Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a helyi (kerületi) jelentőségű építészeti értékek védetté nyilvánításáról
Hatályos: 2007. 04. 21- 2021. 09. 30Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a helyi (kerületi) jelentőségű építészeti értékek védetté nyilvánításáról[1]
A Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletre figyelemmel – a helyi (kerületi) jelentőségű építészeti értékek védetté nyilvánításáról az alábbi rendeletet alkotja:
1/A. § A Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata Képviselő-testülete a rendelet mellékletében meghatározott helyi (kerületi) jelentőségű építészeti értékeket védetté nyilvánítja.
1/B. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált építésügyi hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
1. melléklet
Cím | Hrsz. | Épült, tervező | Építészeti érték | A helyi egyedi (kerületi) védelem kiterjed | |
|---|---|---|---|---|---|
1. | Alkotás utca 3. | 7062 | 1902 | Századfordulós, romantikus-historizáló stílusjegyekkel épült bérház. A zártsorú beépítésű kerületrész városképileg jelentős épülete, melynek értékét a közel eredeti állapotában fennmaradt tégla-architektúra és áttört faragott kőkorlátok adják. Jellemzője a szimmetrikus tömegképzésű homlokzat, hangsúlyos középrizalittal. | Az épület egészére és a hozzá tartozó földrészletre. |
2. | Béla király út 18/b | 9556/1 | 1900 körül | 1900 körül épült romantikusan eklektizáló villaépület. Téglaarchitektúráját helyenként vakolat díszekkel egészítették ki. Homlokzatai részben „fachwerkes” kialakításúak, nyílászárói félköríves záródásúak, egységesen osztottak. | Az épület egészére és az ingatlan egész területére. |
3. | Béla király út 26. „1”. épület | 9552 | 1840-50 átalakít-va 1902-ben | 1840-es évek közepén eredetileg nyaralónak épült szabadonálló villaépület. A Hegyvidék legrégebbi épületei közé tartozik. Az épületet palafedésű, kontyolt nyeregtető fedi, a középrizalitot faragott szerkezetű zárt tornác alkotja, mely eredetileg is romantikus stílusban épült. A század elején romantizáló, keleties ornamentikájú, íves oromzatot építettek a zárt tornác fölé. A háromtengelyes homlokzat jelenleg már többszörösen átalakított állapotot tükröz, időközben a tornác osztásait kibontották és jellegtelen, új osztású üvegfalat építettek be. Az épület vakolatarchitektúrája is leegyszerűsödött, de az eredeti lizénák egy része felismerhető. | Az „1” épület egészére és az ingatlan egész területére. |
4. | Béla király út 26. „3”. épület | 9552 | 1850 körül | A nagy telken a főépület mögött helyezkedik el az egytraktusos, hosszfalas melléképület. 1850-es évek közepén épült földszintes épületet 1902-ben átalakították. Udvari homlokzatán erőteljes középrizalit jelenik meg, gazdag díszítésű üvegezett veranda formájában. A veranda előtt díszes kovácsoltvas korláttal szegélyezett terasz húzódik, erre kétoldalt egykarú lépcső vezet fel. Az épület szimmetrikus szárnyain igényes vakolat architektúra jelenik meg, aminek ma már csak nyomai vannak. | A „3” épület egészére és az ingatlan egész területére. |
5. | Béla király út 32. | 10422/1 | 1889 | Szabadonálló eredetileg nyaralónak épült villaépület rizalitos tömegét kontyolt nyeregtető fedi. A főhomlokzat középrizalitja oromfallal zárul. A rizalit feletti tető konzolos támaszokra terhel, az oromfalon fa díszítményekkel keretezett, kettős íves záródású padlásablak jelenik meg. A téglaburkolatú falfelületen az ablakok gazdagon díszített lombfűrészes keretei és kváderes osztású vakolt lizénák élénkítik. | Az épület egészére és az ingatlan egész területére. |
6. | Béla király út 44. (Harangvöl-gyi út) | 10500/3 | 19. század második fele | Szabadonálló eredetileg nyaralónak épült épület, melynek az északi oldalán faszerkezetű, díszes oromzatos veranda található. A fa szerkezetű, üvegezet veranda tipikus és megőrzendő motívuma a XIX. századvégi hagyományos Svábhegyi villaépítészetnek. | Az épület egészére és a hozzá tartozó földrészletre. |
7. | Béla király út 59/b - Csermely út 11. | 10526/7 | 1890-1900 körül | Szabadonálló beépítésű polgári villaépület. Az épület a Zugliget, Virányos városrészek századfordulón történt beépülésekor létesült. Ezen városrészekben épített polgári épületek, így jellemzően ez az épület is karakteres anyaghasználattal valósult meg. Az anyaghasználatra jellemző a robusztus, görgeteg kövekből kialakított erőteljes vonalú lábazat, vakolatarchitektúra és hódfarkú cserépfedés. | Az épület egészére és az ingatlan egész területére. |
8. | Eötvös út 48. | 9129/3 | 1880 | Szabadon álló lakóépület, melyet csonkolt nyeregtetővel illetve toronnyal építettek. Az épület értékét elsősorban annak tömegformálása adja. Az épület magastetős főtömegéhez egy kellemes arányú, kör alaprajzú torony illeszkedik. A nyugodt hangvételű épületet, mely a hegyvidéki villaépítészet egyik szép példája, kváderezések és karakteres vakolatarchitektúra díszíti. | Az épület egészére. |
9. | Eötvös út 59. – „Normafa síház” | 10497/7 | 1900 | A földszintes épület szimmetrikus tömegképzésű, melynek középpontjában található az íves középrizalit. A sűrű osztású nyílászárókkal kialakított épület meghatározó építészet- és helytörténeti emlék. Az épület kialakítása óta változatlan formában megőrizte hajdani, ám annál kedvezőbb beépítési léptékét és építészeti miliőjét. | Az épület egészére és az ingatlan egész területére. |
10. | Határőr út 18/a | 6842/2 | 1908 | Századfordulós, historizáló stílusjegyekkel épült Árkay Aladár jegyezte, szabadonálló villaépület, a „Bírák és ügyészek lakótelepének” tagja. | Az épület egészére és a hozzá tartozó földrészletre. |
11. | Koszta József utca 29. | 8162/3 | 1930 | Romantikus stílusjegyekkel épült, szabadonálló beépítéses villaépület. Az épület a Sashegy és környékének századforduló utáni, a második világháborút megelőző időszakban történt intenzív beépülésekor létesült. Ezen városrészben épített kedves arányú villaépületek, így jellemzően ez az épület is romantikus hangulatot idéző motívumokkal és karakteres anyaghasználattal valósult meg. | Az épület egészére és a hozzá tartozó földrészletre. |
12. | |||||
13. | Kútvölgyi út 74. – Cinege út 4. | 10408 | 1924 | Szabadonálló eredetileg nyaralónak épült villaépület, melyet később (1960-as években) átalakítottak és bővítettek óvodaépületnek. Az épület északi homlokzatán található, az építmény tömegét és környezetét meghatározó torony, mely különlegessége az építés idejében jellegzetes tornyok építészeti kialakításától való eltérés. Az épületet sarokrizalitok díszítik. Valószínűleg a nyílászárók körül is homlokzati díszítés volt, mára azonban csak a „sima” vakolat látható. A ingatlan jelenleg üresen áll. | Az épület egészére és az ingatlan egész területére. |
14. | Krisztina körút 25. | 6904 | 1890 | Eklektikus stílusú, zártsorú beépítéses bérház. Az emeletes szimmetrikus homlokzati kiosztású bérház mementoként áll a Krisztina körúton. Az épület homlokzata 3+3+3 tengelykiosztású, melynek leghangsúlyosabb eleme a középtengely a bejárattal, erkéllyel, valamint a jelképként magasló tetőfelépítménnyel. Értékes az épület míves tégla és vakolat architektúrája is, mely még őrzi kora építészeti hangulatát, minőségét. | Az épület egészére és a hozzá tartozó földrészletre. |
15. | Laura út 5. | 9496/3 | (vélhetően 1880-1900 körül) | A sarokrizalitos villaépület tömegét a palafedésű kontyolt nyeregtetőből „kiforduló” gazdag fa díszítésű oromzat határozza meg, valamint a hozzá kapcsolódó faszerkezetű veranda. Sajnálatos módon az épületen több helyen (pl.:a keleti homlokzaton) oda nem illő bővítmény, átalakítás nyoma található. A svábhegyi villaépítészet jellemző épületén még néhol megtalálhatóak a sarokrizalitok és a nyílászárók díszítései, keretezései. | Az épület egészére és az ingatlan egész területére. |
16. | Mártonhegyi út 53-57. | 8543 | 1914 | 1914-ben épült emeletes villaépület, melyben jelenleg a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona található. A századfordulón épült villaépület részletképzése egyszerre mutat historizáló és szecessziós jegyeket. A stíluskeveredés miatt kialakult egyedi architektúra adja az épület legfőbb értékét. A részletgazdagság mellett az épület további erénye annak tagolt és jól átgondolt tömegképzése, magastetős kialakítása. Az északi homlokzat szimmetrikus zárterkély motívumai, egységes nyílásrendje szép példája a századelő kifinomult építészeti közízlésének. | Az épület egészére és az ingatlan egész területére. |
17. | Mátyás király út 3-7. | 9510 | 19. század második fele | Szabadon álló épület. Nagy saroktelken áll a fogaskerekű vasút pályája mellett a “lépcsős” főhomlokzatú, cserépfedésű nyeregtetős, egyszerű emeletes épület. Főhomlokzata öt tengelyes, ebből a jobb oldali rizalit kéttengelyes, oromfalall hangsúlyozott tömegként jelenik meg. Ezt követi a hátraugratott, középső, egytengelyes, kontyolt nyeregtetős traktus, majd pedig a szélső, hátra lépcsőző, két tengelyes tömeg, amelynek nyeregteteje az oldalhomlokzaton oromzattal zárul. A hátsó homlokzat sarokrizalitos, a rizalitok között a földszinten féltetővel fedett faoszlopos tornác húzódik végig. A bejáratok az oldalhomlokzat és a hátsó homlokzatok felől nyílnak. Az épület eredeti architektúrája jobbára a főhomlokzaton maradt meg. Az épület iskolai kezelésű, rendezetlen telken áll. | Az épület egészére és az ingatlan egész területére. |
18. | Menyét út 1. – Normafa út 10. | 9425 | 1933 | Szabadon álló, átalakított eklektikus villaépület, kontyolt nyeregtetős, előreugratott alagsori szint fölé épített terasszal, oromfallal hangsúlyozott középrizalittal, és a fő homlokzatot megkoronázó négyzetes alaprajzú, fachwerkes szerkezetű toronnyal. | Az épület egészére és az ingatlan egész területére. |
19. | Németvölgyi út 7. | 8283 | 1910 | A századfordulón épült szabadonálló lakóház egyike azon kevés villaépületnek, mely mind kubatúráját, mind architektúráját tekintve közel eredeti állapotban fennmaradt. | Az épület egészére és a hozzá tartozó földrészletre. |
20. | Normafa út 17/b. | 9476/2 | pontos adat nem áll rendel-kezésre | A sarokrizalitos villaépület tömegét a palafedésű kontyolt nyeregtetőből kiforduló gazdag fa díszítésű oromzat határozza meg. A hátsó homlokzat középrizalitja a főpárkány alatt csonka nyolcszögű alaprajzú, a főpárkány felett pedig oromfalban folytatódik. A háromszögletű oromfalak síkja előtt félkörös kontúrú faépítmény jelenik meg. A hátsó homlokzat bal oldalán zárt verandát építettek. Az épületbe az egyik oldalhomlokzat utólag hozzáépített vasbeton lemezű teraszon lehet bejutni. | Az épület egészére és az ingatlan egész területére. |
21. | Ráth György utca 21b - Csaba utca 19. | 10089 | Mattyók Aladár, 1930 | Eklektikus (neoklasszikus) stílusú, szabadonálló beépítéses villaépület. A lakóház egyike azon kevés villaépületnek, mely mind kubatúráját, mind architektúráját (vakolat és tégla architektúrát) tekintve közel eredeti állapotban fennmaradt. | Az épület egészére és a hozzá tartozó földrészletre. |
22. | Szarvas Gábor út 42/c | 10767/4 | 1897 | Szabadonálló villaépület, mely eredetileg Beiwinkler Vilmos nyaralójának épült 1897-ben, majd többször átépítették (1918-ban, 1981-ben). Egységesen megmaradt (tetődíszítések kivételével) villaépület, melynek homlokzatképzése gazdag tégla architektúrájú, a nyílászárók osztottak és díszítettek. A hátsó homlokzaton található fa veranda utólagos fedése kedvezőtlen (bitumenes zsindely), az épülettől idegen. A főhomlokzat sarok kiemelései sajnálatosan mára már eltűntek. | Az épület egészére és az ingatlan egész területére. |
23. | Tamási Áron utca 40. | 8514/2 | 1933 | A „Páger-villa” néven ismert lakóház 1933-ban csicseri Orosz György tervei alapján hagyományosan reprezentatív alaprajzzal és modoros modern formákkal készült. Szabadon álló magasföldszintes lapostetős családiház meghatározó példája a két világháború közti modern magyar villaépítészetnek. | Az épület egészére és az ingatlan egész területére. |
24. | Vércse utca 27. | 8003/2 | 1920 | Romantikus stílusjegyekkel épült, szabadonálló beépítéses villaépület. Az épület a Sashegy és környékének századforduló utáni, a második világháborút megelőző időszakban történt intenzív beépülésekor létesült. Ezen városrészben épített kedves arányú villaépületek, így jellemzően ez az épület is romanikus hangulatot idéző motívumokkal és karakteres anyaghasználattal valósult meg. | Az épület egészére és a hozzá tartozó földrészletre. |