A Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatának rendjéről szóló 13/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Közter. rendelet) módosítását a jogalkalmazás során felmerült értelmezési kérdések, a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök hatékonyabb rendezésének szükségessége, valamint a közterület-használat egyes új formáinak szabályozása teszi szükségessé.

A módosítás célja a jogbiztonság növelése, az eljárási hatékonyság javítása, valamint a közterületek rendeltetésszerű használatának és védelmének erősítése. A rendelet-módosítás egyértelművé teszi egyes közterület-használati formák jogszerűségének feltételeit, pontosítja az engedélyezési eljárás egyes kérdéseit, és pontosabb szabályokat alkot a mikromobilitási szolgáltatások, valamint a kisméretű bérelhető közlekedési eszközök közterületen történő elhelyezése tekintetében.

A módosítás kitér a gyülekezési jog gyakorlása és a közterület-használat viszonyára, egyértelműsítve, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó események nem tartoznak a közterület-használati rendelet hatálya alá. Ez különösen a választási időszakokban biztosít átlátható jogalkalmazást.

A módosítás továbbá pontosítja a jogellenes közterület-használat jogkövetkezményeit, egyértelműsíti az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó szabályokat, valamint szabályozza a hosszabb időtartamú építési munkálatok során a parkolóhelyek biztosításának kötelezettségét.

A Közter. rendelet módosításával együtt, a szankciós zártság biztosítása érdekében szükséges a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 18/2016. (VI. 2.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Közösségi rendelet) módosítása is. E rendelet módosítása egyrészt leköveti a Közter. rendelet módosítását, másrészt bizonyos szankciós tételeket megemel.

A Közösségi rendeletbe új tényállásként kerül beemelésre a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása. Ehhez részletesen lásd a Közter. rendelet új 7/A. §-ához írtakat. A módosítás megteremti a hatósági szerződésben foglalt szankciók és a Közösségi rendelet szankciórendszere közti átjárhatóságot, valamint bizonyos szankciós tételeket megemel.

A rendelkezés egyértelműsíti, hogy a Közter. rendelet hatálya nem terjed ki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre, ideértve a választási eljárásról szóló törvény szerinti választási gyűlést is. Ez az egyértelműsítés szükséges annak érdekében, hogy a gyakorlatban ne merüljenek fel értelmezési problémák különösen választási időszakban. A gyülekezési jog gyakorlása önálló jogintézmény, amelynek bejelentése a rendőrség hatáskörébe tartozik, így indokolt e tevékenységek egyértelmű kizárása a közterület-használati rendelet hatálya alól.

A szakasz az értelmező rendelkezéseket egészíti ki és pontosítja, a követhetőség érdekében újraszámozással együtt. A 2. pont bevezetése a kisméretű bérelhető közlekedési eszköz fogalmát határozza meg, elkülönítve azt a mikromobilitási szolgáltatók által üzemeltetett eszközöktől. Az ilyen eszközöket tipikusan az üzlethelyiség előtt kínálják bérlésre. Ez a megkülönböztetés azért szükséges, mert ezen eszközök közterületen történő elhelyezése eltérő szabályozást igényel.

A 3. pont kiegészítése az építési-felvonulási terület fogalmát pontosítja, felsorolva az ide tartozó tipikus elemeket (iroda-, raktár-, szaniterkonténer, mobil daru), amely a gyakorlatban megkönnyíti a szabályok alkalmazását.

A 9. pont meghatározza a közösségi kerékpáros rendszer fogalmát, amely a fővárosi közösségi kerékpármegosztó rendszerre (MOL Bubi) vonatkozik, elkülönítve azt a mikromobilitási szolgáltatók által üzemeltetett rendszerektől.

A 10. pont bevezeti a lakóingatlan fogalmát, amely az ingatlan-nyilvántartási kategóriák alapján határolja be a lakóingatlanokat.

A 11. és 12. pontok újrafogalmazzák a mikromobilitási eszköz és mikromobilitási szolgáltató fogalmát, egyértelműsítve, hogy a mikromobilitási szolgáltató kizárólag olyan vállalkozás, amely távfelügyeleti rendszerben, üzletszerűen végzi a mikromobilitási eszközök bérbeadását, és e körből kifejezetten ki van zárva a közösségi kerékpáros rendszer üzemeltetője.

A rendelkezés módosítja a közterület-használati hozzájárulás formáit. Az új szabályozás három lehetséges formát különböztet meg: a hozzájárulást, a bejelentést és a hatósági szerződést. A módosítás egyértelműsíti, hogy a hozzájárulás és a hatósági szerződés a Közter. rendelet alkalmazásában közterület-használati hozzájárulásnak minősül.

A szakasz kiegészíti azon esetek körét, amelyekre tekintettel közterület-használati hozzájárulást lehet adni. A szakasz pontosítja az alkalmi árusítás szabályait. Ez a szabályozás segíti az alkalmi árusítások tervezhetőségét és ellenőrizhetőségét.

A szakasz új elemként vezeti be a kisméretű bérelhető közlekedési eszköz (például nem távfelügyelettel üzemeltetett rollerek, kerékpárok, robogók) bérelt időszakon kívüli közterületen történő elhelyezésének engedélyezési lehetőségét, amennyiben az parkolóhelyet foglal el.

A rendelkezés pontosítja az építési-felvonulási terület céljára igénybe vett közterület-használat engedélyezési kötelezettségét, egyszerűsítve a korábbi megfogalmazást és egyértelművé téve, hogy minden, építési tevékenységgel összefüggő közterület-igénybevétel hozzájáruláshoz kötött.

A szakasz pontosítja a párt általi, hozzájáruláshoz kötött közterület-használatot, valamint pontosítja a kampányidőszakban kihelyezhető hirdetőberendezésre vonatkozó szabályokat.

A szakasz módosítja a bejelentésköteles közterület-használatok körét. A szakasz kiterjeszti a konténer díjmentes elhelyezésének lehetőségét nem csak a tulajdonosra, hanem az adott ingatlanon lakcímmel rendelkező személyre is, ezzel rugalmasabbá téve a szabályozást és megkönnyítve a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítését. Ezen kívül az egyértelmű jogalkalmazást segítő pontosítások kerülnek átvezetésre.

A szakasz kimondja, hogy a bejelentésen alapuló közterület-használatra is alkalmazni kell a közterület-használati hozzájárulás megszűnésére, a méltányosságra és a jogellenes használatra vonatkozó szabályokat.

A rendelet új 7/A. §-t iktat be, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra, vagy bármely más, az önkormányzat engedélyéhez vagy hozzájárulásához nem kötött közterület-használatra vonatkozó speciális szabályokat tartalmaz. Mivel ezen közterület-használatok esetében az Önkormányzatnak nincs hatásköre a közterület-használatról döntést hozni, a rendelet tájékoztatási kötelezettséget ír elő, amely biztosítja, hogy az önkormányzat tudomást szerezzen az építési tevékenységről és annak változásairól. A bejelentési határidők (15 munkanap, sürgős esetben 3 nap) megfelelő időt biztosítanak az önkormányzat számára a felkészülésre és az esetleges koordinációra.

A szakasz módosítja az alkalmi árusítás tilalmának kivételeit, valamint új tilalmat vezet be a megállítótáblák elhelyezésére vonatkozóan, amely a közlekedésszervezés szempontjából indokolt.

A (7a) bekezdés tiltja az olyan önálló digitális billboardok, citylightek, hirdetőoszlopok és egyéb egyedi reklámeszközök elhelyezését, amelyek nem képezik részét más létesítménynek (például nem utasváró alkotóelemei). Ez a szabályozás a településkép védelmét és a vizuális környezet minőségének javítását szolgálja.

A (7b) bekezdés új tilalmat vezet be, amely szerint kisméretű bérelhető közlekedési eszközök, valamint futárszolgáltatási célú mikromobilitási eszközök és járművek nem helyezhetők el járdán és gyalogos övezetben. Ez a korlátozás a gyalogosok biztonságát és a járdák akadálymentes használatát hivatott biztosítani.

A (8) bekezdés pontosítja az önkormányzati érdek fogalmát, példálózó felsorolással meghatározva azokat a szempontokat (városképi, városfejlesztési, műemlékvédelmi, közlekedési stb.), amelyek alapján a közterület-használati hozzájárulás megtagadható. A bekezdés b) pontja szankcionálja a korábbi súlyos jogsértéseket, öt évre visszamenőleg figyelembe véve a kérelmező korábbi magatartását.

A (9) bekezdés kimondja azt az alapelvet, hogy ugyanarra a területre nem adható ki újabb közterület-használati hozzájárulás, ha az már egy másik engedéllyel érintett, kivéve, ha a két használat összeegyeztethető, vagy ha az újabb használathoz kimagasló közérdek fűződik.

A szakasz a mikromobilitási szolgáltatókkal kötendő hatósági szerződés kötelező tartalmi elemeit bővíti négy új ponttal.

A d) pont célja a mikromobilitási pontok túlterhelődésének megakadályozása, kötelezve a szolgáltatókat olyan technikai vagy szervezési megoldások alkalmazására, amelyek megakadályozzák a kijelölt helyen túli eszközelhelyezést, vagy biztosítják a szabálytalanul elhelyezett eszközök haladéktalan elszállítását.

Az e) pont a felhasználói felelősség erősítését szolgálja azáltal, hogy kötelezi a szolgáltatókat olyan technológiai megoldás alkalmazására, amely rendszeresen felhívja a felhasználók figyelmét a biztonságos és szabályszerű eszközhasználatra.

Az f) pont lehetővé teszi úgynevezett lassító zónák és mikromobilitás-mentes zónák kijelölését, ahol a szolgáltató köteles technológiai eszközökkel korlátozni az eszközök sebességét vagy teljesen meggátolni azok működését. Ez a szabályozás különösen forgalmas, balesetveszélyes vagy védendő területeken (például gyalogos övezetek, műemlékek környezete) biztosítja a fokozott védelmet.

A g) pont megteremti a szerződéses szankció előírásának lehetőségét.

Az új (5) bekezdés biztosítja, hogy egy mikromobilitási szolgáltató részére kizárólag egy olyan átfogó közterület-használati hozzájárulás adható, amely a kerület teljes területén lévő összes mikromobilitási pontra együttesen vonatkozik. Ez a szabályozás megakadályozza a részleges, esetleg ellentmondásos engedélyek kiadását, és egységes kereteket teremt a mikromobilitási szolgáltatások szabályozására.

Az új 13/A. § lényeges újítást vezet be a 30 napnál hosszabb építési munkálatok területén. A rendelkezés célja az építési munkálatok során elfoglalt parkolóhelyek kompenzálása, a lakók és vállalkozások parkolási igényeinek kielégítése érdekében.

Az (1) bekezdés értelmében akkor adható közterület-használati hozzájárulás 30 napnál hosszabb építési munkára parkolóhelyen, ha a kérelmező az Önkormányzat számára korlátlanul átruházható parkolási jogot biztosít az elfoglalt parkolóhelyek számának megfelelő mértékben és időtartamban.

A (2) bekezdés egyértelműsíti, hogy ez a kötelezettség nem vonatkozik az Önkormányzat érdekében végzett munkálatokra. A (3) bekezdés méltányossági alapon lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy különösen indokolt esetekben (például társasházak felújítása, önkormányzati közfeladat ellátása) a követelménytől eltérjen vagy azt enyhítse, ezzel is figyelembe véve az egyedi körülményeket és a közérdeket.

A szakasz jelentősen módosítja a közterület-használati hozzájárulás maximális időtartamára vonatkozó szabályokat. Míg az általános szabály szerint továbbra is legfeljebb egy évre adható engedély, addig bizonyos, hosszabb távú használatot igénylő létesítmények esetében akár 15 évre is engedélyezhető a közterület-használat. Ez a szabályozás figyelembe veszi ezen beruházások jelentős költségigényét és megtérülési idejét, ösztönözve ezzel a tartós, minőségi közterületi létesítmények megvalósítását.

A szakasz a kérelmek benyújtására vonatkozó határidőket módosítja.

A rendelkezés a közterület-használati kérelemben szerepeltetendő adatok és csatolandó mellékletek körét pontosítja és strukturálja át. A módosítást követően az ügyfél a rá vonatkozó, közhiteles nyilvántartásban fellelhető adatok benyújtására nem kötelezhető. A módosítás különösen az építési-felvonulási területre vonatkozó dokumentációs kötelezettséget rendezi, ezek között előírja – fa érintettsége esetén – a favédelmi terv benyújtására vonatkozó kötelezettséget. A rendezvényekhez csatolandó mellékletek között pontosítja a takarítási kötelezettség igazolását. A rendelkezés előírja a rendezvényhelyszín eredeti állapotáról készített fényképek csatolását, amely az eredeti állapot helyreállítási kötelezettség ellenőrzését segíti.

A szakasz a hatásköri szabályok átláthatóságát szolgálja. A módosítás a polgármester hatáskörébe teszi a kisebb rendezvényeket. Ez az eljárási egyszerűsítés gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé a kisebb léptékű kulturális és közösségi események esetében, miközben a jelentősebb rendezvények továbbra is a Bizottság hatáskörébe tartoznak. A rendelkezés ezáltal ésszerű egyensúlyt teremt a hatékony ügyintézés és a megfelelő kontroll között.

A szakasz a polgármester hatáskörébe utalja – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – valamennyi nem érdemi döntés meghozatalát. A végzések olyan eljárási döntések, amelyek nem érdemi kérdésekben születnek (például hiánypótlási felhívás, eljárás felfüggesztése), így indokolt, hogy ezeket ne a testületi szervek, hanem a polgármester hozza meg az eljárás hatékonyságának biztosítása érdekében.

A rendelkezés pontosítja azoknak a közterületeknek a körét, amelyekre vonatkozóan a Bizottság kijelölési hatáskörrel rendelkezik az alkalmi árusítás tekintetében.

A módosítás egyértelműsíti, hogy a jegyző a bejelentett közterület-használatot nem csupán tudomásul veheti, hanem meg is tilthatja, amennyiben annak jogszabályi feltételei nem állnak fenn.

A rendelkezés a közterület-használati díj fizetésének módját szabályozó rendelkezés és a részletfizetést lehetővé tevő rendelkezések koherenciáját teremti meg.

A szakasz módosítja a vendéglátó teraszok és a kisméretű bérelhető közlekedési eszközök parkolóhely-igénybevételével kapcsolatos díjszabást.

A rendelkezés a méltányosságból történő díjengedély szabályait pontosítja, az új szabályozás szerint jogellenes közterület-használat díja nem engedhető el méltányosságból.

A szakasz a díjmentességre vonatkozó szabályokat pontosítja két kérdésben. A rendelkezés kiterjeszti a díjmentességet a társasházak mellett a szövetkezeti házakra és lakóházakra is, egyenlő elbánást biztosítva a különböző tulajdoni formában lévő lakóingatlanok felújítási munkálatai tekintetében. A rendelkezés egyszerűsíti az önkormányzati érdekben végzett tevékenységek díjmentességére vonatkozó szabályt.

A rendelkezés átfogóan újraszabályozza a jogellenes közterület-használat jogkövetkezményeit, egyértelműbb és következetesebb szabályozást teremtve.

Az (1) bekezdés pontosan meghatározza a jogellenes közterület-használat fogalmát, amely két esetkört ölel fel: a közterület-használati hozzájárulás nélküli használatot, valamint a meglévő hozzájárulástól eltérő módon történő használatot. Az eltérés lehet például tárgyi (más céllal, tevékenységgel való használat) vagy területi (a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó területen történő használat).

A (2) bekezdés rögzíti a jogsértő alapvető kötelezettségeit: a használat haladéktalan megszüntetését és az eredeti állapot saját költségen, kártérítési vagy kártalanítási igény nélküli helyreállítását. A rendelkezés kimondja, hogy ha az érintett a helyreállítási kötelezettségének 8 napon belül nem tesz eleget, az Önkormányzat elvégeztetheti. A 8 napos határidő ésszerű időt biztosít a kötelezettség önkéntes teljesítésére.

A (3) bekezdés a közérdek fokozott védelme érdekében lehetővé teszi az azonnali, előzetes felszólítás nélküli beavatkozást különösen súlyos esetekben. Ilyen esetkör az élet- és balesetveszély, jelentős anyagi kár elhárítása, a közrend és közbiztonság védelme, a közterület rendjének és rendeltetésszerű használatának súlyos sérelme, valamint egyéb jelentős közérdek. Ezekben az esetekben a késedelem elháríthatatlan vagy aránytalan kárt okozna, ezért indokolt az azonnali intézkedés lehetősége.

A (4) bekezdés szerint az eredeti állapot helyreállításának költségét a jogellenes közterület-használó viseli.

Az (5) bekezdés kimondja a jogellenes közterület-használó díjfizetési kötelezettségét. A díj mértékét a használat célja, időtartama, helye, módja és mértéke alapján kell megállapítani, figyelembe véve a rendelet díjszabási rendelkezéseit.

A (6) bekezdés fontos hatásköri szabályt tartalmaz: jogellenes közterület-használat esetén az eljárás hivatalból indul, és azt a szerv folytatja le, amelynek hatáskörébe a közterület-használati hozzájárulás megadása tartozott volna, kivéve a gyors beavatkozást igénylő intézkedéseket, amelyeket a jegyző tesz meg. Ez biztosítja a hatáskörök következetes gyakorlását és azt, hogy ugyanaz a szakmai kompetencia kerüljön alkalmazásra a jogellenes használat szankcionálása során is.

A rendelkezés újraszabályozza a díjtáblázatott és a mellékletek törzsszöveget érintő módosításokkal való összhangját teremti meg.

A szakasz szövegcseréket tartalmaz, beleértve jogtechnikai pontosításokat, hatásköri szabályok rendezését és a díjtáblázat részleges módosítását.