A Budapest XII. kerület Hegvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendeletben és a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendeletben foglaltakra is - az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: Hegyvidéki Önkormányzat) közigazgatási területén lévő

a) a Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonában és kezelésében álló helyi közutakra, azok műtárgyaira és tartozékaira, valamint

b) az olyan közútra, azok műtárgyaira és tartozékaira, amelyek tekintetében a Hegyvidéki Önkormányzat – külön megállapodás alapján - látja el a közútkezelői feladatokat (a továbbiakban együtt: közutak)

Fogalommeghatározások

2. § A rendelet alkalmazásában

1. közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tartja nyilván; a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt része;

2. út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;

3. közút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület (ennek megfelelően közút a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút is);

4. magánút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló magánterület; a magánút közforgalom elől elzárt, vagy közforgalom elől el nem zárt magánút;

5. úttest: az útnak a járművek közlekedésére szolgáló része;

6. útburkolat: az úttestnek, a járdának, az út egyéb területének, illetve a kerékpárútnak az ideiglenes vagy végleges szilárd szerkezete (kockakő, betonkő, aszfalt stb., - az alappal és az ágyazattal együtt)

7. járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része;

8. kerékpárút: a jelzőtáblával kerékpárútnak megjelölt közút;

9. gyalogút: a kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgáló olyan közterület, amely nem minősül járdának;

10. gyalog- és kerékpárút: jelzőtáblával gyalog- és kerékpárútnak jelölt közút;

11. az út műtárgya (közúti műtárgy): a híd, az áteresz, a felüljáró, az aluljáró, az alagút, a támfal, a bélésfal, valamint az út víztelenítését szolgáló létesítmény (burkolatlan vagy burkolt árok, szikkasztóárok, más vízelvezető létesítmény. A két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, az ennél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz;

12. az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, a forgalomtechnikai létesítmény, a forgalmi, útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki, és egyéb létesítmény vagy berendezés (segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, közösségi közlekedési megállóhelyre kihelyezett utasváróhely, utcabútor, a járművek várakozását szabályozó eszköz, kerékpártároló), az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszköz és hálózat, a zajárnyékoló fal és töltés, továbbá a hidak, a felüljárók, az alagutak és az aluljárók speciális tartozékai;

13. forgalomtechnikai létesítmény: a forgalomirányító fényjelző készülék (a továbbiakban: jelzőlámpa), a közúti jelzőtábla, az útburkolati jel, jelzőtest, a KRESZ 20. §-ában meghatározott „egyéb közúti jelzés”, a várakozást gátló eszköz (pl. poller, korlát), valamint a forgalomirányító jelzésrendszer alépítménye (csőhálózat, akna);

14. útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény területének, illetve a járművek közút melletti ingatlanról a közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása;

15. közút üzemeltetése: a közúton és közvetlen környezetében végzett olyan szolgáltatások és egyéb tevékenységek összessége - ideértve a közút fenntartását, tisztántartását, síkosságmentesítését, hóeltakarítását, valamint a közút állapotának ellenőrzését és vizsgálatát is - amelyek a közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását szolgálják vagy segítik elő;

16. közút fenntartása (karbantartása): a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartása, a forgalmi igénybevételből, az időjárási és az egyéb természeti hatásokból származó természetes leromlás ellensúlyozása;

17. közút közlekedési célú igénybevétele: a közúton járművel való közlekedés (ideértve a járművel való megállást és a várakozást is), illetve gyalogosközlekedés;

18. közút nem közlekedési célú igénybevétele: a közút felbontása, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezése, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalása;

19. közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele: a közútnak az egyes közművek üzemzavarának idejére vonatkozó, halasztást nem tűrő hibaelhárítás és helyreállítás céljából történő, illetve ár- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás, vagy elemi csapás miatti igénybevétele;

20. közmű: a közterületen, az alatt vagy felett elhelyezett közművezeték és anyagszállításra, adatátvitelre vagy erőátvitelre szolgáló egyéb vezeték, a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel;

21. közút kezelője (Közútkezelő): a Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutak tekintetében a Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete. A Képviselő-testület

1. a közúti közlekedésről 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (5) bekezdésében, 34. § (2), (4), (5) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatásköröket a polgármesterre,
2. a 3. § (2) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 34. § (3) bekezdésében, 36. § (1), (3) bekezdésében, 37. § (2)-(3) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) bekezdésében és 43. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatásköröket a jegyzőre ruházza át.

22. közút forgalomtechnikai kezelője (Forgalomtechnikai kezelő): Budapest Főváros teljes közforgalomnak megnyitott közúthálózata tekintetében - jogszabályban meghatározott esetekben - a Fővárosi Közgyűlés, illetve a főjegyző.

23. közút fejlesztése, felújítása: érvényes útügyi műszaki előírások, illetve szabványok szerint meghatározott műszaki jellemzőkkel rendelkező szilárd burkolatú út létrehozása, vagy nem megfelelő állapotú szilárd burkolatú út vagy útszakasz útburkolatának cseréje;

24. zöldterület: zöldfelületek, fásított közterek, közkertek, közparkok, városi parkok, közterületi zöldfelületek, utcai fasorok és az azokat kísérő zöldsávok, az úttest és a járda közötti burkolattal el nem látott területek.

II. fejezet

KEZELŐI ÉS IGAZGATÁSI FELADATOK

Általános szabályok

3. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó helyi közutakkal kapcsolatban a Közútkezelő feladatai a következők:

a) igazgatási feladatok ellátása (útkategóriába sorolás, nyilvántartás vezetése, valamint a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez való hozzájárulás és az igénybevétel feltételeinek meghatározása),

b) fejlesztési, felújítási feladatok ellátása,

c) üzemeltetési feladatok ellátása (üzemeltetés, fenntartás),

d) a helyi közutak kezelésével kapcsolatos egyéb feladatok ellátása.

Kezelői hozzájárulások

4. § (1) A külön jogszabályokban meghatározott esetekben kiadandó közútkezelői hozzájárulás, nyilatkozat, engedély (a továbbiakban: közútkezelői hozzájárulás) megadásakor a Közútkezelő megállapítja a hozzájárulás - e rendeletben foglaltak alapján meghatározott – feltételeit.

(2)  A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért a közútkezelő díjat állapít meg, amelynek összegét a rendelet 1. számú mellékletében foglalt díjtétel és szorzószám alkalmazásával kell meghatározni. Nem kell díjat fizetni e rendelet 8. §-a szerinti rendkívüli igénybevétel, valamint a 22. §-ban meghatározott útburkolat bontása esetében.

(3)   A közút igénybevételéért fizetendő díjat az igénybevétel előtt kell megfizetni, a díj megfizetését igazolni kell.

    (4) Jogszabályban meghatározott esetekben a közlekedési hatósághoz lehet fordulni a közútkezelői hozzájárulás megtagadása miatt, vagy a megállapított feltételekkel szemben.

      (5)

5. § (1) A közútkezelői hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a helyi közutat igénybe kívánja venni

(a továbbiakban: a kérelmező).

(2) A kérelmezőnek a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmét a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti tartalommal és mellékletekkel a Hegyvidéki Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához kell benyújtania.

6. § A közút fejlesztését, felújítását, burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 éven belül, azon burkolatbontással járó munka - a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének (8. §) kivételével - nem végezhető. A Közútkezelő csak kivételesen indokolt esetben, közérdekből járulhat hozzá az ilyen munkák 5 év letelte előtti megkezdéséhez.

Munkakezdési hozzájárulás

7. § (1) A rendelet hatálya alá eső közutakon végzett következő tevékenységek tekintetében a tényleges munkavégzés megkezdése előtt a kérelmezőnek a Közútkezelőtől munkakezdési hozzájárulást kell kérnie:

a) közút fejlesztése, felújítása,

b) közútnak építési munkával járó fenntartása,

c) közúthoz útcsatlakozás létesítése,

d) közút területén levő (ideértve a közút alatt és a közút felett levő) közmű (víz, gáz, távközlési vezeték, optikai kábel stb.), illetve olyan közmű létesítése, amely a közút területét érinti,

e) a közút területének bontásával járó egyéb munkák végzése (ideértve a közút területén a várakozást gátló eszközök elhelyezését, továbbá fák, cserjék kivágását vagy ültetését, zöldterület átépítését stb. is)

esetén.

 (2) Nincs szükség munkakezdési hozzájárulásra a közút nem közlekedési célú - külön jogszabályban meghatározott - rendkívüli igénybevétele esetén. A munka megkezdését azonban a közút ilyen igénybevevője is köteles bejelenteni - a 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Közútkezelőnek.

(3) A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet a 2. mellékletben foglalt nyomtatvány kitöltésével, az   alábbi mellékletek csatolásával kell benyújtani:

a) kiviteli terv, de legalább a munkálatokat részletesen bemutató műszaki dokumentáció (helyszínrajz, keresztszelvény, műszaki leírás),

b) közútkezelői hozzájárulás (kezelői hozzájárulás-köteles tevékenységek esetében),

c) amennyiben közúti közlekedést érint, 6 hónapnál nem régebbi forgalomtechnikai kezelői hozzájárulással ellátott, az építés idejére szóló forgalomszabályozási terv,

d) a tervező vagy a kivitelező nyilatkozata arról, hogy a kivitelezési tervet minden érintett közmű és közmű-jellegű hálózat üzemeltetőjével egyeztette, és a megoldás megfelel az egyeztetés eredményének, a jogszabályi és egyéb előírásoknak; vagy a munkával érintett közműcégeknek a kivitelezési tervre rávezetett, aláírt és pecséttel ellátott nyilatkozata arról, hogy a tervben foglaltakra vonatkozóan észrevételük nincs,

e) igazolás arról, hogy a munkavégzés során okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítással rendelkezik,

f) részletes építési ütemterv, amennyiben a munka egy ütemben nem végezhető el,

g) építési engedély vagy létesítési hozzájárulás köteles munkák esetén építési engedély vagy létesítési hozzájárulás,

h) úttest érintettsége esetén a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez tartozó kitöltött adatlap (3. melléklet),

i) úttest érintettsége esetén a közút igénybevételét bemutató helyszínrajz, ha az az építés alatti forgalomszabályozási tervből nem olvasható ki,

j) a vasúti pálya érintettsége esetén a vasúti pálya, illetve közúti vasúti pálya kezelőjének nyilatkozata,

k) közösségi közlekedési járat útvonalán a közösségi közlekedési járat üzemeltetőjének nyilatkozata,

      l) tömegközlekedéssel érintett utak esetén az út üzemeltetőjének nyilatkozata,

      m) érintett zöldterületek és fasorok megóvására vonatkozó nyilatkozat, valamint a zöldterületek, fasorok kezelőjének nyilatkozata. 

(4)³ Az igénybevételre engedélyezett területen kívül további terület a munkavégzéshez csak a közútkezelő külön hozzájárulása alapján vehető igénybe.

(5) A Közútkezelő indokolt esetben (forgalom jelentős zavarása, elterelése vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok, stb. miatt ) a munkák végzésének a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételeit, új munkakezdési hozzájárulással megváltoztathatja.

(6) Burkolatbontással járó munkához a november hó 15. és március hó 01. közötti időszakra munkakezdési hozzájárulás csak rendkívüli esetben adható. Ennek tekinthető, ha a várható időjárási viszonyok a munkát megengedik, és a hozzájárulás jogosultja kötelezettséget vállal a téli munkavégzés feltételeinek a biztosítására.

7/A. § (1) A közutakon végzett - kizárólagosan az alábbi tevékenységek esetében - egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás adható:

1. rendkívüli igénybevétel 72 órát meghaladó munkálataink folytatása,
2. közművek szerelvényeinek, aknafedlapjainak cseréje, javítása, szintbehelyezése.

A hozzájárulást a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell kérelmezni.

(2) Az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás kérelemhez csatolni kell

a) az M=1:500 vagy ennél nagyobb méretarányú helyszínrajzot, ábrázolva a beavatkozás helyét (helyeit), a megbontandó burkolat nemének megjelölésével,

 b) a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez tartozó kitöltött adatlapot (3. melléklet),

c) a közút igénybevételét bemutató helyszínrajzot,

d) az építés alatti forgalomszabályozási tervet.

III. fejezet

Kivitelezési előírások

Rendkívüli igénybevétel

8. § (1) A közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele esetén az igénybevevő a munkálatok megkezdését, annak várható befejezési időpontját, a rendkívüli igénybevétel okának meghatározásával a munkakezdés időpontját megelőzően lehetőleg 12 órán belül, de legkésőbb a munka megkezdéséig - elektronikus úton vagy telefaxon - köteles bejelenteni a Közútkezelőnek. A bejelentést igazoló dokumentumot a munkavégzés ideje alatt a helyszínen kell tartani.

(2) A rendkívüli igénybevétel idejére az igénybevevőnek a munkavégzés helyszínén egy 1,00 m x 0,50 m méretű, az igénybevevő nevét, elérhetőségét, a munkálatok megnevezését feltüntető táblát kell elhelyeznie.

(3) Ha a rendkívüli igénybevétel (az útburkolat helyreállítását is beleértve) 72 órán belül nem fejezhető be, az igénybevevő köteles a munka folytatásához a Közútkezelő hozzájárulását megkérni, és a munkát a Közútkezelő által meghatározott feltételek figyelembe vételével kell elvégeznie.

     (4) A közút rendkívüli igénybevételének (3) bekezdés szerinti 72 órás időtartama az (1) bekezdés szerinti bejelentés ismételt benyújtásával nem hosszabbítható meg.

8/A. § Ha a rendkívüli igénybevétel (az útburkolat helyreállítását is beleértve) 72 órán belül nem fejezhető be, a közút kezelője, kérelemre egyszerűsített munkakezdési hozzájárulást ad ki.

A munkaterület átvétele

9. § (1) A munkaterületről és annak környezetéről a közútkezelő fényképfelvétel készítését írhatja elő.

(2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, valamint a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a Közútkezelő által előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó hozzájárulásokat a munkaterületen kell tartani.

A munkaterület és a forgalom elválasztása

10. § (1) A közúton végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól - a külön jogszabályban meghatározottak és a jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint - el kell választani. Ennek megfelelően a munkaterületre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet, és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.

(2) A gyalogosok, a mozgáskorlátozottak, valamint a megkülönböztetett jelzést használó gépjárművek biztonságos közlekedését, a célfuvarok teljesítését, a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását, továbbá az ingatlanokra, üzletekbe való bejárás lehetőségét a közúton - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell.

(3) Az útelzáró berendezéseken fel kell tüntetni a munkát végző cég nevét és címét, valamint közmű esetén annak fajtáját (gáz, elektromos áram, csatorna stb.).

(4) A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemeinek meg kell felelniük a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglalt követelményeknek.

(5) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat, anyagot nem tárolhat, a közútnak bármilyen célból csak a forgalomszabályozási tervben megjelölt része foglalható el.

Az ideiglenes forgalmi rend kialakítása

11. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a FŐVINFORM-ot az ideiglenes forgalmi rend kialakításáról - az ideiglenes forgalmi rend életbe lépését megelőzően legalább 3 munkanappal korábban - értesíteni.

 (2) A közúton végzett munkálatok ideje alatt az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó forgalomtechnikai eszközök üzemeltetése a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának feladata és felelőssége.

 (3) A jelzőtáblák kivételesen hordozható kivitelű oszlopokra is helyezhetők. Az ellentétes értelmű közúti jelzőtáblákat ebben az esetben is letakarással vagy leszereléssel kell érvényteleníteni.

 (4) A munkavégzés során az általános forgalomtechnikai üzemeltetői és technológiai előírásokat is be kell tartani.

A munka megkezdése és végzése

12. § (1) A munkavégzés során biztosítani kell a közművek és a forgalomtechnikai létesítmények megközelíthetőségét. A közmű-létesítmények felszíni szerelvényeit szabadon kell hagyni.

(2) A bontási munkákat - kézi feltárással történő kivitelezés esetén is - különös óvatossággal kell elvégezni.

(3) Földmunka esetén a munkaárok fát 2 m-nél jobban nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon - valamilyen kényszerhelyzet miatt - nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett - kézi vagy gépi - átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét 1 m-nél jobban nem közelítheti meg.

(4) Fa törzsétől mért 3 m-es sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézzel szabad végezni. A munkák során 5 cm-nél vastagabb gyökeret elvágni tilos. A 2 és 5 cm közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni.

(5) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli, illetve a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét - amennyiben a fák sérülésének veszélye fennáll - a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad.

(6) Az építési munkák során be kell tartani a zöldfelületi rendszerbe tartozó zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló önkormányzati rendeletekben foglaltakat is.

13. § (1) Ha az előretervezett bontási munkák folyamán az útburkolat szintjéhez viszonyítva gyalogúton, járdán, kerékpárúton, illetve gyalog- és kerékpárúton a 25 cm-t, úttesten a 40 cm-t meghaladó mélységig kell lehatolni, ezt a hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt köteles az érintett közműveknek bejelenteni. Erősáramú kábel biztonsági övezetében (felette és mellette 1-1 m távolságban) tilos földmunkagépekkel dolgozni.

(2) Járdán, gyalogúton és kerékpárúton a vezeték- (kábel-) fektetési munkát úgy kell végezni, hogy az, valamint a föld visszatöltése, tömörítése és a betonalap készítése folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon levő kábelmennyiség hosszát. Újabb szakasz bontására csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha és amennyiben a korábban megnyitott munkaárok-szakasz visszatöltése és ideiglenes helyreállítása megtörtént.

(3) Közmű fektetésénél vagy javításánál a vezetékek helyszínrajzi bemérése (rögzítése) után a munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni. Ennek során a kitermelt, de visszatöltésre alkalmatlan, fagyott vagy veszélyes anyagot nem szabad felhasználni.

(4) A munkavégzés során a hozzájárulás jogosultjának gondoskodnia kell a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról, és az egyéb szennyeződések folyamatos eltakarításáról.

(5) A földmérési jelek megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását a hozzájárulás jogosultja köteles a területileg illetékes földhivatalnak bejelenteni, és a helyreállítás költségeit viselni.

Az anyagok kiszállítása és tárolása

14. § (1) A munka végzése során biztosítani kell az építőanyagok, csövek, sínek, stb. kiszállítására és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását. A munkahelyen csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.

(2) A felbontott burkolat olyan idomköveit, amelyeket a hozzájárulás jogosultja visszaépít, úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést.

(3) A kitermelt anyagot - mind a gyalogos-, mind a járműforgalom felőli oldalon - a szétszóródást megakadályozó megtámasztással kell biztosítani.

(4) A hézag-kiöntő anyagot (bitument stb.) az elszállításig úgy kell tárolni, hogy az útburkolatot ne szennyezze be.

(5) Fák tövében, zöldterületen, a közművek felszíni szerelvényein az építési anyagokat, a kitermelt földet és törmeléket tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad.

(6) A felbontott burkolat olyan - jó állapotú - idomköveit, amelyeket nem építenek vissza, megtisztítva a Közútkezelő által megjelölt helyre kell szállítani, és ott idomba rakva kell - dokumentálva - átadni.

(7) A munkavégzés folyamán kitermelt, de fel nem használt anyagot (föld, törmelék, kőanyag stb.) közterületen tárolni nem szabad. Azt a hozzájárulás jogosultjának késedelem nélkül – legkésőbb a következő nap reggel 7 óráig – el kell szállítania.

Ideiglenes helyreállítás

15. § (1) A munka elvégzésével egy időben - amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal - az útburkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra szolgáló műkő- vagy betonidomokkal kell elvégezni úgy, hogy az ideiglenesen helyreállított burkolat a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.

(2) Az útburkolatot - annak végleges helyreállításáig - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.

Végleges helyreállítás

16. § (1) A közutat érintő munka befejezését követően a felbontott burkolat - ideértve az útburkolati jeleket is - végleges helyreállítását azonnal meg kell kezdeni, és a munkakezdési hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.

(2) A bontási helyet véglegesen csak az eredeti, illetve a Közútkezelő által a közútkezelői hozzájárulásban előírt vagy annál magasabb értékű, vagy nagyobb teherbírású burkolat-nemmel szabad helyreállítani.

(3) A helyreállítási (földvisszatöltési) munkák során a Közútkezelő a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának terhére talajmechanikai, vagy egyéb ellenőrző vizsgálatokat rendelhet el.

(4) Zöldterület megrongálása esetén a kivitelezéssel érintett zöldterületek növényzetét helyre kell állítani, és az ennek tényét igazoló iratokat át kell adni a zöldterületek kezelőjének.

(5) A helyreállítást a Közútkezelő által előírtak szerint, szakszerűen, a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások szerint kell végrehajtani, és azt - ideértve annak minősítését is - a Közútkezelő részére műszaki átadás-átvételi eljárás keretében bizonylatolni kell. A helyreállított munkaterületről és annak kör-nyezetéről a közútkezelő, a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásához, fényképfelvétel készítését írhatja elő.

(6) A hozzájárulás jogosultja köteles az igénybevett munkaterületet az építkezés befejezése után, de a forgalom részére történő átadást megelőzően, műszaki átadás-átvételi eljárás során a közút kezelőjének visszaadni. Ennek keretében át kell adnia a kezelő részére a munkavégzés (földvisszatöltés, burkolat-helyreállítás) minőségére vonatkozóan a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott vizsgálatok bizonylatait. Az átadás-átvételi eljárást jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Építési engedéllyel megvalósított új létesítmények csak a forgalomba-helyezési engedély birtokában adhatók át a forgalomnak.

(7) Nyomvonalas közműépítések, valamint közút fejlesztése, felújítása esetén megvalósulási tervdokumentáció elkészítése szükséges, melyet az átadás – átvételi eljárás keretében a közútkezelő részére át kell adni. A dokumentációt két példányban, (papír vagy elektronikus formában) kell megküldeni.

A helyreállításra vonatkozó előírások

17. § (1) A helyreállítás során a kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, amelyet anyagától függően 10–25 cm-es terítési vastagságokban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezetében Trγ  = 85%-os, a töltéstestben Trγ = 90%-os tömörséget, illetve a földmű felszínén E2 = 40 MN/m2 teherbírási értéket kell elérni. Az alapburkolat alá minimum 20 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű, E2 = 60 MN/m2 teherbírási értékű homokos kavics ágyazatot kell helyezni. A további helyreállítás csak a megfelelő tömörséget igazoló mérési jegyzőkönyvek megléte esetén folytatható. A közút kezelője tömörségi ellenőrző mérést végezhet.

(2) A kivitelezést úgy kell végrehajtani, hogy az a vonatkozó szabványok és a hatályos útügyi műszaki előírások feltételeinek is megfeleljen.

(3) Aszfalt burkolatú utaknál az aszfalt pályaszerkezeti rétegeket általában az eredetivel megegyező aszfaltfajtával és vastagsággal kell visszaépíteni 30-30 cm-es rétegenkénti túlnyújtással. Az aszfaltrétegek anyagának és vastagságának megválasztásakor a vonatkozó útügyi műszaki előírást is figyelembe kell venni.

(4)Kis felületű, vagy pontszerű bontások helyreállításánál - meglévő hengerelt aszfalt burkolat esetén is - a közúti forgalomra alkalmas minőségű öntött aszfalt kopó- és kötőréteg  is alkalmazható.

18. § (1) A felbontott járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút alapját földnedves betonból, vagy hidraulikus kötőanyagú stabilizációs alaprétegből kell kialakítani úgy, hogy annak minősége és vastagsága az eredetivel megegyező legyen, de legalább a vonatkozó útügyi műszaki előírás feltételeit kielégítse. Az alapréteg alá minden esetben min. 15 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű homokos kavics ágyazatot kell beépíteni. Egyéb burkolatalapot a közútkezelő egyedi elbírálás útján előírhat. A betonalap együttdolgozása érdekében a meglévő betonalap csatlakozó felületét érdesre kell kialakítani. C 12 szilárdsági osztályú beton alkalmazásakor az alapréteg folytonosságát 2 m-ként kereszthézagolással meg kell szakítani.

(2) Úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után (közmű fedlap és szerelvény szintbehelyezések, szegélyjavítások, betonalap javítások és helyreállítások) kezdhető meg az útburkolat szakszerű megépítése.

 (3) Járda felbontása esetén, a szükséges alépítményi munkák elvégzését követően, a járdaburkolatot az alábbi szempontok figyelembe vételével kell helyreállítani:

a) a járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül - a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal vagy az Önkormányzat hosszú távú fejlesztési terveivel összhangban, térkő burkolattal és megegyező műszaki paraméterekkel - a járda teljes szélességében szakszerűen helyre kell állítani;

b) járda helyreállításakor hosszirányú munkahézag nem alakítható ki, keresztirányú hézag pedig csak 20 m-ként lehet. Aszfaltburkolat keresztirányú bontása esetén a kopóréteg helyreállítását a járda szélességével megegyező hosszon kell elvégezni, munkahézag kialakítása nélkül. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben hézag- és lépcsőmentesen kell csatlakoztatni;

c) nyomvonalas jellegű munkáknál a nyomvonalba eső útcsatlakozásoknál a kiemelt szegélyeket le kell süllyeszteni, és 10%-ot meg nem haladó esésű csatlakozó rámpát kell kialakítani a mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítése érdekében, valamint a vakok és gyengén látók átvezetésének megkönnyítésére segítőkő beépítését is alkalmazni kell. A süllyesztés mértékének járdánál és gyalogútnál 2 cm-nek, kerékpárútnál, valamint gyalog- és kerékpárútnál 0 cm-nek kell lennie. A csatlakozási rámpába eső fedlapokat és egyéb közműszerelvényeket megfelelő szintbe és esésbe kell helyezni;

d) a felbontott kis- és nagykő-burkolatokat a meglévő és megmaradó burkolattal azonos anyagú és azonos méretű kövekből, azonos sor és hézagkiosztással, illetve a környező ívszeleteket és hullámvonalakat megtartva kell helyreállítani úgy, hogy a helyreállított felületek a környezetükhöz illeszkedjenek;

e) a helyreállított burkolatok oldalirányú megtámasztását szükség szerint szegélysor kialakításával kell biztosítani, különös tekintettel a favermek védelmére.

(4) Lépcsős járda felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzését követően, a helyreállítást a nyomvonal hosszában (de minimum teljes lépcsőkar hosszon) teljes szerkezet átépítésével kell elvégezni.

18/A.§ Járdaszegély felújítása, javítása esetén a járda illetve az útpálya burkolatának helyreállítására vonatkozó előírásokat a közútkezelő egyedileg határozza meg. A kibontásra kerülő természetes kövek visszaépítésére törekedni kell. Az átépítésre kerülő szegély anyagát a közútkezelő hozzájárulásában határozza meg.

19. § (1) A helyreállítás során az útburkolat felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.

(2) Ha a meglévő útburkolat keresztmetszeti szélességének

a) több mint 70%-át felbontják, a Közútkezelő előírhatja az útszerkezet teljes szélességben történő újraépítését;

b) több mint 50%-át felbontják, a Közútkezelő előírhatja a kopóréteg teljes szélességben történő újraépítését;

  (3) A kivitelezés során megrongálódott zöldterületet, annak növényzetével együtt a hozzájárulás jogosultjának - az eredeti állapotnak megfelelően, illetve a zöldterület teljes vagy részleges átépítése esetén a zöldterület kezelője által elfogadott zöldterület-rendezési tervnek megfelelő módon - helyre kell állítania vagy állíttatnia, az alábbiak szerint:

a) Az építési munkákat követően a zöldterület részét képező, károsodott (kitermelt, szennyeződött, illetve elszállított) termőtalaj pótlásáról - I. osztályú termőföld visszatöltésével - gondoskodnia kell, fák 2 m-es körzetében a kitermelt talajszelvény teljes mélységében (0,5 m mélységig), egyéb zöldterületeken 20 cm mélységig. Munkagéppel történt földletermelés esetén a visszatöltést megelőzően a tömörödött talaj felszínét fel kell lazítani. A visszatöltött termőföldről minőségi tanúsítványt kell bemutatni a zöldterület kezelőjének.

b) A zöldterület helyreállítási munkáját kertészeti szakképesítésű személlyel kell végeztetni.

c) A zöldterület-helyreállítási munkák elvégzését követően a zöldterület kezelőjével és üzemeltetőjével helyszíni bejárást kell tartania.

20. § A burkolat helyreállításának mértéke az útburkolat kezelői hozzájárulással vagy hozzájárulás nélkül történő felbontása esetén:

a) Járdaburkolat felbontása és annak helyreállítása esetén a 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

b) Kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után, a kerékpárutak burkolatát teljes szélességben szakszerűen újra kell építeni.

c) Aszfalt burkolatú utaknál, nyomvonalas jellegű burkolatbontások helyreállítása esetén,

ca) amennyiben a beruházással érintett útszakasz burkolatának átlagszélessége 3m alatt van, függetlenül a megbontott nyomvonal helyzetétől az úttest burkolatának kopóréteget az úttest teljes keresztmetszetében helyre kell állítani a nyomvonal teljes hosszán;

cb) amennyiben a beruházással érintett útszakasz burkolatának átlagszélessége 3m fölött van, az úttest burkolat kopórétegének azon részét kell félpályásan helyreállítani a nyomvonal teljes hosszán, ahol a beruházás történt;

cc) jellemzően az út tengelyét magában foglaló nyomvonalas munkagödör helyreállítása esetén az útpálya szélességi méreteitől függetlenül, az úttest burkolatának kopóréteget az úttest teljes keresztmetszetében helyre kell állítani a nyomvonal teljes hosszán.

d) Aszfalt burkolatú utaknál, útátvágás helyreállítása esetén,

da) az úttengelyre merőleges átvágásnál a helyreállítandó munkagödör szélétől 1-1 m hosszban szükséges a kopóréteg cseréje;

db) az úttengelyre nem merőleges átvágás esetén a helyreállítandó terület azon téglalap alakú terület legyen, melynek átlója a munkagödör tengelye, oldalai az úttengelyre merőlegesek, illetve párhuzamosak, valamint úttengelyen mért hossza legalább 4,5m méter.

e) Kis felületű, vagy pontszerű bontások helyreállításánál törekedni kell a csatlakozó hézagok számának minimalizálására (egybefüggő szabályos négyszög felület alakuljon ki).

f) Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után.

20/A. § A 20. § c) pontjának cc) alpontjában foglaltaktól el lehet térni, amennyiben az útburkolat bontás helyreállítása európai uniós támogatásból finanszírozott közműberuházás keretében történik. Az eltérésre az Önkormányzat nevében tulajdonosi jogokat gyakorló polgármester javaslata alapján kerülhet sor.

21. § A helyreállítás mértéke az öt éves útburkolat-bontási tilalom hatálya alatt álló közterületeken, kezelői hozzájárulással (felmentéssel), vagy hozzájárulás nélkül történő felbontás esetén:

a) Az öt éves burkolatbontási tilalom hatálya alatt álló utak, járdák címjegyzéke a Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Irodáján megtekinthető. Ezen utak, járdák helyreállítására vonatkozó kötelezettség akkor is fennáll, ha azt rendkívüli igénybevétel indokolta.

b) Járdaburkolat felbontása és annak helyreállítása esetén a 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c) Kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után, a kerékpárutak burkolatát teljes szélességben szakszerűen újra kell építeni.

d) Aszfalt burkolatú utaknál, nyomvonalas jellegű burkolatbontás helyreállítása esetén, az úttest burkolatának kopórétegét az úttest teljes keresztmetszetében helyre kell állítani a nyomvonal teljes hosszán.

Amennyiben egyazon beruházás alatt a nyomvonal szakaszosan érinti az úttestet, úgy a helyreállítandó felület a beruházás kezdő, illetve végpontja közötti felület legyen, szakaszos helyreállítás nem elfogadható.

e) Aszfalt burkolatú utaknál, útátvágás helyreállítása esetén,

ea) az úttengelyre merőleges átvágásnál a helyreállítandó munkagödör szélétől 2-2 m hosszban szükséges a kopóréteg cseréje;

eb) az úttengelyre nem merőleges átvágás esetén a helyreállítandó terület azon téglalap alakú terület legyen, melynek átlója a munkagödör tengelye, oldalai az úttengelyre merőlegesek, illetve párhuzamosak, valamint  úttengelyen mért hossza legalább 4,5m méter.

f) Kis felületű, vagy pontszerű bontások helyreállításánál a közútkezelő egyedileg határozza meg a kopóréteg helyreállításának mértékét.

g) Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után.

22. § Közutak felújítását megelőző közműépítés miatti útburkolat bontás helyreállításának mértéke:

   a) Közutak felújítását megelőzően a Közútkezelő egyeztetést folytat a közművek kezelőivel, annak érdekében, hogy a szükségessé váló közmű-felújítási munkák az út felújítása előtt megtörténjenek.

   b) A felújításra váró aszfaltburkolatú utak esetében az útfelújítást megelőző közműépítés során, a 20. §-ban meghatározott követelmények helyett a Közútkezelő csökkentett mértékű burkolat-helyreállítást írhat elő a közútkezelői hozzájárulásban.

   23. § Amennyiben a beruházás kapcsán a tömegközlekedési járatok mellékútra történő terelésére kerül sor, a többletterhelésből eredő útburkolati meghibásodások helyreállítása a kérelmezőt terhelik. A tényállás megállapítására, közös bejárás keretében - a terelés megkezdése előtt, illetve az eredeti forgalmi rend visszaállítását követően - állapotfelmérést kell készíteni.

A forgalmi rend helyreállítása

24. § Az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően (vagy azzal egyidejűleg) az építést megelőző forgalmi rendet a munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles helyreállítani, illetve az új forgalmi rendet kialakítani. (Helyreállítás esetén a munkavégzés és forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblákat, útburkolati jeleket el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblákat vissza kell szerelni, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jeleket helyre kell állítani, a jelzőlámpákat eredeti állapotába és üzemmódjába kell helyezni és a FŐVINFORM-ot - 3 munkanappal a helyreállítás befejezése előtt - értesíteni kell.)

A munkák ellenőrzése

25. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó közutak kezelője az engedélyezett és a folyamatban lévő összes munkáról - beleértve a rendkívüli igénybevétel bejelentéseket is - nyilvántartást vezet. A munkákat rendszeresen - indokolt esetben a Hegyvidéki Közterület-felügyelet és a rendőrség bevonásával - ellenőrzi.

(2) A közút kezelője köteles az ellenőrzés során tapasztalt hibák megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

(3) Az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében - a munkakezdési hozzájárulás jogosítottjának - az építési engedélyt, a közútkezelői hozzájárulást, a munkakezdési hozzájárulást, a tervdokumentációt, a munkára vonatkozó ütemtervet, valamint az ideiglenes forgalomszabályozási tervet a munka helyszínén kell tartania.

Késedelmes vagy hibás kivitelezés

26. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben, a közútkezelői hozzájárulásban vagy a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek, és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során, vagy azokkal összefüggésben keletkeznek.

(2) Ha a munkakezdési hozzájárulás jogosultja nem tartja be a munkakezdési hozzájárulásban előírt, illetve a rendkívüli igénybevételre meghatározott határidőt, nem végzi el a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát (az útburkolati jeleket is beleértve), a Közútkezelő - a munkakezdési hozzájárulás jogosultja, illetve az ideiglenes igénybevétel bejelentője terhére (költségére) - a vonatkozó közbeszerzési szabályok figyelembevételével elvégeztetheti.

(3) A munkák befejezése után, a közúton maradt anyagokat, az ideiglenes forgalmi rendhez kapcsolódó közúti jelzéseket a Közútkezelő - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjének terhére (költségére) - a vonatkozó közbeszerzési szabályok figyelembevételével elszállíttathatja.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett esetekben a munkakezdési hozzájárulás jogosultja, illetve az ideiglenes igénybevétel bejelentője köteles a külön jogszabályban megállapított pótdíjat is megfizetni.

(5) Ha a véglegesen helyreállított közúton - a munka nem megfelelő elvégzése miatt - süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét a közútkezelő felhívja a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

Kártérítés

27. § (1) Az e rendeletben foglalt kötelezettségek megszegéséből eredő károkért a károkozó a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítés általános szabályaira vonatkozó rendelkezései és a közúti közlekedési törvény rendelkezései szerint felelős.

(2)  A közút nem közlekedési célú igénybevétele során az igénybevevő által harmadik személynek okozott károkért az igénybevevő felel.

(3) A közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapota, vagy forgalomtechnikai hiba miatt keletkezett kár esetén a károsultnak a kárigényét a közút kezelőjéhez kell - haladéktalanul - bejelentenie.

(4) A közút kezelője köteles a kárigény-bejelentéseket körültekintően kivizsgálni, és a kárigény bejelentőjét írásban értesíteni a felelősség elismeréséről, vagy kárigény elutasításáról.

(5) Ha a közút kezelőjének a megállapítása szerint a közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapotáért más személy vagy szervezet a felelős, köteles erről a kárigény bejelentőjét írásban értesíteni.

28. § Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelme alapján – az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonság érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. § (1) Ez a rendelet 2010. március 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után induló ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 4/1994 (III.2.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletének 8/A.§-a.

1. számú melléklet a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat

8/2010. (II.26.) rendeletéhez

Közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 37. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - fizetendő díjak

          A feltűntetett díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák!