Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2025. (XI. 13.) önkormányzati rendelete

az építményadóról

Hatályos: 2026. 01. 02

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2025. (XI. 13.) önkormányzati rendelete

az építményadóról

2026.01.02.

[1] Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között határozza meg az építményadóra vonatkozó rendelkezéseket.

[2] Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében és 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. Az adókötelezettség

1. § Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete az Önkormányzat illetékességi területén építményadót vezet be.

2. Az adómentesség

2. § (1) Mentes az építményadó alól

a) a magánszemély adóalany vonatkozásában lakhatás céljára használt lakás, lakásrész,

b) a társasházi, vagy a lakásszövetkezeti közös tulajdon, amennyiben az építmény a társasház vagy a lakásszövetkezet használatában van,

c) a magánszemély adóalany tekintetében

ca) az önálló garázs 16 m²-t meg nem haladó része,

cb) teremgarázsban lévő egy gépkocsibeálló hasznos alapterülete vagy egy teremgarázs adóalanyra eső tulajdoni hányadának 25 m2-t meg nem haladó része,

cc) a tároló adóalanyra eső tulajdoni hányadának 10 m²-t meg nem haladó része.

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti mentesség igénybevételének feltétele, ha azt az adóalany, vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója vagy élettársa használja.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott mentesség akkor vehető igénybe, ha az építményt nem üzleti célra használják.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti mentesség feltétele, hogy a lakóhelyül szolgáló lakás a lakcímnyilvántartásba az adóalanynak bejegyzett lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként van feltüntetve az adóév első napján. Ha ugyanazon adóalanyt több lakás tekintetében illetné meg a lakóhelyhez kapcsolódó mentesség, akkor a mentesség csak egy, a legnagyobb hasznos alapterületű lakásra vehető igénybe; azonos hasznos alapterület esetén arra a lakásra, amelyben a lakóhelyet vagy tartózkodási helyet korábbi időpontban létesítette.

(5) Megilleti az adóalanyt - a (4) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett - az (1) bekezdés a) pontja szerinti mentesség, amennyiben a lakásban csak egy egyéni vállalkozó vagy egy gazdasági társaság székhelye van, de ott gazdasági tevékenység nem folyik, és az ingatlan ténylegesen lakhatási célt szolgál.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentesség feltétele, hogy az adóalanynak, vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának vagy élettárásának lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhelye vagy tartózkodási helye Budapest IX. kerületében van az adóév első napján.

3. § (1) Nem illeti meg a mentesség az adóévben az adóalanyt, ha

a) a lakásban, vagy annak egy részében az év bármely időszakában bármilyen jogcímen szállásadói tevékenységet folytatnak, a lakást, lakrészt bérbe adják, vagy vállalkozói tevékenységhez kapcsolódóan hasznosítják,

b) a lakás más számára gazdasági társaság székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként vagy központi ügyintézés helyeként szolgál, vagy amelyben üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak.

(2) Ha ugyanazon adóalanyt több önálló garázs tekintetében illetné meg a mentesség, akkor a mentesség csak egy, a legnagyobb hasznos alapterületű garázsra vehető igénybe.

(3) Ha ugyanazon adóalanyt több tároló tekintetében illetné meg a mentesség, akkor a mentesség csak egy, a legnagyobb hasznos alapterületű tárolóra vehető igénybe.

4. § (1) Szállásadói tevékenység folytatásának minősül, ha a jegyző a szálláshelyet nyilvántartásba vette, vagy ha a tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül folytatják.

(2) A szálláshely-szolgáltatási tevékenység megszűnése esetén a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mentesség a megszűnésre vonatkozó bejelentést követő adóévtől illeti meg az adóalanyt.

3. Adókedvezmény

5. § (1) A magánszemély adóalany 50%-os adókedvezményre jogosult a hosszú távra bérbe adott lakás után, ha azt magánszemély bérlő részére adja bérbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély bérlő az adóév első napján a lakásban a lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik.

(3) E § alkalmazásában hosszú távra bérbe adott lakásnak kell tekinteni a kereskedelmi hatóság szálláshely-nyilvántartásában nem szereplő lakást, ha a bérbeadó magánszemély adóalany határozatlan vagy legalább egyéves időtartamra szóló bérleti szerződés alapján kizárólag lakhatási célra hasznosítja.

4. Az adó alapja

6. § Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

5. Az adó mértéke

7. § (1) Az adó évi mértéke – a (2)–(3) bekezdésekben meghatározott kivétellel – 1990 Ft/m².

(2) Az adó évi mértéke a 200 m² hasznos alapterületet meghaladó és az 1000 m² hasznos alapterületet meg nem haladó, kereskedelmi egységnek minősülő ingatlanok esetében 2590 Ft/m².

(3) Az adó évi mértéke

a) a 200 m² hasznos alapterületet meghaladó, nem kereskedelmi egységnek minősülő ingatlanok, valamint

b) az 1000 m² hasznos alapterületet meghaladó, kereskedelmi egységnek minősülő ingatlanok

esetében 3050 Ft/m².

6. Eljárási rendelkezések

8. § (1) Az adóalany bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeinek az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített adatbejelentési, változásbejelentési nyomtatványon köteles eleget tenni. Az elektronikus ügyintézésre kötelezett a nyomtatványt az E-Önkormányzat Portál internetes felületen köteles benyújtani.

(2) Az adatbejelentésre kötelezett adózó az adóalapról, annak négyzetméterben kifejezett területéről két tizedesjegy pontossággal, az általános kerekítés szabályai szerint tesz adatbejelentést.

9. § (1) Az adómentességre, adókedvezményre jogosító helyzet fennállását az adóév március 15. napjáig igazolni kell kivéve, ha közhiteles nyilvántartásban a mentességre jogosító helyzet fennállása ellenőrizhető.

(2) Az adómentességre, adókedvezményre jogosító feltételek fennállásának időtartama alatt az adóalany – a helyi adókról szóló törvény szerint vállalkozónak minősülő adóalany kivételével – mentesül az építményadó adatbejelentési kötelezettség alól, ha az adóalanyt e rendelet szerinti adófizetési kötelezettség nem terheli. Ebben az esetben az önkormányzati adóhatóság alakszerű döntést nem hoz.

(3) Az adóhatóság egyedi felhívására az adóalany abban az esetben is köteles építményadó adatbejelentést tenni, ha adófizetési kötelezettség nem terheli.

7. Záró rendelkezések

10. §1

11. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

12. § A 9. § szerinti rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

1

A 10. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.