1. § (1) A rendelet hatálya a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakásra és szükséglakásra, illetve a lakbérre és a lakbértámogatásra terjed ki.

(2) Közérdekű célból a szükséglakás követelményeinek megfelelő nem lakás céljára szolgáló helyiségben történő ideiglenes elhelyezés érdekében létesített használati jogviszonyra e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

2. § (1) A bérlő személyének kiválasztása jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában pályázati eljárás keretében történik. A pályázati kiírásban szereplő értékelési szempontoknak elsősorban a lakásra való rászorultság mértékét kell figyelembe venni.

(2) A bérleti jogviszonnyal kapcsolatos döntés során figyelemmel kell lenni az alábbi célok elérésére:

(3) A bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat a (2) bekezdésben megfogalmazott célok szem előtt tartásával kell alkalmazni.

(4) A bérleti jogviszony felülvizsgálata és a bérlemény-ellenőrzés eredményének feldolgozása során kiemelt figyelmet kell fordítani a lakásállomány állapotának megőrzésére és fejlesztésére, valamint a lakáshasználat jogszerűségének és a lakás rendeltetésszerű használatának helyreállítására.

3. § E rendelet alkalmazásában

4. § (1) Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a polgármester előterjesztése alapján 5 évenként a vagyongazdálkodási terv részeként irányelveket határoz meg a lakásgazdálkodás – ezen belül a pályáztatás, a közszolgálati bérbeadás, az elidegenítés – közép és hosszú távú céljairól és alapelveiről.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján évente, a tárgyévi költségvetés benyújtásáig éves lakásgazdálkodási tervet határoz meg arról, hogy az adott évben az üres és várhatóan megüresedő lakások közül – a bérbeadási jogcímek szerint – bérbeadásra milyen arányok érvényesítése célszerű.

(3) Az üres, vagy várhatóan megüresedő lakásállományról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztatóban a lakásállomány övezet, alapterület, komfortfokozat, szobaszám és műszaki állapot szerinti összetételét és a hasznosítási javaslatot számszerűsítve kell szerepeltetni, valamint meg kell határozni az önkormányzatra kötelező vagy a döntésétől függő elhelyezési feladatokat is.

(4) A polgármester az éves lakásgazdálkodási terv előterjesztésében kimutatást készít az előző évi lakásgazdálkodásról és a tárgyévre vonatkozóan a további hasznosításba bevonni tervezett lakásokról az alábbiak szerint:

(5)² A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság (a továbbiakban: bizottság) kezdeményezheti a (2) bekezdés szerinti terv módosítását, kiegészítését.

5. § A bizottság az éves lakásgazdálkodási terv szerint kijelöli

6. § (1) Az önkormányzat tulajdonosként és bérbeadóként őt megillető hatásköreit - e rendeletben meghatározottak szerint – a bizottságra vagy a polgármesterre ruházza át.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a döntést a bizottság hozza meg.

7. § (1) A tulajdonosi döntés végrehajtását, valamint a bérbeadói feladatokat közszolgáltatási szerződés alapján ezzel a feladattal megbízott bérbeadó szervezet látja el.

(2) A bérbeadó szervezet a bérbeadó nevében:

(3)⁵ A piaci alapon bérbe adott lakás bérbeadásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben kijelölt bonyolító szervezet látja el. A bonyolító szervezet feladatait az önkormányzattal kötött szerződés tartalmazza.

(4) A bérbeadó szervezet lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség megüresedése, birtokba való visszavétele esetén köteles megvizsgálni, hogy van-e lehetőség szomszédos lakásbérleményhez történő csatolásra és erről tájékoztatja a szomszédos lakás bérlőjét. A csatolás engedélyezéséről a bizottság dönt. A lakás más módon történő hasznosítási lehetőségeinek megvizsgálására a csatolásra való alkalmatlanság megállapítása vagy a bizottság nemleges döntése után kerül sor.

8. § Bérlő csak természetes személy lehet.

9. § Nem lehet bérleti jogviszonyt létesíteni azzal,

10. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlőjévé válni törvény erejénél fogva a korábbi bérlő halála esetén jogutódlással lehet.

(2) A bérbeadó külön döntése nélkül, a bérleti szerződés megkötésével jön létre a bérleti jogviszony

(3) Ha a bérleti jogviszony létrehozását a bérlő kezdeményezi, arról a bérbeadó döntése szükséges

(4) A bérleti jogviszony létrehozását a bérbeadó lakásgazdálkodási érdekből kezdeményezheti a bérlő részére másik lakás bérbeadásával, amennyiben a bérbeadó a bérleményt a továbbiakban nem kívánja bérlakásként hasznosítani vagy annak olyan mértékű átalakítását határozza el, amely lehetetlenné teszi a korábbi bérleti jogviszony fenntartását.

(5)¹² A bérbeadó a rendelkezésére álló üres lakásra az (1) - (4) bekezdésben foglalt kivétellel a bérlőt pályázati úton vagy a 99. § (7) bekezdésben foglaltak alapján választja ki.

11. § (1)¹³ Bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodás köthető az önkormányzat költségvetési szervével, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben a kerületi önkormányzat feladataként meghatározott közfeladatot az önkormányzattal kötött szerződés keretében ellátó szervezettel, valamint Budapest Főváros VIII. kerület közigazgatási területén államigazgatási feladatot is ellátó hivatásos katasztrófavédelmi szervvel.

(2) A bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodásról és annak módosításáról a képviselő-testület dönt. A megállapodásban részletesen szabályozni kell:

(3) A bérlőkijelölési jog ellenértékeként kérhető összeg egyszeri alkalomra a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50%-a, több alkalomra a lakás beköltözhető fogalmi értékének 100%-a.

(4) A bizottság javaslatára a képviselő-testület a bérlőkijelölési jog (3) bekezdésben meghatározott ellenértékét korlátlanul csökkentheti, ha a bérlőkijelölésre jogosult

12. § (1) Amennyiben a bérlőkijelölési joggal érintett lakás megüresedik, a bérlőkijelölésre jogosultat 30 napon belül fel kell hívni, hogy közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadásnak azon feltételeit, amelyekre jogszabály vagy a megállapodás feljogosítja.

(2) Amennyiben a bérlőkijelölési jog a jogosultat az önkormányzattal kötött megállapodás alapján illeti meg és bérlőkijelölési jogával 60 napon belül nem él, úgy bérlőkijelölési jogát elveszti, és a lakás az általános szabályok szerint adható bérbe.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felhívásban azt is közölni kell, hogy a felhívástól számítva arra az időszakra vonatkozóan amíg a bérlőkijelölésre jogosult nem jelöl ki bérlőt, vagy abban az esetben, ha az általa közölt adatok alapján a bérleti szerződést nem lehet megkötni, a bérlőkijelölésre jogosult köteles a lakás költségelven megállapított lakbérének megfelelő összeget és a külön szolgáltatás díját, valamint a lakás üresen állásával együtt járó költséget megtéríteni.

13. § (1) Azon hajléktalan személlyel, aki az önkormányzat által meghirdetett hajléktalan személyekkel foglalkozó LÉLEK-Programban meghatározott feltételeket teljesítette, a bérbeadó szervezet az erre kijelölt lakásra egy év határozott időre szóló bérleti szerződést köt, az együtt élők jövedelmétől függő lakbérfizetési kötelezettséggel.

(2) A határozott idő lejártát követően, amennyiben a bérlővel szemben a bérleti szerződés felmondására okot adó körülmény nem áll fenn, a 16. alcímben foglalt rendelkezések az irányadók.

14. § (1) A közszolgálati célú lakás kijelöléséről, a lakbér 42. § (1) bekezdése szerinti típusáról, valamint a közszolgálati célú lakás e cél szerinti hasznosításának megszüntetéséről a bizottság dönt azzal, hogy a bérlő személyére a munkáltató tesz javaslatot.

(2) A közszolgálati célú lakás bérlője az adott szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára az lehet, aki

(3) Amennyiben a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel vagy a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt kerül sor, a bizottság – a bérlő a foglalkoztatási jogviszonya megszűnésétől számított 30 munkanapon belül benyújtott kérelmére – 60 munkanapon belül meghozott döntése alapján a bérleti szerződés egy alkalommal, piaci vagy költségelvű lakbér előírása mellett, legfeljebb egy évre újra megköthető. A bérlő a határozott időtartam lejártát követően további elhelyezésre nem tarthat igényt.

(4) A foglalkoztatási jogviszony nyugdíjazás miatt történő megszüntetése esetén a bérlő – a foglalkoztatási jogviszony megszűnésétől számított 180 napon belül benyújtott – kérelmére, amennyiben nem áll fenn a bérleti szerződés megkötését kizáró ok, a bérleti szerződés 10 év határozott időtartamra való megkötéséről a bizottság dönt, a lakás közszolgálati jellegének egyidejű törlése mellett.

(5) A foglalkoztató szerv a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséről a bérbeadó szervezetet köteles írásban értesíteni a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 10 munkanapon belül.

(6)¹⁵ Amennyiben a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére a (3) bekezdés szerinti ok miatt kerül sor, kivételes méltánylást érdemlő körülmény, illetve a munkáltató személyében bekövetkező változás esetében, a bérlőnek a foglalkoztatási jogviszony megszüntetéstől számított 180 napon belül benyújtott kérelmére a bérleti szerződés 10 év határozott időtartamra történő megkötéséről a bizottság 60 munkanapon belül dönt, a lakás közszolgálati jellegének egyidejű törlése mellett.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában kivételes méltánylást érdemlő körülménynek minősül a bérlő egészségi állapota, fogyatékossága, várandóssága, valamint, ha a bérlő egyedül élő 65. életévét betöltött személy.

(8) A bérbeadó szervezet a foglalkoztató szerv foglalkoztatási jogviszony megszűnéséről szóló értesítését követő 10 munkanapon belül köteles a bérlőt írásban felhívni a lakás birtokba adására vagy jogviszonya rendezésére.

15. § (1) A 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló társasházban a házfelügyelői szolgálati lakás bérlője az a személy lehet, aki nem rendelkezik Budapest területén beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakás bérleti jogával, továbbá a bérbeadó szervezettel a házfelügyelői feladatok ellátására munkaszerződést kötött.

(2) Az e § szerinti bérleti szerződést a bérlő munkaviszonyának fennállásáig kell megkötni.

(3) Ha a munkaviszony megszüntetésére közös megegyezéssel vagy a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt kerül sor, a bérlő – munkaviszony megszűnésétől számított 15 napon belül benyújtott – kérelmére, a bizottság döntése alapján, a volt házfelügyelő részére pályázaton kívül adható bérbe a lakás, a szolgálati jelleg törlése mellett, vagy amennyiben a házfelügyelői lakásra a továbbiakban is szükség van, vagy helyette másik lakás kijelölésére nincs lehetőség, a bizottság másik lakás bérbeadásáról is dönthet.

(4) A munkaviszony nyugdíjazás miatt történő megszüntetése esetén a bizottság dönt - a házfelügyelői jelleg törlésével egyidejűleg - a bérleti szerződés 10 év határozott időtartamra történő megkötéséről, vagy 10 év határozott időtartamra másik lakás bérbeadásáról.

16. § (1) Ha a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján árverezett lakás a Lakás tv-ben biztosított elővásárlási jog gyakorlása alapján került az önkormányzat tulajdonába, azt a természetes személyt, akivel szemben a végrehajtási jogot érvényesítették (a továbbiakban: kötelezett), az önkormányzati lakás bérbevételére előbérleti jog illeti meg. A lakásban lakó kötelezett előbérleti joga megelőzi annak a kötelezettnek az előbérleti jogát, aki nem lakik a lakásban.

(2) Az e § szerinti bérleti jogviszonyban költségelvű lakbért kell fizetni.

(3) Ha a kötelezett a lakásban lakik és a szociális lakbér megállapítására jogosult, kérelmére vele a jelen rendelet alapján létesített szociális lakbér megállapításával kell bérleti szerződést kötni. A szociális lakbérre jogosultság feltételeinek vizsgálatánál kizárólag a lakásban lakó kötelezett és házastársa, valamint a velük a végrehajtási eljárás megindításakor már a lakásban együttlakó szülőjük és gyermekük vehető figyelembe.

17. § (1) A bérbeadó szervezet a házastársak és élettársak közös írásbeli kérelmére bérlőtársi szerződést köt.

(2) A bérbeadó szervezet a bérlő és a vele együtt lakó jogszerűen befogadott gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy testvére közös kérelmére bérlőtársi szerződést köt, ha a bérlővel a lakásban legalább 2 éve jogszerűen befogadottként lakóhely bejelentkezéssel és életvitelszerűen folyamatosan együtt lakik. Azzal az együttlakóval nem köthető bérlőtársi jogviszonyt létrehozó vagy a bérlőtársak körét bővítő megállapodás, akinél a bérleti szerződés megkötését kizáró ok áll fenn.

(3)¹⁶ Piaci alapon bérbe adott lakásra legfeljebb további egy bérlőtárssal lehet bérleti szerződést kötni.

18. § (1) A bérbeadó szervezet a bérlőtárs halála esetén, az elhunyt bérlőtársnak a vele haláláig több mint 2 éve lakóhely bejelentkezéssel és életvitelszerűen együtt lakó jogszerűen befogadott házastársa, szülője, nagyszülője, gyermeke, unokája, élettársa, testvére és a lakásban maradt bérlőtárs közös kérelmére bérlőtársi szerződést köt. Azzal az együttlakóval nem köthető bérlőtársi jogviszonyt létrehozó vagy a bérlőtársak körét bővítő megállapodás, akivel szemben a bérleti szerződés megkötését kizáró ok áll fenn.

(2) Több bérlőtárs esetén az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett bérlőtársi szerződés valamennyi bérlőtárs hozzájárulásával köthető.

(3) A bérlőtársi jogviszony megszüntetésére, a bérlőtársak számának csökkentésére vonatkozó bérleti szerződést a bérbeadó szervezet a bérlőtársak közös kérelmére köti meg. A kérelemben meg kell jelölni azt a személyt, aki bérlő vagy bérlőtárs marad.

19. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradt társbérlőnek kell bérbe adni, amennyiben a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a lakásban maradt társbérlő és a vele együtt lakó személyek méltányolható lakásigénye mértékének felső határát és vállalja a megnövekedett alapterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó szervezet a lakásban maradt társbérlő lakásbérleti szerződését a bizottság döntése alapján cserelakás egyidejű felajánlása mellett felmondja.

(3) A lakásban maradt társbérlő számára felajánlandó cserelakás nem lehet a társbérleti lakrészénél kisebb alapterületű és alacsonyabb komfortfokozatú, kivéve, ha ezt a bérlő kifejezetten kéri.

(4) A cserelakás felújítására, lakhatóvá tételére vonatkozóan a bizottság döntése alapján a felek megállapodása irányadó.

20. § (1) A határozott idejű bérleti szerződést a bérbeadó szervezet további legfeljebb 10 évvel meghosszabbítja a bérlő kérelmére, ha azt a bérlő a határozott idő lejárta előtt kéri és nyilatkozik arról, hogy vele szemben nem állnak fenn a bérleti szerződés megkötését kizáró okok.

(2) Bérbeadó szervezet a határozott idejű bérleti szerződés lejártát 90 nappal megelőzően felhívja a bérlőt a kérelem benyújtására, továbbá megvizsgálja, hogy a kérelmező esetében a 9. § szerinti kizáró okok fennállnak-e. Amennyiben 6 hónapnál nem régebbi bérlemény-ellenőrzési jegyzőkönyv nem áll rendelkezésre, rendkívüli bérlemény-ellenőrzés lefolytatására kerül sor.

(3) A bérleti szerződés megkötésére való jogosultságot és a kizáró okok hiányát a bérbeadó szervezet felülvizsgálja. A bérleti szerződést a hatályos rendelkezések szerinti tartalommal kell megkötni.

(4) Amennyiben a bérbeadó szervezet úgy ítéli meg, hogy a bérlővel szemben fennállnak a bérleti szerződés megkötését kizáró okok, és elutasítja a bérlő (1) bekezdés szerinti kérelmét, a bérlő a bérbeadó szervezet álláspontjának felülvizsgálata érdekében az elutasítás kézhezvételét követő 15 napon belül – a bérbeadó szervezethez benyújtott felülvizsgálati kérelemmel – a bizottsághoz fordulhat. A felülvizsgálati kérelemről a bizottság dönt. A bizottság döntéséig nem lehet a lakás kiürítése iránt eljárást kezdeményezni.

(5) E § rendelkezéseit többször is lehet alkalmazni.

21. § (1) Amennyiben a bérlő a határozott idő meghosszabbítását az előírt határidőben és módon nem kezdeményezte, a bérleti jogviszony időtartamának lejáratát követően jogcím nélküli lakáshasználóként a jogviszony rendezését a jogviszony megszűnését követően 60 napig kezdeményezheti. A határidő elmulasztása esetén a lakás kiürítése iránti eljárás kezdeményezhető.

(2) Ha a jogviszony rendezését olyan befogadott személy kezdeményezi, akivel kérelme esetén bérlőtársi szerződést lehetett volna kötni, a bérleti szerződés vele is megköthető, amennyiben a volt bérlő a bérleti jogviszony létesítésének lehetőségéről nyilatkozatban lemond vagy a bérleti jogviszony vele nem lehetséges.

(3) Amennyiben a bérleti szerződés felmondására a Lakás tv. 25. § (1) bekezdése szerint kerül sor, az a befogadott személy, akivel kérelme esetén bérlőtársi szerződést lehetett volna kötni, kezdeményezheti a bérleti szerződés bérleti jogviszony megszűnése után történő megkötését.

(4) Amennyiben nem állnak fenn a bérleti szerződés megkötését kizáró okok, a bizottság döntése alapján a bérbeadó szervezet az (1)–(3) bekezdés szerinti kérelmezővel bérleti szerződést köt. Több kérelmező esetén bérlőtársi szerződést kell kötni. A bérleti szerződés megkötésére költségelvű bérleti díj megállapításával kerül sor.

22. §¹⁷ (1) A 21. § szerinti bérbeadásról a bizottság dönt.

(2) A 21. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyrendezés a piaci alapon bérbe adott lakásra nem alkalmazható.

23. § (1) Ha a bérlő halála után nincs a jogviszony folytatására jogosult személy, kérelemre a bérbeadó szervezet bérleti szerződést köt a lakásban élő jogszerűen befogadott személlyel, aki a bérlő halálát megelőző 1 évben állandó lakcím bejelentéssel, életvitelszerűen a lakásban lakott, amennyiben

(2) Amennyiben kizárólag az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel miatt nem köthető meg a szerződés, a bizottság dönt a felmentésről. Amennyiben a bizottság nem ad felmentést, a bérbeadó szervezet megfelelő méretű lakást ajánl fel annak, aki az (1) bekezdés a-c) pontjában foglalt feltételeknek megfelel. A felajánlott lakás lakhatóvá tételéhez szükséges költségek viseléséről a bizottság dönt. A lakás lakhatóvá tételéről szóló megállapodást a bérbeadó nevében a bérbeadó szervezet köti meg.

(3) A bizottság felmentés adhat az (1) bekezdés b) pontja alól, amennyiben az (1) bekezdés szerinti kérelmező szociális lakbér megállapítására jogosult. A felmentést meg kell adni, amennyiben a tartozás megfizetésére más kötelezettséget vállalt.

(4) Ha több jogosult is van, részükre együttesen csak egy lakást lehet bérbe adni. A bérleti szerződést azzal a jogosulttal kell megkötni, akit a jogosultak többsége megjelölt. Ilyen megállapodás hiányában, vagy a jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony létesítésével kell bérbe adni.

(5) A bérbeadó szervezet a (2) bekezdés szerinti eljárásban a megfelelő lakás kiválasztása során 5 lakás megtekintését köteles biztosítani.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kérelmező a (2) bekezdés szerint felajánlott lakást nem fogadja el, úgy az általa lakott lakást köteles a bérbeadó szervezet felszólításától számított 30 napon belül kiürítve birtokba adni.

24. § (1)²⁰ A bérbeadó szervezet a bizottság döntése alapján a költségelvű vagy szociális lakbérű lakás esetében a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg másik önkormányzati lakást (a továbbiakban: cserelakás) adhat bérbe az alábbi esetekben:

(2) Amennyiben a beköltözendő cserelakás felújításra szorul, a bérbeadó szervezet a felújítás idejére díjfizetés megállapítása nélküli használati szerződést köt. A használati szerződés megszűnik és helyette a cserelakásra bérleti szerződés kötendő akkor, amikor az eredeti lakást a bérlő a bérleti szerződésnek megfelelően birtokba adta a bérbeadó szervezet részére és a korábbi bérleti szerződése megszüntetésre kerül.

25. § (1) A pályázaton kívüli minőségi cserére vonatkozó bérbeadói ajánlatok megtétele és a bérlőktől származó minőségi cserék iránti kérelmek teljesítése az önkormányzat rendelkezésére álló lakások számától és lakásgazdálkodási feladataitól függ.

(2) A bérbeadói döntés előkészítése során a szociális szolgáltató környezettanulmányon alapuló írásbeli véleményét csatolni kell.

(3) A bérlő köteles igazolni, hogy a minőségi cserére vonatkozó megállapodás megkötésekor a bérleményében a közműszolgáltatók felé nincs lejárt tartozása.

(4) A szükséges ingatlanforgalmi szakvéleményeket a bérbeadó szervezet szerzi be, annak költségét a bérlő viseli. A szakvélemény 6 hónapnál régebbi nem lehet.

(5) Ha a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás bérleti szerződése határozatlan idejű, a cserelakásra határozatlan idejű bérleti szerződést kell kötni.

26. § (1) Amennyiben a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő alacsonyabb komfortfokozatú vagy kisebb alapterületű, alacsonyabb szobaszámú vagy más okból kisebb értékű cserelakást kap, a bérbeadó megtéríti a bérbeadó szervezet részére birtokba adott és a cserelakás forgalmi értéke különbözetének 50%-át a minőségi csere során birtokba adott lakás birtokbavételének napjától számított 15 munkanapon belül. A cserelakás felújításának, lakhatóvá tételének költsége a bérlőt terheli, annak megtérítését a bérbeadótól nem kérheti. A lakás felújításáról, lakhatóvá tételéről szóló megállapodást a bérbeadó nevében a bérbeadó szervezet köti meg.

(2) Az (1) bekezdés esetében határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlőnek kell tekinteni azt a bérlőt is, akinek a határozatlan idejű bérleti jogviszonya lakbértartozás miatt szűnt meg, majd a tartozás rendezése után vele az önkormányzat ismételten bérleti szerződést kötött.

(3) A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a bérlő előző lakásával kapcsolatos tartozásait, beleértve a lakás karbantartásával, felújításával kapcsolatban a bérlőt terhelő – általa korábban nem teljesített – kötelezettségek pótlásával felmerülő költségeket is.

27. § (1) A legalább kétszobás lakásra fennálló bérleti jogviszonya közös megegyezéssel való megszüntetése mellett a bérlő magának és a vele legalább 2 éve jogszerűen együtt lakó, a lakásba bejelentett házastársa, élettársa, szülője, nagyszülője, testvére, nevelőszülője, nagykorú gyermeke vagy nevelt gyermeke, a jogszerűen befogadott gyermekétől született nagykorú unokája (a minőségi cserére vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából a továbbiakban együtt: hozzátartozók) részére a hozzátartozóval közös kérelemben egy-egy önálló lakás bérbeadását kérheti. A kérelem akkor teljesíthető, ha a bérbe adandó lakások lakhatóvá tételét, felújítását a leendő bérlők megállapodásban vállalják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás forgalmi értéke kisebb, mint a külön-külön bérbe adandó lakások forgalmi értékének együttes összege, a különbözet 50%-át a külön-külön bérbe adandó lakások bérlői kötelesek megfizetni a bérbeadónak a bérleti szerződés megkötéséig.

28. § (1) Amennyiben több lakás bérlői közösen kérik a lakásokra fennálló bérleti jogviszonyuk közös megegyezéssel való megszüntetését és helyette egy másik lakás bérbeadását, a minőségi cseréről akkor köthető megállapodás, ha a bérlők vállalják a bérbe adandó lakás lakhatóvá tételét vagy felújítását.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bérbe adandó lakás forgalmi értéke kisebb, mint a bérleti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésével érintett önálló lakások együttes forgalmi értéke, a bérbeadó a bérlő javára az értékkülönbözet 50%-át a minőségi csere során visszaadott lakások birtokbavételének napjától számított 15 munkanapon belül fizeti meg azzal, hogy a megállapított pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a bérlő lakással kapcsolatos tartozásait és a lakás felújításával, karbantartásával kapcsolatban a bérlőt terhelő – általa nem teljesített – kötelezettségek pótlásával felmerülő költségeket.

29. § (1) A bérlő egészségügyi okokból akkor kérhet minőségi cserét, ha bérleménye műszaki körülményei nem teszik lehetővé, hogy ő vagy vele együtt lakó befogadott hozzátartozója egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül a lakását elhagyja vagy oda visszatérjen, illetve, ha az egészségi állapota miatt a lakás elhagyása vagy az oda visszatérés aránytalan nehézséget okoz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott minőségi cseréről akkor lehet megállapodni, ha a bérlő jelenlegi lakása és a cserelakás forgalmi értéke azonos. A bérelt és a cserelakás akkor is azonos értékűnek tekintendő, ha a magasabb forgalmi értékű lakás értéke nem haladja meg az alacsonyabb forgalmi értékű lakás értékének 130%-át. Ebben az esetben a különbség miatt egyik fél sem tartozik térítést fizetni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a kérelmet el kell utasítani, ha annak benyújtásakor a kérelmezőnek a bérbeadóval szemben a lakásbérleti jogviszonyából eredően, vagy a közműszolgáltatókkal szemben tartozása van, kivéve, ha a tartozás vonatkozásában részletfizetési megállapodást kötött, vagy hátralékkezelési-, hátralékkiegyenlítő-, vagy krízistámogatást vesz igénybe és a megállapodásban foglaltakat teljesíti, és a kérelem alacsonyabb fenntartási költségű lakásra irányul.

(4) A bérbeadó az (1) bekezdésben foglalt minőségi csere kérelem teljesítésekor a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a bérlő részére, az (5) bekezdésbe foglalt kivétellel.

(5) A kérelem akkor is teljesíthető, ha a magasabb forgalmi értékű lakás értéke az alacsonyabb forgalmi értékű lakás értékének 130%-át meghaladja, de 150%-át nem, és a bérlő vállalja a lakás felújítását és felújítási költségek bérbeszámítás nélküli finanszírozását vagy az értékkülönbözet 50%-ának megtérítését.

30. § (1) Lakásgazdálkodási feladatok ellátása keretében történik a bérbeadás

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti cserelakást a bizottság jelöli ki a (3) - (5) bekezdés szerint.

(3) Ha a bérlő a határozott vagy határozatlan idejű lakásbérlete alapján a lakása helyett nagyobb szobaszámú vagy legalább 15 m²-rel nagyobb alapterületű lakást kér, kérelmére legfeljebb a méltányolható lakásnagyság felső határát meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe. Az új lakás esetében a bérlői feladatok közé tartozó felújítások elvégzését a bérlő beruházási megállapodásban vállalja.

(4) Kérelemre külön-külön lakás is bérbe adható a bérlőnek vagy a bérlőtársaknak abban az esetben, ha lakásgazdálkodási feladatok miatt került felmondásra a bérleti szerződés, amennyiben a szerződés legalább kétszobás lakásra szűnik meg és a bérbe adandó lakások lakhatóvá tételét a leendő bérlők beruházási megállapodásban vállalják. Ez esetben a külön-külön bérbe adott lakások együttes szobaszáma nem haladhatja meg az együttlakók száma alapján méltányolható lakásnagyság felső határa szerinti mértéket, valamint az új bérlő esetében a bérleti jogviszony létesítését kizáró okokat vizsgálni kell.

(5) Megfelelő másik lakás biztosítása során a kiürítendő lakás szobaszámát, alapterületét és komfortfokozatát, valamint a méltányolható lakásnagyság mértékét kell figyelembe venni. A méltányolható lakásnagyság figyelembe vétele alól a Bizottság felmentést adhat.

(6) Elsősorban az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben, különösen a bontandó épületben lévő lakások kiürítése során, a bizottság döntése alapján átmeneti jelleggel is bérbe adható lakás, különösen az önkormányzati rendeletek, valamint határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek, így különösen, szabályozási tervek, helyi városrehabilitáció, önkormányzati tulajdonú épületek bontása teljesítése érdekében a bérleti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló megállapodásban meghatározott adottságú lakásban történő végleges elhelyezésig.

(7) Az átmeneti jelleggel történő bérbeadás esetén – amennyiben a bérleti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló megállapodás mást nem tartalmaz – a bérlő végleges elhelyezése céljából bérbe adandó lakás adottságait illetően azt a lakást kell figyelembe venni, amelyre a bérleti jogviszony az átmeneti elhelyezést megelőzően közös megegyezéssel megszűnik.

31. § (1) Önkormányzati bérlakás legfeljebb 10 év határozott időtartamra adható bérbe.

(2) Feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni bérlőkijelölési jog keretében történő, rendkívüli élethelyzet miatti, közszolgálati jelleggel vagy házfelügyelői szolgálati jelleggel történő bérbeadás esetén.

(3) A helyi városrehabilitációs területen lévő lakásra a helyi város-rehabilitációs terület kijelöléséről és a területen a rehabilitáció megvalósításáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott vagyongazdálkodó szervezet egyetértésével megállapított időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig köthető bérleti szerződés, amely azonban ez esetben sem lehet hosszabb 10 évnél.

(4) Határozatlan időre kizárólag jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében, valamint a Lakás tv. 26. § (3) bekezdése szerint lehet bérleti szerződést kötni.

32. § (1)²¹ A bérleti szerződést a bérbeadó, vagy a bérbeadó nevében a bérbeadó szervezet köti meg.

(2) A bérlő bérleti szerződésen alapuló kötelezettségvállalását végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratba kell foglalni. A közjegyzői okirat költségét a bérbeadó viseli.

(3) A bérleti szerződésnek és módosításának tartalmaznia kell különösen:

(4) A bérleti szerződés melléklete a lakás átadásakor a lakás műszaki állapotára és rendeltetésszerű használatra való alkalmasságára vonatkozó megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv, továbbá a lakás berendezéseiről és felszerelési tárgyairól készült leltár.

33. § (1) A lakás bérlő részére történő átadásakor, valamint a lakás bérbeadónak való birtokba adása esetén jegyzőkönyvet és leltárt vesz fel a bérbeadó szervezet.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotára és rendeltetésszerű használatra való alkalmasságára vonatkozó megállapításokat, továbbá a lakás visszaadásakor a bérbeadó és a közszolgáltatók felé esetlegesen fennálló tartozásokat.

(3) A leltárban fel kell sorolni a lakás berendezéseit és felszerelési tárgyait.

34. § (1) Amennyiben a bérleti szerződés megszűnésekor az ingóságokat a bérlő, vagy a bérlő halála esetén az örökös vagy más személy nem szállítja el, azokat – az örökös költségére és kárveszélyére – a bérbeadó szervezet raktárban helyezi el, és a raktárba helyezéstől számított 60 napig őrzi.

(2) A 60 nap eltelte után a bérbeadó szervezet az ingóságokat azok állapotától, hasznosíthatóságától függően értékesíti vagy megsemmisítésükről intézkedik.

35. § (1) A bérbeadó gondoskodik

(2) A bérbeadó saját feladatkörében vagy a társasház illetékes szervének felhívásával köteles gondoskodni az őt terhelő alábbi hibajavítások elvégeztetéséről:

36. § A bérbeadó

37. § (1) A bérbeadó 1 naptári éven belül legalább egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi a lakásnak a rendeltetés-, jog- és szerződésszerű használatát, kiemelten a bérlő karbantartásra, felújításra vonatkozó kötelezettségét és a lakásban életvitelszerűen élők ott tartózkodásának jogszerűségét.

(2) A bérbeadó szervezet az ellenőrzés időpontja előtt legalább 8 nappal az ellenőrzés tényéről, napjáról és várható időpontjáról írásban tájékoztatja a bérlőt.

(3) A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni a Lakás tv.-ben meghatározott esetekben, továbbá a közüzemi fogyasztásmérők cseréjének esetén is.

(4) A bérbeadó szervezet előzetes értesítés nélkül soron kívüli bérlemény-ellenőrzést tarthat, amennyiben olyan körülmény merül fel, mely szerint a bérlemény használata nem a Lakás tv. vagy a szerződés szerint történik.

(5) A bérbeadó szervezet értesíti a bérlőt a bérlemény-ellenőrzés megállapításairól, az ellenőrzés során tapasztalt szerződésszegésről, valamint határidő tűzése mellett felszólítja a szerződésnek nem megfelelő állapot megszüntetésére.

38. § (1) A bérlő gondoskodik

(2) Amennyiben az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hiba kijavítása a bérbeadót terheli, arról a bérlő haladéktalanul értesíti a bérbeadó szervezetet. A bérlő az értesítés eredménytelensége esetén jogosult a rendeltetésszerű használatot gátló hibát a bérbeadó szervezet egyidejű értesítése mellett a bérbeadó költségén kijavíttatni.

(3) A bérlő a lakásba köteles saját költségén mellékvízmérőt szereltetni a szerződés megkötésétől, illetve módosításától számított 180 napon belül, továbbá köteles a szükséges cserét elvégeztetni. A bérbeadó kezdeményezésére és költségére megvalósuló mellékvízmérő beszerelést a bérlő tűrni köteles. A bérlő a beszereltetés esetén köteles gondoskodni a mellékvízmérő hitelesítéséről és biztosítani annak leolvasását, ellenőrzését. A bérlő ezen kötelezettségét a már megkötött bérleti szerződésben annak módosításával fel kell tüntetni, az új bérleti szerződést pedig ennek megfelelően kell megkötni.

(4) A szociális lakbért fizető bérlő esetén a mellékvízmérőt a bérbeadó szerelteti be. A bérbeadóval kötött megállapodás alapján a bérlő is beszereltetheti, amelynek költségét a bérbeadó nevére és címére, adószámának feltüntetése mellett kiállított számla alapján a bérbeadó a lakbérbe történő beszámítással térít meg bérlő részére.

39. § (1) A bérlő köteles megfizetni a megállapított lakbért, illetve a bérbeadó által szerződés keretében nyújtott külön szolgáltatások díját. A lakás visszaadásakor bérlő igazolni köteles, hogy nincs a lakással kapcsolatban fennálló közműtartozása.

(2) A bérlő a lakás birtokbavétele előtt a rá háruló kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt felmerülő – különösen a lakás helyreállításával, a lakbérhátralékkal és a külön szolgáltatások díjtartozásával kapcsolatos – költségek fedezetéül, a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg köteles óvadékot fizetni.

40. § (1) A bérlő – továbbá a bérleményt lakó valamennyi személy – a bérleti jogviszony létrejöttekor köteles a lakásba bejelentkezni és a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a lakásból kijelentkezni. A bérlő köteles a bérbeadónak bejelenteni a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott személyeket a befogadástól számított 10 munkanapon belül.

(2) A bérlő a lakást csak lakás céljára használhatja, a lakás vagy annak egy része más célra bérbeadói hozzájárulás nélkül nem használható.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, továbbá a 2 hónapot meghaladó indokolt távollétét, annak várható időtartamát és okát a bérlő köteles a bérbeadó szervezet felé írásban - a vis maior esetét kivéve - előzetesen bejelenteni és azt megfelelő módon, így különösen orvosi, munkáltatói vagy tanintézeti igazolással igazolni.

(4) A bérlő köteles a közösségi együttélés szabályait a házirendnek megfelelően betartani és valamennyi, a lakásba befogadott személlyel betartatni.

(5) A bérlő köteles azon lakások esetében, amelyek nem tartoznak a társasházakról szóló törvény hatálya alá, vagy a 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló társasháznak nincs szervezeti és működési szabályzata, a 4. melléklet szerinti házirendet betartani.

41. § (1) Az óvadék mértéke

(2) Nem kell óvadékot fizetni

(3) Ismételt bérbeadás esetén a már befizetett óvadék összegét be kell számítani az új bérleti szerződés alapján fizetendő óvadék összegébe.

(4) A bérbeadó köteles az óvadék összegét elkülönített alszámlán tartani.

(5) Az óvadék elszámolására, visszafizetésére a lakás bérbeadó részére történő visszaadását követő 30 napon belül kerül sor.

42. § (1) Az önkormányzati lakás lakbére

(2) A piaci lakbért a bérlő jövedelmi viszonyaira tekintet nélkül kell megállapítani.

(3) A nem piaci lakbért a bérlő jövedelmi viszonyaira tekintettel és a lakás alapvető jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni.

(4) A nem piaci lakbér mértékének meghatározási alapja az alaplakbér.

(5) Nem piaci bérbeadás esetén, amennyiben a bérlő nem jogosult a szociális lakbérre vagy nem igazolja a jogosultságát, továbbá a szociális lakbér jogosultság megszűnése esetén a megszűnést követő hónap első napjától a bérlő költségelvű lakbért köteles fizetni.

43. § (1) A költségelvű lakbér - az (5) bekezdés kivételével - az alaplakbér növelő és csökkentő tényezőkkel módosított összege.

(2) Az épület és a lakás műszaki állapotára tekintettel az 1. melléklet rendelkezései szerint kell csökkenteni az alaplakbért.

(3) A (2) bekezdés alapján kiszámított lakbért a lakást magába foglaló épület fekvésére tekintettel a 3. melléklet rendelkezései szerint kell tovább növelni vagy csökkenteni.

(4) A csökkentő tényezők (2) és (3) bekezdés szerinti alkalmazásával megállapított költségelvű lakbér nem lehet kevesebb az alaplakbér 50%-ánál.

(5) Amennyiben a bérbeadó a bontásra, felújításra vagy átalakításra kijelölt épületben a munkálatokat a bérlő bentlakása mellett végzi oly módon, hogy a felújítási munkák a bérlő életminőségét számottevően befolyásolják, a bizottság a piaci lakbért 50%-kal, a nem piaci lakbért az alaplakbér 50%-ára csökkentheti.

44. § (1) Amennyiben bérbeadó a lakás vagy az azt magában foglaló épület felújítási, átalakítási munkálatait a lakás kiürítése mellett végzi, a bérlő lakbérfizetési kötelezettsége az érintett lakásra szünetel.

(2) Az ideiglenesen kiköltöztetett bérlő a kiköltözéssel érintett és az átmenetileg felajánlott lakás lakbére közül az alacsonyabb lakbér összegét köteles fizetni.

45. § (1) Társbérleti lakrész esetében a fizetendő lakbért a lakás tényleges komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozat alapján kell megállapítani.

(2) Társbérlet esetén a lakás teljes alapterülete alapján kell megállapítani a lakbért, a teljes lakásra kiszámított lakbért a társbérlők között az általuk kizárólagosan használt lakás alapterülete arányában kell megosztani.

46. § (1)²² A lakbér összegét a bérbeadó, vagy a bérbeadó nevében a bérbeadó szervezet számlában közli, a lakbér összegét általános forgalmi adó nem terheli.

(2)²³ A nem piaci lakbérű lakás esetén a számlán fel kell tüntetni a szociális lakbérre való jogosultság mindenkori jövedelemhatárát.

47. §²⁴ (1) A háztartás jövedelme alapján szociális lakbér megállapítására jogosult az a bérlő,

(2) Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem megállapításánál a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8. A háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma 0,8, a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma 0,7. Ha a háztartás nagykorú tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamely kiskorú tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.

(3) Az a bérlő, akinek az egy fogyasztási egységre jutó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, a 47. § alapján meghatározott lakbér 20%-át fizeti.

48. §²⁵ (1) Az a szociális lakbér fizetésére jogosult bérlő, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelme eléri a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át, de nem haladja meg annak 250%-át lakbér támogatásra jogosult.

(2) A támogatás havi összege a támogatási alapösszeg növelve az elismert költség és az elismert költségnek a háztartás összjövedelméhez viszonyított arányszáma szorzatával.

(3) A támogatási alapösszeg

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában az elismert költség a lakás alapterületének 450,- Ft-tal történő szorzata.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott elismert költségnek a háztartás összjövedelméhez viszonyított arányszáma

(6) A lakásbér támogatást a szociális lakbérrel egyidejűleg kell megállapítani és a fizetendő lakbérbe beszámítani.

49. § (1) A szociális lakbér megállapítását bármikor lehet kérelmezni.

(2) A szociális lakbér iránti kérelmet a bérbeadó szervezethez írásban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a háztartáshoz tartozó valamennyi személyre az alábbi igazolásokat:

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti rendszeres jövedelem hiányában a bérbeadó szervezet környezettanulmány lefolytatására és annak a megkereséstől számított 10 munkanapon belüli csatolására kéri fel a szociális szolgáltatót.

(4) A (2) bekezdés szerinti igazolások teljes körű benyújtásáig a kérelem érdemben nem vizsgálható.

50. § (1) A szociális lakbér egy évre kerül megállapításra, az arra jogosultat megállapítás esetén a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(2) A 21. § szerint megkötött szerződés alapján kivételes méltánylást érdemlő esetben, így különösen egészségi állapotra, fogyatékosságra, várandósságra, egyedül élő 65. életévét betöltött személyre tekintettel, amennyiben a bérlő megfelel a 47. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, a bizottság a szociális lakbért a bérleti jogviszony létrejöttét követően a bérleti jogviszony kezdő dátumának időpontjáig visszamenőleg, legfeljebb 1 éven belül is megállapíthatja. Ez esetben a lakbér túlfizetés a bérlőnek nem jár vissza, azt a lakbérbe kell beszámítani.

51. § A bérbeadó szervezet az 1 évre megállapított szociális lakbér lejártát megelőző legfeljebb 60. napig értesíti a bérlőt és felhívja jogosultsága folytatásához szükséges igazolások benyújtására.

52. § (1) Ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában, a lakbér mértékét növelő, csökkentő tényezőkben változás következik be, a bérbeadó szervezet a lakbért ennek megfelelően módosítja.

(2) Ha a komfortfokozat-növelő beruházást megállapodás alapján a bérlő végzi el, és annak költségét nem a bérbeadó viseli, a lakbért - a beruházási összeg teljes megtérüléséig - az eredeti komfortfokozatnak megfelelően kell megállapítani.

(3) A lakbér e § szerinti változásáról a bérbeadó szervezet értesíti a bérlőt.

(4) A lakbér e § szerinti növekedéséről a bérlőt az esedékesség előtt legalább 30 nappal előbb értesíteni kell.

52/A. §²⁶ A 42. § (1) bekezdés a) pontja szerinti piaci lakbér minden év április 1. napján a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző három évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex alapján, a három értékből számított értékeinek átlagának megfelelő mértékben a képviselő-testület külön döntése nélkül módosul. Amennyiben az fértékek átlaga 12 százalék, vagy annál alacsonyabb, akkor a lakbérnövekedés mértéke legfeljebb 7 százalék lehet; ha az értékek átlaga 12 százaléknál magasabb, akkor a lakbérnövekedés mértéke ennek az 5 százalékponttal csökkentett értéke.

53. § (1) A módosult lakbérről a bérbeadó szervezet a változást követő első számlával és díjközlő kimutatás megküldésével értesíti a bérlőt.

(2) A bérlő a módosult lakbért tartalmazó első számla kézhezvételétől számított 15 napon belül betekinthet a számítás alapját képező iratokba, majd a betekintést követő 8 napon belül kifogással élhet.

54. § A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások körébe tartozik különösen

55. § (1) A külön szolgáltatások után a bérlőnek a lakbéren felül kell térítést fizetnie. Külön szolgáltatásnak minősül az is, ha a bérlő által a lakásban igénybe vett szolgáltatás díját a szolgáltató felé közvetlenül a bérbeadó fizeti meg vagy azt a szolgáltató a bérbeadótól is behajthatja és a bérlő ennek alapján fizet térítést a bérbeadónak.

(2) A külön szolgáltatások után a bérbeadónak fizetendő díj megfizetésének késedelmét vagy elmulasztását úgy kell elbírálni, mintha a bérlő a lakbérrel esne késedelembe.

(3) A lakbérrel és használati díjjal, valamint a külön szolgáltatás után fizetendő díjjal kapcsolatos pénztartozás esetére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott késedelmi kamat összegét is fel kell számítani.

56. § (1) A lakást jogcím nélkül használó köteles a lakást a bérbeadó felszólítását követő 30 napon belül ingóságaitól kiürítve elhagyni. Amennyiben ezen kötelezettségének a határidőn belül nem tesz eleget, a bérleti jogviszony megszűnésétől köteles a lakásra a korábban megállapított költségelvű vagy piaci lakbérrel megegyező összegű használati díjat, valamint a külön szolgáltatások díját megfizetni.

(2) Az önkényes lakásfoglaló a jogellenes használat kezdetétől köteles megfizetni a lakásra megállapított alaplakbérnek - a jogellenes használat harmadik hónapjától az alaplakbér kétszeresének - megfelelő összegű használati díjat, valamint a külön szolgáltatások és a közmű szolgáltatások díját.

(3) A használati díj minden hónap 15. napjáig esedékes.

57. § (1) A bizottság a bérlő kérelmére dönt a lakás bérlő általi átalakításról, korszerűsítésről. Az erről szóló megállapodást a bérbeadó szervezet foglalja írásba, a bérlő ennek érdekében köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, továbbá felelős a munkálatok szabályszerű megvalósításáért. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2) Az önkormányzat költségére történő átalakításról, korszerűsítésről a költségvetésben e célra rendelkezésre álló előirányzat terhére lehet megállapodni. A bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértékű költségek megtérítését vállalhatja.

(3) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a bérleti szerződést – a lakbér összegére is kiterjedően – módosítani kell.

(4) Ha a bérlő a jelen § szerinti munkálatokat bérbeadói hozzájárulás vagy a szükséges hatósági engedély nélkül végzi, az eredeti állapot helyreállítására vagy a hatósági engedélyek utólagos beszerzésére kötelezhető.

58. § (1)²⁸ A méltányolható lakásnagyság figyelembevétele mellett, a nem piaci lakbérű lakás bérlője kérelmére, a bizottság hozzájárulásával bővítés céljából használatba adható a bérelt lakással szomszédos lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség. A lakásbővítés bérlő általi elvégzése fennálló bérleti jogviszony és jövőben létesítendő bérleti jogviszony esetén is kezdeményezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti használatba adás során a használati megállapodás megkötésekor a bérlőnek vállalnia kell a megnövekedő alapterületre vonatkozó lakbér megfizetését, továbbá a műszaki egyesítéssel, bővítéssel kapcsolatos eljárás és a munkálatok költségeit.

(3) A használati megállapodást az építési-kivitelezési munkálatok befejezéséig, de legfeljebb 1 évre, költségelvű lakbérrel megegyező mértékű használati díjfizetési kötelezettséggel kell megkötni.

(4) A bérbeadó szervezet a lakásbővítés befejezésekor módosítja a bérleti szerződést a munkálatok szabályos elvégzéséről szóló jegyzőkönyv alapján.

(5) A bérlő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni és felelős a munkálatok szabályszerű megvalósításáért.

(6) A (2) bekezdés szerinti megállapodás a bérlő kérelmére további 1 évvel meghosszabbítható.

59. § (1)²⁹ Nem lakás céljára szolgáló helyiségként bérbe adott helyiség lakássá való átalakításához a nem piaci lakbérű lakás bérlője kérelmére a lakásbővítés szabályai szerint lehet hozzájárulni, a kérelemről a bizottság javaslata alapján a Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt. Az átminősítést követően a bérlő lakásra megállapított lakbért fizet.

(2) A lakásként való használat átmeneti időtartamra is engedélyezhető, amennyiben az ilyen használat feltételei fennállnak vagy a bérlő annak megteremtését a saját költségén vállalja. A lakássá történő átalakítás költségeinek megtérítése a bérbeadótól nem igényelhető.

(3) Társasházban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén a kérelemhez csatolni kell a társasház hozzájáruló nyilatkozatát. A társasház alapító okiratának módosítását és annak költségét a bérlőnek vállalnia kell. Bérleti szerződés abban az esetben köthető az átalakított helyiségre, amennyiben a helyiség megnevezésének lakásra történő módosítása az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént.

60. § A helyi városrehabilitációs területen lévő lakások és helyiségek esetén, a helyi város-rehabilitációs terület kijelöléséről és a területen a rehabilitáció megvalósításáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott vagyongazdálkodó szervezet javaslatát figyelembe véve a bizottság az átalakítás költségeinek viselése tekintetében eltérhet az 58. és 59. § rendelkezéseitől.

61. § (1)³⁰ A bérbeadó és a bérlő bérbeszámítási vagy beruházási megállapodást köthet, amennyiben, hogy a lakást a bérlő

(2) A bérlő és a bérbeadó közötti megállapodásnak tartalmaznia kell

(3)³¹ Pályázat esetén a pályázat kiírásában rögzíteni kell a felújítási igény várható összegét, az elszámolás módját és a bérbeszámítás vagy bérletidíj-csökkentés feltételeit és lehetséges mértékét.

(4)³² Bérbeszámítási megállapodás csak költségelvű lakbérű lakásbérlet esetén köthető.

62. § (1) A költségek bérbeszámítása akként történik, hogy a bérlő a bérbeadónak mindaddig a lakbér költségalapú bérlet esetén 30%-ának, piaci alapú bérlet esetén 50%-ának megfelelő összeget fizet, ameddig a 61. § (2) bekezdés d) pontja szerint meghatározott bérbeadóra eső költségeket teljes egészében a lakbérbe be nem számítják vagy a bérleti szerződés, illetve a (2) bekezdésben jelzett határidő le nem jár.

(2) A bérbeszámítás időtartama az elvégzett munkák bérbeadó szervezet általi átvételétől számítva 5 éves bérleti jogviszony esetén legfeljebb 4 év, 10 éves bérleti jogviszony esetén legfeljebb 9 év, határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén legfeljebb 9 év.

63. § (1) A lakás egészét csak kivételes esetben, közérdekből, ideiglenesen és a bizottság hozzájárulásával lehet nem lakás céljára bérbe adni.

(2) A lakás egy részének nem lakás céljára történő használatához a bizottság abban az esetben járul hozzá, amennyiben

(3) A lakás egy része nem lakásként történő használatának minősül az is, amennyiben a bérlő vagy a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozója, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be, székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként jegyezteti be a cégbírósági vagy egyéni vállalkozói eljárásban a bérlemény címét.

(4) Nem kell a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott emelt lakbért fizetni, hogyha a bérlő kizárólag székhelyként használja a lakást, és egyúttal a vállalkozás cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozik arról, hogy a vállalkozás székhelye nem a központi ügyintézés helye.

64. § (1) A bérleti szerződés közös megegyezéssel vagy a bérbeadó kezdeményezésére történő megszüntetése esetén cserelakás vagy pénzbeli térítés adható.

(2) Ezen alcím alkalmazásában határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlőnek kell tekinteni azt a bérlőt is, akinek a határozatlan idejű bérleti jogviszonya lakbér vagy külön szolgáltatási díj tartozás miatt szűnt meg, majd a tartozás rendezése után vele az önkormányzat ismételten bérleti szerződést kötött, amennyiben a bérleti szerződés ismételt megkötése 5 évnél régebben történt.

(3) A pénzbeli térítési díj alapja a lakás állapotának megfelelő, ingatlanforgalmi szakértő által értékbecsléssel meghatározott forgalmi értéke. Az értékbecslést a bérbeadó szervezet készítteti el, költségét a 67. § (3) bekezdése szerinti esetben a bérlő, egyébként a bérbeadó viseli.

(4) A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni az esetleges lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékot.

65. § A határozatlan idejű lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérbeadó pénzbeli térítést fizet a bérlő részére.

66. § (1) A bérbeadó kezdeményezheti a bérleti szerződés megszüntetését – elsősorban másik beköltözhető lakás egyidejű felajánlásával –

(2) Az (1) bekezdés szerinti megszüntetéskor - a (3) bekezdés szerinti esetben - pénzbeli térítés is felajánlható, amennyiben másik lakás nem áll rendelkezésre és a bérlő, valamint a bérlővel együtt lakó személyek további lakhatása a pénzbeli térítés esetén is biztosítható.

(3) Pénzbeli térítés kizárólag határozatlan ideig bérbe adott lakás esetén adható.

67. § (1) A 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a pénzbeli térítés a lakás beköltözhető forgalmi értékének legalább 50%-a, legfeljebb 70%-a, vagy amennyiben ezen feladatok sürgősségét hatósági kötelezés, balesetveszély elhárítása vagy határidő indokolja, legfeljebb 80%-a lehet.

(2) A 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a pénzbeli térítés az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott beköltözhető forgalmi érték legalább 50%-a, legfeljebb 80%-a.

(3) Ha a bérlő kezdeményezi a határozatlan idejű bérleti szerződés megszüntetését, a pénzbeli térítés mértéke a lakás forgalmi értékének legfeljebb 25%-a.

(4) A pénzbeli térítés mértékéről a bizottság dönt.

68. § A pénzbeli térítés legalább 25%-át a térítési díj mértékéről történő megegyezés aláírását követő 15 munkanapon belül, a fennmaradó részt pedig a lakás birtokba adását követő 15 munkanapon belül kell a bérlő részére megfizetni.

69. § (1) Fel kell mondani a bérleti szerződést a Lakás tv. 25. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:348. §-ában szabályozott esetekben.

(2) A Lakás tv. 25. § (1) bekezdésében foglaltak esetén a felmondás csak olyan összegű lejárt tartozás fennállása esetén közölhető, amelyre az óvadék nem nyújt fedezetet.

(3) A bérleti szerződés a Lakás tv. 25. § (3) bekezdése szerinti felmondásra akkor van lehetőség, ha birtokvédelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás keretében a bérlőt vagy az általa befogadott személyt a felmondás alapjául szolgáló magatartásra tekintettel jogerősen elmarasztalták. Az együtt lakó családtagok szerződést sértő magatartása nem állapítható meg, ha őket az eljárás során nem marasztalták el.

(4) A Lakás tv. 25. § (3) bekezdés szerinti felszólítást a bérbeadó szervezet egyidejűleg a szociális szolgáltató részére is megküldi a bérlővel való kapcsolatfelvétel, családgondozás és környezettanulmány készítése céljából.

(5) A szociális szolgáltató a környezettanulmányát és a bérlő helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatát 30 napon belül küldi meg a bérbeadó szervezet számára.

(6) A szociális szolgáltató – a bérlő együttműködést vállaló nyilatkozatát is tartalmazó –írásbeli javaslatának a lakásbérleti szerződés felmondására halasztó hatálya van a szociális szolgáltató és a bérlő közötti együttműködési megállapodásban foglaltak teljesüléséig vagy megszüntetéséig.

(7) A Lakás tv. 25. § (3) bekezdés alkalmazásakor a bérlő a felszólítás kiküldésének napjától a felmondásra okot adó körülmény megszűnéséig kétszeres összegű lakbért köteles fizetni.

(8) A Lakás tv. 25. § (3) bekezdése szerinti felmondásra okot adó körülmény megszűnését a bérbeadó szervezet a felszólítás kiadását követően legkésőbb 3 hónap elteltével bérlemény-ellenőrzés során felülvizsgálja.

(9) A bérleti jogviszony megszűnését követően a lakáshasználati díjat a (7) bekezdés szerinti emelt lakbér összegében kell megállapítani.

70. § A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, amennyiben a bérlő az erre vonatkozó megállapodás megkötésétől számított 2 éven belül nem tesz eleget a vállalt felújítási, korszerűsítési, átalakítási kötelezettségének.

71. § (1) A 40. § (3) bekezdés szerinti bérlői kötelezettségek megszegése esetén a bérlőt a jogellenes állapot legfeljebb 30 napon belüli megszüntetésére fel kell szólítani, annak eredménytelensége esetén - legkésőbb a jogellenes állapot megvalósulását, illetve az arról történő tudomásszerzést követő 60 napon belül a bérleti szerződést fel kell mondani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlő a felmondási idő lejártától számítva emelt használati díjként a lakásra a valós komfortfokozat szerinti alaplakbér háromszorosának megfelelő használati díjat köteles megfizetni.

72. § (1) A bérbeadó szervezet soron kívüli eljárásban, kérelemre, feltétel bekövetkezéséig tartó, de legfeljebb 1 éves határozott idejű bérleti szerződést köt azzal,

(2) Amennyiben a bérbeadás 3. § 10. pont b) alpontja szerinti lakhatási krízishelyzet miatt történik, a bérlőnek a 9. § szerinti feltételeknek nem kell megfelelnie, a bérbeadó szervezetnek a 9. §-ban meghatározott feltételeket nem kell vizsgálnia. A döntést a polgármester a kérelem beérkezését követő 48 órán belül hozza meg, mely döntésről a bizottságot a következő ülésén tájékoztatni köteles.

(3) A (2) bekezdés kivételével a (1) bekezdés szerinti kérelemről a bérbeadó szervezet javaslata alapján a polgármester 30 napon belül dönt.

(4)³³ Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken túlmenően a bizottság döntése alapján legfeljebb 1 éves határozott idejű használati szerződés köthető a kiürítendő épületben lakó jogcím nélküli lakáshasználóval.

(5) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a határozott idejű bérleti szerződés időtartama egy alkalommal további 1 évvel meghosszabbítható.

(6) A határozott idejű bérleti szerződés felmondására a 69–71. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A bérbeadó szervezet a határozott idő elteltét követően a lakás kiürítése érdekében 30 napon belül intézkedni köteles.

73. § (1) A 3. § 10. pont a) alpontja szerinti lakhatási krízishelyzet miatt benyújtott kérelemre - a szociális szolgáltató által felállított 3 fős előkészítő munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) javaslata alapján - a polgármester lakást biztosíthat annak az életvitelszerűen Budapest VIII. kerület közigazgatási területén élő személynek,

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy életvitelszerűen Budapest VIII. kerület közigazgatási területén él, továbbá a kérelmező és a vele együtt lakó személyek jövedelméről szóló igazolásokat.

(3) A bérleti szerződés a veszélyhelyzet megszűnését követő 3. hónap utolsó napjáig tartó határozott időre köthető meg és a szociális szolgáltató javaslatára a bizottság döntése alapján további legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.

(4) A munkacsoport a kérelemben foglaltak, a benyújtott igazolások, valamint a szociális szolgáltató által elkészített helyszíni környezettanulmány alapján a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül köteles elkészíteni a kérelem elbírálására vonatkozó javaslatát.

74. § (1) A 72. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelem alapján történő elhelyezésről a polgármester, a bántalmazottakat segítő budapesti szervezetek együttműködése alapján, a segítő szervezetek által javasolt családok esetén dönt.

(2) A kapcsolati erőszak következtében a lakhatását elvesztett személy a kérelméhez a krízisközpont, a titkos menedékház vagy a félutas ház igazolását köteles bemutatni.

75. § (1) A 72. § (1) bekezdése szerinti esetekben megkötött bérleti szerződés esetén a lakás használatára, az épület és a lakások fenntartásával kapcsolatos kötelezettségekre, a lakás állapotát és alapterületét érintő munkálatokra - e § szerinti eltérésekkel - a bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az albérletbe adáshoz, a lakáscseréhez, a tartási szerződéshez bérbeadói hozzájárulás nem adható.

(3) A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő nem piaci lakbért, valamint az általa igénybe vett külön szolgáltatások díját köteles megfizetni.

(4) A 72. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakbér mértékének megállapításakor az új lakás paramétereit kell figyelembe venni. Az új bérleti szerződés idejére a korábbi lakásra megkötött bérleti szerződés szünetel.

75/A. §³⁴ Az e fejezetben megállapított bérlővédelmi intézkedéseket kizárólag a nem piaci lakbérű lakás bérlője esetében kell alkalmazni.

76. § (1) A bérbeadó szervezet kéthavi lakbér és külön szolgáltatási díj tartozás fennállása esetén felszólítja a bérlőt a tartozás rendezésére, egyidejűleg tájékoztatja a tartozás rendezéséhez igénybe vehető lehetőségekről, valamint a szociális szolgáltató elérhetőségeiről.

(2) Hathavi vagy 150.000 Ft-ot meghaladó tartozás esetén a bérbeadó szervezet 30 napon belül elévülést megszakító hatályú intézkedést - fizetési meghagyást, bírósági kereset benyújtást - kezdeményez.

(3) A bérbeadó szervezet a (2) bekezdés szerinti eljárásban született jogerős döntés kézhezvételét követő 60 napon belül intézkedik annak végrehajtásáról, szükség esetén a lakáskiürítés iránti per megindításáról.

(4) A bérbeadó szervezet a 60 napot meghaladó lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékkal rendelkező bérlők kimutatását megküldi a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal és a szociális szolgáltató részére a bérlővel való kapcsolatfelvétel, családgondozás és környezettanulmány készítése céljából.

(5) A szociális szolgáltató az eljárásának eredményéről 30 napon belül tájékoztatja a bérbeadó szervezetet.

77. § (1) Az önkormányzat a bérlő és az önkényes lakásfoglalónak nem minősülő, jogcím nélküli lakáshasználó számára

(2) Végrehajtható lakáskiürítésről szóló döntés foganatosítása esetén az önkormányzat a szociális szolgáltató közreműködésével az e rendeletben foglaltak szerint gondoskodik a minimálisan elfogadható - a 98. § (3) bekezdése szerinti - elhelyezés biztosításáról.

78. § (1) A bérlő és a jogcím nélküli lakáshasználó jogosult a külön önkormányzati rendeletben meghatározott hátralékkezelési és hátralékkiegyenlítő, valamint a Hálózat Alapítvány támogatási szabályzatában meghatározottak szerint krízistámogatási kérelem benyújtását kezdeményezni a szociális szolgáltatónál.

(2) A bérbeadó szervezet a megítélt támogatás folyósításának feltételei és a szociális szolgáltató javaslata szerint köti meg a hátralékrendezésre vonatkozó együttműködési megállapodást a kérelmezővel.

(3) A szociális szolgáltató kérésére a bérbeadó szervezet 30 napon belül megküldi az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételéhez szükséges kimutatásokat, nyilatkozatokat.

79. § (1) Az a bérlő, valamint az az önkényes lakásfoglalónak nem minősülő jogcím nélküli lakáshasználó, aki a fennálló teljes tartozásának 10%-át egy összegben vagy 60 nap alatt részletekben megfizeti, kérelmére a fennmaradó hátralékra legfeljebb 58 havi részletfizetésre jogosult.

(2) A bérlő valamint a jogcím nélküli lakáshasználó (1) bekezdésben foglalt időtartamtól eltérő részletfizetési kérelméről a bérbeadó szervezet javaslata alapján a bizottság dönt.

(3) Amennyiben a bérlő, illetve a jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodásba foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul és késedelem nélkül teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetési megállapodás megkötését követően a tartozást további kamat nem terheli.

(4) Amennyiben a bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodás esedékes részletének megfizetését 30 napot meghaladóan elmulasztja, a bérbeadó szervezet a bérlő, valamint a jogcím nélküli lakáshasználó felszólításával egyidejűleg kapcsolatfelvétel, segítségnyújtás biztosítása érdekében értesíti a szociális szolgáltatót. A szociális szolgáltató a kapcsolatfelvétel eredményéről 30 napon belül tájékoztatja a bérbeadó szervezetet és szükség esetén kezdeményezi a részletfizetési megállapodás módosítását.

(5) A bérbeadó szervezet legfeljebb 58 havi részletfizetési megállapodást köthet azzal a személlyel, aki a bérlő, valamint a jogcím nélküli lakáshasználó fennálló tartozását átvállalja.

80. § (1) A bérbeadó szervezet a 78. § (1) bekezdése és a 79. § (1) bekezdése szerinti jogcím nélküli lakáshasználóval a feltétel bekövetkeztéig, valamint a szociális szolgáltatóval a hátralékkezelésre vonatkozó együttműködési megállapodás időtartamáig, de legfeljebb a részletfizetési megállapodásban vállalt határidő végéig használati megállapodást köt. A használati díj megegyezik a bérlő által a jövedelme alapján fizetendő lakbér összegével.

(2) A 78. § (1) bekezdése és a 79. § (1) bekezdése szerinti bérlővel szemben a hátralékkezelésre vonatkozó együttműködési megállapodás időtartamáig, de legfeljebb a részletfizetési megállapodásban vállalt határidő végéig a felmondás nem gyakorolható a megállapodással érintett tartozás alapján.

(3) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó teljesíti a részletfizetési megállapodásban vállaltakat, és vele szemben felmondási ok nem áll fenn, a bérbeadó szervezet a teljesülést követő 60 munkanapon belül a lakásra 1 év határozott idejű bérleti szerződést köt. A határozott idő lejárta után a 20. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A bérlő, valamint a jogcím nélküli lakáshasználó kérelme alapján a 78. és 79. § szerinti részletfizetési megállapodás feltételeire és időtartamára – jövedelmi helyzetének, egészségi állapotának, méltányolható körülményének figyelembe vételével – a szociális szolgáltató a bérbeadó felé javaslatot tehet, valamint a megállapodás időtartama alatt legfeljebb 2 alkalommal kezdeményezheti a részletfizetési megállapodás átütemezését, azonban a hátralékrendezés időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a 72 hónapot. A szociális szolgáltató javaslata alapján a bérbeadó szervezet módosítja a részletfizetési megállapodást.

(5) Amennyiben bérbeadó szervezet a szociális szolgáltató (4) bekezdés szerinti javaslatát kifogásolja, a megállapodás feltételeiről és időtartamáról a bizottság dönt.

81. § (1) Amennyiben a bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodás, valamint a vállalt adósságtörlesztés bármely esedékes részletének megfizetését 60 napot meghaladóan elmulasztja vagy a szociális szolgáltatóval a hátralékrendezésre kötött együttműködési megállapodás felmondásra kerül, a még fennálló tartozás teljes összege kamattal növelten egy összegben esedékessé válik.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a bérleti szerződést vagy a használati megállapodást a bérbeadó szervezet felmondja.

82. § (1) Amennyiben a bérbeadó szervezet a jogcím nélküli lakáshasználó bérleti jogviszonyát díjtartozás miatt mondta fel, azonban a jogcím nélküli lakáshasználó a lakás kiürítésére kezdeményezett végrehajtási eljárás során a végrehajtó által a lakás kiürítésére kitűzött napot megelőző 2. napig tartozását kiegyenlítette, és vele szemben a tartozáson kívül más felmondási ok nem áll fenn, a bérbeadó a végrehajtási eljárást megszünteti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, vagy ha a jogcím nélküli lakáshasználó a felmondást követően, a peres eljárás megindítását megelőzően tartozását megfizette, úgy a bérbeadó szervezet a lakáshasználó kérelmére 1 év határozott időtartamra szóló bérleti szerződést köt.

83. § (1) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó ellen a lakbér meg nem fizetése miatt peres vagy nemperes eljárás van folyamatban és a jogcím nélküli lakáshasználó a hátralék rendezésére megállapodást köt, az eljárást a bérbeadó a tartozás és járulékainak teljes megfizetéséig, illetve a peres vagy nemperes eljárás jogerős befejezéséig folytatja, a végrehajtási eljárást azonban nem indítja meg vagy a megindított végrehajtási eljárást felfüggeszti.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó kérelmére a bérbeadó szervezet javaslata alapján a bizottság az (1) bekezdésben fennálló esetben a 80. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazza.

(3) A 21. § (2) és (3) bekezdése szerinti jogcím nélküli lakáshasználó, valamint – a szociális szolgáltató támogató javaslatára a szociális szolgáltatóval együttműködési megállapodást kötő – az önkényes lakásfoglalónak nem minősülő jogcím nélküli lakáshasználó részére az általa lakott és rendeltetésszerűen használt lakás a bizottság döntése alapján 1 éves határozott időtartamra bérbe adható, amennyiben a lakáshasználó a használati és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjat rendszeresen megfizeti, és ellene sem magatartásbeli, sem a Lakás tv.-ben a bérleti szerződés felmondására okot adó körülmény nem áll fenn.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása esetén rendszeresnek minősül a díjfizetés, ha a jogcím nélküli lakáshasználó legalább 6 hónapja folyamatosan fizeti az esedékes díjakat vagy a kérelem benyújtásának időpontjáig megfizette a lakásra fennálló teljes tartozást.

84. § (1) Amennyiben a lakbér meg nem fizetése miatt jogcím nélkülivé vált használó az elmaradt lakbér, lakáshasználati és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékát egy összegben megfizetni nem tudja, és vele szemben a tartozáson kívül más felmondási ok nem áll fenn, akkor a tartozását a bizottság döntése alapján úgy is teljesítheti, hogy kisebb alapterületű, alacsonyabb komfortfokozatú, alacsonyabb szobaszámú vagy más okból kisebb értékű cserelakást kap és a bérbeadó a két lakás forgalmi értékkülönbözetének 50%-át megtéríti.

(2) A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a jogcím nélküli lakáshasználó előző lakásával kapcsolatos tartozásait, beleértve a lakás karbantartásával, felújításával kapcsolatban a bérlőt terhelő – általa korábban nem teljesített – kötelezettségek pótlásával felmerülő költségeket is.

(3) Amennyiben a pénzbeli térítési díj a tartozás teljes összegét nem fedezi, abban az esetben a bérbeadó szervezet annak fennmaradó részére, legfeljebb 36 hónap időtartamra részletfizetési megállapodást köt.

(4) Amennyiben a pénzbeli térítési díj meghaladja a használó előző lakással kapcsolatos tartozásainak összegét, a bérbeadó a visszaadott lakás birtokbavételének napjától számított 15 munkanapon belül fizeti meg a jogcím nélküli lakáshasználó számára a tartozásokkal csökkentett összegű térítési díjat.

(5) A cserelakás felújításának, lakhatóvá tételének költsége a bérlőt terheli, annak megtérítését a bérbeadótól nem kérheti. A lakás felújításáról, lakhatóvá tételéről szóló megállapodást a bérbeadó nevében a bérbeadó szervezet köti meg.

(6) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben bérbeadó szervezet a jogcím nélküli lakáshasználó részére legfeljebb 5 lakást köteles megmutatni.

(7) A bérlő az (1) bekezdés alkalmazása esetében a lakást 3 évig nem cserélheti el.

85. § (1) Az Alaptörvény alapján kihirdetett veszélyhelyzettel igazolhatóan összefüggő okból beállt olyan helyzetben, amely akut módon veszélyezteti a kérelmező és családja lakhatási igényeinek kielégítését, a bérlő vagy bérlő hiányában a lakáshasználó kérelme alapján 1 naptári évben legfeljebb 6 hónapra a lakbér, használati díj és kapcsolódó külön szolgáltatási díj tekintetében a fizetési kötelezettség teljesítésére haladékra jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti halasztás alkalmazására, annak pontos időszakára, valamint a törlesztési időszak hosszára vonatkozóan a költségvetési helyzet és egyéb feltételek függvényében a képviselő-testület külön rendeletben rendelkezik.

(3) A bérlő és a lakáshasználó az engedélyezett fizetési halasztással érintett időszakban meg nem fizetett lakbér és kapcsolódó külön szolgáltatási díj teljesítésére a fizetési halasztás lejártát követő második hónap első napjától kamatmentes részletekben jogosult. A bérlő és a lakáshasználó a részleteket – egyenlően elosztva - az esedékes havidíjakkal együtt köteles megfizetni.

86. § (1) Nem adható hozzájárulás, amennyiben

(2) A hozzájárulás megadható az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben, ha a bérlő a hátralék megfizetésére megállapodást kötött és vele szemben más felmondási ok nem áll fenn.

87. § (1) Bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, élettársát, gyermekét, befogadott gyermekétől származó unokáját, szülőjét, nagyszülőjét. A befogadásról a bérbeadót a bérleti jogviszony keletkezésekor, ha arra később kerül sor, a befogadástól számított 10 munkanapon belül a bérbeadó szervezeten keresztül értesíteni kell.

(2)³⁵ A bérbeadó a nem piaci lakbérű lakás bérlője, bérlőtársa és társbérlője kérelmére írásbeli hozzájárulását adja ahhoz, hogy a bérlő befogadja testvérét, eltartóját, gyermekének házastársát vagy élettársát, nem befogadott gyermekétől származó unokáját, egyenesági rokonának házastársát és annak szülőjét.

(3) A hozzájárulás akkor adható meg, ha

88. § (1) Ismételt bérbeadás és minőségi csere esetén a korábbi bérleti jogviszony alapján a befogadott személyek befogadásához a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(2) Amennyiben a minőségi csere során több bérleti jogviszony létesítésére kerül sor, a bérlőknek nyilatkozniuk kell, hogy a korábban befogadott személyek befogadása melyik bérleményben történik.

89. § (1) A bérlő köteles 8 napon belül a bérbeadó szervezetet értesíteni a befogadott személy kiköltözéséről.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének elmulasztásával a bérlő jogosulatlan előnyhöz jut a lakbér mértékének megállapítása során, a lakbérkülönbözet összege visszakövetelhető.

90. § (1) A bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződés megkötéséhez akkor adható hozzájárulás, ha a bérlő határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik.

(2) A hozzájárulást a bérbeadó szervezet megadja, ha

(3) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához akkor lehet hozzájárulni, ha az eltartó kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból minden elhelyezési igény nélkül kiköltözik. A hozzájárulás feltétele az eltartó – közjegyzői okiratba foglalt – kötelezettségvállaló nyilatkozatának a bérbeadó szervezethez való benyújtása, amelyben vállalja, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakást elhagyja.

(4) Nem adható hozzájárulás a tartási szerződéshez, amennyiben az eltartó az eltartott gyermeke, unokája, testvére vagy jogi személy.

(5) A bérbeadó szervezet megtagadja a hozzájárulást, ha a szerződő felek életkora, egészségi állapota vagy körülményei alapján megállapítható, hogy a bérlő tartásra nem szorul, vagy az eltartó a tartásra nem képes.

91. § (1) A bérbeadó a bérlő és a jogszerűen befogadott kérelmére – a bérlő igazolt távolmaradásának idejéig, de legfeljebb 2 évre, a lakás egészére – hozzájárul a lakás albérletbe adásához, amennyiben a bérlő

(2) Piaci lakbérű lakás albérletbe nem adható.

(3) A bérlőtársak esetén akkor adható hozzájárulás a lakás albérletbe adásához, amennyiben mindegyik bérlőtársra fennáll az (1) bekezdésben meghatározott feltételek legalább egyike.

(4) A kérelemhez csatolni kell

(5) Az albérlet időtartama alatt a bérlő nem jogosult lakbér támogatásra.

(6) Albérletbe adás esetén a lakbér mértéke a piaci lakbérrel azonos mértékű.

92. § (1) Az albérlő a lakásban lakóhelyet vagy tartózkodási helyet létesíthet, a lakásba mást nem fogadhat be.

(2) A bérleti szerződés megszűnése esetén az albérleti szerződés is megszűnik. A lakásban jogcím nélkül tovább élő volt albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

93. § (1) A lakáscsere kérelmet a bizottság bírálja el.

(2)³⁶ Az önkormányzati lakás bérleti jogának magántulajdonban lévő lakáson fennálló bérleti jogra történő cseréjéhez, illetve piaci lakbérű lakás cseréjéhez – a Lakástv. 29. § (5) és (6) bekezdésében foglalt esetek kivételével – az önkormányzat nem járul hozzá.

94. § (1) Bérleti jog tulajdonra való cseréje esetén a bérbeadó nem járul hozzá a cseréhez, ha a bérlő és a vele együtt költöző személyek a csere folytán együttesen nem szereznének egy lakás egészére tulajdont.

(2) Ha a csere folytán osztatlan közös tulajdonban álló többlakásos épületben tulajdoni hányadot szereznek, akkor a tulajdoni hányadnak olyan nagyságúnak kell lenni, hogy annak alapján a cserélő tulajdonos egy lakást használhat. Egylakásos ingatlanon fennálló tulajdoni hányad esetén a cseréhez nem lehet bérbeadói hozzájárulást adni.

95. § A bérbeadó szervezet – a pályázati eljárás kivételével – a Lakás tv. 89. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő bérlői kérelem ügyintézése során 30 munkanapon belül köteles eljárni, melyet egy alkalommal írásos indokolással meghosszabbíthat. Amennyiben az ügy jellege vagy egyéb körülmény miatt a 60 munkanapos határidő sem tartható, a bérbeadó szervezet köteles erről a kérelmezőt a 60 napos határidő lejárta előtt részletes indokolással ellátva tájékoztatni.

96. § (1) A pályázati kiírást a bérbeadó szervezet az éves lakásgazdálkodási terv alapján készíti elő. A pályázatot e rendelet, valamint az önkormányzat versenyeztetési szabályairól szóló rendelkezései szerint kell lebonyolítani.

(2) Pályázat csak üres lakás bérbeadására írható ki.

(3) A pályázati felhívást a bérbeadó a helyi sajtó útján, saját és a bérbeadó szervezet honlapján és hirdetőtábláin legalább 30 napra közzéteszi.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

(5) A közösen pályázatot benyújtók részére nyertes pályázat esetén bérlőtársi jogviszonyban kerül bérbeadásra a lakás.

(6) Egy pályázó legfeljebb 3 lakás bérbevételére nyújthat be pályázatot.

(7) A bérbeadó szervezetet a benyújtott pályázatok tartalma tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A benyújtott pályázatokat bérbeadó szervezet azok formai és jogosultsági ellenőrzése érdekében megvizsgálja.

(8) Formailag érvénytelen a pályázat, ha nem

(9) Érvénytelen a formailag érvényes pályázat, amennyiben

(10) A (9) bekezdés c) pontját jogtalan előnyszerzés céljából megvalósító pályázó a valótlan adatközlés megállapításától számított 1 éven belül a bérbeadó szervezet által meghirdetett lakáspályázaton nem tehet érvényes ajánlatot.

(11) Az érvényes pályázatokat a bérbeadó szervezet a pályázati felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján pontszám szerint sorrendbe állítja.

(12) Amennyiben az azonos pontszámot elért pályázók több lakásra is pályáztak és az elért pontszámok ezt lehetővé teszik, akkor a (11) bekezdés szerinti sorrend figyelembevételével az eredményt úgy kell megállapítani, hogy lehetőség szerint ne kerüljön sor sorsolásra.

(13) Szükség esetén az azonos pontszámmal rendelkező pályázók közül az első-ötödik helyre sorolt pályázó sorsolás útján kerül kiválasztásra. A sorsolás nyilvános, azt legalább háromtagú sorsolási bizottság folytatja le közjegyző jelenlétében. A sorsolásról a közjegyző közjegyzői okiratba foglalt jegyzőkönyvet készít, amelyet a pályázatok bontásáról és értékeléséről készített jegyzőkönyvvel együtt kell megőrizni.

(14) A pályázat eredményét legalább 10 munkanapra a (3) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.

(15) A bérbeadó szervezet a bizottság döntését követő 10 munkanapon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről, és felhívja a nyertest 15 munkanapos határidő megjelölésével az óvadék megfizetésére és a rendeletben szabályozottak szerint bérleti vagy használati szerződés megkötésére.

(16)³⁷ A nyertes pályázó a lakást annak birtokbaadását követő 3 éven belül nem cserélheti el, Lakás tv. 29.§ (5) és (6) bekezdésében felsorolt esetek kivételével.

96/A. § (1) A piaci alapon bérbe adott lakás bérlőjének kiválasztása lakásigénylési névjegyzék (a továbbiakban: névjegyzék) alapján történik. A névjegyzékre kerülés feltételeit a bizottság évente pályázati felhívásban határozza meg.

(2) A lakásigénylő nyilvános pályázat útján nyújthat be névjegyzékbe vételi kérelmet papír alapon vagy elektronikus úton.

(3) A névjegyzékre azt lehet felvenni, aki megfelel a pályázati felhívásban, valamint a 8. és 9. §-ban foglalt feltételeknek.

(4) A (3) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelésről a lakásigénylő teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles nyilatkozni, továbbá köteles a pályázati felhívásban meghatározott igazolásokat becsatolni a kérelem benyújtásával egyidejűleg.

(5) A lakásigénylő a névjegyzékbe vételi kérelmében vagy külön nyilatkozatban hozzájárul, hogy a bérbeadó az adótitkot a lakásügy elbírálásához szükséges mértékben megismerje és kezelje.

(6) Egy lakásigénylő – beleértve az együtt költözőket is – csak egy névjegyzékbe vételi kérelemben szerepelhet.

(7) A lakásigénylő a névjegyzékben az arra történő felvételétől számított egy évig szerepel, hosszabbítási igényére vonatkozó nyilatkozat benyújtása hiányában automatikusan törlésre kerül. A 7. § (3) bekezdése szerinti bonyolító szervezet a törlés időpontját legalább 30, legfeljebb 60 nappal megelőzően értesíti a lakásigénylőt a lejárat időpontjáról és felhívja, hogy igazolja a (3) bekezdés szerinti jogosultsági feltételeknek való megfelelését.

96/B. § (1) A 7. § (3) bekezdés szerinti bonyolító szervezet a kérelem és annak elbíráláshoz szükséges valamennyi igazolás, nyilatkozat beérkezésétől számított legfeljebb 60 napon belül

(2) Hiánypótlásra szoruló kérelem esetén a lakásigénylő tizenöt napos határidőn belül pótolhatja a hiányt.

(3) A névjegyzékbe vételről szóló értesítésnek tartalmaznia kell a lakásigénylő pontszámát és a névjegyzékre történő felvétel dátumát, illetve elutasítás esetén ennek okát.

(4) A névjegyzék nyilvános, az önkormányzat honlapján folyamatosan hozzáférhető és folyamatosan vezetett és frissített adatbázis.

96/C. § (1) A névjegyzékbe felvett lakásigénylők sorrendjét a 96/A. § (3) bekezdés szerinti pályázati felhívásban rögzített pontrendszer határozza meg. Pontegyezőség esetén a névjegyzékre kerülés időpontja határozza meg a lakásigénylők sorrendjét.

(2) Lakás kiajánlását megelőzően a 2. melléklet szerinti méltányolható lakásnagyság figyelembevételével a névjegyzéken szereplő legmagasabb pontszámmal rendelkező lakásigénylőt adatközlésre kell felhívni. A felhívás tartalmazza

(3) Amennyiben a névjegyzék alapján legmagasabb pontszámmal rendelkező, az első helyen jogosulttá vált lakásigénylő a szerződéskötési jogával nem kíván élni, vagy az igazolások bemutatását elmulasztja, nem köthető vele bérleti szerződés. Ez esetben a szerződés megkötésének joga a névjegyzékben az őt követő helyen szereplő, legmagasabb pontszámmal rendelkező lakásigénylőt illeti meg.

97. § (1) A kérelmet a bérbeadó szervezetnél kell a bérbeadóhoz címzetten, indokolással és az indokolást alátámasztó dokumentumok csatolásával előterjeszteni.

(2) A bérbeadó szervezet a kérelmet megvizsgálja és amennyiben szükséges 10 munkanapon belül a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra nyitva álló határidő 10 munkanap.

(3) A hozzájárulás megadására irányuló kérelemről a bizottság 60 munkanapon belül dönt.

98. § (1) A lakáskiürítést elrendelő jogerős döntést végrehajtani – amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – október 1. és április 30. napja között kizárólag abban az esetben lehet, ha

(2) A lakáskiürítést elrendelő jogerős határozat végrehajtását, amennyiben a minimálisan elfogadható elhelyezés a szociális szolgáltatóval történő együttműködési megállapodás alapján biztosított, az (1) bekezdés a)–c) pontja esetében a polgármester, az (1) bekezdés d) pontja esetében a bizottság döntése alapján kezdeményezi a bérbeadó szervezet.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában minimálisan elfogadható elhelyezésnek minősül:

(4) A szociális szolgáltató – a bérlő együttműködést vállaló nyilatkozatát is tartalmazó – a bérbeadó szervezet számára megküldött írásbeli javaslatának a végrehajtás tekintetében halasztó hatálya van, a szociális szolgáltató és a bérlő közötti együttműködési megállapodásban foglaltak teljesüléséig vagy megszűntetéséig, és

(5) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a (4) bekezdésben foglalt együttműködést nem vállalja vagy e kötelezettségének nem tesz eleget, és az együttműködési megállapodás bármely fél részéről megszüntetésre kerül, úgy saját elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(6) Az önkényes lakásfoglalókkal szembeni eljárás során a Lakás tv. jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó rendelkezéseit, valamint a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Bérbeadó a végrehajtási cselekményt követően az elmaradt használati és külön szolgáltatási díj behajtását jogi úton érvényesíteni köteles.

(7) Az önkényes lakásfoglalót a bérbeadó szervezet a szociális szolgáltató egyidejű értesítése mellett a lakáskiürítési eljárás megindítása előtt legalább 15 nappal tájékoztatja

99. § (1) Ha a bérbeadó szervezet a kérelmező kérelmét elutasította, úgy a kérelmező az elutasítás kézhezvételétől számított 30 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be írásban a bérbeadó szervezethez. Ugyanazon tárgyban új kérelem csak abban az esetben terjeszthető a döntési jogkörrel rendelkező szerv elé, amennyiben a döntés kézhezvételétől számított 6 hónap eltelt, a kérelmezőnek e rendeletben meghatározott elhelyezési feltételei tekintetében változás következik be, vagy e rendelet abban a vonatkozásban módosul, amelyre a kérelem irányul.

(2) A bérlő a lakbér megállapítása ellen a közléstől számított 8 napon belül a bérbeadó szervezetnél kifogással élhet.

(3) Bérbeadói hozzájárulással kapcsolatos elutasító döntés esetén, amennyiben a kérelmező a döntést sérelmezi úgy panaszával a bizottsághoz fordulhat. A panaszt a bérbeadó szervezetnél kell benyújtani.

(4) A 96. § (10) bekezdése alapján valótlan adatközlés miatt elmarasztalt pályázó - a bérbeadó szervezet általi közléstől számított 8 napon belül - kifogással élhet.

(5)³⁹ A 96. § (8) - (9) bekezdése alapján elutasított pályázó legkésőbb a 96. § (14) bekezdés szerinti közzétételt követő 10 munkanapon belül a bérbeadó szervezetnél írásbeli kifogással élhet.

(6)⁴⁰ Amennyiben az (5) bekezdés szerinti kifogásnak a bérbeadó szervezet helyt ad, a bérbeadó szervezet javaslatára a bizottság dönt arról, hogy az érintett pályázóval bérleti jogviszonyt létesít a pályázati kiírás szerinti feltételekkel.

(7)⁴¹ A határidő önhibáján kívüli elmulasztása esetén a kérelmező 30 napon belül igazolási kérelemmel élhet. Az igazolási kérelmet a bérbeadó szervezethez kell benyújtani, melyről a beérkezéstől számított 15 napon belül a polgármester dönt.

(8)⁴² Az (1) – (5) bekezdés szerinti kérelemről a bizottság a kérelem beérkezésétől számított 60 munkanapon belül dönt.

100. § (1)⁴³ A bérbeadó szervezet és a 7. § (3) bekezdése szerinti bonyolító szervezet a törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket az Lakás tv. és e rendelet alapján a bérbeadó a bérbeadás feltételeinek megállapítása, valamint a bérbeadói hozzájárulás megadásáról való döntés érdekében igényelhet.

(2) A bérlő és a vele jogszerűen együtt költöző személyek, továbbá a jogcím nélküli lakáshasználók vonatkozásában a személyes adatok kezelésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A bérbeadó szervezet köteles gondoskodni a zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer üzemeltetése esetén az erre vonatkozó, a társasházakról szóló törvényben meghatározott tájékoztatás mindenki számára jól látható helyen történő közzétételéről.

(4) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a bérbeadó szervezet jogszabályban rendszeresített saját nyilvántartásában már szerepel.

(5) A jövedelmi helyzet megállapításához a személyi jövedelemadó bevallás alapjául szolgáló adatokat kell figyelembe venni. Az adatszolgáltatási kötelezettség az együttlakó nagykorú hozzátartozók jövedelmére is kiterjed.

(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot szolgáltatni a Lakás tv.-ben foglaltakat kivéve nem lehet. Az önkormányzattal szemben lejárt tartozás esetén a bérlő és a jogcím nélküli használó személyes adatai továbbíthatók a követelés behajtásával megbízott szerv részére, amennyiben ehhez a bérlő és a jogcím nélküli használó előzetesen hozzájárul.

101. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 103. és 104. §-a, valamint 6. melléklete 2023. január 1-jén lép hatályba.

102. § (1) E rendelet szabályait, amennyiben törvény másként nem rendelkezik, a fennálló bérleti és használati jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) A folyamatban lévő eljárásokban e rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha az a bérlőre kedvezőbb.

(3) A rendelet hatálybalépése előtt előterjesztett, a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kérelmeket a benyújtáskor hatályos rendelet alapján kell elbírálni.

(4) Ha az önkormányzatot ajánlati kötöttség terheli, ennek fennállásáig a bérbeadói kötelezettségre és jogosultságra azon jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alapján az ajánlati kötöttséget eredményező jognyilatkozat született.

103. §⁴⁴ A 47. és 48. § helyébe a következő rendelkezések lépnek: "47.§ (1) A háztartás jövedelme alapján szociális lakbér megállapítására jogosult az a bérlő, a) aki 1-4 fős háztartás esetén 2 szobánál, 5-8 fős háztartás esetén 3 és fél szobánál, 8 főnél nagyobb háztartás esetén 4 és fél szobánál nem nagyobb lakásban lakik, b) akinek nincs lejárt lakbér és külön szolgáltatási díj tartozása, vagy az esetleges tartozás megfizetésére részletfizetési megállapodást köt, c) akinek - a nagykorú vele együtt lakót is figyelembe véve - az egy főre eső vagyonának összege nem haladja meg a hárommillió forintot és d) akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a 110.000 Ft-ot. (2) Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem megállapításánál a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 100%, a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 70%, a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 50%. A háztartás első kiskorú tagjának arányszáma 70%, a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma 50%. Ha a háztartás nagykorú tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamely kiskorú tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 20%-kal növekszik. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 20%-kal növekszik."

104. §⁴⁵ Az 1. melléklet a 6. melléklet szerint módosul.

105. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásáról szóló 25/2021. (VII. 22.) számú önkormányzati rendelet.