Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2023. (X. 19.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Hatályos: 2024. 05. 17- 2024. 07. 04

Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2023. (X. 19.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekjóléti ellátásokról

2024.05.17.

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) és (2) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1) és (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében és 137. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. és 11a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések A rendelet hatálya, az ellátások formái, értelmező és hatásköri rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) Amennyiben jelen rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) megjelölt személyeken túl kiterjed

a) azon személyre, aki Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros közigazgatási területét (a továbbiakban: Józsefváros) jelöli meg tartózkodási helyként az ellátás igénylésekor, és a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) fenntartásában lévő, illetve az önkormányzattal ellátási szerződéssel rendelkező intézmény igazolja, hogy a személy legalább három hónapja életvitelszerűen Józsefvárosban él, valamint

b) a menedékjogról szóló törvény szerint menedékesként elismert személyre, akinek hatósági bizonyítványában nyilvántartott szálláshelye Józsefvárosban található.

(2) A Harmadik Részben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetén a rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl az önkormányzat más önkormányzattal kötött ellátási szerződése alapján Józsefvárosban ellátásban részesülő személyre.

2. Az ellátások formái

2. § Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások:

a) lakhatási támogatás,

b) fűtési és rezsi támogatás,

c) gyermekgondozáshoz igényelhető ellátások:

ca) újszülött ajándékcsomag,

cb) születési támogatás,

cc) bölcsődéztetési támogatás,

cd) Biztos Kezdet támogatás,

ce)1 iskolakezdési támogatás,

cf) tanoda támogatás,

cg) gyermekétkeztetési térítési díj támogatás,

ch) táboroztatási támogatás,

ci) kapcsolattartási támogatás,

cj) közösségi közlekedési bérlettámogatás,

d) egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó ellátások:

da) gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás,

db) ápolási támogatás,

e) hátralékkezelési támogatás,

f) adósságkezelési akcióprogram,

g) rendkívüli települési támogatások:

ga) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben igényelhető támogatás,

gb) időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy készpénztámogatása,

gc) méltányosságból megítélhető rendkívüli települési támogatás,

gd) inflációs támogatás.

3. § Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások:

a) szociális szolgáltatások:

aa) étkeztetés,

ab) házi segítségnyújtás,

ac) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

ad) családsegítés,

ae) közösségi ellátások: pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátása,

af) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,

ag) utcai szociális munka,

ah) nappali ellátás: idősek, értelmi fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek nappali ellátása,

ai) időskorúak gondozóháza,

aj) egyéb szolgáltatások: gyógytorna, gyógymasszázs, fodrászat, pedikűr,

b) gyermekjóléti ellátások:

ba) gyermekjóléti szolgáltatások: család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ,

bb) bölcsődei ellátás, időszakos gyermekfelügyelet,

bc) gyermekek átmeneti otthona,

bd) családok átmeneti otthona,

be) Biztos Kezdet Gyerekház,

bf) tanoda.

3. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. aktív korú: az Szt.-ben meghatározott aktív korú;

2. Biztos Kezdet Gyerekházat rendszeresen igénybe vevő gyermek: a Biztos Kezdet Gyerekház tekintetében a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 40/2018. (XII. 4.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) szerinti rendszeres igénybevételnek megfelelő személy;

3. család: az Szt.-ben meghatározott család;

4. együttélési egység: háztartás vagy család;

5. gyermek: a Gyvt.-ben meghatározott gyermek;

6. gyermekét látogató szülő: gyámhatósági határozatban megjelölt, a megengedett kapcsolattartás legalább felét igénybe vevő szülő;

7. gyógyászati segédeszköz: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott gyógyászati segédeszköz;

8. gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott gyógyszer és magisztrális gyógyszer;

9. háztartás: egy lakásban élő személyek összessége;

10. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott hozzátartozó;

11. jövedelem: az Szt.-ben meghatározott jövedelem;

12. környezettanulmány: az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti szemle;

13. közeli hozzátartozó: az Szt.-ben meghatározott közeli hozzátartozó;

14. lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadás: a közüzemi díj, a víz- és csatornahasználati díj, a szemétszállítás díja, a közös költség, illetve a villamosenergia-fogyasztás, a gázfogyasztás és a távhőszolgáltatás költsége;

15. tanodát rendszeresen igénybe vevő gyermek: a tanoda tekintetében az EMMI rendelet szerinti rendszeres igénybevételnek megfelelő személy;

16. tartósan beteg személy: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

4. Hatásköri rendelkezések

5. §2 Átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – a polgármester dönt

a) a pénzbeli és természetbeni ellátás megállapításáról,

b) a pénzbeli és természetbeni ellátás megállapítására irányuló kérelem elutasításáról, valamint

c) a megállapított pénzbeli és természetbeni ellátás módosításáról, kijavításáról és megszüntetéséről,

d) a pénzbeli és természetbeni ellátással kapcsolatos egyéb kérelmekről.

MÁSODIK RÉSZ

Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások

I. Fejezet

A pénzbeli és természetbeni ellátás megállapítása, folyósítása és megszüntetése

5. A pénzbeli és természetbeni ellátás igénylésével kapcsolatos szabályok, az ellátás megállapítása

7. § (1) Az ellátás megállapítására irányuló eljárás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag kérelemre indul.

(2) Amennyiben a jogosult a lakcímnyilvántartásban szerepel, az újszülött ajándékcsomag, a táboroztatási támogatás és az első osztályos tanulói támogatás hivatalból kerül megállapításra.

8. § A kérelmet – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: polgármesteri hivatal)

a) postai küldeményként,

b) elektronikusan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott módon, vagy

c) személyesen

kell benyújtani.

9. § (1) Az ellátás igénylése során meg kell adni az 1. mellékletben meghatározott adatokat, meg kell tenni az 1. mellékletben meghatározott nyilatkozatokat, és mellékelni kell az ellátásra való jogosultságot igazoló, az 1. mellékletben meghatározott dokumentumokat.

(2) A kérelmezőnek az együttélési egység jövedelmi helyzetének vizsgálatához az együttélési egységre vonatkozóan mellékelni kell

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kapott nettó jövedelemről szóló igazolást,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén az állami adóhatóság által kiállított, a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap időtartamra szóló jövedelemigazolást,

c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévet betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személy tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról, illetve

d) az a)-c) pont szerinti igazolás hiányában az állami foglalkoztatási szervnek a kérelem benyújtását megelőző, 30 napnál nem régebbi igazolását az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről és az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésről.

(3)3

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jövedelemigazolás esetében nem kell feltüntetni az önkormányzat által folyósított pénzbeli ellátás összegét.

10. § (1) A kérelmező és a kérelemmel érintett egyéb személy élet-, vagyoni, szociális és egészségügyi körülményeinek pontos megállapítása, megismerése érdekében a polgármesteri hivatal vagy a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: szociális szolgáltató) szükség esetén környezettanulmányt végez.

(2) A környezettanulmány legfeljebb 12 hónapig érvényes.

11. § Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolást, iratot hiánypótlási felhívás ellenére – a felhívásban meghatározott időpontig – sem nyújtja be, vagy a környezettanulmány elkészítését akadályozza, úgy az eljárást a polgármester megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

12. § (1) A benyújtott igazolás, nyilatkozat tartalmát, továbbá az ellátás megállapítása esetén a jogosultsági feltétel fennállását a polgármesteri hivatal bármikor ellenőrizheti.

(2) Az ellátásra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál, továbbá amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Szt.-ben foglaltak az irányadóak.

(3) Az ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tény, körülmény megváltozását 30 napon belül köteles a 8. § szerint bejelenteni.

13. § Az ellátás megállapítása során – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – a fogyasztási egységek kiszámítása az adott támogatásra vonatkozó rendelkezésnek megfelelő együttélési egység esetén az alábbiak szerint történik:

a) első nagykorú személy arányszáma 1,0,

b) második nagykorú személy arányszáma 0,7,

c) első kiskorú személy arányszáma 0,7,

d) minden további nagykorú és kiskorú személy arányszáma személyenként 0,5,

e) amennyiben a nagykorú személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamely kiskorú személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik, és

f) amennyiben az együttélési egységben gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.

14. § A kérelemről szóló döntésében a polgármester köteles tájékoztatni a kérelmezőt az elbírált kérelem alapján az önkormányzat által nyújtott egyéb szociális ellátásra vonatkozó kérelem benyújtásának lehetőségéről.

6. A pénzbeli ellátás folyósítása, megszüntetése

15. § (1) A jelen rendeletben meghatározott pénzbeli ellátás folyósításának módját a határozatban rögzíteni kell. Az ellátás folyósítása történhet

a) a jogosult részére pénzintézeti átutalással, postai utalvánnyal, vagy különösen indokolt esetben – olyan súlyos okból, amely mellett a kérelmező részére tarthatatlanná válna vagy aránytalan terhet jelentene az átutalással vagy utalvánnyal történő folyósítás – készpénzben házipénztárból történő kifizetéssel, vagy

b) közüzemi gazdasági társasághoz, szolgáltatóhoz, bérbeadó szervezethez, illetve kezelőhöz utalással.

(2) A kérelmezőt a havi rendszerességgel, illetve több hónapban folyósított ellátás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – 12 hónapra illeti meg.

(3) Az eseti pénzbeli ellátást a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

(4) A havi rendszerességgel megállapított ellátást – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – utólag, a hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(5)4 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti postai utalvánnyal történő folyósítás esetén a második sikertelen kézbesítést követően a folyósítást meg kell szüntetni. Az ellátás az első sikertelen kézbesítéstől számított 60 napon belül benyújtott kérelemre egy alkalommal ismételten folyósítható.

16. § A jelen rendeletben meghatározott feltételeknek való megfelelés hiányában, vagy jelen rendelet megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.

II. Fejezet

Lakhatási támogatás

7. A lakhatási támogatás mértéke, jogosultsági feltételek

17. § (1) Havonta 3.000 forinttól 50.000 forint összegig terjedő lakhatási támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek az elismert lakhatási költsége legalább 3.000 forinttal meghaladja a háztartás lakásfenntartásra fordítandó jövedelmét.

(2)5 A támogatás összege a 2. melléklet 1. pontja szerint kerül megállapításra. A támogatási összeget a felfelé kerekítés szabályai szerint, a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegben kell megállapítani.

(3) Nem állapítható meg lakhatási támogatás az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti önkényes lakásfoglaló részére.

(4) Ugyanazon lakásban együtt lakók közül csak egy személynek állapítható meg lakhatási támogatás.

18. § (1) Az elismert lakhatási költség az elismert lakásnagyság és az elismert fajlagos lakhatási költség szorzata.

(2) Az elismert fajlagos lakhatási költség 1.150 Ft/m2.

(3) Az elismert lakásnagyságot a fogyasztási egységek száma alapján a 2. melléklet 2. pontja szerint kell meghatározni.

(4) A háztartás lakásfenntartásra fordítandó jövedelme a havi összjövedelem meghatározott hányada, amelynek a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelmétől függően változó mértékét a 2. melléklet 3. pontja szabályozza.

8. A lakhatási támogatás folyósítása

19. § A megállapított, de a jogosult elhalálozása miatt fel nem vett lakhatási támogatást az elhunyttal a halálesetet közvetlenül megelőzően egy háztartásban élt hozzátartozó veheti fel.

20. §6 (1) A lakhatási támogatást – havonta – a polgármesteri hivatal

a) az önkormányzati lakás bérlőjének, lakáshasználójának megállapított támogatás esetén elsőként a lakbér vagy használati díj és a kapcsolódó külön szolgáltatási díj jogosultjához történő utalással, az ezt követően fennmaradó összeget a közműszolgáltató felé történő folyósítással, a további fennmaradó támogatást pénzbeli ellátásként,

b) a nem önkormányzati szolgálati lakás bérlőjének, szociális szervezet által fenntartott kiléptető lakásban, krízislakásban élő személynek, magántulajdonosnak és a magántulajdonos hozzátartozójának megállapított támogatás esetén elsőként a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez a társasház vagy a közműszolgáltató felé történő folyósítással, a fennmaradó támogatást pénzbeli ellátásként,

c) az a) és b) pontban nem szabályozott esetben pénzbeli ellátásként

folyósítja.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a támogatás folyósításának címzettje a jogosult kérelmére egyszer módosítható.

20/A. §7 (1) Nem folyósítható a lakhatási támogatás, amennyiben a jogosult már nem lakik abban a lakásban, amelyre tekintettel a lakhatási támogatás megállapításra került.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a polgármester a lakhatási támogatás folyósítását a 12. § (3) bekezdése szerinti bejelentéstől számított 30 napon belül megszünteti.

9. Az önkormányzati bérlőre vonatkozó külön szabályok

21. § Amennyiben a lakhatási támogatást kérelmező az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásáról szóló önkormányzati rendelet szerint szociális helyzet alapján megállapított lakbérre is jogosult, a kérelmező számára kedvezőbb támogatást kell megállapítani oly módon, hogy a kérelmező egyidejűleg kizárólag az egyik ellátásra jogosult.

10. Fűtési és rezsi támogatás

22. § (1) A lakás közüzemi költségeinek viseléséhez 2024. március 31. napjáig havonta 6.000 forint összegű fűtési és rezsi támogatásra jogosult, akinek a háztartásában a (2) bekezdés szerint számított egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) legfeljebb két fős háztartás esetén a 99.750 forintot, vagy

b) három vagy több fős háztartás esetén a 85.500 forintot.

(2) A fűtési és rezsi támogatás esetében a fogyasztási egységek kiszámítása során a 13. §-tól eltérő módon

a) az első nagykorú személy arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,

b) a második nagykorú személy arányszáma 0,9,

c) minden további nagykorú személy arányszáma személyenként 0,8,

d) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,

e) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,

f) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0 azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a d) és e) pont alapján történő jövedelemszámítás során figyelmen kívül kell hagyni, és

g) az a)-c) pont szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, amennyiben a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

(3) A támogatást a polgármesteri hivatal minden hónap ötödik napjáig fizeti ki

a) közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak történő banki átutalással, illetve

b) nem közüzemi szolgáltató által biztosított egyéb fűtési rendszer támogatása esetében vagy amennyiben a támogatással érintett lakásban előre fizetős mérőóra található, készpénzben, a (4) bekezdés szerinti utólagos elszámolási kötelezettség mellett.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti támogatás felhasználásáról a jogosult köteles legkésőbb a támogatási időszak lejártát követő 30 napon belül a fűtőanyagról a jogosult nevére szóló számla 8. § szerinti benyújtásával a támogatás teljes összegével elszámolni.

23. § (1) A támogatás ugyanazon lakásra egy kérelmezőnek állapítható meg.

(2) A támogatást a polgármester megszünteti, amennyiben

a) a kérelmezőnek lakhatási támogatás kerül megállapításra, vagy

b) a fűtési és rezsi támogatással támogatott lakásból a folyósítás időtartama alatt a kérelmező elköltözik.

III. Fejezet

Gyermekgondozáshoz igényelhető települési támogatások

11. Újszülött ajándékcsomag

24. § (1) Az újszülött gondozásához természetbeni támogatás formájában bruttó 15.000 forint értékű újszülött ajándékcsomagra jogosult az újszülött azon törvényes képviselője, aki az újszülöttel egy háztartásban él.

(2) Az újszülött ajándékcsomagra a törvényes képviselő a jövedelmi viszonyára, szociális helyzetére tekintet nélkül jogosult.

(3) Az újszülött ajándékcsomag átadásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik az újszülött születését követő 90 napon belül.

(4) Az újszülött ajándékcsomag egy újszülöttre tekintettel egy alkalommal jár.

12. Születési támogatás

25. § (1) A törvényes képviselő újszülöttenként egyszeri 15.000 forint összegű születési támogatásra jogosult, amennyiben a család egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 185.000 forintot.

(2) A kérelmet az újszülött születését követő hatodik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.

(3) A kérelemben a jogosult családjának jövedelméről nyilatkozni kell.

13. Bölcsődéztetési támogatás

26. § (1) A Józsefvárosi Egyesített Bölcsődéknél (a továbbiakban: JEB) bölcsődei ellátásban részesülő gyermek törvényes képviselője 60.000 forint összegű bölcsődéztetési támogatásra jogosult, amennyiben a család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 100.000 forintot.

(2) A bölcsődéztetési támogatás a legalább 18 hónapos kort betöltött gyermek után adható, a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével.

(3) A 18 hónapos életkorát be nem töltött gyermek törvényes képviselője akkor jogosult a támogatásra, ha a szociális szolgáltató vagy az illetékes védőnő javaslata alapján a gyermek testi, lelki, értelmi és érzelmi fejlődését a bölcsődei környezet elősegíti.

(4) A bölcsődei jogviszony fennállását a polgármesteri hivatal hivatalból vizsgálja.

27. § (1) A támogatás három egyenlő részletben kerül folyósításra a kérelmező részére úgy, hogy

a) az első részlet a jogosultság megállapítását követő 15 napon belül,

b) a második részlet a kérelem benyújtását követő negyedik hónap 25. napjáig,

c) a harmadik részlet pedig a kérelem benyújtását követő nyolcadik hónap 25. napjáig

kerül folyósításra.

(2)8 A kérelem benyújtásától számított 180. napot követő folyósítást megelőzően, valamint a gyermek vonatkozásában további bölcsődéztetési támogatásra irányuló kérelem elbírálásakor a polgármesteri hivatal vizsgálja a gyermek hiányzásának mértékét.

(3) A bölcsődei ellátásból való hiányzás megengedett mértéke legfeljebb a megelőző folyósítást követő naptól számított gondozási napok fele, amelybe nem számít bele a bölcsőde téli és nyári zárva tartásának időtartama.

(4)9 Nem folyósítható a bölcsődéztetési támogatás, amennyiben a gyermek – akire tekintettel a támogatás megállapításra került – bölcsődéből való hiányzása a (3) bekezdés szerinti mértéket meghaladja. A polgármester a támogatást az e körülményről való (2) bekezdés szerinti tudomásszerzéstől számított 30 napon belül megszünteti.

28. § (1) A támogatást az önkormányzat egy évre, de legfeljebb a gyermek törvényes képviselője és a JEB között létrejött ellátási megállapodás időtartamára nyújtja.

(2) A kérelem benyújtását követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig ugyanazon gyermekre tekintettel nem nyújtható be bölcsődéztetési támogatás iránti kérelem.

14. Biztos Kezdet támogatás

29. § (1) A Biztos Kezdet Gyerekházban regisztrációval rendelkező gyermek törvényes képviselője 60.000 forint összegű támogatásra jogosult, amennyiben családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 100.000 forintot.

(2) A Biztos Kezdet támogatás a kérelmező részére egyenlő részletekben, minden hónap 15. napjáig kerül folyósításra.

(3)10 A kérelem benyújtásától számított 180. napot követően, további támogatás folyósítását megelőzően a polgármester hivatalból vizsgálja a regisztráció fennállását, valamint azt, hogy a jogosult gyermekére tekintettel a 180 napból legalább 4 hónapra vonatkozóan teljesült a rendszeres igénybevétel.

(4)11 Amennyiben a (3) bekezdés szerinti vizsgálat szerint a gyermekre tekintettel nincsen érvényes regisztráció, illetve a gyermek hiányzása a (3) bekezdés szerinti mértéket meghaladja, a polgármester a támogatást az e körülményről való (3) bekezdés szerinti tudomásszerzéstől számított 30 napon belül megszünteti.

15.12 Iskolakezdési támogatás

30. § (1)13 15.000 forint értékű támogatásra jogosult

a) az általános iskolai tanulmányait első évfolyamon első alkalommal megkezdő és

b) a támogatás megállapításának évében 15. életévét betöltő

tanuló törvényes képviselője.

(2) Amennyiben a tanuló a tárgyév július 15. napján a lakcímnyilvántartásban

a)14 szerepel, akkor a polgármester az iskolakezdési támogatást hivatalból állapítja meg, egyben erről a jogosultat írásban tájékoztatja,

b)15 nem szerepel, akkor az iskolakezdési támogatást a tanuló törvényes képviselője kérelmezheti a tárgyév augusztus 1. napja és október 1. napja között a polgármesteri hivatalban.

(3) A támogatásra a törvényes képviselő a jövedelmi viszonyára, szociális helyzetére tekintet nélkül jogosult.

31. § (1) A támogatást az önkormányzat a Józsefváros Kártya elfogadó helyeken a tárgyév december 31. napjáig beváltható vásárlási utalvány formájában nyújtja.

(2) Az utalvány a polgármesteri hivatalban tárgyév augusztus 1. napja és október 1. napja között kerül átadásra.

16. Tanoda támogatás

32. § (1) A Gyvt. szerinti tanodai szolgáltatást nyújtó intézmény ellátását szerződéssel igénybe vevő gyermek törvényes képviselője 120.000 forint összegű tanoda támogatásra jogosult, amennyiben családjában az egy fogyasztási egységre eső havi jövedelem nem haladja meg a 185.000 forintot.

(2) A tanoda támogatás a kérelmező részére egyenlő részletekben, minden hónap 15. napjáig kerül folyósításra.

(3)16 A kérelem benyújtásától számított 180. napot követően, további támogatás folyósítását megelőzően a polgármester hivatalból vizsgálja az ellátási szerződés fennállását, valamint azt, hogy a jogosult gyermekére tekintettel a 180 napból legalább 16 hétre vonatkozóan teljesült a rendszeres igénybevétel.

(4)17 Amennyiben a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés szerint a gyermekre tekintettel nincsen hatályos és érvényes ellátási szerződés, illetve a gyermek hiányzása a (3) bekezdés szerinti mértéket meghaladja, a polgármester a támogatást az e körülményről való (3) bekezdés szerinti tudomásszerzéstől számított 30 napon belül megszünteti.

17. Gyermekétkeztetési térítési díj támogatás

33. § (1) Gyermekétkeztetési térítési díj támogatásra jogosult az önkormányzat fenntartásában működő óvodában, valamint – a Budapest Főváros Önkormányzata saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmény kivételével – a tankerületi központ, illetve a szakképzési centrum által fenntartott, Józsefvárosban működő nevelési-oktatási intézményben és szakképző intézményben gyermekétkeztetést igénybe vevő gyermek.

(2) A gyermekétkeztetési térítési díj támogatás összegét a 3. melléklet tartalmazza.

18. Táboroztatási támogatás

34. § (1) Az önkormányzat

a) káptalanfüredi gyermeküdülőjében történő intézményi táboroztatásban való részvételéhez táboroztatási támogatásra jogosult

aa) a Józsefvárosban működő nevelési-oktatási intézménybe járó rászoruló gyermek – lakóhelyétől függetlenül – a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének javaslata alapján, továbbá

ab) az a gyermek, aki az önkormányzat fenntartásában lévő gyermekjóléti intézmény ellátottja,

b) magyarkúti gyermeküdülőjében történő intézményi táboroztatásban való részvételéhez táboroztatási támogatásra jogosult

ba) a Józsefvárosban működő nevelési-oktatási intézménybe járó rászoruló gyermek – lakóhelyétől függetlenül – a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének javaslata alapján,

bb) az a gyermek, aki az önkormányzat fenntartásában lévő gyermekjóléti intézmény ellátottja,

bc) a Biztos Kezdet Gyerekház gyermekjóléti alapellátásban részt vevő gyermek közeli hozzátartozója vagy gyámja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összege gyermekenként elő- és utószezonban 840 Ft/fő/nap, főszezonban 1.680 Ft/fő/nap, mely a szállásköltségre és étkezési költségre fordítható.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege a szállásköltség és a napi háromszori étkezés költsége.

(4) Amennyiben az önkormányzat az intézményi táboroztatást az (1) bekezdés a) és b) pontjától eltérő helyszínen szervezi meg, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermek a (2) bekezdésben meghatározott összegű támogatásra jogosult.

35. § A gyermekenkénti támogatás összege közvetlenül a tábort üzemeltető szolgáltatónak kerül banki átutalással megfizetésre.

19. Kapcsolattartási támogatás

36. § (1) 60.000 forint összegű kapcsolattartási támogatásra jogosult a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek kapcsolattartásra jogosult szülője, akinek családjában az egy fogyasztási egységre eső havi jövedelem nem haladja meg a 185.000 forintot.

(2) A támogatás 6 hónap időtartamra kerül megállapításra.

(3) Meg kell szüntetni a támogatást, amennyiben a nevelésbe vétel megszűnik.

(4) Egy gyermek után egyidejűleg egy kapcsolattartási támogatás állapítható meg.

37. § (1) A kapcsolattartási támogatás a kérelmező részére három egyenlő részletben kerül folyósításra úgy, hogy

a) az első részlet a jogosultság megállapítását követő 15 napon belül,

b) a második részlet a kérelem benyújtását követő harmadik hónap 15. napjáig,

c) a harmadik részlet pedig a kérelem benyújtását követő ötödik hónap 15. napjáig

kerül folyósításra.

(2)18 A kérelem benyújtásától számított 90. napot követő folyósítás előtt, valamint további kérelem elbírálásakor a polgármesteri hivatal vizsgálja a kapcsolattartás gyakoriságát.

(3) A (3) bekezdés szerinti igazolás hiánya esetén a szociális szolgáltató erről szóló tájékoztatásától számított 30 napon belül a polgármester a támogatást megszünteti.

(4)19 A (3) bekezdés szerinti igazolás hiánya esetén a szociális szolgáltató erről szóló tájékoztatásától számított 30 napon belül a polgármester a támogatást megszünteti.

20. Közösségi közlekedési bérlettámogatás

38. § (1) Amennyiben a családjában az egy fogyasztási egységre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a 250.000 forintot, a budapesti közösségi közlekedéséhez szükséges bérletéhez támogatásra jogosult

a) az a 14. életévét betöltött, de 18. életévét még be nem töltött személy, aki a budapesti közösségi közlekedést nem veheti díjmentesen igénybe,

b) az igénylés évében a 18. életévét betöltő személy, aki a budapesti közösségi közlekedést nem veheti díjmentesen igénybe, alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és tanulmányait a tárgyévben várhatóan folytatja, valamint

c)20 a körzetének megfelelő óvodai ellátásban részesülő kiskorú személy törvényes képviselője, aki a budapesti közösségi közlekedést nem veheti díjmentesen igénybe és a Józsefvárosi Óvodák székhely- és tagóvodáinak felvételi körzeteiről szóló hirdetmény szerinti körzetes óvodai intézménye az életvitelszerű tartózkodási helyétől 1.200 métert meghaladó távolságra található.

(2) A kérelmet kiskorú személy esetén a kiskorú személy törvényes képviselője jogosult benyújtani.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatás egy kiskorú személyre tekintettel kizárólag egy törvényes képviselő részére állapítható meg.

39. § (1)21 A támogatás összege

a) a 38. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében tanuló részére a budapesti közösségi közlekedés igénybevételéhez elérhető, mindenkori legalacsonyabb árú, 12 hónapos használatot biztosító bérlet teljes ára,

b) a 38. § (1) bekezdés c) pontja esetében természetes személy részére a budapesti közösségi közlekedés igénybevételéhez elérhető, mindenkori legalacsonyabb árú, 12 hónapos használatot biztosító bérlet teljes ára

(2) A támogatást a polgármesteri hivatal utalvány formájában nyújtja a jogosult részére, mely a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. ügyfélközpontjában váltható be.

IV. Fejezet

Egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó települési támogatások

21. Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás

40. § (1) Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz biztosításához havonta legalább 5.000, de legfeljebb 20.000 forint támogatására jogosult, akinek családjában

a) a havi rendszeres igazolt gyógyszerköltség és az igazoltan rendszeresen beszerezni szükséges gyógyászati segédeszköz költsége eléri az egy fogyasztási egységre eső havi jövedelem 10 százalékát, és

b) az egy fogyasztási egységre eső havi jövedelem nem haladja meg a 185.000 forintot.

(2) A támogatás összegét – a (3) bekezdés kivételével – a 2. melléklet 4. pontja alapján kell meghatározni.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti költség alacsonyabb, mint a (2) bekezdés szerint számított támogatás összege, abban az esetben a kérelmező az (1) bekezdés a) pontja szerinti költséggel megegyező összegű támogatásra jogosult.

(4) Amennyiben a kérelmező közgyógyellátásra jogosultságából következően kedvezményes gyógyszer-, illetve gyógyászati segédeszköz vásárlásra jogosult, az (1) bekezdésben meghatározott gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz költségének megállapítása során a kérelmező által fizetendő, kedvezménnyel csökkentett árat kell figyelembe venni.

41. § A gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, hat hónap időtartamra kerül megállapításra.

42. § A gyógyszertámogatás a kérelmező részére két részletben – a jogosultság megállapítását követő 15 napon belül, valamint a negyedik hónap 15. napjáig – előre kerül folyósításra.

43. § (1) A jogosult köteles legkésőbb a támogatási időszak lejártát követő 15 napon belül a gyógyszertár vagy a gyógyászati segédeszköz forgalmazója által kiállított, a támogatott nevére szóló számla 8. § szerinti benyújtásával a támogatás teljes összegével elszámolni.

(2) Annak, aki az elszámolási kötelezettségének az (1) bekezdésben foglalt határidőben nem tesz eleget, a támogatási időszak lejártát követő hatodik hónap utolsó napjáig nem kerülhet gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás megállapításra.

22. Ápolási támogatás

44. § Ápolási támogatásra jogosult a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozója a következő esetekben:

a) havonta 20.000 forint összegű kiegészítő ápolási támogatásra az Szt. szerinti ápolási díjhoz a folyósítás megszüntetési hónapjának utolsó napjáig,

b) havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott ápolási díj alapösszege 80%-ának megfelelő bruttó összegű helyettesítő ápolási támogatásra, amennyiben a gondozott 18 év feletti tartósan beteg személy és a hozzátartozó nem részesül gyermekek otthongondozási díjában, valamint családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 185.000 forintot.

45. § (1) A kérelmezőt a támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(2) Az ápolást, gondozást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási támogatásra való jogosultság állapítható meg.

(3) Egy gondozásra szoruló személyre tekintettel egy ápolást, gondozást végző hozzátartozó számára állapítható meg az ápolási támogatásra való jogosultság.

46. § (1) A 44. § b) pontja szerinti támogatásra a kérelmező akkor jogosult, amennyiben mind az ápolást ellátó, mind a gondozásra szoruló személy életvitelszerűen Józsefvárosban él.

(2) A 44. § b) pontja szerinti támogatást 6 hónapra kell megállapítani, és azt az Szt. 42. § (2) bekezdésében foglalt esetekben meg kell szüntetni.

(3) Nem jogosult a 44. § b) pontja szerinti támogatásra a hozzátartozó, amennyiben a gondozásra szoruló személy egybefüggően két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, illetve nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül.

V. Fejezet

Hátralékkezeléshez nyújtott támogatások

23. A hátralékkezelési támogatásra való jogosultság feltételei

47. § (1) A hátralékkezelésbe bevonható adósság 60 százalékával megegyező összegű hátralékkezelési támogatásra jogosult az a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó kérelmező, aki vagy akinek

a) a (2) bekezdés szerinti hátralékkezelésbe bevonható, legalább kéthavi adóssággal rendelkezik,

b) a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem

ba) nem haladja meg a 185.000 forintot,

bb) meghaladja a 185.000 forintot, de nem éri el a 250.000 forintot, és a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság (a továbbiakban: bizottság) támogatásra javasolja, vagy

bc) a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban bekövetkezett jövedelem-emelkedés miatt haladja meg a 185.000 forintot, de nem éri el a 250.000 forintot,

c)22 a hátralékkal érintett lakása Józsefvárosban található és abban életvitelszerűen él, vagy olyan önkormányzati lakáshasználó, akinek az esetében a hátralékkal érintett önkormányzati lakás eltér a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló, életvitelszerű lakóhelyétől,

d) az előzetes együttműködésben foglaltakat sikeresen teljesítette,

e) vállalja az önrész megfizetését,

f) vállalja a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt, valamint

g) vállalja, hogy a havi lakásfenntartással kapcsolatos kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeket teljesíti.

(2) Hátralékkezelésbe bevonható adósság összesen legfeljebb 500.000 forint összegig

a) a közüzemi díjtartozás: vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás, minden esetben a jogi eljárási díj, a per- és postaköltség, valamint a szabálytalan vételezés kivételével,

b) a közösköltség-hátralék a per- és postaköltség kivételével,

c) a lakbér-, használati díj- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralék

lehet.

48. § (1) A támogatás 12 hónapon belül kérelmező háztartásonként – az 59. §-ban meghatározott esetek kivételével – egy alkalommal állapítható meg.

(2) A támogatás a jogosult vállalásától függően egy összegben vagy részletekben kerül folyósításra.

(3) Önkormányzati tulajdonú lakás használója esetében – a 60. § szerinti támogatásban részesített jogosult kivételével – a hátralékkezelésbe minden részlet megfizetése esetében legalább 30%-ban a lakbér-, lakáshasználati díj- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékot kell bevonni, ezen hátralék teljes összegének rendezéséig.

(4) Amennyiben a kérelmező a 60. § szerinti támogatásban részesül, a hátralékkezelési támogatás kizárólag a közüzemi díjtartozás kiegyenlítésére fordítható.

49. § (1) Nem jogosult hátralékkezelési támogatásra a kérelmező, amennyiben

a) a hátralékkezelési támogatás utolsó részletének részére történő folyósítását követően nem tel el 12 hónap, az 59. §-ban foglalt eset kivételével,

b) a hátralékkal érintett lakásra kötött tartási vagy életjáradéki szerződése van, vagy

c) a támogatás megállapításáról szóló határozat véglegessé válását követő 30 munkanapon belül a kérelmező

ca) nem köti meg az adósságkövetelés jogosultjával a megállapodást vagy a részletfizetési szerződést,

cb) nem mutatja be az első alkalommal befizetett önrészről szóló igazolást a polgármesteri hivatalnak, vagy

cc) nem köti meg a szociális szolgáltatóval a hátralékkezelési megállapodást.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjának való megfelelést a támogatás megállapításáról szóló határozat véglegessé válását követő 12 hónap elteltét követően nem kell vizsgálni.

24. A hátralékkezelési támogatás igénylése és az előzetes együttműködés

50. § A szociális szolgáltató a hátralékkezelési támogatással kapcsolatban előzetes együttműködési, javaslattételi, a hátralékkezelési megállapodás előkészítésével és megkötésével kapcsolatos, valamint hátralékkezelési tanácsadási feladatot lát el.

51. § A hátralékkezelési támogatás megállapítására irányuló kérelmet a szociális szolgáltatónál kell benyújtani.

52. § (1) A szociális szolgáltató a kérelmezővel előzetes együttműködési megállapodást köt. A szociális szolgáltató az előzetes együttműködés időtartama alatt köteles vizsgálni

a) a háztartás jövedelmi helyzetét, havi bevételeit, kiadásait,

b) a hátralék felhalmozódásának okait, mértékét, időtartamát, és

c) a háztartás fizetőképességét és fizetési hajlandóságát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előzetes együttműködés alól mentesül azon háztartás, amelynél közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták.

53. § (1) Az előzetes együttműködési megállapodás sikeresen teljesül, amennyiben a kérelmező a megelőző hónapban teljesítette a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeit.

(2) A szociális szolgáltató az előzetes együttműködési megállapodás sikeres teljesítését, valamint a kérelem összeállítását követően a kérelmet 15 munkanapon belül továbbítja a polgármesteri hivatalnak.

25. A hátralékkezelési megállapodás

54. § (1) A támogatás folyósításának feltétele, hogy a jogosult a támogatás megállapításáról szóló határozat véglegessé válását követő 15 munkanapon belül

a) megköti az adósságkövetelés jogosultjával a megállapodást vagy a részletfizetési szerződést,

b) bemutatja az első alkalommal befizetett önrészről szóló igazolást a polgármesteri hivatalnak, és

c) megköti a szociális szolgáltatóval a hátralékkezelési megállapodást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő a jogosult írásban benyújtott igazolási kérelme alapján egy alkalommal további 15 munkanappal meghosszabbítható. A határidő hosszabbítás iránti kérelmet a támogatás megállapításáról szóló határozat véglegessé válását követő 15 munkanapon belül kell benyújtani a polgármesteri hivatalhoz.

55. § (1) A hátralékkezelési támogatás összegét és a hátralék rendezésének feltételeit – a (2) bekezdés kivételével – legfeljebb 24 hónap időtartamú hátralékkezelési megállapodásban kell rögzíteni. A hátralékkezelési megállapodás tartalmazza

a) az együttműködési kötelezettség szabályait, különös tekintettel a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételre,

b) több típusú hátralék esetén a hátralékkezelésbe bevonható adósság típusait és a támogatás ezek közötti megoszlásának arányát, valamint

c) az önrésszel és a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartamtól a szociális szolgáltató eltérhet, amennyiben az önkormányzati tulajdonú lakás használójával megkötött részletfizetési megállapodás ennél hosszabb időtartamú, a támogatás ebben az esetben az utolsó részlet megfizetésének időpontjáig jár.

56. § A szociális szolgáltató által kijelölt hátralékkezelési tanácsadó a hátralékkezelési tanácsadás során

a) tájékoztatja a jogosultat a hátralékkezelés formájáról és feltételeiről,

b) kapcsolatot tart a jogosulttal, amelynek keretében legalább havonta egy személyes találkozás során figyelemmel kíséri az önrész és a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítését,

c) közreműködik egyéb támogatási lehetőségek feltárásában, igénybevételében, segítséget nyújt az erre vonatkozó kérelem összeállításában,

d) a hónap utolsó napjáig írásban tájékoztatja a polgármesteri hivatalt, amennyiben a jogosult az önrésszel vagy a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének, illetve a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételi kötelezettségének adott hónapban nem tett eleget,

e) szükség esetén írásban kezdeményezi a támogatásról szóló döntés módosítását, illetve a folyósítás megszüntetését.

26. A támogatás folyósítása

57. § (1) A támogatás az adósságkövetelés jogosultja részére, banki átutalással kerül folyósításra utólag.

(2) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén a jogosult minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni a részletfizetési kötelezettségének és ennek igazolását a szociális szolgáltatóhoz benyújtani.

(3) A támogatás folyósítása a szociális szolgáltató utánkövetési jelentésének elküldését követő 10 napon belül történik.

(4) A folyósított támogatási részlet összege megegyezik a támogatott által fizetett önrész 150 százalékával.

(5) Amennyiben a támogatott 60 napot meghaladóan nem fizeti meg a megállapodás szerinti önrészt, a támogatást 30 napra fel kell függeszteni.

(6) A támogatási összeget részletfizetés esetén a felfelé kerekítés szabályai szerint, a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegben kell megállapítani.

27. Jogosultság elvesztése

58. § (1) A hátralékkezelési támogatásra való jogosultságát elveszíti és a támogatás folyósítását a polgármester megszünteti, amennyiben a jogosult

a) nem tesz eleget a hátralékkezelési megállapodásban foglaltaknak,

b) 60 napot meghaladóan nem teljesíti a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségét,

c) 60 napot meghaladóan nem működik közre a hátralékkezelési tanácsadásban,

d) az önrészt 90 napot meghaladóan nem teljesíti,

e) elhalálozik, vagy

f) a tartozással érintett lakásból elköltözik.

(2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja esetében az elhalálozással vagy elköltözéssel érintett hónapban a hátralékkezelési megállapodás szerinti havi részösszeg folyósításra kerül, a támogatás további folyósítását a polgármester a következő hónap első napjától szünteti meg.

59. § Ugyanazon jogosult vagy vele egy háztartásban élő személy részére a hátralékkezelési támogatás utolsó részletének folyósítását követő 12 hónapon belül újabb hátralékkezelési támogatás állapítható meg

a) a szociális szolgáltató javaslata alapján a háztartás valamely tagjának hat hónapon belül bekövetkezett halála vagy a háztartás aktív korú – továbbá a dolgozó, és ezt munkáltatói igazolással igazolni tudó nyugdíjas korú – tagjának két hónapot meghaladó keresőképtelensége esetén,

b) amennyiben a korábbi hátralékkezelési megállapodásba bevont adósságát sikeresen kezelte, azonban a korábbi kérelemben feltüntetett és kezelni kívánt hátralék meghaladta az egy eljárásban kezelhető hátralék 47. § (2) bekezdésében meghatározott legmagasabb összegét, vagy

c) amennyiben nem sértette meg a hátralékkezelés e fejezet szerinti szabályait, de a közmű szolgáltatóval való megállapodása megszűnt.

28. Adósságkezelési akcióprogram

60. § (1)23 Adósságkezelési akcióprogram keretében a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. és a szociális szolgáltató közös javaslatára az adósságkezelésbe bevonható hátralék 80 százalékával megegyező összegű támogatásra jogosult az a hátralékot felhalmozó, jelenleg is önkormányzati lakásban élő lakáshasználó, aki vagy akinek

a) a lakbérből és kapcsolódó külön szolgáltatási díjból legalább 500.000 forintot meghaladó összegű adóssággal rendelkezik, és ez az adósság e rendelet hatályba lépése napjáig keletkezett,

b) megfelel a 47. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt feltételek valamelyikének,

c)24 a hátralékkal érintett lakása – amelyben életvitelszerűen él vagy élt – az önkormányzat tulajdonában áll,

d) az előzetes együttműködésben foglaltakat az 53. § (1) bekezdése szerint teljesítette,

e) vállalja az önrész megfizetését,

f) vállalja a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt, és

g) vállalja, hogy a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeket teljesíti.

(2) Hátralékkezelésbe bevonható adósság az önkormányzati tulajdonú lakás használatából származó lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díj tartozás.

(3) Az akcióprogram keretében folyósított támogatásra való jogosultság további feltétele a szociális szolgáltatóval való együttműködés vállalása a hátralékkezelési időszak egészére vonatkozóan az 54. és 56. §-ban rögzített feltételek szerint.

(4) A támogatás háztartásonként egy alkalommal állapítható meg.

(5) A jogosultság elvesztésére és a támogatás folyósításának megszüntetésére az 58. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

61. § (1) Az adósságkezelési akcióprogramban folyósított támogatás megállapítására irányuló kérelmet a szociális szolgáltatónál kell benyújtani.

(2) A szociális szolgáltató a lakáshasználóval előzetes együttműködési megállapodást köt.

(3) A szociális szolgáltató az előzetes együttműködésről szóló megállapodás sikeres teljesítését, valamint a kérelem összeállítását követően a kérelmet 15 munkanapon belül továbbítja a polgármesteri hivatalnak.

62. § (1) Az adósságkezelési akcióprogramban folyósított támogatás összegét és a hátralék rendezésének feltételeit hátralékkezelési megállapodásban kell rögzíteni, amelynek időtartama igazodik az önkormányzati tulajdonú lakás használójával megkötött részletfizetési megállapodáshoz.

(2) A hátralékkezelési megállapodás tartalmazza:

a) a szociális szolgáltató által kijelölt hátralékkezelési tanácsadóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát,

b) az együttműködési kötelezettség szabályait, különös tekintettel a hátralékkezelési tanácsadásra, és

c) a hátralékkezelési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettségek teljesítésének igazolási módját.

(3) A támogatás a részletfizetési megállapodásban rögzített utolsó részlet megfizetésének időpontjáig jár.

(4) A támogatás – a jogosult vállalásától függően – egy összegben vagy havi részletekben kerül folyósításra.

VI. Fejezet

Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli települési támogatások

29. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet támogatása

63. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy 12 hónapon belül legfeljebb egy alkalommal rendkívüli települési támogatásra jogosult, amelynek összege

a) a kérelmező bűncselekmény áldozatává válása esetében legfeljebb 30.000 forint,

b) a kérelmező lakásának megsemmisülése vagy lakhatatlanná válása esetében 100.000 forint,

c) a kérelmező lakásának a gázszolgáltatásból való ideiglenes kizárása esetében

ca) amennyiben a gázszolgáltatásból való kizárás időtartama 1-15 napig tart, abban az esetben 5.000 forint,

cb) amennyiben a gázszolgáltatásból való kizárás időtartama 16-30 napig tart, abban az esetben 10.000 forint,

cc) amennyiben a gázszolgáltatásból való kizárás időtartama 31 napnál hosszabb ideig tart, abban az esetben 15.000 forint,

d) az aktív korú – továbbá a dolgozó, és ezt munkáltatói igazolással igazolni tudó nyugdíjas korú – kérelmező 15 napot meghaladó keresőképtelensége esetében 70.000 forint,

e) rendkívüli gyógyászati segédeszköz-igény esetében legfeljebb 100.000 forint,

f)25 a hozzátartozó elhalálozása esetében az elhunyt személy eltemettetésének költsége a temetési költséget igazoló számlán szereplő összeg alapján, de legfeljebb 200.000 forint.

(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet támogatásra – a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével – az jogosult, akinek családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 185.000 forintot.

(3) A lakás megsemmisülése vagy lakhatatlanná válása miatt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben lévő kérelmező jövedelmi viszonyaira tekintet nélkül jogosult a támogatásra.

(4)26 A támogatás az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben háztartásonként, az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetben családonként egy naptári éven belül egy alkalommal kerülhet megállapításra.

(5)27 Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben a támogatás egy elhunyt személyre tekintettel egy alkalommal állapítható meg.

64. § (1) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet – a 63. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt eset kivételével – a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztétől számított három hónapon belül kell benyújtani.

(2) A 63. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás felhasználásáról a jogosult köteles 60 napon belül a gyógyászati segédeszköz megvásárlásáról kiállított, a támogatott nevére szóló számla 8. § szerinti benyújtásával a támogatás teljes összegével elszámolni.

(3) Annak, aki az elszámolási kötelezettségének a (2) bekezdésben foglalt határidőben nem tesz eleget, a támogatási időszak lejártát követő hatodik hónap utolsó napjáig nem kerülhet rendkívüli települési támogatás megállapításra.

65. § (1) A 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

a) a gázkizárás október 15. napja és április 15. napja közötti időtartamban történik,

b) az érintett lakóház Józsefvárosban található, és

c) a szolgáltatásból történő kizárás a lakóház egészét érintő gázvezeték felújításából adódik.

(2) A 63. § (1) bekezdés c) pontja esetén a támogatás folyósítása az elektromos áram szolgáltató számlájára történő átutalással, a kérelmező fogyasztói számának feltüntetésével történik.

66. § (1) A 62. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatás iránti kérelmet a temetési költséget igazoló számla kiállításától számított 6 hónapon belül kell benyújtani.

(2) A támogatás összegét, illetve a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt az eredeti temetési számlára rá kell vezetni, és azt a kérelmező részére vissza kell adni.

30. Időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy készpénztámogatása

67. § (1) Készpénztámogatásra jogosult az az időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 185.000 forintot.

(2) A támogatás esetenkénti legkisebb összege 5.000 forint, legmagasabb összege 30.000 forint.

(3) Ezen a jogcímen ugyanazon család tagjai részére a tárgyévben megállapítható rendkívüli települési támogatás éves összege nem haladhatja meg a 70.000 forintot.

(4) Az időszakosan létfenntartási gonddal küzdő család tagja részére rendkívüli települési támogatás egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal állapítható meg úgy, hogy a kérelmek benyújtása között ugyanazon családra tekintettel legalább egy hónapnak kell eltelnie.

(5) Amennyiben a készpénztámogatás jogosultja elhalálozik, az elhunyt nevére megállapított, de még fel nem vett rendkívüli települési támogatást az elhunyt családtagja veheti fel.

31. Méltányosságból megítélt támogatás

68. § (1) Kivételes méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetben lévő kérelmező esetében a 67. § (1) bekezdésében foglalt jövedelemhatár, valamint a 67. § (3) bekezdésében foglalt összeghatár figyelmen kívül hagyható, amennyiben a kérelmező családjában az egy fogyasztási egységre eső jövedelem nem haladja meg a 250.000 forintot.

(2) A kivételes méltánylást érdemlő élethelyzet megállapításának alátámasztása érdekében a jegyző megkeresheti a szociális szolgáltatót.

(3) A támogatásról a bizottság dönt.

(4) A támogatás egy naptári éven belül családonként egy alkalommal állapítható meg.

32. Inflációs támogatás

69. § (1) Az inflációs környezet negatív hatásának enyhítésére 10.000 forint értékű támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 185.000 forintot.

(2) Az inflációs támogatás családonként egy naptári éven belül egy alkalommal kerülhet megállapításra.

(3) A kérelemhez a jövedelemről nyilatkozni kell.

HARMADIK RÉSZ

A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátások

VII. Fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közös szabályai Személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosítása, igénybevétele, az ellátás megszűnése és a térítési díj

70. § (1) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat saját intézménye, gazdasági társasága, illetve ellátási szerződés keretében más intézmény (a továbbiakban együtt: ellátást nyújtó intézmény) által biztosítja.

(2) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátásokat térítési díj ellenében lehet igénybe venni, a fizetendő térítési díj mértékét, valamint a díjcsökkentés és díjelengedés eseteit önkormányzati rendelet szabályozza.

71. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jogosult vagy törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmével igényelheti az ellátást nyújtó intézménynél, a jogszabályban meghatározott dokumentumok benyújtása mellett.

(2) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelem elbírálásának szempontjai sorrendben:

a) az üres férőhelyek megléte,

b) a jogosultsági feltételek megléte,

c) az elhelyezés sürgőssége, a krízis jellege,

d) a speciális ellátási igények, és

e) az egészségügyi rászorultság.

72. § (1) Egyéb feltételek fennállására tekintet nélkül, külön eljárás nélkül kell nyújtani a 3. § szerinti személyes gondoskodás keretében történő ellátást

a) a létfenntartást veszélyeztető, súlyos krízishelyzetben lévő személy,

b) az önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tudó személy, valamint

c) a lakóhelyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt gyermek

részére.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben külön eljárás nélkül akkor intézkedik az ellátást nyújtó intézmény vezetője, ha az önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tudó személynek nincs olyan hozzátartozója, aki az ellátásáról gondoskodna, és a háziorvos vagy a kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt.

73. § A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás igénybevételének megkezdése előtt, illetve megkezdésekor az intézményvezető és az igénybevevő által kötött megállapodásra, valamint az ellátás megszűnésére, illetve megszüntetésére az Szt., illetve a Gyvt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. Fejezet

Az egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

33. Étkeztetés

74. § (1) Az a szociálisan rászorult személy, aki önmaga, illetve eltartottja ellátására tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes, étkeztetési szolgáltatást vehet igénybe, napi egyszeri étkezéssel.

(2) Az ellátás igénybevételére jogosult különösen, aki

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint saját jogú nyugellátásban részesül,

b) megváltozott munkaképességű,

c) háziorvosi igazolás szerint egészségi állapota miatt átmenetileg vagy tartósan nem képes biztosítani önmaga vagy családtagja részére a napi egyszeri meleg ételt,

d) súlyosan fogyatékos,

e) pszichiátriai vagy szenvedélybetegségét kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel igazolja,

f) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személy,

g) aktív korúak ellátásában részesül,

h) időskorúak járadékéban részesül, vagy

i) rendkívüli méltánylást érdemlő helyzetben lévő egyéb rászorult személy.

(3) Az étkeztetés népkonyhán és szociális konyhán keresztül vehető igénybe.

(4) A szociális konyhán igénybe vett étkeztetés esetén az ellátás módja

a) helyben fogyasztás,

b) elvitel, vagy

c) házhoz szállítás.

(5) A népkonyhán igénybe vett étkeztetés esetén az ellátás módja helyben fogyasztás vagy elvitel.

(6) Az étkeztetés szolgáltatást az önkormányzat a szociális szolgáltató által biztosítja.

34. Házi segítségnyújtás

75. § (1) Az önálló életvitel fenntartása érdekében házi segítségnyújtás keretében a saját lakókörnyezetben történő szociális segítés vagy személyi gondozás vehető igénybe.

(2) A házi segítségnyújtás szolgáltatást az önkormányzat a szociális szolgáltató által biztosítja.

35. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

76. § (1) A saját otthonában élő, egészségi állapota és szociális helyzete miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékossággal élő személy, pszichiátriai beteg az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzet elhárítása céljából jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vehet igénybe.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást az önkormányzat a szociális szolgáltató által biztosítja.

36. Családsegítés

77. § (1) Szociális vagy mentálhigiénés probléma, valamint egyéb krízishelyzet miatt, az ilyen helyzethez vezető ok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából családsegítés szolgáltatás vehető igénybe.

(2) A családsegítés szolgáltatást az önkormányzat a szociális szolgáltató által biztosítja.

37. Közösségi ellátások

78. § (1) Közösségi ellátások keretében

a) a pszichiátriai beteg személy közösségi alapellátást,

b) a szenvedélybeteg személy közösségi alapellátást, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátást

vehet igénybe.

(2) A közösségi ellátásokat az önkormányzat ellátási szerződés útján biztosítja.

38. Utcai szociális munka

79. § Az önkormányzat ellátási szerződés által, utcai szociális munka keretében biztosítja az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

39. Nappali ellátások

80. § (1) Napközbeni tartózkodásra, valamint a társas kapcsolatok, valamint az alapvető higiéniai szükségletei kielégítése érdekében

a) a hajléktalan személy,

b) elsősorban a saját otthonában élő,

ba) tizennyolcadik életévét betöltött, egészségi állapota vagy idős kora miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaga ellátására részben képes személy,

bb) az Szt. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévét betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai beteg, illetve szenvedélybeteg személy, valamint

bc) a harmadik életévét betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személy

nappali ellátást vehet igénybe.

(2) A nappali ellátás keretében igény szerint meg kell szervezni az ellátott – ide nem értve az idős személy – napközbeni étkeztetését.

(3) A nappali ellátást az önkormányzat a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel a szociális szolgáltató által biztosítja.

(4) A pszichiátriai betegek nappali ellátását és a hajléktalan személyek nappali ellátást az önkormányzat ellátási szerződés által biztosítja.

40. Időskorúak átmeneti gondozóháza

81. § (1) Az az időskorú, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött beteg személy, aki önmagáról betegsége miatt vagy más okból otthonában időlegesen nem képes gondoskodni, az időskorúak átmeneti gondozóházában való elhelyezést igényelhet.

(2) Az időskorúak átmeneti gondozóháza ellátást az önkormányzat a szociális szolgáltató által biztosítja.

41. Egyéb szolgáltatások

82. § (1) Az egyéb szolgáltatásokat, különösen

a) a gyógytorna,

b) a gyógymasszázs,

c) a fodrászat, és

d) a pedikűr,

szolgáltatást a házi segítségnyújtásban, a nappali ellátásban részesülő, vagy az időskorúak gondozóházát igénybe vevő ellátott veheti igénybe.

(2) A fodrász, illetve a pedikűr szolgáltatást igénybe vevő ellátott önkormányzati rendeletben meghatározott térítési díj megfizetésére kötelezett függetlenül az igénybevétel helyszínétől. A Józsefvárosban élő, ott lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást, illetve az időskorúak gondozóházát igénybe vevő ellátott a gyógymasszázs és a gyógytorna szolgáltatást térítésmentesen veheti igénybe.

IX. Fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások

42. Gyermekjóléti szolgáltatás

83. § (1) A gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében gyermekjóléti szolgáltatás vehető igénybe.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a szociális szolgáltató által biztosítja.

43. Bölcsődei ellátás

84. § (1) A bölcsődei ellátás a családban nevelkedő három éven aluli gyermek napközbeni ellátásának, szakszerű gondozásának és nevelésének biztosítása érdekében vehető igénybe.

(2) A bölcsődei ellátást az önkormányzat a JEB által biztosítja.

85. § (1) A bölcsődei ellátást a gyermek törvényes képviselője írásbeli felvételi kérelem benyújtásával igényelheti. A felvételi kérelem az év folyamán bármikor benyújtható.

(2) A felvételi kérelem elbírálásának szempontjai sorrendben:

a) az üres férőhelyek száma,

b) a jogosultsági feltételek fennállása,

c) a gyermek Józsefvárosban lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,

d) az elhelyezés sürgőssége, a krízis jellege,

e) a speciális ellátási igények,

f) a gyermek előnyben részesítendő élethelyzete.

(3) A gyermek bölcsődei ellátását biztosítani kell a Gyvt. 41. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben.

(4) A JEB a férőhelyek mértékig az ellátási területén kívül lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermek bölcsődei ellátását is biztosíthatja a (2) bekezdés szerinti szempontok figyelembevételével, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását biztosítani tudja.

86. § (1) A bölcsődei ellátás keretében időszakos gyermekfelügyelet biztosítható a nevelési év közben a legalább 20 hetes, 4 évesnél nem idősebb, a nyári időszakban legfeljebb 6 éves korú gyermek részére a JEB bölcsődei csoportjának üres férőhelyén. Az időszakos gyermekfelügyeletben részesülő gyermek a bölcsődei csoport üres férőhelyére kerül felvételre.

(2) Időszakos gyermekfelügyeletet a JEB vezetőjénél lehet igényelni szóbeli kérelemmel.

(3) Az időszakos gyermekfelügyeletről a JEB a gyermek törvényes képviselőjével írásos eseti megállapodást köt.

44. Gyermekek Átmeneti Otthona

87. § (1) Az önkormányzat a szociális szolgáltató által biztosítja a gyermekek átmeneti otthonában történő elhelyezést azon családban élő gyermek számára, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.

(2) A gyermekek átmeneti otthonában történő elhelyezés iránti kérelem elbírálásának szempontjai sorrendben:

a) az üres férőhelyek száma,

b) a jogosultsági feltételek fennállása,

c) a gyermek Józsefvárosban lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,

d) az elhelyezés sürgőssége, a krízis jellege,

e) a gyermek életkora,

f) a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi, egészségi állapota,

g) a speciális ellátási igények.

45. Családok átmeneti otthona

88. § (1) Amennyiben elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától, családok átmeneti otthonában történő együttes elhelyezést vehet igénybe

a) a szülő,

b) a gyermek, valamint

c) a legfeljebb 21. életévének betöltéséig vagy – ha tanulói jogviszonyban, hallgatói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban áll – legfeljebb 24. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére.

(2) A családok átmeneti otthonában történő elhelyezés iránti kérelmet az otthontalanná vált szülő nyújthatja be.

(3) A családok átmeneti otthona ellátást az önkormányzat a szociális szolgáltató által biztosítja.

46. Biztos Kezdet Gyerekház

89. § (1) A szociokulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek egészséges fejlődése, fejlődési lemaradásának kompenzálása, a szülői kompetenciák erősítése, biztosítása érdekében Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatást vehet igénybe együttesen a szülő és az óvodába még nem járó gyermek.

(2) A Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatást az önkormányzat a JEB által biztosítja.

47. Tanoda

90. § (1) A kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvétel idején kívül, valamint a tanítási szünetekben a szociokulturális hátrányok kompenzálása, a tanulmányok folytatása, a társadalomba való sikeres beilleszkedés, az életpálya-tervezés és a szabadidő hasznos eltöltése érdekében tanoda szolgáltatást vehet igénybe elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, kivételesen a fiatal felnőtt.

(2) A tanoda szolgáltatást az önkormányzat a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. által biztosítja.

NEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

91. § Ez a rendelet 2023. november 15-én lép hatályba.

92. § A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 10/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelet alapján nyújtott hátralékkezelési támogatást az e rendelet alapján nyújtott hátralékkezelési, illetve adósságkezelési akcióterv támogatás megállapításáról szóló döntésben a polgármester megszünteti az e rendelet alapján megítélt, a jogosultra nézve kedvezőbb támogatásra tekintettel.

93. § (1) Hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 10/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelet.

(2) A 2. § b) pontja, a 10. alcím és az 1. melléklet 2. pontjában a „ , valamint a fűtési és rezsi” szövegrész 2024. április 1-jén hatályát veszti.

(3) A 2. § f) pontja, a 48. § (3) bekezdésében a „– a 60. § szerinti támogatásban részesített jogosult kivételével –” szövegrész, a 48. § (4) bekezdése és a 28. alcím 2025. január 1-jén hatályát veszti.

94. § Ez a rendelet 2023. november 15-én lép hatályba.

1

Módosította a 13/2024. ör. 15. § a) pontja.

2

Módosította a 13/2024. ör. 3. §-a.

3

Hatályon kívül helyezte a 13/2024. ör. 17. §-a.

4

Beiktatta a 13/2024. ör 4. -a.

5

Módosította a 13/2024. ör. 5. §-a.

6

Módosította a 13/2024. ör. 6. §-a.

7

Beiktatta a 13/2024. ör. 6. §-a.

8

Módosította a 13/2024. ör. 7. § (1) bekezdése.

9

Módosította a 13/2024. ör. 7. § (2) bekezdése.

10

Módosította a 13/2024. ör. 8 §-a.

11

Módosította a 13/2024. ör. 8. §-a.

12

Módosította a 13/2024. ör. 15. § b) pontja.

13

Módosította a 13/2024. ör. 9. §-a.

14

Módosította a 13/2024. ör. 15. § a) pontja.

15

Módosította a 13/2024. ör. 15. § c) pontja.

16

Módosította a 13/2024. ör. 10. §-a.

17

Módosította a 13/2024. ör. 10. §-a.

18

Módosította a 13/2024. ör. 11. § (1) bekezdése.

19

Módosította a 13/2024. ör. 11 § (2) bekezdése.

20

Módosította a 13/2024. ör. 15. § d) pontja.

21

Módosította a 13/2024. ör. 12. §-a.

22

Módosította a 13/2024. ör. 13. §-a.

23

Módosította a 13/2024. ör. 15. § e) pontja.

24

Módosította a 13/2024. ör. 15. § f) pontja.

25

Módosította a 13/2024. ör. 15. § g) pontja.

26

Módosította a 13/2024. ör. 15. § h) pontja.

27

Beiktatta a 13/2024. ör. 14. §-a.

28

Az 1. mellékletet a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdése iktatta be.

29

A 3. mellékletet a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdése iktatta be.