Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1994. (III. 2.) önkormányzati rendelete

4/1994. (III. 2.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete a Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Hatályos: 2020. 11. 26- 2024. 02. 23

Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1994. (III. 2.) önkormányzati rendelete

4/1994. (III. 2.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete a Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról1

2020.11.26.

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:2

I.

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

1. §3 A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

a) tulajdonában álló dolgokra, pénzeszközökre,

b) az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, tagsági jogot, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra,

c) az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultságra, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, továbbá

d) jogszabály vagy szerződés alapján az Önkormányzatot megillető vagyoni értékkel rendelkező követelésekre, igényekre (várományi vagyonra).

A törzsvagyon

2. §4 Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen (3. §), vagy korlátozottan forgalomképes (4. §). A törzsvagyont az ingatlannyilvántartásba bejegyzett művelési ág, vagy egyéb közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adat alapján kell meghatározni.

3. §5 (1) Forgalomképtelen törzsvagyon, amelyet az Nvtv. 5. §-ának (3) bekezdése kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, valamint törvény vagy önkormányzati rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(2) Az Nvtv. 5. §-ának (3) bekezdése alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a terek, parkok,

c) a vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

(3) 4

4. §6 (1) Az Nvtv. 5. §-ának (5) bekezdése alapján az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi:

a) a tulajdonában álló közmű,

b) az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei, továbbá az Önkormányzat által fenntartott közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) az Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet, vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, Önkormányzati tulajdonban levő társasági részesedés.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi

a) a tulajdonában álló, az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései alapján a védett természeti terület (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék), valamint a kulturális javak és muzeális gyűjtemény;

b)7

c) az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, önkormányzati tulajdonú ingatlan.

Üzleti vagyon8

5. §

6

Üzleti vagyon minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik a 3. és 4. §-ban meghatározott törzsvagyon körébe.

5/A. §9 (1) A Képviselő-testület - az Nvtv. 5. §-ának keretei között – dönt az önkormányzati vagyon törzsvagyon vagy üzleti vagyon szerinti besorolásának megváltoztatásáról.

(2)10 Az ingatlan, illetve az ingatlan-rész forgalomképtelensége jelen rendelet módosítása nélkül is megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban az ingatlan közterületi jellege megszüntetésre kerül.

II.

TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA

6. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik.

(2)11 A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát - a törvények és e rendelet keretei között - szerveire, intézményére átruházhatja. Ha a rendelet külön nem jelöli meg a tulajdonosi jogok gyakorlóját, akkor azt a jegyző gyakorolja.

(3)12 Az Önkormányzat képviseletében az adásvételi, telekalakítási, az ingatlannyilvántartási, valamint a cégnyilvántartási bejegyzés alapját képező szerződéseket, megállapodásokat, dokumentumokat a polgármester írja alá.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6/A. §13 (1) Az önkormányzati vagyon szerzésére, értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:

a) ingatlan, valamint telekszabályozás során 150 m2–nél nagyobb telekterület esetén a forgalmi (piaci) értéket 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) ingó vagyon esetén könyv szerinti nyilvántartás alapján,

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az

- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdei árfolyamon,
- a tőzsdén kívül másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi árfolyamon,
- egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(2) Ha a vagyontárgy értékesítésénél, illetve hasznosításánál rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben készült forgalmi értékbecslés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
(3) 14 Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházása esetén az ellenértéket a képviselő-testületi határozatban kell meghatározni figyelemmel a forgalmi értékbecslésre és arra, hogy a vagyon átadására mely jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében kerül sor.

Az önkormányzati vagyon használata

7. §15 Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) és az intézmény a használatában lévő önkormányzati vagyont, a részére nyújtott támogatást és a saját bevételét –alapfeladatai ellátása keretében, az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében szabályozott módon, az Nvtv. rendelkezéseire is figyelemmel - önállóan használja fel működtetése érdekében.

A törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

8. § (1)16

(2)17 A forgalomképtelen önkormányzati vagyon bérbe-, használatba adás útján hasznosítható. Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a hasznosításról a jogszabályok keretei között:

a) 150 millió Ft egyedi értékhatár feletti forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgy esetében a Képviselő-testület dönt;

b) 150 millió Ft egyedi értékhatárt meg nem haladó forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgy esetében a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt.

(3)18 Az Önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja. A helyi közutak és a műtárgyaik hasznosítása esetén a koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

8/A. §19

9. §20 A 4. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, bérbeadásáról, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba való beviteléről - az Nvtv. és az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek keretei között -

a) 50 millió forint egyedi értékhatárig a Tulajdonosi- és Városfejlesztési Bizottság,

b) 50 millió forint egyedi értékhatár felett a Képviselő-testület dönt.

10. § (1)21 Az intézmény és a Hivatal a használatában levő korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyont (4. § b) pont) a jegyző22 - a vagyont használó intézmény, hivatal alapfeladatainak sérelme nélkül, az Nvtv. rendelkezéseinek keretei között - bérbeadás útján hasznosíthatja. Ingatlan egy évet meghaladó bérbeadásáról a jegyző az illetékes képviselő-testületi bizottság véleményének kikérése mellett dönt.

(2)23

(3) A közművek koncessziós pályázatát a Képviselő-testület írja ki és bírálja el.

(4) 16 Az (1) bekezdésben és a 9. § (3) bekezdésében említett illetékes képviselő-testületi bizottságok felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

11. § A 9. és 10. §-ban nem szabályozott esetekben a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogot a jegyző21 gyakorolja.

Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása24

12. §25 (1)26 A Képviselő-testület dönt az üzleti vagyon körébe tartozó 150 millió Ft egyedi értékhatár feletti önkormányzati vagyontárgy szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba való beviteléről.

(2)27 A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt az üzleti vagyon körébe tartozó 150 millió forint egyedi értékhatárt meg nem haladó önkormányzati vagyontárgy szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba való beviteléről.

(3)28 A jegyző gyakorolja az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben a rendelkezési jogot, továbbá dönt az önkormányzati vagyon alkalmi célú (90 napot meg nem haladó) hasznosításáról. A hasznosítással kapcsolatos döntéseiről a jegyző köteles a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni.

(4) 20 A Képviselő-testület dönt a gazdasági társaságok vezetői tisztségviselőinek, könyvvizsgálójának, valamint felügyelő bizottsága tagjainak személyéről.

(5)29 A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt az üzleti terv, a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról, valamint a vezető tisztségviselők részére juttatás megállapításáról.

(6) 21 A gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogokat – a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a jegyző gyakorolja.

(7) Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról

a) 15 millió forint egyedi értékhatárig a jegyző,

b) 150 millió forint egyedi értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság,

c) 150 millió forint egyedi értékhatár felett a Képviselő-testület

jogosult lemondani.

(8) Július 1-je és szeptember 15-e között az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy szerzéséről a jegyző dönt. A jegyző döntéseiről a Képviselő-testület szeptember 15. napját követő első ülésén tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére.

12/A. §30 (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. §-ában meghatározott esetekben az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása alapján történő ingatlanszerzésről a jegyző21 jogosult dönteni úgy, hogy a vételár legfeljebb a kikiáltási ár háromszorosa lehet.

(2) A jegyző21 az (1) bekezdés alapján hozott döntéseiről – a 12. § § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, az ingatlan értékétől függően - a Képviselő-testület vagy a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság soron következő ülésén tájékoztatást ad.

A vagyonkezelői jog létesítése

12/B. §31 (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonra, valamint ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra - önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan - vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A Képviselő-testület a vagyonkezelői jogot ingyenes vagy visszterhes vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre.

(3) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(4) Vagyonkezelői jog ellenértékének vagy ingyenességének megállapítása során figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátásához való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát.

(5) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

(6) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(7) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségen köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(8) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel a közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb tevékenységeket,

b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyaknak a jegyzékét érték megjelölésével,

c) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,

d) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,

e) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

f) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

g) a szerződés megszűnésének eseteit,

h) ingatlan- nyilvántartási rendelkezéseket, ezzel kapcsolatos költségek viselését.

A vagyonkezelői jog gyakorlása

12/C. §

23

(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a vagyonkezelési szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.
(2) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe adott és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni.
(3) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során:
a) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,
b) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és a jogszabályban előírt kötelezettségeket teljesíteni,
c) köteles a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket tűrni, az ellenőrzésekben közreműködni,
d) az előírt beszámolási kötelezettséget teljesíteni.

A vagyonkezelés ellenőrzése

12/D. §

23

(1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat jegyzője21 ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) Az Önkormányzat jegyzője21 a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban, vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.
(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentésre észrevételt tenni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője, alkalmazottja köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
(6) Az Önkormányzat jegyzője21 az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év június 30-ig - tájékoztatja a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottságot.

Az önkormányzat vagyonkezelésében álló vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlása

12/E. §32 (1)33 Az Önkormányzat vagyonkezelésében álló vagyontárgyak felett a vagyonkezelőt megillető rendelkezési jogot - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a) 150 millió forint egyedi értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság;

b) 150 millió forint egyedi értékhatár felett a Képviselő-testület

gyakorolja.

(2) A jegyző21

a) gyakorolja 25 millió forint egyedi értékhatárig az Önkormányzat vagyonkezelésében álló ingóságok felett a vagyonkezelőt megillető rendelkezési jogot;

b) dönt az Önkormányzat vagyonkezelésében álló ingatlan 30 napot meg nem haladó, bérbe, (használatba) adásáról. A jegyző21 döntéseiről negyedévente tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) A rendelkezési jog gyakorlását megelőzően a vagyontárgy értékét könyv szerinti nyilvántartás alapján kell meghatározni.

III.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. §34 Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott egyedi versenyeztetési értékhatárt meghaladó vagyontárgyat elidegeníteni, hasznosítani – amennyiben törvény nem tesz kivételt - a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntésétől függően nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű versenyeztetési eljárás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

13/A. §35 Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) rendelkezéseinek keretei között - a Képviselő-testület dönt.

13/B. § 26

(1)36 A számviteli törvény, valamint az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti behajthatatlan követelések számviteli jogszabályok, valamint az Önkormányzat számviteli politikája szerinti leírásáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az Önkormányzatot illető behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá a tulajdonosi jogok gyakorlása során egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll.

(2a) A jegyző21 jogosult az Önkormányzatot illető, nem hatósági eljárás keretében megállapított díjból/pótdíjból/díjhátralékból származó követelésről lemondani, amennyiben a kötelezettről feltételezhető, hogy vagyoni helyzete alapján annak megfizetése aránytalan terhet jelentene. Aránytalan terhet jelent a követelés megfizetése különösen, ha az a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója (különösen kiskorú gyermeke) létfenntartását veszélyeztetné, illetőleg amennyiben azt a kötelezett egyedi élethelyzete indokolttá teszi.

(3)37 A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével,

a) Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-ének összegéig a jegyző,

b) Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság,

c) Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult.

(4) A követelésről vagy annak egy részéről történő lemondás, továbbá kedvezmény nyújtása a döntésre jogosult egyoldalú nyilatkozatával történhet.

13/C. §38 Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát (vagyoni értékű követelését és igényét) érintő, folyamatban lévő peres eljárás során perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére

a) 15 millió forint perértékig a jegyző,

b) 150 millió forint perértékig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság,

c) 150 millió forintnál nagyobb perérték esetében a Képviselő-testület jogosult.

14. §39 (1) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás mutatja be. A vagyonkimutatást a rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint kell elkészíteni.

(2) Az önkormányzati vagyonról külön jogszabályokban meghatározott vagyonnyilvántartást kell vezetni. A jegyző köteles a vagyonnyilvántartás folyamatos karbantartásáról, valamint a külön jogszabályokban foglaltak szerinti leltározásáról gondoskodni.

(3)40 Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében a jogszabályok szerint leltározni kell.

(4) Egyeztetéssel kell leltározást végrehajtani immateriális javak, követelések és csak értékben kimutatott eszközök esetében.

(5) Fizikai leltározási tevékenység (mennyiségben és értékben) szükséges az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések és gépjárművek eszközcsoportoknál.

(6) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a (3) bekezdés szerinti mennyiségi felvétellel történő leltározást - a Számviteli Politikában meghatározott leltározási-leltárkészítési és Selejtezési Szabályzatban meghatározott módon – kétévenként, első ízben a 2007. évi költségvetési beszámoló elkészítésénél kell kötelezően végrehajtani.

15. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére a külön jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

(2a)41 A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Nvtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)42 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 4/1994.(III.2.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletéhez a 4/1994. (III. 2.) önkormányzati rendelethez

A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonnal való rendelkezés (10. § (1) bekezdés) szempontjából illetékes bizottságok:
a) nevelési-oktatási, művelődési intézmények használatában lévő vagyon esetében a Képviselő-testület Oktatási és Kulturális Bizottsága;
b) egészségügyi, szociális, gyermekjóléti intézmények használatában lévő vagyon esetében a Képviselő-testület Egészségügyi és Szociális Bizottsága;
c) az a)-b) pontok alá nem tartozó egyéb korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a Képviselő-testület Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottsága.

2. melléklet a 4/1994.(III.2.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletéhez a 4/1994. (III. 2.) önkormányzati rendelethez

1

A 4/1994. (III. 2.) Bp. Főv. XII. ker. Ök. rendeletet a 10/1977. (IV. 23.) Bp. Főv. XII. ker. Ök. rendelet 11. §-a, a 10/1999. (XI. 17.) Bp. Főv. XII. ker. Ök. rendelet, valamint a 7/2001. (III. 7.), a 7/2003. (IV.9.) Bp. Hegyvidék XII. ker. Ök. rendelet 16. §-a, a 11/2003. (VII.2.) Bp. Hegyvidék XII. ker. Ök. rendelet, a 7/2006.(V.17.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. rendelet 3.§-a, a 6/2007. (II. 21.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. rendelet 1. §-a, a 24/2007.(VI. 18.), a 27/2008.(XI.19.), a 10/2009.(V.21.), a 13/2009. (VI.26.), a 20/2009.(IX.24.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet, a 8/2010. (II.26.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet 29. §-ának (2) bekezdése, a 32/2011. (XII.19.), a 3/2012. (III.6.), a 29/2012.(X.3.), a 16/2013.(IV.30.), a 21/2013. (VI.24.), a 15/2014. (III.24.), a 19/2014. (V.20.), a 34/2014.(XII.16.), a 19/2015. (VI.2.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet, a 38/2019. (XII. 3.) és a 23/2020. (XI. 25.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet módosította.

2

A bevezető rendelkezés szövege a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2020. január 1-től.

3

Az 1. § szövege a 16/2013. (IV.30.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezést utóbb a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 2. §-a módosította 2020. január 1-jei hatályba lépéssel.

4

A 2. § szövege a 3/2012. (III.6.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezést utóbb a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 3. §-a módosította 2020. január 1-jei hatályba lépéssel.

5

A 3. § szövege a 3/2012. (III.6.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. A 3. § (3) bekezdését utóbb a 29/2012.(X.3.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 4. § szövege a 29/2012. (X. 3.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. § (2) bekezdésének szövegét utóbb a 34/2014.(XII.16.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet módosította.

7

A 4. § (2) bekezdésének b) pontját a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 15. § (3) bekezdése 2020. január 1. napjától hatályon kívül helyezte.

8

Az 5. §-t megelőző alcím szövege és az 5. § szövege a 3/2012. (III.6.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

9

Az 5/A. §-t a 6/2007. (II. 21.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. rendelet 1. §-a iktatta a rendeletbe. Az 5/A. § (1) bekezdésének szövege a 3/2012. (III.6.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

10

Az 5/A. § (2) bekezdésének szövege a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2020. január 1-től.

11

A 6. § (2) bekezdésének szövege a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2020. január 1-től

12

A 6. § (3) bekezdését a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta a rendeletbe. Hatályos 2020. január 1-től.

13

A 6/A. §-t a 24/2007. (VI. 18.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. rendelet 2. §-a iktatta a rendeletbe

14

A 6/A. § (3) bekezdését a 23/2020. (XI. 25.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 1. §-a iktatta a rendeletben. (Hatályos: 2020. november 26-tól)

15

A 7. § szövege a 3/2012. (III.6.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

16

A 8. § (1) bekezdését a 16/2013. (IV.30.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 4. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

17

A 8. § (2) bekezdésének szövege a 24/2007. (VI. 18.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A rendelkezést utóbb a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 6. §-a módosította 2020. január 1-jei hatálybalépéssel.

18

A 8. § (3) bekezdésének szövege a 24/2007. (VI. 18.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 8/A. §-t a 8/2010. (II.26.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet 29.§-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

20

A 9. § szövege a 29/2012. (X.3.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezést utóbb 2020. január 1-jei hatálybalépéssel a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 7. §-a módosította.

21

A 10. § (1) bekezdésének szövege a 29/2012. (X.3.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

22

A rendelkezésben a „polgármester” szövegrész helyébe a „jegyző” szöveg lépett a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 14. §-a értelmében. Hatályos: 2020. január 1-től.

23

A 10. § (2) bekezdését a 29/2012. (X.3.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 7. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. A 10. § (4) bekezdésének szövegét a 16/2013. (IV.30.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 2. §-a módosította.

24

A 12. §-t megelőző alcím szövege a 3/2012. (III. 6.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. Kt. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

25

A 12. §-t újraszabályozta a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 8. §-a. Hatályos: 2020. január 1-től.

26

A 12. § (1) bekezdésének szövege a 7/2003. (IV.9.) Bp. Hegyvidék XII. ker. Ök. rendelet 16. §-ával és a 3/2012. (III. 6.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. Kt. rendelet 9. §-ával módosított szöveg.

27

A 12. § (2) bekezdésének szövege a 24/2007. (VI. 18.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 12. § (2) bekezdés a) pontjának szövege a 3/2012. (III. 6.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. Kt. rendelet 9. §-ával módosított szöveg.

28

A 12. § (3)-(4) bekezdését a 24/2007. (VI. 18.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. rendelet iktatta a rendeletbe.

29

A 12.§ (5) és (6) bekezdését a 13/2009. (VI.26.) Bp. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet 1.§-a iktatta a rendeletbe. A 12. § (5) bekezdésének szövege a 3/2012. (III. 6.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. Kt. rendelet 9. §-ával módosított szöveg.

30

A 12/A. §-t a 20/2009.(IX.24.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet iktatta a rendeletbe.

31

A 12/B-12/D.§-t a 21/2013. (VI.24.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 1. §-a iktatta a rendeletbe

32

A 12/E. §-t a 15/2014. (III.24.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet iktatta a rendeletbe. A 12/E. § (1) – (2) bekezdését utóbb a 19/2015. (VI.2.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet módosította.

33

A 12/E. § (1) bekezdésének szövege a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2020. január 1-től.

34

A 13. § szövege a 3/2012. (III.6.) Bp. XII. ker..Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

35

A 13/A – 13/B. §-t a 10/1999. (XI. 17.) Bp. Főv. XII. ker. Ök. rendelet 1. §-a iktatta a rendeletbe. A 13/A. § szövege a 16/2013. (IV.30.) Bp. XII. ker..Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. A 13/B. § szövege a 27/2008.(XI.19.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet 2.§-ával megállapított szöveg, utóbb a 13/B. § (3) bekezdését módosította a 3/2012. (III.6.) Bp. XII. ker..Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 12. §-a. A 13/B. § (2a) bekezdését a 15/2014. (III.24.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet iktatta a rendeletbe, és a 19/2014. (V.20.) rendelet módosította.

36

A 13/B. § (1) bekezdésének szövege a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szövet. Hatályos: 2020. január 1-től.

37

A 13/B. § (3) bekezdésének szövege a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított szövet. Hatályos: 2020. január 1-től.

38

A 13/C. §-t a 32/2011. (XII.19.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet iktatta a rendeletbe. A 13/C. §-t utóbb a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 11. §-a 2020. január 1-jei hatálybalépéssel módosította.

39

A 14.§ szövege a 7/2006.(V.17.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. rendelet 3.§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. számú mellékletet a 7/2006. (V.17.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. rendelet 3.§-ának (2) bekezdése iktatta a rendeletbe.

40

A 14. § (3) – (6) bekezdését a 24/2007. (VI. 18.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. rendelet 9. §-a iktatta a rendeletbe. A 14. § (3) bekezdését utóbb a 38/2019. (XII. 3.) Bp. Főv. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 12. §-a módosította 2020. január 1-jei hatálybalépéssel.

41

A 15. § (2a) bekezdését 3/2012. (III.6.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. Kt. rendelet 13. §-a iktatta a rendeletbe.

42

A 15.§ (3) bekezdését a 13/2009.(VI.26.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet 2.§-a iktatta a rendeletbe.