4/1994.(III.2.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat

rendelete a Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat vagyona

feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

            A Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 80. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról az alábbi rendeletet alkotja:

I.

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

a) tulajdonában álló dolgokra, pénzeszközökre,

b) az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, tagsági jogot, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra,

c) az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultságra, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, továbbá

d) jogszabály vagy szerződés alapján az Önkormányzatot megillető vagyoni értékkel rendelkező követelésekre, igényekre (várományi vagyonra).

A törzsvagyon

2. §

Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen (3. §), vagy korlátozottan forgalomképes (4. §).

3. §

(1) Forgalomképtelen törzsvagyon, amelyet az Nvtv. 5.§-ának (3) bekezdése kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, valamint törvény vagy önkormányzati rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(2) Az Nvtv. 5.§-ának (3) bekezdése alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon:

            a) a helyi közutak és műtárgyaik,

            b) a terek, parkok,

            c) a vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

(3)

4. §

(1)  Az Nvtv. 5.§-ának (5) bekezdése alapján az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi:

1. a tulajdonában álló közmű,
2. az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei, továbbá az Önkormányzat által fenntartott közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,
3. az Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet, vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, Önkormányzati tulajdonban levő társasági részesedés.

        (2) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi a tulajdonában álló:

1.  műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény,
2.  védett természeti terület (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék),
3.  kulturális javak és muzeális gyűjtemény is.

Üzleti vagyon

5. §

            Üzleti vagyon minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik a 3. és 4. §-ban meghatározott törzsvagyon körébe.

5/A. §

            (1) A Képviselő-testület - az Nvtv. 5.§-ának keretei között – dönt az önkormányzati vagyon törzsvagyon vagy üzleti vagyon szerinti besorolásának megváltoztatásáról.

            (2) Az ingatlan forgalomképtelensége jelen rendelet módosítása nélkül is megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban az ingatlan közterületi jellege megszüntetésre kerül.

II.

TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA

6. §

            (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik.

            (2) A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát - a törvények és e rendelet keretei között - szerveire, intézményére átruházhatja.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6/A. §

(1) Az önkormányzati vagyon szerzésére, értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:

a) ingatlan, valamint telekszabályozás során 150 m²–nél nagyobb telekterület esetén a forgalmi (piaci) értéket 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) ingó vagyon esetén könyv szerinti nyilvántartás alapján,

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az 

- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdei árfolyamon,

- a tőzsdén kívül másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi árfolyamon,

- egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(2) Ha a vagyontárgy értékesítésénél, illetve hasznosításánál rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben készült forgalmi értékbecslés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

Az önkormányzati vagyon használata

7. §

Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) és az intézmény a használatában lévő önkormányzati vagyont, a részére nyújtott támogatást és a saját bevételét –alapfeladatai ellátása keretében, az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében szabályozott módon, az Nvtv. rendelkezéseire is figyelemmel - önállóan használja fel működtetése érdekében.

A törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

8. §

(1)

            (2) A forgalomképtelen önkormányzati vagyon bérbe-, használatba adás útján hasznosítható. Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a hasznosításról a jogszabályok keretei között:

a) 150 millió Ft egyedi értékhatár feletti forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgy esetében a Képviselő-testület dönt;

b) 150 millió Ft egyedi értékhatárt meg nem haladó forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgy esetében a polgármester a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság egyetértésével dönt.

            (3) Az Önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja. A helyi közutak és a műtárgyaik hasznosítása esetén a koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

8/A. §

9. §

            A 4.§-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba való beviteléről - az Nvtv. és az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek keretei között-

1. 25 millió forint egyedi értékhatárig a polgármester,
2. 50 millió forint egyedi értékhatárig a Tulajdonosi- és Városfejlesztési Bizottság,
3. 50 millió forint egyedi értékhatár felett a Képviselő-testület dönt.

10. §

            (1) Az intézmény és a Hivatal a használatában levő korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyont (4.§ b) pont) a polgármester - a vagyont használó intézmény, hivatal alapfeladatainak sérelme nélkül, az Nvtv. rendelkezéseinek keretei között - bérbeadás útján hasznosíthatja. Ingatlan egy évet meghaladó bérbeadásáról a polgármester az illetékes képviselő-testületi bizottság véleményének kikérése mellett dönt.

            (2)

            (3) A közművek koncessziós pályázatát a Képviselő-testület írja ki és bírálja el.

            (4) Az (1) bekezdésben és a 9. § (3) bekezdésében említett illetékes képviselő-testületi bizottságok felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

11. §

            A 9. és 10. §-ban nem szabályozott esetekben a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogot a polgármester gyakorolja.

Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

12. §

            (1) A Képviselő-testület dönt az üzleti vagyon körébe tartozó 150 millió Ft egyedi értékhatár feletti önkormányzati vagyontárgy szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba való beviteléről.

            (2) A polgármester

a) a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság egyetértésével dönt az üzleti vagyon körébe tartozó 150 millió forint egyedi értékhatárt meg nem haladó önkormányzati vagyontárgy szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bárbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba való beviteléről

b) gyakorolja az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben a rendelkezési jogot, valamint a gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogokat, továbbá dönt az önkormányzati vagyon alkalmi célú (30 napot meg nem haladó) hasznosításáról. A polgármester döntéseiről köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(3) Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a polgármester jogosult lemondani.

(4) Az Önkormányzatot megillető, a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító elővásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület jogosult lemondani.

            (5) Július 1-je és szeptember 15-e között az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy szerzéséről a polgármester dönt.

            (6) A polgármester az (5) bekezdés alapján hozott döntéseiről a Képviselő-testület szeptember 15. napját követő első ülésén tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére.

12/A. §

            (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. §-ában meghatározott esetekben az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása alapján történő ingatlanszerzésről a polgármester jogosult dönteni úgy, hogy a vételár legfeljebb a kikiáltási ár háromszorosa lehet.

            (2) A polgármester az (1) bekezdés alapján hozott döntéseiről – a 12.§ § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, az ingatlan értékétől függően - a Képviselő-testület vagy a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság soron következő ülésén tájékoztatást ad.

A vagyonkezelői jog létesítése

12/B.§

            (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonra, valamint ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra - önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan - vagyonkezelői jogot létesíthet.

            (2) A Képviselő-testület a vagyonkezelői jogot ingyenes vagy visszterhes vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre.

            (3) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

            (4) Vagyonkezelői jog ellenértékének vagy ingyenességének megállapítása során figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátásához való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát.

            (5) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

            (6) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

            (7) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségen köteles gondoskodni az  őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

            (8) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel a közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmaznia kell:

            a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb tevékenységeket,

            b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyaknak a jegyzékét érték megjelölésével,

            c) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,

            d) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,

            e) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

            f) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

            g) a szerződés megszűnésének eseteit,

            h) ingatlan- nyilvántartási rendelkezéseket, ezzel kapcsolatos költségek viselését.

A vagyonkezelői jog gyakorlása

12/C.§

            (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a vagyonkezelési szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

            (2) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe adott és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni.

            (3) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során:

            a) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot, 

            b) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és a jogszabályban előírt kötelezettségeket teljesíteni,

            c) köteles a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket tűrni, az ellenőrzésekben közreműködni,

            d) az előírt beszámolási kötelezettséget teljesíteni.

A vagyonkezelés ellenőrzése

12/D.§

            (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat polgármestere ellenőrzi.

            (2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

            (3) Az Önkormányzat polgármestere a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

            a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,

            b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,

            c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban, vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.

            (4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

            a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

            b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentésre észrevételt tenni.

            (5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője, alkalmazottja köteles:

            a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

            b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

            c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

            d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

            e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

            (6) Az Önkormányzat polgármestere az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év június 30-ig - tájékoztatja a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottságot.

Az önkormányzat vagyonkezelésében álló vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlása

12/E.§

(1) Az önkormányzat vagyonkezelésében álló vagyontárgyak felett a vagyonkezelőt megillető rendelkezési jogot

            a) 150 millió forint egyedi értékhatárig a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a polgármester a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság egyetértésével;

            b) 150 millió forint egyedi értékhatár felett a Képviselő-testület

gyakorolja.

(2) A polgármester gyakorolja 25 millió forint egyedi értékhatárig az önkormányzat vagyonkezelésében álló ingóságok felett a vagyonkezelőt megillető rendelkezési jogot.

(3) A rendelkezési jog gyakorlását megelőzően a vagyontárgy értékét könyv szerinti nyilvántartás alapján kell meghatározni.

III.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. §

            Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott egyedi versenyeztetési értékhatárt meghaladó vagyontárgyat elidegeníteni, hasznosítani – amennyiben törvény nem tesz kivételt - a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntésétől függően nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű versenyeztetési eljárás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

13/A. §

Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) rendelkezéseinek keretei között -  a Képviselő-testület dönt.

13/B. §

(1) Az Önkormányzat elsősorban behajthatatlan követeléseiről mondhat le. Behajthatatlan követelés:

a) az elévült követelés;

b) a felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan meg nem térülő követelés;

c) a felszámolási eljárás befejezésével ki nem egyenlített követelés;

d) az a követelés, amely olyan kötelezettel szemben áll fenn, aki nem lelhető fel;

e) az a követelés, amely dokumentumokkal, számítással igazoltan aránytalan költségráfordítással érvényesíthető;

f) az a követelés, amelynek behajtása iránti indított bírósági végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre.

(2) Az Önkormányzatot illető behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá a tulajdonosi jogok gyakorlása során egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll.

(2a) A polgármester jogosult az Önkormányzatot illető, nem hatósági eljárás keretében megállapított díjból/pótdíjból/díjhátralékból származó olyan követelésről lemondani, amelynek összege nem éri el a 20.000,- Ft-ot, amennyiben a kötelezettről feltételezhető, hogy vagyoni helyzete alapján annak megfizetése aránytalan terhet jelentene, vagy amely követelés a 13/B.§ (1) bekezdése szerint behajthatatlannak minősül. Aránytalan terhet jelent a követelés megfizetése különösen, ha az a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója (különösen kiskorú gyermeke) létfenntartását veszélyeztetné.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével,

1. Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-ének összegéig a polgármester,
2. Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság,
3. Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult.

(4) A követelésről vagy annak egy részéről történő lemondás, továbbá kedvezmény nyújtása a döntésre jogosult egyoldalú nyilatkozatával történhet.

13/C. §

         Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát (vagyoni értékű követelését és igényét) érintő, folyamatban lévő peres eljárás során perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére

a) 15 millió forint perértékig a polgármester,

b) 150 millió forint perértékig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság,

c) 150 millió forintnál nagyobb perérték esetében a Képviselő-testület jogosult.

14. §

            (1) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás mutatja be. A vagyonkimutatást a rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint kell elkészíteni.

            (2) Az önkormányzati vagyonról külön jogszabályokban meghatározott vagyonnyilvántartást kell vezetni. A jegyző köteles a vagyonnyilvántartás folyamatos karbantartásáról, valamint a külön jogszabályokban foglaltak szerinti leltározásáról gondoskodni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében minden évben leltározni kell.

(4) Egyeztetéssel kell leltározást végrehajtani immateriális javak, követelések és csak értékben kimutatott eszközök esetében.

(5) Fizikai leltározási tevékenység (mennyiségben és értékben) szükséges az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések és gépjárművek eszközcsoportoknál.

(6) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a (3) bekezdés szerinti mennyiségi felvétellel történő leltározást - a Számviteli Politikában meghatározott leltározási-leltárkészítési és Selejtezési Szabályzatban meghatározott módon – kétévenként, első ízben a 2007. évi költségvetési beszámoló elkészítésénél kell kötelezően végrehajtani.

15. §

            (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

            (2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére a külön jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

            (2a) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Nvtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

            (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 4/1994.(III.2.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletéhez

 A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonnal való rendelkezés (9. § (3) bekezdés és 10. § (1) bekezdés) szempontjából illetékes bizottságok:

            a) oktatási, művelődési és sportintézmények  használatában lévő vagyon esetében a Képviselő-testület Oktatási és Kulturális Bizottsága;

            b) egészségügyi, szociális intézmények használatában lévő vagyon esetében a Képviselő-testület Egészségügyi és Szociális Bizottsága;

            c) a rendelet 4. § a) és b) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak esetében illetékes bizottság a Környezetvédelmi és Közbiztonsági, valamint a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság.

2. melléklet a 4/1994.(III.2.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletéhez

(a 2. melléklet a Polgármesteri Hivatal Képviselői Csoportjánál tekinthető meg.)