A társadalmi-gazdasági környezetben az utóbbi években végbement jelentős változások, az önkormányzati feladatellátás forrásigénye, az önkormányzati célok megvalósítása természetszerű igényt támasztanak az önkormányzati rendeletalkotással szemben. Ennek az igénynek megfelelően időnként a részletszabályokat, a nagyobb területeket érintő szabályozást, valamint az újként szabályozási igényt támasztó területek összességét tekintve felmerül az igény a több módosításon átesett hatályos szabályrendszer megújítására, s ezen aktualizálással egy tartalmában, tárgyalásmódjában és szerkezetében is jobb, egyszerűbb, áttekinthetőbb, könnyebben alkalmazható szabályrendszer alkotható.

A szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) megújításának fő indoka, hogy Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros tartós és komoly szociális problémákkal rendelkező lakosai – hozzávetőlegesen 2.500-3.500 háztartás – nagyobb része számára elérhető támogatási formát nyújtsunk. A pénzbeli ellátások átalakításának átfogó céljai a következők:

- önkormányzati támogatások elérésének növelése,

- a rendszeres támogatások súlyának növelése,

- a támogatások mértékének, elérhetőségének hozzáigazítása a háztartások jövedelméhez és teherbíró képességéhez.

A Rendelet tárgyi hatályát terjeszti ki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ában megjelölt személyen túl az életvitelszerűen a kerületben élő és ezt igazolni tudó, és a menedékes személyekre, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a más önkormányzattal között ellátási szerződés alapján ellátásban részesülő személyekre.

A Rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó, az Önkormányzat által biztosított gyermekjóléti, valamint szociális ellátások formáinak felsorolását tartalmazza.

Értelmező rendelkezéseket tartalmaz, a támogatások és ellátások igénybevételéhez szükséges fogalmakat definiálja.

Azon döntéseket sorolja fel, amelyek esetében a polgármester a hatáskör címzettje.

A pénzbeli és természetbeni ellátás kérelmezésével kapcsolatos szabályok között kerültek felsorolásra azok az esetek, amikor a polgármesteri hivatal nem kérelemre, hanem hivatalból állapítja meg az ellátást.

A kérelem benyújtásának módjait sorolja fel.

Ez a rendelkezés rögzíti, hogy a rendelet 1. mellékletében kerültek felsorolásra az egyes ellátási formák esetén a kérelem mellékleteként benyújtandó dokumentumok, nyilatkozatok. A § külön szabályozza, hogy főszabály szerint jövedelemvizsgálatot kell lefolytatni, és hogy ahhoz milyen dokumentumokat kell benyújtani. A kérelmező számára könnyebbséget jelentő új szabály az eddigi rendelethez képest, hogy amennyiben újabb kérelmet – akár más ellátás igénybevételére – nyújt be 3 hónapon belül, ezeket a dokumentumokat nem kell újra benyújtania.

A környezettanulmány eseteit szabályozza a rendelkezés.

A kérelem hiánypótlását szabályozó rendelkezés, valamint a kérelemmel kapcsolatban benyújtott mellékletekben történt változás esetére állapít meg kötelezettséget, és rögzíti a polgármesteri hivatal ellenőrzési jogát e tekintetben.

A valótlan adatközlés szankcióját írja le.

Az együttélési egység fogyasztási egységek számának kiszámításának módszerét rögzíti pontokba foglalva. Ez a szabály korábban helytelenül az értelmező rendelkezések között volt.

Szintén új rendeleti szabály, hogy akár jogosultnak találja, akár elutasítja a kérelmező támogatási kérelmét, a polgármesteri hivatal a döntésről szóló határozatban a döntéshez benyújtott dokumentumok alapján egyébként megállapítható további önkormányzati támogatásokról tájékoztatja a kérelmezőt.

A Rendeletben megállapított pénzbeli ellátás folyósításának módjait határozza meg. Főszabály szerint az ellátás 12 hónapra kerül megállapításra. Abban a sajnálatos esetben, ha egy támogatás jogosultja elhalálozik, a Rendelet úgy rendelkezik, hogy a fel nem vett pénzbeli vagy természetbeni ellátást a vele egy háztartásban élt hozzátartozója veheti fel.

A támogatás jogosulatlanul igénybe vevőre vonatkozó eljárásrendjét határozza meg.

A Rendelet lakhatási támogatás újraszabályozását tartalmazó 3. fejezete.

A javasolt támogatási rendszer központi eleme a legrászorultabb családok számára elérhető, magasabb összegű lakhatási támogatás bevezetése. A lakhatási támogatás a jóléti államok egyik leggyakrabban alkalmazott lakáspolitikai eszköze: célja a lakhatás megfizethetőségének javítása, de általános jövedelem kiegészítő támogatásnak is tekinthető, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy a lakhatási költségek megfizetése után megfelelő mennyiségű jövedelme maradjon a háztartásnak egyéb kiadásaira. A támogatás egy bizonyos összegig kipótolja az elismert lakásköltségek és a háztartás jövedelmének meghatározott hányada közötti különbséget. A támogatás legkisebb összege 3.000, legmagasabb összege 50.000 forint havonta, amely elsősorban a közműszolgáltatók, vagy önkormányzati tulajdonú lakás esetében a bérbeadó részére kerül átutalásra. Az esetlegesen fennmaradó összeget készpénzben folyósítjuk. A támogatást önkormányzati lakások bérlői, magántulajdonú lakások bérlői, szívességi lakáshasználók és tulajdonosok egyaránt igénybe vehetik.

IV. Fejezet: Gyermekgondozáshoz igényelhető települési támogatások, úgymint: újszülött ajándékcsomag, születési támogatás, bölcsődéztetési támogatás, Biztos Kezdet támogatás, első osztályos tanulói támogatás, tanoda támogatás, gyermekétkeztetési térítési díj támogatás, táboroztatási támogatás, kapcsolattartási támogatás, közösségi közlekedési bérlettámogatás