelszerűen együtt lakó jogszerűen befogadott házastársa, szülője, nagyszülője, gyermeke, unokája, élettársa és a lakásban visszamaradt bérlőtárs közös kérelmére bérlőtársi szerződést köt. Azzal az együtt lakóval nem köthető bérlőtársi jogviszonyt létrehozó vagy a bérlőtársak körét bővítő megállapodás, akinél a bérleti szerződés megkötését kizáró ok áll fenn.

(2) Több bérlőtárs esetén a bérlőtársi szerződést a (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett csak akkor lehet megkötni, ha ahhoz valamennyi bérlőtárs hozzájárult.

(3) A bérlőtársi jogviszony megszűnésére és a bérlőtársak számának csökkentésére vonatkozó bérleti szerződést a bérbeadó szervezet a bérlőtársak közös kérelemére köti meg. A kérelemben meg kell jelölni azt a bérlőtársat, vagy bérlőtársakat, aki bérlő marad vagy akik a bérlőtársak maradnak.

19. § (1) A lakatlanná vált társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő és a vele együttlakó személyek méltányolható lakásigénye mértékének felső határát, és vállalja a megnövekedett alapterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó szervezet a lakásban visszamaradó társbérlő lakásbérleti szerződését, a bizottság döntése alapján cserelakás egyidejű felajánlása mellett felmondja.

(3) A visszamaradt társbérlő számára felajánlandó cserelakás nem lehet a társbérleti lakrészénél kisebb alapterületű és alacsonyabb komfortfokozatú, kivéve, ha ezt a bérlő kifejezetten kéri.

(4) A cserelakás felújítására, lakhatóvá tételére vonatkozóan a felek megállapodása irányadó.

20. § (1) A határozott idejű bérleti szerződést a bérbeadó szervezet további legfeljebb tíz évvel meghosszabbítja a bérlő kérelmére, ha azt a bérlő a határozott idő lejárta előtt kéri, és nyilatkozik arról, hogy vele szemben nem állnak fenn a bérleti szerződés megkötését akadályozó okok.

(2) Bérbeadó szervezet a határozott idejű bérleti szerződés lejártát 90 nappal megelőzően felhívja a bérlőt a kérelem és a 9. § szerinti jogosultság megállapításához szükséges dokumentumok, igazolások, nyilatkozatok benyújtására, továbbá amennyiben 6 hónapnál nem régebbi bérlemény-ellenőrzési jegyzőkönyv nem áll rendelkezésre, rendkívüli bérlemény-ellenőrzést végez.

(3) A bérlet létesítésére való jogosultságot és a kizáró okok bekövetkezését a bérbeadó szervezet felülvizsgálja. A bérleti szerződést a hatályos rendelkezések szerinti tartalommal kell megkötni.

(4) Amennyiben bérbeadó szervezet úgy ítéli meg, hogy a bérlővel szemben fennállnak a bérleti szerződés megkötését kizáró okok és elutasítja a bérlő (1) bekezdés szerinti kérelmét, a bérlő a bérbeadó szervezet álláspontjának felülvizsgálata érdekében az elutasítást követő 15 napon belül – a bérbeadó szervezethez benyújtott kérelemmel – a bizottsághoz fordulhat. A kérelem elbírálásáig a lakás kiürítése iránt eljárást kezdeményezni nem lehet.

(5) E szakasz rendelkezéseit a (4) bekezdés kivételével, többször is lehet alkalmazni.

21. § (1) Ha a bérlő a határozott idő hosszabbítását az előírt módon és határidőben nem kezdeményezte, vagy valamely elhárítható akadály a határozott idő lejárta előtt nem hárult el – a bérleti jogviszony időtartamának lejáratát követően –, jogcím nélküli lakáshasználóként a jogviszony rendezését 60 napig kezdeményezheti. A határidő elmulasztása esetén a lakás kiürítése iránti eljárás kezdeményezhető.

(2) Ha a jogviszony rendezését olyan befogadott személy kezdeményezi, akivel kérelme esetén bérlőtársi szerződést lehetett volna kötni, a bérleti szerződés vele is megköthető, amennyiben a volt bérlő a bérleti jogviszony létesítésének lehetőségéről nyilatkozatban lemond, vagy a bérleti jogviszony vele nem lehetséges.

(3) Amennyiben a bérleti szerződés felmondására a Lakástv. 25. § (1) bekezdése szerint kerül sor, az a befogadottként bentlakó, akivel kérelme esetén bérlőtársi szerződést lehetett volna kötni, kezdeményezheti a bérleti szerződés bérleti jogviszony megszűnése után történő megkötését.

(4) Amennyiben nem állnak fenn a bérleti szerződés megkötését akadályozó okok, a bizottság döntése alapján a bérbeadó szervezet az (1) – (3) bekezdés szerinti kérelmezővel bérleti szerződést köt. Amennyiben több ilyen személy van és bérlőtársi szerződés nem köthető, a szerződést azzal kell megkötni, aki nem adott okot a korábbi szerződés megszűnésére.

22. § Az ismételt bérbevételről a bizottság dönt. A 21. §-ban tárgyalt esetben az ismételt bérbevételről a bizottság dönt.

23. § A 21. § szerint megkötött szerződés alapján a bérleti szerződés megkötésétől számított egy éven belül bérlő bérbeadó szervezethez benyújtott kérelmére a bizottság – kivételes méltánylást érdemlő esetben (ilyen lehet egyebek mellett: rossz egészségi állapot, fogyatékosság, várandósság, egyedül élő idős ember) – megállapíthat szociális lakbért. Ebben az esetben a szociális lakbér a bérleti jogviszony létrejöttének időpontjára visszamenőlegesen is megállapítható. Az így kialakult lakbér túlfizetés a bérlőnek nem jár vissza, az a lakbérbe beszámítandó.

24. § (1) Ha a bérlő halála után nincs a jogviszony folytatására jogosult személy, a bérbeadó szervezethez benyújtott kérelemre, a bérbeadó szervezet a lakásban visszamaradt, azt korábban befogadott személyként a bérlő halálát megelőző egy évben állandó lakcím bejelentéssel, életvitelszerűen lakó jogcím nélküli lakáshasználóval bérleti szerződés köt, amennyiben

• a) a Lakás tv. 32. § (7) bekezdésben foglaltakra kötelezettséget vállal, és

25. § (1) Bérbeadó a bérlő kérelme alapján, a bérlő részére a bérleti szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésével egyidejűleg másik önkormányzati lakást (jelen rendelet alkalmazásában a továbbiakban: cserelakás) adhat bérbe

26. § (1) A pályázaton kívüli minőségi cserére vonatkozó bérbeadói ajánlatok megtétele és a bérlőktől származó minőségi cserék iránti kérelmek teljesítése az önkormányzat rendelkezésére álló lakások számától és lakásgazdálkodási feladataitól függően kerül sor.

(2) A bérbeadói döntés előkészítése során a szociális szolgáltató környezettanulmányon alapuló írásbeli véleményét csatolni kell.

(3) A bérlő köteles igazolni, hogy a minőségi cserére vonatkozó megállapodás megkötésekor a bérleményében a közműszolgáltatók felé nincs lejárt tartozása.

(4) Szükség esetén az ingatlanforgalmi szakvéleményt a bérbeadó szervezet szerzi be, annak költségét a bérlő viseli. A szakvélemény hat hónapnál régebbi nem lehet.

(5) Ha a bérleti jogviszony megszűntetésével érintett lakás bérleti szerződése határozatlan idejű, a cserelakásra határozatlan idejű bérleti szerződést kell kötni.

27. § (1) Amennyiben határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű, alacsonyabb szobaszámú, vagy más fekvésű cserelakást kap, a bérbeadó megtéríti a visszaadott és a cserelakás forgalmi értéke különbözetének 50%-át a minőségi csere során visszaadott lakás birtokbavételének napjától számított 15 munkanapon belül. A cserelakás felújításának, lakhatóvá tételének költsége a bérlőt terheli, annak megtérítését a bérbeadótól nem kérheti. A lakás felújításáról, lakhatóvá tételéről szóló megállapodást a bérbeadó nevében a bérbeadó szervezet köti meg.

(2) E szakasz alkalmazásakor határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlőnek kell tekinteni azt a bérlőt is, akinek a határozatlan idejű bérleti jogviszonya lakbér tartozás miatt szűnt meg, majd a tartozás rendezése után vele az önkormányzat ismételten bérleti szerződést kötött.

(3) A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a bérlő előző lakásával kapcsolatos tartozásait, beleértve a lakás karbantartásával, felújításával kapcsolatban a bérlőt terhelő – általa korábban nem teljesített – kötelezettségek pótlásával felmerülő költségeket is.

28. § (1) A legalább kétszobás lakásra fennálló bérleti jogviszonya közös megegyezéssel való megszüntetése mellett a bérlő magának és a vele legalább 2 éve jogszerűen együtt lakó, a lakásba bejelentett házastársa, élettársa, szülője, nagyszülője, nevelőszülője, nagykorú gyermeke, nevelt gyermeke, a jogszerűen befogadott gyermekétől született nagykorú unokája (a minőségi cserére vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából a továbbiakban együtt: hozzátartozók) részére a hozzátartozóval közös kérelemben egy-egy önálló lakás bérbeadását kérheti. A kérelem akkor teljesíthető, ha a bérbe adandó lakások lakhatóvá tételét, felújítását a leendő bérlők megállapodásban vállalják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás forgalmi értéke kisebb, mint a külön-külön bérbe adandó lakások forgalmi értékének együttes összege, a különbözet 50%-át a külön-külön bérbe adandó lakások bérlői kötelesek megfizetni a bérbeadónak a bérleti szerződés megkötéséig.

29. § (1) Ha több lakás bérlői közösen kérik a lakásokra fennálló bérleti jogviszonyuk közös megegyezéssel való megszüntetését és helyette egy másik lakás bérbeadását, a minőségi cseréről akkor köthető megállapodás, ha a bérlők vállalják a bérbe adandó lakás lakhatóvá tételét vagy felújítását.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bérbe adandó lakás forgalmi értéke kisebb, mint a bérleti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésével érintett önálló lakások együttes forgalmi értéke, a bérbeadó a bérlő javára az értékkülönbözet 50%-át a minőségi csere során visszaadott lakások birtokbavételének napjától számított 15 munkanapon belül fizeti meg azzal, hogy a megállapított pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a bérlő lakással kapcsolatos tartozásait, és a lakás felújításával, karbantartásával kapcsolatban a bérlőt terhelő – általa nem teljesített – kötelezettségek pótlásával felmerülő költségeket.

30. § (1) A bérlő egészségügyi okokból akkor kérhet minőségi cserét, ha bérleménye műszaki körülményei nem teszik lehetővé, hogy ő vagy vele együtt lakó befogadott hozzátartozója egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül a lakását elhagyja, vagy oda visszatérjen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott minőségi cseréről akkor lehet megállapodni, ha a bérlő jelenlegi lakása és a cserelakás forgalmi értéke azonos. A bérelt és a cserelakás akkor is azonos értékűnek tekintendő, ha a magasabb forgalmi értékű lakás értéke nem haladja meg az alacsonyabb forgalmi értékű lakás értékének 130%-át. Ebben az esetben a különbség miatt egyik fél sem tartozik térítést fizetni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a kérelmet el kell utasítani, ha annak benyújtásakor a kérelmezőnek a bérbeadóval szemben a lakásbérleti jogviszonyából eredően, illetve bármely jogcímen helyi adó tartozása van, továbbá a közműszolgáltatókkal szemben tartozása van, kivéve, ha a tartozás vonatkozásában részletfizetési megállapodást kötött, vagy hátralékkezelési-, hátralékkiegyenlítő támogatást vesz igénybe, és a megállapodásban foglaltakat teljesíti, illetve, ha a kérelem alacsonyabb fenntartási költségű lakásra irányul.

(4) Bérbeadó az (1) bekezdésben foglalt minőségi csere kérelem teljesítésekor a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a bérlő részére.

31. § (1) Lakásgazdálkodási feladatok ellátása keretében történik a bérbeadás:

32. § (1) Önkormányzati bérlakás legfeljebb 10 év határozott időtartamra adható bérbe.

(2) Meghatározott feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni bérlőkijelölési jog keretében történő, rendkívüli élethelyzet miatti, közszolgálati jelleggel valamint házfelügyelői szolgálati jelleggel történő bérbeadás esetén.

(3) A HVT területén lévő lakásra a város-rehabilitációs rendeletben meghatározott Vagyongazdálkodó szervezet egyetértésével megállapított időtartamra, vagy feltétel bekövetkezéséig köthető bérleti szerződés, amely azonban ez esetben sem lehet hosszabb 10 évnél.

(4) Határozatlan időre kizárólag jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében, valamint az Ltv. 26. §-a szerinti cserelakásként történő bérbeadás esetében lehet bérleti szerződést kötni.

33. § (1) A bérleti szerződést a bérbeadó nevében a bérbeadó szervezet köti meg.

(2) A bérlő bérleti szerződésen alapuló kötelezettségvállalását végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratba kell foglalni. A közjegyzői okirat költségét a bérbeadó viseli, azokat az eseteket kivéve, amelyekben a rendelet mást nem határoz meg.

(3) A bérleti szerződésnek és módosításának tartalmaznia kell különösen:

• a) a bérlő, továbbá a lakásba a bérlővel együtt költöző személyek személyi azonosító adatait, lakcímét,
• b) a lakás címét, alapterületét, komfort fokozatát, szobaszámát és a lakás egyéb lényeges adatait;
• c) a bérleti szerződés létrejöttének idejét és időtartamát, a bérleti jogviszonyt megszüntető feltételt,
• d) a bérbeadói hozzájárulás tartalmát és feltételeit, továbbá a bérbeadás jogcímét,
• e) a bérbeadó és a bérlő épülettel, lakással, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területekkel kapcsolatos kötelezettségeit, feladatait,
• f) a lakbér és a külön szolgáltatások díjának számításának módját, megfizetésük és a megváltoztatásukra vonatkozó szabályokat, a külön szolgáltatások körét,
• g) amennyiben a bérlő gondoskodik a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételéről, az arról szóló figyelemfelhívást és megállapodást,
• h) az óvadék összegét, a visszafizetésének módját, idejét, az óvadék összegét csökkentő tényezőket,
• i) annak rögzítését, hogy a 176/2008. (VI.30.) Korm. rendeletalapján kell-e energetikai tanúsítványt készíteni, valamint amennyiben igen, akkor a tanúsítvány azonosító kódját, és bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt vagy annak másolatát bérbeadótól átvette.

(4) A szerződés melléklete a lakás átadásakor a lakás műszaki állapotára és rendeltetésszerű használatra való alkalmasságára vonatkozó megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv, továbbá a lakás berendezéseiről és egyéb felszerelési tárgyairól készült leltár.

34. § (1) A lakás bérlő részére történő átadásakor, valamint a lakás bérbeadónak való visszaadása esetén

35. § (1) Bérbeadó gondoskodik:

36. § Bérbeadó

37. § (1) A bérbeadó egy naptári éven belül legalább egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi a lakásnak a rendeltetés-, jog- és szerződésszerű használatát, kiemelten a bérlő karbantartásra, felújításra vonatkozó kötelezettségét, és a lakásban életvitelszerűen tartózkodók ott tartózkodásának jogszerűségét.

(2) Az ellenőrzés időpontja előtt legalább nyolc nappal, az ellenőrzés tényéről, napjáról és várható időpontjáról a bérlőt a bérbeadó szervezet írásban tájékoztatja.

(3) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles a Lakás tv.-ben meghatározott eseteken kívül a közüzemi fogyasztásmérők cseréjének esetén is.

(4) A bérbeadó szervezet előzetes értesítés nélkül, soron kívüli bérlemény-ellenőrzést tarthat, amennyiben olyan körülmény merül fel, hogy a bérlemény használata nem a Lakás tv., vagy a szerződés szerint történik.

(5) Bérbeadó szervezet értesíti bérlőt a bérlemény-ellenőrzés megállapításairól, az ellenőrzés során tapasztalt szerződésszegésről, valamint határidő tűzése mellett felszólítja a szerződésnek nem megfelelő állapot megszüntetésére.

38. § (1) A bérlő gondoskodik

39. § (1) A bérlő köteles megfizetni a megállapított lakbért, illetve a bérbeadó által – szerződés keretében – nyújtott külön szolgáltatások díját. A lakás visszaadásakor bérlő igazolni köteles, hogy nincs fennálló közműtartozása.

(2) Bérlő a lakás birtokbavétele előtt a rá háruló kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt felmerülő – különösen a lakás helyreállításával, a lakbérhátralékkal, és a külön szolgáltatások díjtartozásával kapcsolatos – költségek fedezetéül, a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg köteles óvadékot fizetni.

40. § (1) Bérlő – továbbá a bérleményt lakó valamennyi magánszemély – a bérleti jogviszony létrejöttekor köteles a lakásba bejelentkezni, és a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a lakásból kijelentkezni. Bérlő köteles bérbeadónak bejelenteni a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott személyeket a befogadástól számított 15 napon belül.

(2) A bérlő a lakást csak lakás céljára használhatja, a lakás vagy annak egy része más célra bérbeadói hozzájárulás nélkül nem használható.

(3) Bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, 2 hónapot meghaladó indokolt távollétét, annak várható időtartamát és okát köteles a bérbeadó szervezet felé írásban előzetesen bejelenteni, és azt megfelelő módon (pl. orvosi, munkáltatói, tanintézeti igazolás) igazolni.

(4) Bérlő köteles a közösségi együttélés szabályait a házirendnek megfelelően betartani és valamennyi, általa a lakásba beengedett személlyel betartatni.

(5) Azon lakások esetében, amelyek nem esnek a társasházakról szóló törvény hatálya alá, vagy a 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló társasháznak nincs szervezeti és működési szabályzata, a 4. mellékletben található házirendet kell alkalmazni.

41. § (1) Az óvadék mértéke:

42. § (1) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és a kerületben, és a lakóépületen belüli fekvése figyelembevételével kell meghatározni a 43. § - 44. § szabályai szerint.

(2) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik a lakbért a bérlő és a vele együtt lakók jövedelmi viszonyainak figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Amennyiben annak feltételei fennállnak és azt a bérlő igazolja, szociális lakbért kell megállapítani, egyébként a bérlő költségelvű lakbért fizet.

(4) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét (a továbbiakban: piaci lakbér) a bérlő jövedelmi viszonyaira tekintet nélkül kell megállapítani.

43. § (1) A fizetendő lakbér a lakás komfortfokozatának megfelelő alaplakbér csökkentő és növelő tényezők számításával kapott értékének és a lakás hasznos alapterületének a szorzata.

(2) A komfortfokozat szerinti alaplakbért és az épület és a lakás műszaki állapotából fakadó növelő és csökkentő tényezőket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A lakást magába foglaló épület fekvésére tekintettel a 2. melléklet alapján megállapított lakbér mértékét

• a) tovább kell csökkenteni, ha az épület olyan közterület mellett fekszik, amelyet a rendelet 3. számú melléklete tartalmaz, és az csökkentést határoz meg, és
• b) növelni kell, ha az épület olyan közterület mellett fekszik, amelyet a rendelet 3. számú melléklete tartalmaz, és az növelést határoz meg.

(4) A csökkentő tényezőket csak olyan mértékben lehet figyelembe venni, hogy az (1) – (3) bekezdések alkalmazása után számított alaplakbér ne csökkenjen a komfortfokozat alapján kiszámított alaplakbér 50%-a alá.

(5) A bontásra kijelölt épületekben lévő lakásokra, valamint a felújításra, átalakításra kijelölt épületekben lévő lakásokra, amennyiben a bérbeadó bentlakás mellett végez felújítási, átalakítási munkálatokat, a komfortfokozat alapján megállapított alaplakbért a csökkentő tényezők hiányában is csökkentheti bizottság annak legfeljebb 60%-ával.

(6) Az ideiglenesen kiköltöztetett bérlő a kiköltözéssel érintett és az átmenetileg felajánlott lakás lakbére közül az alacsonyabb lakbér összegét köteles megfizetni.

(7) Amennyiben bérbeadó a lakás, vagy az azt magában foglaló épület felújítási, átalakítási munkálatait a lakás kiürítése mellett végzi, a bérlő lakbérfizetési kötelezettsége az érintett lakásra szünetel.

44. § (1) Társbérleti lakrész esetében a fizetendő lakbért a lakás tényleges komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozat alapján kell megállapítani.

(2) Társbérlet esetén a lakás teljes alapterülete alapján kell megállapítani a lakbért, s a teljes lakásra kiszámított lakbért a társbérlők között az általuk kizárólagosan használt lakás alapterület arányában kell megosztani.

45. § A lakbér összegét bérbeadó szervezet számlában közli, azt általános forgalmi adó nem terheli. A számlán fel kell tüntetni a mindenkori szociális lakbérre való jogosultság jövedelemhatárait.

46. § (1) Ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában, a lakbér mértékét növelő, illetve csökkentő tényezőkben változás következik be, a lakbér ennek megfelelően módosul.

(2) Ha a komfortfokozat növelő beruházást megállapodás alapján a bérlő végzi el, és annak költségét nem a bérbeadó viseli, a lakbért az eredeti komfortfokozatnak megfelelően kell megállapítani.

(3) A lakbér változásáról a bérbeadó szervezet értesíti a bérlőt.

(4) A lakbér növekedéséről a bérlőt az esedékesség előtt legalább 30 nappal előbb értesíteni kell.

47. § (1) A háztartás jövedelme alapján szociális lakbér megállapítására jogosult az a bérlő,

• a) aki a lakásának komfort fokozatától függetlenül

48. § Az a bérlő, akinek az egy fogyasztási egységre jutó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, a 42. § - 44. § alapján meghatározott lakbér 20%-át fizeti.

49. § (1) Az a szociális lakbér fizetésére jogosult bérlő, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelme eléri a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át, de nem haladja meg annak 250%-át lakbér támogatásra jogosult.

(2) A támogatás havi összege a támogatási alapösszeg növelve az elismert költség és az elismert költségnek a háztartás összjövedelméhez viszonyított arányszáma szorzatával.

(3) A támogatási alapösszeg

50. § A lakásbér támogatást a szociális lakbérrel egyidejűleg kell megállapítani és a fizetendő lakbérbe beszámítani.

51. § (1) Ha a lakbért a háztartás jövedelme alapján kell megállapítani, de a bérlő nem jogosult a szociális lakbérre, költségelvű lakbért kell megállapítani.

(2) A költségelvű lakbért a szociális lakbér jogosultság megszűnését követő hónap első napjától köteles a bérlő fizetni.

52. § (1) A szociális lakbér megállapítását, amennyiben a jogosultság feltételei fennállnak, bármikor lehet kérelmezni.

(2) A szociális lakbér egy évre kerül megállapításra, az arra jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(3) A szociális lakbér iránti kérelemhez csatolni kell a háztartáshoz tartozó valamennyi személy vonatkozásában az alábbi igazolásokat:

• a) a rendszeres jövedelemmel rendelkező személy esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy az utolsó hónap tényleges jövedelméről szóló igazolást, vagy a társadalombiztosítási igazgatási szerv igazolását, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglalt ellátásban részesülő személy esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, nyugdíjas esetén a nyugdíj megállapításáról szóló határozatot, vagy
• b) vállalkozóként nyilvántartott személy esetén az illetékes NAV igazolását az előző gazdasági évre vonatkozó személyi jövedelemadó alapjáról, vagy
• c) amennyiben a bérlő nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel (munkabérrel), akkor a szociális szolgáltató környezettanulmányát, vagy
• d) a külön jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozatot.

53. § (1) A szociális lakbérre vonatkozó jogosultsága igazolására, a lakbér ismételt megállapítása érdekében bérlő évente nyilatkozik a bérbeadó szervezetnek arról, hogy a szociális lakbér mindenkori szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeinek megfelel.

(2) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, és a bérbeadó szervezet tudomást szerez arról, hogy a bérlő szociális lakbérre való jogosultsága megszűnt, úgy bérlő köteles a jogosulatlanul kapott, a szociális és költségelvű lakbér közötti különbözetet, mint kedvezményt visszafizetni a bérbeadónak.

(3) Az új lakbér megállapítását (kiszámítását), és az új lakbér mértékének bérlővel való közlését - a változást követő első számlában, a hatályos rendeletre hivatkozással – a bérbeadó szervezet végzi.

(4) A bérlő a lakbér mértékének módosítását követő első számla kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérbeadó szervezetnél betekinthet a számítás alapját képező iratokba, és ettől a naptól számítva 8 napon belül kifogással élhet.

(5) Ha a korábban közölt lakbér csökkentésre kerül, a bérlő által fizetett többletet a jövőben esedékes lakbérbe be kell számítani, ha a bérlőnek egyébként a bérbeadóval szemben nincs lakbér- és különszolgáltatási díj tartozása.

54. § A bérbeadó által nyújtott különszolgáltatások körébe tartozik különösen:

• a) a víz- és csatornahasználat (szennyvíz-elszállítás) biztosítása,
• b) a felvonó használatának biztosítása,
• c) fűtésszolgáltatás, különösen távfűtés, központi fűtés és melegvíz-ellátás,
• d) kizárólag az újonnan épült lakóingatlanok esetében a rádió- és televízióadók vételének biztosítása,
• e) a települési szilárd hulladék elszállítása.

55. § (1) A különszolgáltatások után a bérlőnek a lakbéren felül kell térítést fizetnie. Külön szolgáltatásnak minősül az is, ha a bérlő által a lakásban igénybe vett szolgáltatás díját a szolgáltató felé közvetlenül a bérbeadó fizeti meg, vagy a szolgáltató a bérbeadótól is behajthatja, és a bérlő ennek alapján fizet térítést a bérbeadónak vagy megbízottjának.

(2) A különszolgáltatások után a bérbeadónak fizetendő díj megfizetésének késedelmét vagy fizetésének elmulasztását úgy kell elbírálni, mintha a bérlő a lakbérrel esne késedelembe.

(3) A lakbérrel és használati díjjal, valamint a különszolgáltatás után fizetendő díjjal kapcsolatos pénztartozás esetére a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamat összegét is fel kell számítani.

56. § (1) A lakást jogcím nélkül használó köteles a lakást a bérbeadó felszólítását követő 30 napon belül ingóságaitól kiürítve elhagyni, és amennyiben ezen kötelezettségének a határidőn belül nem tesz eleget, a bérleti jogviszony megszűnésétől köteles a lakásra a jövedelme alapján megállapítható lakbérrel megegyező összegű használati díjat, valamint a különszolgáltatások díját megfizetni.

(2) Az önkényes lakásfoglaló a jogellenes használat kezdetétől köteles megfizetni a lakásra megállapított költségelvű csökkentő-növelő tényezők nélküli lakbér, valamint a külön szolgáltatások díját.

(3) A (2) bekezdés esetében a használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapon túl a költségelvű csökkentő-növelő tényező nélküli lakbér kétszeresének megfelelő összeg.

(4) A használati díj minden hónap 15. napjáig esedékes.

57. § (1) A bizottság hozzájárulhat ahhoz, hogy bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse. Az erről szóló megállapodást a bérbeadó szervezet készíti elő és foglalja írásba, bérlő ennek érdekében köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, továbbá felelős a munkálatok szabályszerű megvalósításáért. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2) Az önkormányzat költségére történő átalakításról, korszerűsítésről a költségvetésben e célra rendelkezésre álló előirányzat terhére lehet megállapodni. Bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértékű költségek megtérítését vállalhatja.

(3) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a bérleti szerződést – a lakbér összegére is kiterjedően – módosítani kell.

(4) Ha a bérlő jelen szakasz szerinti munkát bérbeadói hozzájárulás vagy hatósági engedély nélkül végzi, az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető.

58. § (1) A méltányolható lakásnagyság figyelembevétele mellett a bérlő kérelmére a bizottság hozzájárulásával bővítés céljából használatba adható a bérelt lakással szomszédos lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség. A lakásbővítés bérlő általi elvégzése fennálló bérlet és jövőben létesítendő bérlet esetén is kezdeményezhető.

(2) A bérbeadó szervezet lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség megüresedése (birtokba való visszavétele) esetén köteles megvizsgálni, hogy van-e lehetőség csatolásra, vagy a lakás más módon történő hasznosítására. A megüresedett lakás lakáspályázatra, illetve árverésre történő kiírása előtt bérbeadó köteles megvizsgálni, hogy van-e lehetőség az üres lakás csatolására. A csatolás engedélyezéséről a bizottság dönt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti használati szerződés megkötésekor a bérlőnek vállalnia kell a megnövekedő alapterületre vonatkozó lakbér megfizetését, továbbá a műszaki egyesítéssel, bővítéssel kapcsolatos eljárás és a munkálatok költségeit.

(4) A használati szerződést az építési-kivitelezési munkálatok befejezéséig, de legfeljebb egy évre, költségelvű lakbérrel megegyező mértékű használati díjfizetési kötelezettséggel kell megkötni.

(5) A bérbeadó szervezet a csatolás befejezésekor módosítja a bérleti szerződést a munkálatok szabályos elvégzéséről szóló jegyzőkönyv alapján.

59. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiségként bérbe adott helyiség lakássá való átalakításához a bérlő kérelmére a lakásbővítés szabályai szerint lehet hozzájárulni. Az átminősítést követően a bérlő lakásra megállapított lakbért fizet.

(2) A lakásként való használat átmeneti időtartamra is engedélyezhető, ha az ilyen használat feltételei fennállnak, vagy a bérlő annak megteremtését a saját költségén vállalja. A lakássá való átalakítás költségeinek megtérítése a bérbeadótól nem igényelhető.

(3) Társasházban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén a kérelemhez csatolni kell a társasház hozzájáruló nyilatkozatát. A társasház alapító okiratának módosítását és annak költségét a bérlőnek vállalnia kell. Lakásbérleti szerződés abban az esetben köthető az átalakított helyiségre, amennyiben a helyiség megnevezésének lakásra történő módosítása az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént.

60. § A 58. § - 59. §-okban szabályozott döntés során, rehabilitációs területen lévő lakások és helyiségek esetén, a helyi városrehabilitációról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott vagyongazdálkodó szervezet javaslatát figyelembe véve a bizottság az átalakítás költségeinek viselése tekintetében eltérhet.

61. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő

62. § (1) A költségek bérbeszámítása akként történik, hogy a bérlő a bérbeadónak mindaddig a lakbér - költségalapú bérlet esetén 30%-ának, piaci alapú bérlet esetén 50%-ának megfelelő összeget fizet, ameddig a 61. § (2) bekezdés c) pontjában a bérbeadóra eső költségeket teljes egészében a lakbérbe be nem számítják, vagy a (2) bekezdésben jelzett határidő le nem jár.

(2) A bérbeszámítás időtartama 5 éves bérleti jogviszony esetén legfeljebb 4 év, 10 éves bérleti jogviszony esetén legfeljebb 9 év, határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén legfeljebb 9 év.

63. § (1) A lakás egészét csak kivételes esetben, közérdekből, ideiglenesen, a bizottság hozzájárulásával lehet nem lakás céljára bérbe adni.

(2) A lakás egy részének nem lakás céljára történő használatához a bizottság csak akkor járulhat hozzá, ha:

• a) a lakás rendeltetése változatlan marad, és a bérlő által gyakorolt tevékenység lakásban is folytatható,
• b) a bérlő egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban gazdasági vagy szolgáltatási tevékenységet végezni,
• c) a bérlő nyilatkozatban vállalja a lakás más célra történő használatának időtartama alatt a lakásra megállapított költségelvű lakbér négyszeres összegének megfizetését a nem lakás céljára használt területrészre eső arányában,
• d) a bérlőtársak esetében a bérlőtárs nyilatkozik, hogy a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul veszi és a megnövekedett lakbér fizetési kötelezettséget vállalja,
• e) legalább egy fél lakószoba a bérlő használatában marad, valamint már a lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve, lakónként legalább 6 négyzetméteres lakószobarész jut,
• f) a tevékenységhez szükséges minden hatósági engedéllyel – a használat időtartama alatt folyamatosan – rendelkezik.

(3) A lakás egy részének nem lakásként történő használatának minősül az is, ha a bérlő vagy a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozója, akit bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be, székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként jegyezteti be a cégbírósági vagy egyéni vállalkozói eljárásban a bérlemény címét. Nem kell a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott emelt lakbért fizetni, ha a bérlő kizárólag székhelyként használja a lakást, és egyúttal a vállalkozás cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozik arról, hogy a vállalkozás székhelye nem a központi ügyintézés helye.

(4) Nem szükséges a bizottság hozzájárulása, ha a használat a képviselő-testület határozatán alapul.

64. § (1) Ezen alcím alkalmazásakor határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlőnek kell tekinteni azt a bérlőt is, akinek a határozatlan idejű bérleti jogviszonya lakbér vagy különszolgáltatási díj tartozás miatt szűnt meg, majd a tartozás rendezése után vele az önkormányzat ismételten bérleti szerződést kötött.

(2) A határozatlan idejű lakásbérleti szerződés e szakasz szerinti közös megegyezéssel való megszüntetése, illetve bérbeadó 65. § (3) bekezdés szerinti felmondása esetén bérbeadó pénzbeli térítést fizet.

(3) A pénzbeli térítési díj alapja a lakás állapotának megfelelő, ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értéke. Az értékbecslést a bérbeadó szervezet készítteti el, költségét a 66. § (3) bekezdés szerinti esetben a bérlő, egyébként a bérbeadó viseli.

(4) A pénzbeli térítés összegébe be kell számítani a lakbér- és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékot.

65. § (1) Bérbeadó a bérleti szerződés megszüntetését

66. § (1) Ha a bérleti jogviszony megszüntetését a 65. § (1) a) érdekében a bérbeadó kezdeményezi, a pénzbeli térítés a lakás beköltözhető, ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értékének legalább 50%-a, legfeljebb 70%-a, vagy amennyiben ezen feladatok sürgősségét valamilyen hatósági kötelezés vagy balesetveszély elhárítására szolgáló, illetve egyéb határidő indokolja, legfeljebb 80%-a lehet.

(2) Ha a bérleti jogviszony megszüntetését a 65. § (1) b) pont szerinti esetben a bérbeadó kezdeményezi, a pénzbeli térítés az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott beköltözhető forgalmi értékének legalább 50%-a, legfeljebb 80%-a.

(3) Ha a bérlő kezdeményezi a határozatlan idejű bérleti szerződés megszüntetését, a pénzbeli térítés mértéke a lakás forgalmi értékének legfeljebb 25%-a.

(4) A pénzbeli térítés mértékéről a bizottság dönt.

67. § Ha a bérbeadó a határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás esetében kezdeményezi a bérleti jogviszony megszüntetését, cserelakást ajánl fel.

68. § (1) A pénzbeli térítés minimum 25%-át a közös megegyezés aláírását követő 15 munkanapon belül, a fennmaradó részt pedig a lakás birtokba adását követő 15 munkanapon belül kell bérlő részére megfizetni.

(2) A lakást a megállapodás aláírását követő 45 napon belül a volt bérlőnek kiürítve át kell adnia a bérbeadó szervezetnek.

69. § (1) Fel kell mondani a bérleti szerződést a Lakás tv. 25. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a Ptk. 6:348. §-ában szabályozott esetekben.

(2) A Lakás tv. 25. § (1) bekezdésében foglaltak esetén a felmondás csak olyan összegű lejárt tartozás fennállása esetén közölhető, amelyre az óvadék nem nyújt fedezetet.

(3) A bérleti szerződés a Lakás tv. 25. § (3) bekezdése szerinti felmondásának a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartásából következő oka csak abban az esetben állapítható meg felmondási okként, ha birtokvédelmi-, szabálysértési-, vagy büntetőeljárás keretében a lakóközösség valamely tagját, vagy tagjait érintő panasz, vagy sérelem miatt elmarasztalták. Az együttlakó családtagok szerződést sértő magatartása nem állapítható meg, ha őket az eljárás során nem marasztalták el.

(4) A Lakás tv. 25. § (3) bekezdés szerinti felszólítást bérbeadó szervezet egyidejűleg a szociális szolgáltató részére is megküldi, a bérlővel való kapcsolatfelvétel, családgondozás és környezettanulmány készítése céljából, aki a környezettanulmányát és a bérlő helyzetének rendezésre vonatkozó javaslatát 15 napon belül küldi meg a bérbeadó szervezet számára.

(5) A (4) bekezdésben szabályozott esetben a lakbér a felmondásra okot adó körülmény megszűnéséig 100%-kal emelkedik.

(6) A Lakás tv. 25. § (3) bekezdése szerinti felmondásra okot adó körülmény megszűnését a bérbeadó szervezet a felszólítás kiadását követően legkésőbb 3 hónap elteltével bérlemény-ellenőrzés során felülvizsgálja.

(7) A szociális szolgáltató – a bérlő együttműködést vállaló nyilatkozatát is tartalmazó – a bérbeadó számára megküldött írásbeli javaslatának a lakás bérleti szerződés felmondására halasztó hatálya van a szociális szolgáltató és a bérlő közötti együttműködési megállapodásban foglaltak teljesüléséig, vagy megszüntetéséig. A bérleti jogviszony megszűnését követően a lakáshasználati díj az (5) bekezdés szerinti emelt lakbérhez igazodik.

70. § Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, amennyiben a bérlő az erre vonatkozó megállapodás megkötésétől számított 2 éven belül nem tesz eleget a vállalt felújítási, korszerűsítési, átalakítási kötelezettségeinek.

71. § (1) Ha a bérlő a lakáshasználatot jogosulatlanul más személy részére átengedte, a bérlőt a jogellenes állapot megszüntetésére határidő kitűzésével fel kell szólítani, annak eredménytelensége esetén a bérleti szerződést fel kell mondani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlő a felmondási idő lejártától számítva emelt lakbérként a lakásra megállapított költségelvű csökkentő-növelő tényező nélküli lakbér háromszorosának megfelelő használati díjat köteles megfizetni.

72. § (1) Az önkormányzat soron kívüli eljárásban kérelemre feltétel bekövetkezéséig tartó, de legfeljebb 6 hónap határozott idejű bérleti szerződést köt azzal,

• a) akit a Lakás tv. 23. § (4) bekezdése alapján elhelyezni köteles,
• b) aki 3. § (2) bekezdés 9.1. pontja szerinti lakhatási krízishelyzetben van,
• c) aki a vele szemben elkövetett családon belüli, vagy kapcsolati erőszak miatt vesztette el korábbi lakhatását, és jelenleg krízisközpontban, titkos menedékházban vagy félutas ház szolgáltatásban lakik,
• d) lakásátalakítás, korszerűsítés vagy felújítás miatt bérleménye átmenetileg nem használható
• e) aki a 3. § (2) bekezdés 9.2. pontja szerinti lakhatási krízishelyzetben van (a továbbiakban együtt: soron kívüli eljárás). Ha a soron kívüli eljárásban történő bérbeadás feltétele fennáll, a 9. §-ban meghatározott feltételeket nem kell vizsgálni, és a bérleti szerződés megkötését kizáró okokat nem kell figyelembe venni.

(2) Soron kívüli eljárásban ideiglenes elhelyezés céljából a bérbeadó által kijelölt lakások használhatók fel.

(3) Az (1) bekezdés a) – c) pontjai szerinti tulajdonosi döntéseket soron kívül kell meghozni.

(4) Az (1) b) és e) pontok esetében bérbeadó szervezet 30 napon belül elkészített javaslata alapján a bérleti szerződésről a polgármester dönt, és erről tájékoztatja a bizottságot.

(5) Bérbeadó szervezet a soron kívüli eljárásban kötött bérleti szerződés lejártát követően a lakás kiürítése érdekében 30 napon belül intézkedni köteles.

73. § (1) E szakasz rendelkezéseit a 72. § (1) e) pont szerinti használati megállapodás esetén – ide értve az önkormányzati lakás jogcím nélküli használóját is – a (2) – (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a használhatatlanná vált lakás az önkormányzat tulajdona

74. § (1) A 72. § (1) b) pont szerinti indokkal benyújtott kérelmére a polgármester a szociális szolgáltató által felállított 3 fős előkészítő munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) javaslata alapján annak az életvitelszerűen a VIII. kerület közigazgatási területén élő személy(ek)nek lakást biztosíthat,

• a) aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján családok átmeneti otthonában történő elhelyezésre jogosult, a családok átmeneti otthonába, történő felvétel napjáig,
• b) akinek a nem önkormányzati tulajdonú lakásban korábban fennálló bérleti jogviszonya megszűnt, és lakhatásáról nem tud gondoskodni, lakhatása rendeződéséig,
• c) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján tartós bentlakásos intézményben történő elhelyezésre jogosult, kérelme benyújtásra került, vagy jelen rendelet hatálya alatt benyújtásra kerül, de az elhelyezés hiánya miatt lakhatása nem biztosított, a tartós bentlakásos intézménybe történő felvétel napjáig.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy életvitelszerűen a VIII. kerület közigazgatási területén él, továbbá a kérelmező és a vele egy családban élők jövedelméről szóló igazolásokat.

(3) Az (1) bekezdés alapján a bérleti szerződés a veszélyhelyzet megszűnését követő 3. hónap lejártáig terjedő időre köthető, amely a szociális szolgáltató javaslatára, a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján további maximum 3 hónappal meghosszabbítható.

(4) Az (1) bekezdés szerinti döntés előkészítését végző munkacsoport saját tagjai közül elnököt választ, döntéseit egyszerű többséggel hozza meg. A munkacsoport ülésén javaslattételi, tárgyalási joggal részt vehet a polgármester, az alpolgármester, valamint a szociális hatáskört gyakorló bizottság tagjai. A munkacsoport a kérelemben foglaltak, a benyújtott igazolások, valamint a szociális szolgáltató által elkészített helyszíni környezettanulmány alapján a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül készíti el a kérelmező támogatására vonatkozó javaslatát. A 72. § (1) c) pontja alapján történő elhelyezésről a polgármester a fővárosi bántalmazottakat segítő szervezetek együttműködése alapján, a segítő szervezetek által javasolt családok esetében dönt. A kapcsolati erőszak következtében a lakhatását elvesztett személy kérelméhez a krízisközpont, a titkos menedékház, vagy a félutas ház igazolását köteles bemutatni. A bérleti szerződés időtartama a 74. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően legfeljebb 1 év lehet, ami egy alkalommal további 1 évvel meghosszabbítható.

75. § (1) A soron kívüli eljárásban kötött bérleti szerződés esetén a lakás használatára, az épület és a lakások fenntartásával kapcsolatos kötelezettségekre, a lakás állapotát és alapterületét érintő munkálatokra a (2) és (3) bekezdés szerinti eltérésekkel a bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A soron kívüli eljárásban kötött bérleti szerződés esetén az albérletbe adáshoz, a lakáscseréhez, a tartási szerződéshez bérbeadói hozzájárulás nem adható.

(3) A soron kívüli eljárásban kötött bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő jövedelem alapú lakbért, valamint az általa igénybe vett különszolgáltatások díját köteles megfizetni.

(4) A soron kívüli eljárásban kötött bérleti szerződés felmondására a 69. § - 71. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

76. § (1) Bérbeadó szervezet két havi lakbér és különszolgáltatási díj tartozás fennállása esetén felszólítja a bérlőt a tartozás rendezésére, egyidejűleg tájékoztatja a tartozás rendezéséhez igénybe vehető lehetőségekről, valamint a szociális szolgáltató elérhetőségeiről.

(2) Hat havi vagy 150.000 Ft-ot meghaladó tartozás esetén a bérbeadó szervezet elévülést megszakító hatályú intézkedést (fizetési meghagyás, bíróság felé történő keresetbenyújtás) kezdeményez 30 napon belül.

(3) A bérbeadó szervezet a (2) bekezdésben szabályozott eljárásban született jogerős határozat kézhezvételét követő 60 napon belül intézkedik annak végrehajtásáról, szükség esetén a lakáskiürítés iránti per megindításáról.

(4) Bérbeadó szervezet a 60 napot meghaladó lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékkal rendelkező bérlők kimutatását megküldi a Polgármesteri Hivatal és a szociális szolgáltató részére, a bérlővel való kapcsolatfelvétel, családgondozás és környezettanulmány készítése céljából.

(5) Szociális szolgáltató eljárásának eredményéről 30 napon belül köteles tájékoztatni a bérbeadó szervezetet.

77. § (1) Az önkormányzat az együttműködő bérlő és az önkényes lakásfoglalónak nem minősülő, együttműködő jogcím nélküli lakáshasználó számára

• a) a külön rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek szerint, a lakbér- és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralék megfizetéséhez segítséget nyújt, illetve hozzájárul külön szervezet által biztosított támogatás igénybevételi feltételeinek teljesítéséhez,
• b) részletfizetési lehetőséget biztosít,
• c) a feltételek teljesülése esetén biztosítja a bérbeadói felmondással érintett lakás, vagy másik lakás pályázaton kívüli eljárásban történő bérbeadását.

(2) Végrehajtható lakáskiürítési határozat foganatosítása esetén az önkormányzat a szociális szolgáltató közreműködésével az e rendeletben foglaltak szerint gondoskodik a minimálisan elfogadható elhelyezés biztosításáról.

78. § (1) A bérlő és jogcím nélküli lakáshasználó a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint jogosult hátralékkezelési-, hátralékkiegyenlítő- és krízistámogatási kérelem benyújtását kezdeményezni a szociális szolgáltatónál.

(2) Bérbeadó szervezet a megítélt támogatás folyósításának feltételei és a szociális szolgáltató javaslata szerint köti meg a hátralékrendezésre vonatkozó együttműködési megállapodást a kérelmezővel.

79. § (1) A bérlő, és önkényes lakásfoglalónak nem minősülő jogcím nélküli lakáshasználó, aki a külön önkormányzati rendelet, illetve a Hálózat Alapítvány támogatását nem veszi igénybe és a fennálló teljes tartozásának 10%-át egy összegben vagy 60 nap alatt részletekben megfizeti, kérelmére a fennmaradó hátralékra legfeljebb 58 havi részletfizetésre jogosult.

(2) A bérlő és jogcím nélküli lakáshasználó ettől eltérő részletfizetési kérelméről bérbeadó szervezet javaslata alapján a bizottság dönt. Amennyiben a bérlő, illetve jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodásba foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul és késedelem nélkül teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetési megállapodás megkötését követően a tartozást további kamat nem terheli.

(3) Amennyiben a bérlő vagy jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodás esedékes részletének megfizetését 30 napot meghaladóan elmulasztja, bérbeadó szervezet a bérlő, illetve jogcím nélküli lakáshasználó felszólításával egyidejűleg a helyzet tisztázása, kapcsolatfelvétel, egyéb segítségnyújtás biztosítása érdekében értesíti a szociális szolgáltatót. Szociális szolgáltató a kapcsolatfelvétel során tapasztalt helyzetről 30 napon belül tájékoztatja bérbeadó szervezetet, vagy kezdeményezi a részletfizetési megállapodás módosítását.

(4) A bérbeadó szervezet maximum 58 havi részletfizetési megállapodást köthet azzal a harmadik személlyel, aki a bérlő, illetve jogcím nélküli lakáshasználó fennálló tartozását átvállalja.

80. § (1) Bérbeadó szervezet a 78. (1) és a 79. § (1) bekezdések szerinti jogcím nélküli lakáshasználóval feltétel bekövetkeztéig – a szociális szolgáltatóval a hátralékkezelésre vonatkozó együttműködési megállapodás időtartamáig, de legfeljebb a részletfizetési megállapodásban vállalt határidő végéig – használati megállapodást köt. A használati díj megegyezik a bérlő által a jövedelme alapján fizetendő lakbér összegével.

(2) A 78. § (1) vagy a 79. § (1) bekezdés szerinti bérlővel szemben a hátralékkezelésre vonatkozó együttműködési megállapodás időtartamáig, de legfeljebb a részletfizetési megállapodásban vállalt határidő végéig a felmondás nem gyakorolható a megállapodással érintett tartozás alapján.

(3) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó teljesíti a részletfizetési megállapodásban vállaltakat, és vele szemben sem tartozás miatti, sem egyéb felmondási ok nem áll fenn, úgy a bérbeadó szervezet a részletfizetési megállapodásban rögzített lejárati határidőt követő 60 napon belül a lakásra 1 év határozott idejű bérleti szerződést köt. A határozott idő lejárta után a 20. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A bérlő, illetve jogcím nélküli lakáshasználó kérelme alapján a 78. § - 79. §-ok szerinti részletfizetési megállapodás feltételeire és időtartamára – jövedelmi helyzetének, egészségi állapotának, egyéb méltányolható körülményeinek figyelembe vételével – a szociális szolgáltató a bérbeadó felé javaslatot tehet, illetve a megállapodás időtartama alatt maximum 2 alkalommal kezdeményezheti a részletfizetési megállapodás átütemezését, azonban a hátralékrendezés időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a 72 hónapot. A szociális szolgáltató javaslata alapján a bérbeadó szervezet módosítja a részletfizetési megállapodást.

(5) Amennyiben bérbeadó szervezet a szociális szolgáltató (3) bekezdés szerinti javaslatát kifogásolja, a megállapodás feltételeiről és időtartamáról a bérbeadó szervezet előterjesztése alapján a szociális hatáskört gyakorló bizottság dönt.

81. § (1) Amennyiben a bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodás, valamint a vállalt adósságtörlesztés bármely esedékes részletének megfizetését 60 napot meghaladóan elmulasztja, vagy a szociális szolgáltatóval a hátralékrendezésre kötött együttműködési megállapodás felmondásra kerül, a még fennálló tartozás teljes összege kamataival növelten, egyösszegben esedékessé válik.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a bérleti szerződést vagy ha ilyen megkötésre került, a használati megállapodást a bérbeadó szervezet felmondja.

82. § (1) Amennyiben bérbeadó szervezet a jogcím nélküli lakáshasználó bérleti jogviszonyát díjtartozás miatt mondta fel, azonban lakáshasználó a lakás kiürítésére kezdeményezett végrehajtási eljárás során a végrehajtó által a lakás kiürítésére kitűzött napot megelőző 2. napig tartozását kiegyenlíti, és vele szemben a tartozáson kívül más felmondási ok nem áll fenn, a bérbeadó a pertől eláll, illetve a végrehajtási eljárást megszünteti.

(2) A lakáshasználó kérelmére a bérbeadó szervezet az (1) bekezdésben fennálló esetben a 20. §-t alkalmazhatja.

83. § (1) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó ellen a lakbér meg nem fizetése miatt a peres eljárás folyamatban van és a lakáshasználó a hátralék rendezésére megállapodást köt, az eljárást a bérbeadó a tartozás és járulékainak teljes megfizetéséig, illetve a per jogerős befejezéséig folytatja, de a végrehajtási eljárást nem indítja meg. Ha a végrehajtási eljárás már folyik, azt a tartozás megfizetéséig felfüggeszti.

(2) A lakáshasználó kérelmére a bérbeadó szervezet javaslata alapján a bizottság az (1) bekezdésben fennálló esetben a 20. §-t alkalmazza.

84. § (1) Ha a lakbér nem fizetése miatt jogcím nélkülivé vált használó az elmaradt lakbér/lakáshasználati- és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékát egyösszegben megfizetni nem tudja, és vele szemben a tartozáson kívül más felmondási ok nem áll fenn, akkor a tartozását a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján a rendelet 27. §-ban szabályozottak alapján is teljesítheti. Ebben az esetben bérbeadó szervezet a jogcím nélküli lakáshasználó részére legfeljebb 5 lakást köteles megmutatni.

(2) Amennyiben a pénzbeli térítési díj a tartozás teljes összegét nem fedezi, abban az esetben bérbeadó szervezet annak fennmaradó részére az új bérleti szerződésben legfeljebb 36 hónap időtartamra, részletfizetési megállapodást köt.

(3) A bérlő az (1) bekezdés alkalmazása esetében a lakást 3 évig semmilyen módon nem cserélheti el.

85. § (1) A Kormány által az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján kihirdetett veszélyhelyzettel igazolhatóan összefüggő okból beállt olyan helyzetben, amely akut módon veszélyezteti a kérelmező és adott esetben családja lakhatási igényeinek kielégítését, bérlő és a lakáshasználó kérelme alapján, egy naptári évben legfeljebb 6 hónapra a lakbér (használati díj) és kapcsolódó különszolgáltatási díj tekintetében a fizetési kötelezettség teljesítésére haladékra jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti halasztás alkalmazására, annak pontos időszakára, valamint a törlesztési időszak hosszára vonatkozóan a költségvetési helyzet és egyéb feltételek függvényében a képviselő-testület külön rendeletben határoz.

(3) A bérlő és lakáshasználó az engedélyezett fizetési halasztással érintett időszakban meg nem fizetett lakbér és kapcsolódó különszolgáltatási díj teljesítésére a fizetési halasztás lejártát követő második hónap első napjától, kamatmentes részletekben jogosult. A bérlő és a lakáshasználó a részleteket – egyenlően elosztva - az esedékes havi díjjakkal együtt köteles megfizetni.

86. § (1) Nem adható hozzájárulás, amennyiben

87. § (1) Bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, bejegyzett élettársát, gyermekét, befogadott gyermekétől származó unokáját, valamint szülőjét, nagyszülőjét. A befogadásról a bérbeadót bérleti jogviszony keletkezésekor, ha arra később kerül sor, a befogadástól számított 8 napon belül a bérbeadó szervezeten keresztül értesíteni kell.

(2) A bérbeadó a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) kérelmére írásbeli hozzájárulását adja ahhoz, hogy a bérlő nevelt gyermekét és annak házastársát vagy bejegyzett élettársát, eltartóját, unokáját, egyenes ági rokonának házastársát, szülőjét befogadja.

(3) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha:

88. § (1) Ismételt bérbeadás és minőségi csere esetén a korábbi bérleti jogviszony alapján befogadott személyek befogadásához a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(2) Amennyiben a minőségi csere során több bérleti jogviszony létesítésére kerül sor, a bérlőknek nyilatkozniuk kell, hogy a korábban befogadott személyek befogadása melyik bérleményben történik.

89. § (1) A bérlő köteles 8 napon belül a bérbeadó szervezet útján a bérbeadót értesíteni a befogadott személy kiköltözéséről.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének elmulasztásával a bérlő jogosulatlan előnyhöz jut a lakbér mértékének megállapítása során, a bérleti szerződés felmondható.

90. § (1) A bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződés megkötéséhez csak akkor adható hozzájárulás, ha a bérlő határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik.

(2) A hozzájárulást a bérbeadó szervezet megadja, ha

91. § (1) Bérbeadó a bérlő és a befogadott kérelmére – a bérlő igazolt távolmaradásának idejéig, de legfeljebb két évre, a lakás egészére – hozzájárul a lakás albérletbe adásához, ha a bérlő

92. § (1) Az albérlő a lakásban lakóhelyet vagy tartózkodási helyet létesíthet, a lakásba mást nem fogadhat be.

(2) A bérleti szerződés megszűnése esetén az albérleti szerződés is megszűnik. A lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

93. § (1) A lakáscseréhez való hozzájárulást a bizottság a Lakás tv. keretei között adja, illetve tagadja meg. Az előterjesztéshez csatolni kell a cserélésre kerülő másik lakás helye szerinti önkormányzat jegyzőjének nyilatkozatát az ingatlan állapotáról.

(2) A lakás bérleti joga csak másik lakás, illetve lakások bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el. Az önkormányzati lakás bérleti jogának magántulajdonban lévő lakáson fennálló bérleti jogra történő cseréjéhez az önkormányzat nem járul hozzá.

94. § (1) Bérleti jog tulajdonra való cseréje esetén az bérbeadó nem járul hozzá a cseréhez, ha a bérlő és a vele együtt költöző személyek a csere folytán együttesen nem szereznének egy lakás egészére tulajdont.

(2) Ha a csere folytán osztatlan közös tulajdonban álló többlakásos épületben tulajdoni hányadot szereznek, akkor a tulajdoni hányadnak olyan nagyságúnak kell lenni, hogy annak alapján a cserélő tulajdonos egy lakást használhat. Egy lakásos ingatlanon fenn álló tulajdoni hányad esetén a cseréhez nem lehet bérbeadói hozzájárulást adni.

95. § Bérbeadó szervezet – a pályázati eljárás kivételével – a Lakás tv. 89. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő bérlői kérelem ügyintézése során 30 munkanapon belül köteles eljárni, melyet egy alkalommal írásos indoklással meghosszabbíthat. Amennyiben az ügy jellege, vagy egyéb körülmény miatt az 60 munkanapos határidő sem tartható, bérbeadó szervezet köteles erről a kérelmezőt a 60 napos határidő lejárta előtt részletes indokolással ellátva értesíteni.

96. § (1) A pályázati kiírást a bérbeadó szervezet az éves lakásgazdálkodási terv alapján készíti elő., és jelen rendelet, valamint az önkormányzat versenyeztetési szabályairól szóló külön rendelkezései szerint kell lebonyolítani.

(2) Pályázat csak üres lakás bérbeadására írható ki.

(3) A pályázati felhívást bérbeadó a helyi sajtó útján, saját és bérbeadó szervezet honlapján és hirdetőtábláin legalább 30 napra közzéteszi.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

97. § (1) A kérelmet a bérbeadó szervezetnél kell a bérbeadóhoz címzetten előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell valamennyi, a kérelem elbírálásához szükséges iratot, a releváns tények igazolását.

(2) A bérbeadó szervezet a kérelmet megvizsgálja és 10 munkanapon belül felhívja a kérelmezőt a hiánypótlásra. A hiánypótlásra nyitva álló határidő 10 munkanap.

(3) A bérbeadó szervezet az elbírálásra alkalmas kérelmet a bizottság soron következő ülésére döntésre előkészíti és beterjeszti döntésre. Az előterjesztésben meg kell jelölni a döntésre nyitva álló határidőt, és amennyiben az szükségesnek látszik, a határidő meghosszabbítására javaslatot tesz.

(4) A határidő meghosszabbításáról és az érdemi döntésről a bérbeadó szervezet értesíti a kérelmezőt.

98. § (1) A lakáskiürítést elrendelő jogerős határozatot végrehajtani – amennyiben fővárosi kerületi önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – október 1. és április 30. napjai között kizárólag abban az esetben lehet, ha

99. § (1) Ha a rendeletben meghatározott döntési jogkörrel rendelkező szerv az ügyfél kérelmét elutasította, úgy az ügyfél által a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül ugyanazon tárgyban benyújtott első kérelmet felülvizsgálati kérelemként a döntést hozó bizottság elé kell terjeszteni. Ugyanazon tárgyban új kérelem csak abban az esetben terjesztendő a döntési jogkörrel rendelkező szerv elé, amennyiben a döntés kézhezvételétől számított 6 hónap eltelt, vagy, ha az ügyfélnek a rendeletben meghatározott elhelyezési feltételei tekintetében változás következik be, vagy a rendelet abban a vonatkozásban módosul, amelyre az ügyfél kérelme irányul.

(2) A bérlő a lakbér megállapítása ellen a közléstől számított 8 napon belül a bérbeadó szervezetnél kifogással élhet. A bérbeadó szervezet a kifogás tárgyában előterjesztést készít a bizottság soron következő ülésére.

(3) Bérbeadói hozzájárulással kapcsolatos elutasító döntés esetén, amennyiben a kérelmező a döntést sérelmezi, vagy a döntés nem születik meg az előírt határidőben, úgy panaszával a bizottsághoz fordulhat. A panaszt a bérbeadó szervezetnél kell benyújtani, bérbeadó szervezet a panasz tárgyában előterjesztést készít a bizottság soron következő ülésére.

(4) A határidő bérlő önhibán kívüli elmulasztásának esetére, 30 napon belül igazolási kérelemnek van helye. A kérelmet a bérbeadó szervezethez kell benyújtani, és a kérelemmel kapcsolatban a benyújtástól számított 15 napon belül a polgármester dönt.

100. § (1) A bérbeadó szervezet a törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket az Lakás tv., a Fővárosi Közgyűlés rendeletei és e rendelet alapján a bérbeadó a bérbeadás feltételeinek megállapítása, valamint a bérbeadói hozzájárulás megadásáról való döntés érdekében igényelhet.

(2) A bérlő és a vele jogszerűen együtt költöző személyek, továbbá a jogcím nélküli lakáshasználók vonatkozásában a személyes adatok kezelésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. rendelkezései az irányadók.

(3) Bérbeadó köteles gondoskodni a zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer üzemeltetése esetén, az erre vonatkozó, a társasházakról szóló törvényben meghatározott tájékoztatás mindenki számára jól látható helyen történő közzétételéről.

(4) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a bérbeadó szervezet jogszabályban rendszeresített saját nyilvántartásában már szerepel.

(5) A jövedelmi helyzet megállapításához a személyi jövedelemadó bevallás alapjául szolgáló adatokat kell figyelembe venni. Az adatszolgáltatási kötelezettség az együtt lakó nagykorú hozzátartozók jövedelmére is kiterjed.

(6) A nyilvántartásból adatot szolgáltatni a Lakás tv. 84. § (2) bekezdésben foglaltakat kivéve nem lehet. Az önkormányzattal szemben lejárt tartozás esetén a bérlő/használó személyes adatai továbbíthatók a követelés behajtásával megbízott szerv részére, amennyiben ehhez a bérlő/használó előzetesen hozzájárul.

101. § (1) Ez a rendelet 2021. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet szabályait, amennyiben törvény másként nem rendelkezik, a fennálló bérleti és használati jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(3) A folyamatban lévő eljárásokban e rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha az a bérlőre kedvezőbb.

(4) A rendelet hatálybalépése előtt előterjesztett, a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kérelmeket a benyújtáskor hatályos rendelet alapján kell elbírálni.

(5) Ha az önkormányzatot ajánlati kötöttség terheli, ennek fennállásáig a bérbeadói kötelezettségre és jogosultságra azon jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alapján az ajánlati kötöttséget eredményező jognyilatkozat született.

(6) Az 56. § (3) bekezdése szerinti lakáshasználati díjra vonatkozó rendelkezéseket a jogcím nélküli használat kezdetének időpontjától kell alkalmazni.

(7) A rendelet hatálybalépését megelőzően a bérlők elhelyezésével járó épület eladására vonatkozóan kiírt pályázat esetén, a pénzbeli térítés mértékére vonatkozóan a pályázat kiírásakor hatályos, a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010. (III. 08.) számú önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

102. § E rendelet megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelvének.

103. § Hatályát veszti a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 16/2010. (III. 08.) számú önkormányzati rendelete.